(1)

2013. április 10-én a Bizottsághoz panasz érkezett be a portsmouthi városi tanács (Portsmouth City Council, a továbbiakban: PCC) által az MMD Shipping Services Ltd. (a továbbiakban: MMD) számára nyújtott állítólagos jogellenes támogatásról. A hivatalos panasz benyújtását a panaszosnak egy 2012. június 8-i nem hivatalos beadványa és egy 2012. november 29-i találkozó előzte meg.

(2)

A Bizottság 2013. május 8-án továbbította a panaszt az Egyesült Királyságnak. Az Egyesült Királyság 2013. július 1-jén nyújtotta be észrevételeit. 2013. október 10-én a Bizottság további részletes tájékoztatás iránti megkeresést küldött az állítólagos intézkedésekkel kapcsolatban. Az Egyesült Királyság 2013. november 25-én és 2013. december 9-én válaszolt.

(3)

A Bizottság 2014. április 10-én találkozott a panaszossal, és 2014. április 16-án megküldte észrevételezésre a panaszosnak az Egyesült Királyság beadványainak nyilvános változatát. A panaszos 2014. november 12-én közölte észrevételeit.

(4)

2016. szeptember 19-én kelt levelében a Bizottság értesítette az Egyesült Királyságot arról a döntéséről, hogy az intézkedés kapcsán megindítja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást. Az Egyesült Királyság 2016. november 21-i levelében küldte meg az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozattal kapcsolatos észrevételeit.

(5)

Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat) közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2). A Bizottság felhívta az érdekelteket arra, hogy ismertessék észrevételeiket a szóban forgó támogatási intézkedésekkel kapcsolatban.

(6)

A Bizottság két érdekelt féltől: a panaszostól és egy névtelen érdekelt féltől kapott észrevételeket. Ezeket 2017. január 21-én továbbította az Egyesült Királyságnak, és lehetőséget biztosított számára a válaszadásra. Az Egyesült Királyságtól a 2017. február 15-i levelével érkeztek észrevételek.

(7)

2017. április 26-án találkozóra került sor a Bizottság és az Egyesült Királyság között. Ezt a találkozót követően az Egyesült Királyság további információkat közölt a 2018. január 12-i levelében.

(8)

2018. április 18-án a Bizottság telefonkonferenciát tartott az Egyesült Királysággal, amelyet követően az Egyesült Királyság további tájékoztatást adott a 2018. június 5-i és június 22-i levelében.

(9)

Az MMD 2008 óta a PCC 100 %-ban tulajdonolt leányvállalata; rakománykezelési szolgáltatásokat (főként gyümölcs és más friss termék rakodása, raktározása és szétosztása) nyújt a szintén a PCC tulajdonában álló és általa üzemeltetett portsmouthi nemzetközi kikötő (Portsmouth International Port, a továbbiakban: a kikötő) ügyfeleinek. Az MMD a kikötőben az elsődleges rakománykezelési szolgáltató, és hosszú távú bérleti szerződést kötött a fő rakománykezelő rakpartokra. A kikötő más műveletei a ro-ro szállítási kompszolgáltatáshoz és a körutazást végző hajókhoz köthetők.

(10)

Az MMD éves forgalma megközelítőleg 15 millió GBP, és közel 200 főt foglalkoztat. Mielőtt a PCC felvásárolta volna az MMD-t, az MMD veszteséges volt, legalább a 2002/2003-as pénzügyi évtől. Miután a PCC felvásárolta 2008-ban, az MMD pénzügyi eredményei nagymértékben kiegyensúlyozottan alakultak a PCC által biztosított éves bevételi támogatásoknak köszönhetően, amelyek nélkül az MMD működési veszteséget könyvelt volna el 2008 és 2016 között. A 2016/2017. pénzügyi év volt az első, amikor az MMD nyereséget realizált a PCC bevételi támogatása nélkül (lásd az 1. táblázatot).

(11)

A panaszos 2013-as panaszában számos intézkedést azonosított, amelyek a PCC által az MMD számára nyújtott, állítólag jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatások voltak. Az állítólagos állami támogatási intézkedések az alábbiakat foglalják magukban:

(12)

Az eredeti panasz általánosságban azzal érvelt, hogy a PCC nem a piacgazdasági befektető elvével összhangban járt el azzal, hogy felvásárolt és pénzügyileg támogatott egy veszteséges vállalkozást, annak ellenére, hogy az 2008 óta folyamatosan veszteséget termelt. A panasz úgy becsülte, hogy a PCC által az MMD-nek nyújtott összes támogatás 2014 novemberében 17,3 millió GBP-t tett ki. A PCC folyamatos támogatása nélkül az MMD életképtelen lett volna a piacon. Így a panaszos szerint a PCC által állami forrásokból nyújtott folyamatos támogatás jelentős gazdasági előnyhöz juttatta az MMD-t, és lehetővé tette az MMD számára, hogy kedvezményes rakománykezelési díjszabást kínáljon meglévő és lehetséges ügyfeleinek. Ennek eredményeként a friss termékek rakománykezelési és raktározási piacán állítólag torzult a verseny.

(13)

A PCC az MMD-t egy korábbi magántulajdonosától vásárolta meg 2,07 millió GBP-ért. Az induló beruházás részeként a PCC további 2,34 millió GBP tőkebefektetéssel finanszírozta az MMD-t tőketámogatás formájában, és fedezni kívánta az MMD 2008/2009-es és 2009/2010-es pénzügyi évben keletkezett veszteségeit, összesen 1,443 millió GBP értékben.

(14)

A panaszos állításai ellenére a Bizottság azt állapította meg az eljárás megindításáról szóló határozatban, hogy a PCC a piacgazdasági befektető elvével összhangban járt el az MMD ilyen feltételek mellett történő felvásárlásakor, ezért az 1. intézkedés nem biztosít semmilyen gazdasági előnyt az MMD-nek és nem minősül állami támogatásnak. Ezenfelül sem a panaszos, sem a névtelen érdekelt fél nem közölt további érveket vagy bizonyítékot az 1. intézkedés tekintetében. Erre tekintettel ez a határozat nem foglalkozik az 1. intézkedéssel.

(15)

A 2008-as felvásárlás óta a PCC bevételi támogatásokat nyújtott az MMD számára készpénzátutalás formájában, amelyet „egyéb működési bevétel”-ként tartottak nyilván, így növelték a működési nyereséget (és csökkentették a működési veszteséget). Az eredeti beruházás az MMD veszteségeinek fedezését csak az első két évre irányozta elő, 1,443 millió GBP-re korlátozódó összegben. A PCC ugyanakkor továbbra is biztosított bevételi támogatást a 2009/2010-es pénzügyi évet követően, és a 2016-ig nyújtott bevételi támogatások teljes összege elérte a 16,71 millió GBP-t (lásd az 1. táblázatot alább). A 2016/2017-es pénzügyi évben nem biztosítottak bevételi támogatást, és az MMD nyereséget könyvelhetett el abban az évben.

1. táblázat

A PCC által az MMD-nek nyújtott bevételi támogatás, és az MMD nyeresége/vesztesége a 2008/2009–2016/2017-es pénzügyi évben

(16)

A támogatásokat készpénzátutalások formájában nyújtották, hogy fedezzék az MMD éves kereskedelmi veszteségeit. A panaszos azzal érvel, hogy az MMD nem lett volna életképes a PCC által nyújtott állandó pénzügyi támogatás nélkül. Ezenfelül azt állítja, hogy a PCC nem folytatott le megfelelő elemzést arról, hogy az MMD-nek nyújtott további támogatások gazdaságilag indokoltak voltak-e.

(17)

2010-ben a PCC úgy határozott, hogy 6,944 millió GBP összegű, hosszú lejáratú (20 évre szóló) hitelkeretet nyújt az MMD-nek. A hitelkeret kamatlába 4,81 %, ami megfelel a PCC hitelköltségeinek és egy 0,25 %-os adminisztrációs díjnak. A hitelkeret célja, hogy támogassa az MMD tőkekiadásait. A hitelkeret általános feltételeit egy, a PCC és az MMD közötti hitelmegállapodás tartalmazza, míg a hitel minden egyes lehívásához további dokumentumokra van szükség (tájékoztatás a hitelből fedezni kívánt tőkekiadásokról, az egyes lehívások MMD és PCC általi pénzügyi értékbecslése, megfelelő biztosítéki dokumentumok). 2010 és 2017 között az MMD 5,7 millió GBP-t hívott le ebből a hitelkeretből.

(18)

A panaszos azzal érvel, hogy a PCC olyan feltételekkel biztosított hosszú távú finanszírozást az MMD-nek, amelyek nem lettek volna elérhetők egyszerű kereskedelmi hitelezőknél. Azt is állítja, hogy a PCC és az MMD közötti hitelmegállapodást nemcsak, hogy nem írták alá, hanem az nem tartalmazza azokat a rendelkezéseket sem, amelyeket minden kereskedelmi hitelező szokásosan előírna (például pénzügyi kötelezettségvállalások vagy a nemteljesítési események). Végül azzal érvel, hogy a PCC általi finanszírozás lehetővé teszi az MMD számára, hogy új működési infrastruktúrába és eszközökbe ruházzon be, így versenyelőnyhöz juttatja. A panaszos szerint tehát a hosszú távú hitelkeret nem felel meg a piacgazdasági befektető elvének, és mivel a többi kritérium is teljesül, jogellenes állami támogatásnak minősül.

(19)

Annak érdekében, hogy támogassa az MMD működését, a PCC 2010-ben és 2011-ben úgy határozott, hogy beszerez két mobil kikötői darut, egyenként megközelítőleg 2,1 millió GBP-ért, és ezeket lízingbe adja az MMD-nek egy hét évre szóló operatívlízing-szerződés keretében. Az egyes darukért (az évi 190 000 GBP-n felül) fizetendő 16 000 GBP havi lízingdíjat úgy számították ki, hogy a PCC beruházását visszafizessék a daruk 15 éves várható élettartama alatt, és egyúttal fedezzék a PCC saját tőkeköltségét (ami összességében 4,46 %-os, illetve 4,62 %-os effektív kamatlábat eredményezett).

(20)

Jóllehet a panasz nem tartalmaz konkrét érvet ezen intézkedés tekintetében, a daruk megvásárlása és lízingbe adása a panaszban foglalt azon különböző finanszírozási intézkedések közé tartozik, amelyekkel a PCC az MMD új berendezésekbe történő beruházását támogatja, állítólagosan a piaci viszonyokkal össze nem egyeztethető módon.

(21)

A felvásárlással az MMD bekerült a PCC-nek a Lloyds TSB Bankkal fennálló jogviszonyába. A Lloyds TSB cserébe további biztosítékként 1 millió GBP készpénzletétet kért. 2009 májusában ezt a biztonsági letétet 1,2 millió GBP-re emelték, majd 2010 tavaszán 0,55 millió GBP-re csökkent. 2011-ben ezt a Lloyds TSB Banknál elhelyezett biztonsági letétet a PCC által a banknak nyújtott garancia egészítette ki, amelyet az MMD rendelkezésére bocsátott havi 1 millió GBP összegű folyószámlahitelért fizettek.

(22)

A letétet, és később a garanciát is, a Lloyds TSB Bank írta elő, hogy fedezze az MMD szokásos kereskedelmi tranzakcióit, és hogy azok biztosítékul szolgáljanak a bank MMD nevében teljesített kifizetései tekintetében (pl. CHAPS kifizetések, BACS kifizetések, vámgarancia, vállalati terhelési kártyák). A Lloyds TSB Bank lehívhatja a letétet vagy a garanciát, ha a bank által teljesített e kifizetéseket az MMD következetesen nem téríti meg.

(23)

A panasz a PCC által az MMD-nek nyújtott azon folyamatos pénzügyi támogatást megjelenítő intézkedések között tartalmazza a folyószámlahitel-biztosítékot, amelyek az MMD-t állítólag jogtalan gazdasági előnyhöz juttatják.

(24)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság aggályait fejezte ki, hogy az MMD számára az éves bevételi támogatások formájában nyújtott folyamatos támogatás nem feltétlenül felel meg a piacgazdasági befektető elvének. A PCC által bevételi támogatás formájában nyújtott támogatás jóval túllépte az eredeti beruházásra tervezett időt és összeget (16,71 millió GBP 8 évre, szemben az eredetileg tervezett, két évre szóló 1,44 millió GBP-vel), és ezért felmerült az aggály, hogy ezek a készpénztámogatások a vállalkozás szerkezetátalakításához nyújtott, rövid távú átmeneti támogatások.

(25)

Emellett, már nyilvánvaló volt a 2008/09-es első évben, hogy az eredeti pénzügyi előrejelzések nem valósulnak meg. Ezenfelül, míg volt bizonyíték arra, hogy megfelelően elemezték az MMD felvásárlását, alig volt arra utaló bizonyíték, hogy a az egyes további bevételi támogatások nyújtását megfelelően elemezték-e annak gazdasági észszerűsége alapján.

(26)

Azt az érvet, amely szerint a támogatásokat majdnem kiegyenlítették az MMD által a PCC-nek biztosított bevételi források, amelyek elvesznének, ha az MMD felhagyna tevékenységével, hibásnak minősítették, mivel semmilyen bizonyíték nem utalt arra, hogy az MMD által használt kikötői létesítmények (rakpartok, raktárak stb.) kihasználatlanok maradnának az MMD felszámolása esetén, vagy a PCC-nek fizetett lízingdíjak és tonnatartalom után fizetendő illetékek teljesen kiesnének.

(27)

Végül semmi nem bizonyította, hogy PCC alternatív forgatókönyvekhez (pl. az MMD felszámolása) mérte volna a folyamatos támogatását, hogy igazolja, hogy e támogatás volt a gazdaságilag legelőnyösebb alternatíva a teljes időszakban.

(28)

Tekintettel arra, hogy az MMD sok éven át nem tudott jövedelmező lenni a PCC bevételi támogatásai nélkül, az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság aggályait fejezte ki, hogy a hitel feltételei illeszkedtek-e az MMD általi nemteljesítés kockázatához. Kétségesnek tűnt, hogy egy magánhitelező, még olyan is, amely az anyavállalathoz hasonló helyzetben van, adott volna-e ilyen hitelt anélkül, hogy megfelelően kezelte volna leányvállalata pénzügyi nehézségeit.

(29)

A hitelkeret piaci feltételeivel kapcsolatos aggályokat a referencia-kamatlábról szóló 2008. évi bizottsági közlemény is megerősítette, amely szerint a nehéz helyzetben lévő vállalkozásra (mivel a PCC folyamatos támogatása nélkül az MMD szinte biztosan nehéz helyzetben lévő vállalkozás lett volna) alkalmazandó piaci kamatláb 5,48 % lett volna 2011-ben, illetve 5,46 % és 5,74 % között alakult volna 2012-ben, még magas szintű biztosítékot feltételezve is (amelyre ugyan semmilyen bizonyíték nem utalt). A biztosíték nélkül a kamatláb 11 %-nál magasabb lett volna.

(30)

Végül, az Egyesült Királyság által benyújtott kereskedelmi hitelmegállapodás viszonylag általános volt, és hiányzott belőle néhány szokásosan előírt, általános feltétel (például pénzügyi kötelezettségvállalás vagy nemteljesítési esemény).

(31)

mivel az intézkedés hatásaiban nagyon hasonló a fent elemzett hosszú lejáratú hitelhez (az MMD tőkekiadásainak finanszírozása a PCC hitelköltségeit alapul véve), az eljárás megindításáról szóló határozatban kifejezett aggályok hasonlóak a hosszú lejáratú hitelnél megfogalmazottakhoz.

(32)

Az eljárás megindításáról szóló határozat szerint az MMD felvásárlását elemző, az Egyesült Királyság által átadott dokumentumok úgy tűnik, nem veszik figyelembe a PCC megnövekedett készpénzletétét. Ugyanakkor, még ha az az érv, miszerint e letétet hallgatólagosan betervezték, elfogadható is lenne, semmi nem igazolta, hogy a PCC ezt követően elemezte volna folyamatos kitettségét. Az MMD folyamatos veszteségei ellenére a PCC egyszerűen folytatta az MMD működőtőke-hitelkeretéhez szükséges biztosíték folyósítását.

(33)

A Bizottság tehát az eljárás megindításáról szóló határozatban aggályait fejezte ki, hogy e hitelkeretekhez az MMD hozzájuthatott volna-e a PCC támogatása nélkül, és ezzel egyidejűleg valószínűtlennek tűnt, hogy egy ugyanabban a helyzetben lévő magán-anyavállalat folytatta volna-e ezt a pénzügyi támogatást a leányvállalata pénzügyi nehézségeinek megfelelő kezelése nélkül.

(34)

A panaszos észrevételeiben támogatta az eljárás megindításáról szóló határozatot, míg fenntartotta álláspontját az 1. intézkedéssel kapcsolatos következtetést illetően, anélkül, hogy további érvekkel vagy bizonyítékokkal szolgált volna ezen intézkedés tekintetében. A 2–5. intézkedés kapcsán a panaszos korábbi beadványaira hivatkozott, és megismételte azt a vélekedését, hogy semmilyen indok alapján nem juthatott volna a PCC észszerűen arra a következtetésre, hogy pénzügyi támogatása valaha is megfelelő kereskedelmi hasznot hoz, de nem szolgáltatott további bizonyítékot vagy érvet észrevételeiben. A panaszos tehát sürgette a Bizottságot, hogy állapítsa meg, a 2–5. intézkedés összeegyeztethetetlen, visszafizetendő állami támogatásnak minősül.

(35)

A névtelen érdekelt fél támogatta az eljárás megindításáról szóló határozatban foglalt előzetes elemzést, és úgy vélte, hogy a 2–5. intézkedés egyértelműen az MMD-nek nyújtott állami támogatásnak minősül, amelynek révén a PCC folyamatos pénzügyi támogatást nyújtott egy krónikusan nem hatékony és nem jövedelmező vállalkozásnak. Állítása szerint a folyamatban lévő támogatás nélkül az MMD fizetésképtelenné vált volna és felhagyott volna üzleti tevékenységével. A névtelen érdekelt fél nem tett észrevételt az 1. intézkedéssel kapcsolatban.

(36)

A névtelen érdekelt fél úgy ítélte meg, hogy a PCC nem úgy járt el, mint egy racionális kereskedelmi befektető, mivel továbbra is biztosított finanszírozást az MMD-nek, anélkül, hogy gondoskodott volna az MMD bármilyen észszerű vagy sikeres szerkezetátalakításáról a problémái orvoslása érdekében. Azt állította, hogy nincs olyan racionális befektető, aki felvásárolt volna egy hanyatló vállalkozást és finanszírozta volna kudarcait éveken keresztül, anélkül, hogy e hiányosságok orvoslása érdekében bármilyen reformot végrehajtott volna.

(37)

A bevételi támogatásokat (2. intézkedés) illetően a névtelen érdekelt fél egyetértett az eljárás megindításáról szóló határozattal, és hangsúlyozta, hogy a PCC pusztán kiegyenlítette az MMD működési veszteségét minden évben, bármiféle megfelelő értékelés nélkül. Ami a 3. és 4. intézkedést illeti, a névtelen érdekelt fél itt is egyetértett az eljárást megindításáról szóló határozattal, és azt állította, hogy a PCC általi támogatás nélkül az MMD számára nem lett volna elérhető semmilyen, hasonló feltételek melletti finanszírozás. Végül egyetértett azzal, hogy az 5. intézkedés olyan jogtalan előnyt hozott az MMD-nek, amelyet racionális befektető nem biztosított volna.

(38)

A névtelen érdekelt fél ezt követően megerősíti az eljárás megindításáról szóló határozat előzetes értékelését, mely szerint ezek a támogatási intézkedések még egy összeegyeztethető megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatás alapvető feltételeinek sem felelnek meg.

(39)

A névtelen érdekelt fél hangsúlyozza továbbá, hogy e támogatások jelentős hatást gyakoroltak a versenyre, mivel a friss termékekből álló rakományok kezelésével foglalkozó ágazat igen versenyképes piac, ahol alacsony a haszonkulcs, és ahol a jogszerű, nem támogatott piaci szereplők különösen kiszolgáltatottak a jogellenes állami támogatásban részesített szereplőknek. Azt is állítja, hogy az MMD elhíresült arról, hogy a piaci szint alatti rakománykezelési díjakat kínál (ideértve azt is, hogy állítólag ingyenes raktározást is nyújt), hogy ügyfeleket vonzzon és őket megtartsa. A támogatás így nem csak konkrét versenytársaknak okozott kárt, hanem a piac egészének is.

(40)

A névtelen érdekelt fél tehát arra kérte a Bizottságot, hogy fizettesse vissza az MMD-nek nyújtott jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatást.

(41)

Az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatos észrevételeiben az Egyesült Királyság vitatta a Bizottság előzetes ténymegállapításait, miszerint a 2–5. intézkedés állami támogatásnak minősülhet, és további érveket nyújtott be azon állításának alátámasztására, hogy valamennyi intézkedés megfelel a piacgazdasági befektető elvének. Emellett számos további előzetes bizonyítékot is átadott állításának igazolására.

(42)

Az Egyesült Királyság különösen azzal érvelt, hogy a PCC azon döntése, hogy támogatni fogja az MMD-t a 2008 utáni években akár bevételi támogatással, akár más eszközökkel, kereskedelmi szempontból indokolt volt, és a lehetséges előnyök és kockázatok észszerű értékelésén alapult. Ezen értékelés kiterjedt egy teljesen saját tulajdonú, a jogszabályok és a politika értelmében a működésében a kikötői tevékenységekre korlátozott telephely kereskedelmi üzemben tartásához kapcsolódó, egymással összefüggő megtakarítások és szinergiák megfontolására. Az Egyesült Királyság azzal érvel, hogy az MMD-nek nyújtott tartós támogatás gazdasági észszerűségét folyamatosan összevetették az e korlátozott telephellyel szembeni összes észszerű alternatívával.

(43)

Az Egyesült Királyság szerint a PCC pénzügyi szempontból szigorúan átvilágította a vállalkozásba történő beruházásait, és ezért helytelen a Bizottság azon állítása, hogy a PCC „vakon” követte az MMD vezetőségének indokolatlanul optimista előrejelzéseit. A PCC a rangidős pénzügyi tisztviselőjét az MMD igazgatójává nevezte ki, hogy felügyelje a vállalkozás pénzügyi teljesítményét, hogy „megfelelő pénzügyi ítélőképességet” biztosítson, és hogy garantálja, a PCC jogszabályi pénzgazdálkodási kötelezettségeit megfelelően ellátják. Amint azt az Egyesült Királyság beadványához csatolt belső dokumentumok tanúsítják, a PCC tagjai rendszeresen áttekintették, hogy a vállalkozás 2008-as felvásárlását indokoló tényezők még mindig megalapozzák-e a további támogatást. Ezenfelül, mint bármely más piacgazdasági szereplő, amely beágyazott érdekeltséggel rendelkezik egy teljesen saját tulajdonú, más célokra csak korlátozottan használható telephelyben, és amely számos kapcsolódó megtakarítással rendelkezik az ellátási láncban, a PCC úgy járt el, hogy növelje földterületeinek értékét és fenntartható hasznot szerezzen a saját maga számára.

(44)

Hasonlóan a többi kikötői tevékenységhez, az MMD gyümölcsrakomány-kezelési fő üzletága „nehézkes”, és rövid távon kiszolgáltatott az egyes ügyfelek elvesztésének/megnyerésének. A 2008-at követő első években a vállalkozást előre nem látható problémák sújtották. Ugyanakkor az MMD pénzügyi teljesítménye jelentősen javult – jóllehet sokkal lassabban, mint azt eredetileg tervezték –, néhány új ügyfél megszerzése és egy aktív szerkezetátalakítási program révén (amelyet az MMD megvásárlásához kötődő 2008-as üzleti forgatókönyvben vázoltak fel és az MMD előre tekintő üzleti terveinek részeként tettek naprakésszé), amely leszorította a költségeket, észszerűsítette, ezáltal versenyképesebbé tette a vállalkozást.

(45)

Az Egyesült Királyság azt is hangsúlyozza, hogy a PCC egy, az MMD telephelyével szomszédos forgalmas kompkikötővel is rendelkezik és azt üzemelteti. A PCC ki tudja aknázni és ki is aknázza a két vállalkozás közötti szinergiákat a kompkikötő javára, például a PCC a kereskedelmi kompüzemeltetőknek fel tudja kínálni az MMD rakodási szolgáltatásait a kereskedelmi rakományok kezeléséhez. Ezáltal új vállalkozásokat sikerült a kompkikötőbe bevonzani.

(46)

Ráadásul a PCC bevételt szerez az MMD-től bérleti hozam, tonnatartalom után fizetendő illetékek, révkalauzi díjak és más bevételek formájában. Jóllehet ez önmagában és önmagától nem szükségképpen indokolja a vállalkozás folyamatos, hosszú távú támogatását, az Egyesült Királyság azzal érvel, hogy a PCC helyesen jár el, amikor ezeket a bevételi forrásokat figyelembe veszi annak értékelésében, hogy kereskedelmi szempontból általában észszerű-e a PCC számára, ha folytatja a támogatást.

(47)

Az Egyesült Királyság azt is hangsúlyozza, hogy számos alkalommal figyelembe vették, hogy melyek a lehetséges alternatívái annak, hogy az MMD műveleteit a PCC általi támogatás segítségével folytatják, és ezeket az alternatívákat gazdasági előnyeik szerint összehasonlították a fennálló helyzettel.

(48)

Először is, a PCC 2008 óta mérlegelte, hogy diverzifikálja az MMD üzleti tevékenységét az alternatív rakományokra, de különböző logisztikai okokból nincsenek olyan alternatív tevékenységek, amelyek nagyobb valószínűséggel javítanák az MMD pénzügyi teljesítményét (3).

(49)

Másodszor, a PCC megfontolta a vállalat felszámolásának és a földterület más célra való hasznosítás végett történő visszaszerzésének alternatíváját (pl. a folyamatos beruházás lehetőségére vonatkozó 2013-as megbeszélések során, lásd az (57) preambulumbekezdést), de számos olyan tényező merült fel, amely ezen alternatíva ellen szólt:

(50)

E megszorításokra tekintettel az Egyesült Királyság azzal érvel, hogy a PCC motivált arra, hogy az elérhető legnagyobb megtérülést szerezze meg a földterületen, azzal, hogy az MMD-be, mint fenntartható és életképes bérlőbe fektet be.

(51)

Állításainak alátámasztására az Egyesült Királyság átadta a PCC által készített gazdasági modell példányait, amely modellben a PCC értékelte az MMD-be történő beruházásait, elemezte a megvalósítható különböző alternatívákat és kiszámította gazdasági előnyeiket. Ezt a modellt rendszeresen naprakésszé tették, hogy figyelembe vegyék az MMD teljesítményét, a változó piaci viszonyokat, a kilátásokat stb., így az MMD bevételi támogatás és egyéb finanszírozások formájában történő további támogatásának gazdasági észszerűségét rendszeresen összevetették az alternatívákkal. Az Egyesült Királyság kifejtette, hogy nem áll a rendelkezésére e modellnek a korábbi évekre vonatkozó minden verziója, mivel egyetlen Excel-fájlt hoztak létre, és azt frissítették folyamatosan, a korábbi eredmények archiválása nélkül. Ugyanakkor, megerősítette, hogy a modellt következetesen használták annak eldöntéséhez, hogy gazdasági szempontból észszerű-e tovább támogatni az MMD-t, vagy pedig más alternatívát kell választani. Az Egyesült Királyság két munkaverziót küldött a 2013. májusi/júniusi modellről, amelyeket a dokumentáció tartalmazott.

(52)

E tényezőket mérlegelve a PCC-nek az volt az álláspontja, hogy kereskedelmi szempontból előnyösebb közép- és hosszú távon, ha folytatják a vállalkozás támogatását és elvégzik a különböző szerkezetátalakítási intézkedéseket, hogy helyreállítsák az MMD jövedelmezőségét. Az Egyesült Királyság hangsúlyozza, hogy a vállalkozás támogatása mögött erőteljes kereskedelmi érvek húzódnak. Az MMD elhelyezkedése nagyon jó ahhoz, hogy a déli termelők friss termékekből álló rakományait kezelje, és az egyike azon kevés kikötőnek, amelyek rendelkeznek a szükséges szakértelemmel és képességekkel a friss termékekkel megrakott hűtőhajók rakományainak kezeléséhez. Az MMD sikeresen alkalmazkodott az új hajótípusokkal kapcsolatos tendenciákhoz, ezzel sikerült néhány jelentős új ügyfelet szereznie. Az a beruházás, amelyet a friss gyümölcsből és zöldségből álló rakomány szakosított kezelése (hűtött tárolás, daruk és szállítás) tekintetében eszközölt, garantálja, hogy az MMD versenyképes maradjon a gyümölcsimportőrök vezető belépési pontjaként.

(53)

Az Egyesült Királyság azt is hangsúlyozza, hogy az MMD 2016/2017-es pénzügyi évben elért pozitív pénzügyi eredményei azt mutatják, hogy a pénzügyi teljesítmény jelentősen javult, és megerősítik azokat a korábbi feltételezéseit, hogy az MMD jövedelmező vállalkozás lehet még a folyamatos bevételi támogatás nélkül is.

(54)

Az Egyesült Királyság végül rámutat arra, hogy az a teszt, amelynek alkalmazását a Bizottság előírja annak értékelésére, hogy a 2–5. intézkedés megfelel-e a piacgazdasági befektető elvének, azt vizsgálja, hogy egy, a PCC helyzetében lévő magánrészvényes motivált lett volna-e a vállalat támogatásának folytatására e körülmények között. Ehhez előzetes és nem utólagos értékelést kell végezni a PCC számára adott időpontban rendelkezésre álló információ alapján. A PCC elégedett azzal, hogy valamennyi támogatási intézkedését megfelelően mérlegelt és felmért a valószínű hasznok és kockázatok tekintetében. Az MMD eredeti felvásárlását követően a PCC sehol nem foglalt bele nem gazdasági kritériumokat az MMD pénzügyi értékelésébe (például helyi foglalkoztatás, környezetvédelmi kockázat vagy regionális politika). Mindig úgy járt el, mint egy magánrészvényes tette volna hasonló körülmények között.

(55)

A Bizottsággal 2017. április 26-án tartott találkozót követően az Egyesült Királyság további részletekkel szolgált az MMD vállalkozás körülményeinek alakulásáról a teljes érintett időszakban, és jelezte, hogy a PCC mit tudott az egyes támogatási intézkedések odaítélésekor. Az egyes éveken belül az MMD pénzügyi teljesítményére hatással levő fő eseményeket figyelembe vették annak igazolására, hogy a PCC nem követett „vakon” az MMD vezetőségétől származó, nem alátámasztott, túlzottan optimista előrejelzéseket Ellenkezőleg, az Egyesült Királyság azzal érvel, hogy a bizonyítékok egyértelműen arra utalnak, hogy amint problémák merültek fel, azokat az MMD vezetősége határozottan, üzleti szempontok alapján kezelte, és a vállalkozást a jövőbeli jövedelmezőség felé irányította, a főbb döntések terén a PCC teljes mértékben megfelelő felügyelete mellett.

(56)

Az Egyesült Királyság e beadványát az MMD és a PCC e gazdasági és kereskedelmi előzetes értékeléseiről szóló további, az értékelések idejéből származó bizonyítékok egészítették ki. Az Egyesült Királyság ezenfelül kifejtette, hogy a PCC számára továbbított, az MMD-ről szóló belső tájékoztatásokat inkább szóban és nem írásban közölték, így azokat írásbeli bizonyítékként nem lehet csatolni. Az Egyesült Királyság mindazonáltal úgy véli, hogy a benyújtott dokumentumok elegendő bizonyítékkal szolgálnak arról, hogy a PCC az MMD 2008-as felvásárlása óta észszerű, kereskedelmileg motivált döntéseket hozott az MMD-vel kapcsolatban.

(57)

Ezenfelül a további beadvány azt is hangsúlyozza (és dokumentumokkal alátámasztott bizonyítékot is tartalmaz), hogy az érintett időszakban számos alkalommal mérlegelt a PCC alternatív ajánlatokat:

(58)

Végül egy 2018. április 18-i konferenciahívást követően az Egyesült Királyság további bizonyítékokat nyújtott be, melyek a különböző rendelkezésre álló alternatívák előzetes gazdasági értékelésének idejéből származtak, és részletes magyarázatot adott az alapul szolgáló gazdasági modell módszertanáról.

(59)

Ami a panaszos észrevételeit illeti, az Egyesült Királyság rámutatott arra, hogy azok pusztán megismétlik az eljárás megindításáról szóló határozatban foglalt, állami támogatással kapcsolatos állításokat, de nem közölnek további észrevételeket vagy bizonyítékot. Az Egyesült Királyságnak ezen állításokkal kapcsolatos álláspontja az eljárás megindításáról szóló határozatra vonatkozó észrevételeiben olvashatók.

(60)

Ami a névtelen érdekelt fél észrevételeit illeti, az Egyesült Királyság itt is rámutatott arra, hogy az észrevételek többsége pusztán megismétli az eljárás megindításáról szóló határozatban foglalt állításokat, de nem közöl további észrevételeket vagy bizonyítékot. Az Egyesült Királyság ugyanakkor a névtelen érdekelt fél által felvetett három konkrét ponttal kapcsolatban tett megjegyzéseket.

(61)

Először is, az Egyesült Királyság nem értett egyet azzal az állítással, hogy a PCC megelégedett azzal, hogy fedezze az MMD veszteségeit, és nem törekedett a vállalkozás szerkezetátalakítására vagy megreformálására. Amint az Egyesült Királyság az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatos észrevételeiben is kifejtette, a PCC az MMD vezetőségével együtt számos lépést tett a vállalkozás szerkezetátalakítására, költségeinek csökkentésére, a hatékonyság javítására, és a vállalkozást versenyképesebb alapra helyezte. Ezek közé az intézkedések közé az alábbiak tartoztak:

(62)

A szerkezetátalakítási terv az MMD 2008-as felvásárlásával kapcsolatos eredeti üzleti forgatókönyv részét képezte, és rendszeres szóbeli és írásbeli beszámolók készültek a PCC számára az MMD-nek a szerkezetátalakítási program végrehajtásában elért előrehaladásáról. A PCC tehát magánszereplőként járt el, amikor elvégezte a vállalkozásban a szükséges változtatásokat, hogy az olyan helyzetbe kerüljön, hogy javuljon a teljesítménye és versenyképesebb legyen. Ezeket az intézkedéseket megfelelően dokumentálták a PCC és az MMD előzetes belső dokumentumaiban, amelyeket az Egyesült Királyság bizonyítékként nyújtott be.

(63)

Másodszor, az Egyesült Királyság cáfolta azt az állítást, miszerint az MMD állítólag a piaci rakománykezelési díjak alatti díjakat számított fel, hogy bevonzza és megtartsa a friss árukat termelő ügyfeleket, és hogy az MMD még ingyenes raktározást is kínált az ügyfeleknek. A névtelen érdekelt fél nem szolgáltatott bizonyítékot ezen állítások alátámasztására, és csak azt állította, hogy az MMD „elhíresült arról, hogy” vagy „a beszámolók szerint” ilyen árakat kínál, de nem közölte, hogy ki mondta ezt. Az Egyesült Királyság szerint ezek az állítások alaptalanok, mivel az MMD árai a más kikötőkben kínált díjakat tükrözik, és valójában gyakran magasabbak, mint a versenytársak árai. Az Egyesült Királyság bizonyítékot nyújtott be arról, hogy valójában az MMD díjai nem csökkentek az MMD PCC általi 2008-as felvásárlását követően. Ellenkezőleg, a raklapdíjak majdnem […] %-kal emelkedtek ebben az időszakban. Ráadásul, jóllehet csekély a kikötői díjszabások közötti átláthatóság, egyes vásárlók az MMD-vel folytatott ártárgyalások során más kikötők által ajánlott díjakra hivatkoztak. Ezek az árajánlatok mutatják, hogy az MMD árai a többi kikötő díjszabását tükrözik. Hasonlóan, az Egyesült Királyság visszautasította az állítást, hogy az MMD ingyenes raktározást kínált ügyfeleinek.

(64)

Harmadszor, az Egyesült Királyság cáfolta azt az állítást, hogy a jogellenes állami támogatás eredményeként a friss termékek sokkal kevésbé vonzó üzletet jelentenek a nem támogatott piaci szereplők számára. Ez az állítás megint csak nem bizonyított, és – amint az Egyesült Királyságnak az eljárás megindításáról szóló határozatra vonatkozó észrevételeiben olvasható – más kikötők, mint Dover, továbbra is beruháznak friss termékekből álló rakományok kezelésébe (Dover nemrégiben vásárolta meg a Hammondot, amely gyümölcsrakomány-kezeléssel foglalkozó vállalkozást üzemeltet).

(65)

A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében „a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet”.

(66)

Az állami támogatás Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt fogalommeghatározására tekintettel az állami támogatás fogalmi elemei a következők: i. vállalkozás megléte, ii. az intézkedés államnak való betudhatósága és állami forrásból való finanszírozása, iii. gazdasági előny biztosítása, iv. az intézkedés szelektív jellege, valamint v. a versenyre és a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatása. Ezeknek a feltételeknek együttesen kell teljesülniük ahhoz, hogy az intézkedés állami támogatásnak minősüljön.

(67)

Az Egyesült Királyság azt állítja, hogy az intézkedések nem biztosítanak gazdasági előnyt az MMD számára, mivel összhangban vannak a piacgazdasági befektető elvével. Ezen elv szerint a közjogi szervek által befektetőként végrehajtott gazdasági ügyletek nem biztosítanak előnyt a másik fél számára, és ezért nem minősülnek támogatásnak, amennyiben azokra rendes piaci körülmények között kerül sor (4).

(68)

Ezért annak megállapítása érdekében, hogy az állítólagos támogatási intézkedések állami támogatásnak minősülnek-e, a Bizottság először is a gazdasági előny kritériumát elemzi.

(69)

Az eljárás megindításáról szóló határozatot követően az Egyesült Királyság további érdemi bizonyítékot nyújtott be, amely szerint az MMD-nek akár bevételi támogatás, akár más, különböző finanszírozások formájában történő támogatására a PCC által hozott intézkedéseket a gazdasági előnyeik alapos elemzése előzte meg. Az előny fennállásának ebben az ügyben történő értékelése céljából a Bizottság a piacgazdasági befektető elvét alkalmazza. A további benyújtott bizonyítékok és érvek ismeretében a Bizottság elemzi, hogy egy feltételezett piacgazdasági befektető, amely a PCC-hez hasonló helyzetben van (ez azt jelenti, hogy az MMD olyan 100 %-os részvényesével megegyező pozícióban, amely további kereskedelmi tevékenységeket folytat a kikötőben és a PCC-hez hasonló méretű), biztosította volna-e a 2–5. intézkedést (5). Az értékelésnek előzetes bizonyítékokon kell alapulnia, amelyek igazolják, hogy a 2–5. intézkedés odaítélése ahhoz hasonló gazdasági értékelésekre alapul, amelyeket az adott körülmények között egy, az adott tagállam helyzetéhez leginkább hasonlító helyzetben lévő racionális magánbefektető elvégzett volna, mielőtt a beruházást végrehajtotta és tekintettel az elérhető alternatívákra (6). Ezenfelül, ezen értékeléskor figyelmen kívül kell hagyni minden olyan megfontolást, amelyek kizárólag a tagállam közhatalmi szerepéhez kapcsolódnak (például társadalmi, regionális politikai vagy ágazati politikai megfontolások) (7).

(70)

Annak vizsgálata érdekében, hogy a 2–4. intézkedés megfelel-e a piacgazdasági szereplő tesztnek, a Bizottság annak az időszaknak a kontextusába helyezi magát, amelyben a pénzügyi támogatási intézkedéseket meghozták (8).

(71)

Az Egyesült Királyság érvei és bizonyítékai arra mutatnak rá, hogy a 2–5. intézkedés a gyakorlatban az MMD-nek nyújtott általános pénzügyi támogatás része volt, amelyet a PCC mint anyavállalat nyújtott, hogy megkönnyítse és kísérje a vállalkozás folyamatban lévő szerkezetátalakítását, amelynek célja, hogy elérjék műveletei fenntarthatóságát és jövedelmezőségét. Ezeket az intézkedéseket így folyamatosan értékelték összetettségükben, hogy meghatározzák a gazdasági szempontból legészszerűbb lépést. Így ezek mind a PCC által ezen értékelés során alkalmazott gazdasági modell részét alkották. A piacgazdasági befektető elvének való megfelelés 2–5. intézkedés tekintetében történő értékelése szorosan összefügg, a pusztán csak intézkedésenkénti vizsgálat nem lehetséges. Ebből az okból a Bizottság először azt vizsgálja, hogy a 2–5. intézkedések összességükben megfelelnek-e a piacgazdasági befektető elvének, és csak ezt követően, a szükséges mértékben fontolja meg konkrétan az egyedi intézkedéseket.

(72)

Az Egyesült Királyság által benyújtott dokumentumok objektív és igazolható bizonyítékot mutatnak be, amely igazolja, hogy a PCC az MMD felvásárlása óta aprólékosan elemezte az MMD aktuális helyzetét és a kereskedelmi kilátásokat, pusztán gazdasági megfontolások alapján. A dokumentumok általában megfelelő keltezésűek, és tartalmazzák a PCC indokolt elemzését, valamint általánosan észszerű feltevéseken alapuló előrejelzéseit. Ezek a dokumentumok így nem pusztán a maga az MMD által benyújtott számadatokra és érvekre támaszkodnak, hanem kritikusan értékelik őket, és azt bizonyítják, hogy a PCC aktív és folyamatos gazdasági felügyeletet gyakorolt az MMD felett.

(73)

A benyújtott dokumentumok azt igazolják, hogy a rendszeres gazdasági elemzés megfontolásokat tartalmazott a számos összefüggő megtakarításról és szinergiáról, amelyek a teljesen saját tulajdonú telephelyen folytatott kereskedelmi művelet fenntartásához kapcsolódnak, különösen a szintén a teljes mértékben a PCC tulajdonában álló portsmouthi kikötő más tevékenységeivel (főként kompszolgáltatás és körutazást végző hajók) való szinergiákról. E szinergiák többek között:

(74)

Tekintettel e szinergiák tisztán kereskedelmi jellegére, a Bizottság úgy véli, hogy egy feltételezett piacgazdasági befektető figyelembe venné a többi üzleti tevékenységével fennálló szinergiákat az MMD-nek nyújtott támogatási intézkedések gazdasági előnyeinek előzetes értékelésekor.

(75)

Ezenfelül a piacgazdasági befektető valóban figyelembe vette volna megfontolásaiban a bérleti, révkalauzi és kikötői díjak formájában az MMD által a PCC számára fizetendő várható jövőbeli bevételi forrásokat, és annak valószínűségét, hogy ezek az alternatívák megvalósulása esetén elvesznének vagy csökkennének. Ezek a jövőbeli bevételek relevánsak a piacgazdasági anyavállalat által a leányvállalatának a támogatására hozandó intézkedések gazdasági logikájának értékelésekor. Ezért, jóllehet e bevételek önmagukban nem indokolhatják az MMD-nek nyújtott folyamatos támogatást, ezek felvétele az általános gazdasági modellbe összhangban van azzal, amit egy feltételezett piacgazdasági befektető tett volna.

(76)

Figyelembe véve a fenti szinergiákat és bevételi forrásokat a PCC által irányított vállalatcsoporton belül, az Egyesült Királyság átadta egy olyan gazdasági modell példányait, amely elemzi a megvalósítható különböző alternatívákat és kiszámítja gazdasági előnyeiket. Ezt a modellt azzal a céllal dolgozták ki, hogy elemezzék az MMD-be történő folyamatos beruházás gazdasági logikáját, és a modellt rendszeresen naprakésszé tették. Az MMD mind bevételi támogatások, mind különböző finanszírozási intézkedések formájában történő további támogatása mögötti gazdasági logikát tehát rendszeresen ellenőrizték, előzetes alapon, és azt összevetették más alternatívákkal.

(77)

A PCC által az MMD-ben való részvételének különböző szakaszaiban mérlegelt alternatívák a következők voltak:

(78)

Az Egyesült Királyság kifejtette, hogy a PCC nem tudja átadni e modellnek a korábbi évekre vonatkozó minden verzióját, mivel egyetlen Excel-fájlt hoztak létre, és azt frissítették folyamatosan, a korábbi eredmények rendszeres archiválása nélkül. Ugyanakkor, az Egyesült Királyság megerősítette, hogy a gazdasági modell szilárd alapul szolgált annak eldöntéséhez, hogy gazdasági szempontból észszerű-e tovább beruházni az MMD-be, vagy pedig más alternatívát kell választani.

(79)

Az Egyesült Királyság átadta a gazdasági modell 2013 májusában/júniusában készített két verzióját; ebben az időszakban került sor a PCC MMD-ben való jövőbeli részvételére vonatkozó megbeszélések egyikére (lásd még az (51) preambulumbekezdést). A modell szabványos piaci eszközöknek felel meg, és a várható jövőbeni cash flow nettó jelenértékének a különböző mérlegelt alternatívák tekintetében történő kiszámítására épül. E konkrét modell három alapvető alternatívát vett figyelembe: (1) az MMD megtartása, (2) az MMD-nek a vállalkozás folytatása mellett történő értékesítése 2,4 millió GBP nettó eszközértékén, (3) az MMD felszámolása és a telephely raktározási létesítménykénti alternatív hasznosítása (mint a telephely megvalósítható alternatív hasznosításainak legelőnyösebb módja). A modell ezen alternatívák mindegyike tekintetében kiszámítja a várható cash flow nettó jelenértékét, és 4,23 %-os diszkontrátaként alkalmazza a PCC tőkeköltségének súlyozott átlagát.

(80)

A gazdasági modell több módszer ötvözésével értékeli az egyes alternatívákat:

(81)

A Bizottság megítélése szerint a gazdasági modellben leírt feltevések észszerűek, és megerősíti, hogy nem vesznek figyelembe a gazdasági tényezőkön kívül más tényezőket, így eltekintenek közpolitikai megfontolásoktól.

(82)

A gazdasági modell 2013. júniusi verziója a következő eredményeket adta az egyes alternatívákról, két figyelembe vett, ötéves, illetve tízéves beruházási időszak vonatkozásában.

(83)

A 2013. júniusi gazdasági modell eredményei azt mutatják, hogy valamennyi figyelembe vett módszer szerint a megvalósítható alternatívák közül az MMD megtartása volt gazdaságilag a legelőnyösebb.

(84)

Annak ellenére, hogy a Bizottság többször is kérte, az Egyesült Királyság nem tudta a gazdasági modell további példányait átadni más időszakokra vonatkozóan. Ugyanakkor a rendelkezésre álló további, dokumentumokkal alátámasztott bizonyítékokból kitűnik, hogy a PCC MMD-ben való részvételének gazdasági észszerűségét rendszeresen felülvizsgálták az elemzett időszakban. A rendelkezésre álló bizonyítékok azt is megerősítik, hogy az értékelés pusztán gazdasági és kereskedelmi megfontolásokon alapult és figyelmen kívül hagyott közpolitikai megfontolásokat, amelyeket egy feltételezett piacgazdasági befektető sem vett volna számításba.

(85)

Ezenfelül a PCC fokozott pénzügyi ellenőrzést gyakorolt az MMD-ben megvalósított beruházásai felett, azzal, hogy a rangidős pénzügyi tisztviselőjét nevezte ki az MMD igazgatójának, hogy felügyelje a vállalkozás pénzügyi teljesítményét. Az Egyesült Királyság több jelentést is átadott az MMD kereskedelmi és pénzügyi helyzetéről és jövőbeli kilátásairól, amelyeket a PCC rendszeresen felülvizsgált (13). Az MMD üzleti tervét rendszeresen frissítették, hogy az tükrözze a piac alakulását, és a PCC tisztviselőit nagymértékben bevonták az MMD fejlesztésébe. Az Egyesült Királyság azt is igazolta, hogy a PCC – mind szakbizottságokban, amelyek az MMD-t felügyelték, mind a PCC rangidős pénzügyi tisztviselője általi pénzügyi felügyelet révén – részletesen értékelte az MMD kereskedelmi pozícióját, hivatkozva pénzügyi eredményeire, a szerkezetátalakítási intézkedések előrehaladására, ügyfelek szerzésére/elvesztésére, továbbá a vezetőség vállalkozással kapcsolatos előrejelzéseire. A Bizottság azt is figyelembe vette, hogy a PCC-nek benyújtott jelentések és üzletiterv-összefoglalók objektív és kiegyensúlyozott értékelést adnak a vállalkozásról, ideértve az MMD előtt álló kihívásokat és kockázatokat.

(86)

A Bizottság továbbá azt állapította meg, hogy a PCC folytatta a különböző szerkezetátalakítási intézkedéseit, hogy csökkentse az MMD költségeit, élénkítse a jövedelmezőségét és fokozza versenyképességét. A PCC ugyanis csak folyamatos és rendszeresen naprakésszé tett szerkezetátalakítási terv alapján volt hajlandó jóváhagyni a beruházás folytatását. Például háromévnyi nehézkes tárgyalásokat követően új munkaszerződéseket írtak alá az MMD személyzetével 2016-ban, amellyel a tervezettek szerint kb. 250 000 GBP éves munkaerőköltséget takarítanak meg. A szerkezetátalakítási terv több olyan beruházási projektet is tartalmazott, amelyek az MMD versenyképességének növelésére irányultak (nevezetesen a minőségtanúsításba történő beruházás, a szabályozott hőmérsékletű raktározás fejlesztései, új konténermozgató létesítmények, további hely kialakítása a konténerek számára, és folyamatos, ismételt infrastrukturális javítások a hatékony működés fejlesztése érdekében). Ezenfelül, 2014-ben az MMD azt a döntést hozta, hogy a továbbiakban nem kínálja saját maga az MMD-hez érkező áruk továbbszállításának szolgáltatását, és inkább kiszervezte azt, hogy alapvető üzleti tevékenységére összpontosíthasson. Emellett az MMD felvásárlása óta a PCC számos ponton megváltoztatta a vállalkozás vezetését, nemcsak a pénzügyi elszámoltathatóság javítása érdekében, hanem azért is, hogy maximálisan ki tudja aknázni a PCC kikötői műveleteivel való szinergiákat. Végül az MMD beruházott a legfontosabb ügyfelekkel fennálló kapcsolatok fejlesztésébe és bővítésébe is.

(87)

Az Egyesült Királyság így igazolta, hogy az MMD pénzügyi teljesítménye állandó felülvizsgálat alatt volt, aminek eredményeként többször kiigazították szerkezetátalakítási tervét. Ez ténylegesen ahhoz vezetett, hogy az MMD a PCC-től kapott bevételi támogatás nélkül is újra jövedelmezővé vált a 2016/17-es pénzügyi évben.

(88)

Ezért, ami konkrétan a bevételi támogatásokat (2. intézkedés) illeti, az Egyesült Királyság döntő bizonyítékot szolgáltatott a Bizottság számára, hogy eloszlathassa az eljárás megindításáról szóló határozatban felvetett aggályokat. Az Egyesült Királyság igazolta, hogy jóllehet az MMD PCC általi, bevételi támogatások formájában történő folyamatos támogatása túllépett az induló beruházási terv keretein, mind az összegét, mind a tartamát illetően, az minden lényeges időpontban gazdaságilag észszerű magatartásnak minősült, amely előnyösebb volt a PCC számára, mint a megvalósítható többi alternatíva.

(89)

Ami konkrétan a PCC által az MMD részére 2010-től nyújtott hosszú lejáratú hitelkeretet (3. intézkedés) illeti, a Bizottság először is megjegyzi, hogy ennek meglétét és a PCC-nél jelentkező kapcsolódó hatásokat teljes mértékben figyelembe vették az MMD folyamatos támogatásának gazdasági értékelésénél, és azt a fent leírt gazdasági modellbe is beépítették.

(90)

Ezenfelül az Egyesült Királyság bizonyítékot szolgáltatott, amely megerősítette, hogy az MMD pénzügyi helyzetét értékelték a hitelnyújtás előtt, és hogy a releváns kereskedelmi és pénzügyi előrejelzések jó kilátásokat ígértek azt illetően, hogy a hitelt az elkövetkezendő években visszafizetik, mihelyt a tervezett szerkezetátalakítási intézkedéseket végrehajtják. Az Egyesült Királyság emellett részletesen értékelte a hitellel támogatott egyes projekteket, elemezte azok várható gazdasági hasznait, és összevetette azokat más megvalósítható alternatívákkal. A benyújtott bizonyíték tehát megerősíti, hogy az egyes hitelrészletek kifizetése előtt megfelelően elemezték az adott beruházás gazdasági logikáját. Ezenfelül a hitelrészleteket kizárólag tőkekiadásokra fordították, így elvben növelték a vállalkozásnak és a PCC beruházásának az értékét.

(91)

Emellett az Egyesült Királyság azzal érvelt, hogy a megfelelő vonatkoztatási pont nem a független magánhitelező, hanem egy hasonló helyzetben levő magán-anyavállalat. Az Egyesült Királyság szerint gazdaságilag észszerű, ha az anyavállalat hitelt nyújt leányvállalatának az anyavállalat hitelköltségein, hogy finanszírozza a leányvállalat versenyképességének javítására irányuló, végső soron a leányvállalat értékét az anyavállalat számára növelő beruházásokat.

(92)

A Bizottság elismeri, hogy azt, hogy az MMD a PCC 100 %-os tulajdonában állt (és áll még mindig), figyelembe kell venni a hitelkeret értékelésénél. A kereskedelmi bankokkal szemben a PCC-nek a hitelből származó várható nyereséggel kapcsolatos megfontolásai nem korlátozódnak a várható kamatfizetésekre, ehelyett szükségszerűen tekintetbe kell venniük azt, hogy a hitel javítja-e az MMD jövőbeni nyereségtermelő képességét és ezzel együtt azt a képességét, hogy a PCC tulajdonosi érdekeltségének értékét növelje. A hitelkeretből nyújtott finanszírozás ugyanis szorosan összefügg az MMD pénzügyi nehézségeit kezelő szerkezetátalakítási intézkedésekkel, és célja a hosszú távú jövedelmezőség elérése. Ezenfelül a PCC által készített előzetes gazdasági modell megerősítette, hogy az MMD-nél felmerült veszteségek hosszú időszaka ellenére a finanszírozási intézkedések, köztük a hitelkeret voltak a gazdaságilag legészszerűbb magatartás, tekintettel a megvalósítható alternatívákra.

(93)

Ugyanakkor, eltekintve ettől az érvtől és az MMD Shippinget egyedi alapon vizsgálva a Bizottság azt állapította meg, hogy a hitelfeltételek nem biztosítanak értékelhető gazdasági előnyt az MMD számára. Az Egyesült Királyság nem szolgáltatott információt az MMD hitelminősítéséről, amely lehetővé tette volna a hitelképességének egyedi alapon történő ellenőrzését. Ugyanakkor, tekintettel arra a tényre, hogy a vállalatot feltőkésítették a felvásárlását követően, általánosságban jövedelmezővé vált, és észszerűen kedvező kilátásokat mutatott a jövőbeni üzleti tevékenység tekintetében, hitelminősítése legalább B (gyenge) lenne a referencia-kamatlábról szóló 2008. évi bizottsági közlemény szerint. Szokásos biztosítéki szintet alapul véve (lásd a (93) preambulumbekezdést), a megfelelő kamatfelár a referencia-kamatlábról szóló 2008. évi bizottsági közlemény értelmében 400 bázispont lenne. Az Egyesült Királyságra 2010 novemberében irányadó 1,35 %-os alapkamatláb mellett a megfelelő vélelmezett piaci kamatláb 5,35 %-ot tenne ki. A PCC által megállapított 4,81 %-os kamatláb nagyon közel van ehhez a (meglehetősen konzervatív) feltételezett piaci kamatlábhoz, és a teljes hitel után megfizetendő éves kamat különbözete csak 37 000 GBP (körülbelül 43 000 EUR) lenne, amely mindenképpen elmarad a három egymást követő évre megállapított 200 000 EUR de minimis küszöbtől.

(94)

Ezenfelül a referencia-kamatlábról szóló 2008. évi bizottsági közlemény alapján vélelmezett piaci kamatláb nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy a PCC az MMD 100 %-os részvényesének pozíciójában is van (lásd a (91) preambulumbekezdést). Tekintettel a PCC és az MMD közötti kapcsolat átfogó összefüggéseire, a Bizottság úgy véli, hogy egy feltételezett piacgazdasági anyavállalat kész lenne a hitelkeret hasonló feltételekkel történő nyújtására.

(95)

Végül, az Egyesült Királyság benyújtotta a hitelmegállapodás egy teljes példányát, amely magában foglalta egy hitelszerződés általános rendelkezéseit, ideértve a PCC-nek az MMD minden eszköze/megtérülése feletti „lebegő” zálogjogát, amely fizetésképtelenség esetén jelent biztosítékot. Tekintettel arra, hogy a teljes nettó eszközérték, amint az a 2010/2011-es pénzügyi évre vonatkozó gazdasági modellben szerepel, több mint 10 millió GBP volt, a biztosíték jelentős.

(96)

Az Egyesült Királyság ezért elegendő további bizonyítékot nyújtott be, amelyek eloszlatták az eljárás megindításáról szóló határozatban kifejezett aggályokat a 3. intézkedés tekintetében, és igazolták, hogy a hosszú lejáratú hitel nyújtása összhangban állt azzal, amit egy racionális magán-anyavállalat tett volna.

(97)

Ami a két daru PCC általi beszerzését, és azok MMD számára 2010-ben és 2011-ben történő hosszú távú lízingbe adását (4. intézkedés) illeti, ennek értékelése hasonlóan alakul a fenti hosszú lejáratú hitelkeretéhez, tekintettel a finanszírozás feltételeinek mindkét esetben tapasztalható hasonlóságára.

(98)

Különösen az Egyesült Királyság által átadott bizonyíték arra mutat, hogy a PCC az MMD-vel együtt valóban a leginkább költséghatékony megoldást próbálta megtalálni, hogy megszerezze az MMD műveleteihez szükséges darukat. Jóllehet az MMD felvásárlásának idején az üzleti forgatókönyv azt irányozta elő, hogy a daruk pótlását harmadik személytől való lízingeléssel fogják megoldani, a PCC által a döntéshozatalának alapjául készített, a daruk megszerzésének lehetséges alternatíváival kapcsolatos, kellően megalapozott előzetes belső elemzésből az olvasható ki, hogy a daruk PCC általi beszerzése, majd MMD-nek történő továbblízingelése gazdaságilag előnyösebb. Ráadásul a lízingszerződések olyan általános szerződéses feltételeket és jogi biztosítékokat tartalmaztak mindkét fél tekintetében, amelyek megfeleltek a kereskedelmi vállalatok közötti szokásos lízingszerződéseknek. A lízingdíjat úgy állapították meg, hogy biztosított legyen a PCC beruházásának visszafizetése a daruk 15 éves élettartama alatt, ideértve a hitelezési átlagköltségeket, ami általános kereskedelmi gyakorlatnak tekinthető az ilyen csoporton belüli megállapodások esetén. Gazdasági szempontból valóban észszerű, ha a 100 %-ban tulajdonolt leányvállalattal rendelkező anyavállalatok a gazdaságilag leghatékonyabb megállapodást alkalmazzák (a csoport egésze szempontjából) a leányvállalat tevékenységéhez szükséges berendezések megvásárlása tekintetében. A darukat 7 éves időszakra adták lízingbe az MMD számára. Tekintettel 15 éves várható élettartamukra, a belső jelentések hangsúlyozták, hogy a PCC a lízing lejáratát követően újra lízingbe adhatja a darukat az MMD számára, vagy értékesítheti őket a másodlagos piacon. A jelentés rámutat arra, hogy erőteljes használtcikk-piac működik e daruk tekintetében, ami lehetővé teszi, hogy a PCC eladja a darukat, ha megváltozik a helyzet.

(99)

Az Egyesült Királyság tehát elegendő bizonyítékot nyújtott be, amely arra utal, hogy egy racionális magán-anyavállalat beleegyezett volna a két daru beszerzésének finanszírozásába a PCC és az MMD által kölcsönösen elfogadott feltételekkel.

(100)

Végül, ami a folyószámlahitel-biztosítékot (5. intézkedés) illeti, az eljárás megindításáról szóló határozatban felvetett aggályok megint csak a bevételi támogatások állítólagosan problémás jellegéhez kapcsolódtak, amely ugyanakkor tisztázódott a hivatalos eljárásban. Ráadásul az Egyesült Királyság benyújtott olyan belső dokumentumokat, amelyek igazolták, hogy a különböző működőtőke-keretek biztosítása kereskedelmi szempontból a PCC racionális döntése volt, mivel ez volt a leginkább költséghatékony módja az MMD, mint leányvállalata zökkenőmentes működése biztosításának. Ezenfelül ezt figyelembe vették a fent említett gazdasági modellben. Ami továbbá a készpénzletét PCC általi garanciával való felváltását illeti, a PCC döntésének alapjául szolgáló előzetes belső dokumentum azt állapította meg, hogy az ilyen garancia gazdaságilag valóban sokkal előnyösebb mind az MMD, mind a PCC számára a készpénzletétnél, mivel lehetővé tenné a PCC számára, hogy elkerülje a készpénzletét kamatának elvesztését. Az Egyesült Királyság így igazolta, hogy gazdaságilag racionális volt az anyavállalat szempontjából a működőtőke-keretek biztosítása, hogy garantálja a 100 %-ban tulajdonolt leányvállalatának zökkenőmentes működését.

(101)

A fentiekre tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy a 2–5. intézkedést a piacgazdasági befektető elvével összhangban nyújtották, így az nem részesítette az MMD-t jogtalan gazdasági előnyben. A 2–5. intézkedés tehát az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében nem minősül állami támogatásnak.

(102)

mivel az Egyesült Királyság 2017. március 29-én bejelentette az Unióból való kilépésre irányuló szándékát, az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke értelmében a kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában a bejelentéstől számított két év elteltével a Szerződések többé nem alkalmazandók az Egyesült Királyságra, kivéve, ha az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról határoz. Következésképpen és a kilépési megállapodás bármely rendelkezésének sérelme nélkül ez a végrehajtási határozat csak addig alkalmazandó, amíg az Egyesült Királyság tagsága az Unióban meg nem szűnik.

(103)

A Bizottság megállapítja, hogy az Egyesült Királyság intézkedései nem minősülnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (1) bekezdésének értelmében vett állami támogatásnak,