A TANÁCS (EU) 2019/2026 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. november 21.)

a 282/2011/EU végrehajtási rendeletnek az elektronikus felület használata által elősegített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, valamint a nem adóalanyok részére szolgáltatásokat nyújtó, termékek távértékesítését végző és egyes belföldi termékértékesítéseket végző adóalanyokra vonatkozó különös szabályozások tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 397. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A 2006/112/EK irányelvet az (EU) 2017/2455 tanácsi irányelv (2) módosította, többek között kiterjesztette a nem adóalanyok számára távközlési, rádió- és televízióműsor- vagy elektronikus szolgáltatásokat nyújtó, nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös szabályozások alkalmazási körét valamennyi szolgáltatástípusra, valamint a termékek Közösségen belüli távértékesítésére és a harmadik területekről vagy harmadik országokból importált termékek távértékesítésére. Az (EU) 2017/2455 irányelv továbbá bizonyos rendelkezéseket vezetett be azon adóalanyok tekintetében, amelyek termékek vagy szolgáltatások más adóalanyok által történő értékesítését, illetve nyújtását segítik elő elektronikus felület, például piactér, platform, portál vagy más hasonló eszköz használata által.

(2)	A 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendeletben (3) meghatározott ezen különös szabályozások alkalmazására vonatkozó részletes rendelkezéseket az alkalmazási körük kiterjesztését követően aktualizálni kell.

(3)

A 2006/112/EK irányelvben a „termékek Közösségen belüli távértékesítése” és „a harmadik területekről vagy harmadik országokból importált termékek távértékesítése” fogalommeghatározások kiterjednek azokra a termékértékesítésekre is, amelyek esetében a terméket az értékesítő közvetett részvételével adják fel vagy fuvarozzák el a beszerzőhöz. Ezért az említett fogalommeghatározásoknak a tagállamokban való helyes és egységes alkalmazásának biztosítása, valamint a gazdasági szereplők és az adóhatóságok számára a jogbiztonság növelése érdekében tisztázni kell, és meg kell határozni, hogy ebben az összefüggésben mi a „közvetett” kifejezés jelentése.

(4)

A Közösségben termékek vagy szolgáltatások értékesítését, illetve nyújtását elősegítő adóalanyokra vonatkozó rendelkezések tagállamokbeli egységes alkalmazásának biztosítása, továbbá a hozzáadottérték-adó (a továbbiakban: héa) alanyai és az említett előírásokat érvényesítő adóhatóságok számára a jogbiztonság növelése érdekében pontosítani kell az „elősegít” kifejezés meghatározását, valamint tisztázni kell, hogy milyen esetben nem tekintendő úgy, hogy egy adóalany elektronikus felület használata által elősegíti termékek vagy szolgáltatások értékesítését, illetve nyújtását.

(5)

A héaszabályok egységes alkalmazásának biztosítása érdekében egyértelműen meg kell határozni azt az időpontot, amikor a beszerző által teljesített fizetés elfogadottnak tekinthető, annak megállapítása érdekében, hogy melyik adómegállapítási időszakban kell bevallani az elektronikus felület használata által termékek Közösségben történő értékesítését elősegítő adóalany, illetve a harmadik területekről vagy harmadik országokból importált termékek távértékesítésére vonatkozó különös szabályozást alkalmazó adóalany által történő értékesítést.

(6)

Meg kell határozni az elektronikus felület használata által a Közösségben termékek vagy szolgáltatások értékesítését, illetve nyújtását elősegítő adóalanyok nyilvántartásában tárolandó információk típusát. Ennek során figyelembe kell venni az említett adóalanyok rendelkezésére álló információk jellegét, azok jelentőségét az adóhatóságok számára, valamint azt a követelményt, hogy a könyvelésnek és a nyilvántartás-vezetésnek arányosnak kell lennie, az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) megállapított jogokkal és kötelezettségekkel összhangban.

(7)

A Közösségben bizonyos termékek értékesítését elektronikus felület használata által elősegítő adóalanyt úgy kell tekinteni, hogy ő kapta meg és ő maga értékesítette a termékeket, és ez az adóalany az ezen értékesítéseket terhelő héa megfizetésére kötelezett személy. Fontos figyelembe venni, hogy az ilyen adóalany esetleg az elektronikus felületen keresztül terméket értékesítők által megadott információk pontosságára támaszkodik az esedékes héa helyes bevallása és megfizetése tekintetében. Ezért indokolt előírni, hogy az ilyen adóalany, ha a részére adott információ helytelen, nem köteles megfizetni az említett értékesítések tekintetében bevallott és megfizetett héát meghaladó héaösszeget, amennyiben bizonyítani tudja, hogy nem tudta és észszerűen elvárható módon nem tudhatta, hogy a részére adott információ helytelen. Ebben az esetben lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy mentesítsék ezeket az adóalanyokat a további héakötelezettség alól, amennyiben jóhiszeműen jártak el.

(8)

Az elektronikus felület használata által termékek Közösségben történő értékesítését elősegítő adóalanyokra háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében, helyénvaló mentesíteni ezen adóalanyokat az eladó és a beszerző jogállásának bizonyítása alól. Ezért bizonyos megdönthető vélelmeket kell felállítani, amelyek alapján az elektronikus felületen keresztül termékeket értékesítőket adóalanynak, míg beszerzőiket nem adóalanynak kell tekinteni.

(9)

A kétségek elkerülése érdekében meg kell határozni, hogy az import szabályozást alkalmazó adóalany nevében és javára eljáró közvetítő részére megállapított azonosító szám engedélynek minősül, amely feljogosítja őt a közvetítőként való eljárásra, és azt a közvetítő nem használhatja a saját maga által teljesített adóköteles ügyleteket terhelő héa bevallásához.

(10)

A tagállamok nem tartják célszerűnek azt a rendelkezést, amely a valamely különös szabályozás alkalmazását önként megszüntető adóalanyt két naptári negyedéven keresztül kizárja az adott különös szabályozás újbóli alkalmazásából, illetve az további terheket róhat az érintett adóalanyokra. A szóban forgó rendelkezést ezért el kell hagyni.

(11)

A valamely különös szabályozás keretében benyújtott korábbi héabevallás helyesbítésének módjával kapcsolatos változás informatikai hatásának korlátozása érdekében célszerű előírni, hogy az adott bevallás módosítása útján kell helyesbíteni az azon időpontot megelőző adómegállapítási időszakokra vonatkozó héabevallást, amikortól a tagállamoknak az (EU) 2017/2455 irányelv 2. és 3. cikkének való megfeleléshez szükséges nemzeti intézkedéseket alkalmazniuk kell. Emellett, mivel 2021. január 1-jétől a korábbi héabevallások helyesbítését valamely későbbi adómegállapítási időszakra vonatkozó bevallásban kell benyújtani, a különös szabályozásból kizárt adóalanyok későbbi bevallásban nem tudnak majd benyújtani helyesbítést. Ebből következően meg kell állapítani, hogy az említett helyesbítéseket közvetlenül az érintett fogyasztás szerinti tagállam adóhatóságainak kell benyújtani.

(12)

Mivel a szolgáltatás igénybevevőjének nevét a különös szabályozást alkalmazó adóalanynak csak akkor kell nyilvántartani, ha az rendelkezésére áll, és az nem szükséges azon tagállam meghatározásához, amelyben a termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás adóztatandó, továbbá adatvédelmi aggályokat is felvethet, a szolgáltatás igénybevevőjének nevét a továbbiakban nem kell szerepeltetni a különös szabályozást alkalmazó adóalany által vezetett nyilvántartásban. A különös szabályozás hatálya alá tartozó termékértékesítés ellenőrzésének elősegítése érdekében azonban a termékek és a küldemények visszaküldésével vagy az ügyletazonosítókkal kapcsolatos információkat szerepeltetni kell az adóalanyok által vezetett nyilvántartásban.

(13)

Egyrészt az import héa bevallásával és megfizetésével kapcsolatos különös szabályozások, másrészt a vámfizetésre vonatkozó halasztott fizetést lehetővé tévő és a terméket vám elé állító személy kötelezettségeire vonatkozó vámrendelkezések közötti összhang biztosítása érdekében, továbbá az import héa az említett szabályozások alkalmazása melletti megfelelő megfizetésének garantálása céljából tisztázni kell, hogy az import héa különös szabályozások szerinti havi megfizetésére elő lehet írni a vámjog alapján a vámfizetésre vonatkozó halasztott fizetés engedélyezésére alkalmazandó rendes feltételeket is. Továbbá azt is le kell szögezni, hogy a különös szabályozások alkalmazása nem kötelezi a tagállamokat annak előírására, hogy a terméket vám elé állító személynek meghatalmazással kell rendelkeznie a címzettől arra, hogy a megbízásából vám elé állítsa a terméket.

(14)	A 282/2011/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 282/2011/EU végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

A IV. fejezet a következőképpen módosul:

a)	a IV. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép: „ ADÓZTATANDÓ ÜGYLETEK (A 2006/112/EK IRÁNYELV IV. CÍME) 1.szakasz 2.Termékértékesítés 3.(A 2006/112/EK irányelv 14–19. cikke) ”;

a rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„5a. cikk

A 2006/112/EK irányelv 14. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában különösen a következő esetekben kell úgy tekinteni, hogy a terméket az értékesítő adta fel vagy fuvarozta el, illetve az értékesítő megbízásából adták fel vagy fuvarozták el, ideértve azt is, amikor ez az értékesítő közvetett részvételével történt:

a)	ha az értékesítő a termék feladását vagy fuvarozását harmadik félnek alvállalkozásba adja, aki a terméket eljuttatja a vevőnek;

b)	ha a terméket harmadik fél adja fel vagy fuvarozza el, de a terméknek a vevő részére történő eljuttatásáért részben vagy teljeskörűen az értékesítő felel;

c)	ha az értékesítő számlázza ki és szedi be a fuvarozási díjat a vevőtől, és továbbítja azt egy harmadik félnek, aki megszervezi a termék feladását vagy fuvarozását;

d)	ha az értékesítő bármilyen módon előmozdítja a harmadik fél kézbesítési szolgáltatásait a vevő felé, létrehozza a vevő és a harmadik fél közötti kapcsolatot, vagy más módon átadja a harmadik félnek a termék vevő részére történő eljuttatásához szükséges információkat.

Nem tekinthető azonban úgy, hogy a terméket az értékesítő adta fel vagy fuvarozta el, illetve az értékesítő megbízásából adták fel vagy fuvarozták el, ha a terméket maga a vevő fuvarozza el, vagy a vevő szervezi meg a termék harmadik fél általi szállítását, és az értékesítő sem közvetlenül, sem közvetve nem vesz részt a termék feladásában és fuvarozásában, illetve nem nyújt annak megszervezéséhez segítséget.

5b. cikk

A 2006/112/EK irányelv 14a. cikkének alkalmazásában az „elősegít” kifejezés olyan elektronikus felület használatát jelenti, amely lehetővé teszi az elektronikus felületen keresztül termékeket eladásra kínáló értékesítő és a vevő közötti kapcsolatfelvételt, melynek következtében a terméket az adott elektronikus felületen keresztül értékesítik.

Az adóalanyok azonban nem segítik elő termékek értékesítését a következő feltételek együttes teljesülése esetén:

a)	az érintett adóalany sem közvetlenül, sem közvetve nem határozza meg a termékértékesítésre vonatkozó feltételeket;

b)	az érintett adóalany sem közvetlenül, sem közvetve nem vesz részt a kifizetett összeg vevő felé történő felszámításának engedélyezésében;

c)	az érintett adóalany sem közvetlenül, sem közvetve nem vesz részt a termék megrendelésében vagy eljuttatásában.

A 2006/112/EK irányelv 14a. cikke nem alkalmazandó a kizárólag az alábbi tevékenységek bármelyikét végző adóalanyra:

a)	fizetések feldolgozása a termékértékesítés tekintetében;

b)	termékek listázása vagy reklámozása;

c)	az értékesítésben való további részvétel nélkül a vevő átirányítása vagy átvitele termékeket eladásra kínáló más elektronikus felületre.

5c. cikk

A 2006/112/EK irányelv 14a. cikkének alkalmazásában az az adóalany, aki úgy tekintendő, hogy ő maga kapta meg és értékesítette a termékeket, nem kötelezhető az említett értékesítések tekintetében általa bevallott és megfizetett héát meghaladó héaösszeg megfizetésére, amennyiben a következő feltételek együttesen teljesülnek:

a)	az adóalany az elektronikus felületen keresztül terméket értékesítők vagy egyéb harmadik felek által megadott információkra támaszkodik az adott értékesítést terhelő héa helyes bevallása és megfizetése tekintetében;

b)	az a) pontban említett információk helytelenek;

c)	az adóalany bizonyítani tudja, hogy nem tudta és észszerűen elvárható módon nem tudhatta, hogy ez az információ helytelen.

5d. cikk

Annak az adóalanynak, aki a 2006/112/EK irányelv 14a. cikke értelmében úgy tekintendő, hogy ő maga kapta meg és értékesítette a termékeket, amennyiben az alábbiak ellenkezőjéről nincs tudomása:

a)	az elektronikus felületen keresztül terméket értékesítő személyt adóalanynak kell tekintenie;

b)	a terméket megvásárló személyt nem adóalanynak kell tekintenie.”;

c)	a rendelet szövege a 6. cikk előtt a következő címmel egészül ki: „2. Szakasz Szolgáltatásnyújtás (A 2006/112/EK irányelv 24–29. cikke)”

2.	A 14. cikket el kell hagyni;

A szöveg a következő fejezettel egészül ki:

„VA. FEJEZET

ADÓZTATANDÓ TÉNYÁLLÁS ÉS AZ ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE

(A 2006/112/EK IRÁNYELV VI. CÍME)

41a. cikk

A 2006/112/EK irányelv 66a. cikkének alkalmazásában a fizetés elfogadásának időpontja az az időpont, amikor a terméket elektronikus felületen keresztül értékesítő vagy a megbízásából eljáró személy megkapja a fizetési visszaigazolást, a fizetési jóváhagyási üzenetet vagy a vevő fizetés iránti kötelezettségvállalását, függetlenül attól, hogy a pénz tényleges kifizetésére mikor kerül sor, a legkorábbi időpontot figyelembe véve.”

A X. fejezet a következő szakasszal egészül ki:

„1b. szakasz

Az adó nyilvántartása

(A 2006/112/EK irányelv 241–249. cikke)

54b. cikk

(1) A 2006/112/EK irányelv 242a. cikkének alkalmazásában az „elősegít” kifejezés olyan elektronikus felület használatát jelenti, amely lehetővé teszi az elektronikus felületen keresztül termékeket vagy szolgáltatásokat eladásra kínáló értékesítő, illetve szolgáltató és a vevő, illetve a szolgáltatás igénybevevője közötti kapcsolatfelvételt, melynek következtében a terméket vagy a szolgáltatást az adott elektronikus felületen keresztül értékesítik, illetve nyújtják.

Az „elősegít” kifejezés azonban nem terjed ki a termékértékesítésre vagy szolgáltatásnyújtásra, amennyiben a következő feltételek együttesen teljesülnek:

a)	az adóalany sem közvetlenül, sem közvetve nem határozza meg a termékértékesítésre vagy szolgáltatásnyújtásra vonatkozó feltételeket;

b)	az adóalany sem közvetlenül, sem közvetve nem vesz részt a kifizetett összeg vevő vagy igénybevevő felé történő felszámításának engedélyezésében;

c)	az adóalany sem közvetlenül, sem közvetve nem vesz részt a termék megrendelésében vagy eljuttatásában, illetve a szolgáltatás nyújtásában.

(2) A 2006/112/EK irányelv 242a. cikkének alkalmazásában az „elősegít” kifejezés nem terjed ki azokra az esetekre, amikor az adóalany kizárólag az alábbi tevékenységek bármelyikét végzi:

a)	fizetések feldolgozása a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében;

b)	termékek vagy szolgáltatások listázása vagy reklámozása;

c)	a termékértékesítésben vagy szolgáltatásnyújtásban való további részvétel nélkül a termék vevőjének, illetve a szolgáltatás igénybevevőjének átirányítása vagy átvitele a terméket vagy szolgáltatást felkínáló más elektronikus felületre.

54c. cikk

(1) A 2006/112/EK irányelv 242a. cikkében említett adóalanynak az alábbi nyilvántartásokat kell vezetnie azon termékértékesítések tekintetében, amelyek esetében a 2006/112/EK irányelv 14a. cikkével összhangban úgy tekintendő, hogy ő maga kapta meg és értékesítette a termékeket, vagy azon szolgáltatásnyújtások tekintetében, amelyek esetében e rendelet 9a. cikkével összhangban az elektronikus úton nyújtott szolgáltatás nyújtásában részt vevő adóalanyként úgy tekintendő, mint aki saját nevében jár el:

a)	e rendelet 63c. cikkében meghatározott nyilvántartás, amennyiben az adóalany a 2006/112/EK irányelv XII. címének 6. fejezetében meghatározott valamely különös szabályozás alkalmazását választotta;

b)	a 2006/112/EK irányelv 242. cikkében meghatározott nyilvántartás, amennyiben az adóalany a 2006/112/EK irányelv XII. címének 6. fejezetében meghatározott egyik különös szabályozás alkalmazását sem választotta.

(2) A 2006/112/EK irányelv 242a. cikkében említett adóalany által vezetett nyilvántartásnak az alábbi információkat kell tartalmaznia az (1) bekezdésben említettektől eltérő termékértékesítésekről, illetve szolgáltatásnyújtásokról:

azon termékértékesítő, illetve szolgáltatásnyújtó neve, postai címe, valamint elektronikus címe vagy weboldala, akinek vagy amelynek a termékértékesítését, illetve szolgáltatásnyújtását az elektronikus felület használata által elősegítették, és amennyiben rendelkezésre áll:

i.	a termékértékesítő, illetve a szolgáltatásnyújtó héaazonosító száma vagy nemzeti adószáma;

ii.	a termékértékesítő, illetve a szolgáltatásnyújtó bankszámlaszáma vagy virtuálisszámla-száma;

b)	a termék leírása, értéke, a feladott vagy elfuvarozott termék érkezési helye az értékesítés időpontjával és – amennyiben rendelkezésre áll – a rendelésszámmal vagy az egyedi ügyletazonosító számmal együtt;

c)	a szolgáltatás leírása, értéke, a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének megállapítására szolgáló információ, továbbá a szolgáltatásnyújtás időpontja és – amennyiben rendelkezésre áll – a rendelésszám vagy az egyedi ügyletazonosító szám.”;

A XI. fejezet 2. szakasza helyébe a következő szöveg lép:

„2. szakasz

A nem adóalanyok részére szolgáltatásokat nyújtó vagy termékek távértékesítését végző vagy egyes belföldi termékértékesítéseket végző adóalanyokra vonatkozó különös szabályozások

(A 2006/112/EK irányelv 358–369x. cikke)

1. alszakasz

Fogalommeghatározások

57a. cikk

E szakasz alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.	»nem uniós szabályozás«: a 2006/112/EK irányelv XII. címe 6. fejezetének 2. szakaszában megállapított, a Közösség területén nem letelepedett adóalanyok által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó különös szabályozás;

»uniós szabályozás«: a 2006/112/EK irányelv XII. címe 6. fejezetének 3. szakaszában megállapított, a termékek Közösségen belüli távértékesítésére, az értékesítést elősegítő elektronikus felület használata által valamely tagállamban végzett termékértékesítésre és a Közösség területén, de nem a fogyasztás szerinti tagállamban letelepedett adóalanyok által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó különös szabályozás;

3.	» import szabályozás«: a 2006/112/EK irányelv XII. címe 6. fejezetének 4. szakaszában megállapított, a harmadik területekről vagy harmadik országokból importált termékek távértékesítésére vonatkozó különös szabályozás;

4.	»különös szabályozások«: a »nem uniós szabályozás«, az »uniós szabályozás« vagy a » import szabályozás«, a szövegösszefüggés szerint;

»adóalany«: a 2006/112/EK irányelv 359. cikkében említett adóalany, aki vagy amely számára engedélyezték a nem uniós szabályozás alkalmazását, a 2006/112/EK irányelv 369b. cikkében említett adóalany, aki vagy amely számára engedélyezték az uniós szabályozás alkalmazását, vagy a 2006/112/EK irányelv 369 m. cikkében említett adóalany, aki vagy amely számára engedélyezték az import szabályozás alkalmazását;

6.	»közvetítő«: a 2006/112/EK irányelv 369 l. cikke második bekezdésének 2. pontjában meghatározott személy.

2. alszakasz

Az uniós szabályozás alkalmazása

57b. cikk

(törölve)

3. alszakasz

Az uniós szabályozás hatálya

57c. cikk

Az uniós szabályozás nem alkalmazandó az azon tagállamban nyújtott szolgáltatásokra, amelyben az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye vagy állandó telephelye van. Ezen szolgáltatások nyújtását az említett tagállam illetékes adóhatóságai részére a 2006/112/EK irányelv 250. cikke szerinti héabevallásban kell bevallani.

4. alszakasz

Adóazonosítás

57d. cikk

(1) Amennyiben az adóalany az azonosítót kiadó tagállamot arról tájékoztatja, hogy a nem uniós vagy az uniós szabályozást kívánja alkalmazni, a különös szabályozás a következő naptári negyedév első napjától alkalmazandó.

Amennyiben azonban az említett időpontot megelőzően kerül sor először azon termékértékesítésre vagy szolgáltatásnyújtásra, amelyre az uniós vagy nem uniós szabályozás vonatkozhat, a különös szabályozás az első termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás időpontjától alkalmazandó, feltéve, hogy az adóalany legkésőbb az említett első termékértékesítést, illetve szolgáltatásnyújtást követő hónap tizedik napján bejelenti az adott különleges szabályozás hatálya alá tartozó tevékenység megkezdését az azonosítót kiadó tagállamnak.

(2) Amennyiben az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő arról tájékoztatja az azonosítót kiadó tagállamot, hogy az import szabályozást kívánja alkalmazni, a különös szabályozás attól a naptól alkalmazandó, amikor a 2006/112/EK irányelv 369q. cikkének (1) és (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapították az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő számára az import szabályozás alkalmazásához szükséges egyedi héaazonosító számot.

57e. cikk

Az azonosítót kiadó tagállam a 2006/112/EK irányelv 214. és 215. cikkével összhangban héaazonosító számával azonosítja az uniós szabályozást alkalmazó adóalanyokat.

A 2006/112/EK irányelv 369q. cikkének (2) bekezdése szerint a közvetítő számára megállapított egyedi azonosító szám feljogosítja a közvetítőt az import szabályozást alkalmazó adóalany megbízásából történő eljárásra. A közvetítő azonban nem használhatja ezt a számot az adóztatandó ügyleteket terhelő héa bevallásához.

57f. cikk

(1) Amennyiben az uniós szabályozást alkalmazó adóalany már nem teljesíti a 2006/112/EK irányelv 369a. cikkének 2. pontjában szereplő fogalommeghatározás feltételeit, az a tagállam, amely az adóazonosítóját kiadta, megszűnik az azonosítót kiadó tagállam lenni.

Amennyiben az adóalany továbbra is teljesíti az adott különös szabályozás alkalmazásának feltételeit, akkor a szabályozás alkalmazásának folytatásához azt a tagállamot kell megjelölnie az azonosítót kiadó tagállamként, amelyben gazdasági tevékenységének székhelye van, illetve amennyiben a székhelye nem a Közösség területén van, akkor egy olyan tagállamot, amelyben állandó telephelye van. Amennyiben a termékértékesítés tekintetében uniós szabályozást alkalmazó adóalany nem telepedett le a Közösségben, azt a tagállamot kell megjelölnie új azonosítót kiadó tagállamként, ahonnan feladják vagy elfuvarozzák a termékeket.

Amennyiben az azonosítót kiadó tagállam a második albekezdés alapján megváltozik, ez a változás attól az időponttól kezdve érvényes, amikortól az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye vagy állandó telephelye már nem az azonosítót korábban kiadó tagállamban van, vagy amikortól az adóalany már nem az említett tagállamból adja fel vagy fuvarozza el a termékeket.

(2) Amennyiben az import szabályozást alkalmazó adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő már nem teljesíti a 2006/112/EK irányelv 369 l. cikke második bekezdése 3. pontjának b)–e) alpontjában szereplő feltételeket, az a tagállam, amely az adóalany vagy a közvetítő adóazonosítóját kiadta, megszűnik az azonosítót kiadó tagállam lenni.

Amennyiben az adóalany vagy a közvetítő továbbra is teljesíti az adott különös szabályozás alkalmazásának feltételeit, akkor a szabályozás alkalmazásának folytatásához azt a tagállamot kell megjelölnie az azonosítót kiadó tagállamként, amelyben gazdasági tevékenységének székhelye van, illetve amennyiben a székhelye nem a Közösség területén van, akkor egy olyan tagállamot, amelyben állandó telephelye van.

Amennyiben az azonosítót kiadó tagállam a második albekezdés alapján megváltozik, ez a változás attól az időponttól kezdve érvényes, amikortól az adóalany vagy a közvetítő gazdasági tevékenységének székhelye vagy állandó telephelye már nem az azonosítót korábban kiadó tagállamban van.

57 g. cikk

(1) A nem uniós vagy az uniós szabályozást alkalmazó adóalany megszüntetheti a különös szabályozás alkalmazását függetlenül attól, hogy továbbra is teljesít olyan termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást, amely az említett szabályozás hatálya alá tartozhat. Az azt megelőző naptári negyedév vége előtt legalább 15 nappal, amelytől meg kívánja szüntetni a különös szabályozás alkalmazását, az adóalany tájékoztatja az azonosítót kiadó tagállamot e szándékáról. A megszüntetés a következő naptári negyedév első napjával lép hatályba.

A megszüntetés hatályossá válásának időpontját követően értékesített termékekkel vagy nyújtott szolgáltatásokkal összefüggően felmerülő valamennyi héakötelezettséget közvetlenül az érintett fogyasztás szerinti tagállam adóhatóságai felé kell teljesíteni.

(2) Az import szabályozást alkalmazó adóalany megszüntetheti a szabályozás alkalmazását függetlenül attól, hogy továbbra is végzi-e harmadik területekről vagy harmadik országokból importált termékek távértékesítését. Az azt megelőző hónap vége előtt legalább 15 nappal, amelytől meg kívánja szüntetni a különös szabályozás alkalmazását, az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő tájékoztatja az azonosítót kiadó tagállamot e szándékáról. A megszüntetés a következő hónap első napjával lép hatályba, és az adóalany a továbbiakban nem alkalmazhatja a szabályozást az ettől a naptól teljesített termékértékesítésére, illetve szolgáltatásnyújtásra.

5. alszakasz

Bejelentési kötelezettségek

57h. cikk

(1) Az adóalanynak vagy a megbízásából eljáró közvetítőnek legkésőbb a tevékenység megszüntetését vagy a változást követő hónap tizedik napján, elektronikus úton tájékoztatnia kell az azonosítót kiadó tagállamot az alábbiakról:

a)	a valamely különös szabályozás hatálya alá tartozó tevékenységének megszüntetése;

b)	a valamely különös szabályozás hatálya alá tartozó tevékenységében bekövetkező olyan változások, amelyek következtében már nem teljesíti a különös szabályozás alkalmazásához szükséges feltételeket;

c)	az azonosítót kiadó tagállamnak bejelentett információkban bekövetkezett változások.

(2) Amennyiben az azonosítót kiadó tagállam az 57f. cikkel összhangban megváltozik, az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő – legkésőbb a változást követő hónap tizedik napján – tájékoztatja a változásról mindkét érintett tagállamot. Az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő az azonosítót kiadó új tagállam számára megadja ugyanazon nyilvántartási adatokat, amelyeket az adóalany akkor köteles megadni, amikor először alkalmazza a különös szabályozást.

6. alszakasz

Kizárás

58. cikk

(1) Amennyiben a valamely különös szabályozást alkalmazó adóalany teljesíti a 2006/112/EK irányelv 369e. cikkében a kizárásra vonatkozóan vagy a 2006/112/EK irányelv 363. cikkében vagy a 369r. cikkének (1) és (3) bekezdésében az azonosítási nyilvántartásból való törlésre vonatkozóan meghatározott feltételek legalább egyikét, az azonosítót kiadó tagállam kizárja az adóalanyt az adott szabályozásból.

Kizárólag az azonosítót kiadó tagállam jogosult kizárni az adóalanyt valamely különös szabályozásból.

Az azonosítót kiadó tagállam a kizárásról vagy törlésről szóló döntését a rendelkezésre álló információkra alapozza, beleértve a többi tagállam által közölt információkat is.

(2) Az adóalanynak a nem uniós vagy az uniós szabályozásból való kizárása azt a napot követő naptári negyedév első napjától lép hatályba, amelyen az azonosítót kiadó tagállam az adóalanyt a kizárásról elektronikus úton tájékoztatta. Amennyiben azonban a kizárás oka a gazdasági tevékenység székhelyének vagy az állandó telephelynek, illetve a feladás vagy a fuvarozás kiindulási helyének a megváltoztatása, a kizárás e változtatás időpontjától hatályos.

(3) Az adóalanynak az import szabályozásból való kizárása azt a napot követő hónap első napjától lép hatályba, amelyen az azonosítót kiadó tagállam az adóalanyt a kizárásról elektronikus úton tájékoztatta, kivéve a következő esetekben:

a)	ha a kizárás oka a gazdasági tevékenysége székhelyének vagy az állandó telephelynek a megváltoztatása, a kizárás e változtatás időpontjától hatályos;

b)	ha a kizárás oka az e különös szabályozásra vonatkozó előírások rendszeres be nem tartása, a kizárás azon napot követő napon lép hatályba, amikor az azonosítót kiadó tagállam az adóalanyt a kizárásról elektronikus úton tájékoztatta.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában foglalt eset kivételével az import szabályozás alkalmazásához megállapított egyedi héaazonosító szám a kizárást megelőzően értékesített termék importjához szükséges időtartamig, de legfeljebb a kizárástól számított két hónapig érvényes marad.

(5) Amennyiben a közvetítő teljesíti a 2006/112/EK irányelv 369r. cikkének (2) bekezdésében a törlésre vonatkozóan meghatározott feltételek legalább egyikét, az azonosítót kiadó tagállam a közvetítőt törli az azonosítási nyilvántartásból, valamint az adott közvetítő által képviselt adóalanyokat kizárja az import szabályozásból.

Kizárólag az azonosítót kiadó tagállam jogosult törölni a közvetítőt az azonosítási nyilvántartásból.

Az azonosítót kiadó tagállam a törlésről szóló döntését a rendelkezésre álló információkra alapozza, beleértve a többi tagállam által közölt információkat is.

A közvetítőnek az azonosítási nyilvántartásból való törlése azon napot követő hónap első napján lép hatályba, amikor az azonosítót kiadó tagállam a közvetítőt és az általa képviselt adóalanyokat a törlésről elektronikus úton tájékoztatta, kivéve a következő esetekben:

a)	ha a törlés oka a gazdasági tevékenység székhelyének vagy az állandó telephelynek a megváltoztatása, a törlés e változtatás időpontjától hatályos;

b)	ha a közvetítő törlésének oka az import szabályozásra vonatkozó előírások rendszeres be nem tartása, a törlés azon napot követő napon lép hatályba, amikor az azonosítót kiadó tagállam a közvetítőt és az általa képviselt adóalanyokat a törlésről elektronikus úton tájékoztatta.

58a. cikk

Amennyiben a különös szabályozás valamelyikét alkalmazó adóalany két évig a fogyasztás szerinti egyetlen tagállamban sem teljesített a szabályozás hatálya alá tartozó termékértékesítést, illetve szolgáltatásnyújtást, úgy kell tekinteni, hogy adóköteles tevékenysége a 2006/112/EK irányelv 363. cikkének b) pontja, 369e. cikkének b) pontja, 369r. cikke (1) bekezdésének b) pontja, illetve 369r. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében megszűnt. Ez a megszűnés nem akadálya annak, hogy a valamely különös szabályozás hatálya alá tartozó tevékenységének újrakezdése esetén az adóalany különös szabályozást alkalmazzon.

58b. cikk

(1) Amennyiben az adóalanyt valamely különös szabályozásra vonatkozó előírások rendszeres be nem tartása miatt kizárják az érintett szabályozásból, az adóalany valamennyi tagállamban és valamennyi különös szabályozás alkalmazásából kizártnak tekintendő azon bevallási időszakot követő két évig, amelyben kizárták a szabályozásból.

Az első albekezdés azonban nem alkalmazandó az import szabályozás esetében, ha a kizárás oka az volt, hogy az adóalany megbízásából eljáró közvetítő rendszeresen nem tartotta be az előírásokat.

Amennyiben a közvetítőt az import szabályozásra vonatkozó előírások rendszeres be nem tartása miatt törölték az azonosítási nyilvántartásból, a nyilvántartásából való törlés hónapját követően két évig nem járhat el közvetítőként.

(2) Legalább a következő esetekben úgy kell tekinteni, hogy az adóalany vagy a közvetítő a 2006/112/EK irányelv 363. cikkének d) pontja, 369e. cikkének d) pontja, 369r. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 369r. cikke (2) bekezdésének c) pontja vagy 369r. cikke (3) bekezdésének d) pontja értelmében rendszeresen nem tartja be a valamely különös szabályozásra vonatkozó előírásokat:

amennyiben az azonosítót kiadó tagállam három egymást követő bevallási időszakra vonatkozóan a 60a. cikk szerinti figyelmeztetést küldött meg az adóalanynak vagy a megbízásából eljáró közvetítőnek, és a héabevallást a figyelmeztetések kiküldésétől számított tíz napon belül egyik bevallási időszakra vonatkozóan sem nyújtotta be;

amennyiben az azonosítót kiadó tagállam három egymást követő bevallási időszakra vonatkozóan a 63a. cikk szerinti figyelmeztetést küldött meg az adóalanynak vagy a megbízásából eljáró közvetítőnek, és az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő a figyelmeztetések kiküldésétől számított tíz napon belül nem fizette be a bevallott héa teljes összegét egyik bevallási időszakra vonatkozóan sem, kivéve, ha a fennmaradó be nem fizetett összeg az egyes bevallási időszakok vonatkozásában kevesebb, mint 100 EUR;

amennyiben az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő az azonosítót kiadó tagállam kérésére és az azonosítót kiadó tagállam által ezt követően küldött figyelmeztetést követően egy hónappal sem bocsátotta elektronikus úton rendelkezésre a 2006/112/EK irányelv 369., 369k. és 369x. cikkében említett nyilvántartást.

58c. cikk

Amennyiben az adóalanyt kizárják a nem uniós vagy az uniós szabályozásból, az adóalany a kizárás hatályossá válásának időpontját követően értékesített termékekkel vagy nyújtott szolgáltatásokkal összefüggően felmerülő, héával kapcsolatos valamennyi kötelezettséget közvetlenül az érintett fogyasztás szerinti tagállam adóhatóságai felé teljesíti.

7. alszakasz

Héabevallás

59. cikk

(1) A 2006/112/EK irányelv 364., 369f. vagy 369s. cikke értelmében vett minden bevallási időszak önálló bevallási időszak.

(2) Amennyiben az 57d. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban a nem uniós vagy az uniós szabályozás az első termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás időpontjától alkalmazandó, az adóalanynak külön héabevallást kell benyújtania arra a naptári negyedévre vonatkozóan, amelyben az első szolgáltatást nyújtotta vagy az első termékértékesítést végezte.

(3) Amennyiben egy adóalanyt valamely bevallási időszak folyamán a nem uniós és az uniós különös szabályozás keretében nyilvántartásba vettek, akkor héabevallást kell benyújtania, és teljesítenie kell a megfelelő befizetéseket az azonosítót kiadó tagállam részére mindegyik szabályozás keretében, az adott szabályozás hatálya alá tartozó termékértékesítések, illetve szolgáltatásnyújtások és az érintett időszak tekintetében.

(4) Amennyiben az azonosítót kiadó tagállamnak az 57f. cikk szerinti megváltoztatása az adott bevallási időszak első napját követően történik, az adóalanynak vagy a megbízásából eljáró közvetítőnek mind az előző, mind az új azonosítót kiadó tagállam számára be kell nyújtania héabevallást, és teljesítenie kell a megfelelő befizetéseket külön-külön az azon időszakok során értékesített termékek vagy nyújtott szolgáltatások tekintetében, amelyek alatt a tagállamok az azonosítót kiadó tagállamoknak minősültek.

59a. cikk

Amennyiben a valamely különös szabályozást alkalmazó adóalany egy adott bevallási időszakban egyetlen fogyasztás szerinti tagállamban sem teljesít a különös szabályozás hatálya alá tartozó termékértékesítést, illetve szolgáltatásnyújtást, és a korábbi bevallásokkal kapcsolatban nem kell benyújtani helyesbítést, az adóalanynak vagy a megbízásából eljáró közvetítőnek olyan héabevallást kell benyújtania, amelyből kiderül, hogy az említett időszak során nem történt termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás (nullás héabevallás).

60. cikk

A különös szabályozás szerinti héabevallásban szereplő összeg nem kerekíthető sem lefelé, sem felfelé a legközelebbi egész pénzegységre. A héa pontos összegét kell bevallani és befizetni.

60a. cikk

Az azonosítót kiadó tagállam elektronikus úton figyelmezteti a 2006/112/EK irányelv 364., 369f. vagy 369s. cikke szerinti héabevallás benyújtását elmulasztó adóalanyokat vagy a megbízásukból eljáró közvetítőket a bevallás benyújtására vonatkozó kötelezettségükre. Az azonosítót kiadó tagállam a bevallás benyújtása esedékességének napját követő tizedik napon figyelmeztetést küld meg, és tájékoztatja a többi tagállamot a figyelmeztetés megküldéséről.

Bármely ezt követő figyelmeztetés, illetve a héa megállapítása és behajtása érdekében tett lépés az érintett fogyasztás szerinti tagállam felelősségi körébe tartozik.

A fogyasztás szerinti tagállam által megküldött figyelmeztetések vagy megtett lépések ellenére az adóalanynak vagy a megbízásából eljáró közvetítőnek a héabevallásokat az azonosítót kiadó tagállam számára kell benyújtania.

61. cikk

(1) A 2020. évi utolsó bevallási időszakra vagy az azt megelőző bevallási időszakokra vonatkozó héabevallás benyújtását követően az abban szereplő adatok utólagos megváltoztatására kizárólag az adott bevallás módosítása révén kerülhet sor, későbbi bevallásokban történő kiigazításuk révén nem.

A 2021. évi első bevallási időszakra és az azt követő időszakokra vonatkozó héabevallás benyújtását követően az abban szereplő adatok utólagos megváltoztatására kizárólag későbbi bevallásokban történő kiigazításuk révén kerülhet sor.

(2) Az (1) bekezdésben említett módosításokat az eredeti bevallás benyújtása esedékességének időpontjától számított három évig terjedő időszakon belül kell elektronikus úton eljuttatni az azonosítót kiadó tagállamnak.

Ez nem érinti azonban a fogyasztás szerinti tagállamnak az adómegállapításra és a módosításokra vonatkozó szabályait.

61a. cikk

(1) Az adóalanynak vagy a megbízásából eljáró közvetítőnek a záró héabevallást és az elkésett korábbi bevallásokat, valamint a megfelelő befizetéseket azon tagállamban kell benyújtania vagy teljesítenie, amely az adott megszüntetés, kizárás vagy változtatás előtt az azonosítót kiadó tagállam volt, amennyiben:

a)	az adóalany megszünteti valamely különös szabályozás alkalmazását;

b)	az adóalanyt kizárták a különös szabályozások valamelyikének igénybevételére jogosult adóalanyok köréből;

c)	az adóalany az 57f. cikkel összhangban megváltoztatja az azonosítót kiadó tagállamot.

A záró héabevallás benyújtását követően a záró héabevallással vagy a korábbi bevallásokkal kapcsolatos valamennyi helyesbítést közvetlenül az érintett fogyasztás szerinti tagállam adóhatóságainak kell benyújtani.

(2) A közvetítőnek valamennyi általa képviselt adóalany tekintetében a záró héabevallást, valamint az elkésett korábbi bevallásokat, valamint a megfelelő befizetéseket azon tagállamban kell benyújtania vagy teljesítenie, amely a törlés vagy a változtatás előtt az azonosítót kiadó tagállam volt, amennyiben:

a)	a közvetítőt törölték az azonosítási nyilvántartásból;

b)	az 57f. cikk (2) bekezdésével összhangban megváltoztatja az azonosítót kiadó tagállamot.

7a. alszakasz

Import szabályozás – adóztatandó tényállás

61b. cikk

A 2006/112/EK irányelv 369n. cikkének alkalmazásában a fizetés elfogadásának időpontja az az időpont, amikor az import szabályozást alkalmazó adóalany vagy a megbízásából eljáró személy megkapja a fizetési visszaigazolást, fizetési jóváhagyási üzenetet vagy a vevő fizetés iránti kötelezettségvállalását, függetlenül attól, hogy a pénz tényleges kifizetésére mikor kerül sor, a legkorábbi időpontot figyelembe véve.

8. alszakasz

Pénznem

61c. cikk

Amennyiben az azonosítót kiadó tagállam, amelynek pénzneme nem az euro, előírja, hogy a héabevallás a saját nemzeti pénznemében készüljön, ezen előírás valamennyi, különös szabályozást alkalmazó adóalany héabevallására alkalmazandó.

9. alszakasz

Adófizetés

62. cikk

A 63a. cikk harmadik albekezdése és a 63b. cikk sérelme nélkül, az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő az azonosítót kiadó tagállam részére teljesíti a befizetéseket.

Az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő által a 2006/112/EK irányelv 367., 369i. vagy 369v. cikke szerint befizetett héa összegének az említett irányelv 364., 369f. vagy 369s. cikke alapján benyújtott héabevalláshoz kell kapcsolódnia. Az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő által befizetett összeget kizárólag ehhez a bevalláshoz kapcsolódóan lehet később módosítani, és azt nem lehet egy másik bevalláshoz kapcsolni, vagy egy későbbi bevallásban módosítani. Minden egyes befizetés esetében meg kell adni a kapcsolódó bevallás hivatkozási számát.

63. cikk

Ha az azonosítót kiadó tagállam a 2006/112/EK irányelv 364., 369f. vagy 369s. cikke szerinti héabevallás alapján fizetendő összegnél magasabb összeget szedett be, a többletet közvetlenül az érintett adóalanynak vagy a megbízásából eljáró közvetítőnek téríti vissza.

Ha az azonosítót kiadó tagállam egy később hibásnak bizonyuló héabevallásra tekintettel részesült befizetésben, és az érintett tagállam az összeget már elosztotta a fogyasztás szerinti tagállamok között, akkor e fogyasztás szerinti tagállamok az esetleges többletből rájuk eső részt közvetlenül térítik vissza az adóalanynak vagy a megbízásából eljáró közvetítőnek.

Amennyiben azonban a többletfizetések a 2018. évi utolsó bevallási időszakra vagy az azt megelőző bevallási időszakokra vonatkoznak, az azonosítót kiadó tagállam a 904/2010/EU rendelet 46. cikke (3) bekezdésének megfelelően visszatartott összeg arányos részét téríti vissza, a fogyasztás szerinti tagállam pedig a többletfizetés és az azonosítót kiadó tagállam általi visszatérítés összegének különbözetét téríti vissza.

A fogyasztás szerinti tagállam elektronikus úton tájékoztatja az azonosítót kiadó tagállamot a visszatérített összegekről.

63a. cikk

Amennyiben az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő a 2006/112/EK irányelv 364., 369f. vagy 369s. cikke alapján héabevallást nyújt be, befizetés azonban nem történik, vagy a befizetés összege kevesebb, mint a bevallásban szereplő összeg, az azonosítót kiadó tagállam azon napot követő tizedik napon, amelyen a fizetést legkésőbb teljesíteni kellett volna, a 2006/112/EK irányelv 367., 369i. vagy 369v. cikkével összhangban elektronikus úton figyelmezteti az adóalanyt vagy a megbízásából eljáró közvetítőt a fennálló héatartozásra.

Az azonosítót kiadó tagállam elektronikus úton tájékoztatja a fogyasztás szerinti tagállamokat a figyelmeztetés megküldéséről.

Minden ezt követő figyelmeztetés és a héa behajtása érdekében tett lépés az érintett fogyasztás szerinti tagállam felelősségi körébe tartozik. Amennyiben az ilyen jellegű további figyelmeztetéseket a fogyasztás szerinti tagállam küldte meg, a héát e tagállam részére kell teljesíteni.

A fogyasztás szerinti tagállam elektronikus úton tájékoztatja az azonosítót kiadó tagállamot a figyelmeztetés megküldéséről.

63b. cikk

Amennyiben a héabevallást nem nyújtották be, vagy a héabevallást későn nyújtották be, vagy az hiányos vagy hibás, továbbá ha a héabefizetés késedelmes, a fogyasztás szerinti tagállam hatáskörébe tartozik a kamat, a bírság és az egyéb díjak kiszámítása és kivetése. Az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő az ilyen kamatokat, büntetéseket és más díjakat közvetlenül a fogyasztás szerinti tagállamnak teljesíti.

10. alszakasz

Nyilvántartás

63c. cikk

(1) Az adóalany által vezetett nyilvántartásnak – annak érdekében, hogy a 2006/112/EK irányelv 369. és 369k. cikke értelmében kellőképp részletesnek minősüljön –, az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a)	a fogyasztás szerinti tagállam, amelynek területén a terméket értékesítik, illetve a szolgáltatást nyújtják;

b)	a szolgáltatások típusa vagy az értékesített termékek mennyisége és meghatározása;

c)	a termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontja;

d)	az adóalap, a pénznem megadásával;

e)	az adóalap esetleges későbbi növekedése vagy csökkenése;

f)	az alkalmazott héamérték;

g)	a fizetendő héa összege, a pénznem megadásával;

h)	a kapott fizetések összege és időpontja;

i)	a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítése előtt kapott előlegek;

j)	amennyiben számlakibocsátásra kerül sor, a számlán szereplő információk;

k)	szolgáltatások esetében az igénybevevő letelepedési helyének, illetve állandó lakóhelyének vagy szokásos tartózkodási helyének meghatározására szolgáló információ, termékek esetében a vevő részére feladott vagy elfuvarozott termék kiindulási és érkezési helyének meghatározására szolgáló információ;

l)	a termék lehetséges visszaküldésének bizonyítéka, ideértve az adóalapot és az alkalmazott héamértéket.

(2) Annak érdekében, hogy a 2006/112/EK irányelv 369x. cikke értelmében kellőképp részletesnek minősüljön, az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő által vezetett nyilvántartásnak az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a)	a fogyasztás szerinti tagállam, amelynek területén a terméket értékesítik;

b)	az értékesített termékek mennyisége és meghatározása;

c)	a termékértékesítés teljesítésének időpontja;

d)	az adóalap, a pénznem megadásával;

e)	az adóalap esetleges későbbi növekedése vagy csökkenése;

f)	az alkalmazott héamérték;

g)	a fizetendő héa összege, a pénznem megadásával;

h)	a kapott fizetések összege és időpontja;

i)	amennyiben számlakibocsátásra kerül sor, a számlán szereplő információk;

j)	a vevő részére feladott vagy elfuvarozott termék kiindulási és érkezési helyének meghatározására szolgáló információ;

k)	a termék esetleges visszaküldésének bizonyítéka, ideértve az adóalapot és az alkalmazott héamértéket;

l)	a rendelésszám vagy az egyedi ügyletazonosító;

m)	az egyedi küldeményazonosító, amennyiben az adóalany közvetlenül részt vesz a szállításban.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett információkat az adóalanynak vagy a megbízásából eljáró közvetítőnek oly módon kell nyilvántartania, hogy az késedelem nélkül és minden egyes értékesített termék vagy nyújtott szolgáltatás tekintetében elektronikus úton rendelkezésre bocsátható legyen.

Ha az adóalanynak vagy a megbízásából eljáró közvetítőnek kérésre elektronikus úton be kell nyújtania a 2006/112/EK irányelv 369., 369k. és 369x. cikkében említett nyilvántartást, és azt a kéréstől számított 20 napon belül nem nyújtja be, az azonosítót kiadó tagállam figyelmezteti az adóalanyt vagy a megbízásából eljáró közvetítőt a nyilvántartás benyújtásának kötelezettségére. Az azonosítót kiadó tagállam elektronikus úton tájékoztatja a fogyasztás szerinti tagállamokat a figyelmeztetés megküldéséről.”.

A XI. fejezet a következő szakasszal egészül ki:

„3. szakasz

Az import héa bevallására és befizetésére vonatkozó különös szabályozások

(A 2006/112/EK irányelv 369y-369zb. cikke)

63d. cikk

Az import héának a 2006/112/EK irányelv XII. címének 7. fejezetében meghatározott bevallására és megfizetésére vonatkozó különös szabályozásokkal összhangban, az import héa havi megfizetésének alkalmazására vonatkozhatnak a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*1) összhangban vonatkozhatnak a vám megfizetésének halasztására alkalmazandó feltételek.

A különös szabályozások alkalmazásának céljából a tagállamok teljesítettnek tekinthetik „a terméknek a címzett megbízásából történő vám elé állítása” feltételét, amennyiben a terméket vám elé állító személy kinyilvánítja azon szándékát, hogy alkalmazni kívánja a különös szabályozást, valamint hogy beszedi a címzettől a héát.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).”."

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

A tagállamok mindazonáltal lehetővé teszik, hogy az adóalanyok és a megbízásukból eljáró közvetítők a különös szabályozások keretében történő nyilvántartásba vétel céljából 2020. október 1-jétől benyújthassák a 2006/112/EK irányelv 360., 369c. vagy 369o. cikkében előírt információkat.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. november 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

H. KOSONEN

(1) HL L 347., 2006.12.11., 1. o.

(2) A Tanács (EU) 2017/2455 irányelve (2017. december 5.) a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról (HL L 348., 2017.12.29., 7. o.).

(3) A Tanács 282/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. március 15.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról (HL L 77., 2011.3.23., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).