18.5.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 123/119

(1)

A 92/119/EGK irányelv bizonyos állatbetegségek, többek között a bőrcsomósodáskór kitörése esetén alkalmazandó általános ellenőrző intézkedéseket határoz meg. Ezen ellenőrző intézkedések közé tartozik a fertőzött gazdaság körüli védő- és megfigyelési körzetek létesítése, továbbá bőrcsomósodáskór kitörése esetén az egyéb ellenőrző intézkedések kiegészítéseként sürgősségi vakcinázás is elrendelhető.

(2)

Az (EU) 2016/2008 bizottsági végrehajtási határozat (5) megállapítja a bizonyos tagállamokban vagy azok részeiben a bőrcsomósodáskórral összefüggésben foganatosítandó állategészségügyi védőintézkedéseket. A végrehajtási határozat „fertőzött körzetekként” határozza meg a tagállamok területének azon, a határozat I. mellékletének II. részében felsorolt részeit, amelyek magukban foglalják azokat a területeket, amelyeken a bőrcsomósodáskór előfordulása megerősítést nyert, valamint minden, a 92/119/EGK irányelvnek megfelelően létrehozott védő- és megfigyelési körzetet, és amelyeken a bőrcsomósodáskór elleni vakcinázás a vakcinázási programok jóváhagyását követően végrehajtható. Meghatározza továbbá a „betegségtől mentes, védőoltással védett körzet” fogalmát, amely a tagállamok területének azon, a határozat I. mellékletének I. részében felsorolt része, amely magában foglalja a bőrcsomósodáskórral fertőzött körzeteken kívüli területeket, amelyeken a vakcinázási programok jóváhagyását követően bőrcsomósodáskór elleni vakcinázást hajtanak végre.

(3)

Az (EU) 2016/2008 végrehajtási határozat konkrét kockázatcsökkentő intézkedéseket és kereskedelmi korlátozásokat állapít meg az élő szarvasmarhafélékre és a fogságban élő kérődző vadakra, azok szaporítóanyagaira és a belőlük nyert egyéb termékekre vonatkozóan, melyeket a „betegségtől mentes, védőoltással védett körzetekben” kell alkalmazni a bőrcsomósodáskór terjedésével kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében.

(4)

A bőrcsomósodáskór előfordulása első alkalommal 2015 augusztusában nyert megerősítést a kontinentális Európában (Görögországban). 2016-ban a betegség ismét megjelent, és összesen hét délkelet-európai országot érintett (Görögország, Bulgária, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Szerbia, Koszovó (6), Albánia és Montenegró), 2017-ben ugyanakkor sokkal kisebb mértékben volt jelen (újbóli megjelenése csak Albániában volt kiterjedt mértékű, ezen kívül csak néhány szórványos kitörés fordult elő Görögországban és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban).

(5)

A bőrcsomósodáskór megjelenésére válaszul valamennyi érintett tagállam (Görögország és Bulgária) és az összes érintett nem uniós ország gyors tömeges vakcinázást rendelt el a területükön élő valamennyi élő szarvasmarhafélére és fogságban élő kérődző vadra, legalább két egymást követő évre (2016-ra és 2017-re) vonatkozóan. Ugyanezen időszak alatt Horvátország, ahol addig az időpontig sosem fordult elő bőrcsomósodáskór, a vele szomszédos országokban fennálló járványügyi helyzetre tekintettel – megelőző intézkedés gyanánt – szintén végrehajtotta ugyanezen vakcinázási intézkedéseket.

(6)

Azóta, hogy a bőrcsomósodáskór első ízben felütötte fejét a kontinentális Európában, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) egy sürgős tanácsot (elfogadva: 2016. július 29-én (7)) és két jelentést (jóváhagyva: 2017. március 27-én (8), illetve 2018. január 29-én (9)) adott ki a bőrcsomósodáskórra vonatkozóan. Valamennyi említett tudományos értékelés megerősíti, hogy az Európában 2016-ban és 2017-ben rendelkezésre álló járványügyi adatok elemzésének eredményei arra engednek következtetni, hogy a bőrcsomósodáskór elleni tömeges vakcinázásra irányuló célzott kampányok, amennyiben azokat megfelelően hajtották végre, az új kitörések megelőzése révén megfékezték a betegséget. Ezenfelül megállapítást nyert, hogy a bőrcsomósodáskór ellen a tömeges vakcinázás jelenti a védekezés leghatékonyabb módját, ami különösen érvényes abban az esetben, ha a védelem a vakcinázott állatokban – megelőző vakcinázás révén – már a betegség megjelenése előtt kialakult.

(7)

A bőrcsomósodáskór elleni legutóbbi vakcinázási kampányok hatékony volta, amit az EFSA által kiadott 2016-os tanács és az EFSA 2017-es és 2018-as jelentései megerősítettek, arra enged következtetni, hogy egy, az (EU) 2016/2008 végrehajtási határozat II. melléklete szerint végrehajtott, a bőrcsomósodáskór elleni vakcinázási kampányt követően igen csekély annak a kockázata, hogy a bőrcsomósodáskór az élő szarvasmarhaféléknek és a fogságban élő kérődző vadaknak a betegségtől mentes, védőoltással védett körzeten belüli szállítása révén terjedni kezdjen.

(8)

Horvátország, Bulgária és Görögország teljes területe vagy annak részei mint „betegségtől mentes, védőoltással védett körzetek” vannak felsorolva az (EU) 2016/2008 végrehajtási határozat I. mellékletében.

(9)

Mind Horvátország, mind Bulgária értesítette már a Bizottságot, hogy az (EU) 2016/2008 végrehajtási határozat II. mellékletének megfelelően befejezték a bőrcsomósodáskór elleni 2017. évi vakcinázási kampányukat a „betegségtől mentes, védőoltással védett körzetekben”. Ehhez járul, hogy a Délkelet-Európára 2017-ben jellemző, kedvező járványügyi helyzetre tekintettel Horvátország 2018-tól felhagy a bőrcsomósodáskór elleni vakcinázással.

(10)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy miután Görögország befejezi a bőrcsomósodáskór elleni vakcinázási kampányt a „betegségtől mentes, védőoltással védett körzetekben”, az adott görögországi, „betegségtől mentes, védőoltással védett körzetekre” az e határozatban megállapított eltérések lépjenek életbe.

(11)

Az (EU) 2016/2008 végrehajtási határozat 6a. cikkének hatályos rendelkezései alapján az élő szarvasmarhafélék és fogságban élő kérődző vadak ugyanazon tagállam „betegségtől mentes, védőoltással védett körzetein” belüli szállítása kevés eset kivételével (kényszervágásra szánt állatok vagy olyan állatok, amelyek kevesebb mint három hónappal korábban kerültek be a gazdaságba egy bőrcsomósodáskórtól mentes területről) csak akkor engedélyezett, ha az állatok olyan gazdaságokból származnak, ahol minden más állat is még egy korrábbi vakcinázás, illetve az anyai védettség immunitási időszakán belül van. A bőrcsomósodáskór elleni vakcinázásnak a „betegségtől mentes, védőoltással védett körzetekben” való fokozatos leépítése miatt – különösen a 2018-as év második felében – rendelkezésekre van szükség az olyan fiatal élő szarvasmarhafélék és fogságban élő kérődző vadak szállítására vonatkozóan, amelyek már nem rendelkeznek anyai védettséggel.

(12)

Az élő szarvasmarhaféléknek és a fogságban élő kérődző vadaknak a „betegségtől mentes, védőoltással védett körzeteken” belüli szállításra bocsátására vonatkozó eltéréseket és egyedi feltételeket érintő előírásokat tehát helyénvaló módosítani, ezért az (EU) 2016/2008 végrehajtási határozat 6a. cikkét ennek megfelelően módosítani kell.

(13)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,