A BIZOTTSÁG (EU) 2018/2033 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2018. október 18.)

a délnyugati vizeken bizonyos fajok tengerfenéki halászatában a 2019–2021-es időszakban alkalmazandó visszadobási terv létrehozásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikke (6) bekezdésére, valamint 18. cikke (1) és (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1380/2013/EU rendelet a fogási korlátok hatálya alá tartozó fajokra vonatkozó kirakodási kötelezettség bevezetésével törekszik minden uniós halászati tevékenységben fokozatosan felszámolni a visszadobás gyakorlatát.

(2)

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (6) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a tagállamok által kidolgozott, az illetékes tanácsadó testületekkel egyeztetett közös ajánlások alapján, felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján visszadobási terveket fogadjon el egy legfeljebb hároméves kezdeti időtartamra, amely egy további, összesen hároméves időtartammal meghosszabbítható.

(3)

Belgium, Spanyolország, Franciaország, Hollandia és Portugália közvetlen halászati állománygazdálkodási érdekkel bír a délnyugati vizeken. Az (EU) 2015/2439 felhatalmazáson alapuló rendelet (2) útján a Bizottság visszadobási tervet állapított meg egyes tengerfenéken élő fajoknak a 2016–2018-as időszakban a délnyugati vizeken történő halászatára vonatkozóan; az említett rendeletet a Belgium, Spanyolország, Franciaország, Hollandia és Portugália által 2016-ban benyújtott közös ajánlás nyomán hatályon kívül helyezte és felváltotta az (EU) 2016/2374 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3). Az (EU) 2016/2374 felhatalmazáson alapuló rendeletet módosította az (EU) 2018/44 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4).

(4)

2018. május 31-én Belgium, Spanyolország, Franciaország, Hollandia és Portugália a délnyugati vizekkel foglalkozó tanácsadó testülettel folytatott konzultációt követően új közös ajánlást nyújtott be a Bizottsághoz. Az érintett tudományos testületek szakvéleményeket adtak, amelyeket a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) áttekintett (5). 2018. szeptember 11-én a 28 tagállam és a Bizottság, valamint megfigyelőként az Európai Parlament képviselőinek részvételével szakértői csoport ült össze, és megvitatta a szóban forgó intézkedéseket.

(5)

Az (EU) 2016/2374 felhatalmazáson alapuló rendelet a kirakodási kötelezettség alóli mentességet tartalmazott a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) 8 és 9 alterületén fenékvonóhálóval kifogott norvég homár tekintetében, mivel a meglévő tudományos adatok az adott fajt célzó halászeszközök, a halászati gyakorlatok és az ökoszisztéma jellemzőit figyelembe véve potenciálisan magas túlélési arányokat jeleztek. Értékelésében (6) a HTMGB azt állapította meg, hogy a 2016–2018-ban lefolytatott legújabb kísérletek és az akkor elkészült legújabb tanulmányok a korábbi tudományos munka során megfigyelt túlélési arányhoz hasonló túlélési arányokat mutatnak. Ezért, mivel a körülmények nem változtak, a túlélési arányon alapuló említett mentességet fenn kell tartani a 2019–2021-es időszakra vonatkozó, a tengerfenéki fajok délnyugati vizeken történő halászatára alkalmazandó visszadobási tervben is.

(6)

Az ICES 8 és 9 alterületen bármilyen halászeszközzel kifogott rájaalakúak túlélési arányára vonatkozóan nem állnak rendelkezésre részletes tudományos bizonyítékok a mentességet élvező összes flottaszegmens és eszközkombináció tekintetében. Mindazonáltal a túlélési arányok néhány kivételtől eltekintve általában megalapozottak, de további adatokra van szükség. Az adatgyűjtés érdekében folytatni kell a halászatot, és ezért a Bizottság úgy véli, hogy a mentességet meg kell adni, de a tagállamokat kötelezni kell olyan megfelelő adatok benyújtására, amelyek lehetővé teszik a HTMGB számára az indokok teljeskörű értékelését, a Bizottság számára pedig a felülvizsgálatot. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamoknak minden évben május 31. előtt a lehető leghamarabb be kell nyújtaniuk a következőket: a) a túlélési arány növelése és a HTMGB által jelzett hiányzó adatok pótlása érdekében kidolgozott, a HTMGB által évente értékelésre kerülő ütemterv, b) éves jelentések a túlélési arányt érintő programok előrehaladásáról és módosításáról/kiigazításáról.

(7)

A rájaalakúak túlélési arányának vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a kakukkráják (Leucoraja naevus) túlélési aránya sokkal alacsonyabb, mint más fajoké, és a vonatkozó tudományos ismeretek kevésbé megalapozottak. Ha azonban e faj kizárásra kerül a mentesség köréből, az lehetetlenné tenné a halászatot és a pontos adatok gyűjtésének folytatását. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy ezt a mentességet csak 1 évre indokolt engedélyezni, és sürgősen új tanulmányokra, valamint magasabb túlélési arányt biztosító intézkedésekre van szükség, melyeket 2019. május 31. előtt a lehető leghamarabb a HTMGB elé kell terjeszteni értékelésre.

(8)

Az új közös ajánlás túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazását javasolja az ICES 9a körzetben a „voracera” nevű kisüzemi halászeszközzel kifogott nagyszemű vörösdurbincsokra vonatkozóan is. A tagállamok tudományos bizonyítékokkal szolgáltak a visszadobott nagyszemű vörösdurbincsok túlélési arányának alátámasztására. A bizonyítékokat benyújtották a HTMGB-nek, amely megállapította, hogy a mentesség indokolt. A szóban forgó mentességet ezért indokolt belefoglalni a 2019–2021-es időszakra vonatkozó új visszadobási tervbe.

(9)

Az új közös ajánlás túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazását javasolja az ICES 10 alterületen horoggal vagy horogsorral kifogott nagyszemű vörösdurbincsokra vonatkozóan is. A tagállamok tudományos bizonyítékokkal szolgáltak az említett halászat keretében kifogott nagyszemű vörösdurbincsok túlélési arányának alátámasztására. A bizonyítékokat benyújtották a HTMGB-nek, amely megállapította, hogy a mentesség indokolt. A szóban forgó mentességet ezért indokolt belefoglalni a 2019–2021-es időszakra vonatkozó új visszadobási tervbe.

(10)

Az (EU) 2016/2374 felhatalmazáson alapuló rendelet a kirakodási kötelezettség alóli, az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (5) bekezdésének c) pontja szerinti de minimis kivételeket tartalmazott az ICES 8a és 8b körzetben merevítőrudas vonóhálóval és fenékvonóhálóval kifogott közönséges nyelvhalakra, valamint az ICES 8a és 8b körzetben tükörhálóval és kopoltyúhálóval kifogott közönséges nyelvhalakra vonatkozóan. A HTMB megvizsgálta (7) az említett kivételekre vonatkozóan a tagállamok által az új közös ajánlásban közölt bizonyítékokat. Megállapította, hogy a közös ajánlás megalapozott érveket tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a nem szándékos fogások kezelésének aránytalan költségei mellett nehézséget okoz a szelektivitás fokozása. Ezért, mivel a körülmények nem változtak, a de minimis kivételeket fenn kell tartani a 2019–2021-es időszakra vonatkozó, a tengerfenéki fajok délnyugati vizeken történő halászatára alkalmazandó visszadobási tervben is.

(11)

Az (EU) 2016/2374 felhatalmazáson alapuló rendelet a kirakodási kötelezettség alóli, az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (5) bekezdésének c) pontja szerinti de minimis kivételt tartalmazott az ICES 8 és 9 alterületen vonóhálóval és kerítőhálóval kifogott szürke tőkehalakra vonatkozóan. A HTMGB áttekintette a tagállamok által az említett kivételre vonatkozóan szolgáltatott bizonyítékokat, és úgy ítélte meg (8), hogy a szelektivitás javulásának értékeléséhez további vizsgálatokra van szükség. Az adatgyűjtés érdekében folytatni kell a halászatot, és ezért a Bizottság úgy véli, hogy a mentességet átmenetileg meg kell adni, de a tagállamokat kötelezni kell olyan megfelelő adatok benyújtására, amelyek lehetővé teszik a HTMGB számára az indokok teljeskörű értékelését, a Bizottság számára pedig a felülvizsgálatot. A de minimis kivételt ezért átmeneti jelleggel, 2019. december 31-ig kell biztosítani. Az érintett tagállamoknak további vizsgálatokat kell végezniük, és az adatokat 2019. május 31. előtt a lehető leghamarabb a HTMGB elé kell terjeszteniük értékelésre.

(12)

Az új közös ajánlás új de minimis kivételeket javasol az alábbiak tekintetében:

—	az ICES 10 alterületen horoggal vagy horogsorral kifogott nyálkásfejű halak,

—	az ICES 10 alterületen horoggal vagy horogsorral kifogott ezüstös tengericompók,

—	az ICES 8 és 9 alterületen vonóhálóval és kerítőhálóval kifogott fattyúmakrélák,

—	az ICES 8, 9 és 10 alterületen, valamint a Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság (CECAF) 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 körzetében kopoltyúhálóval kifogott fattyúmakrélák,

—	az ICES 8 és 9 alterületen vonóhálóval és kerítőhálóval kifogott makrélák,

—	az ICES 8, 9 és 10 alterületen, valamint a CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 körzetben kopoltyúhálóval kifogott makrélák,

—	az ICES 8 és 9 alterületen vonóhálóval és kerítőhálóval kifogott szardellák,

—	az ICES 8 és 9 alterületen vonóhálóval és kerítőhálóval kifogott disznófejűhal-félék,

—	az ICES 8 és 9 alterületen vonóhálóval és kerítőhálóval kifogott szárnyas rombuszhalak,

—	az ICES 8 és 9 alterületen kopoltyúhálóval kifogott szárnyas rombuszhalak,

—	az ICES 8 és 9 alterületen vonóhálóval és kerítőhálóval kifogott sima lepényhalak,

—	az ICES 8 és 9 alterületen kopoltyúhálóval kifogott sima lepényhalak,

—	az ICES 8 és 9 alterületen vonóhálóval és kerítőhálóval kifogott ördöghalfélék,

—	az ICES 8 és 9 alterületen kopoltyúhálóval kifogott ördöghalfélék,

—	az ICES 8 és 9 alterületen vonóhálóval és kerítőhálóval kifogott vékonybajszú tőkehalak,

—	az ICES 8 és 9 alterületen kopoltyúhálóval kifogott vékonybajszú tőkehalak,

—	az ICES 8 és 9 alterületen vonóhálóval és kerítőhálóval kifogott sávos tőkehalak,

—	az ICES 8 és 9 alterületen kopoltyúhálóval kifogott sávos tőkehalak,

—	az ICES 9a körzetben vonóhálóval és kerítőhálóval kifogott ezüstös tengericompók,

—	az ICES 9a körzetben vonóhálóval és kerítőhálóval kifogott nagyszemű vörösdurbincsok,

—	az ICES 9a körzetben vonóhálóval és kerítőhálóval kifogott nyelvhalak.

(13)

A tagállamok információkat szolgáltattak az ICES 10 alterületen horoggal és horogsorral kifogott nyálkásfejű halakra és ezüstös tengericompókra vonatkozó de minimis kivételekhez. A HTMGB felülvizsgálta e bizonyítékokat, és arra a következtetésre jutott, hogy a benyújtott információk olyan megindokolt érveket tartalmaztak, amelyek igazolják, hogy a szelektivitás további javítása nehézségekbe ütközik vagy a nem szándékos fogások kezeléséhez kapcsolódó aránytalan költségekkel jár. Indokolt tehát belefoglalni ezeket a de minimis kivételeket a 2019–2021-es időszakra vonatkozó új visszadobási tervbe.

(14)

A tagállamok által szolgáltatott információkat ki kell egészíteni a következő fajokra vonatkozó új de minimis kivételek tekintetében:

—	az ICES 8 és 9 alterületen vonóhálóval és kerítőhálóval kifogott fattyúmakrélák, makrélák, szardellák, disznófejűhal-félék, szárnyas rombuszhalak, sima lepényhalak, ördöghalfélék, vékonybajszú tőkehalak és sávos tőkehalak,

—	az ICES 8 és 9 alterületen kopoltyúhálóval kifogott szárnyas rombuszhalak, sima lepényhalak, ördöghalfélék, vékonybajszú tőkehalak és sávos tőkehalak,

—	az ICES 8, 9 és 10 alterületen és a CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 körzetben kopoltyúhálóval kifogott fattyúmakrélák és makrélák, valamint

—	az ICES 9a körzetben vonóhálóval és kerítőhálóval kifogott ezüstös tengericompók, nagyszemű vörösdurbincsok és nyelvhalak.

E körülményekre tekintettel az egyes fajokra vonatkozó ezen egyedi kivételeket 1 évre kell korlátozni, és a tagállamokat kötelezni kell olyan megfelelő adatok benyújtására, amelyek lehetővé teszik a HTMGB számára az indokok teljeskörű értékelését, a Bizottság számára pedig a felülvizsgálatot. Ezeket a de minimis kivételeket átmeneti jelleggel, 2019. december 31-ig kell biztosítani. Az érintett tagállamoknak további vizsgálatokat kell végezniük, és az adatokat 2019. május 31. előtt a lehető leghamarabb a HTMGB elé kell terjeszteniük értékelésre.

(15)

A teljes kifogható mennyiségek (TAC) meghatározásához használt, a visszadobott halak arányára vonatkozó becslések megbízhatósága érdekében olyan esetekben, amikor a de minimis kivétel adathiány miatt extrapolált adatokon és részleges flottainformációkon alapul, a tagállamoknak pontos és ellenőrizhető, a de minimis rendelkezéssel érintett teljes flottára vonatkozó adatokat kell benyújtaniuk.

(16)	Az új közös ajánlásban javasolt intézkedések összhangban vannak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (4) bekezdésével, 15. cikke (5) bekezdésének c) pontjával és 18. cikkének (3) bekezdésével, így belefoglalhatók e rendeletbe.

(17)

Az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően a Bizottság figyelembe vette mind a HTMGB értékelését, mind pedig azt, hogy a tagállamoknak 2019. január 1-jére meg kell valósítaniuk a kirakodási kötelezettség teljeskörű végrehajtását. Több mentesség, illetve kivétel esetében a HTMGB által tett észrevételek kezelése érdekében folytatni kell a halászati tevékenységet és az adatgyűjtést. Ezekben az esetekben a Bizottság a halászati gazdálkodás pragmatikus és körültekintő megközelítése jegyében indokoltnak tartja ideiglenes mentességek, illetve kivételek engedélyezését, ezek hiányában ugyanis nem történhetne meg azon adatok gyűjtése, amelyekre a kirakodási kötelezettség teljeskörű hatálybalépésére tekintettel szükség van a visszadobás gyakorlatának megfelelő és megalapozott irányításához.

(18)	Mivel az e rendeletben előírt intézkedések közvetlenül érintik az uniós hajók halászati idényéhez kapcsolódó gazdasági tevékenységeket és a halászati idény tervezését, e rendeletnek a kihirdetése után indokolt azonnal hatályba lépnie. A rendeletet 2019. január 1-jétől indokolt alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kirakodási kötelezettség végrehajtása

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében előírt kirakodási kötelezettség a 2019–2021-es időszakban e rendeletnek megfelelően alkalmazandó az ICES 8, 9 és 10 alterületen, valamint a Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság (CECAF) 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 körzetében folytatott tengerfenéki halászatban.

2. cikk

Fogalommeghatározások

„Voracera”: helyi tervezésű és építésű, gépesített horogsorból álló kisüzemi halászeszköz, melyet a Spanyolország déli részén, az ICES 9a körzetben nagyszemű vörösdurbincsra halászó kisüzemi halászflotta használ.

3. cikk

A norvég homárra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség

(1) Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, a kirakodási kötelezettség alóli, azon fajokra vonatkozó mentesség, melyek esetében a tudományos bizonyítékok magas túlélési arányokat jeleznek, alkalmazandó az ICES 8 és 9 alterületen fenékvonóhálóval (halászeszközkódok (9): OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TB, TBB, OT, PT és TX) kifogott norvég homárok (Nephrops norvegicus) tekintetében.

(2) Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott norvég homárok visszadobásakor az állatokat haladéktalanul és egészben vissza kell engedni a fogás helye szerinti területen.

4. cikk

A rájaalakúakra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség

(1) Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, a kirakodási kötelezettség alóli, azon fajokra vonatkozó mentesség, melyek esetében a tudományos bizonyítékok magas túlélési arányokat jeleznek, alkalmazandó az ICES 8 és 9 alterületen bármilyen halászeszközzel kifogott rájaalakúak (Rajiformes) tekintetében. Az említett területen kifogott rájaalakúak visszadobásakor az állatokat haladéktalanul vissza kell engedni.

(2) A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok minden évben további tudományos információkat nyújtanak be az (1) bekezdésben meghatározott mentesség alátámasztására. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság minden év augusztus 1-je előtt értékeli a benyújtott tudományos információkat.

(3) Az (1) bekezdésben említett mentességet a kakukkrájára 2019. december 31-ig kell alkalmazni. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok 2019. május 31. előtt a lehető leghamarabb további tudományos információkat nyújtanak be a mentesség alátámasztására. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság 2019. augusztus 1-je előtt értékeli a benyújtott tudományos információkat.

5. cikk

A nagyszemű vörösdurbincsra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség

(1) Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, a kirakodási kötelezettség alóli, azon fajokra vonatkozó mentesség, melyek esetében a tudományos bizonyítékok magas túlélési arányokat jeleznek, alkalmazandó az ICES 9a körzetben használt voracera kisüzemi halászeszközzel kifogott nagyszemű vörösdurbincsok (Pagellus bogaraveo), valamint az ICES 10 alterületen horoggal vagy horogsorral kifogott nagyszemű vörösdurbincsok (Pagellus bogaraveo) tekintetében.

(2) Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott nagyszemű vörösdurbincsok visszadobásakor az állatokat haladéktalanul vissza kell engedni.

6. cikk

De minimis kivételek

(1) Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a következő mennyiségek dobhatók vissza az említett rendelet 15. cikke (5) bekezdésének c) pontja alapján:

a)	a szürke tőkehal (Merluccius merluccius) esetében a vonóhálót és kerítőhálót (halászeszközkódok: OTT, OTB, PTB, OT, PT, TBN, TBS, TX, SSC, SPR, TB, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 6 %-a 2019-ben;

b)	a közönséges nyelvhal (Solea solea) esetében a merevítőrudas vonóhálót és fenékvonóhálót (halászeszközkódok: OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TBB, OT, PT és TX) használó hajók által az ICES 8a és 8b körzetben e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 5 %-a;

c)	a közönséges nyelvhal (Solea solea) esetében a tükörhálót és kopoltyúhálót (halászeszközkódok: GNS, GN, GND, GNC, GTN, GTR és GEN) használó hajók által az ICES 8a és 8b körzetben e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 3 %-a;

d)	a nyálkásfejű halak (Beryx spp.) esetében a horgot és horogsort (halászeszközkódok: LHP, LHM, LLS és LLD) használó hajók által az ICES 10 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 5 %-a;

e)	az ezüstös tengericompó (Phycis blennoides) esetében a horgot és horogsort (halászeszközkódok: LHP, LHM, LLS és LLD) használó hajók által az ICES 10 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 3 %-a;

f)	a fattyúmakrélák (Trachurus spp.) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (halászeszközkódok: OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TBB, OT, PT, TX, SSC, SPR, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 7 %-a 2019-ben;

g)	a fattyúmakrélák (Trachurus spp.) esetében a kopoltyúhálót (halászeszközkódok: GNS, GND, GNC, GTR és GTN) használó hajók által az ICES 8, 9 és 10 alterületen, valamint a CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 körzetben e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 3 %-a 2019-ben;

h)	a makréla (Scomber scombrus) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (halászeszközkódok: OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TBB, OT, PT, TX, SSC, SPR, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 7 %-a 2019-ben;

i)	a makréla (Scomber scombrus) esetében a kopoltyúhálót (halászeszközkódok: GNS, GND, GNC, GTR és GTN) használó hajók által az ICES 8, 9 és 10 alterületen, valamint a CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 körzetben e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 3 %-a 2019-ben;

j)	a szardella (Engraulis encrasicolus) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (halászeszközkódok: OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TBB, OT, PT, TX, SSC, SPR, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 7 %-a 2019-ben;

k)	a disznófejűhal-félék (Caproidae) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (halászeszközkódok: OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TBB, OT, PT, TX, SSC, SPR, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 7 %-a 2019-ben;

a szárnyas rombuszhal (Lepidorhombus spp.) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (halászeszközkódok: OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TBB, OT, PT, TX, SSC, SPR, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 5 %-a 2019-ben;

m)	a szárnyas rombuszhal (Lepidorhombus spp.) esetében a kopoltyúhálót (halászeszközkódok: GNS, GND, GNC, GTR és GTN) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 4 %-a 2019-ben;

a sima lepényhal (Pleuronectes platessa) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (halászeszközkódok: OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TBB, OT, PT, TX, SSC, SPR, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 5 %-a 2019-ben;

o)	a sima lepényhal (Pleuronectes platessa) esetében a kopoltyúhálót (halászeszközkódok: GNS, GND, GNC, GTR és GTN) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 4 %-a 2019-ben;

p)	az ördöghalfélék (Lophiidae) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (halászeszközkódok: OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TBB, OT, PT, TX, SSC, SPR, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 5 %-a 2019-ben;

q)	az ördöghalfélék (Lophiidae) esetében a kopoltyúhálót (halászeszközkódok: GNS, GND, GNC, GTR és GTN) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 4 %-a 2019-ben;

a vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (halászeszközkódok: OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TBB, OT, PT, TX, SSC, SPR, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 5 %-a 2019-ben;

s)	a vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) esetében a kopoltyúhálót (halászeszközkódok: GNS, GND, GNC, GTR és GTN) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 4 %-a 2019-ben;

a sávos tőkehal (Pollachius pollachius) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (halászeszközkódok: OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TBB, OT, PT, TX, SSC, SPR, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 5 %-a 2019-ben;

u)	a sávos tőkehal (Pollachius pollachius) esetében a kopoltyúhálót (halászeszközkódok: GNS, GND, GNC, GTR és GTN) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 4 %-a 2019-ben;

v)	az ezüstös tengericompó (Phycis blennoides) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (halászeszközkódok: OTB, OTT, PTB, TB, TBN, TBS, OT, PT, TX, SSC, SPR, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 9a körzetben e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 7 %-a 2019-ben;

a nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (halászeszközkódok: OTB, OTT, PTB, TB, TBN, TBS, OT, PT, TX, SSC, SPR, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 9a körzetben e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 7 %-a 2019-ben;

x)	a nyelvhalak (Solea spp.) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (halászeszközkódok: OTB, OTT, PTB, TB, TBN, TBS, OT, PT, TX, SSC, SPR, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 9a körzetben e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 7 %-a 2019-ben.

(2) Az (1) bekezdés a) és f)–x) pontjában meghatározott de minimis kivételek ideiglenesen, 2019. december 31-ig alkalmazandók. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok 2019. május 31. előtt a lehető leghamarabb további tudományos információkat nyújtanak be a mentesség alátámasztására. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság 2019. augusztus 1-je előtt értékeli a benyújtott tudományos információkat.

7. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2019. január 1-jétől2021. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. október 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 354., 2013.12.28., 22. o.

(2) A Bizottság (EU) 2015/2439 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. október 12.) az egyes tengerfenéken élő fajoknak a délnyugati vizeken történő halászatára vonatkozó visszadobási terv elkészítéséről (HL L 336., 2015.12.23., 36. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2016/2374 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. október 12.) bizonyos tengerfenéki fajoknak a délnyugati vizeken folytatott halászatára vonatkozó visszadobási terv létrehozásáról (HL L 352., 2016.12.23., 33. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2018/44 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. október 20.) a bizonyos tengerfenéki fajoknak a délnyugati vizeken folytatott halászatára vonatkozó visszadobási terv létrehozásáról szóló (EU) 2016/2374 felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról (HL L 7., 2018.1.12., 1. o.).

(5) https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/2147402/STECF+PLEN+18-02.pdf

(6) https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/1099561/STECF+PLEN+15-02.pdf

(7) https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/1099561/STECF+PLEN+15-02.pdf

(8) https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/2147402/STECF+PLEN+18-02.pdf

(9) Az e rendeletben alkalmazott halászeszközkódok a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet XI. mellékletében szereplő kódoknak felelnek meg. Azon hajók esetében, amelyek teljes hosszúsága 10 méternél kisebb, az e táblázatban használt halászeszközkódok a FAO halászeszköz-osztályozási kódjainak felelnek meg.