a)

Belgiumban a háztartások általános eladósodásának növekedésére irányuló tendencia figyelhető meg, amely nagy részben a lakáscélú hitelezés folyamatos gyors növekedésének következménye. Míg az elmúlt években a hitelezési szabályok szigorodtak, úgy tűnik, ez a folyamat a közelmúltban megállt. Ugyanakkor a mikroszintű adatok arra utalnak, hogy a háztartások bizonyos csoportjai az ingatlanuk értékéhez viszonyítva nagy összegű jelzáloghitellel rendelkeznek, jövedelmük nagy részét adósságuk törlesztésére fordítják, vagy nettó pénzügyi vagyonuk adósságukhoz képest alacsony szintű.

b)

Gazdasági vagy pénzügyi sokk – például a munkanélküliség emelkedése és/vagy a jövedelem növekedésének csökkenése – esetén ezen nagy mértékben eladósodott háztartások számára különösen nehéz lehet adósságaik törlesztése és nőhet a jelzáloghitelekhez kapcsolódó nemteljesítések száma, ami a bankok számára közvetlen hitelezési veszteségekhez vezethet, különösen ha ezt a lakóingatlanárak csökkenése kíséri. Továbbá, ha a gazdaság számára kedvezőtlen forgatókönyv valósul meg, a háztartásokat érintő, ehhez kapcsolódó negatív jövedelemhatások és vagyonhatások felerősíthetik az eredeti sokkot, tovább fokozva a pénzügyi stabilitásra gyakorolt negatív közvetlen és közvetett hatásokat (például ha a háztartásoknak a jelzáloghiteleik törlesztése érdekében csökkenteniük kell a fogyasztást).

c)

Ezenkívül a lakóingatlanárak, amelyek az elmúlt 30 évben jelentősen megemelkedtek, az elmúlt években a jövedelmeknél és a béreknél gyorsabban emelkedtek. A lakóingatlanárak nominális értéken jelenleg közel állnak a pénzügyi válság előtti szintjükhöz. Vannak bizonyos jelei az árak felülértékeltségének, azonban az alternatív árazási modellek ezt nem mutatják egyértelműek. A már eleve magas és tovább emelkedő lakóingatlanárak a háztartások általános eladósodásának és a sérülékeny háztartások számának további növekedéséhez vezethetnek.

d)

Ugyanakkor az ERKT elismeri, hogy a belgiumi lakóingatlan-piacon fennálló sérülékenységeket több tényező is enyhíti. Először is, a belga háztartások összesítve az adósságaikhoz képest a pénzügyi eszközök viszonylag magas értékével rendelkeznek. Másodszor, a jelzáloghitelek tipikusan 25 évnél rövidebb futamidővel törlesztésre kerülnek, ami azt jelenti, hogy a belga háztartások adósságaikat más uniós országok háztartásaihoz képest viszonylag gyorsan csökkentik.

e)

Az ERKT tudomásul veszi a lakóingatlanokhoz kapcsolódó, Belgiumban végrehajtott intézkedéseket. A belga hatóságok összességében véve a bankoknak a lakóingatlan-szektorból eredő kockázatokkal szembeni ellenálló képességének biztosítására összpontosítottak. A fennálló sérülékenységeket csökkentheti továbbá a Nationale Bank van België/Banque Nationale de Belgique (NBB/BNB) 2013. decemberi döntése a belső minősítésen alapuló modelleket alkalmazó bankok jelzáloghitel-kitettségeire vonatkozóan a tőkemegfelelési követelményekhez képest többlet-tőkekövetelmény előírásáról (2), valamint az NBB/BNB nyilvános közleményei, amelyekben a lakóingatlanokból eredő kockázatokkal szembeni fokozottabb éberségre szólított fel. Szigorítják továbbá a jelzáloghitelek adóból való levonhatóságát. Az NBB/BNB részéről annak nyilvános vállalása, hogy a magas kockázatú hiteleket (például a magas hitelfedezeti aránnyal rendelkező hiteleket) célzó további tőkeintézkedéseket hoz, amennyiben azok továbbra is az új hitelek jelentős részét teszik ki, várhatóan bizonyos fokig szintén korlátozni fogja a sérülékenységek további felhalmozódását a jövőben. Másrészről nem fogadtak el a nagy mértékben eladósodott háztartásokhoz vagy a lakóingatlanárak folytatódó emelkedéséhez kapcsolódó sérülékenységeket közvetlenül kezelő intézkedéseket. Noha a végrehajtott szakpolitikai intézkedések a lakóingatlanokhoz kapcsolódó belgiumi sérülékenységek jellegére tekintettel megfelelőek, lehetséges, hogy nem lesznek elegendőek azok teljes kezeléséhez,