A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1638 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2018. július 13.)

az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bemeneti adatok megfelelősége és ellenőrizhetősége biztosításának módját, továbbá a bemeneti adatok front office egység általi szolgáltatása esetén a kritikus vagy jelentős referenciamutató referenciamutató-kezelője által az adatszolgáltatónál biztosítandó belső felügyeleti és ellenőrzési eljárásokat részletesen meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikke (5) bekezdésének negyedik albekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2016/1011 rendelet 11. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a referenciamutatóhoz felhasznált bemeneti adatoknak megfelelőnek kell lenniük ahhoz, hogy pontosan és megbízhatóan tükrözzék a referenciamutató által mérni hivatott piaci és gazdasági valóságot, továbbá előírja, hogy az adatoknak ellenőrizhetőknek kell lenniük. Emellett, ha a bemeneti adatokat front office egység szolgáltatja, az említett rendelet 11. cikke (3) bekezdésének b) pontja előírja a referenciamutató-kezelő számára annak biztosítását, hogy az adatszolgáltatók megfelelő belső felügyeleti és ellenőrzési eljárásokkal rendelkezzenek.

(2)	Egy referenciamutató helyes számításához nem csak a bemeneti adatok pontosságára van szükség, hanem arra is, hogy azok az alapul szolgáló eszközök mértékegységében legyenek megadva és tükrözzék azok lényeges jellemzőit.

(3)

A bemeneti adatok ellenőrizhetősége azok pontossági szintjéhez kapcsolódik, amely viszont nagymértékben függ a használt bemeneti adat típusától. Az ellenőrizhetőség követelményét az olyan bemeneti adatok is teljesíthetik, amelyek nem ügyleti adatok és nem is az (EU) 2016/1011 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 24. pontjában felsorolt szabályozottadat-forrásoktól származnak, ha a referenciamutató-kezelő elegendő információval rendelkezik az adatok megfelelő ellenőrzéséhez. A referenciamutató-kezelő számára ezért elő kell írni annak biztosítását, hogy rendelkezésére álljanak a megfelelő ellenőrzések elvégzéséhez szükséges információk.

(4)

A bemeneti adatok megfelelőségének és ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében a referenciamutató-kezelő számára elő kell írni a bemeneti adatok rendszeres kockázatfüggő nyomon követését, olyan mértékben, amely tükrözi az adott bemenetiadat-típus sebezhetőségét. Szabályozott adatok esetében a szabályozott adatok szolgáltatóinak hatályos szabályozása és felügyelete már biztosítja a szabályozott adatok integritását. Az ilyen típusú adatokra ezért kevésbé kiterjedt nyomonkövetési követelményeket kell alkalmazni. Más típusú bemeneti adatok – főként a front office egység által szolgáltatott nem ügyleti adatok – több ellenőrzést igényelnek és ezért kiterjedtebb ellenőrzéseket kell alkalmazni rájuk.

(5)

Bemeneti adatok szolgáltatása során egy fontos nyomonkövetési ellenőrzés annak biztosítása, hogy az adatszolgáltatásra a referenciamutató-kezelő által meghatározott időszakon belül kerüljön sor. Ennek célja a különböző adatszolgáltatóktól származó adatszolgáltatások közötti konzisztencia biztosítása. A különböző bemeneti adatok közötti konzisztencia biztosítása érdekében a bemeneti adatok figyelembevételének időpontját akkor is célszerű ellenőrizni, ha nem kerül sor bemenetiadat-szolgáltatásra. A referenciamutató-kezelő számára ezért elő kell írni annak ellenőrzését, hogy a bemeneti adatok szolgáltatása vagy meghatározott forrásból való kiválasztása az általa meghatározott időszakon belül történjen.

(6)	Különösen fontos, hogy alaposan ellenőrizzék az olyan alapvető jellemzőket, mint az alapul szolgáló eszköz pénzneme, futamideje és a hátralévő futamideje, vagy a szerződő felek típusa, a referenciamutató módszertanában meghatározottak szerint.

(7)

A front office egységtől származó bemenetiadat-szolgáltatás hatékony belső felügyelete az adatszolgáltató szervezetén belüli megfelelő struktúrák létrehozására és fenntartására támaszkodik. Ezeknek a struktúráknak alapesetben három ellenőrzési szintet kell magukban foglalniuk, kivéve, ha az adatszolgáltató szervezetének mérete miatt ez észszerűen nem lehetséges. Az első ellenőrzési szintnek a bemeneti adatok hatékony ellenőrzésének biztosítására irányuló folyamatokat kell magában foglalnia.

(8)

A front office egységtől származó adatszolgáltatás különös kockázatot jelent a front office kereskedelmi szerepe és a referenciamutatóra vonatkozó bemeneti adatok szolgáltatásában betöltött szerepe között eredendően fennálló összeférhetetlenség következtében. Fontos ezért, hogy az adatszolgáltató a második ellenőrzési szintje részeként összeférhetetlenségi politikát hozzon létre, tartson fenn és működtessen, és rendszeresen ellenőrizze a felhasznált bemeneti adatokat. Ezenkívül az esetleges kötelességszegések feltárásához és jelentéséhez, vagy a referenciamutató integritását potenciálisan befolyásoló tevékenységek feltárásához hasznos eszköz lehet a visszaélések bejelentésével kapcsolatos eljárás létrehozása, amely a személyzet bármely tagja számára lehetővé teszi a kötelességszegés bármely előfordulásának jelentését az érintett megfelelési funkció vagy egyéb megfelelő belső funkció felé. A referenciamutató-kezelőnek ezért meg kell győződnie arról, hogy az adatszolgáltató belső felügyeleti és ellenőrzési eljárásai magukban foglalják az összeférhetetlenségi politika létrehozását, fenntartását és működtetését, valamint a visszaélések bejelentésével kapcsolatos eljárás létrehozását és fenntartását.

(9)

Ez a rendelet a kritikus és jelentős referenciamutatók kezelőire alkalmazandó. Az arányosság elvével összhangban a rendelet nem helyez túlzott terhet a jelentős referenciamutatók kezelőire, mivel számukra lehetővé teszi annak megválasztását, hogy az összeférhetetlenségi követelményeket kizárólag olyan tényleges vagy potenciális összeférhetetlenségek esetén alkalmazzák, amelyek lényegesek, vagy lényegesek lennének. Ezen túlmenően a referenciamutató-kezelők számára további mérlegelési jogkört kell biztosítani azzal kapcsolatban, hogy hogyan biztosítják a belső felügyeleti és ellenőrzési eljárásokat az adatszolgáltató szintjén. Mindenekelőtt lehetővé kell tenni számukra, hogy az adatszolgáltató szervezetének jellegére, nagyságrendjére és összetettségére tekintettel lazítsák az eljárások bizonyos előírásait.

(10)	A referenciamutató-kezelők számára elegendő időt kell biztosítani az e rendelet követelményeinek való megfelelés biztosítására. Ezért ezt a rendeletet két hónappal a hatálybalépést követően kell elkezdeni alkalmazni.

(11)	Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(12)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetlegesen kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatály

Ez a rendelet nem terjed ki, illetőleg nem alkalmazandó a nem jelentős referenciamutatókat kezelő referenciamutató-kezelőkre.

2. cikk

Megfelelő és ellenőrizhető bemeneti adatok biztosítása

(1) A referenciamutató referenciamutató-kezelője biztosítja, hogy az általa a referenciamutatóhoz felhasznált bemeneti adatok tekintetében minden szükséges információval rendelkezzen a következő kérdések ellenőrzéséhez, amennyiben ezek a kérdések alkalmazandók a szóban forgó bemeneti adatokra:

a)	az adatközlő személy jogosult-e az adatszolgáltató nevében bemeneti adatokat szolgáltatni az (EU) 2016/1011 rendelet 15. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti bármely, felhatalmazásra vonatkozó követelménynek megfelelően;

b)	a bemeneti adatokat a referenciamutató-kezelő által meghatározott időszakon belül szolgáltatja-e az adatszolgáltató vagy választják-e ki a referenciamutató-kezelő által meghatározott forrásból;

c)	az adatszolgáltató a referenciamutató-kezelő által meghatározott formátumban szolgáltatja-e a bemeneti adatokat;

d)	a bemeneti adatok az (EU) 2016/1011 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 24. pontjában felsorolt források egyikéből származnak-e;

e)	a bemeneti adatok forrása megbízható-e;

f)	a bemeneti adatok teljesítik-e a referenciamutató módszertanában meghatározott követelményeket, mindenekelőtt a pénznemre vagy mértékegységre, a futamidőre és a szerződő felek típusaira vonatkozó követelményeket;

g)	a módszertannak megfelelően teljesülnek-e a bemeneti adatok mennyiségére vonatkozó releváns küszöbértékek és a bemeneti adatok minőségére vonatkozó releváns standardok;

h)	a módszertannak megfelelően alkalmazzák-e a bemeneti adatok különböző típusainak felhasználásához rendelt rangsort;

i)	a bemenetiadat-szolgáltatás során a mérlegelési vagy megítélési jogkört a módszertanban meghatározott egyértelmű szabályoknak és a referenciamutatóra vonatkozó magatartási kódexben létrehozandó politikáknak megfelelően gyakorolják-e.

(2) A referenciamutató-kezelők rendszeresen elvégzik az (1) bekezdésben felsorolt ellenőrzéseket. A kritikus referenciamutatók referenciamutató-kezelői az (1) bekezdés a), b), c) és d) pontjában felsorolt ellenőrzéseket a referenciamutató bármely közzététele előtt, vagy bármely olyan esetben elvégzik, amikor a referenciamutatót nyilvánosságra hozzák.

3. cikk

Az adatszolgáltató belső felügyeleti és ellenőrzési eljárásai

(1) Az adatszolgáltató azon belső felügyeleti és ellenőrzési eljárásai, amelyeknek meglétét a referenciamutató-kezelőnek az (EU) 2016/1011 rendelet 11. cikke (3) bekezdése b) pontjának megfelelően biztosítania kell, magukban foglalják legalább a következőket:

egy olyan belső funkció létrehozása és fenntartása, amely a bemenetiadat-szolgáltatás első ellenőrzési szintjeként a következő feladatok ellátásáért felelős:

a bemeneti adatok hatékony ellenőrzésének elvégzése azok szolgáltatása előtt, beleértve a bemeneti adatok hitelesítésére vonatkozó mindazon követelményeknek való megfelelés biztosítását, amelyek az (EU) 2016/1011 rendelet 15. cikke (2) bekezdése d) pontjának iii. alpontja alapján az adatszolgáltatóra alkalmazandók, valamint a bemeneti adatok szolgáltatás előtti felülvizsgálata az integritásuk és pontosságuk szempontjából;

ii.	annak ellenőrzése, hogy az adatközlő személy jogosult-e az adatszolgáltató nevében bemeneti adatokat szolgáltatni az (EU) 2016/1011 rendelet 15. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint előírt követelményeknek megfelelően;

iii.	annak biztosítása, hogy a bemenetiadat-szolgáltatásokhoz való hozzáférés az adatszolgáltatási folyamatban részt vevő személyekre korlátozódjon, kivéve, ha audit céljából, vizsgálat céljából vagy jogszabály által előírt célokból szükséges a hozzáférés;

egy olyan belső funkció létrehozása és fenntartása, amely a bemenetiadat-szolgáltatás második ellenőrzési szintjeként a következő feladatok ellátásáért felelős:

i.	a bemeneti adatok felülvizsgálatának elvégzése azok szolgáltatása után, az első szintű ellenőrzési funkció által elvégzett felülvizsgálattól függetlenül, az adatszolgáltatás integritásának és pontosságának megerősítése érdekében;

ii.	visszaélések bejelentésével kapcsolatos eljárás létrehozása és fenntartása, amely magában foglalja a visszaélést bejelentő személyek megfelelő védelmét;

iii.

a bemeneti adatok megkísérelt vagy tényleges manipulálásának belső jelentésére, az adatszolgáltató saját referenciamutatóval kapcsolatos politikáinak való megfelelés elmulasztására és az ilyen eseményeknek a kiderülésüket követő azonnali kivizsgálására vonatkozó eljárások létrehozása és fenntartása;

iv.	az adatszolgáltatási folyamatban az esetleges operatív problémák felmerülést követő azonnali bejelentésére vonatkozó belső jelentéstételi eljárások létrehozása és fenntartása;

v.	a második szintű ellenőrzési funkcióhoz tartozó személyzet egy tagja rendszeres személyes jelenlétének biztosítása a front office egység irodájában;

vi.	a front office egység bemenetiadat-szolgáltatásban közvetlenül részt vevő személyzeten belüli releváns kommunikáció, valamint az ilyen személyzet és egyéb belső funkciók vagy külső szervek közötti releváns kommunikáció felügyeletének fenntartása;

vii.

olyan összeférhetetlenségi politika létrehozása, fenntartása és működtetése, amely biztosítja a következőket:

—	a front office egység adatszolgáltatási folyamatban részt vevő személyzetének bármely tagját érintő tényleges vagy potenciális összeférhetetlenség azonosítása és közlése a referenciamutató-kezelővel,

—

nincs az adatközlő személy javadalmazása és a referenciamutató értéke, az adatszolgáltatásból származó konkrét értékek vagy az adatszolgáltató által végzett bármely tevékenység teljesítménye között olyan közvetlen vagy közvetett kapcsolat, amely a referenciamutatóhoz szükséges bemenetiadat-szolgáltatással összefüggő összeférhetetlenséghez vezethet,

—	a front office egység bemenetiadat-szolgáltatásban részt vevő személyzete és a front office egység egyéb személyzete között a feladatok egyértelmű elkülönítése,

—	a front office egység bemenetiadat-szolgáltatásban részt vevő személyzetének és a front office egység egyéb személyzetének fizikai elkülönítése,

—

a front office egység személyzete és az adatszolgáltató egyéb, esetlegesen összeférhetetlenség kockázatát jelentő tevékenységekben részt vevő személyzete közötti információcsere hatékony ellenőrzése, amennyiben a cserélt információ a szolgáltatott bemeneti adatokat adott esetben befolyásoló információ,

—	az ötödik francia bekezdésben említett információcserére vonatkozó ellenőrzések átmeneti zavara esetére vészhelyzeti rendelkezések megléte,

—	a front office funkció bemenetiadat-szolgáltatásban részt vevő személyzete által követett munkamódszer illetéktelen befolyásolásának megelőzésére irányuló intézkedések;

egy olyan, az első és második szintű ellenőrzési funkciótól független belső funkció létrehozása és fenntartása, amely a bemenetiadat-szolgáltatás harmadik ellenőrzési szintjeként a két másik ellenőrzési funkció által végzett ellenőrzésekkel kapcsolatos rendszeres ellenőrzések végrehajtásáért felelős;

a következőkre irányadó eljárások:

i.	az e bekezdés a), b) és c) pontjában előírt három ellenőrzési funkció közötti együttműködés és információáramlás eszközei;

ii.	rendszeres jelentéstétel a három ellenőrzési funkció által végzett feladatokról az adatszolgáltató felső vezetése részére;

iii.	kérésre az adatszolgáltató belső felügyeleti és ellenőrzési eljárásaira vonatkozóan a referenciamutató-kezelő által kért információk közlése a referenciamutató-kezelővel.

(2) A referenciamutató-kezelő dönthet úgy, hogy eltekint az (1) bekezdés b) pontjának v. alpontjában vagy a b) pontja vii. alpontjának harmadik, negyedik vagy hatodik francia bekezdésében meghatározott követelménytől, tekintettel a következőkre:

a)	az adatszolgáltató tevékenységeinek jellege, nagyságrendje és összetettsége;

b)	a referenciamutatókhoz szükséges bemenetiadat-szolgáltatás és az adatszolgáltató által végrehajtott bármely kereskedési tevékenység vagy egyéb tevékenység közötti összeférhetetlenség felmerülésének a valószínűsége;

c)	az adatszolgáltatási eljárás során alkalmazható mérlegelési jogkör mértéke.

(3) Tekintettel elsősorban az adatszolgáltató szervezetének kis méretére és a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában felsorolt kérdésekre, a referenciamutató-kezelő engedélyezheti az adatszolgáltató számára, hogy az (1) bekezdésben előírtnál egyszerűbb szervezeti ellenőrzési struktúrával rendelkezzen. Az egyszerűbb ellenőrzési struktúra azonban biztosítja, hogy az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában felsorolt valamennyi feladatot elvégezzék, kivéve azokat a feladatokat, amelyek tekintetében a (2) bekezdés alapján felmentést kaptak. Az (1) bekezdés d) pontjának i. és ii. alpontja az egyszerűbb ellenőrzési struktúrát tükröző módon alkalmazandó.

(4) A jelentős referenciamutató referenciamutató-kezelője dönthet úgy, hogy az (1) bekezdés b) pontjának vii. alpontjában meghatározott követelményeket kizárólag olyan tényleges vagy potenciális összeférhetetlenségre alkalmazza, amely lényeges összeférhetetlenség, vagy az lenne.

4. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2019. január 25-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. július 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 171., 2016.6.29., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).