(1)

A referenciamutatók fontos szerepet játszanak sok pénzügyi eszköz és pénzügyi ügylet árának meghatározásában, valamint számos befektetési alap teljesítményének mérésében. A referenciamutatók kezelése és az azokhoz való hozzájárulás sok esetben manipuláció kockázatának van kitéve, és az érintett személyek gyakran kerülnek szembe összeférhetetlenséggel.

(2)

Ahhoz, hogy a referenciamutatók betöltsék gazdasági szerepüket, reprezentatívnak kell lenniük az általuk mérni kívánt mögöttes piaci vagy gazdasági valóság tekintetében. Ha valamely referenciamutató már nem reprezentatív egy mögöttes piac, például a bankközi kamatlábak tekintetében, akkor fennáll a kockázata, hogy negatív hatást gyakorol, többek között a piac integritására, a háztartások finanszírozására (hitelek és jelzáloghitelek), valamint az Unión belüli vállalkozásokra.

(3)

Amennyiben egy konkrét referenciamutatót referenciaként használó pénzügyi eszközök, pénzügyi ügyletek és befektetési alapok összértéke magas, általánosságban növekednek a felhasználókat, a piacokat és az Unió gazdaságát érintő kockázatok. Az (EU) 2016/1011 rendelet ezért különböző kategóriákba tartozó referenciamutatókat hoz létre, és kiegészítő követelményeket ír elő egyes, kritikusnak tekintett referenciamutatók integritásának és megalapozottságának biztosítására, ideértve az illetékes hatóságok azon jogkörét, hogy bizonyos feltételek mellett valamely kritikus referenciamutató kezelését vagy az ahhoz való hozzájárulást kötelezővé tehetik.

(4)

A Bizottság az (EU) 2016/1011 rendelet 20. cikkének (1) bekezdése alapján végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a kritikus referenciamutatók jegyzékének összeállítása és legalább kétévente történő felülvizsgálata céljából.

(5)

Az (EU) 2016/1368 bizottsági végrehajtási rendelet (2) az (EU) 2016/1011 rendelet alapján megállapította a pénzügyi piacokon használt kritikus referenciamutatók jegyzékét.

(6)

Az (EU) 2016/1011 rendelet 20. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően a kritikus referenciamutatók jegyzékébe az a referenciamutató vehető fel, amelynek bemeneti adatait olyan adatszolgáltatók szolgáltatják, amelyek többségükben egy adott tagállam területén találhatók, és amely referenciamutatót az adott tagállamban kritikusnak minősítenek.

(7)

2018. október 10-én a lengyel illetékes hatóság (Komisja Nadzoru Finansowego, KNF) az (EU) 2016/1011 rendelet 20. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján javasolta, hogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) ismerje el kritikus referenciamutatóként a varsói bankközi kamatláb (WIBOR) elnevezésű mutatót, mivel az Lengyelországban kritikusnak minősül, és olyan adatszolgáltatók adatszolgáltatásán alapul, amelyek mindegyike Lengyelországban található.

(8)

A WIBOR az azon kamatlábak átlaga alapján számított referencia-kamatláb, amelyek mellett a lengyel pénzpiacon aktív bankok hajlandóak különböző futamidőkre fedezetlen pénzeszközöket kölcsönözni egymásnak. A WIBOR-panelben 2018. október 10-én tizenegy bank vett részt, mindegyik lengyelországi székhelyű.

(9)

Az ESMA-nak benyújtott értékelésben a KNF megállapította, hogy ha a WIBOR-t beszüntetnék, vagy azt olyan bemeneti adat vagy olyan adatszolgáltatói panel alapján állítanák elő, amely már nem teljes mértékben tükrözi a mögöttes piaci vagy gazdasági valóságot, az Lengyelországban jelentős kedvezőtlen hatást gyakorolna a pénzügyi piacok működésére.

(10)

A KNF adatai szerint a WIBOR-t Lengyelországban a háztartási hitelek 60 %-ánál, illetve a kintlévő jelzáloghitelek 70,1 %-ánál használják referenciaként. A 2013 óta kötött jelzáloghiteleknél a WIBOR előfordulási gyakorisága már 98,5 %. A WIBOR emellett a lengyel kötvényállomány teljes névértékének közel 26 %-ánál szolgál a kamatszelvény-kifizetések referenciájaként. A KNF adatai szerint továbbá a WIBOR-t használják referenciaként a tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletek 366 milliárd EUR névértékű kinnlevő állománya esetében. A KNF végül egy felmérés alapján megállapította, hogy a WIBOR-t befektetési alapoknál is referenciaként használják, és az érintett alapok összesített nettó eszközértéke eléri a 2,6 milliárd EUR-t. A WIBOR-t referenciaként használó pénzügyi eszközök és pénzügyi ügyletek teljes értéke nagyobb Lengyelország bruttó nemzeti termékénél. Az értékelés megállapítja, hogy a WIBOR alapvető fontosságú a lengyel pénzügyi stabilitás és piaci integritás szempontjából, továbbá megszüntetése vagy megbízhatatlansága Lengyelországban jelentős kedvezőtlen hatást gyakorolna a pénzügyi piacok működésére, a vállalkozásokra és a fogyasztókra, mivel azt hitelek, fogyasztóihitel-termékek és befektetési alapok kapcsán egyaránt használják.

(11)

Az ESMA 2018. november 8-án a Bizottságnak megküldött véleménye szerint a KNF figyelembe vette az (EU) 2016/1011 rendelet 20. cikkének (3) bekezdésében szereplő összes szempontot és kritériumot, továbbá kvantitatív adatokkal támasztotta alá a WIBOR kritikus referenciamutatóként való elismerésének jogosultságát, illetve a WIBOR-nak a lengyel gazdaságban betöltött létfontosságú szerepére vonatkozó analitikai érvelést.

(12)

Az (EU) 2016/1368 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(13)

A WIBOR alapvető fontosságára, széles körű használatára és a lengyelországi tőkeelosztásban betöltött szerepére tekintettel e rendeletnek sürgősséggel hatályba kell lépnie.

(14)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,