MELLÉKLET

Az EU–Tunézia kiemelt partnerség megszilárdítása: A 2018–2020-as időszakra vonatkozó stratégiai prioritások

1. Bevezetés

Tunézia stratégiai döntésnek tekinti az európai térséghez való kapcsolódását, továbbá kölcsönös stratégiai érdek a virágzó és stabil tunéziai demokrácia fejlesztése az Európai Unió szomszédságában.

Az EU–Tunézia kiemelt partnerség a benne foglalt kétoldalú kapcsolatok egyediségéről és dinamizmusáról, valamint az arra irányuló közös törekvésről tanúskodik, hogy e kapcsolatokat fejlesztve Tunéziát egyre szorosabban az európai térséghez kapcsolják. A hosszú távú célkitűzés a kapcsolatok 2020 utáni ambiciózus keretének kidolgozása az eddig elért eredmények alapján, és teljes mértékben kihasználva az európai szomszédságpolitika által a 2018–2020-as időszakban biztosított közeledési lehetőségeket.

A kiemelt partnerség keretében Tunézia teljes mértékben elkötelezett az ország fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődéséhez szükséges reformok végrehajtása, valamint a demokratikus átmenet során tett előrelépések tartós megszilárdítása iránt. Az Európai Unió, amely tisztában van a Tunéziát érintő nehézségek és kihívás nagyságával, megerősíti elkötelezettségét e reformok lehető leggyorsabb végrehajtásának támogatása iránt.

Az e dokumentumban kidolgozott stratégiai prioritások a 2018–2020-as évekre vonatkozó konkrét terv formájába öntik a kiemelt partnerséget. A két fél tevékenységében kiemelt szerepet kap a fiatalok jövőbeni perspektíváinak kialakítása. Kiemelten kezelik a társadalmi-gazdasági reformok felgyorsítását, többek között az üzleti környezet javítását, valamint egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás megkötését. A demokratikus konszolidáció, különösen a 2014-es alkotmány hatékony végrehajtása és a jó kormányzás, szintén lényeges marad. A két fél megerősíti együttműködését a biztonság, a terrorizmus elleni küzdelem, valamint a migráció és a mobilitás terén, a vízumkönnyítési és visszafogadási tárgyalások lezárásával és az európai programokban való egyre aktívabb tunéziai részvétellel. Ezeket az erőfeszítéseket a magas szintű politikai párbeszédnek és a civil társadalommal folytatott párbeszédnek, valamint a partnerség láthatóságának megerősítése kíséri.

E prioritások a 2016–2020-as tunéziai ötéves fejlesztési tervre (1), valamint „A Tunéziának nyújtott uniós támogatás megerősítése” (2) című közös közleményre épülnek.

2. Az EU–Tunéziai kiemelt partnerség 2018–2020-as időszakra vonatkozó stratégiai prioritásai

Partnerség az ifjúság számára

Az Unió és Tunézia fontos célkitűzésnek tekinti a fiatalok jövőbeni perspektíváinak kialakítását, amint azt a Tunézia elnöke és a főképviselő/alelnök által 2016 december 1-jén elindított „az ifjúság számára létrehozott EU–Tunézia” partnerség is tanúsítja. Annak érdekében, hogy jobban reagáljanak a tunéziai ifjúság igényeire, javítani fogják a különböző folyamatban lévő és jövőbeni intézkedések összhangját. Az e partnerség végrehajtása céljából indított párbeszéd alapján az Unió és Tunézia vállalta, hogy megerősíti az ifjúsági foglalkoztatás és foglalkoztathatóság, a mobilitás, valamint a fiatalok fokozott közéleti és politikai szerepvállalásának előmozdítására irányuló intézkedéseket, különösen a helyi kezdeményezéseket. A foglalkoztathatóság az oktatás és a szakképzés reformja, a magánszektor, valamint az oktatási és képzési rendszerek közötti szorosabb kapcsolat kialakítása, továbbá a fiatalok által, különösen az új technológiák és a kultúra terén indított innovatív kezdeményezések előmozdítása és nyomon követése révén javítható. A tunéziai nemzeti ifjúsági stratégia kidolgozásának támogatása a partnerség egyik kulcseleme, az ifjúsággal foglalkozó intézmények és szervezetek megerősítése mellett.

Az ifjúság iránti, említett vállalás kiegészítéseként a két fél a következő stratégiai prioritásokon dolgozik majd:

2.1.

Inkluzív és fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés

A politikai eredmények csak akkor lehetnek tartósak, ha azonos léptékű gazdasági előrelépések társulnak hozzájuk. Tekintettel Tunézia sérülékeny társadalmi-gazdasági helyzetére, a jelentős ifjúsági munkanélküliségre (különösen a fiatal diplomások körében), és a komoly regionális és társadalmi különbségekre, az egyik kulcsfontosságú célkitűzés a tunéziai gazdaság fellendülésének, versenyképesebbé és diverzifikáltabbá tételének, inkluzív és fenntartható, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás terén vállalt nemzetközi kötelezettségeket tiszteletben tartó átalakításának elősegítése. Az Unió továbbra is támogatja és ösztönzi a strukturális reformokat.

Konkrétabban a társadalmi-gazdasági fejlődés terén hozandó intézkedések a következő kötelezettségvállalások köré csoportosulnak:

—

az üzleti klíma javítása, valamint a magánszektor és a magánberuházások támogatása, különösen az alábbiak révén: i. a vállalkozásokra vonatkozó közigazgatási eljárások egyszerűsítése és könnyítése, ii. a forráshoz jutás javítása, valamint iii. az állami- és magánberuházások fellendítése – különösen a beruházásokról szóló 2016. évi törvény és az adókedvezmények átdolgozásáról szóló 2017. évi törvény hatékony alkalmazásával, szem előtt tartva, hogy meg kell szüntetni az adókedvezményekkel kapcsolatos káros konstrukciókat;

—	hangsúlyt helyeznek továbbá a vállalkozói lét, valamint a kkv-k és a mikrovállalkozások fejlesztésének aktív előmozdítására;

—	a hiányzó ágazati stratégiák, például a turizmusra vonatkozó stratégia meghatározása és végrehajtása;

—

a környezetvédelem és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás (ideértve a vízgazdálkodást is) javítása, különösen a környezetbarát gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégia végrehajtása, valamint az éghajlatváltozás (meghatározott nemzeti hozzájárulás), a kék gazdaság és a halászati erőforrások tekintetében Tunézia által vállalt nemzetközi kötelezettségek végrehajtása révén;

—	a hagyományos ágazatok, valamint a mezőgazdasági és ipari húzóágazatok versenyképességének javítása – különösen az innováció támogatásának köszönhetően, és biztosítva az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást –, valamint az exportpiacok diverzifikációja;

—	az energiaágazat fejlesztése, különösen az Unió és Tunézia közötti villamosenergia-összeköttetések, valamint a megújuló energiák és az energiahatékonyság előmozdítása révén;

—	biztonságos, védett, fenntartható és hatékony közlekedési rendszer kialakítása harmonizált közlekedési előírások révén, valamint integrált multimodális hálózat létrehozása a dél-dél és az észak-dél összeköttetés megkönnyítése érdekében;

—

az államháztartási gazdálkodási rendszer megszilárdítása, egy új sarkalatos költségvetési törvény elfogadása és végrehajtása, az államháztartás ellenőrzési rendszerének reformja, valamint az állami vállalatok irányításának javítása révén. Az adórendszer reformjának (az adórendszer egyszerűsítése, méltányos adóztatás, decentralizáció, az igazgatás korszerűsítése, az adókikerülés elleni küzdelem és a vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalások végrehajtása) megvalósítása fontos állomás az afelé vezető úton, hogy az ország előrelépjen az inkluzívabb fejlesztés felé. A bankszektor folyamatban lévő reformjának támogatása, valamint a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, azok igénybevétele és minősége tekintetében a pénzügyi kirekesztés felszámolására irányuló, 2017–2021-es nemzeti stratégia szintén fontos elem;

—

a decentralizációs folyamat végrehajtása a helyi közösségek igényeinek megfelelő közszolgáltatások és szociális infrastruktúra kialakítása érdekében (különösen az oktatás, a kultúra, az egészségügy, a vízellátás és csatornázás terén); továbbá a belső régiók fejlesztési folyamatának felgyorsítása – a két fél közös kötelezettségvállalása a társadalmi-gazdasági különbségek fokozatos csökkentése érdekében.

A társadalmi fejlődés elősegítése céljából, a két fél elkötelezett az alábbiak folyamatos előmozdítása iránt:

—	a foglalkoztatás, különösen az aktív munkaerőpiaci részvételre irányuló politika keretében a munkaerőpiaci igényekhez igazodó minőségi oktatáshoz és szakképzéshez való méltányos hozzáférést célzó reformok folytatása révén;

—

a társadalmi befogadás és a hatékony szociális védelem tekintetében integrált és jól teljesítő tunéziai szakpolitika megvalósítása, különösen az érintett állami szervezetek kapacitásainak erősítése révén, támogatva a Tunézia által a társadalmi kohézió terén végrehajtott reformokat, valamint az EU–Tunézia társulási megállapodásnak a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról és a szociális jogszabályok terén az egyenlő bánásmód elvei alkalmazásának garantálásáról szóló 67. cikkének végrehajtását; valamint

—	inkluzív társadalmi párbeszéd a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek áthidalására vonatkozó kapacitások erősítése, a társadalmi feszültségek csökkentése és a valódi társadalmi béke előmozdítása érdekében – ezáltal erősítve az ország vonzerejét a külföldi befektetők számára.

A két fél továbbra is teljes mértékben elkötelezetten részt vesz egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalási folyamatban, továbbá megállapodásra jutottak egy 2018-ra vonatkozó konkrét cselekvési tervről, amely révén előrelépést érhetnek a tárgyalásoknak az azok mielőbbi lezárása érdekében történő felgyorsítása terén. Az Unió és Tunézia továbbra is annak elősegítésén dolgozik, hogy a teljes népesség – köztük a leghátrányosabb helyzetben lévő régiók és közösségek – érdekében korszerűsítsék a tunéziai gazdaságot, és fellendítsék a munkahelyteremtést, különösen az ifjúság szánára. A két fél elkötelezett az iránt, hogy fokozzák Tunézia gazdaságának az európai piacba és a Maghreb-régióba való integrációját.

A gazdasági, társadalmi és regionális fejlődést szolgáló innováció és kutatás helyzetének megerősítése érdekében, az Unió és Tunézia azon dolgozik, hogy különösen a felsőoktatás előmozdítása, az irányítás, az állami kutatás ösztönzésére irányuló mechanizmusok, valamint az egyetemek és az ipari szféra közötti technológia-átadás erősítése révén megvalósítsa Tunéziának az Európai Kutatási Térségbe való integrációját.

2.2.

Demokrácia, jó kormányzás és emberi jogok

Az Unió és Tunézia továbbra is kiemelt fontosságot tulajdonít a demokratikus reformfolyamatnak, valamint a jó kormányzás és a jogállamiság előmozdításának, az emberi jogok tiszteletben tartásának, az alapvető szabadságoknak, valamint a civil társadalom szerepe és részvétele megerősítésének. A két fél továbbra is előmozdítja a politikai reformokat az alkotmány és a Tunézia által vállalt nemzetközi kötelezettségek hatékony végrehajtása révén.

A jó kormányzás és a jogállamiság tiszteletben tartása tekintetében különösen az alábbi szempontok élveznek prioritást:

—	a parlamenti intézmény megerősítése, valamint független intézmények létrehozása és hatékony működtetése;

—	az Alkotmánybíróság létrehozása;

—	a demokratikus, átlátható és független választási eljárás megszilárdítása;

—	a korrupció és a csalás elleni küzdelem, többek között a korrupció elleni küzdelem nemzeti hatóságának támogatása révén;

—	az igazságszolgáltatás reformja, beleértve a nemzetközi normákhoz és az Európa Tanács normáihoz való közelítését;

—	a közigazgatás reformjára és korszerűsítésére irányuló stratégia végrehajtása, beleértve a központi és helyi szintű szolgáltatások javítását, a tényeken alapuló döntéshozatal bevezetését, a közigazgatási eljárások egyszerűsítését, valamint a digitális közigazgatás kialakítását;

—

a decentralizációs folyamat támogatása, beleértve a helyi önkormányzatok kapacitásainak és költségvetéseinek erősítését, különösen a 2018. májusi önkormányzati választásokkal összefüggésben; továbbá a civil társadalmi szervezeteknek, azok szerepének és a döntéshozatali folyamathoz nyújtott hozzájárulásának megerősítése, valamint a polgároknak és különösen a fiataloknak a politikai életben és a döntéshozatali folyamatban való szerepvállalásának erősítése.

Az emberi jogok tiszteletben tartására és előmozdítására vonatkozó kötelezettségvállalás kiemelt szempontjai a következők:

—	az alkotmánnyal és a nemzetközi normákkal való jogharmonizációs eljárás lezárása, Tunézia együttműködése a multilaterális fórumokon, valamint az időszakos egyetemes helyzetértékelés keretében tett kötelezettségvállalások végrehajtása;

—

a megkülönbözetés minden formájával szembeni küzdelemben tett erőfeszítések, a kínzással szemben tett erőfeszítések (amelyek a Kínzás Elleni Bizottság keretében tett kötelezettségvállalásokat valósítják meg), valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévők védelme, valamint a nők, a gyermekek és a migránsok jogainak előmozdítása érdekében tett erőfeszítések támogatása;

—	a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelem, a nemek közötti teljes egyenlőség garantálása, a nők szerepének minden területen, különösen a gazdasági és politikai szférában történő előmozdítása érdekében tett, úttörő jellegű tunéziai intézkedések támogatása;

—	a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságának védelme;

—	a személyes adatok védelméhez való jog; valamint

—	az emberi jogok tiszteletben tartása a biztonság terén.

2.3.

A népek közeledése, mobilitás és migráció

A tunéziai és az európai társadalom közeledése az emberek, a társadalmak és a kultúrák közötti cserék erősítése révén, a kiemelt partnerség egyik lényeges pillére. Ez a mobilitási dimenzió különösen fontos az ifjúság számára létrehozott partnerség végrehajtása során. Ezen erőfeszítések sarokkövét fogja képezni Tunézia Horizont 2020 programhoz való társulásának, valamint a Kreatív Európa és az Erasmus+ programokban való részvételének hatékony megvalósítása.

A migráció összehangolt kezelése egyaránt politikai prioritás Tunézia és az Unió számára. A két fél elkötelezett a párbeszéd és az együttműködés intenzitásának erősítése iránt, elsősorban a mobilitási partnerség megvalósítása, az irreguláris migráció kiváltó okai elleni küzdelem erősítése, valamint a tunéziai menekültügyi rendszer létrehozásának támogatására való európai hajlandóság révén. A problémakör regionális dimenzióját is tükröző együttműködés az alábbiakra terjed majd ki:

—	a tunéziai nemzeti migrációs stratégia végrehajtása, amely kiterjed a menedékjogra és a nemzetközi védelemre is, beleértve a megfelelő jogi keret végrehajtását;

—	a visszafogadási és a vízumkönnyítési megállapodásokra vonatkozó tárgyalások lezárása;

—

a legális migráció megfelelő szabályozása azáltal, hogy a tagállamok hatáskörének tiszteletben tartása mellett javítják az uniós tagállamokkal folytatott koordinációt/együttműködést, többek között mobilitási kísérleti projektek végrehajtása és a migránsok befogadó országokba való integrációjának javítása révén;

—	a külföldön élő tunéziaiak mozgósításának támogatása az innovatív tunéziai ágazatokba való beruházások érdekében;

—

az irreguláris migráció megakadályozásának támogatása, különösen azáltal, hogy a fejlesztési stratégiákban jobban figyelembe veszik a migrációs kérdéseket; mindez az alábbiak révén is megvalósul: megerősített határigazgatás, és az irreguláris migráció kockázataival kapcsolatos tájékoztató kampányok;

—	a migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni küzdelemre és azok megelőzésére irányuló tevékenységek támogatása, többek között a bűnszövetkezetek felderítése és büntetőeljárás alá vonása révén; valamint

—	a visszaküldés és a visszafogadás terén folytatott együttműködés megszilárdítása; többek között a visszatérő tunéziaiak tartós visszailleszkedésének támogatásával.

2.4.

Biztonság és a terrorizmus elleni küzdelem

Az Unió és Tunézia olyan közös biztonsági kihívásokkal állnak szemben, amelyek a két fél összehangolt fellépését teszik szükségessé, és az Uniónak és Tunéziának a demokrácia és az emberi jogok közös értékeinek tiszteletben tartása mellett kell előlépéseket tenniük.

Tunézia a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemre vonatkozó, globális és több ágazatot érintő stratégiát szándékozik megvalósítani. Az alábbiak tartoznak a kiemelt együttműködési területek közé:

—	a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó nemzeti stratégia megvalósítása, különösen a biztonsági és igazságügyi jogszabályok és intézmények megerősítésével és korszerűsítésével, az Alkotmányba foglalt demokratikus értékek tiszteletben tartása mellett;

—	a biztonsági ágazat reformját és korszerűsítését támogató program végrehajtásának felgyorsítása, beleértve a biztonsági erők elszámoltathatóságát, és a szóban forgó együttműködés elmélyítését az elért eredményekre támaszkodva;

—	a pénzmosás, valamint a szervezett bűnözés és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, beleértve a Pénzügyi Akció Munkacsoport keretében elfogadott cselekvési terv hatékony végrehajtását;

—	a radikalizáció megelőzésére irányuló átfogó politika kialakítása;

—	a külföldi harcosok visszatérése;

—	a terrorizmus áldozatainak támogatására és védelmére vonatkozó politika kialakítása;

—	a szervezett bűnözés, különösen a tűzfegyverek és a kábítószerek csempészete elleni küzdelem;

—	a nemzeti határbiztonsági stratégia végrehajtásának támogatása;

—	az Európai Unió illetékes ügynökségeivel folytatott együttműködés megerősítése; valamint

—	együttműködés a katasztrófakockázat-megelőzés és -kezelés terén.

Az Európai Unió ugyanakkor továbbra is teljes mértékben részt vesz a Tunézia fő partnerei közötti koordinációt biztosító G7+6 csoportban.

Emellett más partnerségi területek is kialakíthatók a biztonság/védelem terén.

3. Miként szilárdítható meg az EU–Tunézia kiemelt partnerség

A két fél továbbra is nagy fontosságot tulajdonít a köztük lévő kapcsolatoknak, és ez a valamennyi kölcsönös érdekű kérdésre – így regionális és nemzetközi kérdésekre is – kiterjedő, széles körű politikai párbeszéd keretében megvalósuló, rendkívül intenzív politikai kapcsolattartásban és rendszeres látogatásokban ölt konkrét formát. E megbeszélések regionális dimenzióját meg kellene erősíteni. A két fél e tekintetben felhívja a figyelmet az Unió a Mediterrán Térségért keretében folytatott együttműködésük fontosságára. A két fél azon dolgozik, hogy a meglévő párbeszéd mellett magas szintű EU–Tunézia találkozókra kerüljön sor, és a tunéziai miniszterek vegyenek részt az Európai Unió Tanácsának tagjaival tartott bizonyos informális tematikus üléseken. A két fél ösztönzi az Európai Parlament és a Népképviselők Gyűlése közötti parlamenti együttműködést.

A társulási megállapodás szervei (társulási tanács, társulási bizottság és a technikai albizottságok) továbbra is a partnerség hatékony végrehajtását irányító kiemelt testületek maradnak. Az Unió és Tunézia vállalják munkájuk hatékonyságának és hozzáadott értékének erősítését, valamint lehetőség szerint a stratégiai prioritásoknak megfelelő szélesebb prioritású témák köré csoportosítását.

Tunézia az Unió egyetértésével javaslatot tett egy ütemtervre annak érdekében, hogy kézzelfoghatóbbá tegye a fentiekben felsorolt prioritásokat. Ez a nyilvános dokumentum az ország társadalmi-gazdasági fellendítéséhez szükséges legsürgősebb (jogalkotási, stratégiai és operatív) intézkedéseket foglalja össze. Ez az ütemterv rugalmas és operatív féléves nyomonkövetési mechanizmus.

A közös közlemény keretében az Unió vállalta, hogy jelentős mértékben növeli a Szomszédsági Támogatási Eszközből Tunéziának nyújtott pénzügyi támogatását. Az Unió és Tunézia együtt fog működni a meglévő pénzügyi lehetőségek maximális kihasználása érdekében, beleértve az új eszközöket, köztük az Unió külső beruházási tervét is, az uniós támogatások és a nemzetközi pénzügyi intézmények által nyújtott kölcsönök kiegészítő jellegének és multiplikátorhatásának érvényesítésével. A két fél elkötelezett a politikai és ágazati párbeszédek közötti szinergia fokozása és a pénzügyi együttműködés megvalósítása iránt. A tunéziai fél felelőssége mellett együtt fognak működni továbbá a nemzetközi pénzügyi partnerekkel és hitelezőkkel folytatott koordinációs mechanizmusok és párbeszéd megerősítése érdekében mind a prioritások meghatározása, mind pedig azok végrehajtása tekintetében.

Végezetül a két fél vállalja, hogy nagyobb láthatóságot biztosít az Unió és Tunézia közötti stratégiai kapcsolatnak, valamint jobban érvényesíti az együttműködésük előnyeit a Földközi-tenger két partján élő polgárok körében.

(1) Ez a terv fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló új fejlesztési modellt támogat, és a következő öt prioritás mentén épül fel: i. jó kormányzás, közigazgatási reform, a korrupció elleni küzdelem, ii. alacsony költségű gazdaságból gazdasági csomóponttá válás, iii. humán fejlődés és társadalmi befogadás, iv. a régiók törekvéseinek megvalósítása, valamint v. környezetbarát gazdaság, a fenntartható fejlődés oszlopa.

(2) Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság említett, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló közleménye (JOIN (2016)47 final, 2016. szeptember 29.) a következő öt prioritásra helyezi a hangsúlyt: i. a jó kormányzás előmozdítása és a közigazgatás reformja; ii. a civil társadalom szerepének megerősítése; iii. befektetés a jövőbe: munkahelyteremtés és a fenntartható gazdasági fejlődés elősegítése; iv. a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése; v. a biztonsági kihívással szembeni fellépésre szolgáló támogatás; vi. a migráció és a mobilitás szabályozásának javítására irányuló közös erőfeszítések.