„IV. MELLÉKLET

KÖRNYEZETI JELENTÉS

A.   Bevezetés

A környezettel kapcsolatos információkat világos és következetes módon kell közzétenni és lehetőség szerint elektronikus formában is rendelkezésre kell bocsátani. A szervezetnek meg kell határoznia a legjobb formátumot ahhoz, hogy az információkat az érdekelt felek számára felhasználóbarát módon hozzáférhetővé tegye.

B.   Környezetvédelmi nyilatkozat

A környezetvédelmi nyilatkozat tartalmazza legalább az alábbi elemeket és megfelel a következő minimumkövetelményeknek:

a)	a szervezet tevékenységeinek, termékeinek és szolgáltatásainak összefoglalása, adott esetben a szervezet kapcsolata valamely anyavállalattal, valamint az EMAS-nyilvántartás hatályának világos és egyértelmű leírása, beleértve az e nyilvántartásba vételben szereplő telephelyek jegyzékét is;

b)	a szervezet környezeti politikája és környezetvédelmi vezetési rendszerét támogató irányítási struktúrájának rövid leírása;

c)	az összes, jelentős környezeti hatást kiváltó közvetlen és közvetett, jelentős környezeti tényező leírása, a tényezők jelentőségének meghatározásához használt módszer rövid leírása, valamint az azokkal összefüggő hatások jellegének ismertetése;

d)	a jelentős környezeti tényezőkkel és hatásokkal kapcsolatos környezeti célok és célkitűzések leírása;

e)

a környezeti teljesítmény javítása, a célok és célkitűzések elérése és a környezettel kapcsolatos jogi követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében végrehajtott és tervezett intézkedések leírása. Amennyiben rendelkezésre áll, hivatkozni kell a 46. cikkben említett ágazati referenciadokumentumokban szereplő, vonatkozó bevált környezetvédelmi vezetési gyakorlatokra;

f)

A szervezetről rendelkezésre álló környezeti teljesítményadatok összegzése, tekintettel annak jelentős környezeti tényezőire. Jelentést kell készíteni az alapmutatókról és a C. szakaszban meghatározott konkrét környezeti teljesítménymutatóról. Környezetvédelmi célok és célkitűzések esetén közölni kell a vonatkozó adatokat;

g)	hivatkozás azokra a főbb jogi rendelkezésekre, amelyeket a szervezetnek figyelembe kell vennie a környezettel kapcsolatos jogi előírások betartásának biztosítása érdekében, valamint a jogszabályok betartására vonatkozó nyilatkozat;

h)

a 25. cikk (8) bekezdésében foglalt követelmények megerősítése, a környezetvédelmi hitelesítő neve és akkreditálási vagy engedélyezési száma, valamint az érvényesítés időpontja. a VII. mellékletben említett, a környezetvédelmi nyilatkozatot érvényesítő környezetvédelmi hitelesítő által aláírt nyilatkozat; A naprakész környezetvédelmi nyilatkozat tartalmazza legalább az e)–h) pontban meghatározott elemeket és megfelel az e pontokban foglalt minimumkövetelményeknek. A szervezetek dönthetnek úgy, hogy a szervezet tevékenységeivel, termékeivel és szolgáltatásaival vagy az egyedi követelményeknek való megfelelésükkel kapcsolatos további tényszerű információkat foglalnak környezetvédelmi nyilatkozatukba. A környezetvédelmi nyilatkozatban szereplő összes információt a környezetvédelmi hitelesítő érvényesíti. A környezetvédelmi nyilatkozatot be lehet illeszteni a szervezet egyéb jelentéstételi dokumentumaiba (pl. a vezetés, a fenntarthatóság vagy a vállalatok társadalmi felelősségéről szóló jelentésekbe). Az ilyen jelentéstételi dokumentumokba való beépítés során egyértelmű különbséget kell tenni az érvényesített és a nem érvényesített információk között. A környezetvédelmi nyilatkozatot egyértelműen meg kell jelölni (például az EMAS-logó használatával), és a dokumentumnak rövid magyarázatot kell tartalmaznia az EMAS keretében végzett érvényesítési eljárásról.

C.   Környezeti teljesítménymutatókon és minőségi információkon alapuló jelentéstétel

1.   Bevezetés

Mind a környezetvédelmi nyilatkozatban, mind a naprakésszé tett környezetvédelmi nyilatkozatban a szervezetek jelentést tesznek a főbb közvetlen és közvetett környezeti tényezőkről az alább részletezett alapvető környezeti teljesítménymutatók és az egyedi környezeti teljesítménymutatók alkalmazásával. Abban az esetben, ha nem állnak rendelkezésre számszerű adatok, a szervezetek a 4. pontban leírt minőségi információkról tesznek jelentést.

A jelentés adatokat szolgáltat a tényleges felhasználásról és kibocsátásról. Ha a közzététel hátrányosan érintené a szervezet kereskedelmi és ipari információinak bizalmas jellegét, és amennyiben a titoktartást – jogos gazdasági érdek védelmében – nemzeti vagy közösségi jogszabály írja elő, a szervezet jelentésében ezen információkat indexálhatja, például egy 100-as indexszámú kiindulási év meghatározásával, amelyhez képest a tényleges felhasználás/kibocsátás alakulása megjeleníthető.

A mutatók:

a)	valósághűen mérik fel a szervezet környezeti teljesítményét;

b)	könnyen érthetők és egyértelműek;

c)	lehetővé teszik az évenkénti összehasonlítást annak értékelése érdekében, hogy javult-e a szervezet környezeti teljesítménye; annak érdekében, hogy ez az összehasonlítás lehetséges legyen, a jelentésnek legalább 3 év tevékenységét fel kell ölelnie, amennyiben az adatok rendelkezésre állnak;

d)	lehetővé teszik az összehasonlítást az ágazati, nemzeti vagy regionális szinten irányadó értékelésekkel;

e)	lehetővé teszik az összehasonlítást a vonatkozó jogi előírásokkal.

Ennek alátámasztása érdekében a szervezetnek rövid időn belül meg kell határoznia az egyes mutatók hatókörét (beleértve a szervezeti és tárgyi határokat, az alkalmazhatóságot és a számítási módszertant).

2.   Alapvető környezeti teljesítménymutatók

a)

Ezek az alapvető mutatók a következő alapvető környezeti területek teljesítményére összpontosítanak: i. energia, ii. anyag, iii. víz, iv. hulladék, v. földhasználat, tekintettel a biológiai sokféleségre, valamint vi. kibocsátások. Köteles ezenkívül beszámolni az alapvető környezeti teljesítménymutatókról. A szervezet azonban a jelentős környezeti tényezők és hatások összefüggésében értékelheti e mutatók helytállóságát. Ha valamely szervezet arra a megállapításra jut, hogy jelentős környezeti tényezői és hatásai tekintetében egy vagy több alapmutató nem helytálló, a szervezetnek lehetősége van arra, hogy ezen alapmutatókról ne tegyen jelentést. Ebben az esetben a szervezetnek a környezetvédelmi nyilatkozatban világos és indokolással ellátott magyarázatot kell adnia a jelentés hiányára.

b)

Az egyes alapmutatók a következőkből állnak: i. az „A” szám az adott terület teljes éves felhasználását/kibocsátását jelzi; ii. a „B” szám a szervezet tevékenységét képviselő éves referenciaértéket jelzi; valamint iii. az „R” szám A és B arányát jelzi. A szervezetek mindegyik mutató esetében jelentik a három elemre vonatkozó adatot.

c)

Az adott területre vonatkozó teljes éves felhasználás/kibocsátás mutatóját („A” szám) az alábbiak szerint kell jelenteni: i. az energia vonatkozásában — a szervezet által fogyasztott energia éves összmennyiségének megfelelő „teljes közvetlen energiafogyasztás”, — a szervezet által fogyasztott, megújuló energiaforrásokból előállított energia éves összmennyiségének megfelelő „teljes megújulóenergia-fogyasztás”, — a szervezet által megújuló energiaforrásokból előállított energia éves összmennyiségének megfelelő „teljes megújulóenergia-fogyasztás”. Ezt az utolsó elemet csak akkor kell feltüntetni, ha a szervezet által megújuló energiaforrásokból előállított teljes energia jelentősen meghaladja a szervezet által fogyasztott összes megújuló energiát, vagy ha a szervezet által előállított megújuló energiát a szervezet nem használta fel. Amennyiben különböző típusú energiát fogyasztanak, vagy megújuló energia esetében (mint például villamos energia, hő, üzemanyag vagy más), az éves fogyasztást vagy termelést adott esetben külön kell jelenteni. Az energiát lehetőleg kWh, MWh, GJ vagy más, az elfogyasztott energia típusának bejelentésére általában használt mérőszámokban kell kifejezni. ii. az anyag vonatkozásában — a „felhasznált kulcsfontosságú anyagok éves tömegárama” (kivéve az energiahordozókat és a vizet), lehetőleg tömeg mértékegységben (pl. kilogramm vagy tonna), vagy térfogatban (pl. m3) vagy az ágazatban általánosan használt más mértékegységben kifejezve. Különböző típusú anyagok használata esetén az éves tömegáramot adott esetben külön kell jelenteni. iii. a víz vonatkozásában — a „teljes éves vízhasználat” térfogategységben (pl. liter vagy m3) kifejezve, iv. a hulladék vonatkozásában — a „teljes éves hulladéktermelés” típus szerinti bontásban, lehetőleg tömeg mértékegységben (például kilogramm vagy tonna), vagy térfogatban (például m3) vagy az ágazatban általánosan használt más mértékegységben kifejezve. — a „teljes éves veszélyeshulladék-termelés” lehetőleg tömeg mértékegységben (pl. kilogramm vagy tonna), vagy m3-ben vagy az ágazatban általánosan használt más mértékegységben kifejezve, v. a földhasználatra vonatkozóan, tekintettel a biológiai sokféleségre — a földhasználat formái a terület mértékegységben (pl. m2 vagy ha) kifejezett biológiai sokféleség tekintetében: — teljes földhasználat — teljes lezáródott földterület — a telephely teljes természet-orientált területe — a telephelyen kívüli teljes természet-orientált terület A „természetvédelmi irányultságú terület” elsősorban a természet megőrzését vagy helyreállítását célzó terület. A természetvédelmi irányultságú területek elhelyezkedhetnek a telephelyen, és magukban foglalhatnak tetőt, homlokzatot, a vízelvezetőket vagy más olyan elemeket, amelyeket a biológiai sokféleség előmozdítása érdekében terveztek, alakítottak át vagy kezelnek. A természetvédelmi irányultságú területek a szervezet telephelyén kívül is elhelyezkedhetnek, feltéve, hogy a terület a szervezet tulajdonában vagy irányítása alatt áll, és elsősorban a biológiai sokféleség előmozdításával foglalkozik. A biológiai sokféleség előmozdításával foglalkozó, közösen irányított területeket is le lehet írni, feltéve, hogy a közös irányítás hatókörét egyértelműen meghatározzák. „lezáródott földterület”: minden olyan terület, amelyen az eredeti talajt lefedték (mint például az utak) és ezáltal vízhatlanná vált. Ez a vízhatlanság környezeti hatást gyakorolhat. vi. a kibocsátás vonatkozásában — az „üvegházhatást okozó gázok teljes éves kibocsátása”, beleértve legalább a CO2, a CH4, a N2O, a HFC, a PFC, az NF3 és az SF6-kibocsátást, tonna szén-dioxid-egyenértékben kifejezve, A szervezetnek fontolóra kell vennie, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását egy meghatározott módszertannak megfelelően, például az üvegházhatást okozó gázokról szóló jegyzőkönyv alapján jelentse be. — a „légszennyező anyagok teljes éves kibocsátása”, beleértve legalább a SO2, a NOx és a PM-kibocsátást, kilogrammban vagy tonnában kifejezve,

d)

A szervezet tevékenységét képviselő éves referenciaérték („B” szám) feltüntetését ki kell választani és jelenteni kell a következő követelmények alapján: A „B” számnak: i. érthetőnek kell lennie; ii. olyan számnak kell lennie, amely a legjobban kifejezi a szervezet éves tevékenységét; iii. a szervezet sajátosságainak és tevékenységeinek figyelembevételével lehetővé kell tennie a szervezet környezeti teljesítményének pontos leírását; iv. közös referenciaértéknek kell lennie azon ágazat számára, amelyben a szervezet dolgozik, mint például a következő példák: — teljes éves tényleges kibocsátás — munkavállalók összlétszáma — összes éjszaka — az adott terület lakosainak száma (közigazgatás esetén) — a feldolgozott hulladék mennyisége tonnában (a hulladékgazdálkodási ágazatban működő szervezetek esetében) — az (energiaipari ágazatban tevékenykedő szervezetek számára) termelt energia összesen v. a bejelentett mutatók időbeli összehasonlíthatóságának biztosítása. A meghatározást követően a „B” számot fel kell használni a készülő környezetvédelmi nyilatkozatokban. A „B” szám megváltozására magyarázatot kell adni a környezetvédelmi nyilatkozatban. Az „B” szám megváltozása esetén a szervezetnek biztosítania kell, hogy az adatot legalább 3 éven keresztül össze lehessen hasonlítani az előző évekre vonatkozó mutatóknak az újonnan meghatározott „B” szám alapján történő újraszámításával.

3.   Specifikus környezeti teljesítménymutatók

Minden szervezet évente jelentést tesz az alapvető üzleti tevékenységeihez kapcsolódó, mérhető és ellenőrizhető, és az alapvető mutatók által nem lefedett jelentős közvetlen és közvetett környezeti tényezők és hatások tekintetében elért teljesítményéről is.

A mutatókra vonatkozó jelentéstételt az e szakasz bevezetésében meghatározott követelményekkel összhangban kell végrehajtani.

Amennyiben rendelkezésre áll, az érintett ágazatspecifikus mutatók meghatározásának megkönnyítése érdekében a szervezet figyelembe veszi a 46. cikkben említett ágazati referenciadokumentumokat.

4.   Jelentős környezeti tényezőkről szóló, minőségi információkon alapuló jelentés

Amennyiben egy jelentős közvetlen vagy közvetett környezeti tényező tekintetében nem állnak rendelkezésre számszerűsített adatok a jelentéstételhez, a szervezeteknek ezekről minőségi információk alapján kell jelentést tenniük.

D.   Helyi számadási kötelezettség

Az EMAS szerint nyilvántartásba vett szervezetek készíthetnek egyesített környezetvédelmi nyilatkozatot a társaság különböző földrajzi helyeken működő telephelyei vonatkozásában.

Mivel az EMAS szándéka az, hogy biztosítsa a helyi számadási kötelezettséget, a szervezetek gondoskodnak arról, hogy minden egyes telephely jelentős környezeti hatásait egyértelműen meghatározzák és jelentsék az egyesített környezetvédelmi nyilatkozatban.

E.   Az információk nyilvános hozzáférhetősége

A szervezetnek biztosítania kell, hogy bizonyítani tudja a környezetvédelmi hitelesítő számára, hogy a szervezet környezetvédelmi teljesítményében érdekelt bármely személy könnyen és szabadon hozzáférhet az B. és C. szakaszban előírt információkhoz. Az ilyen átláthatóság biztosítása érdekében a környezetvédelmi nyilatkozatot lehetőleg nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni a szervezet honlapján.

A szervezetnek biztosítania kell, hogy az adott helyszínen vagy szervezeten található információkat közzétegyék azon tagállam vagy harmadik ország hivatalos nyelvén vagy nyelvein, ahol a telephely vagy a szervezet található.

Ezen túlmenően a szervezeti környezetvédelmi nyilatkozat esetében a szervezetnek gondoskodnia kell arról, hogy (a nyilvántartásba vétel céljából) ez az információ a szervezet bejegyzése szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein, illetve az Unió nyilvántartásba vételért felelős illetékes testülettel kötött megállapodás szerinti (egyik) hivatalos nyelvén vagy nyelvein rendelkezésre álljon.

A környezetvédelmi nyilatkozat további nyelveken is rendelkezésre bocsátható, feltéve, hogy a lefordított dokumentum tartalma összhangban van a környezetvédelmi hitelesítő által hitelesített eredeti környezetvédelmi nyilatkozat tartalmával, és egyértelműen megjelölésre kerül, hogy a hitelesített dokumentum fordítása.