5.
|
A II. szakasz a következőképpen módosul:
a)
|
A 2.008. pont helyébe a következő szöveg lép:
„2.008.
|
Az ESA 2010 (1.101–1.105.) a gazdasági folyamatokat (különösen a termékekkel kapcsolatos gazdasági műveleteket és a jövedelemelosztással kapcsolatos gazdasági műveleteket) az eredményszemlélet alapján számolja el, azaz akkor, amikor a gazdasági érték, a követelések és a igények keletkeznek, átalakulnak, törlik azokat vagy megszűnnek, és nem a kifizetés tényleges napján.”;
|
|
b)
|
A 2.010. pont helyébe a következő szöveg lép:
„2.010.
|
Az ESA 2010-ben a termelést folytonos folyamatként kezelik, amelyben az árukat és szolgáltatásokat egyéb árukká és szolgáltatásokká alakítják át. Ez a folyamat a termékektől függően különböző hosszúságú időtartamokat vehet igénybe, és ezen időtartamok túlnyúlhatnak az elszámolási időszakon. A termelés e jellemzése – az eredményszemlélet elvével kombinálva – így azt eredményezi, hogy a kibocsátást befejezetlen termelés formájában számolják el. Ezért az ESA 2010 (3.54. pontja) szerint a mezőgazdasági termékek kibocsátását úgy kell számba venni, mintha annak előállítása az egész termelési időszak alatt folyamatos lenne (és nem csupán akkor, amikor a termést betakarítják vagy az állatokat levágják). A fejlődésben levő növényeket, lábon álló faanyagot, emberi fogyasztásra tenyésztett hal- vagy állatállományt a termelés folyamatában lévő, befejezetlen termelési készletként kell kezelni, és akkor kell késztermékkészletté átminősíteni, amikor a termelés befejeződött. A kibocsátás kizárja a művelés alatt nem álló biológiai erőforrások bármilyen változását, pl. a vadon élő állatok, madarak és halak tenyésztése vagy erdők művelés nélküli növekedése esetén, de magában foglalja a vadon élő állatok, madarak és halak fogásait.”;
|
|
c)
|
A 2.011. pont helyébe a következő szöveg lép:
„2.011.
|
A kibocsátás befejezetlen termelésként való elszámolása egyrészt kívánatos, másrészt szükséges a gazdasági elemzéshez, amennyiben a termelési folyamat az elszámolási időszakon túlnyúló időszak alatt megy végbe. Ennek segítségével megőrizhető a költségek és a kibocsátás nyilvántartásának konzisztenciája annak érdekében, hogy a hozzáadott értékről sokatmondó adatok állhassanak rendelkezésre. Mivel az EAA a naptári évre épül, a befejezetlen termelés elszámolása értelmezhető úgy, hogy az csak azokra a termékekre vonatkozik, amelyek termelési folyamata még nem fejeződött be a naptári év végeztével (továbbá olyan esetekben is, amikor az általános árszínvonal igen gyors változásokon megy keresztül az elszámolási időszak során).”;
|
|
d)
|
A 2.014. pont utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép:
„A termelési folyamat alatt az egyes években befejezetlen termelés alatt kibocsátásként elszámolandó értéket úgy kapjuk meg, ha a késztermék értékét az egyes időszakokban fellépő költségek arányában osztjuk fel (SNA 2008, 6.112.).”;
|
e)
|
A 2.017. pont második mondata helyébe a következő szöveg lép:
„Amennyiben lehetséges különbséget tenni a fiatal egyedek között a jövőbeli felhasználásuk alapján, a termelési tényezőként használni kívánt egyedeket a születésüktől kezdve bruttó állóeszköz-felhalmozásként kell elszámolni (sajátszámlás bruttó állóeszköz-felhalmozásként, amelyet keletkezésekor kell nyilvántartásba venni, azaz az állatok befejezetlen termelésnek számítanak, a növekedésüket pedig termelésként számolják el, vö. ESA 2010, 3.134.).”;
|
f)
|
A B. rész címében „(vö. ESA 95, 3.07–3.58)” szövegrész helyébe a következő szöveg lép:
„(vö. ESA 2010, 3.07–3.54.)”;
|
g)
|
A 2.032. pont helyébe a következő szöveg lép:
„2.032.
|
A kibocsátás az elszámolási időszak alatt megtermelt termékek összessége (ESA 2010, 3.14.). Fontos megőrizni a „kibocsátás” és a „termelés” kifejezések közötti különbséget: míg a kibocsátás az ebből származó árukat és szolgáltatásokat jelenti, addig a termelés a folyamatra utal.”;
|
|
h)
|
A 2.033. pont utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép:
„Ezek ezért nem részei az adott szakosodott telephely kibocsátásának és folyó termelőfelhasználásának.”;
|
i)
|
A 2.036. pont első mondata helyébe a következő szöveg lép:
„Bár ezt nem az ESA 2010 javasolta, az EAA által átvett szabályt a mezőgazdaság különleges jellege miatt az SNA és a FAO módszertani kézikönyve (1) írta elő.”;
|
j)
|
A 2.041. pont helyébe a következő szöveg lép:
„2.041.
|
Az ESA 2010 alapján három veszteségtípus jelentkezhet a termelőknél: készleten lévő termékek szokásos veszteségei (ESA 2010, 3.147.), kivételes veszteségek a készletekben (ESA 2010, 6.13. e), valamint katasztrófák miatti veszteségek (ESA 2010, 6.08. és 6.09.).”;
|
|
k)
|
A 2.059. pont helyébe a következő szöveg lép:
„2.059.
|
A termelők általi feldolgozás alatt a mezőgazdasági termelők által további feldolgozásra termelt mennyiségeket kell elszámolni (pl. vaj vagy sajt előállításához termelt tej, almamust vagy almabor előállításához feldolgozott alma), de csak azon feldolgozási tevékenységek keretén belül, amelyek elkülöníthetők a mezőgazdasági főtevékenységtől (a számviteli bizonylatok alapján, vö. 1.26). Csak a nyersanyagokat (pl. nyerstej, alma) kell elszámolni, a belőlük előállított feldolgozott termékeket (pl. vaj, almamust és almabor) nem. Más szóval e helyen nem kell figyelembe venni a mezőgazdasági termékek feldolgozásába befektetett munkát.”;
|
|
l)
|
A 2.065. pont második mondata helyébe a következő szöveg lép:
„Meg kell említeni, hogy az állóeszközként osztályozott állatok értékesítését, amelyek a termelő állományból kerültek kivételre (kivitel vagy vágás) nem értékesítésként kell elszámolni.”;
|
m)
|
A 2.077. pont helyébe a következő szöveg lép:
„2.077.
|
A mezőgazdasági tevékenység kibocsátásának mérésére vonatkozó „teljes kibocsátás” fogalom magában foglalja a mezőgazdasági áruk és szolgáltatások mezőgazdasági egységek közötti kereskedelmét, valamint az állati takarmányozásra használt termékek egységen belüli felhasználását is (legyen az akár értékesíthető, akár nem értékesíthető).”;
|
|
n)
|
A szöveg a következő 2.080.1. ponttal egészül ki:
„2.080.1.
|
Az ESA 2010 szerint a 3.82. Kutatás és fejlesztés (K+F) az ismeretek bővítése érdekében szisztematikusan végzett kreatív munka és ezen ismeretek felhasználása az új termékek felfedezése vagy kifejlesztése céljából, ideértve a meglévő termékek jobb kiviteleit vagy új termékek kifejlesztését, a meglévő termékek jobb kiviteleit vagy minőségét, illetve új vagy hatékonyabb termelési folyamatok felfedezését vagy kifejlesztését is. A főtevékenységgel összefüggő, jelentős méretű K+F-et a szakosodott telephely másodlagos tevékenységeként kell számba venni. Amennyiben lehetséges, a K+F számára olyan különálló szakosodott telephelyet vesznek figyelembe, amelyet nem rendeltek mezőgazdasági ágazathoz. A K+F tevékenységgel is foglalkozó egységek esetében, ha azok nem rendelhetők különálló szakosodott telephelyhez, és amennyiben lehetséges a mezőgazdasági tevékenységekre fordított K+F kiadások becslése, e becsléseket „egyéb el nem különíthető nem mezőgazdasági másodlagos tevékenységekként” és bruttó állóeszköz-felhalmozásként kell nyilvántartásba venni (saját előállítás).”;
|
|
o)
|
A 2.081. pont helyébe a következő szöveg lép:
„2.081.
|
A mezőgazdasági ágazat kibocsátásának meghatározásával (vö. 1.16.) összhangban a mezőgazdasági ágazat kibocsátása a mezőgazdasági termékek kibocsátásának (vö. 2.076–2.077.) és az el nem különíthető, nem mezőgazdasági másodlagos tevékenységek által előállított áruknak és szolgáltatásoknak (vö. 2.078–2.080.1.) az összegéből áll össze.”;
|
|
p)
|
A 2.082. pont helyébe a következő szöveg lép:
„2.082.
|
A kibocsátás értékét az alapáron állapítják meg. Az alapár az az ár, amelyet a termelő a vásárlótól kap a létrehozott termék vagy szolgáltatás egy egységéért, vagyis a kibocsátás csökkentve minden, az egységhez kapcsolódó olyan adóval (vagyis termékadóval), amely a termelés vagy az értékesítés következménye, növelve minden, az egységhez kapcsolódó, a termelés vagy az értékesítés következményeként kapott támogatással (vagyis terméktámogatással). Nem tartozik bele semmilyen szállítási díj, amelyet a termelő külön kiszámláz. Nem tartalmazza továbbá a pénzügyi és nem pénzügyi eszközök eszköztartási nyereségét és veszteségét (vö. ESA 2010, 3.44).”;
|
|
q)
|
A 2.085. pont első mondata helyébe a következő szöveg lép:
„A termelőnek kifizetett ár az SNA 2008 6.51–6.54. által meghatározott termelői árnak (mezőgazdasági üzemi ár) felel meg (a kiszámlázott hozzáadottérték-adó nélkül).”;
|
r)
|
A C. rész címében a „(vö. ESA 95, 3.69–3.73)” szövegrész helyébe a következő szövegrész lép:
„(vö. ESA 2010, 3.88–3.92)”;
|
s)
|
A 2.089. pont helyébe a következő szöveg lép:
„2.089.
|
A folyó termelőfelhasználás azon áruk és szolgáltatások értékét jelenti, amelyeket a termelési folyamat során ráfordításként felhasználnak, kivéve azokat az állóeszközöket, amelyek felhasználását állóeszközök értékcsökkenéseként kell elszámolni. A termelési folyamat során az árukat és szolgáltatásokat vagy átalakítják, vagy teljesen felhasználják (vö. ESA 2010, 3.88). A tételek különböző kategóriáinak részletes osztályozásában a folyó termelőfelhasználás a mezőgazdaságnak a ráfordítások kapcsán kialakuló, a gazdaság más ágazataival való kapcsolódását mutatja meg. A folyó termelőfelhasználást továbbá a tényezőintenzitások (azaz két termelési tényező aránya, például a folyó termelőfelhasználás és a munkaerő-ráfordítás) számításának egyik tételeként is használják.”;
|
|
t)
|
A 2.090. pont helyébe a következő szöveg lép:
„2.090.
|
A folyó termelőfelhasználásba nem tartoznak bele a gazdaságban megtermelt vagy importált, új vagy meglévő beszerzett állóeszközök: ezeket bruttó állóeszköz-felhalmozásként kell elszámolni (vö. 2.109. c)–f)). Ez azokat a tételeket érinti, amelyek nem mezőgazdasági állóeszközök, mint például épületek, gépek és berendezések, illetve mezőgazdasági állóeszközök, mint például ültetvények vagy nem hústermelésre szánt haszonállatok. A nem termelt eszközök, mint például a termőföld, szintén nem számolhatók el folyó termelőfelhasználásként. A közös műveletekhez használt, alacsony értékű szerszámok, például fűrészek, kalapácsok, csavarhúzók, dugókulcsok, csavarkulcsok és egyéb kéziszerszámok, kis eszközök, például zsebszámológépek folyó termelőfelhasználásként kerülnek rögzítésre.”;
|
|
u)
|
A 2.094. pont helyébe a következő szöveg lép:
„2.094.
|
A befejezetlentermelés-készletekhez hasonló állatállománnyal (mint például a malacok és keltetőtojások), mezőgazdasági egységek között történő kereskedelmet, valamint az állatállomány-behozatalt nem folyó termelőfelhasználásként (vagy bármely kibocsátástípusként) kell elszámolni (vö. 2.066–2.070).”;
|
|
v)
|
A 2.107.1. pont helyébe a következő szöveg lép:
„2.107.1.
|
Az ESA 2010 megállapodás értelmében a mezőgazdasági nemzetgazdasági iparág által felhasznált, közvetett módon mért pénzügyi közvetítői szolgáltatások értékét (FISIM-értéket) a mezőgazdasági ágazat folyó termelőfelhasználásaként kell elszámolni (vö. ESA 2010, 14. fejezet).”;
|
|
w)
|
A 2.108. pont a következőképpen módosul:
i.
|
Az a) alpont helyébe a következő szöveg lép:
„a)
|
nem lakáscélú épületekért és egyéb (tárgyi vagy immateriális) tőkebefektetések használatáért, mint például a gépek és berendezések kezelőszemélyzet nélküli kölcsönzéséért (vö. 1.23.) vagy számítógépes szoftverek kölcsönzéséért közvetlenül vagy bérleti megállapodás részeként fizetett bérleti díj. Azonban, ha nem különböztethető meg a nem lakáscélú épületek szakosodott telephely általi kölcsönzése és a termőföld kölcsönzése, az egész tételt termőföld kölcsönzéseként kell elszámolni a vállalkozás jövedelemszámláján (vö. 3.082.);”;
|
|
ii.
|
A d) pont helyébe a következő szöveg lép:
„d)
|
piackutatási és hirdetési szolgáltatások vásárlása; alkalmazottak képzésére és hasonló szolgáltatásokra fordított kiadások;”;
|
|
iii.
|
Az o) pont helyébe a következő szöveg lép:
„o)
|
államháztartási szerveknek kereskedelmi vagy szakmai tevékenységek folytatásához szükséges licencek vagy engedélyek megszerzése céljából fizetett összegek, ha az engedélyeket szabályozási célokból alapos vizsgálatnak vetik alá (kivéve, ha a díjak nem állnak arányban az érintett szolgáltatás előnyeivel, vö. 3.048. e) pont és ESA 2010, 4.80. d) pont);”;
|
|
iv.
|
A p) pont helyébe a következő szöveg lép:
„p)
|
viszonylag egyszerű műveletek végzéséhez használt, alacsony értékű kisebb szerszámok, munkaruha, tartalék alkatrészek és tartós berendezések vásárlása (ESA 2010 3.89. f) (1) és SNA 2008, 6.225.);”;
|
|
v.
|
A q) pont helyébe a következő szöveg lép:
„q)
|
a nem termelt eszközként nyilvántartott rövid lejáratú szerződések, lízingek és licencek díjai; ez kizárja az ilyen nem termelt eszközök végleges megvásárlását.”;
|
|
|
x)
|
A 2.109. pont a következőképpen módosul:
i.
|
A b) alpont utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép:
„Ettől függetlenül a munkaadóknak azért van szükségük az ilyen típusú szolgáltatásokra (amelyeket az alkalmazottaknak normál esetben egyébként maguknak kellene fizetniük), hogy magukhoz vonzzák és megtartsák az alkalmazottakat, nem pedig magához a termelési folyamathoz (vö. SNA 2008, 7.51.);”;
|
ii.
|
Az f) pontban az első mondat helyébe a következő szöveg lép:
„f)
|
termőföld, épületek és egyéb meglévő állóeszközök tulajdonjogának megszerzésével kapcsolatos szolgáltatások vásárlása, mint például közvetítői, ügyvédi, földmérői, mérnöki stb. díjak, valamint az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés költségei (vö. ESA 2010, 3.133.).”;
|
|
|
y)
|
A 2.111. pont utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép:
„A beszerzési ár tartalmaz továbbá minden szállítási díjat, amelyet a vevő külön fizet azért, hogy a kívánt időben és helyre szállítsák az adott terméket; a nagy tételben történő vagy szezonon kívüli vásárlás esetén az általános árból vagy díjból adott árkedvezmény levonása után; nem tartalmazza a hitel-megállapodás alapján hozzáadott kamat és szolgáltatás díját; nem tartalmazza a vásárlás időpontjában meghatározott határidőn belül való fizetés elmulasztáskor felmerülő külön költségeket (ESA 2010, 3.06.).”;
|
aa)
|
A D. szakasz címében a „(vö. ESA 95, 3.100–3.116)” szövegrész helyébe a következő szövegrész lép:
„(vö. ESA 2010, 3.122–3.157.)”;
|
bb)
|
A 2.115. pont helyébe a következő szöveg lép:
„2.115.
|
A bruttó felhalmozás magában foglalja az alábbiakat:
—
|
bruttó állóeszköz-felhalmozás (P.51 g),
|
—
|
készletváltozások (P.52),
|
—
|
értéktárgyak beszerzésének és átadásának egyenlege (P.53).”;
|
|
|
cc)
|
A 2.117. pont helyébe a következő szöveg lép:
„2.117.
|
A bruttó felhalmozás a mért bruttó állóeszköz-értékcsökkenés (P.51c).
A nettó tőkefelhalmozás (P.51n) a bruttó felhalmozásnak az állóeszközök értékcsökkenésével csökkentett összege. Az állóeszköz-felhalmozás az állóeszközök a termelési folyamat során bekövetkező normális mértékű kopásából következő értékcsökkenésének az értéke (vö. 3.099).”;
|
|
dd)
|
A D. szakaszban az „1. Bruttó állóeszköz-felhalmozás” alcím helyébe a következő szövegrész lép:
„1.
Bruttó állóeszköz-felhalmozás”;
|
ee)
|
A 2.118. pont helyébe a következő szöveg lép:
„2.118.
|
A bruttó állóeszköz-felhalmozás az állóeszközök rezidens termelők általi, az adott időszakra vonatkozó beszerzésének és eladásának egyenlegéből áll, plusz a termelők vagy a szervezeti egységek termelőtevékenysége által realizált nem termelt eszközök értékének bizonyos növekményei (ESA 2010, 3.125–3.129.). Az állóeszközök egy évnél hosszabb ideig a termelésben felhasznált termelt eszközök (vö. ESA 2010, 3.124. és 7.1. melléklet).”;
|
|
ff)
|
A 2.122. pont helyébe a következő szöveg lép:
„2.122.
|
A gazdaság ágazatai és területei bruttó állóeszköz-felhalmozásának meghatározása a tulajdon (beszerzés, eladás) kritériumán alapul, és nem az áruk felhasználási módján. Meg kell említeni, hogy a pénzügyi lízing útján szerzett állóeszközöket (kivéve a pusztán bérlés útján szerzetteket) a bérlő eszközeiként kell kezelni (ha a bérlő termelő), és nem a bérbeadó eszközeiként, aki a névleges követeléssel egyenértékű befektetett pénzügyi eszközzel rendelkezik (vö. 2.109. d) pont és az ESA 2010 tartós javak kölcsönzése különböző formái közötti megkülönböztetésről szóló 15. fejezete) (1).”;
|
|
gg)
|
A 2.123. pontban az első mondat helyébe a következő szöveg lép:
„A tulajdon kritériumának alkalmazása attól a statisztikai rendszertől függ, amely alapján a bruttó állóeszköz-felhalmozás kiszámítása történik.”;
|
hh)
|
A 2.124. pont helyébe a következő szöveg lép:
„2.124.
|
Az állóeszközök beszerzése új vagy meglévő beszerzett (vásárolt, barterügyletekben megszerzett, természetbeni tőketranszferként kapott vagy pénzügyi lízing keretében szerzett) állóeszközökből, a termelő saját használatára előállított és visszatartott állóeszközökből, az állóeszközök és a nem termelt tárgyi eszközök jelentősebb állapotjavításából, a mezőgazdasági eszközök (állatállomány és ültetvények) természetes gyarapodásából, valamint a nem termelt eszközök tulajdon-átruházásával kapcsolatos költségekből tevődik össze (vö. ESA 2010, 3.125. a) pont).”;
|
|
ii)
|
A 2.125. pontot el kell hagyni.
|
jj)
|
A 2.126. pont első mondata helyébe a következő szöveg lép:
„A kezdeti telepítéshez szükséges tartós javak vásárlása vagy saját előállítása állóeszköz-felhalmozást jelent.”;
|
kk)
|
A 2.129. pont helyébe a következő szöveg lép:
„2.129.
|
Az SNA 2008 meghatározza, hogy az állóeszközök javításait vagy az állóeszközök jellemzőiben bekövetkező változások terjedelmére – azaz a méretükben, formájukban, teljesítményükben, kapacitásukban vagy várható élettartamukban bekövetkező főbb változások –, vagy arra a tényre alapozva kell eldönteni, hogy az adott típusú javítások nem olyan jellegű változtatások, amelyekre a hasonló típusú állóeszközök esetében rutinszerűen, a rendszeres karbantartási és javítási programok keretében szükség lenne (vö. SNA 2008, 10.43. és 10.46.).”;
|
|
ll)
|
A 2.130. pont helyébe a következő szöveg lép:
„2.130.
|
Az állóeszközök átadása magában foglalja az állóeszközök tulajdonos általi értékesítését, lebontását, selejtezését vagy megsemmisítését, vagy árucserébe, illetve természetbeni tőketranszferként való felajánlását (vö. ESA 2010, 3.125. b) pont és 3.126.). Ezek az átadási formák általában tulajdonosváltást eredményeznek és közvetlen gazdasági céllal rendelkeznek (ennélfogva a tulajdonosuk által a további gazdasági használat megakadályozása céljából lebontott, leselejtezett vagy megsemmisített állóeszközök nem szerepelnek ezen elidegenítések között) (vö. SNA 2008, 10.38.). Egyes esetekben azonban az átadott eszköz ugyanazon szervezeti egységen belül tartható, mint például a mezőgazdasági termelő által levágott és a családja által felhasznált állatok esetében.”;
|
|
mm)
|
A 2.134. pont második mondata helyébe a következő szöveg lép:
„A mérlegben meghatározottak szerint (vö. ESA 2010, 7.12. és 7.13.) valamely eszköznek az elszámolási időszak kezdete és vége közötti értékváltozása az alábbiak szerint írható le:”;
|
nn)
|
A 2.136. pont utolsó franciabekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„—
|
az állóeszközök osztályozásában vagy szerkezetében fellépő változások: pl. a mezőgazdasági földterület gazdasági céljának megváltozása, tejelő állomány átállítása hústermelésre (vö. 2.149., 2. lábjegyzet) vagy magáncélú vagy egyéb gazdasági használatra átalakított mezőgazdasági épületek.”;
|
|
oo)
|
A 2.138. pont helyébe a következő szöveg lép:
„2.138.
|
Az ESA 2010 több olyan elemtípust különböztet meg, amelyet bruttó állóeszköz-felhalmozásként kell elszámolni (vö. ESA 2010, 3.127.):
—
|
egyéb épületek és szerkezetek, ideértve a földterületek jelentős fejlesztését,
|
—
|
gépek és berendezések, úgymint hajók, gépkocsik és számítógépek,
|
—
|
művelés alatt álló biológiai erőforrások, pl. fák és élő állatok,
|
—
|
a nem termelt eszközök (pl. földterület, szerződések, lízing és engedélyek) tulajdon-átruházásával kapcsolatos költségek,
|
—
|
K+F, beleértve a szabadon rendelkezésre álló K+F előállítását,
|
—
|
ásványkincsfeltárások és -értékelés,
|
—
|
számítógépes szoftverek és adatbázisok,
|
—
|
szórakoztató és irodalmi, illetve művészeti alkotások eredeti példányai,
|
—
|
egyéb szellemitulajdon-jogok.”;
|
|
|
pp)
|
A 2.139. pont helyébe a következő szöveg lép:
„2.139.
|
Az EAA esetében a bruttó állóeszköz-felhalmozás elemeinek a következő típusai különböztethetők meg:
—
|
újratermelő ültetvények,
|
—
|
állóeszközként besorolt állatok,
|
—
|
a mezőgazdasági eszközöktől eltérő állóeszközök:
—
|
gépek és egyéb tárgyi eszközök,
|
—
|
gazdasági épületek (nem lakáscélú),
|
—
|
egyéb szerkezetek, a termőföld minőségének javítása kivételével (egyéb épületek és szerkezetek stb.),
|
—
|
egyéb (számítógépes szoftverek stb.),
|
|
—
|
a földterületek jelentős fejlesztése,
|
—
|
a nem termelt eszközök, mint például a termőföld és a termelési jogok tulajdonjogának átruházási költségei.
|
—
|
K+F, amely magában foglalja a szakosodott egységekből származó kutatást és fejlesztést, valamint a saját termelés céljára végzett kutatást és fejlesztést.”;
|
|
|
qq)
|
A j) pont helyébe a következő szöveg lép:
„j)
|
Újratermelő ültetvények”;
|
|
rr)
|
A 2.141. pont helyébe a következő szöveg lép:
„2.141.
|
Az ESA 2010 értelmében (3.125.) az ültetvények bruttó állóeszköz-felhalmozása megfelel a már termőképes újratermelődő természeti erőforrások (mint például gyümölcsfák) beszerzése és elidegenítése egyenlegének, plusz a még nem termőképes (termékek előállítani még nem képes) természeti erőforrások természetes gyarapodásának összegével az érintett elszámolási időszakban.”;
|
|
ss)
|
A 2.144. pont helyébe a következő szöveg lép:
„2.144.
|
Az ültetvények elidegenítése (amelyet negatív bruttó állóeszköz-felhalmozásként kell elszámolni) két formában történhet: lábon álló ültetvények értékesítése más (mezőgazdasági) egységeknek, amely esetben az EAA rendszerébe csak a tulajdon átruházásával kapcsolatos költségeket kell felvenni. A másik lehetőség az ültetvények kivágása. Ebben az esetben azonban – az elidegenítés általános meghatározásának megfelelően – a kivágott ültetvényeknek közvetlen gazdasági felhasználással kell rendelkezniük; más szóval egy ellentételező tételt kell bejegyezni áruk és szolgáltatások formájában való felhasználásként (mint például értékesítés faanyagok értékesítésére szakosodott vállalkozásnak (1). A második esetben az ültetvények negatív bruttó állóeszköz-felhalmozásként elszámolandó elidegenítésének alacsonyabb összeget kell képviselnie.”;
|
|
tt)
|
A 2.148. pont helyébe a következő szöveg lép:
„2.148.
|
A művelés alatt álló növényi eszközökkel, azaz ültetvényekkel kapcsolatos munkát az ilyen típusú mezőgazdasági szerződéses munkára (talaj-előkészítéssel, gépek rendelkezésre bocsátásával, növényi anyaggal, munkaerővel stb. együtt) szakosodott vállalkozások általi értékesítésként vagy saját számlára előállított állóeszközök kibocsátásaként kell elszámolni (vö. 1.75.).”;
|
|
uu)
|
A 2.151. pont helyébe a következő szöveg lép:
„2.151.
|
Az állatállományra vonatkozó bruttó állóeszköz-felhalmozás mérése az eszközök értékváltozásának csak az egyik eleme. Valójában a bruttó állóeszköz-felhalmozás az egyes állatkategóriák adott naptári évre vonatkozó átlagárán értékelt állatállomány számában bekövetkezett változáson keresztül csak akkor mérhető (kvantitatív módszer), ha teljesülnek az alábbi feltételek:
—
|
nincs névleges eszköztartási nyereség vagy veszteség (azaz az árak és az állatállomány létszámában szabályos trend figyelhető meg),
|
—
|
nincs egyéb volumenváltozás (azaz nincs természeti katasztrófák okozta veszteség és nincs változás az osztályozásban stb.),
|
A számítás másik módszere (közvetlen módszer) az egyes állatkategóriák hozzáadási és kivonási folyamatainak méréséből áll, a megfelelő árakon történő számítással: a beszerzések és az elidegenítések mellett ez a módszer a hozzáadásokat (különösen születések) és az üzemből való kivonásokat is figyelembe veszi.”;
|
|
vv)
|
A 2.152. pont vége a következő mondattal egészül ki:
„Ez az ESA 2010-től való eltérés.”;
|
ww)
|
A 2.153. pont helyébe a következő szöveg lép:
„2.153.
|
Az SNA esetében elméletben az állóeszköz értékcsökkenését az állatállományra kell kiszámítani (*4). Valójában az állatállomány állóeszköz-értékcsökkenése megfelel az állatállománynak a termelési célból való felhasználása során a termelékenység várt visszaesése mérésének, amelyet az adott állatállományból származó jövőbeli bevétel frissített értéke is tükröz. Azonban, tekintetbe véve az állóeszköz értékcsökkenése kiszámításának gyakorlati nehézségeit (a számítási paraméterek meghatározása igen összetett, vö. 3.105. és 3.106.), a termelő állatállományokra nem kell kiszámítani az állóeszköz értékcsökkenését.
|
(*4) 3Az SNA 2008 (10.94.), az ESA 2010 rendszerrel (3.140.) ellentétben úgy véli, hogy az állóeszköz értékcsökkenését az állatállományra kell kiszámítani.”;"
|
xx)
|
Az l) pont helyébe a következő szöveg lép:
„l)
|
A mezőgazdasági eszközöktől eltérő állóeszközök”;
|
|
yy)
|
A 2.162. pont helyébe a következő szöveg lép:
„2.162.
|
A mezőgazdasági eszközöktől (ültetvények és állatállomány) eltérő állóeszközök az alábbi elemekből állnak:
—
|
gépek és egyéb tárgyi eszközök,
|
—
|
gazdasági épületek (nem lakáscélú),
|
—
|
egyéb (egyéb épületek és építmények, számítógépes szoftverek stb.),”;
|
|
|
zz)
|
Az m) pont helyébe a következő szöveg lép:
„m)
|
A földterületek jelentős fejlesztése”;
|
|
aaa)
|
A 2.166. pont helyébe a következő szöveg lép:
„2.166.
|
A nem termelt tárgyi eszközökön végzett jelentősebb fejlesztések elsősorban a földterület fejlesztésére (jobb talajminőség és nagyobb terméshozamok öntözés, alagcsövezés és árvízvédelmi intézkedések stb. révén) vonatkoznak, és bármely más bruttó állóeszköz-felhalmozáshoz hasonlóan kell ezeket kezelni (ESA 2010, 3.128.).”;
|
|
bbb)
|
A 2.167. pont utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép:
„Ez különösen az olyan infrastruktúrával kapcsolatos munkálatokra vonatkozik, mint például az erdőirtás, a planírozás, az alagcsövezés, az öntözés és a talajkonszolidáció (vö. ESA 2010, 3.128. és SNA 2008, 10.79–10.81.).”;
|
ccc)
|
A szöveg a következő 2.168.1. ponttal egészül ki:
„o) Kutatás és fejlesztés
|
2.168.1.
|
A kutatás és fejlesztés magában foglalja az ismeretek bővítése és ezen ismereteknek az új alkalmazások kidolgozása céljából történő felhasználása érdekében szisztematikusan végzett kreatív munkára fordított kiadások értékét. Kivéve, ha az érték észszerűen becsülhető, azt megegyezés szerint a költségek összegeként kell értékelni, beleértve a sikertelen kutatás és fejlesztés költségeit is (vö. ESA 2010, 7.1. melléklet).”;
|
|
ddd)
|
A 2.169. pont a következőképpen módosul:
i.
|
Az a) alpont helyébe a következő szöveg lép:
„a)
|
kisebb szerszámok, munkaruha, tartalék alkatrészek és berendezések, még akkor is, ha szokásos élettartamuk meghaladja az egy évet; mivel ezeket rendszeresen pótolják, és az üzleti elszámolási gyakorlatnak való megfelelés érdekében az ilyen áruk beszerzéseit folyó termelőfelhasználásnak kell tekinteni (vö. 2.105. és 2.106.);”
|
|
ii.
|
A c) alpont helyébe a következő szöveg lép:
„c)
|
reklámozási és piackutatási stb. szolgáltatások. Az ilyen szolgáltatások beszerzései a folyó termelőfelhasználás alá tartoznak (vö. 2.108. d) pont);”;
|
|
|
eee)
|
A 2.176. pont utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép:
„A befejezetlen termelés készletbevételi értékének becslésére alkalmazható a termelési költségnek a várható működési eredménnyel vagy a (becsült) vegyes jövedelemmel megnövelt összege is (vö. ESA 2010, 3.47. és 3.48).”;
|
fff)
|
A 2.178. pont utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép:
„Ezt a mezőgazdaságra jellemző problémát az ESA 2010 felismerte (vö. 3.153. c) pont).”;
|
ggg)
|
A 2.186. pont helyébe a következő szöveg lép:
„2.186.
|
Az idényjellegű termékek készletei értékelésének másik módszere a készletezett áruk áraiban mutatkozó trend vizsgálata. Az áruk ára a tárolás alatt megváltozhat, legalább három okból kifolyólag (SNA 2008, 6.143.):
—
|
a termelési folyamat kellően hosszú ahhoz, hogy alkalmazhatók legyenek a leszállítást megelőzően jóval hosszabb ideig a diszkontálási tényezők,
|
—
|
az áru fizikai jellemzői idővel javulhatnak vagy romolhatnak,
|
—
|
előfordulhat, hogy szezonális tényezők befolyásolják az áru kínálatát és keresletét, ezáltal szabályos és előre megjósolható változásokat okozva az ár éves alakulásában, még akkor is, ha a fizikai jellemzők egyébként nem változnak,”;
|
|
|
hhh)
|
A 2.187. pont helyébe a következő szöveg lép:
„2.187.
|
A termékek készletbe vételkor érvényes ára és a készletből való kivonáskor érvényes ára közötti különbség a tárolás során keletkezett kiegészítő kibocsátás értéket tükrözi (SNA 2008, 6.143.), mivel a több hónappal a betakarítás után a készletből kivont termékek – gazdasági értelemben véve – különböznek a tárolt termékektől. A termékek ilyen értéknövekedése nem számolható el névleges eszköztartási nyereségként.”.
|
|
|