(1)

Az Európai Tanács 2014/749/EU határozatával (1) kinevezett Bizottság hivatali ideje 2019. október 31-én lejárt.

(2)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően az Európai Tanács elfogadta az Európai Bizottság tagjainak számáról szóló 2013/272/EU határozatot (2).

(3)

A 2024. október 31-ig terjedő időszakra új Bizottságot kell kinevezni, amely az elnökét, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét is beleértve a tagállamok egy-egy állampolgárából áll.

(4)

Az Európai Tanács az Európai Parlamentnek Ursula VON DER LEYEN-t javasolta a Bizottság elnöki tisztére, akit az Európai Parlament a 2019. július 16-i plenáris ülésén megválasztott a Bizottság elnökévé.

(5)

Az Európai Tanács az (EU) 2019/1330 határozatával (3) – a Bizottság megválasztott elnökének egyetértésével – Josep BORRELL FONTELLES-t nevezte ki az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjévé a Bizottság jelenlegi hivatali idejének lejártától a 2024. október 31-ig terjedő időszakra.

(6)

Az Egyesült Királyság 2019. október 19-én az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdésében meghatározott határidő 2020. január 31-ig történő meghosszabbítását kérte. A határidőnek a kért időpontig való meghosszabbításáról szóló európai tanácsi határozat szövegének tervezetét 2019. október 28-án levélben megküldték az Egyesült Királyságnak, annak egyetértését kérve. Az Egyesült Királyság 2019. október 28-i levelében az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdésével összhangban egyetértését adta a határidő meghosszabbításához és az európai tanácsi határozat szövegének tervezetéhez is. Az Európai Tanács 2019. október 29-én elfogadta az említett határozatot (4).

(7)

Az (EU) 2019/1810 határozathoz adott egyetértésével az Egyesült Királyság vállalta, hogy a lojális együttműködésre vonatkozó kötelezettségnek megfelelően konstruktívan és felelős módon jár el a hosszabbítás ideje alatt. Emellett azzal is egyetértett, hogy nem engedhető meg, hogy a hosszabbítás aláássa az Unió és intézményei rendes működését. Végezetül, mivel a határidő meghosszabbításának következményeként az EUSZ 50. cikkével összhangban az Egyesült Királyság a kilépés időpontjáig továbbra is tagállam marad, és maradéktalanul vonatkoznak rá a tagságból fakadó jogok és kötelezettségek, egyetértett azzal, hogy ez magában foglalja azon kötelezettségét, hogy jelöltet javasoljon a Bizottság egyik tagjává való kinevezés céljából. Az Egyesült Királyság azonban nem javasolt biztosjelöltet.

(8)

A Bizottság megválasztott elnöke 2019. november 6-án felkérte az Egyesült Királyságot, hogy javasoljon egy vagy több olyan személyt, akik általános kompetenciájuk, függetlenségük és európai elkötelezettségük révén megfelelő tagjai lennének a következő Bizottságnak. Az Egyesült Királyság nem válaszolt erre a levélre. A Bizottság megválasztott elnöke 2019. november 12-én küldte el második levelét, amelyben ugyanez a felkérés szerepelt, és amelyben emlékeztetett az Egyesült Királyságnak az EUSZ értelmében fennálló kötelezettségeire és az (EU) 2019/1810 határozatra. Az Egyesült Királyság 2019. november 13-án mindkét levélre válaszolt, és jelezte, hogy a közelgő általános választásokra tekintettel nem áll módjában jelöltet javasolni a biztosi tisztségre. A Bizottság 2019. november 14-én az Egyesült Királyságnak címzett felszólító levéllel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 258. cikkével összhangban kötelezettségszegési eljárást indított az Egyesült Királyság ellen, mivel az nem javasolt biztosjelöltet. A Bizottság az említett levélben emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlata szerint az uniós jogból eredő kötelezettségek nem teljesítésének igazolása végett a tagállamok nem hivatkozhatnak kifogásként nemzeti jogrendszerük rendelkezéseire. Az Egyesült Királyság hatóságai 2019. november 22-ig nyújthatták be a felszólító levéllel kapcsolatos észrevételeiket.

(9)

Az Európai Tanács megállapítja, hogy az uniós jogból eredő, az (EU) 2019/1810 határozatban is említett és az Egyesült Királyság által kifejezetten vállalt kötelezettségek ellenére az Egyesült Királyság nem javasolt jelöltet a Bizottság tagjává való kinevezésre. Ez nem áshatja alá az Unió és intézményei rendes működését, és ezért nem lehet akadálya a következő Bizottság annak érdekében történő kinevezésének, hogy az mihamarabb megkezdhesse a Szerződések által rá ruházott valamennyi hatáskör gyakorlását. Az Európai Tanács megállapítja, hogy bár e határozattal csupán 27 személyt nevez ki a Bizottság tagjává, a Bizottság a 2013/272/EU határozattal összhangban a tagállamok számával megegyező számú tagból áll. Az Európai Tanács emellett megállapítja, hogy a Bizottság kinevezését követően az EUMSZ 246. cikkének második bekezdése lesz alkalmazandó.

(10)

A Tanács az (EU) 2019/1393 határozattal (5) – a Bizottság megválasztott elnökével közös megegyezésben – elfogadta az azon további személyeket tartalmazó listát, akiket a Bizottság tagjaivá javasol kinevezni. Az (EU) 2019/1393 határozat hatályon kívül helyezéséről és felváltásáról szóló (EU) 2019/1949 határozattal (6) a Tanács a Bizottság megválasztott elnökével közös megegyezésben elfogadta azon további személyek új listáját, akiket a Bizottság tagjaivá javasol kinevezni.

(11)

Az Európai Parlament a 2019. november 27-én tartott szavazással jóváhagyását adta az elnöknek, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a Bizottság többi tagjának mint testületnek a kinevezéséhez.

(12)

Ezért ki kell nevezni a Bizottságot,

—

elnökévé:

Ursula VON DER LEYEN

—

az EUSZ 18. cikkének (4) bekezdése szerinti tagjává és alelnökévé:

Josep BORRELL FONTELLES, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

—

tagjává:

Thierry BRETON

Helena DALLI

Valdis DOMBROVSKIS

Elisa FERREIRA

Marija GABRIEL

Paolo GENTILONI

Johannes HAHN

Phil HOGAN

Ylva JOHANSSON

Věra JOUROVÁ

Sztella KIRIAKIDÉSZ

Janez LENARČIČ

Didier REYNDERS

Margarítisz SZKÍNÁSZ

Nicolas SCHMIT

Maroš ŠEFČOVIČ

Kadri SIMSON

Virginijus SINKEVIČIUS

Dubravka ŠUICA

Frans TIMMERMANS

Jutta URPILAINEN

Adina VĂLEAN

VÁRHELYI Olivér

Margrethe VESTAGER

Janusz WOJCIECHOWSKI.