21.10.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 267/12 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2019/1743 HATÁROZATA
(2019. október 15.)
a többlet tartalékállományok és egyes betétek díjazásáról (átdolgozás) (EKB/2019/31)
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésére,
tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 3.1. cikke első francia bekezdésére és 17–19. cikkére,
mivel:
(1) |
Az EKB/2014/23 határozat (1) jelentős mértékben módosult. (2) Mivel további módosításokra van szükség, az említett határozatot az egyértelműség érdekében át kell dolgozni. |
(2) |
A Kormányzótanács kiigazíthatja az intézmények többlet tartalékállománya egészének vagy részének díjazását. 2019. szeptember 12-én a Kormányzótanács elhatározta a többlettartalék díjazására vonatkozó kétszintű rendszer bevezetését, amely az intézmények többlet likviditásállományának, azaz a kötelező tartalékot meghaladó tartalékállománynak egy részét mentesíti a betéti rendelkezésre állásra vonatkozó kamatláb szerinti negatív kamat alól. Különösen, a Kormányzótanács döntött arról, hogy mentesíti az intézmények kötelező tartalékának többszörösét. A Kormányzótanács döntött arról, hogy az intézmények többlet tartalékállománya mentesítés alá eső részének kiszámításához használt, az intézmények kötelező tartalékára alkalmazott kezdeti m szorzó értéke hat minden figyelembe vehető intézmény tekintetében, és a többlet tartalékállomány mentesítés alá eső részére alkalmazandó kezdeti kamatlábat nulla százalékban határozza meg. Ezt az m szorzót és a többlet tartalékállomány mentesítés alá eső részére alkalmazandó kamatlábat a Kormányzótanács idővel módosíthatja. |
(3) |
A többlettartalék díjazására vonatkozó kétszintű rendszer bevezetéséről szóló döntés a monetáris politika banki alapú transzmissziójának támogatását célozza, megőrizve mindeközben a negatív kamatlábaknak az alkalmazkodó monetáris politikai irányvonalra és az Európai Központi Bank (EKB) által kitűzött célhoz továbbra is tartósan közelítő inflációra gyakorolt támogató hatását. A kétszintű rendszer biztosítja, hogy a negatív kamatok intézményeknél felmerülő költsége nem ütközik a zavartalan, elsősorban banki alapú monetáris transzmisszióval az euroövezetben, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A többlet tartalékállományok kamatozása
(1) Az 1745/2003/EK európai központi banki rendelet (EKB/2003/9) (3) 2. cikkének hatálya alá tartozó intézmények olyan tartalékállománya, amely meghaladja a 2531/98/EK tanácsi rendelet (4) és az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) által előírt kötelező tartalékot (a továbbiakban: többlettartalék), a nulla százalék vagy a betéti rendelkezésre állás kamata közül az alacsonyabbnak megfelelő mértéken kamatozik.
(2) Az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 1. és 6. cikke szerint az intézmény tartalékszámláján tartott többlet tartalékállománynak a legfeljebb az intézmény kötelező tartalékának többszöröséig (a továbbiakban: mentesíthető rész) terjedő része mentesül az (1) bekezdésben meghatározott kamatozási szabály alól. A mentesíthető rész kiszámításához használt m szorzót és a többlet tartalékállomány mentesítés alá eső részére alkalmazandó kamatlábat a Kormányzótanács határozza meg, majd közzéteszik az EKB honlapján. Eltérő rendelkezés hiányában az m szorzó és/vagy a többlet tartalékállomány mentesítés alá eső részére alkalmazandó kamatláb bármely módosítása a Kormányzótanács döntésének bejelentését követő tartalékolási időszaktól alkalmazandó. A többlet tartalékállomány mentesítés alá eső részét az intézmény tartalékszámlájának átlagos naptári napvégi egyenlege alapján kell meghatározni a tartalékolási időszak vonatkozásában, az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 1. és 6. cikke szerint. Az eurorendszernél betéti rendelkezésre állás keretében tartott állományok nem tekintendők többlet tartaléknak.
(3) A többlettartalék mentesített és nem mentesített állományai tekintetében esedékes vagy kapott kamatot le kell vonni az érintett intézmény tartalékszámlájának megterhelésével vagy adott esetben ki kell fizetni, a kamatszámítással érintett tartalékolási időszak végét követő második NKB-munkanapon.
(4) A kötelező tartalékot az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 10. vagy 11. cikke alapján közvetítőn keresztül képző intézmények esetében a mentesíthető rész kiszámítása e bekezdés szerint történik. A mentesíthető rész kiszámításához használt m szorzót arra az összevont kötelező tartalékra kell alkalmazni, amelyet az érintett közvetítő intézmény saját nevében és valamennyi olyan intézmény nevében kezel, amelynek kötelező tartalékát az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 10. vagy 11. cikke alapján kezeli. A többlet tartalékállomány mentesítés alá eső részére alkalmazandó kamatláb csak az érintett közvetítő 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 1. és 6. cikke szerinti tartalékszámláján képzett többlettartalékra alkalmazandó.
2. cikk
Az EKB-nál tartott egyes betétek kamatozása
Az EKB/2003/14 határozattal (5), az EKB/2010/31 határozattal (6) és az EKB/2010/17 határozattal (7) összhangban az EKB-nál fenntartott számlák továbbra is a betéti rendelkezésre állás kamatával kamatoznak. Amennyiben azonban e számlákon azon időpontot megelőzően kell betétet tartani, hogy az adott mechanizmusra alkalmazandó jogi vagy szerződéses szabályokkal összhangban fizetést kellene teljesíteni, az ilyen betétek az ezen előzetes időszak alatt a nulla százalék vagy a betéti rendelkezésre állás kamata közül a magasabbnak megfelelő mértéken kamatoznak.
3. cikk
Hatályon kívül helyezés
(1) Az EKB/2014/23 határozat ezennel hatályát veszti.
(2) A hatályon kívül helyezett határozatra történő hivatkozásokat erre a határozatra történő hivatkozásként kell értelmezni, a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.
4. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba. 2019 hetedik tartalékolási időszakától alkalmazandó, 2019. október 30-ával kezdődően.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2019. október 15-én.
az EKB Kormányzótanácsa részéről
az EKB elnöke
Mario DRAGHI
(1) Az EKB/2014/23 határozata (2014. június 5.) a betétek, egyenlegek és többlet tartalékállományok díjazásáról (HL L 168., 2014.6.7., 115. o.).
(2) Lásd az I. mellékletet.
(3) Az Európai Központi Bank 1745/2003/EK rendelete (2003. szeptember 12.) a kötelező tartalékok alkalmazásáról (EKB/2003/9) (HL L 250., 2003.10.2., 10. o.).
(4) A Tanács 2531/98/EK rendelete (1998. november 23.) a kötelező tartalékok Európai Központi Bank által történő alkalmazásáról (HL L 318., 1998.11.27., 1. o.).
(5) Az EKB/2003/14 határozat (2003. november 7.) az Európai Közösség által a középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus keretében végzett hitelnyújtási és hitelfelvételi műveletek kezeléséről (HL L 297., 2003.11.15., 35. o.).
(6) Az EKB/2010/31 határozat (2010. december 20.) az azon tagállamoknak nyújtandó EFSF-hitelekkel kapcsolatos fizetések feldolgozására szóló számlák megnyitásáról, amelyek pénzneme az euro (Hl L 10., 2011.1.14., 7. o.).
(7) Az EKB/2010/17 határozat (2010. október 14.) az Unió által az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében végzett forrásbevonási és hitelezési műveletek nyilvántartásáról (HL L 275., 2010.10.20., 10. o.).
I. melléklet
A hatályon kívül helyezett határozat és módosítása
Az EKB/2014/23 határozat |
|
Az Európai Központi Bank (EU) 2015/509 határozata (EKB/2015/9) |
II. melléklet
Megfelelési táblázat
EKB/2014/23 határozat |
Ez a határozat |
1. cikk |
– |
2. cikk |
1. cikk |
3. cikk |
– |
4. cikk |
– |
5. cikk |
2. cikk |
– |
3. cikk |
6. cikk |
4. cikk |
– |
I. melléklet |
– |
II. melléklet |