(1)

A belső piac az Unió egyik legkézzelfoghatóbb vívmánya. Azáltal, hogy lehetővé teszi a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását, új lehetőségeket kínál a polgárok és a vállalkozások számára. Ez a rendelet „Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése” című, 2015. október 28-i bizottsági közleménnyel létrehozott egységes piaci stratégia kulcsfontosságú eleme. E stratégia célja a belső piacban rejlő teljes potenciál felszabadítása azáltal, hogy megkönnyíti a polgárok és a vállalkozások számára az Unión belüli mozgást, valamint a határokon átnyúló kereskedelmi tevékenység folytatását, letelepedést és üzleti terjeszkedést.

(2)

Az „Európai digitális egységes piaci stratégia” című, 2015. május 6-i bizottsági közlemény elismerte az internet és a digitális technológiák szerepét életvitelünk átalakításában, annak megváltoztatásában, ahogyan a polgárok és a vállalkozások információkhoz férnek hozzá, ismereteket szereznek, árukat és szolgáltatásokat vásárolnak, piaci szereplőként lépnek fel, illetve dolgoznak, ezáltal lehetőségeket teremtve az innováció, a növekedés és a munkahelyteremtés számára. Az említett közlemény és az Európai Parlament által elfogadott számos állásfoglalás megállapította, hogy a meglévő európai szintű portálok, webhelyek, hálózatok, szolgáltatások és rendszerek kiterjesztésével és integrálásával, valamint különböző nemzeti megoldásokkal való összekapcsolásuk és ezáltal egy európai egyablakos ügyintézési pontként szolgáló „egységes digitális kapu” (a továbbiakban: a kapu) létrehozása révén a polgárok és a vállalkozások igényei saját országukban és a határokon átnyúlóan is jobban kielégíthetők. Az „Uniós e-kormányzati cselekvési terv 2016–2020 – A közigazgatás digitális átalakításának felgyorsítása” című, 2016. április 19-i bizottsági közlemény a 2017-re tervezett fellépései között sorolta fel a kapu létrehozását. „A polgárok jogainak megerősítése a demokratikus átalakulás uniójában – Az uniós polgárságról szóló 2017. évi jelentés” című, 2017. január 24-i bizottsági jelentés a kaput prioritásnak tekintette az uniós polgárok jogaival összefüggésben.

(3)

Az Európai Parlament és a Tanács több alkalommal is egy átfogóbb és felhasználóbarátabb információs és segítségnyújtó csomag kidolgozására hívott fel, amely megkönnyíti a polgárok és a vállalkozások belső piacon való eligazodását, valamint megerősíti és korszerűsíti a belső piaci eszközöket a határokon átnyúló tevékenységet folytató polgárok és vállalkozások igényeinek jobb kielégítése érdekében.

(4)

Ez a rendelet a polgárok és a vállalkozások számára a belső piaci jogaik gyakorlásához szükséges információkhoz, eljárásokhoz, segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz való könnyű hozzáférés biztosításával válaszol ezekre a felhívásokra. A kapu hozzájárulhat a szabályok és rendelkezések fokozottabb átláthatóságához az olyan különféle, üzleti és magánéleti eseményekhez kapcsolódó területeken, mint az utazás, a nyugdíjazás, az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy, a fogyasztói jogok és a családi jogok. Emellett segíthet javítani a fogyasztói bizalmat, orvosolni a fogyasztóvédelmi és belső piaci szabályok ismeretének hiányát és csökkenteni a vállalkozások megfelelési költségeit. Ez a rendelet egy felhasználóbarát, interaktív kaput hoz létre, amely a felhasználók igényei alapján elvezeti őket a legmegfelelőbb szolgáltatásokhoz. Ennek keretében a Bizottság és a tagállamok fontos szerepet kell, hogy játsszanak e célkitűzések megvalósításában.

(5)

A kapunak elő kell segítenie egyrészről a polgárok és a vállalkozások, másrészről pedig az illetékes hatóságok közötti kommunikációt azáltal, hogy hozzáférést biztosít az online megoldásokhoz, megkönnyítve ezzel a polgárok és a vállalkozások mindennapi tevékenységeit, és minimalizálva a belső piacon számukra felmerülő akadályokat. Egy olyan egységes digitális kapu, amely online hozzáférést biztosít pontos és naprakész információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz, segíthet felhívni a felhasználók figyelmét a különböző létező online szolgáltatásokra, valamint időt és költséget takaríthat meg számukra.

(6)

Ez a rendelet három céllal rendelkezik: nevezetesen az azokra a polgárokra és vállalkozásokra nehezedő további adminisztratív terhek csökkentése, akik, illetve amelyek belső piaci jogaikat, közöttük a polgárok szabad mozgásának jogát a nemzeti szabályokkal és eljárásokkal teljes mértékben összhangban gyakorolják vagy gyakorolni kívánják, a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése, valamint a belső piacon a tájékoztatás, az eljárások, a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások működésének biztosítása. Mivel hatálya kiterjed a polgárok szabad mozgására, méghozzá nem csupán járulékos jelleggel, e rendeletnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 21. cikkének (2) bekezdésén és 114. cikkének (1) bekezdésén kell alapulnia.

(7)

Annak érdekében, hogy az uniós polgárok és vállalkozások élhessenek a belső piacon való szabad mozgáshoz való jogukkal, az Uniónak olyan konkrét, megkülönböztetésmentes intézkedéseket kell elfogadnia, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy könnyen hozzáférjenek az uniós jogszabályokon alapuló jogaikra vonatkozó, kellően átfogó és megbízható információhoz, valamint tájékoztatást kapjanak azokról a nemzeti szabályokról és eljárásokról, amelyeknek meg kell felelniük azokban az esetekben, amikor a saját tagállamuktól eltérő tagállamba költöznek, ott élnek vagy tanulmányokat folytatnak, továbbá vállalkozást hoznak létre vagy üzleti tevékenységet folytatnak. Az információ akkor minősül kellően átfogónak, ha magában foglal minden olyan információt, amely a felhasználók számára szükséges annak megértéséhez, hogy milyen jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, illetve ha megjelöli, hogy milyen szabályok alkalmazandóak rájuk a határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználóként folytatni tervezett tevékenységeik kapcsán. Az információkat egyértelmű, tömör és érthető módon kell közölni, és azoknak használhatónak kell lenniük, valamint igazodniuk kell a felhasználói célcsoporthoz. Az eljárásokkal kapcsolatos információknak ki kell terjedniük minden olyan előre látható eljárási lépésre, amely releváns a felhasználó számára. Összetett szabályozási környezetben, így például az e-kereskedelem és a közösségi gazdaság területén tevékenységet folytató polgárok és vállalkozások esetében fontos az, hogy könnyen meg tudják találni az alkalmazandó szabályokat, és meg tudják állapítani, hogy azok hogyan alkalmazandók a tevékenységeikre. Az információkhoz való hozzáférés akkor minősül könnyűnek és felhasználóbarátnak, ha a felhasználók könnyen meg tudják találni az információkat, könnyen be tudják azonosítani, hogy az ő egyedi helyzetükre nézve az információk mely részei relevánsak, és könnyen meg tudják érteni a releváns információkat. A nemzeti szinten nyújtandó tájékoztatásnak nemcsak az uniós jogot végrehajtó nemzeti szabályokra kell kiterjednie, hanem az egyéb olyan nemzeti szabályokra is, amelyek a határon átnyúló tevékenységet folytató és az ilyen tevékenységet nem folytató felhasználókra egyaránt alkalmazandóak.

(8)

Az e rendeletben foglalt, információnyújtásra vonatkozó szabályokat nem kell a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerekre alkalmazni, mivel e terület vonatkozásában a határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók számára releváns információkat az e-igazságügyi portál már tartalmazza. Bizonyos, e rendelet hatálya alá tartozó helyzetekben előfordulhat, hogy bíróságok minősülnek illetékes hatóságnak, például ha a bíróságok kezelik a cégnyilvántartásokat. Ezen felül a megkülönböztetésmentesség elvét a bírósági eljárásokhoz való hozzáférést biztosító online eljárások esetében is érvényesíteni kell.

(9)

Egyértelmű, hogy a más tagállamokból származó polgárok és vállalkozások hátrányos helyzetbe kerülhetnek a nemzeti szabályok és közigazgatási rendszerek ismeretének hiánya, a nyelvi különbségek, valamint a sajátjuktól eltérő tagállamban található illetékes hatóságoktól való földrajzi távolságuk miatt. A belső piaci akadályok csökkentésének leghatékonyabb módja, ha lehetővé válik a határon átnyúló tevékenységet folytató, illetve ilyen tevékenységet nem folytató felhasználók számára, hogy az online információkhoz olyan nyelven férjenek hozzá, amelyet megértenek, a nemzeti szabályoknak való megfelelés érdekében teljes mértékben online folytassanak le eljárásokat, és segítséget kapjanak abban az esetben, ha a szabályok és az eljárások nem egyértelműek, vagy ha akadályokba ütköznek jogaik gyakorlása során.

(10)

Számos uniós jogi aktus jött létre azzal a céllal, hogy ágazati egyablakos ügyintézési pontok révén nyújtson megoldásokat, ideértve a 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) által létrehozott egyablakos ügyintézési pontokat is, amelyek a szolgáltatásnyújtás szempontjából releváns online információkhoz, segítségnyújtó szolgáltatásokhoz és eljárásokhoz biztosítanak hozzáférést, a 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) által létrehozott termékinformációs kapcsolattartó pontokat és a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) által létrehozott építésitermék-információs kapcsolattartó pontokat, amelyek termékspecifikus technikai szabályokhoz való hozzáférést biztosítanak, valamint a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) által létrehozott, szakmai képesítésekkel foglalkozó nemzeti segítségnyújtó központokat, amelyek a határokon átnyúlóan munkát vállaló szakembereket hivatottak segíteni. Emellett olyan hálózatok is létrejöttek, mint az Európai Fogyasztói Központok Hálózata, amelyek előmozdítják az uniós fogyasztói jogokkal kapcsolatos tájékoztatást, és segítik a hálózatban részt vevő más tagállamokban – utazás vagy online vásárlás alkalmával – végzett vásárlásokkal kapcsolatos panaszok rendezését. Mindezeken kívül a 2013/461/EU bizottsági ajánlásban (7) említett SOLVIT gyors, hatékony és informális megoldásokat kíván nyújtani a magánszemélyek és vállalkozások számára abban az esetben, ha a hatóságok nem teszik lehetővé számukra belső piaci jogaik gyakorlását. Végül számos információs portál is létrejött, például a belső piaccal kapcsolatos „Európa Önökért” portál és az igazságszolgáltatás területével kapcsolatos e-igazságügyi portál, amelyek a felhasználókat az uniós és nemzeti szabályokról tájékoztatják.

(11)

Az említett uniós jogi aktusok ágazati jellege miatt az online információk és segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások, valamint a polgárok és a vállalkozások rendelkezésére álló online eljárások továbbra is rendkívül széttagoltak. Eltérések vannak az online információk és eljárások elérhetőségében, a szolgáltatások minőségével kapcsolatban hiányosságok tapasztalhatók, valamint alacsony az említett információk és segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások ismertsége. A határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók szintén nehézségeket tapasztalnak e szolgáltatások megtalálása és az azokhoz való hozzáférés során.

(12)

E rendeletnek egy egységes ügyintézési pontként működő egységes digitális kaput kell létrehoznia, amelyen keresztül a polgárok és a vállalkozások hozzáférhetnek az azokra a szabályokra és követelményekre vonatkozó információkhoz, amelyeket az uniós vagy nemzeti jog értelmében be kell tartaniuk. A kapunak egyszerűbbé és hatékonyabbá kell tennie a polgárok és a vállalkozások kapcsolatát az uniós vagy nemzeti szinten létrehozott segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokkal. A kapunak az online eljárásokhoz való hozzáférést és azok lefolytatását is meg kell könnyítenie. Ez a rendelet semmilyen módon nem érintheti az adott szakpolitikai területre vonatkozó meglévő uniós vagy nemzeti jog szerinti jogokat és kötelezettségeket. E rendeletnek az e rendelet II. mellékletében felsorolt eljárásokkal és a 2005/36/EK, a 2006/123/EK, a 2014/24/EU (8) és a 2014/25/EU (9) európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírt eljárásokkal összefüggésben támogatnia kell az „egyszeri adatszolgáltatás” elvének alkalmazását, és teljes mértékben tiszteletben kell tartania a személyes adatok védelméhez való alapvető jogot az igazolások különböző tagállamok illetékes hatóságai közötti cseréje céljából.

(13)

A kapunak és tartalmának felhasználóközpontúnak és felhasználóbarátnak kell lennie. A kapunak kerülnie kell az átfedéseket, és linkek révén kapcsolatot kell biztosítania a meglévő szolgáltatásokkal. Lehetővé kell tennie a polgárok és a vállalkozások számára, hogy kapcsolatba lépjenek a nemzeti és uniós szintű közigazgatási szervekkel, lehetőséget biztosítva számukra, hogy visszajelzést adjanak mind a kapun keresztül hozzáférhető szolgáltatásokat, mind pedig a belső piac működésével kapcsolatos tapasztalataikat illetően. A visszajelzési eszköznek a szolgáltatások minőségének folyamatos javítása érdekében lehetővé kell tennie a felhasználó számára, hogy névtelenségének megőrzése mellett jelezze az észlelt problémákat, hiányosságokat és szükségleteket.

(14)

A kapu sikere a Bizottság és a tagállamok közös erőfeszítésétől függ. A kapunak magában kell foglalnia egy, a Bizottság által működtetendő közös felhasználói felületet, amely beépül a meglévő „Európa Önökért” portálba. A közös felhasználói felületen linkeket kell elhelyezni a tagállamok illetékes hatóságai és a Bizottság által kezelt portálokon rendelkezésre álló információkhoz, eljárásokhoz, illetve segítségnyújtó vagy problémamegoldó szolgáltatásokhoz. A kapu használatának megkönnyítése érdekében a közös felhasználói felületnek az Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvén (a továbbiakban: az Unió hivatalos nyelvei) rendelkezésre kell állnia. A meglévő „Európa Önökért” portálon és annak fő belépési weboldalán, amely a kapu követelményeihez igazodik, biztosítani kell ezt a többnyelvű megközelítést a nyújtott információk tekintetében. A kapu működését a Bizottság által a tagállamokkal szoros együttműködésben kidolgozott technikai eszközökkel kell támogatni.

(15)

A 2006/123/EK irányelv szerinti elektronikus egyablakos ügyintézési pontok chartájában, amelyet a Tanács 2013-ban fogadott el, a tagállamok önkéntesen vállalták, hogy az egyablakos ügyintézési pontokon keresztül történő tájékoztatás tekintetében felhasználóközpontú megközelítést alakítanak ki a vállalkozások számára különösen fontos területeken, ideértve a héát és a jövedelemadót, valamint a társadalombiztosítási és munkajogi követelményeket. A charta és az „Európa Önökért” portál kapcsán szerzett tapasztalatok alapján e tájékoztatásnak tartalmaznia kell a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások leírását is. A polgárok és a vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy ezekhez a szolgáltatásokhoz forduljanak, ha problémájuk van az információk megértésével, az információknak a saját helyzetükre való alkalmazásával vagy egy eljárás lefolytatásával kapcsolatban.

(16)

Ennek a rendeletnek fel kell sorolnia azokat az információterületeket, amelyek relevánsak a belső piacon jogaikat gyakorló és kötelezettségeiket teljesítő polgárok és vállalkozások számára. E területek vonatkozásában nemzeti, és ezen belül regionális és helyi szinten, valamint uniós szinten kellően átfogó tájékoztatást kell nyújtani, és annak részeként el kell magyarázni az alkalmazandó szabályokat és kötelezettségeket, valamint azokat az eljárásokat, amelyeket a polgároknak és a vállalkozásoknak le kell folytatniuk az alkalmazandó szabályoknak és kötelezettségeknek való megfelelés érdekében. A nyújtott szolgáltatások minőségének biztosítása érdekében a kapun keresztül nyújtott információknak egyértelműnek, pontosnak és naprakésznek kell lenniük, a bonyolult terminológia használatát a minimálisra kell korlátozni, a mozaikszavak közül pedig csak azokat szabad használni, amelyek egyszerűsített és könnyen érthető fogalmak, és nem követelik meg a kérdés vagy a jogterület előzetes ismeretét. Ezt a tájékoztatást úgy kell rendelkezésre bocsátani, hogy a felhasználók könnyen megérthessék a saját helyzetükre e területek esetében vonatkozó alapvető szabályokat és követelményeket. A felhasználókat ezenkívül tájékoztatni kell arról is, ha az I. mellékletben felsorolt információterületeken egyes tagállamokban nem léteznek nemzeti szabályok, különösen akkor, ha e területeket más tagállamokban nemzeti szinten szabályozzák. A nemzeti szabályok hiányára vonatkozó ezen tájékoztatást az „Európa Önökért” portálon is közzé lehet tenni.

(17)

Amennyiben lehetséges, a polgárok és a vállalkozások számára uniós és nemzeti szinten, e rendelet alapján nyújtandó tájékoztatás részeként fel kell használni azokat az adatokat, amelyeket a Bizottság a hatályos uniós jogszabályok vagy önkéntes rendszerek – például az (EU) 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) által létrehozott EURES-portál, a 2001/470/EK tanácsi határozat (11) által létrehozott e-igazságügyi portál vagy a 2005/36/EK irányelv által létrehozott szabályozott szakmák adatbázisa – alapján már összegyűjtött a tagállamoktól. A tagállamoktól nem követelhető meg, hogy nemzeti webhelyeiken olyan információkat nyújtsanak, amelyek a Bizottság által kezelt vonatkozó adatbázisokban már elérhetőek. Abban az esetben, ha a tagállamok egyéb uniós jogi aktusoknak, így például a 2014/67/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (12) megfelelően már egyébként is kötelesek online információkat közölni, elegendő, ha a tagállamok a meglévő online információkra mutató linkeket bocsátanak rendelkezésre. Ha egy adott szakpolitikai területet az uniós jog már teljes mértékben harmonizált, ahogy például a fogyasztói jogok esetében, az uniós szinten rendelkezésre bocsátott információ általában elegendő kell, hogy legyen ahhoz, hogy a felhasználók megértsék a rájuk vonatkozó jogokat és kötelezettségeket. Ilyen esetekben a tagállamoknak csak a nemzeti közigazgatási eljárásaikra és segítségnyújtó szolgáltatásaikra, vagy egyéb nemzeti közigazgatási szabályokra vonatkozó kiegészítő információkat kell közölniük, feltéve, hogy ezen információk a felhasználók számára relevánsak. A fogyasztói jogokra vonatkozó információk például nem érinthetik a szerződési jogot, ehelyett a fogyasztókat inkább az uniós és a nemzeti jog alapján a kereskedelmi ügyletekkel összefüggésében fennálló jogaikról kell, hogy tájékoztassák.

(18)

E rendeletnek erősítenie kell az online eljárások belső piaci dimenzióját, és ezáltal hozzá kell járulnia a belső piac digitalizálásához azáltal, hogy érvényesíti a megkülönböztetésmentesség általános elvét többek között a polgároknak és a vállalkozásoknak az azon online eljárásokhoz való hozzáférése tekintetében, amelyek az uniós vagy nemzeti jog alapján már léteznek nemzeti szinten, illetve azon eljárásokhoz, amelyeket e rendelet alapján teljes mértékben online elérhetővé kell tenni. Ha egy felhasználó valamely kizárólag egyetlen tagállamra korlátozódó helyzetben online elérhet és lefolytathat valamely eljárást az adott tagállamban az e rendelet hatálya alá eső valamely területen, akkor egy határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználó számára is lehetővé kell tenni az online hozzáférést és lefolytatást ugyanazon eljárás tekintetében, mégpedig vagy ugyanazon technikai megoldás segítségével, vagy pedig egy más, technikailag különálló megoldással, amely azonban ugyanahhoz az eredményhez vezet, bármilyen diszkriminatív akadály nélkül. Ilyen akadályok nemzeti szinten kialakított megoldásokból is állhatnak, mint például az, amikor az űrlapokon egyes mezőiben megkövetelik az adott országban használt telefonszámok, nemzeti előhívószámok vagy nemzeti irányítószámok megadását, csak határokon átnyúló fizetéseket nem biztosító rendszereken keresztül teljesíthetők a díjfizetések, nem állnak rendelkezésre részletes magyarázatok a határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók által érthető nyelven, más tagállamban található hatóságoktól származó elektronikus igazolás benyújtására nincs lehetőség, valamint a más tagállamokban kibocsátott elektronikus azonosítási eszközöket nem fogadják el. A tagállamoknak megoldással kell szolgálniuk ezen akadályok tekintetében.

(19)

Ha a felhasználók határokon átnyúló online eljárásokat folytatnak, akkor lehetővé kell tenni, hogy az összes releváns magyarázathoz az Unió valamely olyan hivatalos nyelvén hozzáférjenek, amelyet a lehető legtöbb, határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználó széles körben ért. Ezt nem azt jelenti, hogy a tagállamoknak le kell fordítaniuk az eljáráshoz kapcsolódó közigazgatási formanyomtatványaikat, vagy az eljárás eredményét erre a nyelvre. A tagállamokat azonban olyan technikai megoldások használatára kell ösztönözni, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy a lehető legtöbb esetben ezen az adott nyelven folytassák le az eljárásokat, tiszteletben tartva ugyanakkor az egyes tagállamok nyelvhasználatra vonatkozó nemzeti szabályait.

(20)

Az, hogy mely online nemzeti eljárások relevánsak abból a célból, hogy a határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók gyakorolhassák belső piaci jogaikat, attól függ, hogy az érintett tagállamban rendelkeznek-e lakóhellyel vagy székhellyel, vagy úgy kívánnak az érintett tagállam eljárásaihoz hozzáférni, hogy egy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, illetve székhellyel. E rendelet nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy a területükön lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező, határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók esetében az online nemzeti eljárásokhoz való hozzáféréshez nemzeti azonosító szám beszerzését írják elő, feltéve, hogy ez nem von maga után indokolatlan további terhet vagy költséget e felhasználók számára. Az olyan, határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók számára, akik az érintett tagállamban nem rendelkeznek lakóhellyel vagy székhellyel, azokat az online nemzeti eljárásokat, amelyek belső piaci jogaik gyakorlása szempontjából nem relevánsak – így például olyan helyi szolgáltatások kérelmezését, mint a hulladékgyűjtés vagy a parkolási engedélyek kiadása – nem kell teljes mértékben online elérhetővé tenni.

(21)

E rendeletnek a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (13) kell épülnie, amely megállapítja azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok elismernek a más tagállamok bejelentett elektronikus azonosítási rendszerének keretébe tartozó természetes és jogi személyek esetében bizonyos elektronikus azonosító eszközöket. A 910/2014/EU rendelet meghatározza azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a felhasználók az online közszolgáltatások határokon átnyúló igénybevételéhez használhatják elektronikus azonosító és hitelesítő eszközeiket. Az uniós intézményeket, szerveket és hivatalokat és ügynökségeket ösztönözni kell arra, hogy a felelősségi körükbe tartozó eljárások során fogadják el az elektronikus azonosító és hitelesítő eszközök használatát.

(22)

Számos ágazati uniós jogi aktus – például a 2005/36/EK, a 2006/123/EK, a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelv – előírja, hogy az eljárásokat teljes mértékben online elérhetővé kell tenni. E rendeletnek a teljes mértékű online elérés követelményét ki kell terjesztenie számos egyéb eljárásra, amely kulcsfontosságú a polgárok és a vállalkozások túlnyomó többsége számára a jogaik és kötelezettségeik határokon átnyúló gyakorlása, illetve teljesítése szempontjából.

(23)

Annak érdekében, hogy a polgárok és a vállalkozások a rájuk háruló további szükségtelen adminisztratív terhek nélkül közvetlenül élvezhessék a belső piac előnyeit, e rendeletnek elő kell írnia az e rendelet II. mellékletében felsorolt, a határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók esetében meghatározott egyes kulcsfontosságú eljárások felhasználói felületének teljeskörű digitalizálását. E rendeletnek ezen felül meg kell határoznia azokat a kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy egy eljárás hogyan minősül teljes mértékben online eljárásnak. Az ilyen eljáráshoz való teljes mértékű online hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettség csak abban az esetben alkalmazandó, ha az érintett tagállamban már létezik az eljárás. E rendelet hatálya nem terjedhet ki az üzleti tevékenység kezdeti nyilvántartásba vételére, sem pedig a jogi személyiséggel rendelkező társaságok alapításához vezető eljárásokra vagy az ilyen társaságok bármilyen későbbi bejegyzési kérelmére, mivel az ilyen eljárások olyan átfogó megközelítést igényelnek, amelynek célja a digitális megoldások elősegítése a vállalat teljes életciklusa során. Amikor a vállalkozások egy másik tagállamban telepednek le, nyilvántartásba kell vetetniük magukat egy társadalombiztosítási és egy biztosítási rendszerben alkalmazottaik bejelentése és a két rendszerbe történő befizetések céljából. Ekkor szükséges lehet, hogy bejelentsék üzleti tevékenységüket, engedélyeket szerezzenek be vagy bejegyezzék az üzleti tevékenységükben bekövetkező változásokat. Ezek az eljárások a gazdaság számos ágazatában valamennyi vállalkozás számára azonosak, ezért helyénvaló előírni, hogy online elérhetők legyenek.

(24)

E rendeletnek egyértelművé kell tennie, hogy mit foglal magában az, ha egy eljárás teljes mértékben online elérhető. Egy eljárás akkor tekinthető teljes mértékben online jellegűnek, ha a felhasználó az eljárás elérésétől annak befejezéséig minden lépést az illetékes hatósággal (azaz az ügyintézési felülettel) folytatott interakció révén elektronikusan végezhet el, távolról és online szolgáltatáson keresztül. Ennek az online szolgáltatásnak végig kell vezetnie a felhasználót a teljesítendő követelmények és a benyújtandó igazolások listáján, lehetővé kell tennie a felhasználó számára, hogy benyújtsa az információkat és a valamennyi ilyen követelmény teljesítéséhez szükséges igazoló adatot, valamint a benyújtás megtörténtéről automatikus megerősítést kell küldenie a felhasználónak, kivéve, ha az eljárás eredménye azonnal kézbesítésre kerül. Ez nem akadályozhatja meg az illetékes hatóságokat abban, hogy a felhasználókkal közvetlenül felvegyék a kapcsolatot, ha ez az eljárás érdekében, további pontosítás beszerzése céljából szükséges. Amennyiben az alkalmazandó uniós és nemzeti jog azt lehetővé teszi, az illetékes hatóságoknak az eljárás e rendeletben meghatározott eredményét is elektronikus úton kell megküldeniük a felhasználóknak.

(25)

Ez a rendelet nem érintheti a II. mellékletben felsorolt, nemzeti, regionális vagy helyi szinten megállapított eljárások tartalmát, és nem határoz meg anyagi vagy eljárási szabályokat a II. melléklet hatálya alá tartozó területeken, az adóügyi kérdéseket is beleértve. E rendelet célja, hogy meghatározza az ilyen eljárások teljes mértékben online elérhetővé tételéhez szükséges technikai követelményeket, amennyiben az adott eljárásokat az érintett tagállamban létrehozták.

(26)

E rendelet nem érintheti a nemzeti hatóságoknak az eljárásokkal kapcsolatban fennálló hatásköreit, beleértve a benyújtott információk vagy igazolások helytállóságának és érvényességének ellenőrzését, valamint a hitelesség ellenőrzését, amennyiben a igazolásokat az „egyszeri adatszolgáltatás” elvén alapuló technikai rendszertől eltérő módon nyújtják be. E rendelet hasonlóképpen nem érintheti az illetékes hatóságokon belüli és azok közötti eljárási munkafolyamatokat (azaz a háttérfolyamatokat), függetlenül attól, hogy azok digitalizáltak vagy sem. Amennyiben szükséges, az üzleti tevékenység változásának nyilvántartásba vételére irányuló egyes eljárásoknál a tagállamok továbbra is előírhatják közjegyzők vagy ügyvédek bevonását, akik adott esetben videokonferenciát vagy egyéb, valós idejű audiovizuális kapcsolatot biztosító online eszközt vehetnek igénybe az ellenőrzéshez. Bevonásuk azonban nem akadályozhatja azt, hogy a változások nyilvántartásba vételére irányuló eljárást teljes egészében online lehessen lefolytatni.

(27)

Bizonyos esetekben a felhasználóktól megkövetelhetik, hogy igazolásokat nyújtsanak be olyan tények bizonyítására, amelyeket online eszközökkel nem lehet megállapítani. Ilyenek lehetnek az orvosi igazolások, az életbenléti igazolások, illetve a gépjárművek műszaki alkalmasságának vagy alvázszámának igazolása. Ha ezeket az igazoló dokumentumokat be lehet nyújtani elektronikus formában, akkor ez nem jelenthet kivételt az alól az elv alól, hogy az eljárásoknak teljes mértékben online elérhetőnek kell lenniük. Más esetekben továbbra is szükség lehet arra, hogy az eljárás felhasználói az online eljárás részeként személyesen megjelenjenek az illetékes hatóság előtt. Az ilyen – nem az uniós jogból eredő – kivételeket azokra a helyzetekre kell korlátozni, amikor azokat a közbiztonság, a közegészségügy vagy a csalás elleni küzdelem területén fennálló, közérdeken alapuló kényszerítő indok támasztja alá. Az átláthatóság biztosítása érdekében a tagállamoknak meg kell osztaniuk a Bizottsággal és a többi tagállammal az ilyen kivételekkel, illetve az alkalmazásukat lehetővé tévő indokokkal és körülményekkel kapcsolatos információkat. A tagállamoktól nem követelhető meg, hogy minden egyes olyan egyedi esetről jelentést tegyenek, amikor kivételesen fizikai jelenlétre volt szükség, ehelyett az ilyen eseteket előíró nemzeti rendelkezéseket kell közölniük. A nemzeti szintű bevált gyakorlatokat és az e tekintetben további digitalizációt lehetővé tevő technikai fejleményeket rendszeresen meg kell vitatni a kapuval foglalkozó koordinációs csoportban.

(28)

A lakcímváltozás bejelentésére vonatkozó eljárás határokon átnyúló helyzetekben két külön eljárásból állhat: a származás szerinti tagállamban kérni kell a régi lakcím törlését, a cél szerinti tagállamban pedig kérni kell az új lakcím nyilvántartásba vételét. E rendelet hatályának mindkét eljárásra ki kell terjednie.

(29)

mivel a szakmai képesítések elismeréséhez kapcsolódó követelmények, eljárások és alaki követelmények digitalizálásáról a 2005/36/EK irányelv már rendelkezik, ez a rendelet az oklevelek, a bizonyítványok vagy a tanulmányok lezárását alátámasztó egyéb igazolások kizárólag tanulmányi célú elismerésének kérelmezésére irányuló eljárás digitalizációjára vonatkozik olyan személyek esetében, akik tanulmányokat szeretnének kezdeni vagy a megkezdett tanulmányaikat szeretnék folytatni, vagy egy tudományos címet szeretnének használni a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó alaki követelmények keretein kívül.

(30)

Ez a rendelet nem érintheti a 883/2004/EK (14) és a 987/2009/EK (15) európai parlamenti és tanácsi rendeletekben foglalt szociális biztonsági koordinációs szabályokat, amelyek meghatározzák a biztosítottak és a szociális biztonsági intézmények jogait és kötelezettségeit, valamint a szociális biztonsági rendszerek koordinálása terén alkalmazandó eljárásokat.

(31)

Több hálózat és szolgáltatás is létrejött uniós és nemzeti szinten annak érdekében, hogy segítsék a polgárokat és a vállalkozásokat a határokon átnyúló tevékenységeikben. Fontos, hogy ezek a szolgáltatások – közöttük az uniós szinten létrehozott összes segítségnyújtó vagy problémamegoldó szolgáltatás, például az Európai Fogyasztói Központok, az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat, a SOLVIT, a Szellemi Tulajdonjogok HelpDesk, a Europe Direct és az Európai Vállalkozási Hálózat – a kapu részét képezzék annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi potenciális felhasználó megtalálja őket. A III. mellékletben felsorolt szolgáltatásokat kötelező erejű uniós jogi aktusok hozták létre, míg más szolgáltatások önkéntes alapon működnek. A kötelező erejű uniós jogi aktusok által létrehozott szolgáltatások számára elő kell írni az e rendeletben meghatározott minőségi követelményeknek való kötelező megfelelést. Az önkéntes alapon működő szolgáltatások csak akkor kell, hogy megfeleljenek e minőségi követelményeknek, ha az a szándék, hogy azok a kapun keresztül hozzáférhetővé váljanak. E rendelet nem módosíthatja ezeknek a szolgáltatásoknak az alkalmazási körét és természetét, azok irányítási kereteit, a már kijelölt határidőket, valamint azt, hogy működtetésükre önkéntes, szerződéses vagy egyéb alapon kerül sor. Például abban az esetben, ha az általuk nyújtott segítség informális jellegű, akkor ennek a rendeletnek a hatására az ilyen segítségnyújtás nem változhat kötelező erejű jogi tanácsadássá.

(32)

Ezen túlmenően a tagállamok és a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a kaput az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően illetékes hatóságok, részben vagy egészben magánjog hatálya alá tartozó szervezetek, vagy közigazgatási szervek, például kereskedelmi kamarák vagy állampolgárokat célzó nem kormányzati segítségnyújtó szolgálatok által nyújtott egyéb nemzeti segítségnyújtó vagy problémamegoldó szolgáltatásokkal bővítsék. Elvileg az illetékes hatóságok feladata, hogy a polgároknak és a vállalkozásoknak segítséget nyújtsanak az alkalmazandó szabályokra és eljárásokra vonatkozó minden olyan kérdésben, amely nem oldható meg teljes mértékben online szolgáltatások révén. Azonban az igen speciális szaktudást igénylő területeken, és amennyiben egy részben vagy egészben magánjog hatálya alá tartozó szervezetek által nyújtott szolgáltatás megfelel a felhasználók igényeinek, lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy javasolják a Bizottságnak egy ilyen szolgáltatásnak a kapuba való felvételét, feltéve, hogy az megfelel az e rendeletben meghatározott valamennyi feltételnek, és nem a kapun keresztül már elérhető segítségnyújtó vagy problémamegoldó szolgáltatások megismétlését jelenti.

(33)

Annak érdekében, hogy a felhasználók segítséget kapjanak a megfelelő szolgáltatás kiválasztásához, e rendeletnek biztosítania kell egy segítségnyújtó szolgáltatások keresésére szolgáló eszközt, amely automatikusan a megfelelő szolgáltatáshoz irányítja a felhasználókat.

(34)

A minőségi követelmények egy minimális körének való megfelelés elengedhetetlen a kapu sikeréhez, mivel ezáltal biztosítható az információ- és a szolgáltatásnyújtás megbízhatósága, ennek hiánya pedig súlyosan veszélyeztetné a kapu egészének hitelességét. A követelményeknek való megfelelés átfogó célja annak biztosítása, hogy az információt vagy a szolgáltatást világos és felhasználóbarát módon jelenítsék meg. A tagállamok felelőssége annak meghatározása, hogy a felhasználói lépéssor folyamán hogyan kell megjeleníteni az információkat ahhoz, hogy ez a cél teljesüljön. Így például, bár a felhasználók számára hasznos, ha egy eljárás megindítása előtt tájékoztatást kapnak a negatív eredményhez vezető eljárás esetén általában igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekről, sokkal inkább felhasználóbarát az, ha az eljárás végén biztosítanak egyedi tájékoztatást számukra az ilyen esetben megtehető lépésekről.

(35)

A határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók sokkal könnyebben hozzá tudnak férni az információkhoz akkor, ha az információ elérhető egy, a lehető legtöbb, határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználó által széles körben érthető hivatalos uniós nyelven. Ez a nyelv a legtöbb esetben az a nyelv kell hogy legyen, amelyet a legszélesebb körben tanulnak idegen nyelvként a felhasználók az egész Unióban, de egyedi esetekben, például amikor valamely tagállami határ közelében fekvő kis településeken helyi szinten kell információkat nyújtani, akkor előfordulhat, hogy annak a nyelvnek a használata a legcélszerűbb, amelyet a szomszédos tagállamban használnak első nyelvként a határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók. Az érintett tagállam hivatalos nyelvéről vagy nyelveiről az Unió ezen másik hivatalos nyelvére történő fordításnak pontosan tükröznie kell az eredeti nyelven vagy nyelveken nyújtott információk tartalmát. A fordítás korlátozódhat azokra az információkra, amelyekre a felhasználóknak a helyzetükre alkalmazandó alapvető szabályok és követelmények megértéséhez szükségük van. Bár a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy a lehető legtöbb információt fordítsák le egy, a lehető legtöbb, határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználó által széles körben érthető hivatalos uniós nyelvre, az e rendelet alapján lefordítandó információ terjedelme attól függ, hogy – különösen az uniós költségvetésből – mennyi pénzügyi forrás áll rendelkezésre erre a célra. A Bizottságnak meg kell tennie a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy képes legyen hatékonyan teljesíteni a tagállamok fordítási megrendeléseit. A kapuval foglalkozó koordinációs csoportnak meg kell vitatnia, illetve útmutatást kell nyújtania azzal kapcsolatban, hogy mely hivatalos uniós nyelvre vagy nyelvekre kell lefordítani az említett információkat.

(36)

Az (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (16) összhangban a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy közigazgatási szerveik webhelyei az érzékelhetőség, a kezelhetőség, az érthetőség és a stabilitás elveivel összhangban akadálymentesek legyenek, és hogy megfeleljenek az irányelv követelményeinek. A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek és különösen annak 9. és 21. cikkének való megfelelést, valamint annak érdekében, hogy a szellemi fogyatékossággal élő személyek könnyebben hozzáférjenek az információkhoz, a lehető legnagyobb mértékben alternatívákat kell biztosítaniuk könnyen érthető nyelven, az arányosság elvével összhangban. Az említett egyezmény megerősítésével, illetve megkötésével (17) a tagállamok, illetve az Unió kötelezettséget vállaltak arra, hogy megfelelő intézkedések révén másokkal azonos alapon biztosítják a fogyatékossággal élő személyek számára az új információs és kommunikációs technológiákhoz és rendszerekhez – ezen belül az internethez – való hozzáférést, megkönnyítve a szellemi fogyatékossággal élő személyek információkhoz való hozzáférését és a lehető legnagyobb mértékben és arányosan alternatívákat biztosítva számukra könnyen érthető nyelven.

(37)

Az (EU) 2016/2102 irányelv nem vonatkozik az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek weboldalaira és mobilalkalmazásaira, de a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az általa kezelt közös felhasználói felület és weboldalak, amelyek a tervek szerint részét képezik a kapunak, hozzáférhetők legyenek a fogyatékossággal élő személyek számára abban az értelemben, hogy érzékelhetőek, kezelhetőek, érthetőek és stabilak. Az érzékelhetőség azt jelenti, hogy az információkat és a közös felhasználói felület elemeit úgy kell megjeleníteni, hogy azokat a felhasználók észrevegyék; a kezelhetőség azt jelenti, hogy a közös felhasználói felület elemeinek és a navigálási funkcióknak jól kezelhetőnek kell lenniük; az érthetőség azt jelenti, hogy az információknak és a közös felhasználói felület működésének érthetőnek kell lenniük; a stabilitás pedig azt jelenti, hogy a tartalmaknak kellően stabilnak kell lenniük ahhoz, hogy számos különböző közvetítő eszközzel – többek között támogató technológiákkal – megbízhatóan értelmezhetők legyenek. Az érzékelhetőség, kezelhetőség, érthetőség és stabilitás fogalma tekintetében a Bizottság ösztönözést kap arra, feleljen meg a vonatkozó harmonizált szabványoknak.

(38)

Az online eljárások részeként vagy a segítségnyújtó vagy problémamegoldó szolgáltatások ellenében megkövetelt díjak megfizetésének megkönnyítése érdekében a határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók számára lehetővé kell tenni, hogy e díjakat a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) szerinti átutalással vagy beszedéssel, illetve más általánosan használt határokon átnyúló fizetési mód felhasználásával, így például betéti kártyával vagy hitelkártyával fizessék meg.

(39)

Hasznos, ha a felhasználók tájékoztatást kapnak az eljárások várható időtartamáról. Ennek megfelelően tájékoztatni kell őket az alkalmazandó határidőkről vagy a hallgatólagos jóváhagyásra vagy a közigazgatás hallgatására vonatkozó rendelkezésekről, vagy amennyiben ilyenek nincsenek érvényben, legalább arról, hogy rendszerint mi az eljárás átlagos, becsült vagy valószínűsíthető időtartama. A becsült vagy valószínűsíthető időtartam megadásának szerepe csak az, hogy segítse a felhasználókat a tevékenységeiknek vagy a soron következő adminisztratív lépéseiknek a megtervezésében, joghatással azonban nem bír.

(40)

E rendeletnek továbbá lehetővé kell tennie a felhasználók által elektronikus formában benyújtott igazolások ellenőrzését abban az esetben, ha ezeket az igazolásokat a kibocsátó illetékes hatóság elektronikus bélyegzője vagy tanúsítványa nélkül nyújtják be, vagy ha az e rendelettel létrehozott technikai eszköz vagy a különböző tagállamok illetékes hatóságai között az igazolások közvetlen cseréjét vagy ellenőrzését lehetővé tevő bármely más rendszer nem áll rendelkezésre. Ilyen esetekre e rendeletnek rendelkeznie kell a tagállamok illetékes hatóságai közötti hatékony igazgatási együttműködési mechanizmusról, amely az 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) létrehozott belső piaci információs rendszeren (IMI) alapul. Ilyen esetekben az illetékes hatóság önkéntes alapon dönthet úgy, hogy igénybe veszi az IMI-t, ugyanakkor onnantól kezdve, hogy e hatóság az IMI-n keresztül elküldte a tájékoztatás vagy együttműködés iránti kérelmet, a megkeresett illetékes hatóság köteles együttműködni és választ adni. A megkeresést az IMI-n keresztül vagy az igazolást kibocsátó illetékes hatóságnak, vagy a tagállamok által a saját közigazgatási szabályaiknak megfelelően kijelölendő központi hatóságnak lehet megküldeni. A felesleges párhuzamosságok elkerülése érdekében, valamint tekintettel arra, hogy az (EU) 2016/1191 európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) kiterjed az e rendelet hatálya alá tartozó eljárások szempontjából releváns igazolások egy részére, az IMI keretében folytatott együttműködésre vonatkozó, az (EU) 2016/1191 rendeletben meghatározott szabályokat az olyan egyéb igazolások vonatkozásában is alkalmazni lehet, amelyekre az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban szükség lehet. Annak érdekében, hogy az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek az IMI szereplőivé válhassanak, az 1024/2012/EU rendeletet módosítani kell.

(41)

Az illetékes hatóságok által nyújtott online szolgáltatások elengedhetetlenek a polgárok és a vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások minőségének és biztonságának javításához. A tagállamok közigazgatásai egyre inkább az adatok újbóli felhasználására törekednek ahelyett, hogy megkövetelnék a polgároktól és a vállalkozásoktól, hogy ugyanazt az információt több ízben is benyújtsák. A további terhek csökkentése érdekében a határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók tekintetében meg kell könnyíteni az adatok újbóli felhasználását.

(42)

Annak érdekében, hogy az „egyszeri adatszolgáltatás” elvének uniós szintű alkalmazásával lehetővé tegyék az igazolások és információk jogszerű határokon átnyúló cseréjét, e rendelet és az „egyszeri adatszolgáltatás” elve alkalmazásának meg kell felelnie minden hatályos adatvédelmi előírásnak, beleértve az adatminimalizálás, a pontosság, az adattárolás korlátozása, az adatok sértetlensége és titkossága, a szükségesség, az arányosság és a célhoz kötöttség elvét is. Végrehajtásának emellett maradéktalanul meg kell felelnie a beépített biztonság és a beépített adatvédelem elveinek, és tiszteletben kell tartania az egyének alapvető jogait, beleértve a méltányossághoz és az átláthatósághoz kapcsolódó jogokat is.

(43)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az eljárások felhasználói egyértelmű tájékoztatást kapjanak arról, hogy az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) 13. és 14. cikkével, valamint az (EU) 2018/1725 rendelet (22) 15. és 16. cikkével összhangban hogyan kezelik a rájuk vonatkozó személyes adatokat.

(44)

Az online eljárások alkalmazásának további előmozdítása érdekében ennek a rendeletnek – az „egyszeri adatszolgáltatás” elvével összhangban – meg kell alapoznia egy olyan, teljes mértékben működőképes és biztonságos technikai rendszer létrehozását és alkalmazását, amely biztosítja az igazolások határokon átnyúló automatizált cseréjét az eljárásban érintett szereplők között, amennyiben ezt a polgárok és a vállalkozások kifejezett kérik. Abban az esetben, ha az igazolások cseréje személyes adatokat is magába foglal, a kérelmet akkor lehet kifejezett kérelemnek tekinteni, ha annak keretében az egyén nyilatkozattal vagy megerősítést kifejező cselekedettel önkéntesen, konkrétan megfelelő tájékoztatáson alapulóan és egyértelműen kinyilvánítja az adott személyesadat-cserére irányuló akaratát. Ha a felhasználó nem azonos az adatok által érintett személlyel, az online eljárás nem érintheti az (EU) 2016/679 rendelet szerinti jogait. Az „egyszeri adatszolgáltatás” elvének határokon átnyúló alkalmazása azt kell, hogy eredményezze, hogy a polgároknak és a vállalkozásoknak nem kell egynél több alkalommal megadniuk ugyanazokat az adatokat a hatóságoknak, valamint azt is, hogy ezeket az adatokat a felhasználó kérésére határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználókat érintő, határokon átnyúló online eljárások lefolytatására is fel lehet használni. A kibocsátó illetékes hatóság csak akkor köteles az igazolások különböző tagállamok közötti automatizált cseréjére szolgáló technikai rendszert használni, ha a hatóságok saját tagállamukban jogszerűen bocsátanak ki az ilyen automatizált cserét lehetővé tévő elektronikus formátumban igazolásokat.

(45)

Az igazolások határokon átnyúló cseréjéhez olyan megfelelő jogalapra van szükség, mint például a 2005/36/EK, a 2006/123/EK, a 2014/24/EU vagy a 2014/25/EU irányelv, vagy pedig a II. mellékletben szereplő eljárások esetében más hatályos uniós vagy nemzeti jogszabályok.

(46)

E rendeletnek általános szabályként le kell fektetnie azt, hogy az igazolások határokon átnyúló automatizált cseréjére a felhasználó kifejezett kérésére kerül sor. Ezt a követelményt azonban nem kell alkalmazni azokban az esetekben, amikor a vonatkozó uniós vagy nemzeti jogszabály lehetővé teszi a kifejezett felhasználói kérés nélküli, határokon átnyúló automatizált adatcserét.

(47)

Az e rendelet által létrehozott technikai rendszer használata önkéntes kell hogy maradjon, és a felhasználók számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy az igazolásokat a technikai rendszeren kívül más módon is be tudják nyújtani. A felhasználónak lehetőséget kell adni az igazolás előzetes megtekintésére, és jogosultnak kell lennie arra, hogy úgy döntsön, nem folytatja az igazolás megosztását, amennyiben a megosztandó igazolás megtekintése után észleli, hogy az információ pontatlan, elavult vagy túlmutat az adott eljáráshoz szükséges mértéken. Az előzetes megtekintés során megjelenő adatok nem tárolhatók a technikai szempontból szükséges mértéknél hosszabb ideig.

(48)

Az e rendelet alapján létrehozandó, az igazolások cseréjére szolgáló biztonságos technikai rendszernek bizonyossággal kell szolgálnia az illetékes hatóságok számára afelől, hogy a kért igazolásokat a megfelelő kibocsátó hatóság adta meg. Mielőtt az illetékes hatóság valamely eljárás keretében elfogadna egy felhasználó által szolgáltatott információt, lehetőséget kell adni számára, hogy kétség esetén azt ellenőrizze és helytállóságát megállapítsa.

(49)

Néhány már meglévő, alapképességeket biztosító építőelemet fel lehet használni a technikai rendszer létrehozásához; ilyen például az (EU) 1316/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (23) és az e-kézbesítési és elektronikus azonosítási építőelemek, amelyek ennek az eszköznek a részét képezik. Ezek az építőelemek műszaki előírásokból, mintaszoftverekből és támogató szolgáltatásokból állnak, és az a céljuk, hogy biztosítsák az interoperabilitást a különböző tagállamok meglévő az információs és kommunikációs technológiai rendszerek (a továbbiakban: ikt) között annak érdekében, hogy a polgárok, a vállalkozások és a közigazgatások – függetlenül attól, hogy az Unión belül hol találhatóak – zökkenőmentes digitális közszolgáltatásokat vehessenek igénybe.

(50)

Az e rendelet által létrehozott rendszernek a hatóságok közötti együttműködési mechanizmusokat biztosító más rendszerek, például az IMI-rendszer mellett kell rendelkezésre állnia, és nem érintheti a többi rendszert, így a 987/2009/EK rendeletben előírt rendszert, a 2014/24/EU irányelv szerinti egységes európai közbeszerzési dokumentumot, a szociális biztonságra vonatkozó információknak a 987/2009/EK rendelet szerinti elektronikus adatcseréjét, a 2005/36/EK irányelv szerinti európai szakmai kártyát, a nemzeti nyilvántartások, valamint a központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelv (24) szerinti összekapcsolását, továbbá a fizetésképtelenségi nyilvántartásoknak az (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet (25) szerinti összekapcsolását sem.

(51)

Az igazolások automatizált cseréjét lehetővé tevő technikai rendszer végrehajtásához szükséges egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni, hogy meghatározza különösen a technikai és üzemeltetési előírásokat az igazolások cseréje és az igazolások továbbítása iránti felhasználói kérelmek feldolgozására szolgáló rendszerre vonatkozóan, valamint megállapítsa az adatok sértetlenségének és bizalmas jellegének biztosításához szükséges szabályokat. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni (26).

(52)

Annak érdekében, hogy garantált legyen a technikai rendszer magas szintű biztonsága az „egyszeri adatszolgáltatás” elvének határokon átnyúló alkalmazás során, az e technikai rendszerre alkalmazandó előírások meghatározásáról szóló végrehajtási jogi aktusok elfogadása során a Bizottságnak kellően figyelembe kell vennie az európai és nemzetközi szabványügyi szervezetek és szervek – különösen az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI), a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) és a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) – által kidolgozott szabványokat és műszaki előírásokat, valamint az (EU) 2016/679 rendelet 32. cikkében és az (EU) 2018/1725 rendelet 22. cikkében említett biztonsági szabványokat.

(53)

A technikai rendszer felelősségi körébe tartozó részei fejlesztésének, rendelkezésre állásának, felügyeletének, ellenőrzésének és biztonsági irányításának biztosításához szükséges mértékben a Bizottságnak tanácsadás iránti kérelemmel kell fordulnia az európai adatvédelmi biztoshoz.

(54)

Az illetékes hatóságoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell a felelősségi körükbe tartozó információk, eljárások és szolgáltatások tekintetében a minőségi kritériumoknak való megfelelést. Az e rendelet szerint kijelölt nemzeti koordinátoroknak a nemzeti szintű, a Bizottságnak pedig az uniós szintű minőségi és biztonsági kritériumoknak való megfelelést rendszeres időközönként ellenőrizniük, és a felmerülő problémákat kezelniük kell. A nemzeti koordinátoroknak továbbá segíteniük kell a Bizottságot az igazolások határokon átnyúló cseréjét lehetővé tevő technikai rendszer működésének ellenőrzésében. E rendeletben a kapun keresztül nyújtott szolgáltatások esetleges minőségromlásának kezelésére annak súlyosságától és tartósságától függően, eszközöket kell biztosítani a Bizottság számára, ami szükség esetén a kapuval foglalkozó koordinációs csoport bevonásával is járhat. Ez nem befolyásolhatja a Bizottságnak az e rendeletnek való megfelelés nyomon követésére vonatkozó általános felelősségét.

(55)

Ebben a rendeletben meg kell határozni a kapu működését támogató technikai eszközöknek – különösen a közös felhasználói felületnek, a linkeket tartalmazó adattárnak és a segítségnyújtó szolgáltatások közös keresőeszközének – a fő funkcióit. A közös felhasználói felületnek biztosítania kell azt, hogy a felhasználók a nemzeti és az uniós szintű webhelyeken könnyen megtalálhassák az információkat, az eljárásokat, valamint a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokat. A tagállamoknak és a Bizottságnak arra kell törekednie, hogy olyan linkeket adjon meg, amelyek a kapu által megkövetelt információ egyetlen forrására mutatnak, annak elkerülése érdekében, hogy a felhasználóknak ugyanazon információra vonatkozóan különböző vagy teljes mértékben vagy részben átfedésben lévő források között kelljen eligazodniuk. Ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy ugyanazon információra vonatkozóan több linket is megadjanak, amennyiben különböző földrajzi területek tekintetében helyi vagy regionális szintű illetékes hatóságok nyújtanak információkat. Nem zárja ki továbbá az információk bizonyos mértékű átfedését sem, amennyiben az elkerülhetetlen vagy kívánatos, például abban az esetben, amikor az információ felhasználóbarát formában történő rendelkezésre bocsátása érdekében az uniós jogokat, kötelezettségeket és szabályokat a nemzeti szintű weboldalak is feltüntetik vagy összefoglalják. Annak érdekében, hogy a közös felhasználói felületen alkalmazandó linkek naprakésszé tételéhez a lehető legkevesebb emberi beavatkozásra legyen szükség, amennyiben technikailag megoldható, közvetlen kapcsolatot kell kialakítani a releváns tagállami technikai rendszerek és a linkeket tartalmazó adattár között. A közös ikt-támogatási eszközök alkalmazhatják az alapvető közszolgáltatásokra vonatkozó szójegyzéket a nemzeti szolgáltatási katalógusokkal és szemantikával való interoperabilitás elősegítése érdekében. A tagállamokat ösztönözni kell az alapvető közszolgáltatásokra vonatkozó szójegyzék alkalmazására, ugyanakkor azok dönthetnek nemzeti megoldások alkalmazása mellett is. A linkeket tartalmazó adattárban feltüntetett információt az újrafelhasználhatóságának biztosítása érdekében – például alkalmazásfejlesztési felületek (API-k) segítségével – hozzáférhetővé kell tenni nyílt, általánosan használt és géppel olvasható formátumban.

(56)

A közös felhasználói felület keresőeszközének a felhasználókat az igényeiknek megfelelő információhoz kell irányítania, függetlenül attól, hogy az uniós vagy nemzeti szintű weboldalakon található-e. Ezenkívül – a felhasználók hasznos információkhoz való irányításának másik lehetséges módjaként – továbbra is hasznos, ha linkeket hoznak létre a meglévő és kiegészítő webhelyek vagy weboldalak között, amelynek során a lehető legnagyobb mértékben észszerűsítik és csoportosítják azokat, és linkeket hoznak létre az online szolgáltatásokhoz és információkhoz hozzáférést biztosító uniós és nemzeti szintű weboldalak és webhelyek között.

(57)

Ebben a rendeletben meg kell határozni a közös felhasználói felületre vonatkozó minőségi követelményeket is. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a közös felhasználói felület megfeleljen e követelményeknek, és így különösen a felületnek különféle csatornákon online elérhetőnek és hozzáférhetőnek kell lennie, és annak használata könnyű kell, hogy legyen.

(58)

A kapu támogatását biztosító műszaki megoldások végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni arra, hogy szükség esetén meghatározza az alkalmazandó szabványokat és interoperabilitási követelményeket, elősegítendő ezzel azt, hogy a tagállamok és a Bizottság hatáskörébe tartozó szabályokra és a kötelezettségekre, eljárásokra, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokra vonatkozó információkat könnyen meg lehessen találni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(59)

Ebben a rendeletben egyértelműen fel kell osztani a kaput támogató ikt-alkalmazások fejlesztésével, rendelkezésre állásával, karbantartásával és biztonságosságával kapcsolatos felelősségi köröket is a Bizottság és a tagállamok között. A karbantartási feladatok részeként a Bizottságnak és a tagállamoknak rendszeresen ellenőrizniük kell ezen ikt-alkalmazások megfelelő működését.

(60)

A kapu részét képzendő különböző információterületek, eljárások, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások lehetőségeinek maradéktalan kihasználása érdekében jelentős mértékben javítani kell a célközönség ismereteit ezek létezéséről és működéséről. A kapuba történő beillesztésük nagymértékben meg kell, hogy könnyítse a felhasználók számára a számukra szükséges információk, eljárások, segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások megtalálását, még akkor is, ha azok egyikét sem ismerik. Emellett összehangolt promóciós tevékenységekre lesz szükség annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok és a vállalkozások az egész Unióban tudomást szerezzenek a kapu létezéséről és annak előnyeiről. A promóciós tevékenységek között szerepelnie kell a keresőprogram optimalizálásának és egyéb online tájékoztató tevékenységeknek, mivel ezek rendkívül költséghatékonyak és a lehető legszélesebb célközönség elérését teszik lehetővé. A maximális hatékonyság érdekében e promóciós tevékenységeket a kapuval foglalkozó koordinációs csoport keretén belül össze kell hangolni, a tagállamoknak pedig ki kell igazítaniuk promóciós erőfeszítéseiket oly módon, hogy minden releváns területen egy közös márkanévre hivatkozzanak, lehetőség szerint társítva a márkanevet a kapu és a nemzeti kezdeményezések között.

(61)

Minden uniós intézményt, szervet, hivatalt és ügynökséget ösztönözni kell arra, hogy népszerűsítsék a kaput, többek között azáltal, hogy annak logóját és az arra mutató linkeket beillesztik a felelősségi körükbe tartozó valamennyi érintett weboldalra.

(62)

A kapu neve, amelyen azt a nyilvánosság körében meg kell ismertetni és népszerűsíteni kell, a következő: „Your Europe”. A közös felhasználói felületnek kiemelt helyen, könnyen fellelhetőnek kell lennie, különösen az érintett uniós és nemzeti weboldalakon. A kapu logójának láthatónak kell lennie az érintett uniós és nemzeti webhelyeken.

(63)

Annak érdekében, hogy a kapu teljesítményének méréséhez és javításához szükséges megfelelő információkhoz hozzá tudjanak jutni, ebben a rendeletben elő kell írni az illetékes hatóságok és a Bizottság számára azt, hogy adatokat gyűjtsenek a kapun keresztül elérhetővé tett különböző információterületek, eljárások és szolgáltatások használatáról, és azokat elemezzék. Az olyan felhasználói statisztikai adatok gyűjtése, mint például az egyes weboldalak látogatóinak számára, az egyes tagállamok felhasználóinak más tagállamok felhasználóihoz viszonyított számára, a használt keresőkifejezésekre, a leginkább látogatott weboldalakra, a kapura hivatkozó weboldalakra, vagy a segítségkérések számára, eredetére és tárgyára vonatkozó adatok, várhatóan javítani fogja a kapu működését azzal, hogy lehetővé teszi a közönség azonosítását, segíti a promóciós tevékenységek kidolgozását, és hozzájárul a nyújtott szolgáltatások minőségének javításához. Ezen adatok gyűjtése során az átfedések elkerülése végett figyelembe kell venni a Bizottság e-kormányzatra vonatkozó éves teljesítményértékelő jelentését.

(64)

E rendelet végrehajtása egyéges feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a felhasználói statisztikai adatok gyűjtésének és cseréjének módszerére vonatkozó egységes szabályok megállapítására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(65)

A kapu minősége az azon keresztül nyújtott uniós és nemzeti szolgáltatások minőségétől függ. Következésképpen a kapun keresztül rendelkezésre álló információk, eljárások, segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások minőségét többek között egy felhasználói visszajelzésekre szolgáló eszköz segítségével szintén rendszeresen ellenőrizni kell, amelyben a felhasználókat felkérik az általuk igénybe vett információk, eljárás vagy segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatás teljességének és minőségének értékelésére és az ezzel kapcsolatos visszajelzés küldésére. A visszajelzéseket olyan közös eszköz segítségével kell gyűjteni, amelyhez a Bizottságnak, az illetékes hatóságoknak és a nemzeti koordinátoroknak kell hozzáféréssel rendelkeznie. Annak biztosítása érdekében, hogy e rendelet végrehajtására – a felhasználói visszajelzési eszközök közös funkciói, valamint a felhasználói visszajelzések összegyűjtésére és megosztására vonatkozó részletes szabályok tekintetében – egységes feltételek mellett kerüljön sor, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. A Bizottságnak anonimizált formában online áttekintéseket kell közzétennie az e rendelet alapján gyűjtött információk, főbb felhasználói statisztikák és főbb felhasználói visszajelzések alapján feltárt problémákról.

(66)

Ezen felül a kapunak egy visszajelzési eszközt is magában kell foglalnia, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy önként és névtelenül jelezhessék a belső piaci jogaik gyakorlása során tapasztalt problémákat és nehézségeket. Ez az eszköz csupán a panaszkezelési mechanizmusok kiegészítésére szolgáló eszköznek tekintendő, mivel nem képes személyre szabott választ adni a felhasználóknak. A belső piac felhasználók általi megítélésének megértéséhez, valamint azoknak a problémás területeknek a meghatározásához, amelyekre a belső piac működésének javítását célzó lehetséges jövőbeli intézkedések irányulhatnak, a beérkezett információkat össze kell vonni a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásoktól származó, az általuk kezelt ügyekre vonatkozó összesített információkkal. Ezt az áttekintést össze kell kapcsolni az olyan, már meglévő jelentéstételi eszközökkel, mint például a belső piaci eredménytábla.

(67)

Ez a rendelet nem érinti a tagállamok arra vonatkozó jogát, hogy eldöntsék, ki töltse be a nemzeti koordinátor szerepét. Lehetőséget kell biztosítani a tagállamoknak arra, hogy nemzeti koordinátoraiknak a kapuval kapcsolatos funkcióit és felelősségi köreit hozzáigazítsák belső közigazgatási szerkezetükhöz. Lehetőséget kell biztosítani a tagállamoknak arra, hogy valamely közigazgatási ág vagy földrajzi régió tekintetében vagy egyéb kritérium alapján további nemzeti koordinátorokat nevezzenek ki az e rendelet szerinti feladatok önálló vagy másokkal közös elvégzésére. A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot arról azon egyedüli nemzeti koordinátor személyéről, akit a Bizottsággal való kapcsolattartás céljára neveztek ki.

(68)

Létre kell hozni egy, a nemzeti koordinátorokból álló és a Bizottság elnökletével működő, a kapuval foglalkozó koordinációs csoportot, amely e rendelet alkalmazását különösen a legjobb gyakorlatok cseréje és az információk megjelenítése egységességének javítására irányuló közös munka révén hivatott megkönnyíteni az e rendeletben foglaltaknak megfelelően. A kapuval foglalkozó koordinációs csoport munkája során figyelembe kell venni az éves munkaprogramban meghatározott célkitűzéseket, amelyet a Bizottság megfontolás céljából a csoport elé terjeszt. Az éves munkaprogramot a tagállamokra nézve nem kötelező erejű iránymutatások vagy ajánlások formájában kell kidolgozni. A Bizottság az Európai Parlament kérésére határozhat úgy, hogy felkéri a Parlamentet, hogy küldjön szakértőket a kapuval foglalkozó koordinációs csoport üléseire.

(69)

Ebben a rendeletben célszerű világosan meghatározni azt, hogy a kapu mely részeit kell az uniós költségvetésből finanszírozni, és mely részei azok, amelyek a tagállamok felelősségi körébe tartoznak. A Bizottságnak segítséget kell nyújtania a tagállamoknak annak azonosításában, hogy mely ikt-építőelemeket lehet újból felhasználni, valamint annak az azonosításában is, hogy a különféle uniós szintű alapok és programok keretében milyen finanszírozási lehetőségek érhetők el az ikt-rendszereknek az e rendeletnek való megfelelés érdekében nemzeti szinten végrehajtandó adaptálásával és fejlesztésével kapcsolatos költségek fedezésére. Az e rendelet végrehajtásához szükséges költségvetésnek összeegyeztethetőnek kell lennie az alkalmazandó többéves pénzügyi kerettel.

(70)

A tagállamoknak a kiberbiztonsággal összefüggő stratégiai, operatív, kutatási és fejlesztési kapacitásaik növelése érdekében javasolt még inkább összehangolniuk tevékenységeiket, továbbá fokozniuk az információcserét és az együttműködést, különösen az (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (27) említett hálózat- és információbiztonság végrehajtása révén, a közigazgatásuk és a közszolgáltatásaik biztonságának és ellenállóképességének megerősítése érdekében. Javasolt továbbá, hogy a tagállamok az a 910/2014/EU rendelet által létrehozott eIDAS-keret – és különösen a megfelelő biztonsági szintek – alkalmazásával fokozzák a tranzakciók biztonságát és gondoskodjanak az elektronikus eszközökbe vetett kellő szintű bizalomról. A tagállamok az uniós joggal összhangban hozhatnak olyan intézkedéseket, amelyek célja a kiberbiztonság garantálása és a személyazonossággal való, illetve egyéb visszaélések megelőzése.

(71)

Amennyiben e rendelet alkalmazása a személyes adatok kezelését vonja maga után, azt a személyes adatok védeleméről szóló uniós jogszabályokkal, különösen az (EU) 2016/679 rendelettel és az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban kell végezni. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelvét (28) is alkalmazni kell e rendelettel összefüggésben. Az (EU) 2016/679 rendeletnek megfelelően a tagállamok további feltételeket – például korlátozásokat – tarthatnak hatályban, illetve vezethetnek be az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozóan, valamint pontosabban meghatározott szabályokat állapíthatnak meg a munkavállalók személyes adatainak a foglalkoztatással összefüggő kezelése tekintetében.

(72)

Ennek a rendeletnek elő kell mozdítania és meg kell könnyítenie a kapun keresztül elérhető szolgáltatások irányítási kereteinek észszerűsítését. Ezért a Bizottságnak a tagállamokkal szoros együttműködésben felül kell vizsgálnia a meglévő irányítási kereteket, és szükség esetén ki kell igazítania azokat, a párhuzamosságok elkerülése és a nem hatékony működés megszüntetése érdekében.

(73)

E rendelet célja annak biztosítása, hogy a más tagállamokban tevékenységet folytató felhasználók online hozzáféréssel rendelkezzenek a jogokra, szabályokra és kötelezettségekre vonatkozó átfogó, megbízható, hozzáférhető és érthető uniós és nemzeti információkhoz, a határokon átnyúlóan teljeskörűen működőképes online eljárásokhoz, valamint a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz. Mivel ezt a célt a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e rendelet terjedelme vagy hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

(74)

Annak érdekében, hogy a tagállamok és a Bizottság kidolgozzák és végrehajtsák az e rendelet érvényesüléséhez szükséges eszközöket, e rendelet egyes rendelkezéseit a hatálybalépését követő két év elteltével kell alkalmazni. Az önkormányzati hatóságoknak e rendelet hatálybalépését követően négy év kell, hogy rendelkezésére álljon a hatáskörükbe tartozó szabályokra, eljárásokra, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokra vonatkozó információk megadására vonatkozó követelmény teljesítéséhez. Az e rendeletben foglalt, a teljes mértékben online nyújtandó eljárásokra, az online eljárásokhoz való határokon átnyúló hozzáférésre és az igazolások határokon átnyúló, automatizált, az „egyszeri adatszolgáltatás” elvének megfelelő cseréjét szolgáló technikai rendszerre vonatkozó rendelkezéseket legkésőbb öt évvel e rendelet hatálybalépését követően kell végrehajtani.

(75)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, és végrehajtása során e jogoknak és elveknek megfelelően kell eljárni.

(76)

Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (29) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2017. augusztus 1-én véleményt nyilvánított (30),