—

a vonatkozó környezeti és biztonsági problémák, valamint a hulladékkezelő létesítmények jelentette kockázatok értékelése,

—

helyszíni szemlék végrehajtása a helyszín, a helyszíni körülmények, az érintett berendezések – beleértve azok megfelelő karbantartását is –, a vonatkozó dokumentumok és elektronikus adatok, a belső intézkedések és rendszerek, valamint a működési folyamatok ellenőrzése céljából,

—

a hulladékkezelő létesítményben dolgozó személyzet meghallgatása,

—

az üzemeltetők ismereteinek bővítése a vonatkozó jogi követelményekkel és a tevékenységük környezeti hatásaival kapcsolatban,

—

mintavétel,

—

Föld-megfigyelési technikáknak és a távfelügyelet egyéb formáinak, köztük adott esetben olyanoknak az alkalmazása, amelyekhez helyszíni érzékelők szükségesek,

—

az üzemeltetők önellenőrzésének ellenőrzése,

—

az okmányok és elektronikus adatok – köztük az üzemeltetők jelentéseinek – ellenőrzése a helyszíni szemléktől eltérő módszerekkel,

—

az üzemeltetők belső intézkedéseinek és rendszereinek, valamint működési folyamatainak ellenőrzése a helyszíni szemléktől eltérő módszerekkel,

—

a pénzügyi garanciák vagy azzal egyenértékű eszközök ellenőrzése,

—

a meg nem felelésre vonatkozó tényszerű információk rögzítése,

—

a feltárt meg nem felelés okainak, valamint a szóban forgó meg nem felelés környezetre és emberi egészségre gyakorolt hatásai lehetséges típusainak azonosítása,

—

a feltárt meg nem felelés leírása – különös tekintettel azokra a körülményekre (beleértve a személyeket is), amelyek a meg nem feleléshez vezettek – annak érdekében, hogy a lehető legpontosabban meg lehessen határozni, milyen intézkedésekre van szükség a megfelelés biztosításához, továbbá a szóban forgó intézkedések lehetővé tétele, többek között más érintett illetékes hatóságokkal való együttműködés és az ellenőrzések eredményeinek a velük való megosztása révén.

a)

az ellenőrzésekért felelős illetékes hatóságok rendelkezésre állása a tagállam egész területét illetően és a 2006/21/EK irányelv 7. cikkének hatálya alá tartozó összes hulladékkezelő létesítmény tekintetében;

b)

az illetékes hatóságok független volta és képessége arra, hogy elvégezzék az ellenőrzések végrehajtásához szükséges összes feladatot;

c)

az illetékes hatóságok hatásköre ahhoz, hogy elvégezzék az ellenőrzéseket, beleértve azt a jogot, hogy belépjenek a létesítményekbe, és megvizsgálják a lényeges tárgyi eszközöket, dokumentumokat és elektronikus adatokat;

d)

az illetékes hatóságok rendelkezésére álló erőforrások, személyzet és felszerelés elégséges volta az ellenőrzések elvégzéséhez;

e)

az illetékes hatóságok megállapodásai arra, hogy együttműködjenek és tevékenységeiket összehangolják más érintett hatóságokkal, különösen a 2006/21/EK irányelv 7. cikkének hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó vagy azok tekintetében releváns nemzeti vagy uniós környezetvédelmi jogszabályok által előírt engedélyeknek való megfeleléssel kapcsolatban feladatokkal megbízott más hatóságokkal;

f)

az ellenőrök számára az ellenőrzések elvégzéséhez szükséges tudás, tapasztalat és kompetencia, különösen a hulladékkezelő létesítmények tervezését, építését, üzemeltetését és bezárását illetően;

g)

az ellenőrök tudásának naprakésszé tételére szolgáló képzés megszervezése;

h)

a szükséges segítség, amelyet az üzemeltetőknek biztosítaniuk kell az illetékes hatóságok számára ahhoz, hogy azok elvégezhessék a 2006/21/EK irányelv 17. cikke szerinti feladataik ellátásához szükséges ellenőrzéseket, beleértve a helyszíni szemléket, a mintavételt és az információgyűjtést.

a)

az ellenőrzések előre történő megtervezése a közigazgatás megfelelő szintjén kidolgozott, a hulladékkezelő létesítmények releváns környezetvédelmi és biztonsági kérdéseinek és kockázatainak általános értékelésén és – amennyiben a megfelelésre vonatkozóan már rendelkezésre állnak az információk – a terv területi hatálya alá tartozó, működő hulladékkezelő létesítmények megfelelési szintjének átfogó értékelésén alapuló terv vagy tervek révén. Az ilyen tervek szükség esetén integrálhatók vagy kombinálhatók más ellenőrzési tervekkel;

b)

az ellenőrzési terv vagy tervek rendszeres felülvizsgálata és adott esetben frissítése;

c)

az ellenőrzési terv vagy tervek kiterjedése minden olyan hulladékkezelő létesítményre, amely a 2006/21/EK irányelv 7. cikkének hatálya alá tartozik;

d)

a következők felvétele minden egyes ellenőrzési tervbe:

a)

a rutinszerű ellenőrzések rendszeres időközönként történő elvégzése az érintett hulladékkezelő létesítmény megfelelő kockázatértékelése alapján;

b)

a helyszíni szemlék megfelelő gyakorisága az érintett hulladékkezelő létesítmény megfelelő kockázatelemzése alapján, figyelembe véve az „A” osztályba sorolt létesítmények potenciálisan nagyobb kockázatát is;

c)

az alábbi kritériumok alkalmazása a hulladékkezelő létesítmények kockázatértékelése során:

d)

adott esetben az egyéb alkalmazandó uniós jogszabályok alapján végzett ellenőrzések vonatkozó megállapításainak az ellenőr általi figyelembevétele;

e)

amennyiben a helyszíni szemléket előre bejelentik, a szemle menetrendjének biztosítása az üzemeltető számára, valamint az üzemeltető részletes tájékoztatása arról, hogy milyen információkat és egyéb segítséget kell majd biztosítania;

f)

meg nem felelés vagy a megfelelést veszélyeztető kockázat észlelése esetén ellenőrzés végzése és adott esetben az eredmények megosztása más hatóságokkal, különös tekintettel a következőkre:

g)

amennyiben egy hulladékkezelő létesítmény működését felfüggesztik az engedélyben foglalt feltételeknek való meg nem felelés miatt, további ellenőrzések végzése azon környezetvédelmi és egyéb eredmények elérése érdekében, amelyek biztosítására az engedélyezési feltételek irányulnak.

a)

a nem rutinszerű ellenőrzések – beleértve a helyszíni szemléket is – a lehető leghamarabb történő elvégzése azt követően, hogy az illetékes hatóság az engedélyezési követelményeknek való meg nem feleléssel kapcsolatos komoly panaszokat kap, vagy más módon szerez tudomást súlyos balesetekről, váratlan eseményekről vagy a meg nem felelés egyéb eseteiről, függetlenül attól, hogy az ilyen eseményeket a 2006/21/EK irányelv 11. cikkének (3) bekezdése vagy 12. cikkének (6) bekezdés szerint be kell-e jelenteni, vagy sem, különös tekintettel a következőkre:

b)

adott esetben az egyéb alkalmazandó uniós jogszabályok alapján végzett ellenőrzések vonatkozó megállapításainak az ellenőr általi figyelembevétele;

c)

a nem rutinszerű ellenőrzések késedelem nélkül és – adott esetben – az engedély újraértékelése vagy frissítése előtt történő végrehajtása.

a)

megfelelő számú, be nem jelentett helyszíni szemle végrehajtása, különösen, ha ez a problémák vagy kockázati kitettség észlelése szempontjából vagy egy sürgős helyzet kezelése érdekében szükséges;

b)

az előre be nem jelentett helyszíni szemlékre vonatkozó döntésekben lehetőség szerint az egészségügyi, a környezeti és a biztonsági aggályok, valamint annak a lehetőségnek a figyelembevétele, hogy a hulladékkezelő létesítmény személyzetének a helyszínen kell lennie.

a)

valamennyi ellenőrzési tevékenység megfelelő dokumentálása;

b)

minden, hulladékkezelő létesítménynél tett helyszíni szemle után jelentés készítése a helyszíni szemléről, amelyet írásban rögzítenek, és azonosítható formában, könnyen hozzáférhető és megfelelően karbantartott adatbázisban tárolnak;

c)

az ellenőrzés céljának, az összegyűjtött adatoknak, információknak és megállapításoknak, azok értékelésének, valamint az arra vonatkozó következtetéseknek a belefoglalása a helyszíni szemléről készített jelentésbe, hogy a hulladékkezelő létesítmény megfelel-e az engedélyben foglalt vonatkozó feltételeknek, valamint hogy van-e szükség további intézkedésekre;

d)

a helyszíni szemléről készített jelentés elkészítése a helyszíni szemlét követő két hónapon belül, kivéve, ha a helyszíni szemle során súlyosabb megállapításokra került sor, ebben az esetben más határidő megállapítására lehet szükség;

e)

a helyszíni szemléről készített jelentés véglegesítése előtt vagy után lehetőség biztosítása az üzemeltető számára arra, hogy adott esetben észrevételeket tegyen;

f)

a helyszíni szemle és adott esetben az egyéb ellenőrzési tevékenységek eredményeinek a nyilvánosság számára való hozzáférhetősége a 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (2) megfelelően.

a)

a környezeti hatás minimalizálása érdekében hozott intézkedések végrehajtása a működés során és a bezárást követően, ideértve szükség esetén a szennyezett víz és a csurgalék kezelését is;

b)

a hulladékkezelő létesítmény helyének, tervezésének és építésének az engedélyben megadott biztonsági és környezetvédelmi elemeknek való megfelelése;

c)

a rendszeres ellenőrzésre és az üzemeltetők önellenőrzésére szolgáló önellenőrzési rendszernek, valamint az ellenőrző adatok illetékes hatóságnak való tervezett jelentésének tartalma, rendelkezésre állása és teljesítménye;

d)

a létesítmény fizikai stabilitásának biztosítása, valamint a talaj, a levegő, a felszíni víz vagy a felszín alatti víz szennyezésének vagy fertőzésének rövid és hosszú távú megelőzése, továbbá, amennyire lehetséges, a tájképben okozott károk minimalizálása érdekében tervezett irányítási, karbantartási és felügyeleti intézkedések végrehajtása;

e)

elegendő emberi erőforrás rendelkezésre állása és a hulladékkezelő létesítmény környezetirányításáért és biztonságáért felelős személyzet szakértelme;

f)

a 2006/21/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének f) pontjában említett bezárási terv megfelelősége;

g)

a pénzügyi garancia vagy azzal egyenértékű biztosíték megfelelősége annak összege és formája tekintetében, ha az illetékes hatóság pénzügyi garanciát vagy azzal egyenértékű biztosítékot ír elő; felül kell vizsgálni és ellenőrizni kell, hogy a hulladékkezelő létesítményt „A” osztályba sorolt létesítménynek vagy nem „A” osztályba sorolt létesítménynek kell-e minősíteni;

h)

az egyéb engedélyezési feltételeknek és a 2006/21/EK irányelvben meghatározott egyéb vonatkozó követelményeknek való megfelelés.

a)

a hulladékkezelő létesítmény környezetre és emberi egészségre gyakorolt káros hatásai, valamint a környezeti hatások minimalizálása érdekében hozott intézkedések; különösen a hulladékkezelő létesítmény megépítésének, kezelésének és fenntartásának megfelelő volta arra, hogy biztosítsa annak fizikai stabilitását, és a talaj, a levegő, a felszíni víz vagy a felszín alatti víz szennyezésének vagy fertőzésének rövid és hosszú távú megelőzését, valamint, amennyire lehetséges, a tájképben okozott károk minimalizálását, továbbá az, hogy e hatások miként felelnek meg az engedélyezési feltételeknek és a környezeti hatásvizsgálatban szereplő információknak, amennyiben ilyen vizsgálat szükséges;

b)

a hulladékkezelő létesítményben elhelyezett hulladék mennyiségének, jellemzőinek és osztályozásának az engedélyben megadott elemeknek való megfelelése;

c)

a becsült csurgalékvíz-termelődésnek – ezen belül a csurgalékvíz szennyezőanyag-tartalmának –, a lerakott hulladéknak, valamint a hulladékkezelő létesítmény vízmérlegének az engedélyben megadott elemeknek való megfelelése;

d)

a hulladékkezelő létesítmény szerkezeti és működési változásai: a következők ellenőrzése: (1) a vízgazdálkodás; (2) a geotechnikai építési tevékenységek minősége (pl. duzzasztógát/töltés építése); (3) a geotechnikai biztonsági rendszerek (pl. felületi burkolatok, stabilitás és biztonság figyelemmel kísérése) irányítása; (4) a lerakott hulladék mennyisége és jellemzői a hulladékgazdálkodási terv előrejelzéseivel összevetve; (5) a csurgalékképződés – beleértve a csurgalék szennyezőanyag-tartalmát – a hulladékgazdálkodási terv előrejelzéseivel összevetve; (6) a hulladékkezelő létesítmény vízmérlege a hulladékgazdálkodási terv előrejelzéseivel összevetve; valamint (7) a környezet- és biztonságirányításra és a környezeti megfigyelésre alkalmazott technikák és azok megfelelősége;

e)

a korábbi ellenőrzések után ajánlott vagy előírt intézkedések elfogadása;

f)

a környezetvédelmi és biztonsági ellenőrzési jelentések és nyilatkozatok, ha az engedély előírja azokat;

g)

a rendszeres ellenőrzésre szolgáló önellenőrzési program, valamint (adott esetben) az összes ellenőrző adat illetékes hatóságnak való jelentésének eredményei, teljessége, irányítása és teljesítménye;

h)

a terület vizuális rendellenességei;

i)

az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladék mintavételének és jellemzésének reprezentativitása;

j)

a hulladékkezelő létesítmény környezet- és biztonságirányításáért felelős személyzet szerepe, felelőssége és kompetenciája, valamint a megfelelő emberi erőforrások és a személyzet számára biztosított képzés rendelkezésre állása;

k)

eljárások az illetékes hatóság értesítésére minden olyan eseményről, amely veszélyeztetheti a hulladékkezelő létesítmény stabilitását, és minden jelentős kedvezőtlen környezeti hatásról, amelyet a vonatkozó ellenőrzési és felügyeleti eljárások feltárnak;

l)

a 2006/21/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének f) pontjában említett bezárási terv megfelelősége és a tervben meghatározott fokozatos bezárási intézkedéseknek való megfelelés;

m)

a pénzügyi garancia vagy azzal egyenértékű biztosíték összegének és formájának megfelelő volta az üzemeltető engedély szerinti kötelezettségeinek, köztük a bezárással összefüggő és a bezárás utáni intézkedéseknek, valamint az érintett terület rehabilitációjának a kalkulált költségei tekintetében, amennyiben az illetékes hatóság pénzügyi garanciát vagy azzal egyenértékű biztosítékot ír elő;

n)

a hulladékkezelő létesítmény „A” osztályba sorolt létesítménynek vagy nem „A” osztályba sorolt létesítménynek való minősítése;

o)

az egyéb engedélyezési feltételeknek és a 2006/21/EK irányelvben meghatározott egyéb vonatkozó követelményeknek való megfelelés.

a)

a hulladékkezelő létesítmény által a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatások, valamint a bezárást követő ilyen hatások minimalizálása érdekében tett intézkedések, beleértve szükség esetén a szennyezett víz és a csurgalék kezelését;

b)

a 2006/21/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének f) pontjában említett bezárási terv végrehajtása;

c)

a hulladékkezelő létesítmény által érintett terület rehabilitációja;

d)

a hulladékkezelő létesítmény bezárása utáni szakaszra vonatkozó karbantartásra, felügyeletre, ellenőrzésre és korrekciós intézkedésekre vonatkozó terv és intézkedések megfelelősége, beleértve a nyomonkövetési, megfigyelési és ellenőrző berendezések működését és megfelelőségét;

e)

a pénzügyi garancia vagy azzal egyenértékű biztosíték összegének és formájának megfelelő volta az üzemeltető engedély szerinti kötelezettségeinek, köztük a bezárással összefüggő és a bezárás utáni intézkedések végrehajtásának, valamint az érintett terület fennmaradó rehabilitációjának a kalkulált költségei tekintetében, amennyiben az illetékes hatóság pénzügyi garanciát vagy azzal egyenértékű biztosítékot ír elő;

f)

a hulladékkezelő létesítmény „A” osztályba sorolt létesítménynek vagy nem „A” osztályba sorolt létesítménynek való minősítése;

g)

az egyéb engedélyezési feltételeknek és a 2006/21/EK irányelvben meghatározott egyéb vonatkozó követelményeknek való megfelelés.

a)

a hulladékkezelő létesítmény által a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatások, valamint a bezárást követő ilyen hatások minimalizálása érdekében tett intézkedések, beleértve szükség esetén a szennyezett víz és a csurgalék kezelését;

b)

egyrészről az a) pontban említett káros hatások, másrészről az engedélyezési feltételek és a környezeti hatásvizsgálatban szereplő információk közötti összefüggés, amennyiben ilyen vizsgálat szükséges;

c)

a csurgalékvíz-termelődésnek – ezen belül a csurgalékvíz szennyezőanyag-tartalmának –, a lerakott hulladéknak, valamint a hulladékkezelő létesítmény vízmérlegének, továbbá szükség esetén a szennyezett víz és a csurgalékvíz kezelésének az engedélyben megadott elemeknek való megfelelése;

d)

a 2006/21/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének f) pontjában említett bezárási terv végrehajtása;

e)

a 2006/21/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének f) pontjában említett bezárási terv megfelelősége, különös tekintettel a környezeti kockázat- és hatásértékelésen alapuló további bezárási és rehabilitációs intézkedések szükségességére;

f)

a hulladékkezelő létesítmény által érintett terület rehabilitációja; a hulladékkezelő létesítmény bezárása utáni szakaszra vonatkozó karbantartásra, felügyeletre, ellenőrzésre és korrekciós intézkedésekre vonatkozó terv és intézkedések megfelelősége, beleértve a nyomonkövetési, megfigyelési és ellenőrző berendezések, valamint az összes ellenőrző adat illetékes hatóságnak való jelentésének működését és megfelelőségét;

g)

eljárás az illetékes hatóság értesítésére minden olyan eseményről vagy fejleményről, amely veszélyeztetheti a hulladékkezelő létesítmény stabilitását, és minden jelentős kedvezőtlen környezeti hatásról, amelyet a vonatkozó ellenőrzési és felügyeleti eljárások feltárnak;

h)

a pénzügyi garancia vagy azzal egyenértékű biztosíték összegének és formájának megfelelő volta az engedély szerinti kötelezettségeknek, köztük a bezárás utáni intézkedések végrehajtásának, a korrekciós intézkedéseknek és az érintett terület rehabilitációjának a kalkulált költségei tekintetében, amennyiben az illetékes hatóság pénzügyi garanciát vagy azzal egyenértékű biztosítékot ír elő;

i)

a hulladékkezelő létesítmény „A” osztályba sorolt létesítménynek vagy nem „A” osztályba sorolt létesítménynek való minősítése;

j)

az egyéb engedélyezési feltételeknek és a 2006/21/EK irányelvben meghatározott egyéb vonatkozó követelményeknek való megfelelés.

a)

az erózió elleni védelem típusa és állapota;

b)

a hidrológiai tervezés, úgymint a vízmérleg, a rendelkezésre álló szabad parti sáv (a tározó legmagasabb normál üzemi szintje és a gát teteje közötti függőleges távolság) megfelelősége;

c)

a partsáv összetétele, állapota és szerkezeti integritása, például mélyedések jelenléte, a dúsítási maradékok sűrűsége, porszabályozás;

d)

a gát tetejének és lejtőjének változása a jelenlegi állapot és a terv szerinti állapot összehasonlítása alapján;

e)

a drenázsrendszer, valamint a geotechnikai szerkezetek (pl. geomembránok, gátak) és berendezések (például a gátszerkezet-megfigyelés) működése és állapota;

f)

az elfolyási és a szivárgási területek, valamint az elfolyt anyag mennyisége;

g)

az észlelt károk;

h)

a gáton lévő fák és növényzet.

a)

a kibocsátási vezetékekhez és kibocsátási pontokhoz való hozzáférés megfelelősége;

b)

az építési és ellenőrzési berendezések károsodása;

c)

a kibocsátási rendszereken keresztül és azok körül bekövetkező szivárgás;

d)

az erózió a kibocsátási pont után;

e)

a kibocsátási rendszerekben vagy azokhoz közel található vegetáció;

f)

a kibocsátásszabályozó berendezés;

g)

a vészhelyzeti kibocsátási rendszer;

h)

a tartalék áramellátás;

i)

a dúsításimaradék-tárolóba történő kibocsátás növekedési üteme és ezzel összefüggésben a tároló szintjének emelkedési üteme (méter/év mértékegységben mérve);

j)

a dúsítási maradék elhelyezésére szolgáló rendszer;

k)

a vízkezelési rendszer.

a)

a kőzetek eróziója;

b)

a szivárgó víz minősége és mennyisége;

c)

megfelelőek-e a meddő kőzetet tároló létesítmények által a környezeti hatás minimálisra csökkentése érdekében hozott intézkedések;

d)

a vonatkozó jogi kötelezettségeken alapuló rekultivációs tevékenységek helyes és eredményes volta.