(1)

A 2002/915/EK határozattal (2) a Bizottság a 91/676/EGK irányelv alapján engedélyezte a Dánia által kért eltérést, lehetővé téve, hogy egyes szarvasmarhatartó gazdaságokban évente és hektáronként legfeljebb 230 kg nitrogént tartalmazó istállótrágyát alkalmazzanak. Az eltérés alkalmazását a 2005/294/EK (3) és a 2008/664/EK (4) bizottsági határozat, valamint a 2012/659/EU (5), az (EU) 2017/847 (6) és az (EU) 2018/1928 (7) bizottsági végrehajtási határozat meghosszabbította.

(2)

Az (EU) 2018/1928 végrehajtási határozatban engedélyezett eltérés a 2017–2018-as időszakban 1312 szarvasmarhatartó gazdaságot, (39,6 millió kg istállótrágyából származó N-nek megfelelő) 396 000 számosállategységet és 198 195 hektár szántóföldet érintett, ami az összes gazdaság 3,9 %-át, az istállótrágya formájában alkalmazott összes nitrogén 18,1 %-át, valamint a nettó mezőgazdasági összterület 8,2 %-át jelenti.

(3)

2020. március 20-i levelében Dánia kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének harmadik albekezdésében biztosított eltérés megújítása érdekében.

(4)

Dánia a 91/676/EGK irányelv 5. cikkével összhangban cselekvési programmal rendelkezik, mégpedig az állattenyésztésre és a trágya tárolására és használatára vonatkozó környezetvédelmi szabályozásról szóló, 2019. június 30-i 760. sz. végrehajtási rendelet, a mezőgazdasági célú talajjavítószer-felhasználásról és a tápanyagcsökkentő intézkedésekről szóló, 2019. április 2-i 338. sz. módosított törvény, valamint a 2019–2020-as tervezési időszakban történő mezőgazdasági célú talajjavítószer-felhasználásról szóló, 2019. július 29-i 762. sz. végrehajtási rendelet és a 2020–2021-es tervezési időszakra vonatkozó tápanyagcsökkentő intézkedésekről és mezőgazdasággal kapcsolatos intézkedésekről szóló, 2020. január 28-i 66. sz. végrehajtási rendelet elfogadása révén. Az említett intézkedéseken kívül Dánia 2019 óta a mezőgazdasági célú talajjavítószer-felhasználásról és a tápanyagcsökkentő intézkedésekről szóló, 2019. április 2-i 338. sz. módosított törvény szerinti célzott szabályozást végez. Ezen túlmenően a dán szabályozás magában foglal egy általános foszforrendeletet is az állattenyésztésről és a trágyahasználatról szóló, 2017. március 21-i 256. sz. törvény, valamint a kereskedelmi haszonállatokról, az istállótrágyáról, a szilázsról stb. szóló 2017. június 23-i 865. sz. rendelet (jelenleg 2019. július 30-i 760. sz. rendelet) szerint.

(5)

A 91/676/EGK irányelvet végrehajtó dán jogszabály határértékeket tartalmaz a nitrogén alkalmazására vonatkozóan. A foszfor alkalmazását korlátozó jogszabályok 2017 augusztusában léptek hatályba.

(6)

A dán jogszabályok magukba foglalnak egy, a köztes növénykultúrákra vonatkozó önkéntes és kötelező előírásokat kombináló célzott rendszert az e határozat hatálya alá eső időszak vonatkozásában. Az említett rendszer keretében a köztes kultúrákra vonatkozó kötelező rendelkezések automatikusan hatályba lépnek abban az esetben, ha a köztes kultúrákra vonatkozó önkéntes megállapodások nem teljesítik a környezetvédelmi célkitűzéseket. A 2019. április 2-i 338. sz. módosított törvény értelmében a köztes kultúrákkal beültetett területek kiegészítik a nemzeti követelmények szerinti kötelező köztes növénykultúrákat. Ez a rendszer szükséges ahhoz, hogy a jelenlegi eltérés alkalmazása ne vezessen a víz minőségének romlásához.

(7)

Az (EU) 2018/1928 végrehajtási határozattal engedélyezett eltéréssel kapcsolatban Dánia által benyújtott információk azt mutatják, hogy az eltérés nem eredményezett vízminőségromlást az eltérés által nem érintett területekhez képest. A 91/676/EGK irányelv 2012 és 2015 közötti időszakban történő végrehajtására vonatkozó adatok (8) azt mutatják, hogy a felszín alatti vizek esetében a megfigyelési helyszínek 83,4 %-ának 50 mg/l alatti, 27,5 %-ának pedig 25 mg/l alatti az átlagos nitrátkoncentrációja. A felszíni édesvizeket tekintve a nitrátkoncentráció középértéke a megfigyelési helyszínek 99,4 %-ánál maradt 50 mg/l alatt, 85,8 %-ánál pedig 25 mg/l alatt. A megfigyelési adatok szerint a felszín alatti vizekben és a felszíni édesvizekben az előző jelentéstételi időszakhoz (2008–2011) viszonyítva a nitrátkoncentráció általánosan stagnál. Az eutrofizációra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a megfigyelt tavak 25 %-a magas/jó minősítést, 75 %-a pedig nem jó minősítést kapott. Emellett a 119 ellenőrzött torkolati/parti víztest közül 2 ért el jó minősítést.

(8)

Dánia kérelmének a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének harmadik albekezdésében leírt tényezők szerinti vizsgálata alapján, valamint a 2002/915/EK, a 2005/294/EK, a 2008/664/EK határozatban és a 2012/659/EU, az (EU) 2017/847 és az (EU) 2018/1928 végrehajtási határozatban engedélyezett eltérés kapcsán szerzett tapasztalatok fényében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy – amennyiben a köztes kultúrákra, a foszforhatárértékre, a vetésforgóra, a trágya és egyéb talajjavító szerek alkalmazására, a talajmintavételre és -elemzésre előírt szigorú feltételek teljesülnek –, a Dánia által tervezett, évenként és hektáronként 230 kg nitrogént tartalmazó trágyamennyiség nem fogja veszélyeztetni a 91/676/EGK irányelv célkitűzéseinek elérését.

(9)

Az évente és hektáronként legfeljebb 230 kg nitrogént tartalmazó istállótrágya alkalmazására jogosult gazdaságokban a trágyázási terveket időben aktualizálni kell a tényleges mezőgazdasági gyakorlattal való összhang érdekében, valamint a talajvíz őszi nitrátveszteségének pótlása és a téli nitrogénvesztés korlátozása céljából biztosítani kell a szántóföld és a köztes kultúrák növénytakarójának folyamatos háborítatlanságát.

(10)

A 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) általános szabályokat állapít meg az Unión belüli térinformációs infrastruktúra kialakítása céljából, amely segíti az uniós környezetvédelmi politika, valamint mindazon további szakpolitikák és tevékenységek alakítását, amelyek hatást gyakorolhatnak a környezetre. Az e határozattal kapcsolatban összegyűjtött térinformációs adatoknak adott esetben összhangban kell állniuk a szóban forgó irányelv rendelkezéseivel. Az adminisztratív terhek csökkentése és az adatok egységességének biztosítása érdekében indokolt, hogy Dánia az e határozat végrehajtásához szükséges adatok összegyűjtése során felhasználja az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) V. címének II. fejezete alapján létrehozott integrált igazgatási és kontrollrendszer által előállított adatokat.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 91/676/EGK irányelv 9. cikke értelmében létrehozott nitrátügyi bizottság véleményével,

1.

„szarvasmarhatartó gazdaság”: olyan mezőgazdasági üzem, amelynek istállótrágyából származó éves nitrogéntermelése meghaladja a 300 kg-ot, és e mennyiség legalább kétharmadát szarvasmarhák állítják elő;

2.

„fűvel felülvetett növénykultúrák”: silógabona, silókukorica, tavaszi gabona, téli gabona vagy tavaszi árpa és borsó, amelyet betakarítás előtt vagy után fűvel vetnek felül;

3.

„magas nitrogénigényű és hosszú tenyészidejű növénykultúrák”:

4.

„gyep”: állandó vagy időszakos gyepterület;

5.

„talajszelvény”: a felszíntől 0,90 m mélységig vagy – ha az átlagos legmagasabb talajvízszint a felszíntől mérve 0,90 m-nél kevesebb – az átlagos legmagasabb talajvízszintig terjedő talajréteg.

1.

A kereskedelmi haszonállatokról, az istállótrágyáról, a szilázsról stb. szóló, 2017. június 23-i 865. sz. rendelet, amely a talajjavító szer típusától függően az ország egész területén közvetlen foszforhatárértékeket határoz meg különböző szinteken, 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. A felső határértékek az összes talajjavító szerből – a szerves trágyákból, beleértve az istállótrágyát, a biogázüzemi fermentációs maradékból, a gázmentes növényi biomasszából, a szennyvíz tisztításából származó iszapból, valamint az ipari műtrágyákból – származó foszfor alkalmazására vonatkoznak. A foszforérzékeny vízi környezet mintavételi területein szigorúbb foszforalkalmazási felső határértékeket kell bevezetni.

2.

Jelző- és felügyeleti rendszert kell felállítani a Dánia mezőgazdasági területein alkalmazott foszfor mennyisége tekintetében. Amennyiben akár a jelzőrendszer, akár a felügyeleti rendszer azt mutatja, hogy Dániában a mezőgazdasági talajokra vonatkozó tényleges éves átlagos foszfortrágyázás mértéke meghaladhatja vagy ténylegesen meghaladta a 2018 és 2025 közötti időszakban megengedett, átlagos nemzeti foszfortrágyázás mértékét, a maximális foszforalkalmazásra vonatkozó felső határértékeket ennek megfelelően csökkenteni kell.

3.

2019. április 5-én hatályba lépett a mezőgazdasági célú talajjavítószer-felhasználásról és a tápanyagcsökkentő intézkedésekről szóló, 2019. április 2-i 338. sz. módosított dán törvény, amely önkéntes és kötelező intézkedéseket kombináló, a felszín alatti víztestek és a parti vizek nitráttartalmának szükséges csökkentésére épülő célzott rendszert hozott létre. 2020-tól a rendszer a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) szerinti kötelezettségek Dánia általi végrehajtásának részét képezi. A szóban forgó intézkedések a nemzeti jogszabályokban előírt köztes kultúrák vagy alternatív intézkedések megvalósításáról rendelkeznek. Az említett rendszer keretében a nitrogéncsökkentésre vonatkozó kötelező rendelkezések automatikusan hatályba lépnek abban az esetben, ha a nitrogéncsökkentésre vonatkozó önkéntes megállapodások nem teljesítik az elégséges környezetvédelmi célkitűzéseket.

4.

A szóban forgó rendszer keretében létrehozott köztes növénykultúráknak ki kell egészíteniük azon köztes növénykultúrákat, amelyeket a szarvasmarhatartó gazdaságok növénytermesztési területén a kötelező nemzeti követelmény szerinti 10,7 %-nyi vagy 14,7 %-nyi köztes kultúrára vonatkozó követelmény vagy a következő tervezési időszakokra vonatkozó megfelelő végrehajtási rendeletekben szereplő kötelező nemzeti követelmény teljesítése érdekében vetettek, és nem hozhatók létre ugyanazon a területen, mint amelyet az ökológiai jelentőségű területekkel kapcsolatos követelmény teljesítése érdekében használtak.

a)

minden település esetében az egyedi eltérések hatálya alá tartozó szarvasmarhatartó gazdaságok, állatállomány és mezőgazdasági területek százalékos arányát, továbbá a helyi földhasználatot feltüntető térképek, a 10. cikk (1) bekezdésének megfelelően;

b)

a felszín alatti és felszíni vizek megfigyeléséből származó, a nitrát- és foszforkoncentrációt jelző adatok, beleértve az eltérést alkalmazó és nem alkalmazó területek vízminőségének alakulására, valamint az eltérésnek a vízminőségre gyakorolt hatására vonatkozó információkat a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

c)

az eltérést alkalmazó, illetve nem alkalmazó területeken a gyökérzóna vizeinek nitrát- és foszforkoncentrációjára és a talaj nitrogén- és foszfortartalmára vonatkozó talajmegfigyelés eredményei, a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

d)

a helyi földhasználatra, a vetésforgókra és a mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó felmérések eredményei, a 10. cikk (3) bekezdésének megfelelően;

e)

az engedéllyel rendelkező szarvasmarhatartó gazdaságokban a nitrogén- és foszforveszteség nagyságrendjét felmérő modellalapú számítások eredményei, a 10. cikk (3) bekezdésének megfelelően;

f)

az eltérés hatálya alá tartozó mezőgazdasági területeken a lóherével vagy lucernával borított gyepterületek, illetve a fűvel felülvetett árpával vagy borsóval borított területek arányát bemutató táblázatok, a 10. cikk (4) bekezdésének megfelelően;

g)

az eltérésre vonatkozó feltételek teljesítésének a gazdaságok szintjén végzett ellenőrzéseken és a feltételeknek nem megfelelő szarvasmarhatartó gazdaságokra vonatkozó információkon alapuló értékelése, a 11. cikkben említett hatósági ellenőrzések és ellenőrző vizsgálatok eredményei alapján;

h)

Dánia egészére és az eltérés lehetőségével élő szarvasmarhatartó gazdaságok mindegyikére vonatkozóan az állatállomány egyedszámának és a megtermelt istállótrágya-mennyiségnek az alakulása valamennyi állománykategóriában;

i)

az eltérés 4. cikkben meghatározott feltételeinek végrehajtása.