10.9.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 320/16 |
A TANÁCS AJÁNLÁSA
(2018. július 13.)
Dánia 2018. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Dánia 2018. évi konvergenciaprogramját
(2018/C 320/04)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,
tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira,
tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,
tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,
tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,
tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére,
tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,
mivel:
(1) |
A Bizottság 2017. november 22-én elfogadta az éves növekedési jelentést, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2018. évi európai szemeszterét. A Bizottság kellő figyelmet fordított az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017. november 17-én kihirdetett szociális jogok európai pillérére. Az Európai Tanács 2018. március 22-én jóváhagyta az éves növekedési jelentés prioritásait. A Bizottság az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) alapján 2017. november 22-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést is, amelyben Dániát nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerülne sor. |
(2) |
A Dániára vonatkozó 2018. évi országjelentést 2018. március 7-én tették közzé. A Bizottság az országjelentésben értékelte a Tanács által 2017. július 11-én elfogadott országspecifikus ajánlások (3) és az előző években elfogadott országspecifikus ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket, valamint az Európa 2020 stratégia nemzeti szintre lebontott célkitűzései tekintetében Dánia által elért eredményeket. |
(3) |
Dánia 2018. április 24-én benyújtotta 2018. évi nemzeti reformprogramját és 2018. évi konvergenciaprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor. |
(4) |
A 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó európai strukturális és beruházási alapok programozását a vonatkozó országspecifikus ajánlások figyelembevételével alakították ki. Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 23. cikke szerint, amennyiben az a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében szükséges, a Bizottság kérheti egy tagállamtól, hogy vizsgálja felül partnerségi megállapodását és releváns programjait, és javasoljon azokhoz módosításokat. A Bizottság az európai strukturális és beruházási alapok eredményességét és a gondos gazdasági irányítást összekapcsoló intézkedések alkalmazására vonatkozó iránymutatásokban további részletekkel szolgált arról, hogyan alkalmazná az említett rendelkezést. |
(5) |
Dánia jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik. 2018. évi konvergenciaprogramja értelmében a kormány 2018-ban a GDP 0,7 %-ának megfelelő államháztartási hiány elérésére, valamint arra törekszik, hogy a programidőszak egésze során, 2025-ig továbbra is teljesítse a GDP 0,5 %-ának megfelelő strukturális hiányként meghatározott középtávú költségvetési célt. A 2018. évi konvergenciaprogram szerint a GDP-arányos államadósság-ráta 2018-ban várhatóan 35,6 %-ra esik vissza, majd 2020-ban tovább csökken 34,2 %-ra, 2025-re pedig megközelítőleg 40 %-ra emelkedik. Az említett költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv a programidőszak egésze során megalapozott. A Bizottság 2018. tavaszi előrejelzése alapján a strukturális egyenleg 2018-ban várhatóan a GDP 0,3 %-ának, 2019-ben pedig a GDP 0,9 %-ának megfelelő többletet ér majd el, vagyis valamennyivel a 2018. évi konvergenciaprogramban foglalt célérték felett lesz, és meghaladja a középtávú költségvetési célt. Összességében a Tanács véleménye az, hogy Dánia az előrejelzések szerint 2018-ban és 2019-ben meg fog felelni a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek. |
(6) |
Dánia fenntartható növekedésének előfeltétele a demográfiai kihívások idején a megfelelő munkaerő-kínálat biztosítása és a bizonyos ágazatokban kialakulóban lévő munkaerőhiány kezelése. A szakoktatásban és -képzésben való részvétel fokozását és a tanulmányaikat befejezők arányának növelését célzó reformok, valamint a digitális készségek eredményesebb fejlesztésére irányuló intézkedések valószínűleg megnövelik majd a szakképzett munkavállalók számát. Ezen túlmenően e tekintetben előnyösek lennének a perifériára szorult és hátrányos helyzetű csoportok eredményesebb munkaerőpiaci bevonását célzó intézkedések. Ez az alacsony végzettséggel rendelkező fiatalokra, a csökkent munkaképességű és fogyatékkal élő, valamint a migráns háttérrel rendelkező személyekre vonatkozik. A közelmúltbeli, munkaerőpiaci integrációt célzó intézkedések lassan indultak be, de láthatóan javítanak az újonnan érkezett menekültek helyzetén. A migráns háttérrel rendelkező gyermekek oktatási rendszerbe való integrációja továbbra is kulcsfontosságú kihívást jelent, mivel átlagosan alacsonyabb tanulmányi eredményt érnek el a többi gyermekhez viszonyítva. |
(7) |
A termelékenység gyors növekedése alapvető fontosságú a gazdasági növekedés elősegítéséhez, a Dániát jellemző viszonylag magas szintű jólét fenntartásához és az ország versenyképességének biztosításához. Jóllehet Dánia termelékenységi szintje a többi tagállamhoz képest magas, a termelékenységnövekedés hosszabb ideje lassuló pályán mozog. A termelékenység növekedését több különböző tényező is hátráltathatja (amelyeket a dán versenyképességi testület és versenyhatóság is azonosított). Különösen a belföldre irányuló szolgáltatásokat jellemzi a termelékenység lassú növekedése; a kormány 2017-ben csak korlátozott intézkedéseket hozott a verseny fokozása érdekében, és bizonyos részek, például a jelzálogbankok nincsenek kitéve a külső versenynek. Nincs nagy versengés a belföldre irányuló szolgáltatások több ágazatában (pl. a kiskereskedelem, a pénzügy, a közműszolgáltatások, a közlekedés és a gyógyszer-nagykereskedelem terén), ami még mindig visszafogja a termelékenységet, a beruházásokat és a munkahelyteremtést. |
(8) |
Az elmúlt években tapasztalt jelentős lakásár-növekedést követően egyre nagyobb a túlértékelés kockázata, különösen a legfontosabb városi területeken. Az Európai Rendszerkockázati Testület figyelmeztetést adott ki nyolc uniós tagállam, köztük Dánia részére a lakóingatlan-szektorban mutatkozó középtávú sérülékenységekkel összefüggésben, amelyek oka a lakásárak növekedésének és a háztartások magas adósságszintjének kombinációjában keresendő. A háztartások 2017-ben tovább csökkentették adósságukat, ám az adósságszint még mindig a legmagasabbak között van az Unióban (a GDP százalékában), és a Bizottság becslése szerint meghaladja az alapvető gazdasági tényezők és a prudenciális küszöbértékek által indokolt szintet. Ezenfelül a jövedelemszinthez képest rendkívül magas szintű jelzáloghitelek aránya 2013 óta jelentős mértékben megnövekedett, különösen Koppenhágában és környékén. A dán hatóságok több új makroprudenciális intézkedést fogadtak el a célból, hogy tovább korlátozzák a kockázatos hitelfelvételt (ezen intézkedések 2018-tól, illetve 2020-tól lépnek hatályba), valamint (2021-től életbe lépő) ingatlanadó-reformot vezettek be a lakásárakban tapasztalt regionális egyenlőtlenségek kezelésére. Mindazonáltal a jövedelemszinthez képest rendkívül magas hitelarány, a magas adósságállománynak a magas kamatlábbal szembeni érzékenysége és a potenciálisan túlértékelt lakásárak kombinációja növeli az árkorrekció kockázatát, ami árthat a reálgazdaságnak és a bankszektornak. |
(9) |
A 2018. évi európai szemeszter keretében a Bizottság átfogóan elemezte a dán gazdaságpolitikát, és az elemzést közzétette a 2018. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a 2018. évi konvergenciaprogramot, a 2018. évi nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Dániának címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. A Bizottság figyelembe vette nemcsak azoknak Dánia fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy milyen mértékben felelnek meg az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a leendő tagállami döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. |
(10) |
Ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a 2018. évi konvergenciaprogramot, és azt a véleményt fogalmazta meg (5), hogy Dánia várhatóan megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek, |
AJÁNLJA, hogy Dánia 2018-ban és 2019-ben tegyen intézkedéseket a következők érdekében:
1. |
Fokozza a versenyt a belföldre irányuló szolgáltatási ágazatokban, például a közműszolgáltatások terén és a pénzügyi ágazatban. |
Kelt Brüsszelben, 2018. július 13-án.
a Tanács részéről
az elnök
H. LÖGER
(1) HL L 209., 1997.8.2., 1. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-i 1176/2011/EU rendelete a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról (HL L 306., 2011.11.23., 25. o.).
(3) HL C 261., 2017.8.9., 1. o.
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).
(5) Az 1466/97/EK rendelet 9. cikkének (2) bekezdése szerint.