MELLÉKLET

GLOSSZÁRIUM

A képesítések automatikus kölcsönös elismerése: az egyik tagállam által kiadott, bizonyos szintű képesítés birtokosának azon joga, hogy bármely másik tagállamban egy következő szintű felsőoktatási programban való részvételre külön elismerési eljárás nélkül jelentkezhessen. Ez nem sérti a felsőoktatási intézmények vagy illetékes hatóságok azon jogát, hogy konkrét programok esetében egyedi értékelési és felvételi kritériumokat írjanak elő. Nem sérti továbbá az annak ellenőrzéséhez való jogot, hogy a képesítés hiteles-e, továbbá felső középfokú oktatási és képzési képesítés esetén az annak ellenőrzéséhez való jogot, hogy a képesítés a kiadás helye szerinti tagállamban valóban feljogosít-e a felsőoktatásban való részvételre, illetve, kellően indokolt esetekben, az annak ellenőrzéséhez való jogot, hogy a kiadott képesítés megfelel-e egy adott konkrét felsőoktatási programban való részvétel követelményeinek a fogadó tagállamban.

A külföldi tanulmányi időszakok eredményeinek automatikus kölcsönös elismerése: a felsőoktatás szintjén az ahhoz való jog, hogy egy tanulmányi időszak tanulási eredményeit elismerjék: az előzetesen a tanulmányi megállapodásban meghatározottak és a kreditigazolásban megerősítettek szerint, az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszernek (ECTS) megfelelően. Ez konkrétan az ECTS 2015. évi használati útmutatójában foglalt szabály alkalmazását jelenti, amely szerint: „[m]inden, a külföldi tanulmányi időszak vagy virtuális mobilitás alatt szerzett kreditet – a tanulmányi megállapodásban leírtaknak megfelelően, amit az eredményközlő lap [helyesen: kreditigazolás] is megerősít – késlekedés nélkül át kell vinni és be kell számítani a hallgató diplomájába, anélkül, hogy a hallgatónak bármilyen további munkát vagy értékelést teljesítenie kellene.”A felső középfokú oktatás szintjén az ahhoz való jog, hogy egy valamely tagállamban töltött külföldi tanulmányi időszak tanulási eredményeit a származási országban elismerjék, feltéve, hogy a tanulási eredmények nagy vonalakban összhangban vannak a származási ország nemzeti tantervében foglaltakkal. Ez nem sérti az oktatási és képzési intézmények azon jogát, hogy egy tanulmányi mobilitási időszakot megelőzően konkrét követelményeket határozzanak meg, vagy a tanulmányi mobilitási időszakról való visszatérést követően ellenőrizzék, hogy az említett követelmények teljesültek-e.

Blokklánc: az információk rögzítését és egy közösségen belüli megosztását lehetővé tevő módszer. A közösség minden tagja megőrzi az információkról készített saját másolatát. A bejegyzések maradandók, átláthatók és kereshetők. Minden frissítés új „blokkot” képez a „lánc” végén.

Bizonyítványkiegészítés: az illetékes hatóságok vagy szervek által kibocsátott, a szakképzés befejezését igazoló bizonyítványhoz vagy a szakképesítést igazoló bizonyítványhoz csatolt olyan dokumentum, amelynek célja, hogy harmadik személyek számára – különösen más országokban – megkönnyítse az adott képesítéssel rendelkező személy tanulási eredményeinek, valamint az elvégzett képzés jellegének, szintjének, hátterének, tartalmának és státuszának, továbbá a megszerzett készségeknek a megértését.

Kurzuskatalógus: az ECTS 2015. évi használati útmutatójában foglaltak szerint „[a] kurzuskatalógus részletes, felhasználóbarát és naprakész információkat tartalmaz az intézmény által biztosított tanulási környezetről (az intézményre, annak erőforrásaira és szolgáltatásaira vonatkozó általános információkat, valamint a képzési programokra és az egyes képzési elemekre vonatkozó oktatási információkat). A katalógust minden hallgató számára elérhetővé kell tenni tanulmányaik megkezdése előtt és tanulmányaik folyamán, így segítve őket abban, hogy helyes döntéseket hozzanak, és hatékonyabban használják ki idejüket. A kurzuskatalógust az intézmény honlapján közzé kell tenni, a nemzeti (adott esetben regionális) és angol nyelven feltüntetve a kurzus/tárgy címét, hogy minden érdeklődő könnyen hozzáférhessen az adatokhoz. Az intézmény szabadon dönthet a katalógus formátumáról, valamint a megadott információk sorrendjéről. A katalógust megfelelő időben kell közzétenni úgy, hogy a leendő hallgatók meghozhassák döntéseiket.”

Illetékes hatóság: egy meghatározott funkció ellátására vonatkozó, törvényesen átruházott vagy átadott hatáskörrel, kapacitással vagy jogosultsággal rendelkező egyén vagy szervezet.

Elismeréssel foglalkozó szakember: a képesítéseket értékelő, illetve az elismerésükre vonatkozó döntést meghozó személy.

Oklevélmelléklet: az illetékes hatóságok vagy szervek által kibocsátott, a felsőfokú oklevélhez csatolt olyan dokumentum, amelynek célja, hogy harmadik személyek számára – különösen más országokban – megkönnyítse az adott képesítéssel rendelkező személy tanulási eredményeinek, valamint az elvégzett képzés jellegének, szintjének, hátterének, tartalmának és státuszának, továbbá a megszerzett készségeknek a megértését.

A közös programok minőségbiztosítására vonatkozó európai megközelítés: az európai felsőoktatási térség oktatási miniszterei által 2015-ben elfogadott megközelítés, melynek célja a közös programok minőségbiztosításának javítása sztenderdek meghatározása és az elismerés előtt álló akadályok megszüntetése révén.

Európai szakképzési kreditrendszer (ECVET): az egyéni tanulási eredmények képesítés megszerzése érdekében történő átvitelének, elismerésének és adott esetben gyűjtésének technikai kerete. Az európai szakképzési kreditrendszer a képesítéseknek tanulási eredmények egységeiben való leírására, az átviteli, elismerési és gyűjtési folyamatokra, valamint számos kiegészítő dokumentumra, például egyetértési megállapodásokra és tanulmányi megállapodásokra támaszkodik.

Európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer (ECTS): az ECTS 2015. évi használati útmutatójában foglaltak szerint „[h]allgatóközpontú kreditgyűjtési és kreditátviteli rendszer, amely a tanulási, tanítási és értékelési folyamatok átláthatóságának elvén alapul. Célja a képzési programok és a hallgatói mobilitás megtervezésének, végrehajtásának és értékelésének támogatása, a tanulási eredmények, képesítések és tanulmányi időszakok elismerésének biztosításával.”

Az európai felsőoktatási térség képesítési keretrendszere: a 48 országot felölelő európai felsőoktatási térség képesítéseinek átfogó kerete. Négy ciklust tartalmaz (rövid ciklus, alapképzés, mesterképzés és doktori képzés), ideértve a nemzeti keretek között a közbenső képesítéseket, valamennyi ciklus tekintetében a tanulási eredményeken és kompetenciákon alapuló általános mutatókat, valamint az első és második ciklus tekintetében a kreditmennyiségeket.

Európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartás (EQAR): a minőségbiztosítási ügynökségek nyilvántartása, mely azokat az ügynökségeket sorolja fel, amelyek bizonyították az európai minőségbiztosítási elveknek való lényegi megfelelésüket. Az említett elveket a felsőoktatás minőségbiztosításának európai sztenderdjei és irányelvei határozzák meg.

A Szakképzés Európai Minőségbiztosítási Referenciakerete: a tagállamokat, a szociális partnereket és az Európai Bizottságot összefogó gyakorlati közösség a szakképzés minőségbiztosításának fejlesztése és javítása céljából.

Európai képesítési keretrendszer (EKKR): az európai képesítési rendszerek közötti kommunikációt és összehasonlítást segítő megfeleltetési eszköz. Nyolc közös európai referenciaszintje a tanulási eredmények – tudás, készségek, felelősség és önállóság – szempontjából kerül leírásra. Ez lehetővé teszi, hogy bármely európai nemzeti képesítési rendszer, nemzeti képesítési keretrendszer és képesítés az európai képesítési keretrendszer szintjeihez kapcsolódjon. A tanulók, diplomások, szolgáltatók és munkáltatók felhasználhatják e szinteket a különböző országok, illetve különböző oktatási és képzési rendszerek által kiadott képesítések megértéséhez és összehasonlításához.

Tanulmányi megállapodás: a felsőoktatásban, az ECTS 2015. évi használati útmutatójában foglalt meghatározás szerint „[a] mobilitásban részt vevő három fél – a hallgató, a küldő intézmény és a fogadó intézmény vagy szervezet/vállalkozás – közötti megállapodás, amelynek célja, hogy előmozdítsa a kreditmobilitás szervezését és elismerését. A megállapodást a mobilitási időszak kezdete előtt mindhárom fél aláírja. Célja, hogy a hallgató számára megerősítse, hogy a mobilitási időszak során sikeresen megszerzett kreditjeit elismerik majd.”A felső középfokú oktatásban és képzésben, a mobilitásban részt vevő három fél – a tanuló/gyakornok vagy a családja, a küldő intézmény, a fogadó intézmény vagy szervezet/vállalkozás – közötti megállapodás, amelynek célja, hogy előmozdítsa a tanulmányi időszak szervezését és elismerését. A tanulmányi megállapodást aláíró mindhárom fél kötelezettséget vállal arra, hogy megfelel a megállapodás szerinti szabályoknak, ezáltal biztosítva, hogy a tanuló/gyakornok tanulmányi időszakát vagy tanulási eredményeit bármely egyéb követelmény előírása nélkül elismerjék.

Tanulási eredmények: az ismeretek, készségek és kompetenciák szempontjából meghatározott megállapítások arra vonatkozóan, hogy a tanuló egy tanulási folyamat befejezésekor mit tud, ért és képes elvégezni.

Nemzeti képesítési keretrendszer: a képesítések osztályozásának eszköze az elért tanulási szint meghatározására szolgáló kritériumok szerint. Célja, hogy integrálja és összehangolja a nemzeti képesítési alrendszereket, továbbá a munkaerőpiac és a civil társadalom szempontjából növelje a képesítések átláthatóságát, hozzáférhetőségét, egymásra épülését és minőségét.

Felsőoktatási intézmény: bármilyen típusú felsőoktatási intézmény, amely a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban elismert oklevelet vagy más elismert felsőfokú képesítést kínál, függetlenül az intézmény megnevezésétől, valamint bármilyen más típusú felsőoktatási intézmény, amelyet a nemzeti hatóságok a tagállam felsőoktatási rendszeréhez tartozóként elismernek.

Képesítés: egy értékelési és hitelesítési folyamat formális eredménye, amelyet akkor adnak ki, amikor az illetékes hatóság vagy testület megállapítja, hogy az egyén adott sztenderdeknek megfelelő tanulási eredményt ért el.

A korábban elsajátított ismeretek elismerése: az érvényesítés kérelmezését megelőzően megszerzett tanulási eredmények elismerése, akár formális oktatás és képzés, akár nem formális vagy informális tanulás révén szerezték meg azokat (1).

A felsőoktatás minőségbiztosításának európai sztenderdjei és irányelvei (ESG): a felsőoktatás belső és külső minőségbiztosítására vonatkozó, a bolognai folyamat keretében kidolgozott sztenderdek és irányelvek, amelyek iránymutatást nyújtanak a minőségi felsőoktatás és tanulási környezet sikeres biztosítása szempontjából elengedhetetlen területeken. A felsőoktatás minőségbiztosításának európai sztenderdjeit és irányelveit tágabb kontextusban kell vizsgálni, amely magában foglalja a képesítési keretrendszereket, az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszert, valamint az oklevélmellékletet, amelyek mindegyike hozzájárul az átláthatóság és a kölcsönös bizalom fejlesztéséhez az európai felsőoktatási térségben.

Kreditigazolás: az ECTS 2015. évi használati útmutatójában foglalt meghatározás szerint „[n]aprakész információkat tartalmaz a hallgatók tanulmányi előrehaladásáról: a felvett képzési elemekről, ideértve a megszerzett ECTS-kreditek számát, valamint a megszerzett érdemjegyeket. Alapvető dokumentum az előrehaladás rögzítése és a tanulási eredmények – ideértve a hallgatói mobilitást – elismerése szempontjából. A legtöbb intézmény saját adatbázisának felhasználásával állítja ki a kreditigazolást.”

(1)  A Tanács 2012. december 20-i ajánlása a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről (HL C 398., 2012.12.22., 1. o.).