MELLÉKLET
1. BEVEZETÉS
Ez az ágazati referenciadokumentum (ÁRD) az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) által összeállított részletes tudományos és szakpolitikai jelentésen (1) (legjobb gyakorlatokról szóló jelentés) alapul.
Vonatkozó jogi háttér
A közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (EMAS) az 1836/93/EGK tanácsi rendelet (2) vezette be 1993-ban a szervezetek általi önkéntes részvételre. Az azóta eltelt idő alatt az EMAS két nagyszabású felülvizsgálat tárgyát képezte:
|
— |
az Európai Parlament és a Tanács 761/2001/EK rendelete (3), |
|
— |
az 1221/2009/EK rendelet. |
A legutóbbi módosítás 2010. január 11-én lépett hatályba, és fontos új eleme az ágazati referenciadokumentumok kidolgozásáról rendelkező 46. cikk. Ezeknek a dokumentumoknak az adott ágazat legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlatait, környezeti teljesítménymutatóit, valamint – szükség szerint – a különböző teljesítményszintek azonosítására szolgáló kiválósági referenciaértékeket és értékelési rendszereket kell ismertetniük.
E dokumentum értelmezése és használata
A környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) olyan szervezetek önkéntes részvételén alapuló rendszer, amelyek elkötelezettek környezeti teljesítményük folyamatos javítása iránt. E kereten belül ez az ÁRD ágazatspecifikus útmutatást nyújt az elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó ágazat számára, továbbá felhívja a figyelmet számos fejlesztési lehetőségre és legjobb gyakorlatra.
A dokumentumot az Európai Bizottság állította össze az érdekeltek észrevételeinek felhasználásával. Egy ágazati szakértőkből és érdekeltekből álló műszaki munkacsoport a JRC vezetésével megvitatta, majd elfogadta a dokumentumban ismertetett legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlatokat, ágazati környezeti teljesítménymutatókat és kiválósági referenciaértékeket; a referenciaértékeket illetően továbbá megállapítást nyert, hogy azok hitelesen képviselik az ágazat legjobban teljesítő szervezetei által elért környezeti teljesítményszintet.
Az ÁRD célja, hogy ötletekkel és inspirációval, valamint gyakorlati és műszaki útmutatással segítse és támogassa mindazon szervezeteket, amelyek javítani kívánják környezeti teljesítményüket.
Az ÁRD elsősorban azoknak a szervezeteknek szól, amelyeket az EMAS keretében már nyilvántartásba vettek, másodsorban azoknak, amelyek a jövőben kívánják magukat nyilvántartásba vétetni, harmadsorban pedig azoknak, amelyek környezeti teljesítményük javítása érdekében kívánnak többet megtudni a legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlatokról. Következésképpen e dokumentum célja az elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó ágazatban működő valamennyi szervezet – közvetett és közvetlen – támogatása a vonatkozó környezetvédelmi szempontokra való összpontosításban, valamint a legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlatokkal, a szervezetek környezetvédelmi teljesítményének mérését szolgáló megfelelő ágazatspecifikus környezeti teljesítménymutatókkal, valamint a kiválósági referenciaértékekkel kapcsolatos információk fellelésében.
Miként kell az EMAS keretében nyilvántartásba vett szervezeteknek az ÁRD-ket figyelembe venniük?
Az 1221/2009/EK rendelet értelmében az EMAS keretében nyilvántartásba vett szervezeteknek az ÁRD-ket két különböző szinten kell figyelembe venniük:
|
1. |
amikor a környezetvédelmi állapotfelmérések fényében környezetközpontú irányítási rendszerüket kidolgozzák és végrehajtják (4. cikk (1) bekezdés b) pont): A szervezeteknek ebben az esetben az ágazati referenciadokumentum releváns elemeit a saját környezeti állapotfelmérésükben és környezetpolitikájukban azonosított releváns környezeti tényezőkkel kapcsolatos környezeti célkitűzéseik és környezeti céljaik meghatározása és felülvizsgálata keretében, valamint a környezeti teljesítményük javítása érdekében meghozandó intézkedések meghatározása során kell felhasználniuk. |
|
2. |
amikor a környezetvédelmi nyilatkozatot elkészítik (4. cikk (1) bekezdés d) pont és 4. cikk (4) bekezdés):
|
Be kell mutatni, hogy a környezeti teljesítmény (további) javítását szolgáló intézkedések és lépések meghatározása és az esetleges kiemelt területek kijelölése során hogyan használták fel a releváns legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlatokat és a kiválósági referenciaértékeket (amelyek az ágazat legjobban teljesítő szervezetei által elért környezeti teljesítményt képviselik). Ugyanakkor a legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlatok alkalmazása vagy a kiválósági referenciaértékek teljesítése nem kötelező, mivel az EMAS keretében – annak önkéntes jellegéből adódóan – maguk az érintett szervezetek dönthetik el a költségek és a hasznok elemzése alapján, hogy ez számukra mennyire megvalósítható.
A környezeti teljesítménymutatókhoz hasonlóan a legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlatok és a kiválósági referenciaértékek relevanciáját és alkalmazhatóságát is a szervezetnek kell megítélnie a környezeti állapotfelmérésben azonosított jelentős környezeti tényezők, valamint az anyagi és műszaki lehetőségek ismeretében.
Az ÁRD olyan elemeit (teljesítménymutatók, legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlatok, kiválósági referenciaértékek), amelyek a szervezet által a környezeti állapotfelmérésben azonosított jelentős környezeti tényezők szempontjából nem relevánsak, nem kell sem jelenteni, sem pedig a környezetvédelmi nyilatkozatban bemutatni.
Az EMAS-ban való részvételt folyamatnak kell tekinteni. Ennek keretében a szervezetnek minden alkalommal, amikor környezeti teljesítményén javítani kíván (és értékeli azt), célszerű áttekintenie az ÁRD egy-egy részterülettel foglalkozó szakaszát, hogy abból merítsen ötleteket a következő lépésben megoldandó kérdéshez.
Az EMAS környezetvédelmi hitelesítői ellenőrizni fogják, hogy a szervezet a környezetvédelmi nyilatkozatának elkészítésekor figyelembe vette-e, illetőleg miként vette figyelembe az ÁRD-t (1221/2009/EK rendelet, 18. cikk (5) bekezdés d) pont).
Az akkreditált környezetvédelmi hitelesítők az ellenőrzés során bizonyítékokat fognak kérni a szervezettől arra vonatkozóan, hogy az ÁRD elemei közül miként választották ki és vették figyelembe a számukra a környezeti állapotfelmérés fényében relevánsakat. Az ÁRD-ben bemutatott kiválósági referenciaértékek teljesülését nem fogják ellenőrizni, azt viszont igen, hogy a szervezet miként követte az ÁRD útmutatásait a teljesítménymutatók kiválasztása és azon megfelelő önkéntes intézkedések meghatározása során, amelyek végrehajtása révén javítható a szervezet környezeti teljesítménye.
Az EMAS és az ÁRD önkéntes jellegére való tekintettel az ilyen bizonyítékok bemutatása terén nem szabad a szervezetekre aránytalan terheket róni. A környezetvédelmi hitelesítők nem kérhetik a szervezettől különösen annak megindokolását, hogy a környezeti állapotfelmérés eredményeire való tekintettel miért nem vett figyelembe egy adott, az ÁRD-ben szereplő legjobb gyakorlatot, ágazatspecifikus környezeti teljesítménymutatót vagy kiválósági referenciaértéket. Azonban tehetnek javaslatot további olyan elemekre, amelyekkel a szervezet a jövőben foglalkozhat a környezeti teljesítmény folyamatos javítása melletti elkötelezettsége jegyében.
Az ágazati referenciadokumentum felépítése
Az ágazati referenciadokumentum négy fejezetre tagolódik. Az 1. fejezet bemutatja az EMAS jogi hátterét és a dokumentum használatának módját, míg a 2. fejezet ezen ÁRD alkalmazási területét határozza meg. A 3. fejezet a különböző legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlatokról (5) ad rövid leírást e gyakorlatok alkalmazhatóságával kapcsolatos információkkal kiegészítve. Amennyiben egy adott legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlathoz meghatározhatóak voltak konkrét környezeti teljesítménymutatók és kiválósági referenciaértékek, ezek is bemutatásra kerülnek. Nem lehetett azonban az összes legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat esetében kiválósági referenciaértékeket meghatározni, aminek az az oka, hogy nem állt rendelkezésre elegendő adat, vagy pedig az egyes vállalatok és/vagy telephelyek között olyan sok eltérés van (a legyártott elektromos és elektronikai berendezések típusai a háztartási nagygépektől a kis és mikroelektronikai berendezésekig terjednek, és ebbe beletartoznak a vállalatok közötti, illetve a vállalatok és fogyasztók közötti gyakorlatok; a gyártó létesítményekben alkalmazott gyártási folyamatok sokfélesége stb.), hogy nem lenne értelme kiválósági referenciaértéket meghatározni. Még ha vannak is kiválósági referenciaértékek, nem tekintendők valamennyi vállalat tekintetében elérendő célnak vagy olyan mérőszámnak, amellyel össze lehetne hasonlítani az ágazaton belül működő valamennyi vállalat környezeti teljesítményszintjét; céljuk inkább annak mérése, hogy milyen lehetőségek vannak az egyes vállalkozásoknak az elért fejlődésük mérése terén való támogatása és a további fejlődésre való motiválásuk tekintetében. Végül a 4. fejezet egy átfogó táblázatban számba veszi a legfontosabb környezeti teljesítménymutatókat, valamint a hozzájuk tartozó magyarázatokat és kiválósági referenciaértékeket.
2. ALKALMAZÁSI KÖR
Ez a referenciadokumentum az elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó ágazat környezeti teljesítményével foglalkozik. Célközönségét az elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó ágazatban működő vállalkozások alkotják, azaz (a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) meghatározott statisztikai osztályozása szerint) a következő NACE-kódokra vonatkozik:
|
— |
26 – Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása; |
|
— |
27 – Villamos berendezés gyártása; |
|
— |
28.12, 28.13 – Hidraulikus, pneumatikus berendezés és egyéb szivattyú, kompresszor gyártása; |
|
— |
28.22 – Emelő-, anyagmozgató gép gyártása; |
|
— |
28.23 – Irodagép gyártása. |
A referenciadokumentum olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyeket az elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalkozások az elektromos és elektronikai berendezések teljes értéklánca tekintetében végre tudnak hajtani a jobb környezeti teljesítményszint elérése érdekében, amint azt az alábbi ábra bemutatja. Az ábrán látható nyilak az értéklánc különböző szereplői közötti fő anyagáramlásokat mutatják be, a „közvetlen” és a „közvetett” kifejezések célja pedig azon tevékenységek közötti különbségtétel, amelyek felett a gyártó teljeskörű ellenőrzést gyakorol („közvetlen környezeti tényezők”), illetve amelyek a harmadik felekkel folytatott együttműködésből következnek, de az elektromos és elektronikai berendezés gyártója észszerű mértékig befolyásolhatja őket („közvetett környezeti tényezők”).
Az elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó értéklánc fő anyagáramlásainak áttekintése
Ez a referenciadokumentum három fő szakaszból áll (2-1. táblázat), amelyek az elektromos és elektronikai berendezések értéklánca mentén a fő környezeti tényezőket fedik le, a gyártók szemszögéből.
2-1. táblázat
Az elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó ágazatra vonatkozó referenciadokumentum felépítése és a vizsgált fő környezeti tényezők
|
Szakasz |
Leírás |
A vizsgált fő környezeti tényezők |
||
|
Ez a szakasz az elektromos és elektronikai berendezések fő gyártási műveleteihez kapcsolódó tevékenységeket fedi le. |
Alkotóelemek gyártása és összeszerelése Végtermék összeszerelése A létesítmény közműellátása Telephelykezelés |
||
|
Ez a szakasz a szállítói lánc elektromos és elektronikai berendezések gyártói általi irányításával foglalkozik. Azokra az intézkedésekre összpontosít, amelyeket az ágazatban működő vállalkozások az anyagok fenntartható forrásokból való beszerzése, a veszélyes anyagok helyettesítése és értékláncuk által a biológiai sokféleségre gyakorolt hatások csökkentése érdekében léptethetnek életbe. |
Az anyagok és alkotóelemek beszerzése A beszállítókkal folytatott kommunikáció és a velük való együttműködés irányítása Terméktervezés |
||
|
Ez a szakasz olyan kezelési és stratégiai gyakorlatokkal foglalkozik, amelyeket az elektromos és elektronikai berendezések gyártói a körforgásos gazdaság felé történő előmozdulás érdekében tudnak életbe léptetni; ilyen például a terméktervezési gyakorlatok módosítása, a termékek újragyártása, illetve fenntarthatóbb üzleti modellek kidolgozása. |
Terméktervezés/üzleti modellek kidolgozása Kezelés az életciklus végén |
A 2-2. táblázatban bemutatott környezeti tényezők az ágazat legáltalánosabb releváns tényezőiként kerültek kiválasztásra. Azt azonban, hogy az egyes vállalkozásoknak mely környezeti tényezőkkel kell foglalkozniuk, esetenként kell felmérni.
2-2. táblázat
Az ebben a dokumentumban vizsgált legrelevánsabb környezeti tényezők és a kapcsolódó fő környezeti terhelések
|
A legrelevánsabb környezeti tényezők |
Kapcsolódó főbb környezeti terhelések |
|
Alkotóelemek gyártása és összeszerelése |
Erőforrás-hatékonyság Víz Hulladék Levegőbe történő kibocsátások Talaj Energia és éghajlatváltozás Veszélyes anyagok Biológiai sokféleség |
|
Végtermék összeszerelése |
Energia és éghajlatváltozás |
|
A létesítmény közműellátása |
Erőforrás-hatékonyság Víz Hulladék Levegőbe történő kibocsátások Energia és éghajlatváltozás Biológiai sokféleség |
|
Telephelykezelés |
Víz Hulladék Levegőbe történő kibocsátások Talaj Energia és éghajlatváltozás Biológiai sokféleség |
|
Az anyagok és alkotóelemek beszerzése |
Erőforrás-hatékonyság Energia és éghajlatváltozás Biológiai sokféleség |
|
A beszállítókkal folytatott kommunikáció és a velük való együttműködés irányítása |
Erőforrás-hatékonyság Energia és éghajlatváltozás Veszélyes anyagok |
|
Terméktervezés/üzleti modell kidolgozása |
Erőforrás-hatékonyság Víz Hulladék Levegőbe történő kibocsátások Energia és éghajlatváltozás Veszélyes anyagok |
|
Kezelés az életciklus végén |
Erőforrás-hatékonyság Hulladék |
3. AZ ELEKTROMOS ÉS ELEKTRONIKAI BERENDEZÉSEKET GYÁRTÓ ÁGAZATBAN ALKALMAZANDÓ LEGJOBB KÖRNYEZETVÉDELMI VEZETÉSI GYAKORLATOK, ÁGAZATI KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYMUTATÓK ÉS KIVÁLÓSÁGI REFERENCIAÉRTÉKEK
3.1. A gyártási folyamatokra vonatkozó legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlatok
Ez a szakasz az elektromos és elektronikai berendezéseket gyártókra vonatkozik.
3.1.1. Energiahatékony tisztatéri technológiák
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat a tisztatér energiafelhasználásának lehető legalacsonyabbra csökkentése. Ezt a következő intézkedések végrehajtásával lehet elérni:
|
— |
Megfelelő módon meg kell határozni a tisztatér kapacitását, és az ott működő berendezéseket ennek megfelelően kell dimenzionálni. Valamennyi berendezés tekintetében a lehető legkisebb méret elérése a cél, kivéve a hűtőtornyokat és a passzív alkatrészeket (csövek és vezetékek), amelyek mérete az energiamegtakarítás érdekében növelhető. Ezek méretének növelésével javul a hűtőteljesítmény, így lehetővé válik kisebb ventilátorok és szivattyúk használata. |
|
— |
Csökkenteni kell a tisztatér és környezete közötti nyomáskülönbséget, illetve a levegő mennyiségét a szükséglethez kell igazítani a ventilátorok villamosenergia-felhasználásának csökkentése érdekében. |
|
— |
Nagyobb működési tartományt kell lehetővé tenni a tisztatér hőmérséklete és relatív páratartalma tekintetében. A nagyobb működési tartományok révén kevesebb energia szükséges a bemeneti levegő hűtéséhez, előhűtéséhez és páramentesítéséhez. |
|
— |
Alacsonyabb átáramlási sebességet (7) kell meghatározni, mégpedig nagyobb légkezelő egységek kisebb ventilátorokkal való kombinálása révén, aminek köszönhetően a levegő keringetése alacsonyabb sebességen fenntartható. |
|
— |
A légcsereszámot a lehető legalacsonyabb szinten kell meghatározni a hőterhelésnek és a tényleges részecske-generálásnak a tisztatérben való csökkentésével. |
|
— |
Minden lehetőséget meg kell ragadni a tisztatérben keletkezett hőterhelés csökkentése és a berendezésből származó hulladékhő visszanyerése érdekében. A visszanyert hulladékhő ezután felhasználható például a bemeneti levegő újbóli felmelegítéséhez. |
|
— |
A rendkívül magas hatékonyságú alkatrészek, például váltakozó frekvenciájú meghajtóval (Variable-Frequency Drive, VFD) rendelkező ventilátormotorok, szivattyúk és hűtők megfelelőbb reakciót tesznek lehetővé a tisztatér váltakozó terhelésére. |
|
— |
A tisztatér üzemeléséhez szükséges víz túlzott mértékű tisztítását kerülni kell, mégpedig a tisztatér kötelező besorolására vonatkozó előírások tiszteletben tartása révén, a túlzóan nagy biztonsági sávok alkalmazása nélkül. |
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat az elektromos és elektronikai berendezések valamennyi, tisztateret üzemeltető gyártójára alkalmazható.
Az újonnan épített tisztateret üzemeltető létesítmények tekintetében a légcsereszám lehet alacsonyabb, mint a besorolásának megfelelően ajánlott légcsereszám, mindazonáltal törekedni kell a tisztatér minőségi követelményeinek a biztosítására és az igényekhez való hozzáigazítására. A meglévő tisztateret üzemeltető létesítmények esetében a légcsereszám csökkentése érdekében részecskeszám-alapú szabályozás és folyamatos nyomon követés alkalmazható.
|
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciaértékek |
||||||||||
|
Nem alkalmazható |
3.1.2. Energiahatékony hűtési technológiák
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat a termelési folyamatokban és gyártócsarnokokban használt hűtőrendszerek hűtésigényének a csökkentése és energiahatékonyságának a növelése. Ezt a következő intézkedésekkel lehet elérni:
|
— |
Valamennyi hűtési igénnyel bíró folyamat és helyiség/tér tekintetében fel kell mérni a szükséges hőmérsékletszintet, és meg kell határozni annak optimális értékét. |
|
— |
Kaszkád hűtőrendszereket kell használni a meglévő hűtőkör két vagy több hőmérsékleti szintre való osztása révén. |
|
— |
Szabadhűtési technikákat kell bevezetni. A különböző ide tartozó technológiai lehetőségek közé tartozik a közvetlen hűtés átáramló külső hidegebb levegővel, a szabad szárazhűtés, ahol a vízkörforgás hűtése külső levegővel történik, valamint a szabad nedveshűtés (hűtőtorony). |
|
— |
Hővisszanyerős szellőzőrendszert kell alkalmazni a bejövő környezeti levegő hűtésére és páramentesítésére. |
|
— |
A kompresszoros hűtő alternatív megoldásaként abszorpciós hűtőt lehet használni. A visszanyert hulladékhő felhasználható a hűtőközeg hőkompressziójához. |
A hűtés energiahatékonyságának növelését célzó intézkedések valamennyi elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalatra alkalmazhatók.
Ahhoz, hogy a szabadhűtés megvalósítható legyen, a hűtőrendszer visszaáramló levegője hőmérsékletének magasabbnak kell lennie a kültéri hőmérsékletnél, és elég térnek kell rendelkezésre állnia a gyártási telephely kültéri részében.
Az abszorpciós hűtést abban az esetben kell alkalmazni, amikor folyamatosan rendelkezésre áll valamilyen hulladékhő- vagy megújulóenergia-forrás a gyártás telephelyén vagy annak környékén.
A javasolt intézkedések gazdasági kivitelezhetősége jelentős mértékben függ attól, hogy egész évben van-e hűtési terhelés.
|
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciaértékek |
||||||||||||||
|
Nem alkalmazható |
3.1.3. Energiahatékony forrasztás
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat az újraömlesztéses forrasztási műveletek energiahatékonyságának növelése.
A meglévő forrasztóberendezések tekintetében a legjobb környezetvédelmi gyakorlat a következő:
|
— |
A meglévő újraömlesztéses forrasztóberendezések teljesítménye a lehető legnagyobb legyen a gyártott nyomtatott áramköri lapok négyzetméterenkénti fajlagos villamosenergia-igényének a csökkentése érdekében. Ezt a forrasztóállomás szállítószalagja sebességének elfogadható műveleti ablak fenntartása melletti optimalizálása révén lehet elérni. |
|
— |
A forrasztóberendezést utólag felszerelhető szigeteléssel kell ellátni. |
Az új forrasztóberendezések tekintetében a legjobb környezetvédelmi gyakorlat a következő:
|
— |
olyan berendezés kiválasztása, amely i. fejlett energiakezelő rendszerrel rendelkezik (pl. készenléti vagy alvó állapot elérhető), ii. olyan rugalmas hűtőrendszerrel bír, amely lehetővé teszi a belső és külső hűtőegységek közötti váltást és a hulladékhő-visszanyerést, és iii. a folyékony nitrogén tekintetében fejlett fogyasztásfigyelő és ellenőrző rendszerrel van ellátva; |
|
— |
egyenárammal működő szellőzőmotor használata váltakozó árammal működő szellőzőmotor helyett annak érdekében, hogy a különböző motorok sebességét külön lehessen szabályozni. |
A meglévő rendszerek és az új forrasztóberendezések tekintetében is a legjobb környezetvédelmi gyakorlat a következő:
|
— |
a folyékony nitrogén használatának kiiktatása a kevésbé kifinomult berendezések, például a kevésbé összetett szerelvények esetében. |
Ez a legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat az elektromos és elektronikai berendezések újraömlesztéses forrasztási műveleteket alkalmazó gyártóira alkalmazható, különösen jelentős a nyomtatott áramköri lapok gyártása esetében.
Az új forrasztóberendezésekre vonatkozó intézkedések abban az esetben alkalmazandók, amikor új újraömlesztéses forrasztóállomás telepítésére vonatkozó döntés születik. A beruházás megtérülése sokkal inkább függ a hozam, a teljesítmény és a karbantartási igény növekedésétől, mint az energiamegtakarítástól.
|
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciaértékek |
||||
|
Nem alkalmazható |
3.1.4. A felhasznált vegyi anyagokban lévő réz helyszíni újrahasznosítása
A legjobb környezetvédelmi gyakorlat a réz visszanyerése a nyomtatott áramköri lapok elektrolízissel történő gyártása során használt maratási eljárásokban használt anyagokból. Ily módon jó minőségű réz visszanyerése, a felhasznált maróanyagok mennyiségének csökkentése és a víz újrahasznosítása is lehetővé válik.
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat a nyomtatott áramköri lapok gyártásával foglalkozó létesítményekre alkalmazható. A gyakorlat gazdasági kivitelezhetősége azonban jelentős mértékben függ a termelési szinttől és ennek megfelelően a visszanyerhető kiváló minőségű réz mennyiségétől (pl. évente több mint 60 tonna réz). További korlátozást jelent a helyszíni újrahasznosítási rendszerhez szükséges tér, amely a berendezés elhelyezésétől és a puffertartályok térfogatától függően 50 és 80 m2 közötti terület. Mindazonáltal nem kell mindezt közvetlenül a maróeljárás mellett kialakítani.
|
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciaértékek |
||||
|
Nem alkalmazható |
3.1.5. Kaszkád öblítőrendszerek
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat a nyomtatott áramköri lapokat gyártó elektromos és elektronikai berendezések gyártásával foglalkozó vállalkozások vízhasználatának lehető legalacsonyabbra csökkentése több, legalább négy szakaszból álló kaszkád öblítőrendszer kiépítése révén.
Ezenkívül a legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat a vízfelhasználás optimalizálása, többek között az öblítőkádban lévő vízbevitelnek a folyamatspecifikus minőségi követelmények szerinti meghatározása és az öblítőkádban lévő víz különböző feldolgozási lépésekhez való felhasználása révén.
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat valamennyi, nyomtatott áramköri lapok gyártásával foglalkozó vállalkozásra alkalmazható. Az optimalizálást célzó intézkedések és a több, legalább négy szakaszból álló kaszkád öblítőrendszer kiépítésére vonatkozó követelmény a meglévő és az újonnan épülő létesítmények tekintetében is alkalmazható. Előfordulhat, hogy a legalább négy szakaszból álló kaszkád öblítőrendszerek esetében a rendelkezésre álló tér korlátokat jelenthet.
Az öt szakaszból álló kaszkád öblítőrendszerek mindenekelőtt a nagy gépteljesítményű vagy a nagy koncentrációjú elektrolitokkal működő rendszerek esetében alkalmazhatók, és a következő további korlátozó tényezőket kell még figyelembe venni:
|
— |
a nagy koncentrációjú öblítővíz nagyobb mennyiségű vegyianyag-használatot eredményez, és többször lesz szükség ülepítésre a szennyvízkezelés keretében történő deionizáció során; |
|
— |
a nagyobb számú szivattyú növeli a bakteriális szennyeződés kockázatát, ezért az öblítőkádban lévő vizet melegíteni kell; |
|
— |
a bakteriális szennyeződés kockázatát a megfelelő vízfertőtlenítési eljárások alkalmazásával kell csökkenteni. |
|
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciaértékek |
||||||||||
|
|
3.1.6. A perfluor-vegyületek kibocsátásának lehető legalacsonyabbra csökkentése
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat a perfluor-vegyületek kibocsátásának a következő intézkedésekkel történő lehető legalacsonyabbra való csökkentése a félvezetőket gyártó létesítményekben:
|
— |
A magas fajlagos globális felmelegedési potenciállal rendelkező perfluor-gázok helyett alacsonyabb globális felmelegedési potenciállal rendelkező gázokat kell használni (pl. a C2F6 gáz helyett C3F8 használandó a gőzfázisú kémiai lecsapatást (Chemical Vapour Deposition, CVD) alkalmazó kamrák tisztítására használt eljáráshoz. |
|
— |
A CVD-kamrák tisztítására használt eljárást optimalizálni kell a használt perfluor-gázok nagyobb mértékű helyettesítése érdekében, mégpedig azért, hogy a kamratisztítási eljárást követően ne kerüljenek nem elhasznált perfluor-gázok a levegőbe. Ehhez nyomon kell követni a kibocsátásokat, és ki kell igazítani az üzemeltetési paramétereket, például a kamranyomást és -hőmérsékletet, a plazmateljesítményt, a tisztítógáz áramlási értékét és a gázok arányát perfluorgáz-keverékek használata esetén. |
|
— |
Plazmás távtisztítási technológiákat kell alkalmazni, aminek eredményeként a helyszínen megvalósítható a perfluor-gázok (pl. C2F6 és CF4) távoli NF3 gázzal való kiváltása. Ebben az eljárásban a plazma révén elkülönítésre kerül a NF3 a kamrába jutás előtt, és így hatékonyabb lesz a felhasználása, a tisztítóeljárást követően az NF3 kibocsátás igen alacsony lesz. |
|
— |
A felhasználási ponton alkalmazott, a következőkhöz hasonló kibocsátáscsökkentési technikákat kell bevezetni: egy égető gáztisztító berendezés felszerelése a vákuumszivattyú után, vagy egy kis méretű plazmaforrás felszerelése a vákuumszivattyú elé a plazmás maróeljárásból származó perfluorgáz-kibocsátás csökkentése érdekében. |
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat valamennyi perfluor-gázokat használó, félvezetők gyártásával foglalkozó létesítményre alkalmazható. Azt azonban, hogy az egyes létesítményekben mely konkrét intézkedéseket kell végrehajtani, esetenként kell felmérni.
Az eljárásoptimalizálás minden esetben alkalmazható, továbbá a meglévő létesítmények és az újonnan épülő CVD-kamrák tekintetében ugyanúgy eredményes intézkedésnek minősül. Ez az egyetlen olyan intézkedés, amely egyúttal költségtakarékos is, hiszen alacsonyabb gázfogyasztás és nagyobb teljesítmény elérését teszi lehetővé.
A perfluor-gázok helyettesítése technikailag gyakran nem kivitelezhető, különösen a plazmás maróeljárások esetében.
Az NF3 használatával történő plazmás távtisztítási technológia általában minden gyártó létesítmény tekintetében alkalmazható. Végrehajtásához azonban szükség lehet az eljárásban használt berendezések cseréjére. Ezért kivitelezése egyszerűbb új gyártó létesítmény építése vagy az elavult berendezések felújítása alkalmával.
A felhasználási ponton alkalmazott kibocsátáscsökkentési eljárások tekintetében az égető gáztisztító berendezések elterjedtebbek, mint a felhasználási ponton történő plazmás kibocsátáscsökkentési eljárás. A gáztisztító rendszerek alkalmazhatóságának a korlátait a térigény, a rendelkezésre álló infrastruktúra és a költségek jelentik. A plazmás kibocsátáscsökkentési eszközök tekintetében az egyik fő korlátot az alacsony áramláskezelési kapacitás jelenti.
|
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciaértékek |
||||||||||||||
|
|
3.1.7. A sűrített levegő észszerű és hatékony felhasználása
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat az, hogy az elektromos és elektronikai berendezések gyártói a sűrített levegő gyártási folyamatokban való használatával összefüggő energiafogyasztást a következő intézkedések révén csökkentik:
|
— |
Fel kell térképezni és fel kell mérni a sűrített levegő használatát. Amikor a sűrített levegő egy részét nem hatékony berendezésekben vagy nem megfelelő módon használják fel, más technológiai megoldások alkalmasabbnak vagy hatékonyabbnak bizonyulhatnak az adott célra. Valamely meghatározott berendezés esetében a pneumatikus eszközökről elektromos energiával működő eszközökre történő váltás mérlegelésekor megfelelő értékelést kell végezni, mégpedig nem pusztán az energiafogyasztás tekintetében, hanem valamennyi környezeti tényezőt és az adott berendezés speciális igényeit is figyelembe véve. |
|
— |
Optimalizálni kell a sűrített levegős rendszereket a következők révén:
|
Az ebben a legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlatban leírt intézkedések valamennyi sűrített levegőt használó, elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalkozás esetében alkalmazhatók.
A hővisszanyerés tekintetében a meglévő energia- és költségmegtakarítási lehetőségek gyakorlatba átültetése érdekében a technológiai hőigénynek folyamatosan fenn kell állnia.
|
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciaértékek |
||||||||
|
|
3.1.8. A biológiai sokféleség védelme és előmozdítása
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat a biológiai sokféleségnek a gyártó létesítmények területén és a környező területeken való védelmét és fokozását célzó cselekvési terv létrehozása, végrehajtása és időszakonkénti felülvizsgálata. A cselekvési tervben például a következő intézkedések szerepelhetnek:
|
— |
fák ültetése vagy őshonos fajok visszavezetése a megrongálódott állapotú természeti környezetbe; |
|
— |
a növény- és állatvilág vizsgálata a biológiai sokféleség állapotának a valamely meghatározott területen való dokumentálása és nyomon követése érdekében; |
|
— |
annak lehetővé tétele, hogy valamely létesítményen belül lévő nyílt terület „visszatérjen a természetbe”; |
|
— |
biotópok létrehozása új élőhelyek kialakítása érdekében; |
|
— |
a személyzet tagjai, rokonaik és helyi közösségek bevonása a biológiai sokféleség előmozdítását célzó projektekbe. |
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat valamennyi elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó esetében alkalmazható.
|
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciaértékek |
||||||||
|
|
3.1.9. Megújuló energiaforrások használata
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat az, hogy az elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalkozások megújuló energiaforrásokat használnak eljárásaikhoz az alábbiaknak köszönhetően:
|
— |
igazoltan addicionális megújuló villamos energia vásárlása vagy saját villamos energia termelése megújuló energiaforrásokból; |
|
— |
saját hőtermelés megújuló energiaforrásokból. |
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat az ágazatban működő valamennyi vállalkozás tekintetében alkalmazható.
A (vállalkozó által termelt vagy vásárolt) megújuló villamos energia használata minden esetben lehetőség.
Ezzel szemben a megújuló forrásokból származó energia elektromos és elektronikai berendezések gyártási folyamataiba való integrálása sokkal nehezebb a megújuló energiaforrásokból való kinyerésének összetettsége, a magas hőmérsékleti igény és – egyes esetekben – a hőigény és a megújuló hőenergia szezonális rendelkezésre állása közötti összeegyeztethetetlenség miatt.
|
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciaértékek |
||||
|
Nem alkalmazható |
3.1.10. Optimalizált hulladékgazdálkodás a gyártó létesítményekben
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat az, hogy az elektromos és elektronikai berendezések gyártói olyan hulladékgazdálkodási stratégiát dolgoznak ki és hajtanak végre, amely kiemelt jelentőséget tulajdonít a hulladék ártalmatlanításán kívüli más kezelési lehetőségeknek is a gyártó létesítményekben termelt valamennyi hulladék tekintetében, a hulladékhierarchia betartása mellett (9). Ennek a stratégiának a nem veszélyes és a veszélyes hulladékokat is le kell fednie, ambiciózus célokat kell meghatároznia azok javítására és nyomon követésére vonatkozóan, továbbá az ipari szimbiózis megközelítés végrehajtásával kapcsolatos lehetőségeket is meg kell vizsgálnia.
Ez a legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat valamennyi elektromos és elektronikai berendezést gyártó vállalkozás tekintetében alkalmazható.
Az ipari szimbiózis hatékony végrehajtásának egyik korlátozó tényezője a különböző vállalkozások közötti kommunikáció és koordináció megteremtésének az igénye, nevezetesen az a tény, hogy a vállalkozások kevés ismerettel és rálátással rendelkeznek más vállalkozások tevékenységeire, és ennek megfelelően a hulladékok és melléktermékek lehetséges kezelési módjaira is.
|
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciaértékek |
||||||||||||||
|
|
3.2. A szállítói lánc irányítása terén alkalmazandó legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlatok
Ez a szakasz az elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalkozásokra vonatkozik, és e vállalkozások szállítói láncára vonatkozó gyakorlatokkal foglalkozik.
3.2.1. A veszélyes anyagok költséghatékony és környezetvédelmi szempontból megfelelő helyettesítését szolgáló értékelési eszközök
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat a referenciaeszközök használata a vásárolt anyagokban található veszélyes anyagok beazonosítása és értékelése céljából azok más anyagokkal való helyettesítése érdekében. A gyártók a beszállítóktól származó, ideális esetben az anyagokra vonatkozó teljes nyilatkozatok vagy megfelelőségi nyilatkozatok formájában kapott adatokat az anyagok nyomon követésére használják fel. Az értékelés ezt követően három fő lépésre koncentrál:
|
— |
annak tisztázása, hogy a szóban forgó anyag komoly aggályokra okot adó anyag (a REACH jelöltlistája alapján) vagy az RoHS értelmében korlátozott anyag-e (10), amely esetben az anyag helyettesítése kiemelt fontosságú; |
|
— |
a biztonsági adatlapról származó és a veszélyes anyagok adatbázisával történő összehasonlítás alapján megerősített, szóban forgó anyag osztályozása; |
|
— |
a fentieken kívül valamilyen értékelési eszköz használata meghatározott anyagok, például egyes ftalátok és halogénezett égésgátlók tekintetében, a legjobb alternatívák megvizsgálása érdekében. |
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat – főszabály szerint – az ágazatban működő valamennyi vállalkozás esetében alkalmazható. A kis- és középvállalkozásoknak azonban nem feltétlenül van lehetőségük az anyagokra vonatkozó teljeskörű nyilatkozatokat kérni számos beszállítótól, amely esetben kérhetnek tőlük laboratóriumi vizsgálattal kiegészített megfelelőségi nyilatkozatot.
|
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciaértékek |
||||||||
|
|
3.2.2. A szállítói lánc üvegházhatásúgáz-kibocsátására vonatkozó célok meghatározása és közzététele
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat valamennyi közvetlen, valamint a legrelevánsabb üvegházhatásúgáz-kibocsátásoknak (ÜHG-kibocsátásoknak) (az 1. és a 2. alkalmazási körbe tartozó valamennyi kibocsátásnak, és a 3. alkalmazási körbe tartozó legrelevánsabb kibocsátásoknak (11)) az általánosan elismert szabványok szerinti értékelése és rendszeres közzététele. Az értékelés alapján a legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat e közvetlen és közvetett ÜHG-kibocsátások csökkentését célzó célok meghatározása, valamint a tényleges abszolút és/vagy relatív ÜHG-kibocsátáscsökkenések bemutatása és rendszeres közzététele.
Ez a legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat az ágazatban működő valamennyi vállalkozás tekintetében alkalmazható. Az elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó ágazat értékláncának az összetettsége miatt a 3. alkalmazási körbe tartozó kibocsátások számítása tekintetében azonban bizonyos korlátok érvényesülnek.
|
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciaértékek |
||||||||||||
|
|
3.2.3. Életciklus-értékelés alkalmazása
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat az életciklus-értékelések felhasználása a döntéshozatalt támogató eszközként a következők összefüggésében: stratégiai tervezés (makroszinten), termékek, létesítmények és folyamatok tervezése (mikroszinten), valamint a vállalkozás környezeti teljesítményének nyomon követése (számvitel). A termékekcsoportokkal kapcsolatos életciklus-értékeléseknek a környezeti teljesítmény javítását célzó végzése a legrelevánsabb alkalmazása ezen értékeléseknek az iparágban, és lehetővé teszi, hogy a termékekcsoportokra vonatkozóan életciklus-értékelésen alapuló javítási célokat határozzanak meg.
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat valamennyi elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalkozásra alkalmazható, különösen a nagyvállalatokra.
A kis- és középvállalkozások tekintetében az életciklus-értékelések végzését korlátozó tényező lehet egyrészt a belső erőforrások rendelkezésre állásának kérdése, valamint az életciklus-értékelések bonyolultsága. Az életciklus-értékelések egyszerűsített eszközei és a készen elérhető adatbázisok azonban segítenek e nehézségek áthidalásában.
|
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciaértékek |
||||||||
|
|
3.2.4. A biológiai sokféleség védelme és előmozdítása az elektromos és elektronikai berendezések szállítói lánca mentén
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat a szállítói lánc termékei és tevékenységei biológiai sokféleségre gyakorolt hatásainak kezelését célzó program létrehozása és végrehajtása.
A szállítói lánc által kínált termékek és anyagok, valamint azok biológiai sokféleségre gyakorolt vonatkozó hatásának feltérképezése alapján beszerzési iránymutatásokat és követelményeket lehet megfogalmazni, amelyek célja változás elérése a biológiai sokféleséget nagyobb valószínűséggel érintő termékek és alkotóelemek terén.
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat valamennyi elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalkozás tekintetében alkalmazható.
|
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciaértékek |
||||||||||||||||||||
|
|
3.3. A körforgásos gazdaság felé történő elmozdulást elősegítő legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlatok
Ez a szakasz az elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalkozásokra vonatkozik, és olyan gazdálkodási és stratégiai gyakorlatokkal foglalkozik, amelyek célja a körforgásos gazdaság felé történő elmozdulás elősegítése.
3.3.1. A körforgásos gazdaságba illeszkedő termékek tervezésére vonatkozó stratégiai útmutatás
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat az, hogy legyen egy olyan megközelítés, amelynek célja annak biztosítása, hogy rendszerszerűen beépítsék a termékek tervezési folyamatába valamennyi különböző környezeti tényezőnek és különösen a körforgásos gazdaság felé való elmozdulás tényezőjének a vizsgálatát. Az ilyen megközelítés a következőkön alapul:
|
— |
a termék környezeti teljesítményének javítását célzó célok meghatározása, akár vállalati szinten (valamennyi termékre vonatkozó általános célok), akár az adott termék szintjén; a célkitűzéseknek egyértelműnek és megfelelően körülírtnak kell lenniük, és az egész vállalat szintjén kommunikálni kell azokat annak érdekében, hogy az alkalmazottak minden szinten tisztában legyenek azokkal; a terméktől függően a körforgásos gazdasággal kapcsolatos célokat a tartósság, a javíthatóság, a korszerűsíthetőség és az újrahasznosíthatóság alapján is meg lehet határozni, mivel a tervezés ezeket jelentős mértékben befolyásolja; |
|
— |
a termékgyártáshoz, -használathoz és -kivonáshoz kapcsolódó különböző egységektől, valamint – egyes esetekben – külső érdekelt felektől származó információk és visszajelzések beépítése a tervezési folyamatba; |
|
— |
közös erőfeszítés érzésének létrehozása a vállalat egészében az új termékekkel kapcsolatos különböző tervezési előírások kidolgozása felé; |
Ezt az alábbi megközelítések közül egy vagy több alkalmazása révén lehet elérni:
|
— |
belső környezetvédelmi standard vállalati szintű meghatározása az új termékek tervezésére, meghatározott általános célokkal és kötelezően betartandó követelményekkel, amelyek előmozdítása folyamatos a szervezet különböző egységeitől érkező visszajelzések alapján; az egyes termékek tervezésének megkezdésekor ezek aztán beépülnek az adott termékek tervezési előírásába; |
|
— |
interdiszciplináris tervezőbizottság vagy irányítócsoport létrehozása minden egyes termék tervezése tekintetében, amelynek tagjai a tényleges terméktervezési folyamat különböző szakaszaiban közvetlenül érintett valamennyi különböző egység képviselői. |
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat valamennyi elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalkozásra alkalmazható.
|
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciaértékek |
||||||||||
|
|
3.3.2. Integrált termékszolgáltatások
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat az, hogy az elektromos és elektronikai berendezések gyártói integrált termékszolgáltatást (Integrated Product Service Offerings, IPSO) nyújtanak a vállalkozások közötti, valamint a vállalkozások és fogyasztók közötti kapcsolatokban is, mégpedig oly módon, hogy a kézzelfogható termékek tervezése és értékesítése helyett olyan termékszolgáltatási rendszert kínálnak, amely fejlett funkcionális és környezeti teljesítményt eredményez. Így például az IPSO olyan ösztönzőket hoz létre a gyártók számára, amelyek célja annak biztosítása, hogy termékeik tartósak legyenek, illetve, hogy felkínálják a termékek visszavételének lehetőségét azok újbóli értékesítése vagy további felhasználás céljából történő felújítása érdekében.
Az IPSO-modell különösen a magas tőkeköltségű és hosszú hasznos élettartamú elektromos és elektronikai berendezések tekintetében alkalmazható.
A modell az alacsonyabb beszerzési költségű, kis anyagköltségű vagy jelentős méretű/súlyú elektromos háztartási berendezések terén korlátozott mértékben alkalmazható (pl. a visszavétel nem kivitelezhető, ha a gazdasági/műszaki érték a szállítási költségekhez viszonyítva túl alacsony).
|
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciaértékek |
||||||||||
|
|
3.3.3. Használt termékek újragyártása vagy kiváló minőségben történő felújítása
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat a hulladékképződés megelőzése a használt elektromos és elektronikai berendezések újragyártása vagy felújítása, valamint azok újrahasznosítás céljából történő forgalomba hozatala érdekében. Az újragyártott vagy felújított termékek legalább ugyanazt a minőségi szintet el tudják érni, mint az első forgalomba hozatalkor és a megfelelő szavatossággal történő értékesítéskor.
Ez a gyakorlat különösen a közepes vagy nagy mértékben tőkeigényes berendezések tekintetében megfelelő.
|
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciaértékek |
||||
|
|
3.3.4. Az újrahasznosított műanyagok mennyiségének növelése az elektromos és elektronikai berendezésekben
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat az újrahasznosított műanyagok fokozottabb használata az elektromos és elektronikai berendezések gyártása során, amennyiben az az előírt anyagtulajdonságok alapján megvalósítható. Ezt el lehet érni a műanyaggyártásból származó törmelék zárt rendszerű újrahasznosításával, a saját termékekből származó, fogyasztói felhasználás utáni műanyagok zárt rendszerű újrahasznosításával, valamint fogyasztói felhasználás utáni műanyaghulladékból készült újrahasznosított műanyagok beszerzésével (nyílt rendszerű újrahasznosítás).
Ez a legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat számos, az elektromos és elektronikai eszközök gyártásában használt polimer tekintetében megfelelő. Az újrahasznosított műanyagokat akkor lehet a frissen előállított műanyagok helyett használni, ha a kötelező anyagelőírások teljesülnek.
|
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciaértékek |
||||||||||
|
Nem alkalmazható |
4. AJÁNLOTT FŐ ÁGAZATSPECIFIKUS KÖRNYEZETVÉDELMI TELJESÍTMÉNYMUTATÓK
A következő táblázat az elektromos és elektronikai berendezések gyártását végző ágazatra vonatkozó fő környezeti teljesítménymutatókat sorolja fel a vonatkozó referenciaértékekkel és az adott legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlatra való hivatkozással együtt. Ezek a mutatók a 3. szakaszban említett összes mutató alhalmazát képezik.
Az elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó ágazatban alkalmazandó fő környezeti teljesítménymutatók és kiválósági referenciaértékek
|
Mutató |
Szokásos mértékegység |
Fő célcsoport |
Rövid leírás |
A nyomon követés ajánlott minimumszintje |
Kapcsolódó EMAS-alapmutató (12) |
Kiválósági referenciaértékek |
Kapcsolódó legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat (13) |
|
A gyártási folyamatokra vonatkozó legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlatok |
|||||||
|
Energiafelhasználás a tisztatérben nyomtatott áramköri lapok gyártása esetén |
kWh/m2 |
Elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalatok |
Nyomtatott áramköri lapok gyártásánál a tisztatérben felhasznált energia a gyártott nyomtatott áramköri lapok felületegységeként |
Létesítmény |
Energiahatékonyság |
Nem alkalmazható |
3.1.1. |
|
Energiafelhasználás a tisztatérben félvezetők és/vagy integrált áramkörök gyártása esetén |
kWh/cm2 |
Elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalatok |
Félvezetők és integrált áramkörök gyártásánál a tisztatérben felhasznált energia a gyártott félvezetők és/vagy integrált áramkörök felületegységeként |
Létesítmény |
Energiahatékonyság |
Nem alkalmazható |
3.1.1. |
|
Légcsereszám |
Szám/óra |
Elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalatok |
A levegőcsere gyakorisága a tisztatérben |
Létesítmény |
Energiahatékonyság |
Nem alkalmazható |
3.1.1. |
|
Hűtési rendszerhatásfok (COSP) |
A biztosított hűtőteljesítmény kW-értéke/a felhasznált energia kW-értéke |
Elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalatok |
A hűtőrendszer által biztosított hasznos hűtőteljesítmény és a hűtőrendszer által használt villamos energia aránya A kiegészítő berendezések (pl. szivattyúk) által használt energia ennek az aránynak a nevezőjében szerepel. |
Telephely |
Energiahatékonyság |
Nem alkalmazható |
3.1.2. |
|
A teljes energiaszükséglet a gyártott nyomtatott áramköri lap felületegységére vetítve |
A nyomtatott áramköri lap kWh/m2-értéke |
Elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalatok |
A nyomtatott áramköri lapok gyártásához szükséges energia mennyisége osztva a gyártott nyomtatott áramköri lapok felületével |
Létesítmény |
Energiahatékonyság |
Nem alkalmazható |
3.1.3. |
|
Nitrogénfogyasztás a gyártott nyomtatott áramköri lap felületegységére vetítve |
Nitrogén kg-ban/a gyártott nyomtatott áramköri lap kWh/m2-értéke |
Elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalatok |
A forrasztási eljárás során felhasznált nitrogén mennyisége elosztva a gyártott nyomtatott áramköri lapok teljes felületével |
Létesítmény |
Az anyagfelhasználás hatékonysága |
Nem alkalmazható |
3.1.3. |
|
A maróeljárásokhoz használt anyagokból származó újrahasznosított réz mennyisége |
t/év |
Elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalatok |
A maróeljárásokhoz használt anyagokból származó, újrahasznosított, helyszíni réz évenkénti tömege |
Telephely |
Az anyagfelhasználás hatékonysága |
Nem alkalmazható |
3.1.4. |
|
A gyártó telephelyen felhasznált víz teljes mennyisége |
A gyártott nyomtatott áramköri lap l/m2-értéke |
Elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalatok |
A gyártó telephelyen felhasznált víz teljes mennyisége osztva a gyártott nyomtatott áramköri lapok teljes felületével |
Telephely |
Víz |
Az öblítő-létesítményeknek legalább 50 %-a fel van szerelve legalább négy szakaszból álló kaszkád öblítőrendszerrel |
3.1.5. |
|
A perfluor-vegyületek normalizált kibocsátási értéke |
kg CO2eq/cm2 |
Elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalatok |
A gyártó telephely perfluor-vegyületek kibocsátása által okozott globális felmelegedési potenciálja osztva a gyártott lapok felületével |
Telephely |
Kibocsátások |
A perfluorgáz-kibocsátás normalizált kibocsátási aránya az újonnan épülő félvezetőket gyártó létesítményekben vagy a jelentős felújításon átesett létesítményekben alacsonyabb, mint 0,22 kg CO2eq/cm2. |
3.1.6. |
|
A sűrített levegős rendszer villamosenergia-felhasználása mennyiségi egységenként a végfelhasználási ponton |
kWh/m3 |
Elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalatok |
A sűrített levegős rendszer villamosenergia-felhasználása (ideértve a kompresszorok, a szárítók és másodlagos meghajtók energiafelhasználását is)/a szállított sűrített levegő normál köbmétere meghatározott nyomásszinten |
Telephely |
Energiahatékonyság |
A sűrített levegős rendszer villamosenergia-felhasználása a szállított sűrített levegő m3-ére vetítve kisebb, mint 0,11 kWh, nagy méretű berendezéseknél 6,5 bar túlnyomás, valamint 1 013 mbar és 20 oC értéken normalizált térfogatáram melletti üzemet alapul véve, ahol a nyomáskülönbségek nem haladják meg a 0,2 bart |
3.1.7. |
|
Levegőszivárgási mutató |
Szám |
Elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalatok |
A levegőszivárgási mutatót olyankor számítják ki, amikor minden levegőfogyasztó berendezés le van kapcsolva, az adott kompresszor üzemi idejében számolt összege szorozva a kompresszor kapacitásával, majd elosztva a készenléti állapotban töltött teljes idővel és a rendszer kompresszorainak teljes névleges kapacitásával, kifejezése pedig a következőképpen történik:
ahol: a ti(cr) az az időtartam (perc), amely alatt egy kompresszor működik, az összes levegőfogyasztó berendezés lekapcsolt állapotában (a sűrített levegős rendszer készenléti állapota); a Ci(cr) a ti(cr) időtartamra bekapcsoló kompresszor kapacitása (Nl/perc), az összes levegőfogyasztó berendezés lekapcsolt állapotában; a t(sb) az az összidő (perc), amely alatt a beszerelt sűrített levegős berendezés készenléti üzemmódban van; a C(tot) a sűrített levegős rendszerben lévő összes kompresszor névleges kapacitásának az összege (Nl/perc). |
Telephely |
Energiahatékonyság |
Minden levegőfogyasztó berendezés lekapcsolása után a hálózati nyomás állandó marad, és a (készenléti állapotban lévő) kompresszorok nem váltanak terheléses állapotba |
3.1.7. |
|
A biodiverzitási helyszíni cselekvési terv végrehajtása valamennyi gyártó létesítményben |
I/N |
Elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalatok |
Ez a mutató azt jelzi, hogy vajon az összes gyártó létesítmény rendelkezik-e a telephelyre vonatkozó biodiverzitási cselekvési tervvel |
Telephely |
Biológiai sokféleség |
A biodiverzitási cselekvési tervet hajtanak végre valamennyi gyártó létesítményben a biológiai sokféleség (növény- és állatvilág) védelme és előmozdítása érdekében az adott telephelyen |
3.1.8. |
|
A megújuló energiaforrásokból származó (a vállalkozó által termelt vagy igazoltan az addicionalitás elvének megfelelően vásárolt) villamos energia aránya a teljes villamosenergia-felhasználáshoz képest |
% |
Elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalatok |
A saját termelésű vagy vásárolt megújuló energiaforrásokból származó villamos energia osztva a telephelyen felhasznált összes villamosenergia-felhasználással A vásárolt megújuló villamos energia csak abban az esetben vehető figyelembe ebben a mutatóban, ha az igazoltan addicionális jellegű (azaz valamely másik szervezetnél vagy az elektromos hálózat villamosenergia-mixében nem számoltak még vele). |
Telephely |
Energiahatékonyság |
Nem alkalmazható |
3.1.9. |
|
A megújuló energiaforrásokból származó hő aránya a teljes hőhasználathoz képest |
% |
Elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalatok |
A megújuló energiaforrásokból (naphőenergiából, geotermikus energiából, biomasszából) származó hő osztva a telephelyen használt összes felhasznált hővel |
Telephely |
Energiahatékonyság |
Nem alkalmazható |
3.1.9. |
|
Ártalmatlanítástól eltérített hulladék aránya a gyártási telephelyeken termelt hulladékon belül |
% |
Elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalatok |
Az újrafelhasználásra, újrahasznosításra vagy energetikai hasznosításra küldött hulladék tömege osztva a gyártó telephelyen belül keletkezett hulladék teljes mennyiségével Ez a mutató külön kiszámítható a veszélyes és a nem veszélyes hulladékok és/vagy a hulladékáram legfontosabb anyagai (pl. a fémtörmelék vagy a polimerek) tekintetében. |
Telephely |
Hulladék |
A vállalkozás valamennyi gyártási telephelyén átlagosan 93 %-ot ér el az ártalmatlanítástól eltérített hulladék aránya terén |
3.1.10. |
|
Hulladékgazdálkodási stratégiával rendelkező telephelyek aránya |
% |
Elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalatok |
Ez a mutató a következőképpen fejezhető ki: a hulladékgazdálkodási stratégiával rendelkező telephelyek száma – ennek a legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlatnak a leírásában bemutatott elemek alapján – osztva a vállalat telephelyeinek a teljes számával. Amennyiben valamely vállalat csak egy telephellyel rendelkezik, az kifejezhető igen/nem mutatóként a telephelyre vonatkozóan. |
Telephely |
Hulladék |
A vállalkozás valamennyi telephelyére vonatkozóan rendelkezik hulladékgazdálkodási stratégiával |
3.1.10. |
|
A szállítói lánc irányítása terén alkalmazandó legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlatok |
|||||||
|
Az anyagokra vonatkozó teljes nyilatkozatot biztosító beszállítók aránya |
% |
Elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalatok |
Ez a mutató a szállítói lánchoz kapcsolódó költségeken belül az olyan beszállítókhoz kapcsolódó költségek százalékos arányát méri, amelyek az anyagokra vonatkozó teljeskörű nyilatkozatot biztosítanak. |
Telephely |
Biológiai sokféleség Az anyagfelhasználás hatékonysága |
Valamennyi fő beszállító tekintetében (a szállítói lánchoz kapcsolódó költségek százalékos aránya tekintetében) bevezetésre kerültek az anyagokra vonatkozó teljes nyilatkozatok kiadásához szükséges kötelező előírások |
3.2.1. |
|
Valamely általánosan elismert szabványos módszer szerint számított ÜHG-kibocsátások időszakos (pl. éves) közzététele |
I/N |
Elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalatok |
Ez a mutató azt jelzi, hogy az adott vállalat ÜHG-kibocsátásainak a kiszámítása (ideértve az 1. és 2. alkalmazási körbe tartozó kibocsátásokat és a 3. alkalmazási kör legrelevánsabb kibocsátásait is) valamely általánosan elismert szabványos módszer szerint történik-e, és azok időszakos közzétételére is sor kerül-e. |
Vállalat |
Kibocsátások |
Az ÜHG-kibocsátások kiszámítása (ideértve az 1. és 2. alkalmazási körbe tartozó kibocsátásokat és a 3. alkalmazási kör legrelevánsabb kibocsátásait is) valamely általánosan elismert szabványos módszer szerint történik, és azok időszakos közzétételére is sor kerül |
3.2.2. |
|
A bemutatott tényleges abszolút és/vagy relatív ÜHG-kibocsátáscsökkenés időszakos (pl. éves) közzététele |
I/N |
Elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalatok |
Ez a mutató a vállalkozás által elért, bizonyított tényleges ÜHG-kibocsátáscsökkenés időszakos közzétételét fejezi ki. |
Vállalat |
Kibocsátások |
Az abszolút és/vagy relatív tényleges ÜHG-kibocsátások csökkentése bemutatásra és időszakosan közzétételre kerül |
3.2.2. |
|
Az életciklus-értékeléseknek a 14040. és 14044. sz. ISO szabvány szerinti beépítése a vállalkozások környezetvédelmi stratégiájába, valamint az életciklus-értékelés felhasználása új és átalakított termékek létrehozását célzó döntések meghozatala során |
I/N |
Elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalatok |
Ez a mutató azt jelzi, hogy része-e a vállalat környezetvédelmi stratégiájának életciklus-értékelés, valamint, hogy az életciklus-értékelés alkalmazása segíti-e az új vagy átalakított termékek létrehozását célzó nagyobb döntések meghozatalát. |
Vállalat |
Energiahatékonyság Az anyagfelhasználás hatékonysága Víz Hulladék Biológiai sokféleség Kibocsátások |
Az életciklus-értékelés végrehajtása a 14040. és 14044. sz. nemzetközi ISO szabvány szerint történik A vállalkozás életciklus-értékeléseket végez az új és átalakított termékekre vonatkozóan, és az eredményeket rendszeresen alapul veszi termékfejlesztési döntései meghozatala során |
3.2.3. |
|
Beszerzési iránymutatások és követelmények megfogalmazása a biodiverzitási értékelés során meghatározott legrelevánsabb termékekre és anyagokra vonatkozóan (I/N) |
I/N |
Elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalatok |
Ez a mutató azt jelzi, hogy a legrelevánsabbnak minősített termékek és anyagok tekintetében életbe léptetnek-e a biodiverzitási beszerzési iránymutatásokat és követelményeket a szállítói lánc által biztosított termékek és anyagok biológiai sokféleségre gyakorolt hatásának időszakos értékelésében. |
Vállalat |
Biológiai sokféleség |
A vállalat végrehajtja a szállítói lánc által biztosított termékek és anyagok biológiai sokféleségre gyakorolt hatása időszakos értékelését célzó programot, és az értékelés eredményeit felhasználják a legrelevánsabb termékekre és anyagokra vonatkozó beszerzési iránymutatások és követelmények megfogalmazásához. |
3.2.4. |
|
A körforgásos gazdaság felé történő elmozdulást elősegítő legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlatok |
|||||||
|
A körforgásos gazdasággal kapcsolatos célkitűzések meghatározása az új termékekre vonatkozóan |
I/N |
Elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalatok |
Ez a mutató azt jelzi, hogy vannak-e az új termékekre vagy termékcsoportokra vonatkozóan a körforgásos gazdaság előmozdítását célzó célkitűzések. |
Vállalat |
Az anyagfelhasználás hatékonysága |
A vállalat a körforgásos gazdasággal kapcsolatos célkitűzéseket léptetett életbe az új termékekre vonatkozóan, valamint hatékony terméktervezési folyamatot e célkitűzések elérésének biztosítása érdekében |
3.3.1. |
|
Azon termékek vagy alkotóelemek aránya (szám vagy bevétel alapján), amelyek esetében a megkezdett tervezési vagy újratervezési ciklusok kifejezett módon foglalkoznak a körforgásos gazdasággal kapcsolatos különböző megközelítésekkel |
% |
Elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalatok |
Azon termékek vagy alkotóelemek száma, amelyekre vonatkozóan végrehajtottak a körforgásos gazdaságot célzó különböző megközelítésekkel kifejezetten foglalkozó tervezési vagy újratervezési ciklusokat, osztva a vállalat által gyártott termékek vagy alkotóelemek teljes számával |
Vállalat |
Az anyagfelhasználás hatékonysága |
Nem alkalmazható |
3.3.1. |
|
Az IPSO-modell végrehajtása annak biztosítása mellett, hogy az környezetvédelmi előnyökkel fog járni |
I/N |
Elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalatok |
Ez a mutató azt jelzi, hogy van-e a termékek környezeti teljesítményének a javítását célzó IPSO-modell érvényben |
Vállalat |
Az anyagfelhasználás hatékonysága |
A vállalat alkalmazza az IPSO-modellt vállalkozásában, biztosítva, hogy az a kínált termékszolgáltatás környezeti teljesítményének a folyamatos javulását eredményezze |
3.3.2. |
|
Az ügyfél telephelyén az IPSO-modell szerint beszerelt termékek visszavételi aránya termékkategóriánként |
% |
Elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalatok |
Ennek a mutatónak a kifejezése a következőképp történik: az ügyfél telephelyén az IPSO-modell keretén belül beépített és a gyártó által átalakításra vagy további felhasználás céljából történő felújításra visszavett termékek százalékos aránya |
Vállalat |
Az anyagfelhasználás hatékonysága |
lízingszerződésekből a fogyasztó általi használat után az eszközök 100 %-ának visszavétele, valamint 30 %-ának felújítása |
3.3.2. |
|
Az újrahasznosított eszközök aránya az IPSO-modell szerint beszerelt összes eszközhöz képest |
% |
Elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalatok |
A mutató a következőképpen fejezhető ki: az újrafelhasznált eszközök száma osztva a vállalat által az IPSO-modell keretén belül beépített eszközök teljes számával |
Vállalat |
Az anyagfelhasználás hatékonysága |
Nem alkalmazható |
3.3.2. |
|
Életciklus-értékelés annak bemutatására, hogy az újragyártási vagy felújítási tevékenységek nettó környezeti hasznot hoznak, az új termékmodellek energiahatékonyságával kapcsolatos előnyökre is figyelemmel |
I/N |
Elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalatok |
Ez a mutató fejezi ki az életciklus-értékelés újragyártási vagy felújítási tevékenységek tényleges környezeti nettó hasznának bizonyítására való felhasználását. |
Vállalat |
Az anyagfelhasználás hatékonysága |
Az életciklus-értékelés célja annak bemutatása, hogy az újragyártási vagy felújítási tevékenységek nettó környezeti hasznot hoznak, az új termékmodellek energiahatékonyságával kapcsolatos előnyökre is figyelemmel |
3.3.3. |
|
A gyártás során használt, fogyasztás előtti hulladékból származó újrahasznosított műanyagok teljes mennyisége |
Tonna |
Elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalatok |
Az elektromos és elektronikai berendezések gyártásához felhasznált, fogyasztás előtti hulladékból származó újrahasznosított műanyagok tömege |
Telephely/vállalat |
Az anyagfelhasználás hatékonysága |
Nem alkalmazható |
3.3.4. |
|
A gyártás során használt, fogyasztás utáni hulladékból származó újrahasznosított műanyagok teljes mennyisége |
Tonna |
Elektromos és elektronikai berendezéseket gyártó vállalatok |
Az elektromos és elektronikai berendezések gyártásához felhasznált, fogyasztás utáni hulladékból származó újrahasznosított műanyagok tömege |
Telephely/vállalat |
Az anyagfelhasználás hatékonysága |
Nem alkalmazható |
3.3.4. |
(1) A tudományos és szakpolitikai jelentés nyilvánosan hozzáférhető a JRC webhelyén, a következő címen: http://susproc.jrc.ec.europa.eu/activities/emas/documents/BEMP_EEE_Manufacturing.pdf. Az ezen ágazati referenciadokumentumban rögzített, a legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlatokra és azok alkalmazhatóságára vonatkozó megállapítások, illetőleg a meghatározott konkrét környezeti teljesítménymutatók és kiválósági referenciaértékek a tudományos és szakpolitikai jelentésben dokumentált megállapításokon alapulnak. A jelentés tartalmaz minden háttér-információt és műszaki részletet.
(2) A Tanács 1836/93/EGK rendelete (1993. június 29.) az ipari vállalkozásoknak a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben való önkéntes részvételének lehetővé tételéről (HL L 168., 1993.7.10., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 761/2001/EK rendelete (2001. március 19.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről (HL L 114., 2001.4.24., 1. o.).
(4) Az EMAS-rendelet IV. melléklete B. szakaszának e) pontja úgy rendelkezik, hogy a környezetvédelmi nyilatkozatnak tartalmaznia kell „a szervezetről rendelkezésre álló teljesítményadatok összegzés[ét,] összehasonlítva a környezeti célokkal és célkitűzésekkel, tekintettel a jelentős környezeti hatásokra. Jelentést kell készíteni az alapmutatókról és a C. szakaszban meghatározott egyéb létező releváns környezeti teljesítményi mutatóról.” A IV. melléklet C. szakasza értelmében „minden szervezet évente jelentést készít a környezetvédelmi nyilatkozatában pontosabban meghatározott környezeti tényezőkhöz kapcsolódó teljesítményéről is, és ha rendelkezésre állnak, figyelembe veszi a 46. cikkben említett ágazati referenciadokumentumokat.”
(5) Az egyes legjobb gyakorlatok részletes leírása és az alkalmazásukra vonatkozó gyakorlati útmutatás a JRC által készített tudományos és szakpolitikai jelentésben olvasható, amely elérhető a következő internetes oldalon: http://susproc.jrc.ec.europa.eu/activities/emas/documents/BEMP_EEE_Manufacturing.pdf. Az érdeklődő szervezetek itt további információkat találnak az ebben az ÁRD-ben bemutatott legjobb gyakorlatokról.
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).
(7) Az átáramlási sebesség az a sebesség, amelyen egy légkezelő egységben a levegő a szűrőkön vagy a fűtő-/hűtőtekercseken áthalad.
(8) A levegőszivárgási mutatót olyankor számítják, amikor minden levegőfogyasztó berendezés le van kapcsolva, a következő hányadosok összegeként: az egyes kompresszorok üzemi ideje szorozva azok kapacitásával, majd elosztva a készenléti állapotban töltött teljes idő és a rendszer kompresszorai teljes névleges kapacitásának szorzatával: .
(9) A hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.) – közismert nevén a hulladékokról szóló keretirányelv – fontossági sorrendet vezet be a hulladékok mennyiségének csökkentését célzó és a hulladékgazdálkodási intézkedések tekintetében. Ez hulladékhierarchia néven ismert. A hierarchiában első helyen a hulladékképződés megelőzése áll, ezt követi a hulladékok újrafelhasználása, majd újrahasznosítása, majd az olyan hulladékok (energia) hasznosítása), amelyek keletkezése nem megelőzhető, illetve amelyeket nem lehet újból felhasználni vagy újrahasznosítani. Végül pedig a hulladék ártalmatlanítását csak abban az esetben szabad fontolóra venni, ha a fenti lehetőségek egyike sem kivitelezhető.
(10) Ezek közül néhány azonban használható az RoHS kivétellistája alapján.
(11) Az ÜHG-jegyzőkönyv szerint az 1. alkalmazási köbe tartozik a vállalkozások valamennyi közvetlen ÜHG-kibocsátása, vagyis azok a kibocsátások, amelyekre saját tulajdonban lévő vagy a vállalkozás ellenőrzése alá tartozó létesítményekből vagy járművekből kerül sor. A 2. alkalmazási köre tartoznak a vásárolt villamos energia, hő, hideg levegő vagy gőz fogyasztásából származó közvetett ÜHG-kibocsátások, amelyek máshol kerültek a légkörbe a vállalkozás területének határain belül felhasznált energia előállítása céljából. A 3. alkalmazási körbe a vállalkozás területének határain belülre kerülő vagy onnan kijutó termékekből (árucikkekből vagy szolgáltatásokból), illetve anyagáramlásokból származó valamennyi egyéb közvetett kibocsátás tartozik.
(12) Az EMAS-alapmutatókat az 1221/2009/EK rendelet IV. melléklete tartalmazza (C. szakasz 2. pont).
(13) A számok e dokumentum szakaszaira utalnak.