MELLÉKLET

1.   AZ IRÁNYMUTATÁS CÉLJA

Az (EU) 2017/821 rendelet (a továbbiakban: rendelet) 2017. június 8-án lépett hatályba, és 2021. január 1-jétől lesz alkalmazandó az uniós importőrökre, (1) köztük egyebek mellett a kohókra és a finomítókra. A rendelet 1. cikkében foglaltak szerint a rendelet célja, hogy a termékeiket konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből beszerző uniós importőrök beszerzési tevékenységével összefüggésben átláthatóságot és bizonyosságot biztosítson.

A rendelet 14. cikkének (1) bekezdése szerint a Bizottságnak kézikönyv formájában nem kötelező erejű iránymutatásokat kell összeállítania a gazdasági szereplők számára, amelyekben ki kell fejtenie, hogy miként alkalmazhatók a legmegfelelőbben a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek azonosításának kritériumai (a továbbiakban: iránymutatás). Ugyanez a cikk azt is kimondja, hogy az iránymutatásnak figyelembe kell vennie a kellő gondosság elvének alkalmazására vonatkozó OECD-útmutatást (2) ezen a területen, ideértve azokat az ellátási lánccal összefüggő egyéb kockázatokat is, amelyek az említett útmutatás kiegészítéseiben foglaltak szerint „figyelmeztető jelzést” vonnak maguk után.

Az iránymutatás:

—

2. SZAKASZA ismerteti a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok ellátási láncaiban alkalmazott kellő gondosság általános fogalmát, valamint azokat a lépéseket, amelyeket a vállalatoknak meg kell tenniük annak érdekében, hogy az ón, a tantál, a volfrám és az arany beszerzésével összefüggésben azonosítsák és kezeljék a felmerülő kockázatokat,

—	3. SZAKASZA bemutatja a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek fogalmának a rendelet szerinti meghatározása alapelemeit,

—	4. SZAKASZA felsorolja azokat a nyílt információs forrásokat, amelyek segítik a vállalatokat a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek és az egyéb kockázatok azonosításában,

—	5. SZAKASZA tájékoztatással szolgál az ásványok ellátási láncában felmerülő potenciális kockázatokra utaló, a hellyel, a beszállítókkal és a kereskedelmi ügyletek szokatlan körülményeivel kapcsolatos egyéb jelekről (az úgynevezett figyelmeztető jelzésekről).

Az iránymutatás célja az EU-ban működő importőrök segítése a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncokkal kapcsolatos kötelezettségeik teljesítésében. Az iránymutatásnak nincs jogi hatása az (EU) 2017/821 rendelet alkalmazására, és jogilag nem kötelező.

Megjegyzendő továbbá, hogy a rendelet 14. cikkének (2) bekezdése szerint az Európai Bizottság (a későbbiekben) külső szakértőkkel tájékoztató, nem kimerítő jellegű, rendszeresen frissített jegyzéket fog készíttetni a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekről. Ez a jegyzék ezen iránymutatásnak a külső szakértők általi elemzésén, valamint többek között a kormányoktól, a nemzetközi szervezetektől, a tudományos közösségtől és a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos rendszerektől származó rendelkezésre álló információkon fog alapulni.

2.   A KELLŐ GONDOSSÁG ELVE AZ ÁSVÁNYOK ELLÁTÁSI LÁNCÁBAN: ALAPFOGALMAK ÉS LÉPÉSEK

2.1.   A kockázatalapú kellő gondosság fogalma

Azok a vállalatok, amelyek konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekben ásványok bányászatában, feldolgozásában és kereskedelmében vesznek részt, jövedelmet termelhetnek, növekedést és prosperitást teremthetnek, megélhetést biztosíthatnak, és elősegíthetik a helyi fejlődést. Ezekben a helyzetekben fennállhat annak a kockázata, hogy a vállalatok tevékenysége vagy beszerzései olyan rendkívül kedvezőtlen hatásokat idéznek elő vagy a vállalatok neve olyan rendkívül kedvezőtlen hatásokkal forr össze, mint például a fegyveres konfliktusok vagy az emberi jogok súlyos megsértése. Ebből a szempontból annak biztosítása érdekében, hogy sem szándékosan, sem akaratlanul ne járuljanak hozzá ilyen kedvezőtlen hatások kialakulásához és nevük ne forrjon össze ilyen kedvezőtlen hatásokkal, a vállalatoknak a kockázatalapú kellő gondosságot folyamatosan, proaktív és reaktív módon egyaránt, működési rendszerük szerves alkotóelemeként kell gyakorolniuk.

Általános értelemben a „kockázatalapú kellő gondosság” kifejezés azokra a lépésekre utal, amelyeket a vállalatoknak meg kell tenniük ahhoz, hogy azonosítsák és kezeljék az ásványok ellátási láncában jelentkező tényleges vagy potenciális kockázatokat, és ezáltal megelőzzék vagy enyhítsék esetleges hozzájárulásukat a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekben jelentkező, az ásványok kitermelésével, előállításával, kereskedelmével, feldolgozásával, mozgatásával és exportjával összefüggő kedvezőtlen hatásokhoz. A kockázatok azonosítása az adott vállalat működésének potenciális kedvezőtlen hatásai tükrében történik, legyen szó akár a vállalat saját tevékenységének hatásairól, akár a harmadik felekkel – például a beszállítókkal és az ellátási lánc más szereplőivel – fennálló üzleti kapcsolatokból fakadó tevékenységhez, termékekhez és szolgáltatásokhoz közvetlenül kötődő hatásokról. A kedvezőtlen hatások magukban foglalhatják az embereknek okozott károkat (azaz a külső hatásokat), a vállalat jó hírnevének csorbulását vagy jogi felelősségét (azaz a belső hatásokat), vagy mindkettőt.

Ahogyan azt a kellő gondosság elvének alkalmazására vonatkozó OECD-útmutatás II. melléklete és kiegészítései bemutatják, a vállalatok azért szembesülhetnek kockázatokkal az ásványellátási láncukban, mert az ásványok kitermelésének, előállításának, kereskedelmének, mozgatásának és exportjának körülményei természetüknél fogva kockázatosabbak abból a szempontból, hogy például a konfliktusok finanszírozása vagy a konfliktusok szítása, kialakulásának elősegítése vagy kiéleződése kapcsán kedvezőtlen hatásokat idéznek elő.

E kockázatok miatt a vállalatoknak jóhiszemű erőfeszítéseket kell tenniük a hellyel, a beszállítókkal és a körülményekkel kapcsolatos kockázatok azonosítására és felmérésére, és olyan, a kellő gondosság elvén alapuló intézkedéseket kell bevezetniük, amelyek igazodnak e kockázatok sajátos igényeihez. A kellő gondosság emellett segítheti a vállalatokat a nemzetközi jog normáinak és a helyi jogrendszerek szabályainak betartásában, ideértve az ásványkincsek tiltott kereskedelmére vonatkozó előírásokat, valamint az ENSZ szankcióiban és az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) alapján meghozott EU-határozatokban, különösen pedig az EUMSZ 215. cikke alapján elfogadott korlátozó intézkedésekben foglalt szabályokat is.

Az OECD-útmutatásban rögzített elvekből kiindulva a rendelet általános célja – végső soron a gazdasági fejlődés előbbre vitele és a helyi közösségek életkörülményeinek javítása érdekében – annak biztosítása, hogy biztonságos, átlátható és ellenőrizhető ásványellátási láncok jöjjenek létre, továbbá annak biztosítása, megkönnyítése és ösztönzése, hogy a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok és fémek felelősségteljes módon kerüljenek behozatalra az EU-ba, úgy, hogy ez ne segítse a fegyveres konfliktusokat és az emberi jogok azokhoz társuló megsértését.

2.2.   Kellő gondosság: öt lépés

A kockázatalapú kellő gondosság a kellő gondosság elvének alkalmazására vonatkozó OECD-útmutatásban foglalt ajánlás szerint az alábbi, a rendeletben is megjelenő öt lépés köré szerveződik.

Az ellátási láncon belül működő vállalatoknak:

—

erős irányítási rendszert kell létrehozniuk, és el kell fogadniuk és világosan kommunikálniuk kell a beszállítók és a nyilvánosság felé a potenciálisan konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványokra és fémekre vonatkozó politikájukat. Ennek a politikának ki kell terjednie a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok kitermelése, szállítása, mozgatása, kereskedelme, feldolgozása, olvasztása, finomítása és ötvözése, valamint az ilyen ásványokat tartalmazó termékek gyártása vagy értékesítése szempontjából releváns ténybeli körülmények azonosítására (lásd a rendelet 4. cikkét),

—	azonosítaniuk és értékelniük kell az ellátási láncban felmerülő tényleges és potenciális kockázatokat (3) (lásd a rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a) pontját),

—

stratégiát kell kialakítaniuk és alkalmazniuk arra vonatkozóan, hogy mit tesznek az azonosított kockázatokkal szemben azok megelőzésére vagy csökkentésére, és ennek érdekében kockázatkezelési tervet kell elfogadniuk és végrehajtaniuk. Ennek eredményeképpen születhet olyan döntés, hogy a vállalat folytatja a kereskedést és ezzel párhuzamosan kockázatcsökkentő intézkedéseket tesz, a kockázatcsökkentő intézkedések idejére ideiglenesen felfüggeszti a kereskedést, vagy pedig megszakítja kapcsolatait a beszállítóval, ha a kockázatcsökkentő intézkedések nem jártak sikerrel, vagy ha a beszállító súlyos emberi jogi jogsértéseket követ el (például a gyermekmunka legrosszabb formáit alkalmazza, vagy kényszermunkát vagy kínzást alkalmaz) vagy közvetlenül vagy közvetve nem állami fegyveres csoportokat támogat (lásd a rendelet 5. cikke (1) bekezdésének b) pontját),

—

egy harmadik féllel független ellenőrzést kell végeztetniük a vállalat azon tevékenységéről, folyamatairól és rendszereiről, amelyek célja a kellő gondosság elvének alkalmazása az ellátási lánc meghatározott pontjaiban, különös tekintettel a kohók és a finomítók által a kellő gondosság elvének megfelelően követett gyakorlatra, vagy be kell szerezniük az ilyen, már lefolytatott ellenőrzés eredményeit (lásd a rendelet 6. cikkét),

—	nyilvánosan számot kell adniuk a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatban követett politikájukról és gyakorlatukról annak érdekében, hogy a vállalatok által tett intézkedésekkel kapcsolatban megnyerjék a nyilvánosság bizalmát (lásd a rendelet 7. cikkét).

3.   A KONFLIKTUSOK ÁLTAL ÉRINTETT ÉS NAGY KOCKÁZATOT JELENTŐ TÉRSÉGEK FOGALMÁNAK MEGÉRTÉSE

A „konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek” fogalmának a rendelet szerinti meghatározása összhangban van azzal, amit a kellő gondosság elvének alkalmazására vonatkozó OECD-útmutatás az ilyen térségek jellemzése kapcsán tartalmaz, és nem érinti az EU azzal kapcsolatos álláspontját, hogy a rendelet alkalmazási körén kívül milyen térségek minősülhetnek konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségeknek. A fogalommeghatározás tehát kizárólag azt a célt szolgálja, hogy segítségével a rendelet hatálya alá tartozó fémek és ásványok ellátási láncaiban alkalmazható legyen a kellő gondosság elve, és ennek érdekében úgy van megfogalmazva, hogy gyakorlati szempontból hasznos, alapos és a vállalatok számára könnyen érthető legyen.

A „konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek” fogalmának a rendelet szerinti meghatározása a következő (2. cikk f) pont):

A fogalommeghatározásban visszaköszönnek egyes, a nemzetközi jogból jól ismert fogalmak, köztük a „fegyveres konfliktus(helyzet)”, a „konfliktus utáni bizonytalan helyzet” és a „bukott állam” fogalma. Ezeket a fogalmakat az alábbiakban részletesebben is bemutatjuk annak érdekében, hogy a vállalatok az ellátási láncokkal kapcsolatos felelősségteljes tevékenységük keretében könnyebben megértsék őket a gyakorlatban.

Emellett ezek a fogalmak egyszerűbbé teszik a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekben a helyszínen tapasztalt körülmények megfeleltetését a nyílt információs forrásokban található információknak, és segítik a vállalatokat az ellátási láncukban jelen lévő kockázatok és a tevékenységük által kifejtett hatások átfogó azonosításában (lásd a 4. szakaszt).

Emlékeztetni kell arra, hogy a rendelet – és a kellő gondosság elvének alkalmazására vonatkozó OECD-útmutatás – által a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncokkal kapcsolatban elvárt gyakorlat szorosan kötődik azon kockázatok azonosításához és értékeléséhez, amelyek a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő – nem feltétlenül egy egész országra kiterjedő – térségekből származó vagy ilyen térségeken átszállított fémekkel és ásványokkal összefüggő egyes kereskedelmi ügyletek és üzleti kapcsolatok kedvezőtlen hatásai kapcsán felmerülnek. Az országos szintű adatok olyan háttér-információkkal szolgálnak, amelyek segíthetik a gondosság szükséges mértékének meghatározását.

A fogalommeghatározás alapeleme	Magyarázat
Fegyveres konfliktus(helyzet)	A fegyveres konfliktusok hadban álló feleinek magatartását szabályozó nemzetközi humanitárius jogban meghatározott fegyveres konfliktus, széles körű erőszak vagy más, az emberek épségét fenyegető kockázatok jelenléte. A fegyveres konfliktus különféle formákat ölthet, lehet például nemzetközi vagy nem nemzetközi jellegű konfliktus, két vagy több állam konfliktusa, szabadságharc, felkelés, polgárháború stb. A fegyveres konfliktushelyzetekkel kapcsolatban konkrét iránymutatást az 1949. évi Genfi Egyezmények tartalmaznak. A fogalom minden olyan esetet magában foglal, amikor hadüzenet nyomán kezdődik háború, valamint amikor más típusú fegyveres konfliktus keletkezik két vagy több állam között, függetlenül attól, hogy a hadiállapot fennállását valamelyik fél elismeri-e vagy sem; idetartozik továbbá egy fél területének részleges vagy teljes megszállása, abban az esetben is, ha a megszállás nem ütközik katonai ellenállásba. Az 1949. évi Genfi Egyezményekhez 1977-ben fűzött II. jegyzőkönyv szerint a fogalom nem foglalja magában a belső zavargásokat és feszültségeket, például a zendüléseket vagy az elszigetelt vagy szórványos erőszakos vagy más hasonló cselekményeket.
Konfliktus utáni bizonytalan helyzet jellemezte térségek Gyenge vagy nem létező kormányzás és biztonság – például bukott államok – és a nemzetközi jog széles körű és rendszeres megsértése, ezen belül az emberi jogokkal való visszaélés jellemezte térségek	Konfliktus utáni bizonytalan helyzet jellemezte térségekről olyan területek esetében beszélünk, amelyeken a hadban álló felek beszüntették az aktív harci cselekményeket, de amelyek még bizonytalan helyzetben vannak, azaz az adott régió vagy állam túlságosan gyenge ahhoz, hogy ellássa az alapvető irányítási feladatokat, és a korábbi konfliktusos helyzet miatt képtelen arra, hogy kölcsönösen előnyös társadalmi viszonyrendszert alakítson ki. Ezek a területek jobban ki vannak téve a belső és a külső sokkhatások, például a gazdasági válságok vagy a természeti csapások kedvezőtlen hatásainak. Ilyen esetekben – csakúgy, mint a fogalommeghatározás következő részében jellemzett területek, azaz a gyenge vagy nem létező kormányzás és biztonság jellemezte térségek esetében – a gazdasági szereplőknek akkor kell egy adott térséget konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségnek tekinteniük, ha azt állapítják meg, hogy gyengék az intézmények vagy nem létezik kormányzás, és a nemzetközi jog normáit széles körben és rendszeresen megsértik és visszaélnek az emberi jogokkal. Tehát a nemzetközi jog megsértésére vonatkozó feltételnek együttesen kell fennállnia a konfliktus utáni bizonytalan helyzet jellemezte térségeket és a gyenge vagy nem létező kormányzás és biztonság jellemezte térségeket jellemző feltételekkel. Ez utóbbi kapcsán példaként említhető, hogy a hivatalos bányászati engedélyezési eljárás hiánya a nem létező kormányzás jele.
Bukott államok	A „bukott állam”a gyenge intézmények jellemezte helyzet szélsőséges esete. A bukott államban szétestek a hatalomgyakorlás struktúrái, összeomlott a közrend, és nincsenek olyan intézmények, amelyek képesek az állam képviseletében fellépni.

4.   NYÍLT INFORMÁCIÓS FORRÁSOK A KONFLIKTUSOK ÁLTAL ÉRINTETT ÉS NAGY KOCKÁZATOT JELENTŐ TÉRSÉGEK AZONOSÍTÁSÁHOZ

Ez a szakasz egy indikatív, nem kimerítő listát tartalmaz azokról a nyílt információs forrásokról, amelyek segítik a vállalatokat a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek azonosításában. Ha megértik, hogy a tevékenységük helyszíneként vagy beszerzéseik forrásaként szolgáló területek milyen országos és regionális háttérrel és potenciális kockázatokkal rendelkeznek, a vállalatok megalapozottabban dönthetnek a kellő gondosság elvének alkalmazására irányuló erőfeszítéseik részleteiről. Ezek az általánosabb országspecifikus információk a szabályszegéssel kapcsolatos felvetések valószerűségének értékeléséhez is hasznosak lehetnek.

A listán a nyílt információs források a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek fogalommeghatározásának alapelemei szerint vannak csoportosítva (lásd a 3. szakaszt):

—	KONFLIKTUS – az információforrás annak értékelését segíti, hogy egy adott területet „fegyveres konfliktushelyzet” vagy „konfliktus utáni bizonytalan helyzet” jellemez-e,

—	KORMÁNYZÁS – az információforrás annak értékelését segíti, hogy egy adott területre mennyire jellemző a gyenge vagy nem létező kormányzás és biztonság,

—	EMBERI JOGOK – az információforrás annak értékelését segíti, hogy egy adott területen mennyire jellemző a nemzetközi jog széles körű és rendszeres megsértése, ezen belül az emberi jogokkal való visszaélés. (4)

Emellett a teljesség kedvéért a 4.2. szakaszban található lista ásványkincsekkel kapcsolatos információforrásokat is tartalmaz.

4.1.   Hogyan célszerű használni a felsorolt forrásokat?

A felsorolt források nem kereskedelmi jellegűek, azaz nem igényelnek előfizetést vagy más pénzügyi hozzájárulást. Használatukkor mindig célszerű meggyőződni arról, hogy naprakész információkat tartalmaznak-e vagy sem. A rendelet szerint a Bizottságnak ezen iránymutatás kiegészítéseképpen külső szakértőkkel tájékoztató, nem kimerítő jellegű, rendszeresen frissített jegyzéket kell készíttetnie a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekről. Az Európai Bizottság szolgálatai és ezek a külső szakértők gondoskodni fognak az információs források listájának megfelelő gyakoriságú aktualizálásáról és relevanciájának fenntartásáról.

További hasznos, általánosabb jellegű forrásként (amelyek nem mindegyike található meg az alábbi listán) említhetők többek között az ásványkincsekkel kapcsolatos információkra is kiterjedő geológiai felmérések (British Geological Survey, U.S. Geological Survey), az Európai Bizottság nyersanyag-információs rendszere, a kérdésben vezető szerepet játszó szervezetek internetes oldalai, köztük az USA Külügyminisztériumának országjelentéseit tartalmazó internetes oldalak (kormányzás és emberi jogok), valamint az ENSZ ügynökségei (köztük az Emberi Jogi Tanács, az UNHCR, az OHCHR, az UNICEF, az UNDP, az ILO és az IOM) és a kérdéssel foglalkozó társadalmi szervezetek, például az Amnesty International, a Global Witness, a Human Rights Watch és az IMPACT (a korábbi Partnership Africa Canada) által közzétett jelentések. Más szervezetek és információforrások, például a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, a Natural Resource Governance Index, a globális békeindex stb. internetes oldalain a vállalatok aktuálisabb, hírszerű információkat találhatnak.

Emellett az országos és a regionális források igénybevétele is hasznos lehet. Bár ezekhez gyakran nehezebben lehet hozzáférni, az országos, illetve regionális források mélyebb betekintést engednek egy adott terület sajátos helyzetébe, mint az országszintű összesítések.

A vállalatoknak a források felhasználásakor a következőképpen tanácsos eljárniuk:

1.

Az irányítási rendszerükben az ellátási láncra vonatkozóan jelen lévő információk alapján (az öt lépés közül az első, lásd a 2. szakaszt) elsőként meg kell kísérelniük meghatározni azokat a földrajzi területeket, ahol az általuk kezelt ásványok beszerzése, kereskedelme, mozgatása és szállítása történik, és ennek alapján meg kell próbálniuk megérteni a bányászati és a kereskedelmi tevékenység hátterét, és azonosítani a felmerülő kockázatokat.

2.

Ebből a célból tanulmányozhatják az alábbiakban a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek fogalommeghatározásának három alapeleme (konfliktus, kormányzás és emberi jogok) szerint csoportosítva felsorolt nyílt információs forrásokat (analitikai forrásokat, térképeket, táblázatokat, híradásokat), ami segíteni fogja őket a politikai és a biztonsági háttér megértésében, valamint abban, hogy – az ellátási láncuk tekintetében az OECD-útmutatás II. mellékletével és az annak kiegészítéseiben meghatározott „figyelmeztető jelzésekkel” összhangban kialakított politikájuk tükrében – azonosítsák és értékeljék az ellátási láncukhoz társuló kedvezőtlen hatások potenciális kockázatát.

3.

Ha az alábbi források egymásnak ellentmondó vagy nem kielégítő tájékoztatással szolgálnak, a vállalatoknak csak kellő körültekintés mellett tanácsos úgy dönteniük, hogy az adott területet kivonják a kellő gondosság elvének fokozott alkalmazása alól. E helyütt is hangsúlyozzuk, hogy a kellő gondossággal kapcsolatos felelősség a különböző műveletek – különösen a beszerzés, a kereskedelem és az üzleti kapcsolatok – és a vállalatok tevékenységével összefüggő más körülmények kedvezőtlen hatásainak megelőzése vagy csökkentése céljából a tényleges vagy a potenciális kockázatokkal kapcsolatban végzett kockázatazonosításhoz és -kezeléséhez kötődik, nem pedig pusztán az ásvány származási országához vagy területéhez.

4.

Az alábbi források eltérő gyakorisággal frissülnek, és relevanciájuk mellett sem mindig teljesen pontosak. Ezért alkalmazásukat a megfelelő esetekben mindig kiegészítő információforrások igénybevételének kell kísérnie. A későbbiekben kiegészítő információforrásként szolgálhat majd a külső szakértők által a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekről elkészítendő, a fentiekben említett tájékoztató, nem kimerítő jellegű, rendszeresen frissített jegyzék.

4.2.   A nyílt információs források listája

Az értékelés tárgya	Alkalmazási terület	Nyílt forrás	A forrás tartalma
KONFLIKTUS	Globális	Analitikai források
		Heidelberg Institute for International Conflict Research – Conflict Barometer http://www.hiik.de/?lang=en/	A globális konfliktusok legújabb fejleményeinek szöveges elemzése és szemléltetése diagramokon, külön regionális és országfejezetekkel
		Geneva Academy of International Humanitarian Law and Human Rights – Rule of Law in Armed Conflicts http://www.rulac.org/	Adatbázis és elemzés arról, hogy hogyan érvényesülnek világszerte a nemzetközi jogi normák a fegyveres konfliktusokban (globális elemzés és rövid áttekintések)
		Assessment Capacities Project – Global Emergency Overview https://www.acaps.org/countries/	Világtérkép és országelemzések: az „aggályos helyzetű”, a „humanitárius válsággal sújtott” és a „súlyos humanitárius válsággal sújtott” országok áttekintése és elemzése
		Térképek, táblázatok
		Uppsala Conflict Data Program – térképes cselekménynapló http://www.ucdp.uu.se/ged/	Híradásokon alapuló interaktív térkép a szervezett erőszakcselekményekről: halálos áldozatok száma, erőszak típusa (állami, nem állami, egyoldalú); a felhasználó a térkép nagyításával eljuthat az egyedi cselekmények szintjére
		CrisisWatch http://www.crisisgroup.org	A legjelentősebb globális konfliktushelyzetek, illetve potenciális konfliktushelyzetek mindenkori állapota: az interaktív térkép és az adatbázis segítségével egyes konkrét országok helyzete értékelhető (2003–2018)
		Globális békeindex http://www.visionofhumanity.org	A világbékét kvalitatív és kvantitatív mutatók alapján szemléltető interaktív térkép (figyelembe vett mutatók: biztonsági erők és rendőrség, politikai instabilitás, szervezett konfliktusok, fegyveres erők személyi állománya stb.)
		Major Episodes of Political Violence http://www.systemicpeace.org	Térképek és táblázatok például a fegyveres konfliktushelyzetekről (az áldozatok számának megjelölésével – világszint, 1946–2017)
	Regionális	Armed Conflict Location & Event Data Project http://www.acleddata.com/	Beszámolók és elemzések a konfliktusok lefolyásáról, havonta frissített információk a politikai erőszak afrikai, közel-keleti és ázsiai megnyilvánulásairól valós idejű adatok alapján, valamint a jelenkori és a történelmi dinamika elemzése konkrét államok esetében
		International Peace Information Service – Conflict Mapping http://ipisresearch.be/	Térképek a Kongói Demokratikus Köztársaságról (konfliktusok általában, ásványok körüli konfliktusok), a Közép-afrikai Köztársaságról, valamint Szudánról és Dél-Szudánról (vitatott területek, incidensek, természeti erőforrások, oktatás, helyi erőszak, államon belüli és államok közötti erőszak); elemzés a térképekhez
		Nemzetközi Ónipari Szövetség https://www.internationaltin.org/ http://www.itsci.org/	Az ón ellátási láncával foglalkozó iTSCi kezdeményezés (Tin Supply Chain Initiative) értékelő jelentéseket készít a Ruandában, a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti tartományaiban, a Burundiban és az Ugandában található bányák biztonsági helyzetéről
		Bányakonfliktusok Latin-Amerikában http://ejatlas.org/featured/mining-latam	A Környezetvédelmi igazságügyi atlasz (Environmental Justice Atlas) a környezetvédelmi kérdések körül kialakult társadalmi konfliktusokat dokumentálja és katalogizálja, és ezzel háttér-információkkal szolgál
KORMÁNYZÁS	Globális	Globális kormányzati mutatók http://info.worldbank.org/governance/wgi	Aktualizált nyers és összesített mutatók a kormányzás területén konkrét országokra vonatkozóan, a kormányzás hat dimenzióját megragadva. A mutatókat országonkénti adatjelentések foglalják össze
		Fragile States Index http://ffp.statesindex.org	Kockázatmutatókra összpontosító, híradásokon és beszámolókon alapuló index
		Korrupcióérzékelési index http://www.transparency.org/research/cpi/overview	Az egyes országokban érzékelt korrupciót kifejező index
		National Resource Governance Institute https://resourcegovernance.org/	Országonkénti adatok és összehasonlító elemzések a természeti erőforrásokkal kapcsolatos kormányzás kérdéskörében
EMBERI JOGOK	Globális	Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai http://www.un.org/en/sc/documents/resolutions	Az ENSZ BT-határozatok hasznos leírást tartalmaznak az aggályos országok politikai és biztonsági helyzetéről, éves gyakorisággal
		Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa http://www.ohchr.org/EN/HRBodies/HRC/Pages/AboutCouncil.aspx	Rendszeres időközönkénti általános áttekintések
		Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala http://www.ohchr.org/EN/pages/home.aspx	Országos szintű információk az emberi jogokkal kapcsolatos kérdésekről
		Az ENSZ Fejlesztési Programja – Nemzetközi humán fejlettségi mutatók – Országprofilok http://hdr.undp.org/en/countries	Évenkénti országjelentések az egyes országok emberi jogi gyakorlatáról, az egész világra kiterjedően
		Amnesty International https://www.amnesty.org/en/countries/
		Global Witness https://www.globalwitness.org/en-gb/
		Human Rights Watch https://www.hrw.org/
		Mines and Communities http://www.minesandcommunities.org/	Az egész világra kiterjedő híradások és elemzések a bányászatról és hatásairól, témák, országok, cégek és ásványok szerint csoportosítva
ÁSVÁNYKINCSEK ÉS KITERMELÉSÜK	Globális	British Geological Survey https://www.bgs.ac.uk/mineralsuk/statistics/worldStatistics.html	Országjelentések az ásványokkal kapcsolatos nemzetközi statisztikai adatokról és információkról
		U.S. Geological Survey http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/country/	Országjelentések az ásványokkal kapcsolatos nemzetközi statisztikai adatokról és információkról
		Az EU nyersanyag-információs rendszere http://rmis.jrc.ec.europa.eu/	Információk a nyersanyagok előállításáról és kereskedelmi forgalmáról, valamint a nyersanyagokkal kapcsolatos szakpolitikákról

A fentiekben felsorolt nyílt információs források mellett várható, hogy az OECD további releváns információkkal fog szolgálni a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek azonosításához (http://www.oecd.org/corporate/mne/mining.htm). Arra vonatkozóan, hogy mely területeken lehet fegyveres konfliktusok kialakulására számítani, a humanitárius válságokkal és a katasztrófákkal kapcsolatos kockázatok is nyújthatnak háttér-információkat. Ebben a tekintetben hasznos forrás lehet az Ügynökségközi Állandó Bizottság és az Európai Bizottság együttműködésében megvalósuló INFORM projekt (http://www.inform-index.org). Egy másik hasznos eszköz ezen a területen a „globális konfliktuskockázati index” elnevezésű, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja által a konfliktusok hosszú távú kockázataival kapcsolatos döntéshozatal támogatása érdekében kidolgozott nyílt forrású tényalapú mutató (http://conflictrisk.jrc.ec.europa.eu/).

Mindemellett az Európai Bizottság a COSME program keretében támogatást fog nyújtani a kis- és középvállalkozásoknak a felelősségteljes ásványbeszerzést célzó politikáik kialakításához és végrehajtásához, ami a várakozások szerint részben kapcsolódni fog a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségeknek az (EU) 2017/821 rendelet alapján történő azonosításához.

5.   KOCKÁZATELEMZÉS AZ ÁSVÁNYOK ELLÁTÁSI LÁNCÁBAN: „FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK” A KELLŐ GONDOSSÁG FOKOZOTT ALKALMAZÁSÁHOZ

5.1.   Figyelmeztető jelzések: bevezetés és általános megfontolások

A rendeletben és a kellő gondosság elvének alkalmazására vonatkozó OECD-útmutatásban a kellő gondosság elvének alkalmazása tekintetében meghatározott eljárás nem korlátozódik az ásványoknak a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekben történő beszerzéséhez és szállításához kapcsolódó kockázatok azonosítására és csökkentésére. Az érintett vállalatoknak a kellő gondosság elvének alkalmazására vonatkozó OECD-útmutatás szerint az ellátási lánc korábbi („upstream”) szakaszaiban megvalósított kereskedelemhez, anyagmozgatáshoz és exporthoz kapcsolódó kockázatok mellett a szokatlan körülmények miatti kockázatokat is figyelembe kell venniük, és azokkal kapcsolatban is kell információkat szolgáltatniuk.

Ehhez a kellő gondosság elvének alkalmazására vonatkozó OECD-útmutatás kiegészítései felsorolják azokat a „figyelmeztető jelzéseket”, amelyek arra utalnak, hogy az adott helyzetben fokozottan kell alkalmazni a kellő gondosság elvét, és ennek keretében egyebek mellett kiegészítő információkat kell gyűjteni a vállalat irányítási rendszerén belül. Konkrétan a következő esetekről van szó:

A)

Az ásványok származási és átszállítási helye miatti figyelmeztető jelzések — Ha az ásványok konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származnak, vagy azokat ilyen térségeken szállították át — Ha az ásványokról azt állítják, hogy olyan országból származnak, amelyről ismert vagy észszerűen feltételezhető, hogy konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok tranzitországa — Ha az ásványokról azt állítják, hogy olyan országból származnak, amelyben a kérdéses ásvány tekintetében korlátozott mennyiségű ásványkincs vagy készlet áll rendelkezésre, vagy amelyben korlátozottak a valószínűsíthető erőforrások vagy a várható termelési szintek (azaz az adott országból származó ásványok bejelentett mennyisége nincs összhangban ásványkincseinek ismert mennyiségével vagy a várható termelési szintekkel) Mindenütt, ahol az ásványok származási és átszállítási helye miatti figyelmeztető jelzések érvényben vannak, de főként a gyenge vagy nem létező kormányzás jellemezte térségekben nagyobb kockázattal kell számolni akkor, ha a pénzmosásellenes jogszabályok, a korrupcióellenes jogszabályok, a vámellenőrzésekre vonatkozó jogszabályok és a kormányzati felügyeletre vonatkozó más jogszabályok érvényesülése gyenge, ha informális bankrendszerek működnek, valamint ha a készpénz széles körben használatos.

B)

A beszállító miatti figyelmeztető jelzések — Ha a vállalat beszállítói vagy az ellátási lánc korábbi („upstream”) szakaszaiban működő más ismert vállalatok olyan helyen működnek, ahol a fentieknek megfelelően az ásványok származási és átszállítási helye miatti figyelmeztető jelzések érvényben vannak, vagy olyan helyen működő vállalatok rendelkeznek bennük részesedéssel vagy az ásványok beszállítóihoz kötődő más érdekeltséggel, ahol a fentieknek megfelelően az ásványok származási és átszállítási helye miatti figyelmeztető jelzések érvényben vannak — Ha a vállalat beszállítóiról vagy az ellátási lánc korábbi („upstream”) szakaszaiban működő más ismert vállalatokról ismeretes, hogy az elmúlt tizenkét hónapban olyan helyről szereztek be ásványokat, ahol az ásványok származási és átszállítási helye miatti figyelmeztető jelzések érvényben vannak — Az arany esetében: ha az aranyról azt állítják, hogy újrahasznosítható forrásból/törmelékből vagy vegyes forrásból származik, és olyan országban finomították, amelyről ismert vagy észszerűen feltételezhető, hogy konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó arany tranzitországa

C)

A körülmények miatti figyelmeztető jelzések — Ha a vállalat irányítási rendszere által összegyűjtött információk alapján olyan rendellenességek vagy szokatlan körülmények kerülnek azonosításra, amelyek alapján észszerűen feltételezhető, hogy az ásványok – a kitermelésükkel, a szállításukkal vagy a kereskedelmükkel összefüggésben – konfliktusokhoz vagy súlyos visszaélésekhez járulhatnak hozzá

5.2.   A figyelmeztető jelzések konkrét eseteinek azonosítása és a kellő gondosság elvének helyes alkalmazása

Azt követően, hogy az 5.1. szakasznak megfelelően a vállalat kockázatértékelése keretében megtörtént a „figyelmeztető jelzések” azonosítása, a vállalatoknak minden ilyen „figyelmeztető jelzés” hátterének mélyreható módon történő áttekintéséhez kiegészítő információkat kell gyűjteniük vállalati irányítási rendszerük segítségével, és biztosítaniuk kell a kapcsolódó kockázatok megfelelő figyelembevételét.

Ahogyan arra a kellő gondosság elvének alkalmazására vonatkozó OECD-útmutatás is rámutat, a kellő gondosság kockázatalapú, progresszív megközelítés, amelynek keretében a vállalatoknak megfelelő irányítási rendszereket és folyamatokat kell kialakítaniuk, fel kell térképezniük az ellátási lánc mentén érvényesülő ténybeli körülményeket, és azonosítaniuk kell azokat a kockázatokat, amelyek a kellő gondosság elvének fokozott alkalmazását indokolhatják.

Az alábbi iránymutatás célja a vállalatok segítése abban, hogy a „figyelmeztető jelzésekhez” kapcsolódó helyzetekről összegyűjtsék a számukra fontos információkat, és ennek megfelelően meghatározzák, hogyan szükséges alkalmazniuk az adott helyzetben a kellő gondosság elvét. Megjegyezzük, hogy a megjelölt források eltérő gyakorisággal frissülnek, és relevanciájuk mellett sem mindig teljesen pontosak. Ezért alkalmazásukat a megfelelő esetekben mindig kiegészítő információforrások igénybevételének kell kísérnie.

A)

Az ásványok származási és átszállítási helye miatti figyelmeztető jelzések — Figyelmeztető jelzés: az ásványok konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származnak, vagy azokat ilyen térségeken szállították át A kellő gondosság elvének fokozott alkalmazása akkor szükséges, ha az ásványok konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származnak, vagy azokat ilyen térségeken szállították át. E területek azonosítását ezen iránymutatás 4. szakasza tárgyalja. — Figyelmeztető jelzés: az ásványokról azt állítják, hogy olyan országból származnak, amelyről ismert vagy észszerűen feltételezhető, hogy konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok tranzitországa A vállalatoknak értékelniük kell, hogy mennyire állnak fenn a következő helyzetek: — Át kell tekinteni „a kormányzással és más, az országgal kapcsolatos kérdéseket”, és ennek alapján azonosítani kell, hogy az egyes országok vagy területek milyen mértékben gyakorolnak ellenőrzést határaik felett, és milyen mértékben rendelkeznek olyan megfelelő belső rendfenntartó mechanizmusokkal, amelyek gyenge kormányzás esetén is biztosítják az ásványokkal való kereskedés hiteles és dokumentált nyomonkövethetőségét. Mutatók Információforrások (5) — A megjelölt származási országnak átjárhatóak a határai vagy gyengén érvényesülnek a vámjogi előírásai az áruforgalomban — Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai (lásd a 4. szakaszt) — A helyben működő nagykövetségek, az EU vagy más szervezetek helyi küldöttségei által rendelkezésre bocsátott információk — A korrupcióellenes jogszabályok érvényesülése gyenge, és beszámolók szerint a bányászatban és a kereskedelemben jelen van a korrupció — Nincsenek, elégtelenek vagy gyengén érvényesülnek a pénzmosásellenes és a bankfelügyeleti jogszabályok — A gazdaság döntően készpénzalapon működik, különösen az ásványok kereskedelme területén — Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) http://www.fatf-gafi.org/countries/ — A Transparency International korrupcióérzékelési indexe http://www.transparency.org/research/cpi/overview — A Világbank globális kormányzati mutatója http://info.worldbank.org/governance/wgi — A Global Financial Integrity jelentései http://www.gfintegrity.org/ — Lásd ezen iránymutatás 4. szakaszában a „Kormányzás” címszó alatt megjelölt forrásokat — „A közvetlen közelség, a regionális viszonyrendszer és a történelmi kötődések” kérdésköre információkkal szolgál annak valószínűségéről, hogy az árut szomszédos országokból, történelmi kötődésű országokból vagy adóügyi ösztönzőket fenntartó országokból csempészik be, és hamisan adják meg a származását. Mutatók Információforrások — A megadott származási ország közvetlenül határos olyan területekkel, ahol az ásványok előállításában és kereskedelmében illegális fegyveres csoportok, állami fegyveres erők vagy bűnszervezetek is részt vesznek — A megadott származási ország gazdasági kapcsolatok fűzik a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekhez és az ott folyó jogellenes ásványkereskedelemhez — Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai — Helyben működő nagykövetségek, EU-küldöttségek — Lásd ezen iránymutatás 4. szakaszában a „Konfliktus” címszó alatt megjelölt forrásokat — A származási ország adópolitikája ösztönzi az ásványok olyan tranzitországokba való csempészését, ahol az anyagok kivitele nem vagy jóval kisebb mértékben adóköteles — Az OECD adatbázisa a nyersanyagexport korlátozásairól http://www.oecd.org/tad/benefitlib/export-restrictions-raw-materials.htm — Figyelmeztető jelzés: az ásványokról azt állítják, hogy olyan országból származnak, amely ismerten korlátozott mennyiségű ásványkinccsel vagy készlettel rendelkezik, vagy amelyben korlátozottak a várható termelési szintek Az alábbi ellenőrző lista „az ásványokkal és az ellátási lánccal kapcsolatos kérdéseket” tartalmazza. A kellő gondosság elvének alkalmazása keretében a vállalatoknak ellenőrizniük kell különösen azt, hogy a megjelölt származási ország rendelkezik-e tényleges ismert geológiai készletekkel vagy kellő volumenű várható termeléssel az adott ásványból. Hasonlóképpen a vállalatoknak azt is megfelelő módon ellenőrizniük kell, hogy a megjelölt származás gazdasági szempontból hihető-e, például vannak-e közeli vonzó piacok. Mutatók Információforrások — A megjelölt származási országban korlátozott mennyiségű ismert ásványkincs vagy készlet áll rendelkezésre, korlátozottak a valószínűsíthető erőforrások vagy a várható termelési szintek, vagy az ásványok speciális jellemzőkkel rendelkeznek — A megjelölt származási országban kiterjedt informális vagy kisüzemi/kézműves bányászat van jelen, amikor is a kapcsolódó kockázatok általában nagyobbak — British Geological Survey: https://www.bgs.ac.uk/mineralsuk/statistics/worldStatistics.html — U.S. Geological Survey (USGS): http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/country/ — Az EU-tagállamok országos földtani szolgálatai — A megjelölt származási ország földtani szolgálata

B)

A beszállító miatti figyelmeztető jelzések — Figyelmeztető jelzés: a vállalat beszállítói vagy az ellátási lánc korábbi („upstream”) szakaszaiban működő más ismert vállalatok olyan helyen működnek, ahol a fentieknek megfelelően az ásványok származási és átszállítási helye miatti figyelmeztető jelzések érvényben vannak, vagy olyan helyen működő vállalatok rendelkeznek bennük részesedéssel vagy az ásványok beszállítóihoz kötődő más érdekeltséggel, ahol a fentieknek megfelelően az ásványok származási és átszállítási helye miatti figyelmeztető jelzések érvényben vannak, illetve a vállalat beszállítóiról vagy az ellátási lánc korábbi („upstream”) szakaszaiban működő más ismert vállalatokról ismeretes, hogy az elmúlt tizenkét hónapban olyan helyről szereztek be ásványokat, ahol az ásványok származási és átszállítási helye miatti figyelmeztető jelzések érvényben vannak Ennek a beszállítóra vonatkozó információnak elsősorban a vállalatok által a kellő gondosság tekintetében alkalmazott rendszereik keretében gyűjtött adatokon kell alapulnia. Amikor ismertté válik a vállalat beszállítója vagy az ellátási lánc korábbi („upstream”) szakaszában működő más vállalat, a vállalatoknak meg kell kísérelniük ellenőrizni, hogy a beszállító nem olyan helyen működik-e, ahol hely miatti figyelmeztető jelzés van érvényben. Ennek érdekében: — általános információkat kereshetnek az interneten az adott beszállítóról, illetve az ellátási lánc korábbi („upstream”) szakaszában működő vállalatról például a kormányok vagy a nemzetközi szervezetek által kibocsátott jelentésekben (különösen az ENSZ szakértői csoportjának jelentéseiben), illetve a nemzetközi és a helyi sajtó, valamint általában a társadalmi szervezetek beszámolóiban, — ellenőrizhetik a vállalati honlapokat, illetve a kellő gondosság elvének alkalmazásáról esetleg rendelkezésre álló jelentéseket (például azokat, amelyek az amerikai Security Exchange Commission számára készültek), — ellenőrizhetik a kohók és a finomítók meglévő, a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos rendszereit tartalmazó listákat, illetve, amikor elkészült, az Európai Bizottság később közreadandó jegyzékét a globális felelősségteljes kohókról és finomítókról, — beletekinthetnek az országos cégnyilvántartásokba, amelyekben megtalálható lehet a vállalatok székhelye, illetve működő leányvállalatainak helye. Emellett a vállalatok ellenőrizhetik a tényleges tulajdonosokra vonatkozóan esetleg rendelkezésre álló nyilvántartásokat, valamint a nyersanyag-kitermelő iparágak átláthatóságára irányuló kezdeményezés (EITI) országjelentéseit (amelyek egyre több információt tartalmaznak a nyersanyag-kitermelő iparágakban érdekelt vállalatok tényleges tulajdonosairól).

C)

A körülmények miatti figyelmeztető jelzések — Figyelmeztető jelzés: a vállalat irányítási rendszere által összegyűjtött információk alapján olyan rendellenességek vagy szokatlan körülmények kerülnek azonosításra, amelyek alapján észszerűen feltételezhető, hogy az ásványok – a kitermelésükkel, a szállításukkal vagy a kereskedelmükkel összefüggésben – konfliktusokhoz vagy súlyos visszaélésekhez járulhatnak hozzá Ez a működéssel kapcsolatos információ csaknem teljes egészében a vállalatok által a kellő gondosság tekintetében alkalmazott rendszereik keretében gyűjtött adatokon alapul. A rendellenességek és a szokatlan körülmények különféle formákban jelentkezhetnek. A kellő gondosság elvének alkalmazására vonatkozó OECD-útmutatásnak az arannyal foglalkozó kiegészítésében található példa szerint ha egy országban a viselt ékszerek jellemzően 14 karátosak (58 %-osak), akkor a 90 %-os aranytartalmú újrafeldolgozott ékszerként kínált árut célszerű fenntartásokkal kezelni. Egy másik példa az, amikor az ellátási lánc korábbi („upstream”) szakaszában működő beszállító (például a helyi exportőr) képes rövid időn belül megmagyarázhatatlanul megnövelni az exportált mennyiséget, miközben abban a térségben, ahova az európai importőr okkal teheti a beszerzés helyét, gyakori ásványlopásokról érkeznek hírek. A „szokatlan körülményekre” az arany (és más nemesfémek) esetében további példákat tartalmaz a Pénzügyi Akció Munkacsoport „Kockázatalapú iránymutatás nemesfém- és drágakő-kereskedőknek” című kiadványának (6) 111. pontja, valamint a kanadai Financial Transaction and Reports Analysis Centre „Segédlet nemesfém- és drágakő-kereskedőknek a kockázatalapú megközelítés alkalmazásához” című kiadványa. (7) Példák: — egy addig ismeretlen ügyfél azt kéri, hogy a finomító aranyból tömbaranyat készítsen, — az arany tisztasága, tömege, származása és értéke helytelenül van feltüntetve a vámokmányokon, — arra engedéllyel nem rendelkező személyek vagy vállalkozások állítanak elő és forgalmaznak aranyat, — a tömbarany fizikai jellemzői nem felelnek meg az iparban szokásos értékeknek.

---

(1)  Az (EU) 2017/821 rendelet 2. cikkének l) pontja szerint „uniós importőr”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely ásványokat vagy fémeket jelent be szabad forgalomba bocsátásra az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.) 201. cikkének (1) bekezdése értelmében, vagy bármely természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek a nevében (helyesen: akinek vagy amelynek az érdekében) e bejelentést teszik, ahogy az a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. július 28-i (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL L 343., 2015.12.29., 1. o.) B. mellékletének megfelelően a 3/15 és a 3/16 adatelemekben szerepel.

(2)  A konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok felelősségteljes ellátási lánca tekintetében követendő kellő gondosságról szóló OECD-útmutatás (második kiadás, OECD, 2013) keretet ad a kellő gondosság elvének az (EU) 2017/821 rendelet alapján az ellátási láncokban történő alkalmazásához.

(3)  A kellő gondosság elvének alkalmazására vonatkozó OECD-útmutatás II. mellékletében meghatározott kockázatokat, beleértve az annak kiegészítéseiben meghatározott „figyelmeztető jelzésekből” fakadó kockázatokat is.

(4)  Az emberi jogok fogalmát lásd az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményben: https://www.echr.coe.int/Documents/Convention_HUN.pdf

(5)  Az információkat az indokolt mértékben rendszeresen aktualizálni kell.

(6)  http://www.fatf-gafi.org/media/fatf/documents/reports/RBA%20for%20Dealers%20in%20Precious%20Metal%20and%20Stones.pdf

(7)  http://www.fintrac-canafe.gc.ca/guidance-directives/compliance-conformite/rba/rba-dpms-eng.asp