20.12.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 428/34


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2019. december 16.)

a jó adóügyi kormányzással, az agresszív adótervezéssel és a kettős adóztatással foglalkozó platform elnevezésű bizottsági szakértői csoport megbízatásának meghosszabbításáról

(2019/C 428/08)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)

A Bizottság 2012. december 6-i közleményében (1) cselekvési tervet terjesztett elő az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem megerősítésére. A közleményt két ajánlás kísérte: az egyik az agresszív adótervezésről (2), a másik a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó minimumkövetelmények harmadik országok általi teljesítésének ösztönzésére irányuló intézkedésekről (3) szólt.

(2)

A C(2013) 2236 bizottsági határozattal (4) létrejött a jó adóügyi kormányzással, az agresszív adótervezéssel és a kettős adóztatással foglalkozó platform (a továbbiakban: a platform) elnevezésű bizottsági szakértői csoport, amelynek célja különböző intézkedések – többek között az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelemre irányuló 2012. évi cselekvési terv és a két ajánlás végrehajtása – kapcsán elért előrehaladás áttekintése. A Bizottság „Kettős adóztatás az egységes piacon” című közleményében (5) arra a következtetésre jutott, hogy megvizsgálja egy uniós kettős adóztatási fórum létrehozásának lehetséges előnyeit. Tekintve, hogy az adóztatás kettős elmaradása és a kettős adóztatás gyakran összefügg egymással, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy helyénvaló a kettős adóztatással is a platformon belül foglalkozni, és ez a helyzet azóta sem változott.

(3)

A C(2015) 4095 bizottsági határozat (6) újból létrehozta a platformot, és hatályon kívül helyezte a C(2013) 2236 határozatot. A C(2015) 4095 határozat 2019. június 17-től nem alkalmazandó.

(4)

Az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem terén szükséges folyamatos erőfeszítésekre felhívta a figyelmet az Európai Parlament (7) és az Európai Unió Tanácsa (8) is. Az Európai Parlament 2015 elején létrehozott TAXE bizottsága, valamint a közvetlenül ezután létrejött TAX2 különbizottság (a pénzmosás, adókikerülés és adókijátszás tekintetében az uniós jog állítólagos megsértésének és az annak alkalmazása során állítólagosan elkövetett hivatali visszásságoknak a kivizsgálásával foglalkozó vizsgálóbizottság), és végül a TAX3 bizottság felhívta a figyelmet a méltánytalan, nem hatékony adóztatás elleni küzdelem folytatásának szükségességére, és további kezdeményezéseket szorgalmazott a jó adóügyi kormányzás és az adózás átláthatósága terén.

(5)

A platform hatékony eszköznek bizonyult az adópolitikai döntéshozatal átláthatóságának fokozásában, és egyúttal a Bizottság és a különböző érdekelt felek közötti, valamint az érdekelt felek egymás közötti konstruktív párbeszédének előmozdításában és lehetővé tételében. A Bizottságnak szüksége van a szakemberek és az érdekelt felek szakértelmére. A platform a szakértelem értékes forrása az adózás területén.

(6)

A Bizottság részt vesz a 2015-ben több érdekelt fél által „addisz-abebai adózási kezdeményezés” néven létrehozott partnerségben, amelynek célja, hogy fokozza a belföldi bevételek mozgósítását a fejlődő országokban, és ezáltal rendelkezésre álljanak a szóban forgó országok fejlődési menetrendjének megvalósításához szükséges források, és 2030-ra teljesüljenek a fenntartható fejlődési célok. A Bizottságnak továbbra is szüksége lesz a platform szaktanácsaira és segítségére az addisz-abebai adóügyi kezdeményezés alapján folytatott munkájában.

(7)

A méltányos és hatékony adóztatás célkitűzése, amely a Bizottság szakpolitikai prioritásainak egyike, számos jogi kezdeményezéshez, állami támogatási ügyhöz és a puha jog körébe tartozó intézkedéshez vezetett. A Bizottság 2015. március 18-án elfogadta az adózási átláthatóságról szóló csomagot (9). 2015. június 17-én közleményt (10) fogadott el az Unión belüli méltányos és hatékony társaságiadó-rendszerről (a 2015. évi cselekvési terv), amelyben – a platform által szolgáltatott adalékokat felhasználva – beszámolt a 2012. évi ajánlások alkalmazásáról. A Bizottság ebben a közleményében bejelentette, hogy meghosszabbítja a platform megbízatását, kibővíti feladatkörét és megerősíti munkamódszereit.

(8)

2016. január 28-án a Bizottság elfogadta az eredményes adóztatás külügyi stratégiájáról szóló közleményt (11) abból a célból, hogy világszerte előmozdítsa a jó adóügyi kormányzást. A közlemény új tevékenységi területeket jelölt ki a platform számára, nevezetesen az uniós adóügyi és fejlesztési menetrenddel kapcsolatban, valamint a nem együttműködő országok és területek nemzeti listáinak koordinálása terén. E tekintetben az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek uniós jegyzéke (12) továbbra is alapvető fontosságú eszköz a jó adóügyi kormányzás világszerte történő érvényesítésében.

(9)

Ahogy az a 2019–2024-es időszakra szóló, 2019 júliusában előterjesztett politikai iránymutatásokban (13) is szerepel, a Bizottság ezentúl is kiemelten fogja kezelni a méltányos és hatékony adóztatás kérdését.

(10)

A platformról bebizonyosodott, hogy hasznos fórum, amelynek hatása az adózás átláthatóvá tételére és a méltányos adóztatásra vonatkozó menetrend fejlesztéséhez való hozzájárulása révén számottevő, ezért helyénvaló meghosszabbítani a platform megbízatását.

(11)

A platformnak tanácsokat kell adnia és segítséget kell nyújtania a Bizottságnak. További feladata lenne, hogy az összes érdekelt fél között lehetővé tegye a párbeszédet, a tapasztalatok és a szakértelem megosztását, valamint a véleménycserét.

(12)

A platform elnöki tisztét a Bizottság képviselőjének kell betöltenie, és a platformnak a tagállami adóhatóságok, valamint az üzleti szférát, illetve civil társadalmat és az adószakértőket képviselő szervezetek képviselőiből kell állnia.

(13)

Meg kell határozni azokat a szabályokat, amelyek szerint a platform tagjai információkat hozhatnak nyilvánosságra.

(14)

A személyes adatok feldolgozását az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (14) megfelelően kell végezni.

(15)

A platform által végzett tevékenység folyamatosságának biztosítása érdekében indokolt e határozatot visszamenőleges hatállyal alkalmazni.

(16)

E határozat alkalmazását célszerű határozott időtartamhoz kötni. A Bizottság kellő időben megfontolja, hogy indokolt-e ezen időtartam meghosszabbítása,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy

E határozat meghosszabbítja a jó adóügyi kormányzással, az agresszív adótervezéssel és a kettős adóztatással foglalkozó platform (a továbbiakban: a platform) elnevezésű szakértői csoport megbízatását.

2. cikk

Feladatok

A platform feladata, hogy tanácsot adjon és segítséget nyújtson a Bizottságnak a jó adóügyi kormányzással, az agresszív adótervezéssel és a kettős adóztatással kapcsolatos kérdésekben, továbbá lehetőséget biztosítson olyan párbeszéd folytatására, amely alkalmat ad a tapasztalatok és a szakértelem cseréjére, valamint arra, hogy valamennyi érdekelt fél elmondhassa a véleményét. A platformnak különösen a következőkkel kell foglalkoznia:

a)

a prioritások meghatározása szempontjából releváns információk szolgáltatása a Bizottság számára olyan területekre vonatkozóan, mint a jó adóügyi kormányzás, az agresszív adótervezés és a kettős adóztatás;

b)

tanácsadás a Bizottság számára az említett területeken elérendő haladás megfelelő módozatai és eszközei tekintetében;

c)

az üzleti szféra és a civil társadalom, valamint a nemzeti adóhatóságok szakértői közötti párbeszéd előmozdítása a jó adóügyi kormányzás, az agresszív adótervezés és a kettős adóztatás területéhez tartozó témákban;

d)

az adóhatóságok, az üzleti szféra és a civil társadalom, valamint az adószakértők által felvetett gyakorlati kérdések megvitatása, továbbá lehetséges megoldások kidolgozása a belső piac zökkenőmentes működését érintő jelenlegi kettős adóztatási problémák hatékonyabb orvoslására;

e)

tanácsadás és segítségnyújtás a Bizottság számára az addisz-abebai adóügyi kezdeményezés alapján folytatott munkájával összefüggésben.

E határozat alkalmazásában a „jó adóügyi kormányzás” átláthatóságot, információcserét és tisztességes adóversenyt jelent.

3. cikk

Konzultáció

A Bizottság a jó adóügyi kormányzáshoz, az agresszív adótervezéshez, a kettős adóztatáshoz és a 2015. évi cselekvési terv nyomon követéséhez kapcsolódó bármely kérdésben konzultálhat a platformmal.

4. cikk

Tagság

(1)   A platform legfeljebb 43 tagból áll.

(2)   A platform tagjai a következők:

a)

a tagállamok adóhatóságai (a C(2016) 3301 final bizottsági határozat (15) 7. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti D. típusú tagok);

b)

legfeljebb tizenöt, az üzleti szférát, a civil társadalmat, illetve az adószakértőket képviselő, a 2. cikkben említett ügyekben kompetens szervezet (a horizontális szabályok 7. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti C. típusú tagok).

(3)   A D. típusú tagokat kizárólag köztisztviselők vagy közalkalmazottak képviselhetik. Minden tagállam adóhatósága egy-egy képviselőt jelöl a határokon átnyúló adóztatás területével, azon belül pedig különösen az agresszív adótervezés elleni küzdelemmel foglalkozó tisztviselők közül.

(4)   A C. típusú tagok kinevezésének és a platform vagy az annak keretében működő alcsoportok munkájában való részvételének feltétele, hogy az adott tag szerepeljen az Európai Parlament és a Bizottság által közösen létrehozott átláthatósági nyilvántartásban.

(5)   A C. típusú tag átláthatósági nyilvántartásban való szerepeltetésének felfüggesztése vagy a tagnak a szóban forgó nyilvántartásból történő törlése esetén az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság mindaddig felfüggeszti a tag részvételét a platformban, ameddig annak az átláthatósági nyilvántartásban való regisztrációja helyre nem áll. A felfüggesztés vagy törlés ideje alatt az adott tag nem kap meghívást a csoport üléseire, és dokumentumokat sem továbbítanak számára. Ha hat hónappal az átláthatósági nyilvántartásban való szerepeltetés felfüggesztése vagy a nyilvántartásból való törlés után a regisztráció helyreállítása nem történt meg, az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság kizárja a tagot a platformból. A tagságot érintő bármely ilyen változást rögzíteni kell a bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartásában (a továbbiakban: a szakértői csoportok nyilvántartása) (16).

(6)   A C. típusú tagoknak állandó képviselőket és pótképviselőket kell jelölniük a platformba vagy annak alcsoportjaiba, és gondoskodniuk kell róla, hogy a képviselőik magas szintű szakértelemmel rendelkezzenek.

5. cikk

Kiválasztási eljárás

(1)   A platform C. típusú tagjait nyilvános pályázati felhívások útján kell kiválasztani. E célból az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság a platform tagjainak kiválasztására vonatkozóan a horizontális szabályok 2. mellékletében előírt szokásos pályázati felhívást használja. Amennyiben azt egyedi követelmények indokolják, az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság a horizontális szabályoknak megfelelően eltérhet az említett felhívástól, illetve kiegészítheti azt.

(2)   A pályázati felhívásokat közzé kell tenni a szakértői csoportok nyilvántartásában. Emellett a pályázati felhívások más módon, például egy külön erre a célra létrehozott honlapon (17) is közzétehetők. A felhívásban pontosan meg kell határozni a kiválasztási kritériumokat, ideértve a szükséges szakértelmet, valamint azt, hogy a feladatok végzése során milyen érdekeket kell képviselni (18). A pályázatra való jelentkezéshez legalább négy hetet kell biztosítani.

(3)   A pályázati felhívásra való jelentkezéskor a szervezeteknek egy képviselőt és egy pótképviselőt kell jelölniük; utóbbira ugyanazok a feltételek alkalmazandók, mint a képviselőre. A pótképviselő automatikusan helyettesíti a hiányzó vagy akadályoztatott képviselőt. Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság elutasíthatja valamely képviselő vagy pótképviselő jelölését, amennyiben a jelölést nem találja megfelelőnek; az elutasítást a platformot létrehozó határozatban és/vagy a pályázati felhívásban megállapított követelmények alapján meg kell indokolnia. Ilyen esetben az érintett szervezetet fel kell kérni másik képviselő vagy pótképviselő jelölésére.

(4)   A csoport tagjait az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság főigazgatója nevezi ki azon szakértők közül, akik a 2. cikkben említett területeken szakértelemmel rendelkeznek és jelentkeztek a pályázati felhívásra. A platform szakosodott szervezeteket képviselő tagjainak kiválasztásakor az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóságnak törekednie kell arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsa a magas szintű szakértelmet, a földrajzi egyensúlyt, valamint a releváns szakismeretek és kompetencia kiegyensúlyozott képviseletét a 2. és a 3. cikkben említett tevékenységi területeken, figyelembe véve a szakértői csoport konkrét feladatait, a megkívánt szakértelem típusát és a pályázati felhívásra beérkezett válaszokat.

(5)   A tagok kinevezése két és fél évre szól. A tagok a helyükbe lépő tagok kinevezéséig vagy hivatali idejük végéig maradnak hivatalban. Hivatali idejük meghosszabbítható.

(6)   A folytonosságnak és a csoport zökkenőmentes működésének a biztosítása érdekében az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság összeállítja a tagok helyettesítésére alkalmas jelöltek tartaléklistáját. A tartaléklistára való felvételük előtt az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság kikéri a jelentkezők hozzájárulását.

(7)   A C. típusú tagok vagy képviselőik az alábbi esetek bármelyikének előfordulása esetén nem kapnak többé meghívást a platform üléseire, és hivatali idejük hátralevő részére lecserélhetők vagy kizárhatók:

a)

ha a C. típusú tag vagy képviselője a továbbiakban nem képes érdemben hozzájárulni a platform keretében zajló tanácskozásokhoz;

b)

ha a C. típusú tag vagy képviselője az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság megítélése szerint nem felel meg az Európai Unió működéséről szóló szerződés 339. cikkében meghatározott feltételeknek;

c)

ha a C. típusú tag vagy képviselője lemond.

Amennyiben szükségessé válik valamely C. típusú tag vagy képviselője lecserélése vagy kizárása, az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság főigazgatója az adott esettől függően másik szervezetet nevezhet ki a (6) bekezdésben említett tartaléklistáról, vagy másik képviselő, illetve pótképviselő jelölésére kérheti fel az érintett szervezetet.

6. cikk

Az elnök

A platform elnöki tisztét az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság főigazgatója vagy a főigazgató képviselője tölti be.

7. cikk

Működés

(1)   A platform az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság felkérésére, a horizontális szabályoknak megfelelően jár el.

(2)   A platform és az annak keretében működő alcsoportok üléseinek helyszínéül alapesetben a Bizottság helyiségei szolgálnak.

(3)   A platform és annak alcsoportjai együttesen ülésezhetnek más szakértői csoportokkal a közös érdeklődésre számot tartó ügyekben.

(4)   A titkársági feladatokat az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság látja el. Az eljárásokban érdekelt, más szervezeti egységekben dolgozó bizottsági tisztviselők részt vehetnek a platform és az annak keretében működő alcsoportok ülésein.

(5)   Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság egyetértésével a platform tagjai egyszerű többséggel határozhatnak a tanácskozások nyilvánosságáról.

(6)   Az egyes napirendi pontok megvitatásáról és a platform által megfogalmazott véleményekről érdemi és hiánytalan jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az elnök felelőssége mellett a titkárság készíti el.

(7)   A platform konszenzussal fogadja el véleményeit, ajánlásait és jelentéseit.

8. cikk

Alcsoportok

(1)   A platform hatékony működésének elősegítése érdekében az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság létrehozhat egy, kizárólag kormányzati (a tagállami adóhatóságok által jelölt) képviselőkből álló alcsoportot, valamint egy másik, kizárólag nem kormányzati (az üzleti szféra, a civil társadalom és az adószakértők szervezetei által jelölt) képviselőkből álló alcsoportot.

(2)   Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság egyes konkrét kérdések tanulmányozására további alcsoportokat hozhat létre az általa meghatározott feladatkör alapján. Az ilyen alcsoportokat megbízatásuk teljesítését követően fel kell oszlatni. Az alcsoportok azon tagjait, akik a platformnak nem tagjai, nyilvános pályázati felhívás útján, az 5. cikknek és a horizontális szabályoknak (19) megfelelően kell kiválasztani.

(3)   Minden alcsoportnak a horizontális szabályok alapján kell működnie, és jelentéseket kell készítenie a platformnak.

9. cikk

Meghívott szakértők

Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság a napirenden szereplő kérdésekkel kapcsolatban speciális szakértelemmel rendelkező szakértőket hívhat meg, hogy azok eseti jelleggel részt vegyenek a platform vagy az annak keretében működő alcsoportok munkájában.

10. cikk

Kapcsolat az Európai Parlamenttel

Az Európai Parlament számára továbbítandó információk és az Európai Parlament szakértőinek a platform ülésein való részvétele tekintetében az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás 15. pontja, valamint I. és II. melléklete alkalmazandó (20).

11. cikk

Megfigyelők

(1)   A horizontális szabályoknak megfelelően, közvetlen meghívás révén magánszemélyek, szervezetek és a tagállami hatóságoktól eltérő közigazgatási intézmények is megfigyelői státuszt kaphatnak.

(2)   A megfigyelőként kijelölt szervezeteknek és közigazgatási intézményeknek ki kell jelölniük saját képviselőiket.

(3)   A megfigyelők és képviselőik számára az elnök engedélyezheti, hogy részt vegyenek a csoport megbeszélésein és szaktanácsokat adjanak. Nem vehetnek azonban részt a platform ajánlásainak vagy tanácsainak kidolgozásában.

12. cikk

Eljárási szabályzat

Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság javaslata alapján és a Főigazgatósággal egyetértésben a platform – tagjainak egyszerű többségével – elfogadja eljárási szabályzatát a szakértői csoportokra vonatkozó rendes eljárási szabályok szerint, összhangban a horizontális szabályokkal.

13. cikk

Szakmai titoktartás és a minősített adatok kezelése

A platform és az annak keretében működő alcsoportok tagjait és azok képviselőit, valamint a meghívott szakértőket és a megfigyelőket szakmai titoktartási kötelezettség terheli, amely a Szerződések és az azokat végrehajtó szabályok révén az intézmények minden tagjára és személyzetére alkalmazandó, ezenkívül vonatkoznak rájuk a Bizottság által az (EU, Euratom) 2015/443 bizottsági határozatban (21) és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban (22) megállapított, az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályok. E kötelezettségeik betartásának esetleges elmulasztása esetén a Bizottság minden megfelelő intézkedést meghozhat.

14. cikk

Átláthatóság

(1)   A platformnak és alcsoportjainak szerepelniük kell a szakértői csoportok nyilvántartásában.

(2)   A platform összetétele tekintetében a következő adatokat kell közzétenni a szakértői csoportok nyilvántartásában:

a)

a tagszervezetek neve; a képviselt érdekek;

b)

a megfigyelők neve;

c)

a tagállami hatóságok neve (23).

(3)   Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság közzéteszi a platform és az annak keretében működő alcsoportok minden releváns dokumentumát, köztük a napirendeket, a jegyzőkönyveket és a résztvevők beadványait, vagy a szakértői csoportok nyilvántartásában, vagy pedig egy ott feltüntetett, olyan weboldalra mutató hivatkozás segítségével, amelyen ezek az információk megtalálhatók. Az ilyen weboldalakhoz való hozzáférés nem köthető felhasználói regisztrációhoz vagy más korlátozáshoz. Az ülés előtt a napirendet és a többi releváns háttéranyagot, az ülés után pedig a jegyzőkönyvet megfelelő időben közzé kell tenni.

(4)   A közzétételtől csak akkor lehet eltekinteni, ha valamely dokumentum közzététele az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (24) 4. cikkében foglaltak szerint kedvezőtlenül befolyásolná valamely közérdek vagy magánérdek védelmét.

15. cikk

A személyes adatok védelme

A személyes adatokat az (EU) 2018/1725 rendeletnek megfelelően kell kezelni.

16. cikk

Az ülésekkel kapcsolatos kiadások

(1)   A platform és az annak keretében működő alcsoportok tevékenységeiben részt vevők nem részesülnek díjazásban szolgálataikért.

(2)   A platform és az alcsoportok tevékenységeiben részt vevők utazási és ellátási költségeit a Bizottság a hatályos bizottsági rendelkezéseknek megfelelően téríti meg. A C. és a D. típusú tagok utazási és ellátási költségeit a Bizottság a hatályos bizottsági rendelkezéseknek megfelelően téríti meg. A megfigyelőként kijelölt szervezetek számára semmilyen körülmények között sem nyújtható költségtérítés. A meghívott szakértők utazási és ellátási költségeit meg kell téríteni.

(3)   A (2) bekezdés szerinti költségtérítések az éves forráselosztási eljárás keretében megállapított, rendelkezésre álló előirányzatok erejéig folyósíthatók.

17. cikk

Alkalmazás

Ez a határozat 2019. június 17-től 2024. június 16-ig alkalmazandó.

Kelt Brüsszelben, 2019. december 16-án.

a Bizottság részéről

Paolo GENTILONI

a Bizottság tagja


(1)  COM(2012) 722 final.

(2)  COM(2012) 8806 final.

(3)  COM(2012) 8805 final.

(4)  A Bizottság C(2013) 2236 határozata (2013. április 23.) a jó adóügyi kormányzással, az agresszív adótervezéssel és a kettős adóztatással foglalkozó platform elnevezésű bizottsági szakértői csoport létrehozásáról.

(5)  COM(2011) 712 végleges.

(6)  A Bizottság C(2015) 4095 határozata (2015. június 17.) a jó adóügyi kormányzással, az agresszív adótervezéssel és a kettős adóztatással foglalkozó platform elnevezésű bizottsági szakértői csoport létrehozásáról és a C(2013) 2236 határozat felváltásáról.

(7)  Az Európai Parlament 2015. március 25-i állásfoglalása az adózásról szóló éves jelentésről.

(8)  Az Ecofin Tanács 2014. december 9-i ülése, az Európai Tanács 2014. december 18-i ülése.

(9)  Az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelmet szolgáló adózási átláthatóságról szóló közlemény (COM(2015) 136 final), amelynek nyomán az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében a következő irányelvek módosították a 2011/16/EU irányelvet: az (EU) 2015/2376 tanácsi irányelv (HL L 332., 2015.12.18., 1. o.) a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokat és az előzetes ármegállapításokat illetően; az (EU) 2016/881 tanácsi irányelv (HL L 146., 2016.6.3., 8. o.) az országonkénti jelentések vonatkozásában, valamint a 2018. május 25-i (EU) 2018/822 tanácsi irányelv (HL L 139., 2018.6.5., 1. o.) az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatban.

(10)  COM(2015) 302 final.

(11)  COM(2016) 24 final.

(12)  https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/eu-list-of-non-cooperative-jurisdictions/

(13)  https://ec.europa.eu/commission/interim_hu#political-guidelines

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(15)  A Bizottság C(2016) 3301 final határozata (2016. május 30.) a bizottsági szakértői csoportok létrehozására és működésére vonatozó horizontális szabályok megállapításáról (a továbbiakban: a horizontális szabályok).

(16)  https://ec.europa.eu/transparency/regexpert/index.cfm?Lang=HU

(17)  https://ec.europa.eu/taxation_customs/business/company-tax/tax-good-governance/platform-tax-good-governance_en

(18)  Ez kizárólag a tagszervezetek esetében releváns.

(19)  Lásd a horizontális szabályok 10. cikkét és 14. cikkének (2) bekezdését.

(20)  HL L 304., 2010.11.20., 47. o.

(21)  A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).

(22)  A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).

(23)  A horizontális szabályok értelmében nem kötelező közzétenni a tagállami hatóságok nevét. A szóban forgó országok azon konkrét közigazgatási szerveinek neve, amelyekhez az üléseken rendszerint részt vevő szakértők tartoznak, közzétehető a szakértői csoportok nyilvántartásában. Lásd a horizontális szabályok 23. cikke (1) bekezdésének b) pontját.

(24)  Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.). E kivételek célja a közbiztonság, a katonai ügyek, a nemzetközi kapcsolatok, a pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikai érdekek, valamint a személyiség és a magánszemély becsületének védelme, illetve a kereskedelmi érdekek, a bírósági eljárások és a jogi tanácsadás, az ellenőrzések/vizsgálatok/könyvvizsgálatok és az intézményi döntéshozatali folyamatok védelme.