„1.2.2.

a)

Az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A motorgyártó csak akkor jelezheti, hogy valamely motortípus vagy motorcsalád üzemeltethető az e pontban meghatározott követelményeknek megfelelő tüzelőanyagoktól eltérő, kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyagokkal az Unió területén, ha a gyártó az 1.2.3. pontban foglalt követelményeknek is eleget tesz.”

b)

A c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„6.2.3.1.

„3.1.3.

A vizsgált motornak azon motorcsaládok kibocsátásromlási jellemzőit kell képviselnie, amelyek típusjóváhagyásánál a romlási tényezők kapott értékeit alkalmazni fogják. A motor gyártójának ki kell választania egy, a motorcsaládot, a motorcsaládok csoportját vagy az utókezelő rendszer szerinti, a 3.1.2. pontnak megfelelően meghatározott motorcsaládot reprezentáló motort a 3.2.2. pontban említett tartampróba alatti vizsgálatra, és ezt a vizsgálat megkezdése előtt jelentenie kell a jóváhagyó hatóságnak.

3.1.4.

Ha a jóváhagyó hatóság úgy határoz, hogy a motorcsalád, a motorcsaládok csoportja vagy az utókezelő rendszer szerinti motorcsalád legrosszabb szennyező anyag-kibocsátását egy másik vizsgált motor jobban jellemezheti, a felhasználandó vizsgált motort a jóváhagyó hatóságnak és a motor gyártójának közösen kell kiválasztania.”

„3.2.6.1.1.

„2.2.3.1.

A 2.2.3. pont rendelkezéseinek sérelme nélkül, azon motor(-al)kategóriák esetében, amelyeket az EU-típusjóváhagyás megszerzéséhez nem kell nem közúti tranziens vizsgálati ciklusokban vizsgálni, a kibocsátásszabályozási alapstratégia meghatározhatja, hogy mikor állnak fenn tranziens üzemi feltételek, és alkalmazhatja a vonatkozó kibocsátásszabályozási stratégiát. Ebben az esetben ezt a kibocsátásszabályozási stratégiát bele kell foglalni a kibocsátásszabályozási alapstratégiának az (EU) 2017/656 végrehajtási rendelet I. mellékletének 1.4. pontjában előírt áttekintésébe, valamint az említett melléklet 2. függelékében foglalt, a kibocsátásszabályozási stratégiával kapcsolatos bizalmas információkba.

2.2.4.

A gyártó köteles a műszaki szolgálatnak az EU-típusjóváhagyási vizsgálat időpontjában a 2.6. pontban említett dokumentáció alapján igazolni, hogy a kibocsátásszabályozási alapstratégia működése megfelel az e szakaszban foglalt követelményeknek.”

„2.6.1.

A gyártónak eleget kell tennie az (EU) 2017/656 végrehajtási rendelet I. melléklete A. részének 1.4. pontjában és ugyanazon melléklet 2. függelékében előírt dokumentációs követelményeknek.

2.6.2.

A gyártónak gondoskodnia kell arról, hogy az e célra használt valamennyi dokumentumon feltüntessék az azonosító számot és a kiadás dátumát. A gyártónak értesítenie kell a jóváhagyó hatóságot minden olyan esetben, ha a rögzített információk megváltoznak. Ebben az esetben ki kell adnia vagy az érintett dokumentumok frissített változatát, amelyben egyértelműen jelölve vannak a vonatkozó oldalak, és fel van tüntetve a felülvizsgálat időpontja és a módosítás jellege, vagy ehelyett egy új, egységes szerkezetbe foglalt változatot, mellékleve hozzá az egyes módosítások részletes leírását és dátumát tartalmazó tárgymutatót.”

a)

A 2.2.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

b)

A szöveg a következő 2.2.2. és 2.2.3. ponttal egészül ki:

c)

A szöveg a következő 2.3.2.2.4. ponttal egészül ki:

d)

A 2.3.2.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

e)

A szöveg a következő 2.3.2.3.1. és 2.3.2.3.2. ponttal egészül ki:

f)

A 2.3.3., a 2.3.3.1. és a 2.3.3.2. pontot el kell hagyni.

g)

Az 5.2.1.1. pont a következő ea) ponttal egészül ki:

h)

A 9.5. pont helyébe a következő szöveg lép:

i)

A 10.3.1–10.3.3.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

10.3.1.   A figyelmeztető rendszer működésbe lépésének megfelelőségét két vizsgálat elvégzésével kell igazolni: reagenshiány és egy, a 7., a 8. vagy a 9. pontban meghatározott működésihiba-kategória.

10.3.2.   A vizsgálandó működési hibák kiválasztása a 7., a 8. vagy a 9. pontban említettek közül

10.3.2.1.   A jóváhagyó hatóság kiválaszt egy működésihiba-kategóriát. Amennyiben a hibát a 7. vagy a 9. pontból választják ki, a 10.3.2.2., illetve a 10.3.2.3. pontban meghatározott kiegészítő követelményeket is alkalmazni kell.

10.3.2.2.   A figyelmeztető rendszer rossz reagensminőség esetén történő működésbe lépésének igazolására olyan reagenst kell választani, amelynek hatóanyag-tartalma legalább annyira fel van hígítva, mint a gyártó által a 7–7.3.3. pont követelményeinek megfelelően közölt érték.

10.3.2.3.   A figyelmeztető rendszeren végzett szakszerűtlen beavatkozásnak betudható, a 9. szakaszban meghatározott működési hibák esetén történő működésbe lépése igazolásának céljaira a kiválasztást a következő követelmények szerint kell végezni:

10.3.3.   Igazolási eljárás

10.3.3.1.   Az igazolás céljaira külön vizsgálatot kell végezni a reagenshiány, valamint a 10.3.2–10.3.2.3.2. pontnak megfelelően kiválasztott működési hiba vonatkozásában.”

j)

A szöveg a következő 10.5. és 10.5.1. ponttal egészül ki:

„10.5.   Az igazolás dokumentációja

10.5.1.   A NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer igazolását jelentésben kell dokumentálni. A jelentésnek:

k)

A 11.4.1.1. és 11.4.1.1.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

l)

A szöveg a következő 13.4. és 13.4.1. ponttal egészül ki:

„13.4.   Az igazolás dokumentációja

13.4.1.   A legkisebb elfogadható reagenskoncentráció igazolását jelentésben kell dokumentálni. A jelentésnek:

a)

A 2–4.5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.   Általános követelmények

Az 1. függelék követelményei az e függelék 3. és 4. pontjában meghatározott kivételekkel alkalmazandók az e függelék hatálya alá tartozó motorokra.

3.   Kivételek az 1. függelék követelményei alól

Az 1. függelék 5. és 11.3. pontjában előírt használatkorlátozó rendszer a biztonsági szempontok figyelembevétele érdekében nem vonatkozik az e függelék hatálya alá tartozó motorokra. Az adatoknak az e függelék 4. pontjában meghatározott fedélzeti számítógépes naplóban való tárolására vonatkozó követelményt minden olyan esetben alkalmazni kell, amikor a használatkorlátozás az 1. függelék 2.3.2.3.2., 6.3., 7.3., 8.4. és 9.4. pontjával összhangban működésbe lépett volna.

4.   A motor működése során elégtelen reagensbefecskendezés vagy reagensminőség miatt fellépő váratlan események tárolására vonatkozó követelmény

4.1.   A fedélzeti számítógép naplójának nem felejtő számítógépes memóriában vagy számlálókon rögzítenie kell a motor működése során elégtelen reagensbefecskendezés vagy reagensminőség miatt fellépő váratlan események teljes számát és időtartamát olyan módon, hogy az információk ne legyenek szándékosan törölhetők.

4.1.1.   A nemzeti ellenőrző hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy e nyilvántartásokba kiolvasó használatával betekintsenek.

4.1.2.   Az e nyilvántartásokhoz való kapcsolódás és azok kiolvasási módjának leírását fel kell tüntetni az (EU) 2017/656 végrehajtási rendelet I. mellékletének A. részében meghatározott adatközlő mappában.

4.2.   Az 1. függelék 6.3. pontja szerinti használatkorlátozás helyett a 4.1. pont szerint a fedélzeti számítógép naplójában rögzített, elégtelen reagensszint miatt fellépő váratlan esemény időtartama akkor indul, amikor a reagenstartály kiürül (azaz az adagoló rendszer nem képes a tartályból reagenst felvenni) vagy a gyártó választása szerint a névleges teljes űrtartalmának 2,5 %-a alatti szintet ér el.

4.3.   Az 1. függelék 6.3., 7.3., 8.4. és 9.4. pontjában meghatározott használatkorlátozás helyett a 4.1. pont szerint a fedélzeti számítógép naplójában rögzített váratlan esemény időtartama akkor indul, amikor a vonatkozó számláló eléri az 1. függelék 4.4. táblázatában az erős használatkorlátozásra vonatkozóan megadott értéket.

4.4.   Az 1. függelék 2.3.2.3.2. pontjában meghatározott használatkorlátozás helyett a 4.1. pont szerint a fedélzeti számítógép naplójában rögzített váratlan esemény időtartama akkor indul, amikor a használatkorlátozásra elkezdődött volna.

4.5.   A 4.1. pont szerint a fedélzeti számítógép naplójában rögzített váratlan esemény időtartama a váratlan esemény orvoslásakor ér véget.”

b)

A szöveg a következő 4.6. ponttal egészül ki:

a)

A 2.2.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

b)

A 3.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

c)

A szöveg a következő 5.4. ponttal egészül ki:

d)

A 9.2.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„9.2.1.

Abban az esetben, ha a motorcsalád olyan részecskeszabályozás-diagnosztika szerinti motorcsaládba tartozik, amely már rendelkezik a 2.3.6. pont (4.8. ábra) szerinti EU-típusjóváhagyással, e motorcsalád megfelelőségét további vizsgálat nélkül igazoltnak kell tekinteni, feltéve, hogy a gyártó igazolja a hatóságnak, hogy az e függelék követelményeinek való megfeleléshez szükséges ellenőrző rendszerek a motorcsaládon és a vizsgált részecskeszabályozás-diagnosztika szerinti motorcsaládon belül hasonlóak. 4.8. ábra Egy részecskeszabályozás-diagnosztika szerinti motorcsalád korábban igazolt megfelelősége 1. motor-család PCD szerinti 1. motorcsalád 2. motor-család A PCD szerinti 1. motorcsalád megfelelősége igazolást nyert a 2. motorcsalád tekintetében Az 1. motorcsalád megfelelősége igazoltnak tekinthető ”.

e)

A 9.3.3.6.2. pontban az a) alpont helyébe a következő szöveg lép:

f)

A szöveg a következő 9.3.6. és 9.3.6.1. ponttal egészül ki:

„9.3.6.   Az igazolás dokumentációja

9.3.6.1.   A részecskeszabályozás-diagnosztikai rendszer igazolását jelentésben kell dokumentálni. A jelentésnek:

a)

Az 5.2. ábra helyébe a következő ábra lép:

„ 5.2. ábra

Ellenőrzési tartomány kevesebb mint 19 kW legnagyobb hasznos teljesítményű, NRE kategóriájú, változó fordulatszámú motorok és kevesebb mint 300 kW legnagyobb hasznos teljesítményű, IWA kategóriájú, változó fordulatszámú motorok esetében, kevesebb mint 2 400 fordulat/perc C fordulatszám mellett

nyomaték (a maximum %-a)

fordulatszám (%)

Jelmagyarázat

b)

Az 5.3. ábra helyébe a következő ábra lép:

„ 5.3. ábra

Ellenőrzési tartomány kevesebb mint 19 kW legnagyobb hasznos teljesítményű, NRE kategóriájú, változó fordulatszámú motorok és kevesebb mint 300 kW legnagyobb hasznos teljesítményű, IWA kategóriájú, változó fordulatszámú motorok esetében, legalább 2 400 fordulat/perc C fordulatszám mellett

nyomaték (a maximum %-a)

fordulatszám (%)

Jelmagyarázat

„3.1.

a)

A bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„A vizsgálatot a vonatkozó NRSC ciklus után azonnal el kell végezni az alábbiak szerint:”.

b)

Az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

c)

Az e) és az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

a)

a motort oly módon kell üzemeltetni, hogy biztosítsa, hogy a regenerációs esemény befejeződjön, és adott esetben a részecske-utókezelő rendszer koromterhelése helyreálljon;

b)

a motor bemelegítésére szolgáló eljárást a VI. melléklet 7.8.1.1. pontja szerint kell elvégezni;

c)

a 4. pontban meghatározott vizsgálati eljárást kell a 4.b) pontban említett szakasztól kezdve ismételni.”

a)

a 6.10. pontnak megfelelően meghatározott forgattyúsház-kibocsátásokat (adott esetben);

b)

az utókezelő rendszer időszakos regenerálásával összefüggésben a 6.6. pontnak megfelelően meghatározott korrekciós tényezőket (adott esetben); és

c)

a számítás utolsó lépéseként a III. mellékletnek megfelelően meghatározott romlási tényezőt;

a)

Számítás a kis és a nagy fordulatszámértékek alapján

ahol:

b)

Számítás a leghosszabb vektor módszere alapján

ahol:

Ha csak egy olyan fordulatszám van, amelyen az (n 2 norm i  + P 2 norm i ) értéke az (n 2 norm i  + P 2 norm i ) maximális értékének 98 %-a:

ahol:

ahol:

n	a motorfordulatszám
i	a motor jelleggörbéje egy feljegyzett értékének megfelelő változó index
n norm i	-szal osztva normált motorfordulatszám
P norm i	Pmax-szal osztva normált motorteljesítmény
	azon legkisebb és azon legnagyobb fordulatszám átlaga, amelyen a teljesítmény a P max 98 %-a.

A leképezett értékek között lineáris interpolációval kell meghatározni az alábbiakat:

i.	azok a fordulatszámok, amelyeken a teljesítmény a P max 98 %-a. Ha csak egy olyan fordulatszám van, amelyen a teljesítmény a Pmax 98 %-a, az lesz az a fordulatszám, amelyen a Pmax előfordul;

a)

Az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A névleges fordulatszám meghatározását az (EU) 2016/1628 rendelet 3. cikkének (29) bekezdése tartalmazza. Az e rendelet 1. cikkének 31. pontjában meghatározott, állandó fordulatszámú NRSC-ben vizsgáltaktól eltérő, kibocsátási vizsgálatnak alávetendő, változó fordulatszámú motorok névleges fordulatszámát az e melléklet 7.6. pontjában meghatározott, vonatkozó leképezési eljárással kell meghatározni. Az állandó fordulatszámú NRSC-ben vizsgált változó fordulatszámú motorok névleges fordulatszámát a gyártónak kell megadnia a motor jellemzői alapján. Az állandó fordulatszámú motorok névleges fordulatszámát a gyártónak kell megadnia a fordulatszám-szabályozó jellemzői alapján. Amennyiben az (EU) 2016/1628 rendelet 3. cikkének 21. pontjában megengedett módon eltérő fordulatszámokkal rendelkező motortípust kibocsátási vizsgálatnak kell alávetni, minden más fordulatszámot meg kell adni, és meg kell vizsgálni.”

b)

A harmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az NRSh kategóriájú motorok esetében a 100 %-os vizsgálati fordulatszámnak a gyártó által megadott névleges fordulatszámhoz képest ± 350 fordulat/perc tűréshatáron belül kell lennie.”

a)

Az első bekezdés bevezető szövegrészének helyébe a következő szöveg lép:

„A 7.6.1. vagy a 7.6.2. pontban foglalt motorjelleggörbe-felvételi eljárással megállapított legnagyobb nyomatékgörbéből meghatározott, a legnagyobb nyomatékhoz tartozó fordulatszámnak szükség esetén valamely alábbi értéknek kell lennie:”.

b)

Az utolsó bekezdésben az „NRS vagy NRSh kategóriájú motorokra” szövegrész helyébe az „NRS kategóriájú motorokra” szövegrész lép.

a)

a hűtőközeg hőmérsékletét a vizsgálat alatt mindvégig legalább 293 K-en (20 °C-on) kell tartani a feltöltőlevegő-hűtő bemeneti nyílásánál;

b)

a névleges fordulatszámon és teljes terhelés mellett a hűtőközeg áramlási sebességét úgy kell beállítani, hogy a levegő hőmérséklete a feltöltőlevegő-hűtő kimenete után a gyártó által megadott érték ± 5 K (± 5 °C) legyen. A levegőkimenet hőmérsékletét a gyártó által meghatározott helyen kell mérni. A teljes vizsgálat alatt a hűtőközeg áramlási sebessége szempontjából kijelölt ugyanazon pontot kell használni;

c)

amennyiben a motor gyártója nyomáscsökkenési határértéket ad meg a feltöltőlevegő-hűtőrendszerhez, gondoskodni kell arról, hogy a feltöltőlevegő-hűtőrendszerben a gyártó által meghatározott motorállapot-értékek mellett bekövetkező nyomáscsökkenés a gyártó által megadott határértékek között legyen. A nyomáscsökkenést a gyártó által meghatározott helyeken kell mérni.”

a)

Az első bekezdés utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A gyakoriság meghatározására szolgáló pontos eljárást a jóváhagyó hatóságnak a helyes műszaki gyakorlat alapján jóvá kell hagynia.”

b)

A 6.1. ábra címének helyébe a következő szöveg lép:

„ 6.1. ábra

Időszakos regenerálási rendszer n számú méréssel és nr számú regenerálás alatti méréssel ”.

c)

A (6-9) egyenlet és a jelmagyarázata helyébe a következő szöveg lép:

„

(6-9)

ahol:

n	azon vizsgálatok száma, amelyek alatt nem következik be regenerálás,
n r	azon vizsgálatok száma, amelyek alatt regenerálás történik (legalább egy vizsgálat),
	olyan vizsgálat során bekövetkező átlagos fajlagos kibocsátás, amely alatt nem történik regenerálás [g/kWh vagy #/kWh],
	olyan vizsgálat során bekövetkező átlagos fajlagos kibocsátás, amely alatt regenerálás történik [g/kWh vagy #/kWh].”

d)

A (6-10) és a (6-11) egyenlet helyébe a következő szöveg lép:

„	(felfelé módosító korrekciós tényező)	(6-10)
	(lefelé módosító korrekciós tényező)	(6-11)”.

a)	A (6-12) és (6-13) egyenlet helyébe a következő szöveg lép: „ (felfelé módosító korrekciós tényező) (6-12) (lefelé módosító korrekciós tényező) (6-13)”.

„b)

a)

A cím helyébe a következő szöveg lép:

„7.3.1.1.   A mintavevő rendszer és a motor előkondicionálására vonatkozó általános követelmények”.

b)

A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„Az utókezelő rendszerrel felszerelt motorokat a 7.3.1.1.1–7.3.1.1.4. pontban meghatározott ciklusspecifikus előkondicionálás előtt is lehet üzemeltetni, hogy az utókezelő rendszer regenerálódjon, és adott esetben a részecske-utókezelő rendszer koromterhelése helyreálljon.”

a)

a kibocsátásból való mintavétel előtt 8 órával a 8.1.8.7. pontnak megfelelően szivárgásvizsgálatot kell végezni;

b)

szakaszos mintavétel esetén tiszta tárolóeszközöket kell csatlakoztatni, például légüres zsákokat vagy olyan szűrőket, amelyeknek megmérték a tárasúlyát;

c)

minden mérőberendezést a mérőberendezés gyártója utasításainak és a műszaki szempontoknak megfelelően kell elindítani;

d)

el kell indítani a hígítórendszereket, a mintavevő szivattyúkat, a hűtőventilátorokat és az adatgyűjtő rendszert;

e)

a kívánt szinteknek megfelelően be kell állítani a mintaáramokat, szükség esetén kerülő alkalmazásával;

f)

a mintavevő rendszer hőcserélőit elő kell melegíteni vagy előre le kell hűteni a vizsgálatokra meghatározott üzemi hőmérsékleti tartományukra;

g)

a fűtött vagy hűtött alkatrészeket, például mintavevő vezetékeket, szűrőket, hűtőket és szivattyúkat hagyni kell, hogy üzemi hőmérsékletükön stabilizálódjanak;

h)

a kipufogógáz-hígító rendszer áramlását legalább 10 perccel a vizsgálati program elindítása előtt be kell kapcsolni;

i)

el kell végezni a gázelemző készülékek kalibrálását és a folyamatos gázelemző készülékek nullázását a 7.3.1.5. pontban meghatározott eljárás szerint;

j)

a vizsgálati intervallumok elkezdése előtt az elektronikus integráló eszközöket nullázni kell, vagy vissza kell állítani.

a)

Az első bekezdésben a h) pont helyébe a következő szöveg lép:

b)

A 6.4. ábra helyébe a következő ábra lép:

„ 6.4. ábra

Vizsgálati program

Kipufogógáz-kibocsátásmérési fázis melegindítással

Kipufogógáz-kibocsátásmérési fázis hidegindítással

Szükség szerint egy vagy több gyakorlóciklus lefuttatása a motor/vizsgálat ellenőrzésére

A motor jelleggörbéjének felvétele(legnagyobb nyomatékgörbe vagyállandó fordulatszámú üzemi jelleggörbe), ha nem alkalmaznak tranziens ciklust

Az összes rendszer előkészítése a mintavételhez (a gázelemző készülékek kalibrálását beleértve) és az adatgyűjtéshez

A motor előkondicionálása

A vonatkoztatási tranziens vizsgálati ciklus előállítása

Az állandósult üzemállapotú vizsgálati ciklus meghatározása

Ha tranziens ciklust és állandósult állapotú ciklust alkalmaznak

Állandósult üzemállapot (különálló és átmeneteket magában foglaló)

A kibocsátások kiszámítása

1) Adatgyűjtés 2) Vizsgálat utáni eljárások 3) Értékelések

Kipufogógáz-kibocsátási vizsgálat

A motor előkondicionálása és bemelegítése

A motor jelleggörbéjének felvétele(a legnagyobb nyomaték görbéje)

Tranziens (NRTC és LSI-NRTC)

NRTC

LSI-NRTC

Melegen tartás

Természetes lehűlés vagy kényszerhűtés

„a)

Ha a motor a hidegindításos NRTC ciklus során bármikor leáll, a teljes vizsgálatot érvénytelennek kell nyilvánítani;

b)

ha a motor a melegindításos NRTC ciklus során bármikor leáll, akkor csak ezt a ciklust kell érvénytelennek nyilvánítani. A motort a 7.8.3. pontnak megfelelően be kell melegíteni, és a melegindításos vizsgálatot meg kell ismételni. Ilyenkor a hidegindításos vizsgálatot nem kell megismételni;”.

a)

A b) pont helyébe a következő szöveg lép:

Az üzemmód időtartamát fel kell jegyezni és fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben;”.

b)

A c) pontban az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„a részecskekibocsátások esetében a részecske-mintavétel vagy egyszűrős, vagy többszűrős módszerrel történhet. Mivel a kétféle módszer eredményei némileg eltérhetnek egymástól, az eredményekkel együtt az alkalmazott módszert is fel kell jegyezni.”

a)

A 8.1.11.4. pontra vonatkozó sor helyébe a következő szöveg lép:

b)

A 8.1.12.1. pontra vonatkozó sor helyébe a következő szöveg lép:

„iv.

„b)

„b)

a)

A b) alpont utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A lángionizációs detektor tüzelőanyag- és levegőáramát a gyártó ajánlása szerint kell beállítani, majd egy mérőtartomány-kalibráló gázt kell a gázelemző készülékbe vezetni;”.

b)

A c) alpont a következőképpen módosul:

a)

Az e) alpont helyébe a következő szöveg lép:

b)

Az f) alpont utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép: „Meg kell jegyezni, hogy a mintaszárítónak meg kell felelnie a 8.1.12. pontban említett mintaszárító-ellenőrzésen;”.

i.

a szükséges csatlakozásokat politetrafluoretilénből (teflonból) vagy rozsdamentes acélból készült vezetékekből kell készíteni;

ii.

a N2-t vagy a tisztított levegőt párásítani kell úgy, hogy egy zárt tartályban desztillált vízen kell átbuborékoltatni, ami a kibocsátás-mintavétel során megbecsült legmagasabb harmatpontjáig párásítja a gázt;

iii.

a párásított gázt a mintaszárító előtt kell bevezetni;

iv.

a párásított gáz hőmérsékletét a tartály alatt legalább 5 K-nel (5 °C-kal) a harmatpontja felett kell tartani;

v.

a párásított gáz T dew harmatpontját és p total nyomását a mintaszárító bemenetéhez a lehető legközelebb kell megmérni annak ellenőrzésére, hogy a harmatpont valóban a kibocsátásból való mintavétel során becsült legmagasabb érték;

vi.

a párásított gáz T dew harmatpontját és p total nyomását a mintaszárító kimenetéhez a lehető legközelebb kell megmérni;

vii.

a mintaszárító megfelel az ellenőrzésen, ha az e pont d) pontjának vi. alpontja szerinti eredmény kisebb, mint a mintaszárítóra vonatkozóan a 9.3.2.3.1. pontban meghatározott előírásoknak megfelelő harmatpont plusz 2 K (2 °C), vagy ha a d) alpont vi. bekezdése szerinti mólfrakció kisebb, mint a mintaszárítóra vonatkozó megfelelő előírás plusz 0,002 mol/mol vagy 0,2 térfogatszázalék. Ezzel az ellenőrzéssel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a minta harmatpontjának abszolút hőmérséklete van megadva Kelvinben.”

a)

az analitikai mérleg működésének független ellenőrzése bármilyen szűrő mérését megelőző 370 napon belül;

b)

a mérleg nullázása és mérőtartományának meghatározása bármilyen szűrő mérését megelőző 12 órán belül;

c)

szűrő mérése előtt és után annak ellenőrzése, hogy a referenciaszűrők tömegmeghatározása egy meghatározott tűrésen belül legyen.

a)

a manuális eljáráshoz használni kell a mérleget, aminek során a mérleget nullázni kell és mérőtartományát legalább egy kalibrálósúllyal meg kell határozni. Ha a mérési folyamatnak a részecskemérések pontosságának és precizitásának javítása érdekében való megismétlésével kapott értékek általában átlagértékek, akkor a mérleg működésének ellenőrzésére is ugyanezt a módszert kell alkalmazni;

b)

automatikus eljárásra kerül sor belső kalibrálósúlyokkal, amelyek automatikusan ellenőrzik a mérleg működését. Ezeknek a belső kalibrálósúlyoknak az ellenőrzés végrehajtásához meg kell felelniük a 9.5.2. pontban foglalt előírásoknak.

a)

legalább két részecskeminta-hordozót a részecskestabilizálási környezetben kell tartani. Ezeket kell referenciának tekinteni. Ugyanolyan anyagból készült és méretű, nem használt szűrőket kell referenciának választani;

b)

a referenciákat a részecskestabilizálási környezetben kell stabilizálni. A referenciákat stabilizáltnak lehet tekinteni, amennyiben legalább 30 percig a részecskestabilizálási környezetben voltak, és az azt megelőző legalább 60 percen keresztül a részecskestabilizálási környezet megfelelt a 9.3.4.4. pont előírásainak;

c)

a mérleget többször működtetni kell egy referenciamintával, de az eredményeket nem kell feljegyezni;

d)

a mérleget le kell nullázni, és be kell állítani a mérőtartományát. Egy vizsgálati tömeget (pl. kalibrálósúlyt) kell a mérlegre helyezni, majd eltávolítani, és meg kell győződni arról, hogy a mérleg a rendes stabilizálódási időn belül újra elfogadhatóan pontos nulla értéket mutat;

e)

a referenciahordozókat (pl. szűrőket) le kell mérni, és a tömegüket fel kell jegyezni. Ha a mérési folyamatnak a referenciahordozók (pl. szűrők) tömege pontosságának és precizitásának javítása érdekében való megismétlésével kapott értékek általában átlagértékek, akkor a mintahordozók (pl. szűrők) tömege átlagértékének megmérésére is ugyanezt a módszert kell alkalmazni;

f)

a mérleg környezetének harmatpontját, környezeti hőmérsékletét és légköri nyomását fel kell jegyezni;

g)

az eredményeket a feljegyzett környezeti feltételek alapján kell a felhajtóerő miatt korrigálni a 8.1.13.2. pont szerint. Valamennyi referencia felhajtóerővel korrigált tömegét fel kell jegyezni;

h)

valamennyi referenciahordozó (pl. szűrő) felhajtóerővel korrigált referenciatömegét ki kell vonni a korábban mért és feljegyzett, felhajtóerővel korrigált tömegből;

i)

ha a vizsgált referenciaszűrők tömege az e szakasz szerint megengedettnél nagyobb mértékben megváltozik, akkor a referenciahordozó (pl. szűrő) tömegének legutóbbi sikeres hitelesítése óta végzett összes részecsketömeg-meghatározást érvényteleníteni kell. A referencia részecskeszűrőket ki lehet selejtezni, ha csak az egyik szűrő tömege változott meg a megengedettnél nagyobb mértékben, és egyértelműen meg lehet határozni azt a különleges okot, amiért a szóban forgó szűrő tömege megváltozott, de amely nem befolyásolta a többi szűrőt. Így a hitelesítést sikeresnek lehet tekinteni. Ebben az esetben az érintett referenciahordozót az e pont j) alpontjának való megfelelés meghatározása során nem kell figyelembe venni, és az érintett referenciaszűrőt ki kell selejtezni és pótolni kell;

j)

ha a referenciatömegek valamelyike a 8.1.13.1.4. pont szerint megengedettnél nagyobb mértékben megváltozik, akkor a referenciatömegek legutóbbi két meghatározása között végzett összes részecsketömeg-meghatározás eredményét érvényteleníteni kell. Ha az i) alpontnak megfelelően referencia részecskehordozó kiselejtezésére kerül sor, legalább egy olyan referencia tömegkülönbségnek lennie kell, amely megfelel a 8.1.13.1.4. pont feltételeinek. Ellenkező esetben a referenciahordozók (pl. szűrők) tömegének legutóbbi két meghatározása között végzett összes részecsketömeg-meghatározás eredményét érvényteleníteni kell.

a)

teflonborítású boroszilikát üveg esetében a mintavevő anyag sűrűsége 2 300 kg/m3;

b)

a hordozó tömegének 95 %-át kitevő polimetilpentén tartógyűrűvel egybeépített teflon membrán (film) esetében a mintavevő közeg sűrűsége 920 kg/m3;

c)

teflon tartógyűrűvel egybeépített teflon membrán (film) esetében a mintavevő közeg sűrűsége 2 144 kg/m3.

m cor

a részecske-mintavevő szűrő felhajtóerővel korrigált tömege

m uncor

a részecske-mintavevő szűrő felhajtóerővel nem korrigált tömege

ρ air

a levegő sűrűsége a mérleg környezetében

ρ weight

a mérleg mérőtartományának beállításához használt kalibrálósúly sűrűsége

ρ media

a részecske-mintavevő szűrő sűrűsége

p abs

abszolút nyomás a mérleg környezetében

M mix

a levegő moláris tömege a mérleg környezetében

R

a moláris gázállandó

T amb

a mérleg környezetének abszolút környezeti hőmérséklete.”

„b)

a)

a hőmérsékletnek a mintaszárító kimeneténél történő mérésével; vagy

b)

a páratartalomnak közvetlenül a kemilumineszcens detektor előtti ponton történő mérésével; vagy

c)

a 8.1.12. pont szerinti ellenőrzési eljárás végrehajtásával.”

a)

Az i. alpont helyébe a következő szöveg lép:

b)

a iii. alpontban a 6.9. táblázat harmadik sora helyébe a következő szöveg lép:

„i.

„b)

a)

Az 1.3.4. pontban az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A részecskeszám mérése esetében a VII. melléklet 2.1.6.1–2.1.6.4. pontjában ismertetett módszerek szerint meghatározott kipufogógáz-tömegáram használandó a részáramú hígítórendszer szabályozására, hogy a vett minta arányos legyen a kipufogógáz tömegáramával.”

b)

A 2.1.3.3.3. pontban az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„a fűtött fázisokat ± 10 K-es (± 10 °C-os) tűréshatár mellett állandó névleges üzemi hőmérsékletre szabályozza a 2.1.3.3.2. pontban meghatározott tartományon belül.”

c)

A 2.1.4. pontban a 6.10. ábra helyébe a következő szöveg lép:

„ 6.10. ábra

Az ajánlott részecske-mintavevő rendszer elvi rajza – teljes áramú mintavétel

a)

A 4.2.7. pontban az utolsó mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A kalibráló gázokra megadott lejárati időt fel kell jegyezni.”

b)

A 4.2.8. pontban a j) alpont helyébe a következő szöveg lép:

a)

A 2.4. pontban a 6-11. ábra helyébe a következő szöveg lép:

„ 6-11. ábra

A rendszerválaszok ábrázolása

ugrásszerü bemenet ideje

válasz

idő

felfutási idő

késés

jelátalakítási idő

válaszidő

b)

A szöveg a következő 2.5. ponttal egészül ki:

„w C

=

a tüzelőanyag széntartalma [tömegszázalék] (lásd a (7-82) egyenletet a 3.3.3.1. pontban vagy a 7.3. táblázatot)”.

„M da,w

=

a hígító levegő moláris tömege [g/mol] (lásd a (7-144) egyenletet a 3.9.3. pontban)

M r,w

=

a hígítatlan kipufogógáz moláris tömege [g/mol] (lásd a 2. függelék 5. pontját)”.

a)

A (7-59) egyenlet jelmagyarázata a következő sorral egészül ki:

b)

A (7-60) egyenlet jelmagyarázatában a „Ti, AUX” kifejezésnek megfelelő sor helyébe a következő szöveg lép:

a)

A „Pi” kifejezésnek megfelelő sor helyébe a következő szöveg lép:

b)

A szöveg a következő sorral egészül ki:

a)

A (7-66) egyenlet helyébe a következő szöveg lép:

„

(7-66)”.

b)

A (7-66) egyenlet jelmagyarázata a következőképpen módosul:

c)

A (7-67) egyenlet helyébe a következő szöveg lép:

„

(7-67)”.

b)

A (7-67) egyenlet jelmagyarázata a következőképpen módosul:

a)

folyamatos mintavétel, változó átfolyási sebesség esetén a (7-106) egyenlettel kell kiszámítani:

[lásd a (7-106) egyenletet]

ahol:

b)

folyamatos mintavétel, állandó átfolyási sebesség esetén a (7-107) egyenlettel kell kiszámítani:

[lásd a (7-107) egyenletet]

ahol:

Mgas	=	az általános kibocsátás moláris tömege [g/mol]
ṅexh	=	a kipufogógáz moláris átfolyási sebessége nedves alapon [mol/s]
	=	az átlagos gáz-halmazállapotú kibocsátás mólfrakciója nedves alapon [mol/mol]
Δt	=	a vizsgálati intervallum időtartama

c)

szakaszos mintavételnél, függetlenül attól, hogy az átfolyási sebesség változó vagy állandó-e, a (7-108) egyenlettel kell kiszámítani:

[lásd a (7-108) egyenletet]

ahol:

M gas	=	az általános kibocsátás moláris tömege [g/mol]
ṅexhi	=	a kipufogógáz pillanatnyi moláris átfolyási sebessége nedves alapon [mol/s]
	=	az átlagos gáz-halmazállapotú kibocsátás mólfrakciója nedves alapon [mol/mol]
f	=	adatlekérdezési gyakoriság [Hz]
N	=	a mérések száma [-]

d)

hígított kipufogógáz esetében a szennyező anyagok tömegének számított értékeit a hígító levegő függvényében korrigálni kell oly módon, hogy kivonjuk a háttérkibocsátások tömegét:

i.

először meg kell határozni az nairdil, a hígító levegő moláris átfolyási sebességének értékét [mol/s] a vizsgálati intervallum során. Ezt meg lehet állapítani méréssel vagy számítással, a hígított kipufogógáz-áram és az , a hígított kipufogógázban lévő hígító levegő áramlással súlyozott átlagos hányada alapján számítva;

vi.

a hígító levegő teljes anyagárama meghatározható a hígított kipufogógáz teljes anyagárama és a 3.4. pontban szereplő, a tüzelőanyagra, a beszívott levegőre és a kipufogógázra vonatkozó kémiai egyenlet alapján. Ez esetben ki kell számítani a teljes háttértömeget a hígított kipufogógáz n dexh teljes anyagárama segítségével. Ezt követően az eredményt meg kell szorozni a hígított kipufogógázban lévő hígító levegő áramlással súlyozott átlagos hányadával, -val.

Az v. és vi. esetre figyelemmel a (7-115) és a (7-116) egyenletet kell alkalmazni:

vagy	(7-115)
m gascor = m gas – m bkgnd	(7-116)

ahol:

m gas	=	a gáz-halmazállapotú kibocsátás teljes tömege [g]
m bkgnd	=	a teljes háttértömegek [g]
m gascor	=	a gáz háttérkibocsátásokkal korrigált tömege [g]
M gas	=	az általános gáz-halmazállapotú kibocsátás moláris tömege [g/mol]
x gasdil	=	a gáz-halmazállapotú kibocsátás koncentrációja a hígító levegőben [mol/mol]
n airdil	=	a hígítólevegő moláris anyagárama [mol]
	=	a hígító levegő áramlással súlyozott átlagos hányada a hígított kipufogógázban [mol/mol]
	=	a háttér gázaránya [mol/mol]
n dexh	=	a hígított kipufogógáz teljes anyagárama [mol]”.

a)

Az i. alpontban a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„a térfogat-kiszorításos szivattyú moláris átfolyási sebessége. A térfogat-kiszorításos szivattyúnak a vizsgálati intervallum alatti sebessége alapján a 3.9.2. pontban meghatározott kalibrálási eljárással kapott vonatkozó a 1 meredekséget és a 0 állandót [-] kell használni az ṅ moláris áramlási sebesség [mol/s] (7-117) egyenlettel történő kiszámításához:”.

b)

A ii. alpontban a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„moláris átfolyási sebesség a hangsebesség alatti áramlású Venturi-csőnél. A 3.9.4. pontnak megfelelően meghatározott C d – R e # egyenlet alapján a hangsebesség alatti áramlású Venturi-csőnek a vizsgálati intervallum alatti ṅ moláris átfolyási sebességét [mol/s] a (7-119) egyenlettel kell kiszámítani:”.

c)

A iii. alpontban a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„moláris átfolyási sebesség a kritikus áramlású Venturi-csőnél. Egy Venturi-csövön vagy Venturi-csövek kombinációján áthaladó áram moláris átfolyási sebességének kiszámításához annak vonatkozó C d átlagát és egyéb állandókat kell alkalmazni, amelyeket a 3.9.5. ponttal összhangban kell meghatározni. A Venturi-cső egy kibocsátásvizsgálat alatti ṅ moláris átfolyási sebességét [mol/s] a (7-120) egyenlettel kell kiszámítani:”.

a)

A (7-126) egyenlet helyébe a következő szöveg lép:

„

(7-126)”.

b)

A (7-126) egyenlet jelmagyarázata a következő sorral egészül ki:

c)

A (7-127) egyenlet jelmagyarázata helyébe a következő szöveg lép:

„ahol:

a)

A „Pi ” kifejezésnek megfelelő sor helyébe a következő szöveg lép:

b)

A szöveg a következő sorral egészül ki:

a)

A (7-133) egyenlet helyébe a következő szöveg lép:

„

(7-133)”;

b)

A (7-133) egyenlet jelmagyarázata a következőképpen módosul:

a)

A (7-134) egyenlet helyébe a következő szöveg lép:

„

(7-134)”;

b)

A (7-134) egyenlet jelmagyarázata a következőképpen módosul: