(1)

Az egyrészről Ghána, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodást (1) (a továbbiakban: a megállapodás) az Unió és tagállamai 2016. július 28-án írták alá. A megállapodást egyrészről az Unió, másrészről Ghána között 2016. december 15-től ideiglenesen alkalmazzák (2).

(2)

A megállapodás 73. cikkének (3) bekezdése szerint a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság felelős a megállapodás alkalmazási körébe tartozó valamennyi terület igazgatásáért és a megállapodásban említett valamennyi feladat megvalósításáért. A 73. cikk (2) bekezdése értelmében a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság határoz szervezeti és működési szabályairól.

(3)

A gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságnak 2020-ban határozatot kell elfogadnia eljárási szabályzatáról.

(4)

Helyénvaló meghatározni az Unió által a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságban képviselendő álláspontot, mivel a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság tervezett határozata kötelező erejű szabályokat állapít meg a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság működésére vonatkozóan.

(5)

A gazdasági partnerségi megállapodások az egyrészről az Unió és tagállamai, másrészről az AKCS-országok közötti átfogó kapcsolatok részét képezik, mégpedig az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között létrejött partnerségi megállapodás (3) (a továbbiakban: a Cotonoui partnerségi megállapodás) legutóbbi módosítás szerinti szövegében, illetve hatálybalépését követően az annak helyébe lépő megállapodásban foglaltak szerint. A Cotonoui partnerségi megállapodás 34. cikkének (1) bekezdése értelmében a felek közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködés célja, hogy elősegítse az AKCS-országok zökkenőmentes és fokozatos integrálását a világgazdaságba, kellő tekintettel politikai választásukra és fejlesztési prioritásaikra, előmozdítva ezáltal fenntartható fejlődésüket, és hozzájárulva a szegénység felszámolásához az AKCS-országokban. Ebben az összefüggésben a gazdasági partnerségi megállapodások a Cotonoui partnerségi megállapodás 36. cikkének (2) bekezdésében említettek szerinti fejlesztési eszközöknek tekinthetők. A megállapodás ezért figyelembe veszi a felek eltérő fejlettségi szintjét, valamint Ghána sajátos gazdasági és társadalmi korlátait, továbbá azt, hogy milyen mértékben képes gazdaságát a liberalizációs folyamathoz igazítani. Ezenkívül a vegyes megállapodásnak minősülő és egy fejlesztési partnerségről szóló címet is tartalmazó megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló (EU) 2016/1850 határozat jogalapja egyrészt a kereskedelem, másrészt a fejlesztési együttműködés volt. Ennek e határozatban is tükröződnie kell,