29.6.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 164/14

(1)

2006-ban a Tanács a 130/2006/EK rendelettel (3) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy érintett ország) származó borkősav behozatalára (a továbbiakban: eredeti intézkedések). Az intézkedéseket egyedi vámtételek formájában hozták meg, amelyek mértékét három, piacgazdasági elbánásban részesített kínai exportáló gyártó esetében 0 % és 10,1 % között, minden más kínai exportáló gyártó estében 34,9 %-ban állapították meg. Az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdéséve összhangban indított időközi felülvizsgálatot követően a 150/2008/EK tanácsi rendelet (4) módosította az eredeti intézkedéseket, továbbá pontosította a termékmeghatározást.

(2)

A WTO Fellebbezési Testülete marhahúsról és rizsről szóló jelentésének (5) közzététele nyomán a Tanács 2012 áprilisában a 332/2012/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (6) kimondta, hogy a 0 %-os vámtétel alá tartozó exportáló gyártótól, a Hangzhou Bioking Biochemical Engineering Co. Ltd-től (a továbbiakban: Hangzhou Bioking) érkező export esetében az intézkedések nem alkalmazandók.

(3)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot (a továbbiakban: előző hatályvesztési felülvizsgálat) követően a Tanács 2012 áprilisában a 349/2012/EU végrehajtási rendelettel (7) további öt évvel meghosszabbította intézkedések hatályát.

(4)

2012 júliusában az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatot követően a 626/2012/EU tanácsi végrehajtási rendelet (8) módosította az eredeti intézkedéseket. A Tanács a fennmaradó két vállalkozás – a Changmao Biochemical Engineering Co. Ltd (a továbbiakban: Changmao Biochemical) és a Ninghai Organic Chemical Factory (a továbbiakban: Ninghai Organic) – tekintetében visszavonta a piacgazdasági elbánást, és e vállalkozásokra vonatkozóan azok exportárai alapján 13,1 %-os, illetve 8,3 %-os egyedi dömpingkülönbözetet állapított meg.

(5)

Az (EU) 2016/176 bizottsági végrehajtási határozat (9) intézkedések bevezetése nélkül lezárta az alaprendelet 5. cikke alapján 2014. december 4-én, a Hangzhou Biokingre korlátozódóan a Kínai Népköztársaságból származó borkősav Unióba irányuló behozatala tekintetében indított dömpingellenes vizsgálatot (10).

(6)

A Törvényszék a T-442/12. sz., Changmao Biochemical Engineering kontra Tanács ügyben 2017. június 1-jén hozott ítéletével (11) megsemmisítette a 626/2012/EU rendeletet annak a Changmao Biochemicalre vonatkozó részében.

(7)

2017. szeptember 7-én a Bizottság a T-442/12. sz. ügyben 2017. június 1-jén hozott ítélettel kapcsolatos értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Bizottság úgy határozott, hogy az érintett exportáló gyártóra vonatkozó részében újból megindítja a 626/2012/EU rendelet elfogadásához vezető, a Kínából származó borkősav behozatalára vonatkozó dömpingellenes vizsgálatot, és azt a szabálytalannak ítélt eljárási lépéstől folytatta. A vizsgálat újbóli megindítása a Törvényszék ítéletének a Changmao Biochemical Engineering Co. Ltd tekintetében történő végrehajtására korlátozódott, és más vizsgálatokat nem érintett.

(8)

A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés (12) közzétételét követően a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálat iránti kérelem (a továbbiakban: felülvizsgálati kérelem) érkezett.

(9)

A felülvizsgálati kérelmet 2017. január 24-én nyújtotta be a Distillerie Bonollo S.r.l., a Caviro Distillerie S.r.l., az Industria Chimica Valenzana S.p.a., az Alvinesa Alcoholera Vinícola SA és a Comercial Química Sarasa SL (a továbbiakban: kérelmezők), amelyek termelése a borkősav teljes uniós termelésének több mint 25 %-át teszi ki.

(10)

A kérelem azon az indokoláson alapult, hogy a Kínából származó borkősav behozatala tekintetében bevezetett intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping folytatódásával vagy megismétlődésével, valamint az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(11)

Miután a Bizottság az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2017. április 19-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (13) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette a hatályvesztési felülvizsgálatnak az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti megindítását.

(12)

A dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2013. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(13)

A Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette a kérelmezőket, az egyéb ismert uniós gyártókat, az exportáló gyártókat, az importőröket, az ismert érintett uniós felhasználókat, valamint az érintett exportáló ország képviselőit.

(14)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat és szóbeli meghallgatást kérjenek.

(15)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt alkalmazhat az érdekelt felek körében.

(16)

Tekintettel a Kínában működő exportáló gyártók nyilvánvalóan nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság mintavételt irányozott elő.

(17)

A Bizottság annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, felkérte az összes ismert exportáló gyártót, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételétől számított 15 napon belül jelentkezzenek, és nyújtsák be az értesítésben meghatározott információkat. A kért információk a termelési volumenre és a termelési kapacitásra is kiterjedtek. A Bizottság ezenkívül felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió melletti képviseletét, hogy jelöljön ki képviselőt, aki együttműködik a Bizottsággal a minta kiválasztásában.

(18)

A megkeresett 22 kínai exportőr/gyártó, valamint az egyéb kínai exportőrök/gyártók közül egy sem jelentkezett, illetve adta át a kért információkat.

(19)

Az eljárás megindítása előtt a Bizottság felvette a kapcsolatot a felülvizsgálat iránti kérelemben megnevezett uniós gyártókkal és az uniós gyártók szervezeteivel annak megállapítása céljából, hogy az uniós gyártók kérelmet benyújtó csoportja kellően reprezentatív-e. A Bizottság ezenkívül összegyűjtötte az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3. pontja szerinti esetleges mintavételre vonatkozó határozathoz szükséges információkat is.

(20)

Az alaprendelet 17. cikkével összhangban a Bizottság ideiglenes mintát állított össze, amely a 2016. január 1. és december 31. közötti időszakban a legnagyobb unióbeli értékesítési volumennel rendelkező hat uniós gyártóból állt. A szóban forgó hat vállalkozás az uniós gazdasági ágazat borkősav-értékesítési volumenének 86 %-át képviselte. Az érdekelt felek felkérést kaptak arra, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban.

(21)

Az ideiglenes mintában nem szereplő egyik uniós gyártó kérte felvételét a végleges mintába, arra hivatkozva, hogy felvételével a minta pontosabb képet adna az uniós gazdasági ágazat helyzetéről. A vállalkozást az uniós borkősavgyártók olaszországi szakmai szövetsége támogatta. Egy másik uniós gyártó közölte, hogy nem kíván részt venni a hatályvesztési felülvizsgálatban. További észrevétel nem érkezett.

(22)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kapott észrevételekre tekintettel a továbbiakban nem indokolt a mintavétel az uniós gyártók körében.

(23)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az összes független importőrt, hogy vegyenek részt a vizsgálatban. A szóban forgó feleket a Bizottság felkérte, hogy jelentkezzenek, és egyúttal bocsássák a rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítés II. mellékletében kért információkat.

(24)

Ezenfelül az eljárás megindítási szakaszában a Bizottság 10, a felülvizsgálati kérelemben megnevezett importőrrel vette fel a kapcsolatot, akiket felkért, hogy ismertessék tevékenységüket, és töltsék ki az eljárás megindításáról szóló értesítés II. mellékletét. A független importőrök mintavételi űrlapját öt vállalkozás töltötte ki. Ennek ellenére a felülvizsgálat tárgyát képező termék szempontjából nem importőrnek, hanem felhasználónak minősültek.

(25)

A Bizottság mind a kilenc uniós gyártónak, valamint hat felhasználónak küldött kérdőívet. Kérdőívet kapott továbbá 10 olyan gyártó is, amely piacgazdasággal rendelkező, esetlegesen figyelembe vehető harmadik országban – Argentínában, Ausztráliában, Brazíliában, Chilében, Indiában – működik.

(26)

Kitöltött kérdőív hét uniós gyártótól, négy uniós felhasználótól, valamint a piacgazdasággal rendelkező, esetlegesen figyelembe vehető harmadik országok közül Ausztrália egy gyártójától érkezett vissza.

(27)

A kínai exportáló gyártók egyike sem működött együtt.

(28)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, és értékelje, hogy az intézkedések bevezetése ellentétes lenne-e az uniós érdekkel. A következő vállalkozások telephelyein került sor ellenőrző látogatásokra:

(29)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék a borkősav – az Európai Gyógyszerkönyvben ismertetett módszer szerint vizes oldatban mért, legalább 12,0 fokos negatív optikai forgatóképességű D-(–)-borkősav kivételével –, amely a Kínai Népköztársaságból származik, és jelenleg az ex 2918 12 00 KN-kód (TARIC-kód: 2918120090) alá tartozik (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(30)

A felülvizsgálat tárgyát képező terméket a borok, italok és élelmiszer-ipari adalékanyagok előállítása során, illetve – a folyamatok lassítása céljából – a gipszkészítés során és számos egyéb termék esetében használják. A termék a bortermelés során keletkező melléktermékekből természetes gyártási módszerrel (mint az uniós gyártók esetében is), vagy kémiai szintézisen keresztül petrolkémiai vegyületekből, szintetikus gyártási módszerrel (mint a kínai gyártás esetében) nyerhető ki. Kizárólag az L+ borkősav készül a bortermelés során keletkező melléktermékekből. Szintetikus gyártási módszerekkel az L+ és a DL borkősav is előállítható. Mindkét típus beletartozik a felülvizsgálat tárgyát képező termék kategóriájába, és felhasználási területeik átfedésben vannak egymással.

(31)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező, Kínában előállított és az Unióba exportált termék:

ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkezik, továbbá az alapvető felhasználási területei is megegyeznek. Ezért a Bizottság ezeket az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek tekintette.

(32)

A Bizottság az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta annak valószínűségét, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne.

(33)

A (2) preambulumbekezdésben említett 332/2012/EU végrehajtási rendelet alapján a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat nem terjedt ki a Hangzhou Bioking exportjára. Az alábbi elemzés kizárólag a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az intézkedések hatálya alá tartozó exportőrök és gyártók általi exportját vette figyelembe.

(34)

A (27) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen kínai exportőr/gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. A Bizottság ezért tájékoztatta a kínai hatóságokat arról, hogy mivel egyetlen kínai exportáló/gyártó sem működik együtt, a Bizottságnak módjában áll, hogy a Kínára vonatkozó ténymegállapításokhoz az alaprendelet 18. cikkét alkalmazza. A Bizottság nem kapott a kínai hatóságoktól e tekintetben észrevételeket vagy a meghallgató tisztviselő közbenjárására irányuló kérelmet.

(35)

Ennek alapján a dömping fennállásával, valamint a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével összefüggésben tett ténymegállapítások alapjául – az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban – a rendelkezésre álló tények szolgáltak, köztük különösen:

(36)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerinti, piacgazdasággal rendelkező harmadik országként (a továbbiakban: analóg ország) Argentínát tervezi figyelembe venni, és felkérte őket a választással kapcsolatos észrevételeik megtételére. Erre vonatkozóan nem érkezett észrevétel.

(37)

A Bizottság felvette a kapcsolatot az argentínai hatóságokkal, valamint a felülvizsgálat tárgyát képező termék két ismert, Argentínában működő gyártójával, és felkérte őket az együttműködésre. Megállapítást nyert, hogy az argentínai gyártók egyike a felülvizsgálati időszak során beszüntette a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártását, a másik gyártó pedig nem kívánt együttműködni.

(38)

Ezzel párhuzamosan a Bizottság együttműködésre törekedett más lehetséges analóg országokban (Ausztráliában, Brazíliában, Chilében és Indiában) működő nyolc ismert gyártóval és két gyártói szervezettel, továbbá felvette a kapcsolatot ezen országok érintett hatóságaival, amelyeket felkért a felülvizsgálat tárgyát képező terméket ismerten gyártó és saját piacukon forgalmazó gyártói szervezetek és gyártók elérhetőségeinek átadására.

(39)

Az ausztráliai gyártók egyike először vállalta az együttműködést, végül azonban hiányos választ nyújtott be, amelyet a számszerűsített adatok hiánya miatt figyelmen kívül kellett hagyni.

(40)

Más lehetséges analóg országbeli gyártó nem jelentkezett.

(41)

mivel analóg országbeli gyártók nem működtek együtt, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban „bármilyen más észszerű alapon” határozta meg a rendes értéket.

(42)

A Bizottság tehát a rendes érték meghatározáskor a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben közölt információkra támaszkodott, vagyis azokra az árakra, amelyek egy argentínai gyártónak a felülvizsgálat tárgyát képező termékről kiállított belföldi számláin szerepeltek. Az argentínai adatoknak a rendes érték forrásaként történő felhasználása összhangban áll azzal, hogy Argentínát a korábbi vizsgálatok (15) analóg országként vették figyelembe. Tekintettel arra, hogy az együttműködés hiánya miatt megbízhatóbb információ nem állt rendelkezésre, ez minősült a legészszerűbb módszertannak.

(43)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező terméket Argentínában természetes gyártási módszerrel, míg Kínában az olcsóbb, szintetikus módszerrel állítják elő. A Bizottság ezért a gyártási módszerek költségbeli eltéréseinek figyelembevétele érdekében kiigazította az Argentínában felhasznált nyersanyagok költségét.

(44)

A nyilvánosságra hozatalt követően az egyik kínai exportáló gyártó azt állította, hogy az analóg országon alapuló módszer e felülvizsgálatbeli alkalmazása nem egyeztethető össze a Kereskedelmi Világszervezettel (a továbbiakban: WTO) szemben fennálló uniós kötelezettségekkel. Kiemelte, hogy a Kínai Népköztársaságnak a WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 15. szakasza 2016. december 11-én hatályát vesztette, amely időpontot követően az analóg országon alapuló módszer alkalmazása már nem indokolt.

(45)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a rendes értéknek az analóg országból származó adatok alapján történő meghatározása az alkalmazandó alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban történt. A Bizottság ezt az állítást tehát elutasította.

(46)

A kínai exportáló gyártók és különösen az egyedi vámtétel alá tartozó Changmao Biochemical együttműködésének hiányában a rendes érték megállapításához nem álltak rendelkezésre információk e felek kínai belföldi piaci értékesítési árairól és költségeiről. A rendes érték megállapítása ezért – a (34) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően – az alaprendelet 18. cikke alapján a rendelkezésre álló tények alapján történt.

(47)

E tekintetben a Bizottság először azt vizsgálta, hogy a rendes érték megállapítható-e az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének alkalmazásával a Changmao Biochemical harmadik országokba irányuló exportárai alapján. Ezen exportárak megállapításához a kínai exportadatbázisban szereplő információkat vette figyelembe. A kínai adatbázis tartalmaz a kínai vállalkozások exportértékesítésére vonatkozó információkat, viszont csak az egyes vállalkozások által exportált volumeneket szerepelteti, a hozzájuk tartozó értékek nélkül. Ezért ennek alapján nem lehetett megállapítani a Changmao Biochemical exportárait.

(48)

Megbízhatóbb információk hiányában a Bizottság tehát a rendes érték meghatározáskor a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben közölt információkra támaszkodott, vagyis azokra az árakra, amelyek egy argentínai gyártónak a felülvizsgálat tárgyát képező termékről kiállított belföldi számláin szerepeltek.

(49)

A Changmao Biochemical együttműködésének hiánya miatt az exportárak megállapítása az alaprendelet 18. cikkével összhangban a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis alapján történt.

(50)

A Bizottság az így megállapított rendes értéket és exportárat gyártelepi alapon hasonlította össze. Amennyiben az a tisztességes összehasonlítás érdekében indokolt volt, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazította az exportárat és a rendes értéket az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében.

(51)

Az exportár kiigazítására a tengeri fuvardíjak (0,07 EUR/kg), az anyagmozgatási költségek (0,007 EUR/kg), valamint szárazföldi áruszállítás költségei (0,014 EUR/kg) tekintetében került sor a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben foglalt adatok alapján.

(52)

A kínai vámhatóságok által közzétett behozatali és kiviteli vámtarifák szerint a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai exportját terhelő hozzáadottérték-adó (a továbbiakban: héa) a felülvizsgálati időszakban csak részben volt visszatéríthető: az exportra 17 %-os adót vetettek ki, amelyből utólag 9 %-ot térítettek vissza. A Bizottság ezért a héával növelt rendes értékekből, illetve exportárakból indult ki és adott esetben kiigazította a rendes értéket az exportra alkalmazandó, visszatérítés utáni héakulcs figyelembevétele érdekében. A rendes értéket ennek megfelelően 8 %-kal igazította ki.

(53)

A felülvizsgálat tárgyát képező terméket a Changmao Biochemical a vállalkozás 2016-os üzleti jelentése (16) szerint a szintetikus gyártási módszerrel, míg az argentínai gyártó a természetes gyártási módszerrel állította elő. Egy nem sokkal a felülvizsgálati időszak után közzétett, piaci információk elemzésén alapuló tanulmány (17) szerint a szintetikus borkősav „sokkal olcsóbb megoldás” a természetes borkősavhoz képest. A jelenlegi vizsgálat során nem álltak rendelkezésre részletes információk a gyártási költségekkel kapcsolatban. Ezért a gyártási módszerek közötti különbségek figyelembevétele érdekében a Bizottság [30–40] %-kal (18) csökkentette a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem alapján megállapított rendes értéket, amelyben így érvényesül a 626/2012/EU végrehajtási rendelet kapcsán végzett részleges időközi felülvizsgálat ténymegállapításai szerint a természetes és a szintetikus módszer költségei között meglévő különbség. E tekintetben a Bizottság a felülvizsgálat tárgyát képező termék értékesítési ára és a részleges időközi felülvizsgálat során Argentínára vonatkozóan számtanilag képzett érték különbözetét alkalmazta a jelenlegi felülvizsgálatban a (48) preambulumbekezdés szerint megállapított rendes értéknél. A Bizottság a részleges időközi felülvizsgálat során a számtanilag képzett értéket az argentínai előállítási költség alapján állapította meg úgy, hogy az Argentínában felhasznált nyersanyag költségét helyettesítette a (szintetikus gyártási módszernél alkalmazott) benzol átlagos piaci árával, amelyet az értékesítési, általános és igazgatási költségek (SGA-költségek), valamint a nyereség alapján arányosított.

(54)

Említést érdemel, hogy a 626/2012/EU végrehajtási rendelettől eltérően a jelenlegi vizsgálat a dömpingkülönbözet kiszámításakor nem vette figyelembe az L+ és DL terméktípusok (30) preambulumbekezdésben említett lehetséges eltéréseit. Ennek oka, hogy a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, és így az exportált terméktípusokkal kapcsolatban egyáltalán nem állt rendelkezésre információ.

(55)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a fentiek szerint megállapított rendes érték súlyozott átlagát és exportár súlyozott átlagát hasonlította össze.

(56)

Ennek alapján a Changmao Biochemical vonatkozásában a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár (költség, biztosítás, fuvardíj szerinti ár) százalékában kifejezett, súlyozott átlagú dömpingkülönbözet meghaladta a 70 %-ot.

(57)

A rendes értéknek a gyártási módszerek eltérései szerinti kiigazítása nélkül a Changmao Biochemical vonatkozásában a rendes értéket kizárólag a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben foglalt információk alapján lehetne megállapítani. Ebben az esetben az így megállapított rendes érték és az exportár összehasonlításával kapott dömpingkülönbözet meghaladná a 170 %-ot. A fentiekkel egyezően a dömpingszámítás ebben az esetben is – az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban – a fentiek szerint megállapította rendes érték súlyozott átlaga és exportár súlyozott átlaga összehasonlításával történne. Az (53) preambulumbekezdésben foglaltak szerint azonban a Bizottság indokoltnak tartja a rendes érték kiigazítását.

(58)

A nyilvánosságra hozatalt követően a kérelmezők, valamint az uniós gyártók egyik szervezete a Törvényszék T-431/12. sz., Distillerie Bonollo SpA és társai kontra Tanács ügyben (19)2018. május 3-án hozott ítélete alapján kétségbe vonta a Bizottság által alkalmazott megközelítést. Tekintettel azonban arra, hogy az említett ítélet esetében a fellebbezési határidő még nem járt le, az ítélet alapján jelenleg nem tehetők végleges ténymegállapítások.

(59)

Annak ellenére, hogy a 626/2012/EU végrehajtási rendelet a Ninghai Organic esetében a (4) preambulumbekezdésben említett módon visszavonta a piacgazdasági elbánást, a vállalkozás továbbra is egyedi vámtétel alá tartozik. A (18) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Ninghai Organic nem működött együtt ebben a vizsgálatban.

(60)

Mivel analóg országbeli gyártók – miként azt a (41) és (42) preambulumbekezdés is megállapította – nem működtek együtt, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban „bármilyen más észszerű alapon” határozta meg a rendes értéket, tehát a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben megadott azon árak alapján, amelyek egy argentínai gyártónak a felülvizsgálat tárgyát képező termékről kiállított belföldi számláin szerepeltek.

(61)

A Ninghai Organic együttműködésének hiánya miatt a vállalkozás exportárainak megállapítása az alaprendelet 18. cikkével összhangban a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban a felülvizsgálati időszakban az Unióba érkező behozatalra vonatkozóan szereplő adatok alapján történt.

(62)

A Bizottság az így megállapított rendes értéket és exportárat gyártelepi alapon hasonlította össze. Amennyiben az a tisztességes összehasonlítás érdekében indokolt volt, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazította az exportárat és a rendes értéket az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében.

(63)

Az exportár kiigazítására a tengeri fuvardíjak (0,07 EUR/kg), az anyagmozgatási költségek (0,007 EUR/kg), valamint szárazföldi áruszállítás költségei (0,014 EUR/kg) tekintetében került sor a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben foglalt adatok alapján.

(64)

A kínai vámhatóságok által közzétett behozatali és kiviteli vámtarifák szerint a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai exportját terhelő héa a felülvizsgálati időszakban csak részben volt visszatéríthető: az exportra 17 %-os adót vetettek ki, amelyből utólag 9 %-ot térítettek vissza. A Bizottság ezért a héával növelt rendes értékekből, illetve exportárakból indult ki és adott esetben kiigazította a rendes értéket az exportra alkalmazandó, visszatérítés utáni héakulcs figyelembevétele érdekében. A rendes értéket ennek megfelelően 8 %-kal igazította ki.

(65)

A kérelem és az előző hatályvesztési felülvizsgálat szerint a Ninghai Organic szintetikus gyártási módszerrel, míg az argentínai gyártó a természetes gyártási módszerrel állította elő a felülvizsgálat tárgyát képező terméket. Emiatt sor került – az (53) preambulumbekezdésben leírtak szerint – a rendes érték kiigazítására.

(66)

Az (54) preambulumbekezdésben ismertetett okokból a Bizottság nem hajtott végre kiigazítást az L+ és DL terméktípusok vonatkozásában.

(67)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a fentiek szerint megállapított rendes értéket hasonlította össze a fentiek szerint meghatározott exportár súlyozott átlagával.

(68)

Ennek alapján a Ninghai Organic vonatkozásában a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezett, súlyozott átlagú dömpingkülönbözet meghaladta a 70 %-ot.

(69)

Ha nem lenne szükség a rendes értéknek a gyártási folyamatok közötti eltérések miatti kiigazítására, akkor a (60) és (61) preambulumbekezdésben megállapítottak szerinti rendes érték, illetve – a (62)–(64) preambulumbekezdésben leírtaknak megfelelően kiigazított – exportár kerülne összehasonlításra. Az így számított dömpingkülönbözet meghaladná a 170 %-ot. A fentiek alapján azonban a Bizottság indokoltnak tartja a rendes érték kiigazítását.

(70)

A fentiekkel egyezően a dömpingszámítás mindkét esetben – az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban – a fentiek szerint megállapított rendes érték súlyozott átlaga és a fentiek szerint meghatározott exportár súlyozott átlaga összehasonlításával történne.

(71)

A kérelmezők, valamint az uniós gyártók egyik szervezetének a Changmao Biochemical tekintetében előadott, az (58) preambulumbekezdésben ismertetett állítását – amely szerint a gyártási folyamatok közötti eltérések nem indokolnak kiigazítást –, a Ninghai Organic esetében a gyártási folyamatok közötti eltérések miatt elvégzett, a (65) preambulumbekezdésben ismertetett kiigazítással összefüggésben is előadták. E felek ennélfogva a (68) preambulumbekezdésben megállapított dömpingkülönbözet helyességét is vitatták. Az állítást a Bizottság az (58) preambulumbekezdésben említett indokból elutasította.

(72)

A 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis adatai alapján a maradékvámmal érintett kínai gyártók kevesebb mint hét tonnát exportáltak a felülvizsgálat tárgyát képező termékből. E jelentéktelen, az intézkedések hatálya alá tartozó kínai exportáló gyártók felülvizsgálati időszakbeli uniós exportjának mindössze 0,4 %-át kitevő mennyiségre tekintettel a Bizottság nem számított dömpingkülönbözetet a fennmaradó kínai vállalkozások vonatkozásában.

(73)

Az (56) és (68) preambulumbekezdés a felülvizsgálati időszakban a dömping folytatódását állapította meg az egyéni dömpingkülönbözet hatálya alá tartozó két vállalkozás esetében. A dömping mértéke mindkét vállalkozásnál meghaladta a 70 %-ot. Mivel e két vállalkozás együttesen az intézkedések hatálya alá tartozó kínai export több mint 99 %-át képviselte, megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálati időszakban folytatódott a Kínából érkező dömping.

(74)

A felülvizsgálati időszak alatti dömping ténymegállapításán túlmenően a Bizottság azt is elemezte, hogy az intézkedések esetleges hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthető-e a dömping folytatódása. Az elemzés kiterjedt: a Kínában rendelkezésre álló termelési és szabad kapacitásra, a kínai exportőrök más harmadik országokban tanúsított magatartására, valamint az uniós piac vonzerejére.

(75)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányára tekintettel – az alaprendelet 18. cikkével összhangban – a dömping megismétlődésének valószínűségével összefüggésben tett alábbi ténymegállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények, nevezetesen a (35) preambulumbekezdésben említett források szolgáltak.

(76)

A dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó elemzés – miként azt a (33) preambulumbekezdés megállapította – kizárólag „az intézkedések hatálya alá tartozó gyártók”, tehát a Hangzhou Bioking kivételével az összes kínai gyártó adatain alapult.

(77)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő, szükség szerint a kínai gyártók vállalati honlapjairól származó, valamint a korábbi vizsgálatok (20) során gyűjtött információkkal való egybevetéssel ellenőrzött, illetve kiegészített adatok alapján a felülvizsgálati időszakban az intézkedések hatálya alá tartozó kínai gyártók termelési összkapacitása 54 000 tonnát tett ki.

(78)

A nyilvánosan hozzáférhető információk alapján a felülvizsgálati időszakban a kínai belföldi felhasználás évi 8 500 tonnára becsülhető (21). A felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínába érkező, a GTA-adatbázisban rögzített behozatalát (mintegy 300 tonnát) is figyelembe véve a teljes kínai belföldi értékesítés (a Hangzhou Bioking adatával együtt) a becslések szerint nagyjából 8 200 tonnát tett ki. Megbízhatóbb információk hiányában úgy becsülhető, hogy az intézkedések hatálya alá tartozó kínai gyártók belföldi értékesítéseinek a teljes kínai belföldi értékesítéshez viszonyított aránya megegyezett az érintett vállalkozásoknak a teljes kínai termelési kapacitáson belüli részesedésével. E feltevés alapján az intézkedések hatálya alá tartozó kínai gyártók belföldi értékesítése a felülvizsgálati időszakban [6 200–6 600] (22) tonnára becsülhető.

(79)

A felülvizsgálati időszak alatt a teljes kínai export (a Hangzhou Bioking exportjával együtt) 33 000 tonna volt, míg az intézkedések hatálya alá tartozó kínai gyártók exportja a kínai adatbázis szerint [20 000–25 000] tonnát tett ki. Az előzőekben megállapított belföldi értékesítések figyelembevételével a teljes kínai termelés 41 500 tonnára tehető, amelyből az intézkedések hatálya alá tartozó kínai gyártók [26 000–30 000] tonnát állítottak elő.

(80)

Az intézkedések hatálya alá tartozó gyártók [24 000–28 000] tonna szabad kapacitással rendelkeztek.

(81)

A (77)–(80) preambulumbekezdés kínai belföldi felhasználásra, termelési kapacitásra, termelésre és a kínai exportra vonatkozó ténymegállapításai alapján az alábbi következtetések vonhatók le:

(82)

Piaci információk szerint (23) az ázsiai-csendes-óceáni térségben a felülvizsgálat tárgyát képező termék iránti belső kereslet évi 6,8 %-os bővülése várható 2014 és 2020 között. Ezt az arányt, valamint a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan megállapított kínai belső keresletet extrapolálva Kína belső kereslete 2022-ban a becslések szerint 13 500 tonnát fog elérni. Ez továbbra is lényegesen alacsonyabb Kína felülvizsgálati időszakra számított termelési kapacitásánál.

(83)

Figyelmet érdemel továbbá, hogy a Hangzhou Bioking a felülvizsgálati időszakot követően [8 000–13 000] tonnával növelte éves kapacitását. Valójában a meglévő gyárát új, 25 000 tonna éves kapacitású gyártósorra cserélte (24). Ezzel Kína belföldi piacán tovább nő a termelési kapacitás és a kereslet egyensúlyhiánya.

(84)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatálya alá tartozó kínai exportáló gyártók érdekeltek exportpiaci pozíciójuk megtartásában vagy erősítésében.

(85)

Az intézkedések hatálya alá tartozó kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a harmadik országokba irányuló kínai exportárakat nem lehetett teljesen elkülönítetten vizsgálni a Hangzhou Bioking áraitól. Ennek oka, hogy a kínai exportstatisztikai adatbázis csak az egyes vállalkozások által exportált volumeneket szerepelteti, a hozzájuk tartozó értékeket viszont nem. Mivel azonban a kínai exportstatisztikai adatbázis szerint a Hangzhou Bioking harmadik országokba irányuló exportja az ezen országokba irányuló teljes kínai exportnak kevesebb mint egyötödét adta, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a más harmadik országokba irányuló teljes kínai exporttal kapcsolatos ténymegállapítások az intézkedések hatálya alá tartozó kínai exportáló gyártók magatartása tekintetében is reprezentatívak.

(86)

A kínai adatbázisban szereplő, a világ többi részébe irányuló, gyártelepi paritásra kiigazított átlagos kínai exportár, valamint az előzőekben a Changmao Biochemical és a Ninghai Organic vonatkozásában megállapított rendes érték összehasonlításával kapott dömpingkülönbözet – a gyártási módszerek eltérései miatti, az (53) preambulumbekezdésben ismertetett kiigazítást követően – akár a 70 %-ot is meghaladhatja. A kínai exportáló gyártók öt legjelentősebb harmadik országbeli piaca (fontossági sorrendben India, Oroszország, az USA, Törökország és Ausztrália, amelyek együttesen a Kínából a más harmadik országokba irányuló teljes exporton belül 69 %-os részarányt képviselnek) esetében a számított dömpingkülönbözetek mindegyik piacon meghaladták a 70 %-ot (72 % és 87 % között alakultak).

(87)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő, a gyártási folyamatok eltérései miatti kiigazítás nélkül számított rendes érték alapján a dömpingkülönbözet meghaladná a 170 %-ot. A fentiek alapján azonban a Bizottság indokoltnak tartja a rendes érték kiigazítását.

(88)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatálya alá tartozó kínai gyártók dömpingáron exportáltak a harmadik országbeli piacokra.

(89)

Kína belföldi piacán jelentős kapacitásfelesleg áll rendelkezésre, ami arra késztetheti az intézkedések hatálya alá tartozó kínai gyártókat, hogy szabad kapacitásuknak alternatív piacokat keressenek.

(90)

A piaci információk szerint (25) a felülvizsgálati időszakban a felülvizsgálat tárgyát képező termék globális felhasználásának 35 %-át kitevő uniós piac messze a legnagyobb a világon. A GTA-adatbázisból emellett az is kiderül, hogy a felülvizsgálati időszakban az Unióba irányuló kínai export átlagos FOB-ára 6 % és 8 % közötti mértékben haladta meg az azonos időszakban a világ többi részébe irányuló kínai export átlagárát (26). Ez alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós piac vonzó a kínai export számára, mivel az Unióba irányuló értékesítéssel nagyobb nyereség érhető el a más exportpiacokra irányuló értékesítésekhez képest.

(91)

Emellett az, hogy a dömpingellenes intézkedések ellenére az intézkedések hatálya alá tartozó kínai exportáló gyártók továbbra is jelentős, a felülvizsgálati időszakban az uniós felhasználás 8 %-ának megfelelő mennyiségben exportáltak az Unióba, ugyancsak az uniós piachoz fűződő erőteljes érdeküket támasztja alá.

(92)

A felülvizsgálati időszakban az egyedi intézkedések hatálya alá tartozó két kínai gyártó exportjának kevesebb mint 30 %-a irányult az Unióba. Megalapozottan feltételezhető, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a jelenleg egyedi vámtarifa alá tartozó két gyártó bővítené az Unióba irányuló exportját. Megalapozottan feltételezhető továbbá, hogy a többi kínai gyártó, amelynek az uniós piacra irányuló exportja a magas maradékvám miatt jelenleg igen csekély (a felülvizsgálati időszakban 7 tonnát tett ki), szintén jelentős mennyiségben kezdene exportálni az Unióba.

(93)

Következésképpen a felülvizsgálati időszak során megállapított dömpingkülönbözetek, a nagy termelési kapacitás, a nagy szabad kapacitás a kínai exportőrök más harmadik országokban tanúsított magatartásával együtt, valamint az uniós piac vonzereje azt mutatják, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése valószínűsíthetően az unióba irányuló export jelentős növekedését fogja eredményezni. Figyelembe véve a felülvizsgálati időszak tekintetében megállapított dömpingkülönbözeteket, az is valószínűsíthető, hogy a jövőbeli kiviteli árak fokozottan dömpingárak lesznek. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén igen nagy a dömping folytatódásának valószínűsége.

(94)

A felülvizsgálati időszak alatt kilenc gyártó állította elő a hasonló terméket az Unióban. Közülük hét gyártó működött együtt a vizsgálatban. Erről a hét gyártóról megállapítást nyert, hogy a hasonló termék teljes uniós gyártásának jelentős hányadát, jelen esetben több mint 60 %-át képviselik. A továbbiakban e rendelet ezeket a gyártókat említi az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett „uniós gazdasági ágazatként”.

(95)

A Bizottság az uniós termelés mennyiségét 18 900 tonnában állapította meg, amely az Unió teljes, a két másik uniós gyártóval együtt összesen 29 661 tonnára (27) becsült uniós termelésének 64 %-át tette ki.

(96)

A kárelemzés során a kármutatók értékelése az uniós termelés jelentős részére vonatkozóan, a vizsgálatban együttműködő gyártóktól származó, ellenőrzött információk alapján történt.

(97)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós piaca viszonylag kevés gyártóból áll, ezek javarészt kis- és középvállalkozások. Egy gyártó kivételével, amely csak borkősavat gyárt, az összes többi gyártó vertikálisan integrált, fő tevékenységük a borseprőből való alkohol-előállítás, amelynek a felülvizsgálat tárgyát képező termék az egyik mellékterméke.

(98)

A jelenlegi vizsgálat céljából figyelembe vett időszak részben egybeesik az (5) preambulumbekezdésben említett, a 2013. évet és 2014 egy részét érintő vizsgálatnál figyelembe vett időszakkal. A (96) preambulumbekezdésben említettek szerint a jelenlegi vizsgálatban a kárral kapcsolatos szempontok értékelése az uniós termelés jelentős részére vonatkozóan, az együttműködő uniós gyártóktól származó, ellenőrzött információk alapján történt. Az (5) preambulumbekezdésben említett vizsgálat a makrogazdasági kármutatókat, így a termelés, valamint az értékesítés volumenét és piaci részesedését az összes uniós gyártótól származó adatok alapján értékelte. Emiatt egyes mutatók értékében eltérés van a jelenlegi vizsgálat és az (5) preambulumbekezdésben említett vizsgálat között.

(99)

A Bizottság az uniós gazdasági ágazat uniós piacon belüli értékesítési volumenét, a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis alapján a harmadik országokból érkező uniós behozatal volumenét, a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis alapján a Kínából érkező behozatalt, valamint a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben közölt információk alapján az egyéb uniós gyártók értékesítési volumenét figyelembe véve határozta meg az uniós felhasználást.

(100)

Az uniós felhasználás 2013 és a felülvizsgálati időszak között 11 %-kal csökkent. A kereslet 2013 és 2014 között 10 %-kal csökkent, majd a 2014-es szinten stabilizálódott. Elvben a felülvizsgálat tárgyát képező termék iránti kereslet külső tényezőktől, például a borágazatban a felülvizsgálat tárgyát képező termék felhasználását befolyásoló éghajlati viszonyoktól függ. Az építőiparban a felhasználás az ágazat általános teljesítményétől függően, valamint a helyettesítő termékek alkalmazásából adódóan is változhat.

1. táblázat

Uniós felhasználás

(101)

Az uniós piac általános helyzetének értékelése céljából a Bizottság becslést készített továbbá a felülvizsgálat tárgyát képező termék teljes – az intézkedések hatálya alá nem tartozó vállalkozástól, a Hangzhou Biokingtől érkező behozatalt is magában foglaló – behozatali volumenéről. Megállapítást nyert, hogy az Unióba érkező teljes kínai behozatal volumene a figyelembe vett időszakban 47 %-kal csökkent. A 2013. évi [9 000–11 000] tonnáról a felülvizsgálati időszakban [5 000–6 000] tonnára esett vissza, ami [20–30] %-os piaci részesedésnek felelt meg. Mivel csak egyetlen exportáló gyártó nem tartozott az intézkedések hatálya alá, az üzleti titok védelme érdekében az összesített adatokat, valamint az intézkedések hatálya alá tartozó exportőrökkel összefüggő adatokat tartomány vagy index formájában kell megjeleníteni.

2. táblázat

A teljes kínai behozatal volumene és piaci részesedése

(102)

Hasonlóképpen a dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartozó kínai exportáló gyártóktól az Unióba érkező behozatal volumene 49 %-kal, [1 600–1 900] tonnára esett vissza a felülvizsgálati időszak alatt, ami [7–10] %-os piaci részesedésnek felelt meg a figyelembe vett időszak elején tapasztalt [11–14] %-kal szemben.

3. táblázat

Az intézkedések hatálya alá tartozó kínai behozatal volumene és piaci részesedése

(103)

A figyelembe vett időszakban az Unióba érkező, az intézkedések hatálya alá nem tartozó kínai behozatal volumene az alábbiak szerint alakult:

4. táblázat

Az intézkedések hatálya alá nem tartozó kínai behozatal volumene és piaci részesedése

(104)

A kínai behozatal volumenének legnagyobb részét az intézkedések hatálya alá nem tartozó kínai behozatal teszi ki. Ez az intézkedések hatálya alá tartozó behozatal trendjét szorosan követve 46 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. Ennélfogva a figyelembe vett időszakban az Unióba irányuló teljes kínai exporton belüli aránya nem változott.

(105)

Az alábbi táblázat az intézkedések hatálya alá tartozó kínai behozatal uniós határparitáson számított átlagos CIF-árainak alakulását mutatja.

5. táblázat

Az intézkedések hatálya alá tartozó kínai behozatal átlagára

(106)

Az intézkedések hatálya alá tartozó kínai behozatal CIF paritású átlagos értékesítési egységára a felülvizsgálati időszakban 1 895 EUR/tonna volt, ami a figyelembe vett időszakban 31 %-os csökkenést jelent.

(107)

A felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság a következő tényezőket hasonlította össze: a) az együttműködő uniós gyártók által az uniós piacon működő független vevők esetében alkalmazott értékesítési árak gyártelepi paritásra igazított súlyozott átlaga; valamint b) az érintett országból érkező, az intézkedések hatálya alá tartozó és az uniós piacon az első független vevőnek értékesített behozatalok átlagára, amelyet a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis alapján CIF paritáson állapítottak meg, majd kiegészítettek a vonatkozó vámtételekkel és dömpingellenes vámokkal, valamint behozatal utáni költségekkel.

(108)

mivel a kínai exportáló gyártók a (27) preambulumbekezdésben leírtak szerint nem működtek együtt, nem lehetett meghatározni, hogy Kínából milyen terméktípusokat exportáltak. Ebből adódóan nem lehetett terméktípusonkénti összehasonlítást végezni. Az összehasonlítás eredményét a Bizottság az együttműködő uniós gyártók felülvizsgálati időszak alatti forgalmának százalékában fejezte ki. Ennek alapján a súlyozott átlagú alákínálási különbözet 19 % volt.

(109)

A figyelembe vett időszakban a felülvizsgálat tárgyát képező termék intézkedések hatálya alá nem tartozó kínai behozatalának árai 34 %-kal csökkentek. A figyelembe vett időszakban az intézkedések hatálya alá nem tartozó behozatal árai enyhén meghaladták a dömpingelt behozatal árait, vagy azokkal azonos szinten alakultak (28). A teljes figyelembe vett időszakban az intézkedések hatálya alá nem tartozó behozatal árai alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat árai.

6. táblázat

Az intézkedések hatálya alá nem tartozó kínai behozatal árai

(110)

Az alábbi táblázat a figyelembe vett időszak alatt a harmadik országokból érkező behozatal alakulását mutatja annak volumene és piaci részesedése, valamint átlagára szempontjából.

7. táblázat

A Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatal

(111)

A harmadik országokból érkező behozatal igen csekély mértékű volt, és a felülvizsgálati időszakban gyakorlatilag megszűnt. A behozatal volumene a 2013. évi 250 tonnáról nullára csökkent a felülvizsgálati időszakban. E behozatal árai magasabbak voltak a Kínából érkező behozatal árainál. 2013-ban és 2014-ben nem érték el az uniós gazdasági ágazat átlagos árszintjét. 2015-ben a behozatal mennyisége igen alacsony volt (9 tonna), a felülvizsgálati időszakban pedig már szinte nem volt kimutatható. A Bizottság ezért az említett évekre vonatkozóan kapott átlagárakat nem tekintette reprezentatívnak vagy értelmezhetőnek. A harmadik országokból érkező behozatal mindenesetre elhanyagolható volt, ugyanis a teljes figyelembe vett időszakban csak 1 %-os vagy annál kisebb piaci részesedést képviselt.

(112)

Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően a Bizottság minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és mutatót megvizsgált, amely az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásolta.

(113)

A (94) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően az értékelés az uniós termelés jelentős részére vonatkozóan, az együttműködő uniós gyártók által szolgáltatott adatok alapján történt.

(114)

A teljes uniós termelés 2013 és a felülvizsgálati időszak között 22 %-kal bővült. 2013 és 2014 között stabilizálódott, majd 2014 és 2015 között 10 százalékponttal, 2015 és a felülvizsgálati időszak között pedig további 11 %-kal növekedett. Mivel a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállítási költsége főként a nyersanyag árától függ, amely viszont szezonálisan változik, nem figyelhető meg korreláció a termelés megnövekedett szintje, valamint a teljes előállítási költség, illetve az uniós gazdasági ágazat általános jövedelmezősége között.

8. táblázat

A termelés volumene

(115)

Az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása a figyelembe vett időszakban 6 %-kal bővült. A bővülés főként egy uniós gyártó 2015-ben végrehajtott beruházásának tulajdonítható.

(116)

A kapacitáskihasználás a 2013. évi 43 %-hoz képest folyamatos – a figyelembe vett időszakban 7 százalékpontos – növekedést mutatva 50 %-ot ért el a felülvizsgálati időszakban. A kapacitáskihasználás növekedése abból adódik, hogy a termelési volumen a termelési kapacitás kisebb mértékű bővülése mellett növekedett. A kapacitáskihasználás ennek ellenére nem játszott meghatározó szerepet a figyelembe vett időszak során az átlagos előállítási költség lényeges, a (127) preambulumbekezdésben ismertetett okokból megfigyelhető csökkenésében.

9. táblázat

Termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(117)

Az uniós gazdasági ágazat teljes értékesítési volumene az uniós piacon működő független vevők tekintetében 33 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. A legerőteljesebb, 43 %-os növekedésre 2014 és 2015 között került sor. 2015 és a felülvizsgálati időszak között a trend megfordult, és az értékesítési volumen 11 %-kal visszaesett.

10. táblázat

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene

(118)

Az értékesítési volumen megállapítására sor került az összes uniós gyártó esetében is, mégpedig az uniós gazdasági ágazat (96) preambulumbekezdésben megállapított tényleges értékesítési volumene, illetve – az egyéb uniós gyártók tekintetében – a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben foglalt információk alapján (29).

11. táblázat

Az összes uniós gyártó teljes értékesítési volumene

(119)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének növekedéséhez képest a teljes értékesítés bővülése kevésbé volt erőteljes. Az így megállapított értékesítési volumen alacsonyabb volt a (3) preambulumbekezdésben említett előző hatályvesztési felülvizsgálatban megállapított értéknél. Ennek megfelelően 2010 (az előző hatályvesztési felülvizsgálat felülvizsgálati időszaka) és 2013 között az értékesítési volumen [25–35] %-kal, a 2010. évi 20 623 tonnáról 2013-ban [13 500–15 500] tonnára csökkent. Annak ellenére tehát, hogy a jelenlegi vizsgálatban figyelembe vett időszak alatt az értékesítési volumen növekedése volt megfigyelhető, a felülvizsgálati időszakban az értékesítési volumen elmaradt az előző felülvizsgálat során megállapított átlagos értékesítési volumentől.

(120)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 14 százalékponttal bővült: a 2013-as 29 %-ról a felülvizsgálati időszakra 43 %-ra nőtt. A növekedés azt mutatja, hogy a mérséklődő felhasználás dacára az uniós gazdasági ágazat értékesítése bővült a figyelembe vett időszakban.

12. táblázat

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése

(121)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének növekedéséhez képest az összes uniós gyártó piaci részesedésének bővülése kevésbé volt erőteljes. A figyelembe vett időszakban az összes uniós gyártó piaci részesedése 32 %-kal, [50–60] %-ról [70–80] %-ra nőtt.

13. táblázat

Az összes uniós gyártó piaci részesedése

(122)

2013 és a felülvizsgálati időszak között az uniós felhasználás 11 %-os visszaesése ellenére az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene az EU piacán nőtt; piaci részesedése 14 százalékponttal bővült.

(123)

Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatási szintje 2013 és 2015 között 9 %-kal növekedett, majd a felülvizsgálati időszakban gyakorlatilag változatlan maradt, ami részben a termelés és a termelési kapacitás bővülését tükrözi.

14. táblázat

Foglalkoztatás

(124)

Az uniós gazdasági ágazat termelékenysége – egy alkalmazott tonnában kifejezett éves termelésében mérve – a figyelembe vett időszakban 12 %-kal nőtt. Ez abból adódik, hogy a foglalkoztatás 10 %-os növekedéséhez képest a termelés nagyobb mértékben, 22 %-kal bővült.

15. táblázat

Termelékenység

(125)

A jelenlegi vizsgálat számottevő mértékű dömpinget állapított meg. Jóllehet a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat teljesítménye értékesítési volumen és piaci részesedés tekintetében kedvezően alakult, a (126)–(137) preambulumbekezdés szerinti pénzügyi mutatói romlottak. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy az uniós gazdasági ágazat nem épült fel teljes mértékben a dömpingelt behozatal hatásaiból. A Bizottság emlékeztet arra, hogy az eredeti vizsgálatban az egyedi vámtétel hatálya alá vont két kínai exportáló gyártó esetében 4,7 %, illetve 10,1 %-os dömpingkülönbözetet állapított meg. Az összes többi vállalkozásra vonatkozóan 34,9 %-os dömpingkülönbözetet határozott meg. A (74)–(93) preambulumbekezdésben leírtak szerint továbbá megállapításra került – elsősorban a Kínában rendelkezésre álló termelési többletkapacitás, a kínai exportőrök piacokon tanúsított árképzési magatartása, valamint az uniós piac vonzereje miatt – a dömping folytatódásának valószínűsége. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy az uniós gazdasági ágazat továbbra is sérülékeny az uniós piacon megjelenő bármilyen dömpingelt behozatal kártékony hatásaival szemben.

(126)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési ára az uniós piaci független vevők tekintetében 47 %-kal csökkent 2013 és 2015 között, majd a felülvizsgálati időszakban ezen a szinten stabilizálódott. Abszolút értékben az értékesítési ár a 2013. évi 5 239 EUR/tonnáról a felülvizsgálati időszakra 2 761 EUR/tonnára esett.

(127)

A borseprőből gyártott és a borkősav gyártási összköltségének többségét kitevő kalcium-tartarát mennyisége a betakarított borszőlő minősége szerint változik. A kedvező vagy kedvezőtlen éghajlati viszonyok tehát kihatnak a kalcium-tartarát teljes kínálatára és értékesítési árára, ami pedig befolyásolja az átlagos éves értékesítési árakat. Emiatt a 2013-ban megfigyelt uniós árak a hosszú távú trendekhez képest rendkívül magasak voltak. A 2014 és a felülvizsgálati időszak közötti évek az Unióban jobb borszőlőtermést hoztak, így az átlagos éves értékesítési árak is alacsonyabbak voltak. Figyelmet érdemel továbbá, hogy a (100) preambulumbekezdésben említettek szerint az éghajlattal és a betakarítással összefüggő körülmények nemcsak a kalcium-tartarát kínálatának alakulásában játszanak szerepet, hanem a felülvizsgálat tárgyát képező termék iránti, borágazatbeli keresletben is. A borkősav árát és előállítási költségét így bizonyos fokú változékonyság jellemzi, amely a figyelembe vett időszakban is megfigyelhető volt.

(128)

Az átlagos értékesítési egységárak gyorsabban és erőteljesebben (a figyelembe vett időszakban 47 %-kal) csökkentek az előállítási költség azonos időszakban megfigyelhető 44 %-os csökkenéséhez képest. Ebből adódóan az átlagos előállítási költség 2014-ben és 2015-ben meghaladta az átlagos értékesítési egységárat, ami a 16. táblázatban látható módon kedvezőtlenül érintette a jövedelmezőséget.

16. táblázat

Átlagos értékesítési árak és egységköltség

(129)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos munkaerőköltségei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

17. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(130)

Az uniós gazdasági ágazat alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltsége a figyelembe vett időszakban 4 %-kal csökkent.

(131)

A figyelembe vett időszak során a készletállomány összességében állandó volt. 2013 és 2014 között 10 %-kal bővült, amit 2015-ben drasztikus, 60 %-os visszaesés követett. Ez annak volt betudható, hogy az említett évben – a (114)–(119) preambulumbekezdésben leírtaknak megfelelően – az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene a termelési volumennél gyorsabb ütemben nőtt. 2015 és a felülvizsgálati időszak között azonban a készletállomány visszatért a 2013-as szintre, miután a termelési volumen utolérte a megnövekedett értékesítési volument.

18. táblázat

Készletek

(132)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

19. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(133)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét a Bizottság úgy állapította meg, hogy a hasonló termék uniós független vevőknek történő értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. A figyelembe vett időszakban a hasonló termék az uniós gazdasági ágazat által az uniós piac független vevői részére történt értékesítésének jövedelmezősége 7,1 %-ról nulla közelébe (0,8 %-ra) esett vissza, ami összességében 88 %-os csökkenésnek felel meg. Ez összhangban áll az értékesítési árnak az előállítási költségnél gyorsabb ütemű csökkenésével. A jövedelmezőség így a legnagyobb mértékben 2013 és 2014 között esett vissza, amikor az uniós gazdasági ágazat – 1,2 %-os veszteséget realizált. A veszteségek 2015-ben nőttek, és – 4,0 %-ot értek el. A felülvizsgálati időszakban a jövedelmezőség ismét javult, és enyhén pozitív szintet ért el. A teljesítmény kedvező alakulása összefügg a termelés, a kapacitáskihasználás és a termelékenység javulásával, amely hozzájárult az egy tonnára jutó előállítási költség csökkenéséhez. Az átlagos értékesítési ár állandó szintje mellett ez elősegítette a jövedelmezőség javulását 2015 és a felülvizsgálati időszak között. A teljes figyelembe vett időszakban az ágazat jövedelmezősége elmaradt a 8 %-os nyereségcéltól.

(134)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A jövedelmezőség romlásával párhuzamosan a pénzforgalom 98 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban: 2014-ben 75 %-kal esett vissza, majd 2015-ben a negatív tartományba került. A felülvizsgálati időszakban éppen csak meghaladta a nullát.

(135)

Az uniós gazdasági ágazatnak a hasonló termék előállítására irányuló beruházásai a figyelembe vett időszakban összesen 133 %-kal nőttek. Ez néhány kiemelt beruházásnak tudható be, amelyekre főként 2015-ben és a felülvizsgálati időszakban került sor. A beruházásokat ugyanakkor kis számú vállalkozás hajtotta végre. A legnagyobb, a 2015-ben végrehajtott összes beruházás több mint 50 %-át kitevő egyedi beruházás tevékenységek áthelyezéséhez kapcsolódott.

(136)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A jövedelmezőség romlásával párhuzamosan a mutató 2014-ben és 2015-ben negatív volt, és a felülvizsgálati időszakban is csak 0,1 %-ot ért el. A teljes figyelembe vett időszakban a beruházások megtérülése összességében alacsony volt.

(137)

A pénzforgalom romlása miatt az uniós gazdasági ágazat kevésbé volt képes a belső forrásból történő tőkebevonásra. A tőkebevonási képesség tehát romlott az előző hatályvesztési felülvizsgálat óta. Ugyanakkor nem volt jele annak, hogy mindez befolyásolta volna az üzleti tevékenységek folytonosságát vagy a beruházások végrehajtását.

(138)

A kármutatók, többek között a termelés, valamint az értékesítés volumene és piaci részesedése a figyelembe vett időszakban pozitív tendenciát mutattak. Ez a tendencia azonban az uniós gazdasági ágazat általános pénzügyi helyzetére nem gyakorolt kedvező hatást. Épp ellenkezőleg, az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége a figyelembe vett időszakban erőteljesen negatív tendenciát mutatott, és az ágazat 2014-ben és 2015-ben még veszteségessé is vált. A felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat nem sokkal lépte túl a megtérülési szintet. Ráadásul a figyelembe vett időszakban voltak más pénzügyi mutatók is, például a pénzforgalom és a beruházások megtérülése, amelyek romlottak és negatív értéket mutattak.

(139)

A (2) preambulumbekezdésben említettek szerint a Kínából érkező borkősav-behozatalra vonatkozóan – a Hangzhou Bioking behozatalát kivéve – a jelenlegi dömpingellenes vámok voltak érvényben. Ennek ellenére az uniós gazdasági ágazatot hátrányosan érintették a Kínából érkező dömpingelt behozatal hatásai. Így különösen jelentős árnyomás érvényesült amiatt, hogy az érvényben lévő dömpingellenes vámok dacára a dömpingelt behozatallal 19 %-os alákínálás valósult meg az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest. Az árnyomás miatt az uniós gazdasági ágazat képtelen volt az előállítási költséget meghaladó árszint fenntartására. Mindez kedvezőtlen hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére, amint azt az értékesítési árak csökkenése, valamint a jövedelmezőség és egyéb pénzügyi kármutatók romlása is bizonyítja. Így az uniós gazdasági ágazat értékesítésének növekedő volumene és piaci részesedése ellenére a jövedelmezőség romlott a figyelembe vett időszakban (a felülvizsgálati időszakban tapasztalt növekedéssel is éppen csak meghaladta a megtérülési szintet), ahogyan a pénzforgalom és a beruházások megtérülése is. A Bizottság ezért arra a megállapításra jutott, hogy a meglévő intézkedések nem érték el maradéktalanul a kívánt hatásokat, és az uniós gazdasági ágazat továbbra is sérülékeny az uniós piacon megjelenő dömpingelt behozatal kártékony hatásaival szemben.

(140)

A nyilvánosságra hozatalt követően az egyik kínai exportáló gyártó több észrevételt is megfogalmazott a kárelemzéssel összefüggésben.

(141)

Először: a jelenlegi vizsgálat, illetve az (5) preambulumbekezdésben említett vizsgálat mutatói közötti eltérések miatt a szóban forgó fél úgy vélte, hogy egyes kármutatók nem megbízhatóak. A fél e tekintetben külön kiemelte az uniós felhasználást, a készleteket és az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét. Állítása szerint a Bizottság nem fejtette ki kellő részletességgel az eltérések okait, és ha más adatsorokat használt volna, akkor a kár kapcsán eltérő következtetésekre jutott volna.

(142)

Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a (94)–(98) preambulumbekezdés meghatározza az adatok közötti eltérések okait. Tudniillik: az (5) preambulumbekezdésben említett vizsgálat a makrogazdasági kármutatókat – így a termelés, valamint az értékesítés volumenét és piaci részesedését – az összes uniós gyártótól származó adatok alapján értékelte, míg a jelenlegi vizsgálatban e mutatókhoz a Bizottság az uniós gazdasági ágazat jelentős részét vette figyelembe. Erre vezethető vissza, hogy egyes mutatók értékében eltérés van e vizsgálatok között. A szóban forgó fél nem szolgált további érvekkel állításának alátámasztásához. Ezért a Bizottság az állítást elutasította.

(143)

Másodszor: ugyanez a fél azt állította, hogy bizonyos mutatók, például az értékesítési volumen, a piaci részesedés, a termelési volumen, a termelési kapacitás és a kapacitáskihasználás, a foglalkoztatás, a termelékenység, a munkaerőköltség, a pénzforgalom és a beruházások pozitív tendenciát mutatnak. Ebből adódóan tehát nem vonható le az a következtetés, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte. Az állítást illetően meg kell jegyezni egyfelől, hogy a Bizottság nem állapított meg jelentős károkozást az uniós gazdasági ágazat esetében, pusztán tekintetbe vette, hogy továbbra is sérülékeny az uniós piacon megjelenő dömpingelt behozatal kártékony hatásaival szemben, másfelől pedig, hogy – miként azt a (138) preambulumbekezdés is megemlíti – az egyes mutatók pozitív tendenciája nem javított az uniós gazdasági ágazat általános pénzügyi helyzetén. Mindezek alapján a Bizottság ezt az állítást elutasítja.

(144)

Harmadszor: az állítások szerint az intézkedések hatálya alá tartozó behozatal nem okozhat kárt. Az egyik fél felvetette, hogy az egyéb lehetséges tényezők közül a felhasználás csökkenése és az uniós gazdasági ágazat által eszközölt beruházások miatt éri állítólag kár az uniós gazdasági ágazatot. Ez a fél továbbá azt állította, hogy külön elemzést kell végezni a természetes gyártási módszerrel előállított borkősav, illetve a szintetikus gyártási módszerrel előállított borkősav tekintetében. Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a vizsgálat nem tárt fel jelentős károkozást az uniós gazdasági ágazat esetében. A Bizottság pusztán tekintetbe vette, hogy az uniós gazdasági ágazat továbbra is sérülékeny az uniós piacon megjelenő dömpingelt behozatal kártékony hatásaival szemben. A Bizottság ennek megfelelően az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban azt elemezte, hogy a károkozás megismétlődése valószínűsíthető-e. Ezért a fenti állításokat a Bizottság elutasította.

(145)

Összefoglalva: a fenti állítások egyike sem cáfolta a (139) preambulumbekezdésben ismertetett ténymegállapításokat és következtetéseket, amelyek ilyenformán megerősítést nyernek.

(146)

A vizsgálat kimutatta, hogy a kínai behozatal dömpingelt árszinteken valósult meg a felülvizsgálati időszak alatt, és az intézkedések hatályvesztése esetén fennállna a valószínűsége a dömping folytatódásának.

(147)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat sérülékeny helyzetbe került, és továbbra is ki volt téve a Kínából érkező dömpingelt behozatal káros hatásainak.

(148)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság értékelte, hogy a Kínára vonatkozó intézkedések alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztése esetén fennáll-e a kár megismétlődésének valószínűsége.

(149)

Ahhoz, hogy megállapítsa a kár megismétlődésének valószínűségét, a Bizottság a következő elemeket elemezte: a Kínában rendelkezésre álló termelési és szabad kapacitás, az uniós piac vonzereje, az uniós piacra irányuló kínai behozatal várható árszintje, valamint az uniós gazdasági ágazatot várhatóan érő hatás.

(150)

A (34) és (35) preambulumbekezdésben említettek szerint a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányára tekintettel a kínai belföldi piacra és a más harmadik országokba irányuló kínai exportra vonatkozó alábbi elemzés során – az alaprendelet 18. cikkével összhangban – a rendelkezésre álló információkat kellett alapul venni: a kérelemben, a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban, a kínai adatbázisban és a GTA-adatbázisban foglalt információkat, a nyilvánosan hozzáférhető információkat, például vállalati weboldalakat és a piaci információkat elemző cégek közleményeinek kivonatát, valamint a korábbi vizsgálatok (30) során gyűjtött adatokat.

(151)

Az intézkedések hatálya alá tartozó kínai gyártók teljes termelési kapacitása 54 000 tonnát tett ki, míg szabad kapacitásuk 24 000 és 28 000 tonna közé esett. A szabad kapacitás 6 % és 24 % közötti mértékben haladta meg a teljes uniós felhasználást a felülvizsgálati időszakban.

(152)

Megjegyzést érdemel továbbá, hogy a szintetikus gyártási módszerek miatt a kínai gyártás volumene tekintetében nem érvényesülnek számottevő korlátok, ellentétben az uniós gazdasági ágazat gyártóival, amelyek természetes nyersanyagokat (borseprőt) használnak. Emiatt a kínai kapacitás, valamint a további exportpotenciál nem korlátozódik a jelenlegi szintre.

(153)

Ezenkívül megállapítást nyert, hogy a kínai gyártók erőteljesen exportorientáltak, és az intézkedések hatályvesztése esetén jelentős potenciállal rendelkeznek – különösen az Unióba irányuló – exportvolumenük növelésére.

(154)

A (89)–(93) preambulumbekezdés megállapításai szerint az uniós piac vonzó a kínai export számára, ezért az intézkedések hatályvesztése erőteljes ösztönzést jelentene az Unióba irányuló exportmennyiség számottevő növelésére.

(155)

A kínai behozatallal 19 %-os alákínálás valósul meg az uniós gazdasági ágazat értékesítési árához képest. Annak az árszintnek az előrejelzéséhez, amelyen Kína vélhetően behozza majd a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az Unió piacára az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén, a Bizottság azon importárak szintjét vette figyelembe, amelyeken Kína az Unióba dömpingellenes vám nélkül értékesített. A felülvizsgálati időszakra vonatkozó összehasonlítás kimutatta, hogy a kínai árak a dömpingellenes vámok figyelmen kívül hagyásával vizsgálva átlagosan 26 %-kal kínálnának az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alá.

(156)

A Bizottság elemezte továbbá azokat az árszinteket is, amelyeken Kína más harmadik országokba exportálta a felülvizsgálat tárgyát képező terméket. A (85)–(88) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a kínai gyártók a felülvizsgálat tárgyát képező terméket jelentős mennyiségben exportálták az Unión kívüli harmadik országokba. Megállapítást nyert, hogy az egyéb harmadik országokba irányuló kínai export árai ugyancsak átlagosan 26 %-kal voltak alacsonyabbak az uniós gazdasági ágazat árainál.

(157)

Ez alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a Kínából érkező behozatal nagy valószínűséggel a felülvizsgálati időszakban gyakoroltnál is nagyobb árnyomást fog kifejteni az uniós gazdasági ágazatra.

(158)

A fenti körülmények alapján dömpingellenes intézkedések hiányában a kínai exportáló gyártók ösztönözve lesznek arra, hogy az uniós piacra irányuló, alacsony dömpingárú, és így az Unióban uralkodó árakra leszorító hatást gyakorló behozataluk volumenét jelentősen növeljék.

(159)

A kínai behozatalnak a rendelkezésre álló szabad kapacitás miatt valószínűsíthetően növekvő volumene és a dömpingellenes vámok hiányában várható további árnyomás együttesen valószínűleg jelentős negatív hatást gyakorolnak az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(160)

Ebben az esetben nem valószínű, hogy az uniós gazdasági ágazat jelentős veszteségek nélkül csökkenthetné az árait annak érdekében, hogy elérje a dömpingellenes vámok hiányában leszorított kínai árszintet. Erre utal, hogy a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat az előállítási költségek mérséklődésekor sem csökkentette értékesítési árait a kínai behozatal árszintjére, mivel már azelőtt is a költségeinél alacsonyabb árakat alkalmazott.

(161)

Ezenfelül ha az uniós gazdasági ágazat ilyen helyzetben fenntartja árszintjét, valószínűsíthető, hogy vesztene értékesítési volumenéből és piaci részesedéséből, mivel a Kínából érkező behozatal jelentősen nagyobb volumene valószínűleg még alacsonyabb árakon jutna piacra. Ez további veszteségeket okozna az uniós gazdasági ágazatnak.

(162)

Ennek alapján az a következtetés vonható le, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése minden valószínűség szerint növelné a Kínából származó dömpingelt behozatalt, ami leszorítaná az uniós gazdasági ágazat árait, és tovább rontaná az uniós gazdasági ágazat így is nehéz gazdasági helyzetét. Ezért az a következtetés vonható le, hogy a Kínára vonatkozó intézkedések hatályon kívül helyezése minden valószínűség szerint az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár megismétlődéséhez vezetne.

(163)

Az egyik exportáló gyártó állítása szerint a dömpingellenes vámok hatályon kívül helyezésével nem valószínűsíthető a kár megismétlődése. Állítását arra az érvre alapozta, hogy az unióbeli árnyomás hátterében az uniós gazdasági ágazat áll, és hogy a kínai exportáló gyártók a behozatali volumenük csökkenésével párhuzamosan nem csökkentették értékesítési áraikat, ami azt jelzi, hogy piaci részesdésük növeléséhez a kínai exportáló gyártók nem kívánnak az árcsökkentés eszközével élni.

(164)

Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az ilyen jellegű állítások figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás, az uniós piacnak a kínai behozatal szempontjából vett vonzereje, a kínai behozatal lehetséges árszintje mind szerepet játszott a Bizottság azzal kapcsolatos ténymegállapításainak megfogalmazásában, hogy valószínűsíthető-e az intézkedések hatályvesztése esetén a kár megismétlődése. E szempontok kellő részletességgel kifejtésre kerültek a (151)–(161) preambulumbekezdésben. A szóban forgó állítások alátámasztására ráadásul egyetlen új ténybeli elemet sem bocsátottak rendelkezésre. Ezért a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(165)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő, Kínára vonatkozó dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(166)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

(167)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az eredeti vizsgálat, valamint az azt követő hatályvesztési felülvizsgálat során az intézkedések elfogadása és fenntartása nem bizonyult ellentétesnek az Unió érdekével. Továbbá az, hogy a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálat – tehát egy olyan helyzet elemzése, amelyben dömpingellenes intézkedések vannak hatályban – lehetővé tette, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt esetleges indokolatlan hátrányos hatását is értékeljék.

(168)

Ennek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömping várható megismétlődésére vonatkozó következtetések ellenére létezik-e olyan kényszerítő ok, amely alapján arra lehet következtetni, hogy ebben a konkrét esetben az intézkedések fenntartása ellentétes az uniós érdekkel.

(169)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az uniós gazdasági ágazat helyzete romlana, és megismétlődne a jelentős kár. Az uniós gazdasági ágazat nem lenne képes versenyezni a kárt okozó dömpingáron, nagyobb volumenben értékesített kínai behozatallal. Az intézkedések hatályvesztése esetén a felépülés nem valószínű, és egyes vállalkozások puszta léte kerül veszélybe, ami az uniós piacon vállalatok, illetve munkahelyek megszűnését vonja maga után.

(170)

A (127) preambulumbekezdésben említettek szerint az éghajlattal és a betakarítással összefüggő körülmények befolyásolják az uniós gazdasági ágazat előállítási költségeit és árait. A korábbi vizsgálatok megállapították, hogy az uniós gazdasági ágazat kedvező körülmények között jövedelmező és életképes. A jelenlegi vizsgálat ezzel szemben azt állapította meg, hogy a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat veszteségessé vált, mivel az intézkedések ellenére a (133) és (139) preambulumbekezdésben ismertetett módon a dömpingelt kínai behozatal továbbra is az uniós gazdasági ágazat árai alá kínálva érkezett az uniós piacra, ezzel az uniós gazdasági ágazat előállítási költsége alá szorítva az árakat.

(171)

Megalapozottan feltételezhető, hogy az intézkedések továbbra is előnnyel járnának az uniós gazdasági ágazat számára, és a dömpingellenes intézkedések fenntartása hozzájárulna ahhoz, hogy az uniós gazdasági ágazat észszerű, az előállítási költségeit fedező és ezáltal a jövedelmezőségét javító szintre emelje árait.

(172)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínára vonatkozó dömpingellenes intézkedések fenntartása egyértelműen az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(173)

A vizsgált ügyben importőr nem működött közre. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a korábbi vizsgálatok megállapításai szerint az intézkedések bevezetésének hatása nem lesz jelentős. A jelenlegi vizsgálatban egy kereskedő/importőr sem működött együtt. Figyelembe véve, hogy nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, amely szerint a hatályos intézkedések jelentős hatást gyakorolnának az importőrökre, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartásának nem lesz hatása az uniós importőrökre.

(174)

A felülvizsgálat tárgyát képező terméket a bor- és élelmiszeriparban elsősorban élelmiszer- és ital-adalékanyagként, az építőiparban pedig a gipszkészítési folyamatokhoz késleltetőként használják.

(175)

A vizsgálat során a Bizottság tíz ismert felhasználóval vette fel a kapcsolatot, akiket egyúttal az együttműködésre is felkért. A kérdőívet négy felhasználó töltötte ki, amelyből kettő az építőiparban, kettő pedig az élelmiszeriparban folytat tevékenységet.

(176)

Az előző hatályvesztési felülvizsgálat megállapította, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék nem képvisel jelentős arányt azon gipsztermékek előállítási költségében, amelyeknél felhasználják (31). Az építőipari felhasználóktól kapott válaszok alapján a Bizottság megállapította, hogy a helyzet e vizsgálat esetében sem tér el számottevően. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása elhanyagolható hatást gyakorolna az építőipar költségeire és versenyhelyzetére.

(177)

Az élelmiszeripar két jelentős felhasználója működött együtt az eljárásban. Megállapítást nyert, hogy csoportszinten mindkét vállalkozás nyereséges. Ezenfelül az előző hatályvesztési felülvizsgálat (32) megállapította, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék nyersanyagként történő felhasználásával előállított termékcsoportok szintén jövedelmezők, továbbá, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék felhasználásával előállított termékek értékesítése a felhasználók teljes forgalmának csak kis százalékát teszi ki. Az együttműködő élelmiszeripari felhasználók egyike sem tudta bizonyítani azt, hogy a jelenlegi vizsgálat során számottevően eltérő helyzetben lenne. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása nem járna indokolatlan hatásokkal az élelmiszeripari felhasználók szempontjából.

(178)

Tekintettel kell lenni továbbá arra is, hogy az uniós gazdasági ágazat életképessége szükséges a felülvizsgálat tárgyát képező termék diverzifikált ellátási forrásainak fenntartásához, ami szintén a felhasználók érdeke. Ezenkívül a kínai behozatal számottevő része a Hangzhou Biokingtől érkezik, amelyre a dömpingellenes vámok hatálya nem terjed ki. A Hangzhou Bioking a Kína egészével szembeni intézkedések fenntartása esetén sem tartozna ezen intézkedések hatálya alá.

(179)

Valamennyi fent említett tényezőt figyelembe véve a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hatályban levő dömpingellenes intézkedések fenntartásával szemben nem állnak fenn kényszerítő okok.

(180)

Minden fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság javasolni kívánja a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkozó meglévő intézkedések fenntartását. A felek lehetőséget kaptak arra is, hogy a fentiek közzétételét követő adott időszakon belül megtegyék észrevételeiket.

(181)

A fent említett szempontokból következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően a felülvizsgálat tárgyát képező, Kínából származó termék behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(182)

A Bíróság legújabb ítélkezési gyakorlatára (33) való tekintettel helyénvaló rendelkezni a végleges vámok visszatérítésekor fizetendő késedelmi kamat esetében alkalmazandó kamatlábról, figyelemmel arra, hogy a vámokra vonatkozó hatályos irányadó rendelkezések nem írnak elő ilyen kamatlábat, és a nemzeti szabályok alkalmazása indokolatlanul torzítaná a gazdasági szereplők helyzetét attól függően, hogy melyik tagállamot választják a vámkezelés helyéül.

(183)

Az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt,