(1)

A 2011-es csatlakozási okmány úgy rendelkezik, hogy Horvátország a csatlakozást követő, 2020. június 30-án lejáró hétéves időszakra fenntarthatja a más tagállamok állampolgárai, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (EGT-megállapodás) részes államainak állampolgárai és a más tagállamok, illetve az EGT-megállapodás államai jogszabályai szerint létrehozott jogi személyek általi mezőgazdasági földterületszerzésre vonatkozó korlátozásokat. Ez az Európai Unió működéséről szóló szerződés 63–66. cikke által biztosított szabad tőkemozgás alóli átmeneti kivételt jelent. Ez az átmeneti időszak kizárólag egyszer, legfeljebb hároméves időtartamra hosszabbítható meg.

(2)

A Horvátországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásakor biztosított átmeneti időszakra főleg azért volt szükség, hogy az egységes piac bevezetésének és a közös agrárpolitikára való áttérésnek a kezdetén megőrizzék a mezőgazdasági tevékenységek társadalmi-gazdasági feltételeit Horvátországban. Az átmeneti időszak célja különösen az volt, hogy eloszlassa a mezőgazdasági földterület megszerzésének liberalizálása által az agrárágazatra gyakorolt átmeneti hatással kapcsolatos aggályokat, amelyeknek az volt az oka, hogy Ausztriával, Belgiummal, Dániával, az Egyesült Királysággal, Finnországgal, Franciaországgal, Görögországgal, Hollandiával, Írországgal, Luxemburggal, Németországgal, Olaszországgal, Portugáliával, Spanyolországgal, és Svédországgal (a továbbiakban: EU-15) (1) összehasonlítva kezdetben hatalmas különbségek voltak a föld ára és a mezőgazdasági termelők vásárlóereje tekintetében. Az átmeneti időszak célja volt továbbá az is, hogy i. megkönnyítsék a kárpótlási folyamatot és a mezőgazdasági termőföld privatizációját; ii. javítsák az ingatlan- és telekkönyvi nyilvántartást és szabályozzák a tulajdonjogokat; valamint iii. aknamentesítsék a mezőgazdasági földterületeket. A Bizottság a Horvátország 2011. évi uniós csatlakozási szerződésében a mezőgazdasági földingatlanok szerzésére megállapított átmeneti rendelkezések felülvizsgálatáról szóló, 2017. május 8-i jelentésében (a továbbiakban: a félidős felülvizsgálat) már hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az átmeneti időszak végére elérjék a fent említett célokat (2).

(3)

2019. november 15-én Horvátország kérelmezte a mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó átmeneti időszak három évvel történő meghosszabbítását.

(4)

Az Eurostat rendelkezésére álló adatok szerint a horvátországi mezőgazdasági földárak a legalacsonyabbak közé tartoznak az Európai Unióban. A mezőgazdasági földek eladási árának teljes konvergenciája az átmeneti időszak megszüntetésének soha nem volt elvárt, vagy szükségesnek tekintett előfeltétele. Mindazonáltal Horvátország és csaknem az összes tagállam, különösen az EU-15 között a földárak terén észlelt különbségek olyan nagyok, hogy akadályozhatják az árkonvergencia felé való zökkenőmentes előrehaladást.

(5)

Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy a vásárlóerő-paritáson számított, egy főre jutó GDP tekintetében még mindig fennáll a Horvátország, valamint csaknem az összes tagállam, különösen az EU-15 közötti szakadék. Tehát a horvátországi földárak magasak a vásárlóerőhöz képest.

(6)

A 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérés (3) szerint a horvátországi földtulajdon szerkezetére a kis családi gazdaságok és a szétaprózott mezőgazdasági üzemek elterjedtsége jellemző. Az Európai Unió átlagos mezőgazdasági termelőihez képest a horvát mezőgazdasági termelők 30 %-kal kisebb mezőgazdasági földterületet művelnek, mindössze fele annyi számosállategységet tenyésztenek, és 56 %-kal alacsonyabb standard termelési értéket állítanak elő. E kis méretű gazdaságok konszolidációs folyamata még nem zárult le. A mezőgazdasági üzemek szétaprózottsága a horvátországi mezőgazdasági ágazat fejlődését korlátozó egyik fő tényező.

(7)

A más európai mezőgazdasági termelőkhöz képest alacsonyabb horvátországi mezőgazdasági termelői termelékenység negatívan befolyásolja e termelők versenyképességét. Az Európai Unió átlagos mezőgazdasági termelékenységéhez viszonyítva 2018-ban 70,2 %-kal volt alacsonyabb a Horvát Köztársaság mezőgazdasági termelékenysége. A horvát hatóságok arról számoltak be, hogy a horvátországi mezőgazdaság nem eléggé versenyképes az európai egységes piacon.

(8)

Ezen túlmenően a horvát hatóságok a meghosszabbítás iránti kérelmükben hangsúlyozták, hogy több időre van szükség egyes olyan projektek – például az alábbiak– maradéktalan végrehajtásához, amelyek befejezésüket követően valószínűleg megkönnyítik a mezőgazdasági földterületszerzést: i. a földterületek privatizációja és visszaszolgáltatása; ii. a tulajdonjogok szabályozása; iii. az ingatlan-nyilvántartási és a kataszteri adatok rendezése; valamint iv. a feltehetően még mindig elaknásított mezőgazdasági területek aknamentesítésének folytatása.

(9)

Mindezt szem előtt tartva a horvát hatóságok szerint is feltételezhető, hogy a korlátozás 2020. július 1-jével történő feloldása Horvátország minden földrajzi térségében nyomást gyakorolna a földárakra. Ezért az átmeneti időszak meghosszabbítását nem lehet meghatározott földrajzi térségekre korlátozni. A mezőgazdasági földárak emelkedése rövid- és középtávon nagy valószínűséggel kedvezőtlen hatással lenne a horvátországi mezőgazdaság szerkezeti átalakulására, így a kis gazdaságokról a közepes méretű gazdaságokra való átállásra is. Ezért az átmeneti időszak lejártával a horvátországi mezőgazdasági földterületek piacán súlyos zavarok kialakulása fenyeget.

(10)

Biztosítani kell ezért a 2011. évi csatlakozási okmány V. mellékletének 3. fejezetében említett átmeneti időszak hároméves meghosszabbítását.

(11)

Annak érdekében, hogy a piacot teljes mértékben felkészítsék a liberalizációra, továbbra is rendkívül fontos – még kedvezőtlen gazdasági körülmények között is –, hogy számos különféle intézkedéssel segítsék elő a horvátországi mezőgazdaság javítását. Már a félidős felülvizsgálat is kiemelte ezeket az intézkedéseket, amelyek a következőket foglalják magukban: i. a mezőgazdasági reform befejezése; valamint ii. a mezőgazdasági földterületek visszaszolgáltatása és privatizációja az átmeneti időszak alatt.

(12)

mivel a nyitott egységes piac mindig az európai prosperitás középpontjában volt, a külföldi tőke fokozott beáramlása potenciális előnyökkel járna a horvátországi mezőgazdasági piac számára is. A félidős felülvizsgálatban kiemeltek szerint a külföldiek mezőgazdasági befektetései hosszú távon lényeges hatással lehetnek a tőke és a know-how biztosítására, a földpiacok működésére és a mezőgazdasági termelékenységre. A külföldi tulajdonlás korlátozásának fokozatos lazítása az átmeneti időszakban szintén elősegítené a piac teljes liberalizációra való felkészítését.

(13)

A jogbiztonság céljából és annak elkerülése érdekében, hogy a jelenlegi átmeneti időszak lejárta után Horvátország nemzeti jogrendszerében joghézag alakuljon ki, ennek a határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján kell hatályba lépnie,