|
„B.
|
A védelemhez, illetve a hatékony bírói jogvédelemhez való jog az egyiptomi jog szerint:
A védelemhez, illetve a hatékony bírói jogvédelemhez való jog
Az egyiptomi alkotmány 54., 97. és 98. cikke, az egyiptomi büntetőeljárási törvény 77., 78., 124., 199., 214., 271., 272. és 277. cikke, valamint az ügyvédi hivatásról szóló egyiptomi törvény (az 1983. évi 17. sz. törvény) 93. és 94. cikke értelmében az egyiptomi törvények alapján a következő jogok megilletik:
|
—
|
valamennyi, bűncselekmény elkövetésével gyanúsított vagy vádlott személyt:
|
1.
|
bármely jogi aktussal vagy közigazgatási határozattal szembeni bírósági felülvizsgálathoz való jog;
|
|
2.
|
az ahhoz való jog, hogy személyesen vagy az általa választott védő segítségével védekezzen, és ha nem rendelkezik elegendő pénzeszközzel a védő díjazására, amennyiben az igazságszolgáltatás érdekei ezt követelik meg, hivatalból és ingyenesen rendeljenek ki számára ügyvédet,
|
|
|
—
|
valamennyi, bűncselekmény elkövetésével vádlott személyt:
|
1.
|
az ahhoz való jog, hogy a legrövidebb időn belül tájékoztassák olyan nyelven, amelyet megért, és részletesen az ellene felhozott vád természetéről és indokairól;
|
|
2.
|
az ahhoz való jog, hogy rendelkezzen a védekezésének előkészítéséhez szükséges idővel és eszközökkel;
|
|
3.
|
az ahhoz való jog, hogy kérdéseket intézzen vagy intéztessen a vád tanúihoz és hogy indítványára megidézzék a mentő tanúk megidézését és kihallgatását ugyanolyan feltételek mellett, mint ahogy a vád tanúit megidézik, illetve kihallgatják;
|
|
4.
|
az ahhoz való jog, hogy díjmentesen tolmács álljon rendelkezésére, ha nem érti vagy nem beszéli a tárgyaláson használt nyelvet.
|
|
A védelemhez, illetve a hatékony bírói jogvédelemhez való jog alkalmazása
|
1.
|
Mohamed Hosni Elsayed Mubarak
A Tanács rendelkezésére álló információk alapján Hosni Mubarak védelemhez és hatékony bírói jogvédelemhez való jogát tiszteletben tartották azon büntetőeljárások során, amelyekre a Tanács e megállapítását alapozta. Ezt részletesen a következők tanúsítják:
Eset
2013. június 27-én Hosni Mubarakkal és két másik személlyel szemben vádat emeltek állami pénzeszközök hűtlen kezelése miatt, az eljárás pedig 2013. november 17-én vette kezdetét a kairói büntetőbíróságon. A bíróság 2014. május 21-én elítélte a három vádlottat. A vádlottak a semmítőszék előtt megtámadták ezt az ítéletet. A semmítőszék 2015. január 13-án megsemmisítette az ítéletet és megismételt eljárást rendelt el. A megismételt eljárás során 2015. április 4-én és 29-én került sor a felek szóbeli előadásának meghallgatására és beadványaik előterjesztésére. A kairói büntetőbíróság 2015. május 9-én elítélte a vádlottakat, valamint elrendelte az eltulajdonított pénzeszközök visszaszolgáltatását és pénzbírság megfizetését. 2015. május 24-én fellebbezést nyújtottak be a semmítőszék előtt. A semmítőszék 2016. január 9-én helybenhagyta az elmarasztaló ítéleteket. 2016. március 8-án a vádlottak egyezségre jutottak a 2015. évi 2873. sz. miniszterelnöki rendelettel létrehozott szakértői bizottságon belül. Az egyezséget a miniszteri kabinet 2016. március 9-én jóváhagyta. Mivel az illetékes bizottság nem a szakértői bizottság volt, a legfőbb ügyész nem terjesztette a semmítőszék elé az említett egyezséget végleges jóváhagyásra. A vádlottaknak lehetősége van megegyezésre irányuló kérelmet benyújtani az illetékes bizottsághoz, azaz a külföldön található vagyonok visszaszerzéséért felelős egyiptomi nemzeti bizottsághoz (NCRAA). 2019 márciusában a pénzbírság összegét behajtották. A visszaszolgáltatandó összeg behajtása folyamatban van az egyiptomi hatóságok által két harmadik országhoz intézett kölcsönös jogsegély iránti megkeresések útján.
|
|
2.
|
Suzanne Saleh Thabet
A Tanács rendelkezésére álló információk alapján Suzanne Saleh Thabet védelemhez és hatékony bírói jogvédelemhez való jogát tiszteletben tartották azon büntetőeljárások során, amelyekre a Tanács e megállapítását alapozta. Ezt részletesen a következők tanúsítják:
Biztosítási intézkedést elrendelő határozat
A legfőbb ügyész 2011. február 28-án határozatot adott ki, amelyben Suzanne Saleh Thabet-et és más személyeket eltiltott vagyoni és pénzeszközeik felhasználásától, az egyiptomi büntetőeljárási törvény 208a. cikkével összhangban, amely kimondja, hogy a legfőbb ügyész megtilthatja a vádlott, annak házastársa és gyermekei számára a vagyoni eszközeik felhasználását, ha feltételezhető, hogy e vagyoni eszközök a vádlott által elkövetett bűncselekményekből származó illegális bevételek. 2011. március 8-án a hatáskörrel rendelkező büntetőbíróság helybenhagyta a tilalmat elrendelő határozatot. Az Egyiptomi Arab Köztársaság törvényei értelmében a vádlottak jogosultak a tilalmat elrendelő bírósági ítéletet az azt hozó bíróság előtt megtámadni. Suzanne Saleh Thabet nem támadta meg a 2011. március 8-i ítéletet.
|
|
3.
|
Alaa Mohamed Hosni Elsayed Mubarak
A Tanács rendelkezésére álló információk alapján Alaa Mubarak védelemhez és hatékony bírói jogvédelemhez való jogát tiszteletben tartották azon büntetőeljárások során, amelyekre a Tanács e megállapítását alapozta. Ezt részletesen a következők tanúsítják:
Biztosítási intézkedést elrendelő határozat
A legfőbb ügyész 2011. február 28-án határozatot adott ki, amelyben Alaa Mubarakot és más személyeket eltiltott vagyoni és pénzeszközeik felhasználásától, az egyiptomi büntetőeljárási törvény 208a. cikkével összhangban, amely kimondja, hogy a legfőbb ügyész megtilthatja a vádlott, annak házastársa és gyermekei számára a vagyoni eszközeik felhasználását, ha feltételezhető, hogy az ilyen vagyoni eszközök a vádlott által elkövetett bűncselekményekből származó illegális bevételek. 2011. március 8-án a hatáskörrel rendelkező büntetőbíróság helybenhagyta a tilalmat elrendelő határozatot. Az Egyiptomi Arab Köztársaság törvényei értelmében a vádlottak jogosultak a tilalmat elrendelő bírósági ítéletet az azt hozó bíróság előtt megtámadni. Alaa Mubarak nem támadta meg a 2011. március 8-i ítéletet.
Első eset
A vádlott és egy másik személy együttes ügyét 2012. május 30-án az eljáró bírósághoz (a kairói büntetőbírósághoz) utalták. A bíróság 2013. június 6-án további vizsgálat céljából visszautalta az ügyet az ügyészséghez. A vizsgálatok lezárását követően az ügyet ismét a bírósághoz utalták. A kairói büntetőbíróság 2018. szeptember 15-én ítéletet hozott, amelyben: i. felkérte az általa kinevezett szakértői bizottságot, hogy egészítse ki a 2018 júliusában a bírósághoz benyújtott szakértői jelentést; ii. elrendelte a vádlottak letartóztatását, valamint iii. kérte, hogy esetleges megegyezés céljából a vádlottak ügyét továbbítsák a külföldön található vagyonok visszaszerzéséért felelős egyiptomi nemzeti bizottsághoz (NCRAA). A vádlottak sikeresen megtámadták a letartóztatási határozatot, és a bírói testület kizárására irányuló indítványt követően az ügy érdemi felülvizsgálat céljából egy másik körzeti büntetőbírósághoz került, amely 2020. február 22-én felmentette őt. Ez az ítélet nem jogerős, az ügyészség még fellebbezhet ellene.
Második eset
2013. június 27-én Alaa Mubarakkal és két másik személlyel szemben vádat emeltek állami pénzeszközök hűtlen kezelése miatt, az eljárás pedig 2013. november 17-én vette kezdetét a kairói büntetőbíróságon. A bíróság 2014. május 21-én elítélte a három vádlottat. A vádlottak a semmítőszék előtt megtámadták ezt az ítéletet. A semmítőszék 2015. január 13-án megsemmisítette az ítéletet és megismételt eljárást rendelt el. A megismételt eljárás során 2015. április 4-én és 29-én került sor a felek szóbeli előadásának meghallgatására és beadványaik előterjesztésére. A kairói büntetőbíróság 2015. május 9-én elítélte a vádlottakat, valamint elrendelte az eltulajdonított pénzeszközök visszaszolgáltatását és pénzbírság megfizetését. 2015. május 24-én fellebbezést nyújtottak be a semmítőszék előtt. A semmítőszék 2016. január 9-én helybenhagyta az elmarasztaló ítéleteket. 2016. március 8-án a vádlottak egyezségre jutottak a 2015. évi 2873. sz. miniszterelnöki rendelettel létrehozott szakértői bizottságon belül. Az említett egyezséget a miniszteri kabinet 2016. március 9-én jóváhagyta. Mivel az illetékes bizottság nem a szakértői bizottság volt, a legfőbb ügyész nem terjesztette a semmítőszék elé az említett egyezséget végleges jóváhagyásra. A vádlottaknak lehetősége van megegyezésre irányuló kérelmet benyújtani az illetékes bizottsághoz, azaz a külföldön található vagyonok visszaszerzéséért felelős egyiptomi nemzeti bizottsághoz (NCRAA). 2019 márciusában a pénzbírság összegét behajtották. A visszaszolgáltatandó összeg behajtása folyamatban van az egyiptomi hatóságok által két harmadik országhoz intézett kölcsönös jogsegély iránti megkeresések útján.
|
|
4.
|
Heidy Mahmoud Magdy Hussein Rasekh
A Tanács rendelkezésére álló információk alapján Heidy Rasekh védelemhez és hatékony bírói jogvédelemhez való jogát tiszteletben tartották azon büntetőeljárások során, amelyekre a Tanács e megállapítását alapozta. Ezt részletesen a következők tanúsítják:
Biztosítási intézkedést elrendelő határozat
A legfőbb ügyész 2011. február 28-án határozatot adott ki, amelyben Heidy Rasekh-et és más személyeket eltiltott vagyoni és pénzeszközeik felhasználásától, az egyiptomi büntetőeljárási törvény 208a. cikkével összhangban, amely kimondja, hogy a legfőbb ügyész megtilthatja a vádlott, annak házastársa és gyermekei számára a vagyoni eszközeik felhasználását, ha feltételezhető, hogy e vagyoni eszközök a vádlott által elkövetett bűncselekményekből származó illegális bevételek. 2011. március 8-án a hatáskörrel rendelkező büntetőbíróság helybenhagyta a tilalmat elrendelő határozatot. Az Egyiptomi Arab Köztársaság törvényei értelmében a vádlottak jogosultak a tilalmat elrendelő bírósági ítéletet az azt hozó bíróság előtt megtámadni. Heidy Rasekh nem támadta meg a 2011. március 8-i ítéletet.
|
|
5.
|
Gamal Mohamed Hosni Elsayed Mubarak
A Tanács rendelkezésére álló információk alapján Gamal Mubarak védelemhez és hatékony bírói jogvédelemhez való jogát tiszteletben tartották azon büntetőeljárások során, amelyekre a Tanács e megállapítását alapozta. Ezt részletesen a következők tanúsítják:
Biztosítási intézkedést elrendelő határozat
A legfőbb ügyész 2011. február 28-án határozatot adott ki, amelyben Gamal Mubarakot és más személyeket eltiltott vagyoni és pénzeszközeik felhasználásától, az egyiptomi büntetőeljárási törvény 208a. cikkével összhangban, amely kimondja, hogy a legfőbb ügyész megtilthatja a vádlott, annak házastársa és gyermekei számára a vagyoni eszközeik felhasználását, ha feltételezhető, hogy e vagyoni eszközök a vádlott által elkövetett bűncselekményekből származó illegális bevételek. 2011. március 8-án a hatáskörrel rendelkező büntetőbíróság helybenhagyta a tilalmat elrendelő határozatot. Az Egyiptomi Arab Köztársaság törvényei értelmében a vádlottak jogosultak a tilalmat elrendelő bírósági ítéletet az azt hozó bíróság előtt megtámadni. Gamal Mubarak nem támadta meg a 2011. március 8-i ítéletet.
Első eset
Gamal Mubarak és egy másik személy együttes ügyét 2012. május 30-án az eljáró bírósághoz (a kairói büntetőbírósághoz) utalták. A bíróság 2013. június 6-án további vizsgálat céljából visszautalta az ügyet az ügyészséghez. A vizsgálatok lezárását követően az ügyet ismét a bírósághoz utalták. A kairói büntetőbíróság 2018. szeptember 15-én ítéletet hozott, amelyben: i. felkérte az általa kinevezett szakértői bizottságot, hogy egészítse ki a 2018 júliusában a bírósághoz benyújtott szakértői jelentést; ii. elrendelte a vádlottak letartóztatását, valamint iii. kérte, hogy esetleges megegyezés céljából a vádlottak ügyét továbbítsák a külföldön található vagyonok visszaszerzéséért felelős egyiptomi nemzeti bizottsághoz (NCRAA). A vádlottak sikeresen megtámadták a letartóztatási határozatot, és a bírói testület kizárására irányuló indítványt követően az ügy érdemi felülvizsgálat céljából egy másik körzeti büntetőbírósághoz került, amely 2020. február 22-én felmentette őt. Ez az ítélet nem jogerős, az ügyészség még fellebbezhet ellene.
Második eset
2013. június 27-én Gamal Mubarakkal és két másik személlyel szemben vádat emeltek állami pénzeszközök hűtlen kezelése miatt, az eljárás pedig 2013. november 17-én vette kezdetét a kairói büntetőbíróságon. A bíróság 2014. május 21-én elítélte a három vádlottat. A vádlottak a semmítőszék előtt megtámadták ezt az ítéletet. A semmítőszék 2015. január 13-án megsemmisítette az ítéletet és megismételt eljárást rendelt el. A megismételt eljárás során 2015. április 4-én és 29-én került sor a felek szóbeli előadásának meghallgatására és beadványaik előterjesztésére. A kairói büntetőbíróság 2015. május 9-én elítélte a vádlottakat, valamint elrendelte az eltulajdonított pénzeszközök visszaszolgáltatását és pénzbírság megfizetését. 2015. május 24-én fellebbezést nyújtottak be a semmítőszék előtt. A semmítőszék 2016. január 9-én helybenhagyta az elmarasztaló ítéleteket. 2016. március 8-án a vádlottak egyezségre jutottak a 2015. évi 2873. sz. miniszterelnöki rendelettel létrehozott szakértői bizottságon belül. Az egyezséget a miniszteri kabinet 2016. március 9-én jóváhagyta. Mivel az illetékes bizottság nem a szakértői bizottság volt, a legfőbb ügyész nem terjesztette a semmítőszék elé az egyezséget végleges jóváhagyásra. A vádlottaknak lehetősége van megegyezésre irányuló kérelmet benyújtani az illetékes bizottsághoz, azaz a külföldön található vagyonok visszaszerzéséért felelős egyiptomi nemzeti bizottsághoz (NCRAA). 2019 márciusában a pénzbírság összegét behajtották. A visszaszolgáltatandó összeg behajtása folyamatban van az egyiptomi hatóságok által két harmadik országhoz intézett kölcsönös jogsegély iránti megkeresések útján.
|
|
6.
|
Khadiga Mahmoud El Gammal
A Tanács rendelkezésére álló információk alapján Khadiga Mahmoud El Gammal védelemhez és hatékony bírói jogvédelemhez való jogát tiszteletben tartották azon büntetőeljárások során, amelyekre a Tanács e megállapítását alapozta. Ezt részletesen a következők tanúsítják:
Biztosítási intézkedést elrendelő határozat
A legfőbb ügyész 2011. február 28-án határozatot adott ki, amelyben Khadiga El Gammalt és más személyeket eltiltott vagyoni és pénzeszközeik felhasználásától, az egyiptomi büntetőeljárási törvény 208a. cikkével összhangban, amely kimondja, hogy a legfőbb ügyész megtilthatja a vádlott, annak házastársa és gyermekei számára a vagyoni eszközeik felhasználását, ha feltételezhető, hogy e vagyoni eszközök a vádlott által elkövetett bűncselekményekből származó illegális bevételek. 2011. március 8-án a hatáskörrel rendelkező büntetőbíróság helybenhagyta a tilalmat elrendelő határozatot. Az Egyiptomi Arab Köztársaság törvényei értelmében a vádlottak jogosultak a tilalmat elrendelő bírósági ítéletet az azt hozó bíróság előtt megtámadni. Khadiga El Gammal nem támadta meg a 2011. március 8-i ítéletet.
|
|
15.
|
Mohamed Zohir Mohamed Wahed Garrana
A Tanács rendelkezésére álló információk alapján Mohamed Garrana védelemhez és hatékony bírói jogvédelemhez való jogát tiszteletben tartották azon büntetőeljárások során, amelyekre a Tanács e megállapítását alapozta. Ezt részletesen a következők tanúsítják:
Eset
Az állami pénzeszközök, illetve vagyon hűtlen kezeléséhez kapcsolódó vizsgálat jelenleg is tart. A Tanács nem talált arra utaló jelet, hogy sérült volna Mohamed Garrana védelemhez vagy hatékony bírói jogvédelemhez való joga.
|
|
18.
|
Habib Ibrahim Habib Eladli
A Tanács rendelkezésére álló információk alapján Habib Eladli védelemhez és hatékony bírói jogvédelemhez való jogát tiszteletben tartották azon büntetőeljárások során, amelyekre a Tanács e megállapítását alapozta. Ezt részletesen a következők tanúsítják:
Eset
A vizsgálóbíró Habib Eladli ügyét állami pénzeszközök hűtlen kezelésének vádja miatt a hatáskörrel rendelkező eljáró bíróság elé utalta. A bíróság 2016. február 7-én úgy határozott, hogy Habib Eladli, valamint felesége és kiskorú fia vagyoni eszközeit be kell fagyasztani. A bíróság döntése alapján a legfőbb ügyész 2016. február 10-én biztosítási intézkedést elrendelő határozatot adott ki az egyiptomi büntetőeljárási törvény 208a. cikkével összhangban, amely kimondja, hogy a legfőbb ügyész megtilthatja a vádlott, annak házastársa és gyermekei számára a vagyoni eszközeik felhasználását, ha feltételezhető, hogy e vagyoni eszközök a vádlott által elkövetett bűncselekményekből származó illegális bevételek. Az Egyiptomi Arab Köztársaság törvényei értelmében a vádlottak jogosultak a tilalmat elrendelő bírósági ítéletet az azt hozó bíróság előtt megtámadni. A bíróság 2017. április 15-én elítélte a vádlottat. A vádlott a semmítőszék előtt megtámadta ezt az ítéletet, a semmitőszék pedig 2018. január 11-én megsemmisítette azt és megismételt eljárást rendelt el. A megismételt eljárást követően 2019. május 9-én pénzbírságra ítélték. Mind az ügyészség, mind Habib Eladli fellebbezést nyújtott be ezen ítélettel szemben a semmítőszékhez. Az ügyet még tárgyalja a semmítőszék.
|
|
19.
|
Elham Sayed Salem Sharshar
A Tanács rendelkezésére álló információk alapján Elham Sharshar védelemhez és hatékony bírói jogvédelemhez való jogát tiszteletben tartották azon büntetőeljárások során, amelyekre a Tanács e megállapítását alapozta. Ezt részletesen a következők tanúsítják:
Biztosítási intézkedést elrendelő határozat
Elham Sharshar férjének ügyét a vizsgálóbíró állami pénzeszközök hűtlen kezelésének vádja miatt a hatáskörrel rendelkező eljáró bíróság elé utalta. A bíróság 2016. február 7-én úgy határozott, hogy férje, az ő saját, valamint kiskorú fiuk vagyoni eszközeit be kell fagyasztani. A bíróság döntése alapján a legfőbb ügyész 2016. február 10-én biztosítási intézkedést elrendelő határozatot adott ki az egyiptomi büntetőeljárási törvény 208a. cikkével összhangban, amely kimondja, hogy a legfőbb ügyész megtilthatja a vádlott, annak házastársa és gyermekei számára a vagyoni eszközeik felhasználását, ha feltételezhető, hogy e vagyoni eszközök a vádlott által elkövetett bűncselekményekből származó illegális bevételek. Az Egyiptomi Arab Köztársaság törvényei értelmében a vádlottak jogosultak a tilalmat elrendelő bírósági ítéletet az azt hozó bíróság előtt megtámadni. Elham Sharshar nem támadta meg a bírói ítéletet.”.
|
|