(1)

„Az európai beruházási terv” című bizottsági közlemény (a továbbiakban: a beruházási terv) 2014. november 26-i közzététele óta eltelt időszakban javultak a beruházások bővülésének feltételei, és visszatérőben van az európai gazdaság és növekedés iránti bizalom. Az Unióban immár negyedik éve tart a visszafogott gazdaságélénkülés, és a bruttó hazai termék 2015-ben 2 %-kal növekedett, a munkanélküliségi ráták azonban továbbra is meghaladják a válság előtti szintet. A beruházási tervvel elindított átfogó erőfeszítések már eddig is kézzelfogható eredményeket hoztak, még ha az Európai Stratégiai Beruházási Alap (a továbbiakban: ESBA) növekedésre gyakorolt teljes hatását még nem is lehet megbecsülni, mivel a nagyberuházási projektek makrogazdasági hatásait nem lehet azonnal érzékelni. A beruházások 2017 egészében fokozatosan nőnek, azonban a növekedés üteme továbbra is meglehetősen lassú, és a korábbi szint alatt marad.

(2)

Fenn kell tartani a beruházások ezen kedvező lendületét, és további erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy visszatérjen a beruházások korábbi hosszú távú, fenntartható trendje, úgy, hogy azok elérjék a reálgazdaságot. A beruházási terv mechanizmusai működnek, és azokat meg kell erősíteni annak érdekében, hogy továbbra is mozgósítani lehessen magánberuházásokat olyan módon, hogy e beruházásoknak lényeges makrogazdasági hatásuk legyen és hozzájáruljanak a munkahelyteremtéshez azokban az ágazatokban, amelyek Európa jövője szempontjából fontosak, és amelyekben továbbra is piaci hiányosságok állnak fenn vagy továbbra sem optimálisak a beruházási feltételek.

(3)

A Bizottság 2016. június 1-jén közleményt tett közzé „Európa ismét beruház: Az európai beruházási terv mérlege és a következő lépések” címmel, amelyben ismertette a beruházási terv eddigi eredményeit és a tervbe vett következő lépéseket, ideértve az ESBA eredetileg három évre meghatározott időbeli hatályának meghosszabbítását, a kis- és középvállalkozásokra (a továbbiakban: kkv) vonatkozó keret összegének a meglévő kereten belüli növelését és az Európai Beruházási Tanácsadó Platform (a továbbiakban: EBTP) javítását.

(4)

Az Európai Számvevőszék 2016. november 11-én véleményt fogadott el, amely az 1316/2013/EU és az (EU) 2015/1017 rendelet módosítására irányuló európai parlamenti és tanácsi rendeletre és az (EU) 2015/1017 rendelet 18. cikkének (2) bekezdésében előírt, a javaslatot kísérő bizottsági értékelésre vonatkozó javaslatot tartalmazott, amelynek címe: „Az ESBA kibővítésére és időtartamának meghosszabbítására irányuló korai javaslat”.

(5)

Az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: EBB) csoport által működtetett és társfinanszírozott ESBA mennyiségi szempontból jó úton halad célja megvalósítása felé, nevezetesen, hogy legalább 315 000 000 000 EUR további beruházást mozgósítson a reálgazdaságban 2018 közepéig. A kkv-keretre való piaci reagálás és annak piaci felhasználása kiemelkedően gyors volt – az ESBA teljesítménye e területen messze felülmúlja a várakozásokat –, ugyanis az ESBA a gyorsított bevezetés érdekében az Európai Beruházási Alap (a továbbiakban: EBA) meglévő megbízatásainak és eszközeinek (az InnovFin kkv-garanciaeszköz, a COSME hitelgarancia-eszköz és az EBB kockázatitőke-forrásokra vonatkozó megbízatása) kezdeti felhasználására épített. 2016 júliusában ezért 500 000 000 EUR-val növelték a kkv-keretet az (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) meghatározott paramétereken belül. Tekintettel az ESBA keretében történő kkv-finanszírozás iránti rendkívüli piaci keresletre, több forrás irányul majd a kkv-kba. Ennek vonatkozásában, az ESBA megnövelt kockázatviselési képességének 40 %-át a kkv-k forráshoz jutásának javítására kell fordítani.

(6)

Az Európai Tanács 2016. június 28-án arra a következtetésre jutott, hogy „az európai beruházási tervnek és különösen az ESBA-nak köszönhetően már kézzelfogható eredményeket sikerült elérni, továbbá azok meghatározó jelentőségűek abból a szempontból is, hogy a szűkös költségvetési források intelligens felhasználása mellett hozzájárulnak a magánberuházások mozgósításához. Az Európai Tanács megjegyezte, hogy a Bizottság a tervek szerint rövid időn belül az ESBA jövőjére vonatkozó javaslatokat fog közzétenni, amelyeknek a vizsgálatát az Európai Parlamenten és a Tanácson belül sürgősséggel kell lefolytatni.”

(7)

Az ESBA-t eredetileg hároméves időtartamra hozták létre azzal a céllal, hogy legalább 315 000 000 000 EUR beruházást mozgósítson, és ezzel támogassa a növekedés és a munkahelyteremtés erősítésére irányuló célt. Az e fő cél elérését célzó törekvés azonban nem élvezhet elsőbbséget a kiválasztott projektek addicionalitására vonatkozó elvvel szemben. Ezért az Unió nemcsak az ESBA általi beruházások időbeli hatályának és pénzügyi kapacitásának növelése, hanem az addicionalitásra való fokozottabb összpontosítás mellett is elkötelezte magát. Az időbeli hatály meghosszabbítása azt eredményezi, hogy a beruházási időszak a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel egy időben ér majd véget, és 2020-ig legalább 500 000 000 000 EUR beruházást kell biztosítania. Ahhoz, hogy az ESBA még ütőképesebbé váljon, és megvalósítsa a beruházások megkétszerezésére vonatkozó célt, a tagállamoknak is prioritásként kell kezelniük az ebben való részvételt.

(8)

Az ESBA-ban és a felhasználásában rejlő lehetőségek nem valósíthatóak meg teljes mértékben az egységes piac megerősítését célzó tevékenységek végrehajtása, a kedvező üzleti környezet megteremtése, valamint a szociális szempontból kiegyensúlyozott és fenntartható strukturális reformok megvalósítása nélkül. Ezenkívül, az ESBA felhasználásának sikere szempontjából kulcsfontosságú, hogy a projektek jól strukturáltak legyenek, és a tagállami szintű beruházási és fejlesztési tervek részét képezzék.

(9)

A 2020 utáni időszak tekintetében a Bizottság azt tervezi, hogy benyújtja azokat a szükséges javaslatokat, amelyek biztosítják a stratégiai beruházások fenntartható szinten tartását. Minden jogalkotási javaslatnak a bizottsági jelentés és egy független értékelés megállapításain kell alapulnia, amelyeknek tartalmazniuk kell annak makrogazdasági értékelését, hogy van-e haszna a beruházástámogatási rendszer fenntartásának. E jelentés és a független értékelés keretében továbbá a megfelelő mértékben meg kell vizsgálni az e rendelet által módosított (EU) 2015/1017 rendelet alkalmazását az ESBA végrehajtásának meghosszabbított időbeli hatálya során.

(10)

Az e rendelet által meghosszabbított időbeli hatályú ESBA-nak a továbbra is fennálló piaci hiányosságokat és nem optimális beruházási feltételeket kell kezelnie, és megerősített addicionalitás mellett folytatnia kell a magánszektor bevonását az olyan beruházásokba, amelyek döntő fontosságúak a jövőbeli – többek között a fiatalokat célzó – európai munkahelyteremtés, növekedés és versenyképesség szempontjából. E beruházások közé tartoznak többek között azok, amelyek az energiaügy, a környezetvédelem és az éghajlat-politika, a szociális és a humántőke, valamint az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra, az egészségügy, a kutatás és innováció, a határon átnyúló és fenntartható közlekedés, valamint a digitális transzformáció területére irányulnak. Különösen meg kell erősíteni az ESBA által támogatott műveletek hozzájárulását az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek 21. Konferenciája (a továbbiakban: COP21) keretében meghatározott ambiciózus célok és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 80–95 %-os csökkentésére vállalt kötelezettségek megvalósításához. Annak érdekében, hogy az ESBA keretében nagyobb hangsúlyt kapjanak az éghajlatváltozás elleni küzdelmet szolgáló intézkedések, az EBB-nek - mint az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb finanszírozójának - építenie kell a saját tapasztalatára, és alkalmaznia kell saját, korszerű, nemzetközileg elfogadott módszertanát az éghajlatváltozás elleni küzdelem komponenseinek és költségmegosztásának hiteles meghatározása érdekében. A projekteket nem szabad mesterségesen úgy strukturálni, hogy a szóban forgó vállalkozások a kkv-k és a kis méretű közepes piaci tőkeértékű vállalatok fogalommeghatározása alá essenek. Fokozottan kell összpontosítani az energiahálózatok összekapcsolására irányuló kiemelt projektekre és az energiahatékonysági projektekre is.

Továbbá az autópályák ESBA-forrásokból való támogatását a közlekedés területén a kohéziós országokban, a kevésbé fejlett régiókban vagy a határokon átnyúló közlekedési projektek keretében megvalósítandó magán- és/vagy állami beruházásokra kell korlátozni, vagy ha erre a közúti biztonság növeléséhez, fenntartásához vagy fejlesztéséhez, intelligens közlekedési rendszerek kifejlesztéséhez vagy a transzeurópai közlekedési hálózat meglévő autópályái minőségének és teljességének, különösen a biztonságos parkolóhelyek, az alternatív tisztaüzemanyag-töltőállomások és az elektromos töltőrendszerek biztosításához az 1316/2013/EU (5) és az 1315/2013/EU (6) európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban a transzeurópai közlekedési hálózat 2030-ig történő kiteljesítéséhez van szükség. A digitális szektorban és a digitális gazdaságra vonatkozó ambiciózus uniós szakpolitika keretén belül új célkitűzéseket kell megállapítani a digitális infrastruktúra tekintetében a digitális szakadék áthidalása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az Unió az úgynevezett dolgok internete, a blokklánc-technológia, a kiberbiztonság és hálózatbiztonság új korszakában világviszonylatban úttörő szerepet töltsön be. Bár a mezőgazdaság, az erdészet, a halászat és az akvakultúra területén, valamint a tágabb értelemben vett biogazdaság egyéb területein megvalósítandó projektek már most is támogathatók, az egyértelműség érdekében kifejezetten rögzíteni kell, hogy ezek az ESBA-támogatásra jogosult általános célkitűzések közé tartoznak.

(11)

A kulturális és kreatív ágazatok a növekedés mozgatórugójaként kulcsszerepet játszanak Európa újraiparosodásában, és stratégiai helyzetüknek köszönhetően továbbgyűrűző hatást fejtenek ki más ipari ágazatok innovációjára, például az idegenforgalomban, a kiskereskedelemben és a digitális technológiákban. Az 1295/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) által létrehozott Kreatív Európa program és az említett rendelet szerint létrehozott kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze mellett az ESBA-nak is támogatnia kell a tőkehiány leküzdését ezekben az ágazatokban, kiegészítő jelleggel további támogatást nyújtva a Kreatív Európa program és a kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze támogatásaihoz, hogy több ilyen magas kockázatú projektet lehessen finanszírozni.

(12)

Az ESBA az Unióban található és az Unión kívül terjeszkedő jogalanyokkal kapcsolatos műveleteket is támogathat, amennyiben azok uniós beruházásokat mozdítanak elő, különösen akkor, ha azoknak vannak határokon átnyúló elemeik is. Az EBTP-nek proaktív támogatást kell nyújtania e műveletek előmozdítása és ösztönzése érdekében.

(13)

A projektek kiválasztása során erősíteni kell az addicionalitást, mely az ESBA egyik kulcsfontosságú jellemzője. Konkrétan csak azok a műveletek lehetnek jogosultak ESBA-támogatásra, amelyek egyértelműen azonosított piaci hiányosságok vagy nem optimális beruházási feltételek kezelésére irányulnak. A legalább két tagállamot összekapcsoló, az „infrastruktúra és innováció” keretbe tartozó, fizikai infrastruktúrákkal kapcsolatos műveletek – ideértve az e-infrastruktúrát és különösen a szélessávú infrastruktúrát és az ilyen infrastruktúrák kiépítéséhez, létesítéséhez, karbantartásához vagy működéséhez szükséges szolgáltatásokat – határozott addicionalitás jelleggel rendelkezőnek tekintendőek, figyelemmel az ilyen projektekkel járó nehézségekre és azok magas uniós hozzáadott értékére.

(14)

Az ESBA jellemzően az EBB által a normális működése során támogatott projekteknél magasabb kockázatú projekteket támogat, és az ESBA beruházási bizottságnak (a továbbiakban: a beruházási bizottság) az addicionalitás értékelésekor figyelemmel kell lennie a beruházást veszélyeztető kockázatokra, így az ország-, ágazat- vagy régióspecifikus kockázatokra, valamint az innovációval kapcsolatos kockázatokra, különösen a növekedést, a fenntarthatóságot és a termelékenységet fokozó, még nem kipróbált technológiákkal összefüggésben.

(15)

Az ESBA földrajzi lefedettségének és alkalmazása hatékonyságának növelése érdekében ösztönözni kell az olyan műveleteket, amelyek kombinálják és/vagy ötvözik egyrészről a vissza nem térítendő támogatási formákat és/vagy az Unió általános költségvetéséből származó olyan pénzügyi eszközöket, mint például az európai strukturális és beruházási alapok, vagy az 1316/2013/EU rendelettel létrehozott Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (a továbbiakban: CEF) és az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) létrehozott „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram keretében rendelkezésre álló eszközök, másrészről pedig az EBB csoport által, többek között az ESBA keretében az EBB által vagy más beruházók által nyújtott finanszírozást. A forráskombinálás és/vagy -ötvözés célja az uniós forrásfelhasználás hozzáadott értékének növelése magánberuházóktól származó további források bevonása révén, és annak biztosítása, hogy a támogatott projektek gazdasági és pénzügyi tekintetben életképessé váljanak. Ennek érdekében az erre a rendeletre irányuló bizottsági javaslat benyújtásával párhuzamosan 1 000 000 000 EUR összegű előirányzatot csoportosítottak át a CEF pénzügyi eszközeiből a CEF vissza nem térítendő támogatásokat nyújtó részébe az ESBA-forrásokkal való ötvözés megkönnyítése érdekében. E cél érdekében 2017 februárjában sikeresen elindítottak egy támogatásötvözési felhívást. További 145 000 000 EUR-t jelenleg csoportosítanak át más, elsősorban az energiahatékonyságot célzó eszközökbe. További intézkedésekre van szükség annak biztosításához, hogy az uniós forrásokból nyújtott finanszírozás és az ESBA keretében nyújtott támogatás könnyen kombinálható legyen.

Bár a Bizottság már konkrét iránymutatást is közzétett e témában, az uniós alapok ESBA-val való kombinálására vonatkozó elképzelést – az esetleges jogalkotási fejlemények figyelembevételével – még alaposabban ki kell dolgozni annak érdekében, hogy növekedjen azoknak a beruházások száma, amelyeknek a javára válik az uniós alapok ESBA-val való kombinálásának köszönhető multiplikátorhatás. A gazdasági hatékonyság és a megfelelő multiplikátorhatás biztosítása érdekében a forráskombinálás főszabályként nem haladhatja meg a teljes projektköltség 90 %-át a kevésbé fejlett régiók esetében, illetve a teljes projektköltség 80 %-át minden más régió esetében.

(16)

Az ESBA kevésbé fejlett régiókban és átmeneti régiókban való igénybevételének növelése érdekében ki kell bővíteni azoknak az általános célkitűzéseknek a körét, amelyek esetében támogatás nyújtható az ESBA-ból. A projekteket továbbra is a beruházási bizottságnak kellene megvizsgálnia, és azokra az (EU) 2015/1017 rendelet szerint létrehozott garancia (a továbbiakban: uniós garancia) igénybevételét illetően ugyanazoknak a jogosultsági kritériumoknak kellene vonatkozniuk, ideértve az addicionalitás elvét is. Tekintettel arra, hogy nem lenne kívánatos az ESBA-ból támogatható projektek méretének korlátozása, a kis méretű projektek esetében sem helyénvaló akadályozni az ESBA-ból való finanszírozás igénylését. Ezen felül további intézkedésekre van szükség a kevésbé fejlett régiókban és az átmeneti régiókban a technikai segítségnyújtás erősítése és az ESBA népszerűsítése céljából.

(17)

A beruházási platformok elengedhetetlen eszközt jelentenek a piaci hiányosságok kezelése során, különösen több egyidejű projekt, valamint regionális vagy ágazati – többek között energiahatékonysági és határokon átnyúló – projektek finanszírozásakor. Fontos a nemzeti fejlesztési bankokkal és intézményekkel való partnerségek ösztönzése is, többek között beruházási platformok létrehozása érdekében. A pénzügyi közvetítőkkel való együttműködés is fontos szerepet tölthet be e tekintetben. Ebben az összefüggésben az EBB-nek adott esetben pénzügyi közvetítőkre vagy jóváhagyott jogosult gazdasági egységekre kell delegálnia a kis méretű alprojektek értékelését, kiválasztását és ellenőrzését.

(18)

A kis méretű projektek értékelésének, kiválasztásának és ellenőrzésének pénzügyi közvetítőkre vagy jóváhagyott jogosult gazdasági egységekre történő delegálása esetén a beruházási bizottság nem jogosult arra, hogy jóváhagyja az uniós garancia felhasználását az alprojektekre az EBB ilyen finanszírozási és beruházási műveletei keretében, amennyiben az ESBA hozzájárulása az ilyen kis méretű alprojektekhez nem ér el egy meghatározott küszöbértéket. Az ESBA irányítóbizottságnak (a továbbiakban: az irányítóbizottság) adott esetben útmutatást kell nyújtania a beruházási bizottság által a küszöbértéket el nem érő alprojektek értékelése során használandó eljárásra vonatkozóan.

(19)

Annak érdekében, hogy az ESBA támogatni tudja a beruházásokat, az Uniónak uniós garanciát kell nyújtania, amely sosem haladhatja meg a 26 000 000 000 EUR-t, melyből maximum 16 000 000 000 EUR-nak kell 2018. július 6-a előtt rendelkezésre állnia.

(20)

A várakozások szerint, ha az uniós garancia az EBB által nyújtandó 7 500 000 000 EUR összeggel társul, az ESBA támogatásával az EBB és az EBA 100 000 000 000 EUR értékű további beruházást generálhat. Az ESBA által támogatott 100 000 000 000 EUR várhatóan legalább 500 000 000 000 EUR további beruházást generál a reálgazdaságban 2020 végéig.

(21)

A megvalósítandó további beruházások céljából az uniós garanciaalapba irányuló, az Unió általános költségvetéséből származó hozzájárulás részleges finanszírozása érdekében összegeket kell átcsoportosítani a CEF-nek az 1316/2013/EU rendeletben megállapított keretösszegéből, továbbá a CEF hitelfinanszírozási eszköze és a 2020-as energiaügyi, éghajlat-változási és infrastrukturális európai alap (a továbbiakban: Marguerite Alap) után befolyó bevételekből és törlesztésekből. A bevételek és törlesztések átcsoportosításához el kell térni a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 140. cikke (6) bekezdésének második és harmadik albekezdésétől, hogy engedélyezni lehessen e források más eszköz keretében történő felhasználását.

(22)

AZ ESBA által támogatott beruházások keretében szerzett tapasztalatok alapján a megfelelő szintű védelem biztosítása érdekében a garancialap célösszegének el kell érnie a teljes uniós garanciakötelezettségek 35 %-át.

(23)

Az ESBA keretében történő kkv-finanszírozás iránti rendkívüli – várhatóan fennmaradó – piaci kereslettel összefüggésben bővíteni kell az ESBA kkv-keretét. Kiemelt figyelmet kell szentelni a szociális vállalkozásoknak és a szociális szolgáltatásoknak, többek között a szociális vállalkozások és a szociális szolgáltatási ágazat igényeinek és jellegzetességeinek megfelelő új eszközök kidolgozása és bevezetése révén.

(24)

Az uniós garancia láthatóságának növelése érdekében az EBB-nek és az EBA-nak biztosítania kell, hogy a végső kedvezményezettek – így a kkv-k is – tudjanak a létező ESBA-támogatásokról. Az ESBA-támogatást biztosító megállapodásokban egyértelműen hivatkozni kell az ESBA-ra.

(25)

Az ESBA-műveletek átláthatóságának növelése érdekében a beruházási bizottság döntéseiben – melyeket nyilvánosságra kell hozni és hozzáférhetővé kell tenni – ki kell fejteni azokat az okokat, amelyek alapján úgy vélik, hogy egy adott műveletnek részesülnie kell az uniós garanciából, különös tekintettel az addicionalitás kritériumának való megfelelésre. A művelet uniós garanciával való finanszírozásának aláírását követően az eredménytáblát is közzé kell tenni. A nyilvánosságra hozott dokumentumok nem tartalmazhatnak bizalmas üzleti adatokat.

(26)

Az eredménytáblát a beruházási bizottságnak független és átlátható értékelési eszközeként – e rendeletet és az (EU) 2015/1558 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (10) és annak mellékletét szigorúan betartva – kell használni, hogy az uniós garanciát elsősorban a magasabb pontszámmal és nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező műveletek esetében használják fel. Az EBB-nek előzetesen ki kell számítania a pontszámokat és a mutatókat, és a projekt befejezésekor nyomon kell követnie az eredményeket.

(27)

A projektek értékelésének javítása céljával az irányítóbizottságnak az ESBA stratégiai iránymutatásaiban meg kell határoznia az eredménytábla egyes pilléreire vonatkozó alsó küszöbértéket.

(28)

Az adókérdésekben nem együttműködő országokkal és területekkel kapcsolatos uniós szakpolitikát uniós jogi aktusok és tanácsi következtetések rögzítik, különösen a 2016. november 8-i tanácsi következtetések és mellékletei, valamint azok későbbi módosításai.

(29)

Az EBB beruházási és finanszírozási műveleteivel kapcsolatos, e rendelet szerinti kellő gondosság kiterjed az alkalmazandó uniós jogszabályoknak, valamint a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem területén elfogadott nemzetközi és uniós standardoknak való megfelelés alapos ellenőrzésére is. Ezen túlmenően, az ESBA-ról való jelentéstétel keretében az EBB-nek országonkénti bontásban tájékoztatást kell adnia arról, hogy az ESBA műveletei megfelelnek-e az EBB és az EBA nem együttműködő országokkal és területekkel kapcsolatos politikájának, valamint azon közvetítők listájáról, amelyekkel az EBB és az EBA együttműködik.

(30)

Helyénvaló bizonyos technikai pontosításokat tenni az ESBA irányításáról és az uniós garancia nyújtásáról szóló megállapodás tartalmával, a megállapodás hatálya alá tartozó eszközökkel és az árfolyamkockázatok bizonyos helyzetekben történő fedezésével kapcsolatban. Az EBB-vel kötött, az ESBA irányításáról és az uniós garancia nyújtásáról szóló megállapodást e rendeletnek megfelelően ki kell igazítani.

(31)

Függetlenül az EBTP azon célkitűzésétől, hogy az EBB és a Bizottság meglévő tanácsadó szolgálataira építve központi technikai tanácsadó platformként szolgáljon az Unión belüli projektfinanszírozás számára, az EBTP-t javítani kell, és tevékenységeinek arra is kell összpontosítaniuk, hogy aktívan hozzájáruljak az ESBA ágazati és földrajzi diverzifikációs céljához, segítséget nyújtsanak az EBB-nek és a nemzeti fejlesztési bankoknak vagy intézményeknek a műveletek kezdeményezéséhez és fejlesztéséhez, különösen a kevésbé fejlett régiókban és az átmeneti régiókban, és hogy - ahol szükséges - elősegítsék az ESBA-támogatás iránti igény strukturálását. Az EBTP-nek arra kell törekednie, hogy tagállamonként legalább egy nemzeti fejlesztési bankkal vagy intézménnyel együttműködési megállapodást kössön. Azokban a tagállamokban, ahol nem léteznek fejlesztési bankok vagy intézmények, az EBTP-nek - adott esetben és az érintett tagállam kérésére - proaktív tanácsadási támogatást kell nyújtania létrehozásukhoz. Az EBTP-nek kiemelt figyelmet kell fordítania a legalább két tagállamot átfogó projektek és a COP21 célkitűzések megvalósításához hozzájáruló projektek előkészítésére. Emellett tevékenyen hozzá kell járulnia beruházási platformok létrehozásához, és tanácsot kell adnia más uniós finanszírozási források ESBA-támogatással való kombinálásával kapcsolatban. Biztosítani kell az EBTP helyi jelenlétét, ahol ez szükséges, figyelembe véve a meglévő támogatási rendszereket, kézzelfogható, proaktív és testre szabott helyszíni támogatás nyújtása céljából.

(32)

A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere a tagállamok költségvetési, makrogazdasági és strukturális reformokra vonatkozó terveinek részletes elemzésén alapul, és országspecifikus ajánlásokat nyújt a tagállamok számára. Ezzel összefüggésben az EBB-nek tájékoztatnia kell a Bizottságot a tagállamokban tapasztalható beruházási akadályokkal és szűk keresztmetszetekkel kapcsolatos, az e rendelet hatálya alá tartozó beruházási műveletek végrehajtása során tett megállapításairól. A Bizottságot felkérik, hogy – többek között az európai beruházási terv harmadik pillérével kapcsolatos munkája során – vegye figyelembe ezeket a megállapításokat.

(33)

A piaci hiányosságok és nem optimális beruházási helyzetek kezelése, további megfelelő beruházások ösztönzése és az ESBA-ból támogatott műveletek földrajzi és regionális egyensúlyának előmozdítása érdekében integrált és egyszerűsített megközelítésre van szükség a növekedés, a munkahelyteremtés és a beruházások előmozdítására irányuló cél eléréséhez. Az ESBA finanszírozási költségeinek hozzá kell járulnia e célok eléréséhez.

(34)

Az (EU) 2015/1017 rendeletben meghatározott beruházási célok előmozdítása érdekében adott esetben ösztönözni kell a meglévő források ötvözését, ezzel megfelelő kedvezményeket nyújtva az ESBA-műveletek finanszírozási feltételeit, többek között azok költségét illetően.

(35)

Azokban az esetekben, ahol a pénzügyi piaci stresszhelyzet megakadályozná egy életképes projekt megvalósítását, vagy ahol erre a beruházási platformok létrehozásának elősegítése vagy projektek támogatása érdekében van szükség olyan ágazatokban vagy területeken, ahol jelentős piaci hiányosságok, illetve nem optimális beruházási feltételek tapasztalhatók, az EBB-nek és a Bizottságnak változtatásokat kell végrehajtania – különösen az uniós garancia díja tekintetében – annak érdekében, hogy hozzájáruljon a művelet – az EBB által az ESBA-n keresztül biztosított finanszírozás kedvezményezettje által viselt – finanszírozási költségeinek csökkentéséhez a megvalósítás megkönnyítése érdekében. Szükség esetén hasonló erőfeszítéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy az ESBA kis méretű projekteket is támogasson. Ahol helyi vagy regionális közvetítők alkalmazása lehetővé teszi a kis méretű projektek ESBA általi finanszírozása költségeinek csökkentését, ezt a megvalósítási formát is meg kell vizsgálni.

(36)

Az ESBA pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása érdekében pénzpiaci stresszhelyzetek idején vagy beruházási platformok létrehozásának elősegítésére vagy projektek támogatására olyan ágazatokban vagy területeken, ahol jelentős piaci hiányosságok, illetve nem optimális beruházási feltételek tapasztalhatók, az ESBA-műveletek finanszírozási költségeinek csökkentésére irányuló erőfeszítéseket össze kell hangolni az EBB csoport által kezelt egyéb rendelkezésre álló uniós pénzügyi forrásokkal és eszközökkel.

(37)

Az 1316/2013/EU és az (EU) 2015/1017 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 2. cikk 4. pontjának b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

2.

A 4. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

3.

Az 5. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

4.

A 6. cikk a következőképpen módosul:

5.

A 7. cikk a következőképpen módosul:

6.

A 9. cikk a következőképpen módosul:

7.

A 10. cikk (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

8.

A 11. cikk a következőképpen módosul:

9.

A 12. cikk a következőképpen módosul:

10.

A 14. cikk a következőképpen módosul:

11.

A 16. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

12.

A 17. cikk a következőképpen módosul:

13.

A 18. cikk a következőképpen módosul:

14.

A 19. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Az EBB és az EBA tájékoztatja, vagy kötelezi a pénzügyi közvetítőket, hogy tájékoztassák a végső kedvezményezetteket, köztük a kkv-kat a létező ESBA-támogatásokról oly módon, hogy ezt az információt, különösen a kkv-k esetében, megjeleníti az ESBA-támogatást biztosító vonatkozó megállapodásban, és ezzel felhívja a nyilvánosság figyelmét az ügyre, és javítja a támogatások láthatóságát.”

15.

A 20. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

16.

A 22. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(*3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).” "

17.

A 23. cikk (2) bekezdése első albekezdésének első és második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottságnak a 7. cikk (13) és (14) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2015. július 4-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról.”

18.

A II. melléklet az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.

1.

Az 5. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

(*4)  A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).” "

2.

A 14. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

(*5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1017 rendelete (2015. június 25.) az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap (HL L 169., 2015.7.1., 1. o.).” "