(1)   A Bizottság a meghallgató tisztviselőt az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatában és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekben meghatározott szabályokkal összhangban nevezi ki.

(2)   A meghallgató tisztviselő kinevezését közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A meghallgató tisztviselő megbízatásának megszakítására, megszüntetésére vagy átruházására csak a Bizottság indokolt határozata alapján kerülhet sor. A határozatot a Hivatalos Lapban kell kihirdetni.

(3)   A meghallgató tisztviselő igazgatási célból a Bizottság kereskedelempolitikáért felelős tagja mellett látja el feladatát.

(4)   Ha a meghallgató tisztviselő egy adott ügyben akadályoztatva van, a Bizottság kereskedelempolitikáért felelős tagja – lehetőség szerint a meghallgató tisztviselővel folytatott konzultációt követően – minden egyes ügyben kijelöl egy-egy, az adott ügyben nem érintett, a kereskedelmi eljárások területén elegendő tapasztalattal rendelkező tisztviselőt a meghallgató tisztviselő feladatainak ellátására.

(5)   A (4) bekezdés szerint kell eljárni, ha a meghallgató tisztviselő a feladatai ellátása szempontjából összeférhetetlenség fennállását vagy lehetőségét észleli, és feladatainak ellátása alóli mentesítése érdekében egy konkrét ügy vonatkozásában szabályszerű kérelmet nyújt be a Bizottság kereskedelempolitikáért felelős tagjának.

(6)   Ha a meghallgató tisztviselő nem egy adott ügyben, hanem egy meghatározott időszakra kiterjedően van akadályoztatva, vagy már nem működik meghallgató tisztviselőként, a Bizottság kereskedelempolitikáért felelős tagja kijelöl egy, a kereskedelmi eljárásokban jártas tisztviselőt a meghallgató tisztviselő feladatainak mindaddig történő ideiglenes ellátására, amíg a meghallgató tisztviselő vissza nem tér feladataihoz, illetve amíg a Bizottság új meghallgató tisztviselő kinevezéséről nem határoz.

(1)   A meghallgató tisztviselő a feladatait a (2)–(11) bekezdés szerint látja el.

(2)   A meghallgató tisztviselő függetlenül jár el, és feladatainak ellátása során utasításokat nem fogad el.

(3)   A meghallgató tisztviselőt – megbízatásának ideje alatt és után egyaránt – kötik a feladatainak ellátása során tudomására jutott információk más előtti jogosulatlan felfedésére vonatkozóan a személyzeti szabályzatban meghatározott tilalmak.

(4)   A meghallgató tisztviselő – az Unió jogával és az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának vonatkozó részeivel összhangban – szem előtt tartja az alaprendeletek hatékony alkalmazásának szükségességét.

(5)   A meghallgató tisztviselő az eljárás teljes időtartama alatt korlátozás és indokolatlan késedelem nélküli hozzáféréssel rendelkezik a kereskedelmi eljárással kapcsolatos iratokhoz.

(6)   A meghallgató tisztviselő a 12–16. cikk szerint döntéseket hoz, továbbá – a meghallgató tisztviselő közreműködését kérő érdekelt felek jogait érintő kérdésekkel kapcsolatban – ajánlásokat fogalmazhat meg a Bizottságnak a vizsgálat lefolytatásáért felelős szolgálatai számára. A meghallgató tisztviselő törekszik annak biztosítására, hogy a jogiaktus-tervezetek és a Bizottsághoz intézett javaslatok elkészítése során kellően figyelembevételre kerüljön a tárgyhoz tartozó valamennyi tény, az érintett felek szempontjából kedvező és kedvezőtlen tényeket egyaránt ideértve.

(7)   A felelős igazgató vagy megbízottja a jogi aktus végleges elfogadásáig folyamatosan tájékoztatja a meghallgató tisztviselőt mindazon eljárások menetéről, amelyekben az közreműködött.

(8)   A meghallgató tisztviselőt – annak érdekében, hogy értékelhesse a változásoknak az érdekelt felek jogaira gyakorolt esetleges hatásait – haladéktalanul tájékoztatni kell, ha a kereskedelmi eljárásoknak a végleges intézkedések bevezetésére rendelkezésre álló szakaszában a Bizottság álláspontja lényegesen megváltozik.

(9)   A meghallgató tisztviselő tanácsadással szolgál a Bizottság kereskedelempolitikáért felelős tagja – és szükség esetén a főigazgató – számára a meghallgató tisztviselő által megfogalmazott ajánlások nyomán hozandó intézkedésekről és szükség szerint a lehetséges jogorvoslatokról.

(10)   A felelős igazgató konzultál a meghallgató tisztviselővel az eljárási kérdésekkel kapcsolatos politika és az érdemi kérdések minden olyan változásáról és aktualizálásáról, amely kihat az érdekelt felek jogaira, valamint a kereskedelmi eljárásokból fakadó kérdésekről.

(11)   A meghallgató tisztviselő a kereskedelmi eljárásokból fakadó ügyekben észrevételeket és ajánlásokat fogalmazhat meg a Bizottság kereskedelempolitikáért felelős tagja, valamint szükség esetén a főigazgató számára.

(1)   Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közreműködését. A kérést kellő időben, az eljárás időkereteinek figyelembevételével kell előterjeszteni. Az érdekelt feleknek a meghallgató tisztviselő közreműködését a közreműködésre okot adó esemény bekövetkezése után a lehető leghamarabb kérniük kell.

(2)   A meghallgató tisztviselő a Bizottság kereskedelempolitikáért felelős tagja, a főigazgató, a kereskedelmi eljárásért felelős igazgató vagy annak megbízottja, valamint a kereskedelmi eljárás kapcsán megkeresett más szolgálat igazgatója kérésére is eljárhat.

(3)   A meghallgató tisztviselő közreműködését írásban kell kérni azoknak a kérdéseknek a megjelölésével, amelyeket a közreműködést kérő személy a meghallgató tisztviselő figyelmébe kíván ajánlani, valamint annak kifejtésével, hogy ezek a kérdések hogyan érintik a közreműködést kérő személy védelemhez való jogát.

(4)   A Bizottság minden elfogadott jogi aktusához és javaslatához csatolni kell a meghallgató tisztviselő arra vonatkozó feljegyzését, hogy közreműködött-e az érintett eljárásban, illetve hogy közreműködése milyen jellegű volt.

(5)   A meghallgató tisztviselő – a Bizottság eljárási szabályzata 23. cikkének (3) bekezdésével összhangban – kézhez kapja a Bizottság illetékes szolgálatai által indított valamennyi konzultáció dokumentumait.

(1)   A meghallgató tisztviselő – kérésre vagy az alaprendeletekben foglaltak szerint – meghallgatást szervezhet és tarthat egyetlen érdekelt fél vagy hasonló érdekű érdekelt felek csoportja és a Bizottságnak a vizsgálat lefolytatásáért felelős szolgálatai részvételével. A meghallgató tisztviselő eltérő érdekű érdekelt felek részvételével is szervezhet és tarthat meghallgatást.

(2)   A meghallgatás iránti kérés kézhezvétele után a meghallgató tisztviselő értékeli a kérésben felvetett kérdéseket, és dönt a meghallgatás indokoltságáról. A meghallgatás a kereskedelmi eljárás bármely szakaszában felmerülő minden olyan kérdésre kiterjedhet, amely hatással lehet az érdekelt felek jogaira.

(3)   Meghallgatás főszabályként csak akkor tartható, ha a kérdések a Bizottság szolgálataival nem rendezhetők.

(4)   Ha a meghallgatás iránti kérést nem az eljárás számára rendelkezésre álló időkereteken belül terjesztik elő, a meghallgató tisztviselő megvizsgálja a késve beérkező kérés indokait, a benne felvetett kérdések jellegét és e kérdéseknek a védelemhez való jog gyakorlására kifejtett hatását, továbbá figyelembe veszi a megfelelő ügyintézéshez és a vizsgálat időben történő lezárásához fűződő érdeket.

(5)   A meghallgatás célja annak garantálása, hogy a Bizottság szolgálatai tiszteletben tartsák a felek védelemhez való jogát. A meghallgató tisztviselő főszabályként nem fogad el és nem vesz figyelembe olyan bizonyítékokat, amelyeket az eljárás keretében nem tártak a Bizottság szolgálatai elé.

(6)   A meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásra meghívott természetes és jogi személyek személyesen, kellően meghatalmazott, saját személyi állományukhoz tartozó megbízottjuk útján vagy törvényes képviselőjük útján vesznek részt a meghallgatáson. A meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásra meghívott természetes és jogi személyeket a meghallgatáson jogi tanácsadó vagy más, a személyi állományukhoz nem tartozó szakember akkor segítheti, ha abba a meghallgató tisztviselő beleegyezett.

(7)   E cikk rendelkezései nem érintik az alaprendeletekben a Bizottságnak a vizsgálat lefolytatásáért felelős szolgálatai előtti meghallgatás vonatkozásában biztosított jogokat.

(1)   A meghallgató tisztviselő egyetlen érdekelt fél vagy hasonló érdekű érdekelt felek csoportja által előadott indokolt kérésre meghallgatást szervezhet és tarthat az érdekelt fél vagy hasonló érdekű érdekelt felek csoportja és a Bizottságnak a vizsgálat lefolytatásáért felelős szolgálatai részvételével.

(2)   Egyetlen érdekelt fél meghallgatást kérhet konkrétan meghatározott kérdésben hasonló érdekű érdekelt felek csoportja és a Bizottságnak a vizsgálat lefolytatásáért felelős szolgálatai részvételével. Meghallgatást akkor kell tartani, ha legalább egy hasonló érdekű érdekelt fél vállalja a részvételt.

(1)   A meghallgató tisztviselő az ellentétes álláspontok ismertetésének és az ellenérvek előadásának lehetővé tétele érdekében meghallgatást szervezhet és tarthat saját elnöki közreműködése mellett eltérő érdekű érdekelt felek részvételével.

(2)   A kereskedelmi eljárásban az eltérő érdekű érdekelt felek részvételével tartott meghallgatásra azt követően kerülhet sor, hogy a meghallgató tisztviselő meghallgatta a Bizottságnak a vizsgálat lefolytatásáért felelős szolgálatai álláspontját.

(3)   Egyetlen érdekelt fél meghallgatást kérhet konkrétan meghatározott kérdésben eltérő érdekű érdekelt felek részvételével. Meghallgatás akkor tartható, ha legalább egy eltérő érdekű érdekelt fél vállalja a részvételt.

(4)   A meghallgatáson megfigyelőként részt vesznek a Bizottságnak a vizsgálat lefolytatásáért felelős szolgálatai.

(5)   Az eltérő érdekű érintett felek részvételével tartott meghallgatáson megfigyelőként részt vehetnek a tagállamok illetékes képviselői.

(1)   Miután meghallgatta a felelős igazgatót vagy megbízottját, a meghallgató tisztviselő meghatározza a meghallgatás időpontját, időtartamát és helyét. Ha az érdekelt felek vagy a Bizottság szolgálatai halasztást kérnek, a meghallgató tisztviselő dönt annak engedélyezéséről.

(2)   A meghallgatás keretében tárgyalandó ténybeli és jogi kérdések lehetőség szerinti azonosítása és tisztázása érdekében a meghallgató tisztviselő szükség esetén előkészítő találkozót tarthat az érdekelt felekkel vagy a Bizottságnak a vizsgálat lefolytatásáért felelős és más szolgálataival. A meghallgató tisztviselő felkérheti a résztvevőket a meghallgatás előkészítéséhez szükséges információk átadására.

(3)   A meghallgató tisztviselő meghatározza az egyes meghallgatások napirendjét. A napirendet a meghallgatás előtt el kell juttatni minden résztvevőnek.

(4)   A meghallgató tisztviselő az érdekelt felek tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére kitűzött határidő lejárta után, de a felek meghallgatása előtt észszerű időn belül felkérheti a résztvevőket, hogy nyújtsák be a más érdekelt felek által szolgáltatott információkra vonatkozó kérdéseiket.

(5)   Miután meghallgatta a felelős igazgatót vagy megbízottját, a meghallgató tisztviselő előzetesen átadhatja a meghallgatásra meghívott feleknek azon kérdések listáját, amelyek tekintetében fel kívánja őket kérni álláspontjuk ismertetésére.

(6)   A meghallgató tisztviselő a meghallgatás résztvevőitől előzetes írásbeli értesítést kérhet tervezett nyilatkozataik lényegi tartalmáról.

(7)   A meghallgató tisztviselő az általa tartott meghallgatásra meghívja a Bizottság kereskedelempolitikáért felelős tagja, valamint a Jogi Szolgálat munkatársait. A meghallgató tisztviselő az általa tartott meghallgatásra meghívhatja a Bizottság más szolgálatainak munkatársait.

(8)   A meghallgató tisztviselő az általa tartott meghallgatásra meghívhat külső szakértőket. Az érdekelt felek és a Bizottság szolgálatai felkérhetik a meghallgató tisztviselőt, hogy engedélyezze külső szakértők részvételét a meghallgatáson. Ezekről a kérésekről a meghallgató tisztviselő dönt. A meghallgatásra meghívott külső szakértők titoktartási megállapodást írnak alá.

(9)   A külső szakértők felkérhetők a tárgyhoz kapcsolódó elemzések, jelentések, kiadványok vagy publikációk átadására. Ezeket a dokumentumokat el kell helyezni az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában, és a meghallgatás előtt lehetőleg minden résztvevő rendelkezésére kell bocsátani.

(1)   A meghallgató tisztviselő felel a meghallgatás lefolytatásáért. A meghallgató tisztviselő gondoskodik a meghallgatás tisztességes módon és részrehajlás nélkül történő lefolytatásáról.

(2)   A meghallgatás nem nyilvános. A meghallgató tisztviselő dönt arról, hogy egy érdekelt fél nevében mely személyeket hallgatja meg, valamint hogy az érintett személyeket külön-külön vagy a meghallgatáson való részvételre meghívott más személyek jelenlétében hallgatja-e meg. Az utóbbi esetben tekintettel kell lenni az érdekelt felek üzleti titkaik és más bizalmas információik védelméhez fűződő jogos érdekére.

(3)   A meghallgató tisztviselő lehetővé teheti a résztvevők számára, hogy a meghallgatás során kérdéseket tegyenek fel és válaszoljanak meg.

(4)   Ha a meghallgató tisztviselő engedélyezte külső szakértők részvételét, ezeknek a szakértőknek lehetőséget kell adni álláspontjuk kifejtésére és a meghallgatás más résztvevői által feltett kérdések megválaszolására.

(5)   A meghallgatáshoz való jog biztosításának szükségességére való tekintettel a meghallgató tisztviselő a meghallgatást követően – miután külön meghallgatta a felelős igazgatót vagy megbízottját – szükség szerint lehetővé teheti, hogy az érdekelt felek további írásbeli észrevételeket tegyenek. A meghallgató tisztviselő meghatározza az ilyen tárgyú beadványok benyújtásának határidejét. A meghallgató tisztviselő a határidő után beérkező írásbeli észrevételek figyelembevételétől eltekinthet.

(1)   Az eltérő érdekű érdekelt felek részvételével tartott meghallgatásról a meghallgató tisztviselő leiratot vagy érdemi összefoglalót készít, és azt a meghallgatás összes résztvevőjének rendelkezésére bocsátja. A leiratot vagy érdemi összefoglalót el kell helyezni az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában.

Az egyetlen érdekelt fél vagy hasonló érdekű érdekelt felek csoportja és a Bizottság szolgálatai részvételével tartott meghallgatásról a meghallgató tisztviselő leiratot vagy érdemi összefoglalót készít, és azt a meghallgatás összes résztvevőjének rendelkezésére bocsátja. A résztvevők kellő indokolással kérhetik a leiratban vagy összefoglalóban szereplő egyes információk bizalmas kezelését. A meghallgató tisztviselő a kérésekről azt követően dönt, hogy meghallgatta a Bizottságnak a vizsgálat lefolytatásáért felelős szolgálatait és – szükség esetén – más szolgálatait. A meghallgatás leiratának vagy összefoglalójának nem bizalmas jellegű változatát el kell helyezni az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában.

(2)   A 4. cikk (5) bekezdésével összhangban a meghallgató tisztviselő ajánlásokat fogalmazhat meg a Bizottságnak a vizsgálat lefolytatásáért felelős szolgálatai számára. A Bizottságnak a vizsgálat lefolytatásáért felelős szolgálatai a jogi aktus végleges elfogadása előtt kellő időben tájékoztatják a meghallgató tisztviselőt arról, hogy figyelembe vették-e, és hogyan vették figyelembe az ajánlásokat, és átadják a meghallgató tisztviselőnek a jogi aktus tervezetének egy példányát.

(3)   Az egyetlen érdekelt fél vagy hasonló érdekű érdekelt felek csoportja részvételével tartott meghallgatásról a meghallgató tisztviselő a 18. cikknek megfelelően haladéktalanul tájékoztatja a Bizottság kereskedelempolitikáért felelős tagját. Ha az adott eset úgy kívánja, a meghallgató tisztviselő azonnali ajánlást készít a Bizottság kereskedelempolitikáért felelős tagja vagy a főigazgató számára.

(4)   A meghallgató tisztviselő által a Bizottságnak a vizsgálat lefolytatásáért felelős szolgálatai számára megfogalmazott ajánlásokat és a kereskedelempolitikáért felelős biztos és a főigazgató számára készített jelentéseket és észrevételeket főszabályként bizalmas jellegű belső dokumentumoknak kell tekinteni.

Az átláthatóság és a megfelelő ügyintézés érdekében azonban a meghallgató tisztviselő dönt arról, hogy az általa készített dokumentumok közül melyeket kell elhelyezni a felek számára betekintésre összeállított aktában.

(1)   Ha a Bizottságnak a vizsgálat lefolytatásáért felelős szolgálatai elutasítják az érdekelt fél iratbetekintési kérelmét, az érdekelt fél kérheti a meghallgató tisztviselőt az elutasítás felülvizsgálatára és ezáltal annak biztosítására, hogy az érdekelt fél észszerű időn belül betekinthessen a betekintésre összeállított aktába vagy a Bizottság birtokában lévő valamely dokumentumba. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az esetet, és dönt arról, hogy biztosít-e részleges vagy teljes betekintést az aktába vagy az igényelt dokumentumba, vagy megtagadja azt.

(2)   A meghallgató tisztviselő megállapítja azt a határidőt, amelyen belül a Bizottságnak a vizsgálat lefolytatásáért felelős szolgálatai kötelesek lehetővé tenni a betekintést.

(1)   A meghallgató tisztviselőt kötik a Bizottság előtti igazgatási eljárásokban részt vevő érdekelt felek által szolgáltatott információk bizalmas kezelésére vonatkozó általános szabályok.

(2)   A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az érdekelt felek és a Bizottságnak a vizsgálat lefolytatásáért felelős szolgálatai által a Bizottságnak a vizsgálat lefolytatásáért felelős szolgálatai birtokában lévő dokumentumok bizalmas kezelésével kapcsolatban előterjesztett kéréseket. A meghallgató tisztviselő ezekről a kérésekről az érdekelt felek védelemhez való joga és a titoktartási szabályok figyelembevételével dönt.

(1)   Az érdekelt fél kérheti a meghallgató tisztviselőtől a Bizottságnak a vizsgálat lefolytatásáért felelős szolgálatai által azzal kapcsolatban készített értékelések felülvizsgálatát, hogy a vizsgálat során szolgáltatott bizalmas információkról készített nem bizalmas jellegű összefoglaló kellően részletes-e ahhoz, hogy lehetővé tegye a bizalmas információk lényegének megfelelő megértését.

(2)   Ha a Bizottságnak a vizsgálat lefolytatásáért felelős szolgálatai figyelmen kívül kívánnak hagyni egy olyan dokumentumot vagy információt, amelynek tekintetében az érdekelt fél megtagadta a kellően részletes nem bizalmas jellegű összefoglaló rendelkezésre bocsátását, az érdekelt fél kérheti a meghallgató tisztviselőt a kérdés eldöntésére.

(3)   A meghallgató tisztviselő megvizsgálja a kéréseket. Ha a nem bizalmas jellegű összefoglaló nem kellően részletes, a meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít az összefoglalót rendelkezésre bocsátó érdekelt fél számára arra, hogy méltányos határidőn belül észrevételeket fogalmazzon meg, és átdolgozza az összefoglalót.

(4)   Ha a bizalmas információkat szolgáltató érdekelt fél nem megfelelő összefoglalót bocsát rendelkezésre, elfogadhatatlan indokolással szolgál vagy nem reagál, a meghallgató tisztviselő dönt arról, hogy figyelmen kívül kell-e hagyni azokat a bizalmas információkat, amelyekről nem bocsátottak rendelkezésre az alaprendeletek vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kellően részletes nem bizalmas jellegű összefoglalót.

(1)   A kérdőívek megválaszolására, a kiegészítő információk benyújtására, a helyszíni látogatásokra és az érdekelt felek tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megfogalmazására vonatkozó határidők meghosszabbítására vagy határnapok elhalasztására vonatkozó kéréseket az érdekelt fél először a Bizottságnak a vizsgálat lefolytatásáért felelős szolgálataihoz köteles benyújtani. Ezeket a kéréseket az eredeti határidő lejárta előtt kellő időben kell benyújtani.

Ha a kérést elutasítják, vagy az érdekelt fél úgy véli, hogy a számára biztosított határidő-hosszabbítás túl rövid, az érdekelt fél az eredeti határidő lejárta előtt kellő indokolással kérheti a meghallgató tisztviselőt a kérdés felülvizsgálatára. A kérést közvetlenül a meghallgató tisztviselőhöz kell intézni.

Miután meghallgatta a felelős igazgatót vagy annak megbízottját, a meghallgató tisztviselő meghosszabbítja a határidőket, vagy elutasítja a kérést.

A meghallgató tisztviselő az adott kérés sajátos körülményeinek és az eljárás időkereteinek kellő figyelembevételével dönt.

(2)   A Bizottság szolgálatai a meghallgató tisztviselő elé utalt kérdésben a meghallgató tisztviselő döntéséig nem járhatnak el.

(1)   A meghallgató tisztviselő minden év végén éves jelentést készít. Az éves jelentésnek tájékoztatással kell szolgálnia azokról az ügyekről, amelyekben a meghallgató tisztviselő közreműködött, a meghozott döntések és a megfogalmazott ajánlások jellegéről, valamint a kereskedelmi eljárások jobbítására irányuló esetleges ajánlásokról. A jelentést a Bizottság kereskedelempolitikáért felelős tagjának kell címezni. A jelentést meg kell küldeni a főigazgatónak és az érintett igazgató(k)nak.

(2)   Az éves jelentés összefoglalóját meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak, és közzé kell tenni a meghallgató tisztviselő internetes honlapján.

(3)   Az (1) bekezdésben előírt éves jelentés mellett a meghallgató tisztviselő indokolt esetekben eseti alapon összefoglalót készít a Bizottság kereskedelempolitikáért felelős tagja számára tevékenységéről, valamint a tevékenysége során felmerült kérdésekről. A tájékoztatásban vázlatosan ismertetni kell a legfontosabb szakpolitikai kérdéseket, a meghallgató tisztviselő döntéseit és ajánlásait, valamint azt, hogy az ajánlásokat a Bizottságnak a vizsgálat lefolytatásáért felelős szolgálatai hogyan vették figyelembe. A tájékoztatást meg kell küldeni a főigazgatónak.

(4)   A meghallgató tisztviselő jelentést készít az eltérő érdekű érdekelt felek részvételével tartott meghallgatásokról, és jelentést készíthet a Bizottság kereskedelempolitikáért felelős tagja és a főigazgató számára a kereskedelmi eljárásokból fakadó, valamint az uniós jognak a kereskedelmi eljárások során történő hatékony alkalmazása szempontjából egyébként releváns más kérdésekről.

(5)   A meghallgató tisztviselő az eltérő érdekű felek részvételével tartott meghallgatásokról készített zárójelentését benyújtja a Bizottság kereskedelempolitikáért felelős tagjának, a főigazgatónak és az érintett igazgatónak. A jelentést meg kell küldeni a tagállamok illetékes képviselőinek és az érdekelt feleknek.