30.11.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 315/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/2107 RENDELETE

(2017. november 15.)

az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságot (ICCAT) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról, valamint az 1936/2001/EK, az 1984/2003/EK és az 520/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)	Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) foglaltak szerint a közös halászati politika célja az, hogy a tengerek biológiai erőforrásainak kiaknázását hosszú távú környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi fenntarthatósággal biztosítsa.

(2)

A 98/392/EK tanácsi határozattal (4) az Unió jóváhagyta az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményét, amely többek között tartalmazza a tengerek biológiai erőforrásainak védelmére és a velük folytatott gazdálkodásra vonatkozó elveket és szabályokat. Szélesebb körű nemzetközi kötelezettségei keretében az Unió részt vesz a halállományok védelme érdekében a nemzetközi vizeken tett erőfeszítésekben.

(3)	A 86/238/EGK tanácsi határozat (5) alapján az Unió 1997. november 14. óta az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: ICCAT-egyezmény) szerződő fele.

(4)

Az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (a továbbiakban: ICCAT) felállításával az ICCAT-egyezmény keretet biztosít az Atlanti-óceánban és a szomszédos tengerekben élő tonhalak és tonhalszerű fajok védelmében és a velük folytatott gazdálkodásban megvalósuló regionális együttműködéshez.

(5)

Az ICCAT az illetékessége alá tartozó halászati erőforrások védelme és a velük folytatott gazdálkodás vonatkozásában kötelező erejű határozatokat (a továbbiakban: ajánlásokat) fogadhat el, amelyek a szerződő felekre nézve kötelező hatállyal bírnak. Az említett ajánlások címzettjei elsősorban az ICCAT-egyezmény szerződő felei, de a magánszereplőkre (például hajóparancsnokokra) vonatkozó kötelezettségeket is tartalmaznak. Az ICCAT ajánlásai az elfogadásukat követő hat hónappal lépnek hatályba, és az Unió vonatkozásában a lehető leghamarabb végre kell őket hajtani az uniós jogban.

(6)

A külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) előírja, hogy az említett rendeletet az olyan regionális halászati gazdálkodási szervezetek által elfogadott rendelkezéseket végrehajtó uniós jogi rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni, amelyeknek az Unió szerződő fele.

(7)	Az ICCAT állományvédelmi és végrehajtási ajánlásait legutóbb az 1936/2001/EK (7) és az 520/2007/EK tanácsi rendelet (8) hajtotta végre.

(8)	Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves helyreállítási tervről szóló ICCAT-ajánlást az (EU) 2016/1627 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) hajtotta végre. E rendelet nem érint ilyen többéves helyreállítási terveket.

(9)

Az említett ajánlások végrehajtása során az Uniónak és a tagállamoknak törekedniük kell a part menti halászati tevékenységek ösztönzésére, valamint az alacsony környezeti hatással járó és szelektív – többek között a hagyományos és kisüzemi halászatban alkalmazott – halászeszközök és halászati technikák népszerűsítésére, hogy ezzel is hozzájáruljanak a helyi gazdasági szereplők megfelelő megélhetéséhez.

(10)	Az uniós jogszabályoknak csak annak érdekében kell végrehajtaniuk az ICCAT-ajánlásokat, hogy biztosítsák az uniós és a harmadik országbeli halászok közötti egyenlő elbánást és a szabályok mindenki által történő elfogadását.

(11)	Az e rendeletben meghatározott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok nem érinthetik a jövőbeli ICCAT-ajánlásoknak az uniós jogba rendes jogalkotási eljárás által történő végrehajtását.

(12)

Az ICCAT-ajánlások jövőbeli módosításainak az uniós jogban való mihamarabbi végrehajtása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet mellékleteinek módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (10) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(13)	E rendelet rendelkezéseinek végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) megfelelően kell gyakorolni.

(14)

A közös halászati politika szabályainak betartása érdekében uniós jogszabályok kerültek elfogadásra egy olyan ellenőrzési, vizsgálati és jogérvényesítési rendszer létrehozására irányulóan, amely a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan (a továbbiakban: IUU) halászat elleni küzdelem szabályait is magában foglalja. Ezen belül az 1224/2009/EK tanácsi rendelet (12) a közös halászati politika valamennyi szabályának betartását biztosítandó globális és integrált szemléletű uniós ellenőrzési, vizsgálati és jogérvényesítési rendszert hozott létre. A 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (13) megállapítja az 1224/2009/EK rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat. Az 1005/2008/EK tanácsi rendelet (14) létrehozta az IUU-halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszert. Az említett rendeletek már most végrehajtanak az ICCAT-ajánlásokban megállapított több rendelkezést. Az említett rendelkezéseket tehát nem szükséges felvenni e rendeletbe.

(15)

Az ICCAT ajánlásai az 1224/2009/EK rendeletben meghatározott alkalmazandó szabályokkal együtt olvasva lehetővé teszik, hogy a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók az ICCAT-övezeten belül tengeri átrakást végezzenek a nem uniós vizeken. Az Uniónak azonban átfogóan és szisztematikusan foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel a regionális halászati gazdálkodási szervezetek keretén belül az uniós vizeken történő tengeri átrakásra vonatkozó uniós tilalom valamennyi vízterületre való kiterjesztése céljából.

(16)

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése kirakodási kötelezettséget vezetett be, amely 2015. január 1-jétől alkalmazandó a kisméretű, illetve nagyméretű nyílt tengeri fajok halászatában, az ipari célú halászatban és a balti-tengeri lazachalászatban. Ugyanakkor a szóban forgó rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerint a kirakodási kötelezettség nem érinti az Unió nemzetközi, például az ICCAT-ajánlásokból eredő kötelezettségeit. Ugyanezen rendelkezés szerint a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén végrehajtsa ezeket a nemzetközi kötelezettségeket az uniós jogban, beleértve különösen a kirakodási kötelezettségtől való eltéréseket. Ennek megfelelően a kisméretű, illetve nagyméretű nyílt tengeri fajokat érintő egyes halászati tevékenységekben, valamint az ipari célú halászatban a halak visszadobása megengedett az (EU) 2015/98 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (15) meghatározott bizonyos helyzetekben.

(17)

Az 1984/2003/EK tanácsi rendelet (16) a vonatkozó ICCAT-ajánlásoknak megfelelően statisztikai dokumentációs programokat hoz létre a kardhal és a nagyszemű tonhal tekintetében. Mivel a tengeri átrakásokkal összefüggésében az ICCAT új rendelkezéseket fogadott el a statisztikai programokra vonatkozóan, helyénvaló módosítani az 1984/2003/EK rendeletet és az új rendelkezéseket végrehajtani az uniós jogban.

(18)	Az utóbbi években számos ICCAT-ajánlás módosult, illetve számos ICCAT-ajánlást hatályon kívül helyeztek. Az egyértelműség, az egyszerűsítés és a jogbiztonság érdekében ezért helyénvaló módosítani az 1936/2001/EK és az 520/2007/EK rendeletet,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) által folytatott gazdálkodás tárgyát képező, nagy távolságra vándorló halfajok halászatával összefüggő állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési rendelkezéseket állapít meg.

2. cikk

Hatály

Ez a rendelet alkalmazandó:

a)	azokra az uniós halászhajókra és hobbihorgászatot folytató uniós hajókra, amelyek az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatnak tevékenységet, illetve amelyek az említett területen kifogott fajok egyedeit rakják át, akár az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen kívül;

b)	azokra a harmadik országbeli hajókra, amelyeket tagállami kikötőkben ellenőrző vizsgálatnak vetnek alá, és amelyek olyan, az ICCAT szabályozása alá eső fajokat vagy ilyen fajokból készült olyan halászati termékeket szállítanak, amelyeket korábban nem rakodtak ki vagy raktak át kikötőben;

c)	az uniós vizeken tevékenységet folytató harmadik országbeli halászhajókra és uniós vizeken hobbihorgászatot folytató harmadik országbeli hajókra.

3. cikk

Kapcsolat más uniós jogi aktusokkal

Ez a rendelet a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben (17) és az (EU) 2016/1627 rendeletben megállapított rendelkezések sérelme nélkül alkalmazandó.

Az e rendeletben meghatározott intézkedések az 1005/2008/EK és az 1224/2009/EK rendeletben meghatározott intézkedéseken felül alkalmazandók.

4. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. „az ICCAT szabályozása alá eső fajok”: az I. mellékletben felsorolt fajok;

2. „trópusi tonhalfélék”: nagyszemű tonhal, sárgaúszójú tonhal és bonitó;

3. „halászhajó”: a tengerek biológiai erőforrásainak kereskedelmi célú kiaknázására felszerelt vízi jármű, vagy kékúszójú tonhal fogására szolgáló csapda;

4. „fogóhajó”: a tengerek biológiai erőforrásainak kifogására használt halászhajó;

5. „uniós halászhajó”: valamely tagállam lobogója alatt közlekedő és az Európai Unióban lajstromozott halászhajó;

6. „halászati engedély”: egy uniós halászhajó számára kiadott engedély, amelynek birtokában az adott hajó meghatározott időtartamon belül, különleges feltételek mellett meghatározott halászati tevékenységeket végezhet egy adott területen vagy egy adott halászat keretében;

7. „különleges halászati engedély”: egy uniós halászhajó számára kiadott engedély, amelynek birtokában az adott hajó meghatározott időtartamon belül, különleges feltételek mellett meghatározott halászeszközökkel meghatározott halászati tevékenységeket végezhet egy adott területen vagy egy adott halászat keretében;

8. „átrakás”: egy halászhajó fedélzetén található halászati termékek egy részének vagy egészének egy másik hajóra történő rakodása;

9. „hobbihorgászat”: a tengerek biológiai erőforrásainak szabadidős, turisztikai vagy sportolási célú kiaknázására irányuló, nem kereskedelmi célú halászati tevékenység;

10. „Task I. adatok”: az ICCAT által „Az atlanti tonhalfélék és tonhalszerű halak helyszíni statisztikai és mintavételi kézikönyve” című dokumentumban Task I-ként meghatározott adatok;

11. „Task II. adatok”: az ICCAT által „Az atlanti tonhalfélék és tonhalszerű halak helyszíni statisztikai és mintavételi kézikönyve” című dokumentumban Task II-ként meghatározott adatok;

12. „szerződő fél”: az ICCAT-egyezmény szerződő fele, valamint együttműködő nem szerződő fél, szervezet vagy halászatot folytató szervezet;

13. „az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület”: az Atlanti-óceán és a vele szomszédos tengerek valamennyi vízterülete;

14. „fenntartható halászati partnerségi megállapodás”: az 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 37. pontjában meghatározott nemzetközi megállapodás;

15. „hajó hossza”: a hajóorr legelülső pontja és a hajófar leghátulsó pontja közötti egyenes vonalban mért távolság;

16. „nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajó”: 24 méternél nagyobb teljes hosszúságú nyílt vízi horogsoros hajó;

17. „nagyméretű halászhajó”: 20 méternél nagyobb teljes hosszúságú halászhajó;

18. „nagyméretű fogóhajó”: 20 méternél nagyobb hosszúságú fogóhajó;

19. „nagyméretű halászhajók ICCAT-nyilvántartása”: az ICCAT titkársága által olyan nagyméretű halászhajókról vezetett nyilvántartás, amelyek az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászhatnak az ICCAT szabályozása alá eső fajokra;

20. „segédhajó”: a halászati tevékenységeket elősegítő, támogató vagy előkészítő, és ennek részeként például a fogóhajót ellátó olyan hajó, amely nem fedélzeten szállított vízi jármű, és amely nincs felszerelve működő halászeszközzel;

21. „szállítóhajó”: olyan segédhajó, amely részt vesz az ICCAT szabályozása alá eső fajok átrakásában, és azokat átveszi a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajóktól;

22. „szállítóhajók ICCAT-nyilvántartása”: az ICCAT titkársága által olyan szállítóhajókról vezetett nyilvántartás, amelyek az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen tengeren végzett átrakási művelet keretében rakományt vehetnek át nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajóktól;

23. „trópusi tonhalfélék halászatára engedéllyel rendelkező hajók ICCAT-nyilvántartása”: az ICCAT titkársága által olyan nagyméretű halászhajókról vezetett nyilvántartás, amelyek az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen trópusi tonhalféléket halászhatnak, tarthatnak fedélzetükön, rakhatnak át, szállíthatnak, dolgozhatnak fel vagy rakodhatnak ki;

24. „halcsoportosulást előidéző eszköz (FAD)”: minden olyan, a tenger felszínén lebegő eszköz, amelyet azzal a céllal telepítenek, hogy odavonzza a halakat;

25. „IUU-halászat”: az 1005/2008/EK rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott halászati tevékenységek;

26. „az ICCAT IUU-jegyzéke”: olyan hajók jegyzéke, amelyek az ICCAT szerint IUU-halászatot folytattak;

27. „horogsor”: egy fő zsinórból álló, számos, a célfajoktól függően különböző hosszúságú és elhelyezésű mellékzsinórra (horogelőke) szerelt horoggal ellátott halászeszköz;

28. „erszényes kerítőháló”: olyan kerítőháló, amelynél a hálófeneket összehúzzák a háló fenekén lévő szorítózsinór segítségével, amely a fenék-vontatókötél mentén több gyűrűn van átfűzve, és így lehetővé teszi a háló összehúzását vagy összezárását;

29. „horog”: meghajlított, kihegyezett végű acéldrótdarab.

II. CÍM

BIZONYOS FAJOKAT ÉRINTŐ ÁLLOMÁNYGAZDÁLKODÁSI, ÁLLOMÁNYVÉDELMI ÉS ELLENŐRZÉSI INTÉZKEDÉSEK

I. FEJEZET

Trópusi tonhalfélék

5. cikk

A nagyszemű tonhalra halászó nagyméretű uniós fogóhajók számára vonatkozó korlátozások

Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen nagyszemű tonhalra halászó nagyméretű uniós fogóhajók számát és bruttó tonnatartalomban (BT) kifejezett teljes kapacitását a következők szerint kell meghatározni:

a)	az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen az 1991 és 1992 közötti időszakban nagyszemű tonhalra halászó uniós fogóhajók átlagos száma és BT-ben kifejezett kapacitása alapján; és

b)	a nagyszemű tonhalra halászó uniós fogóhajók számának – az ICCAT részére 2005. június 30-án küldött értesítés szerinti – 2005. évi korlátozása alapján.

6. cikk

A trópusi tonhalfélékre halászó nagyméretű fogóhajókra és a segédhajókra vonatkozó különleges engedélyek

(1) A tagállamok a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben (18) megállapított rendelkezéseknek megfelelően engedélyeket adnak ki a lobogójuk alatt közlekedő nagyméretű fogóhajók részére, hogy az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen trópusi tonhalfélékre halásszanak.

(2) A tagállamok engedélyeket bocsátanak ki a lobogójuk alatt közlekedő olyan segédhajók részére, amelyek bármilyen módon támogatják az (1) bekezdésben említett hajók tevékenységét.

7. cikk

A trópusi tonhalfélék halászatára engedéllyel rendelkező hajók ICCAT-nyilvántartása

(1) A tagállamok haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belük értesítik a Bizottságot minden olyan eseményről, amely szükségessé teszi a trópusi tonhalfélék halászatára engedéllyel rendelkező hajók ICCAT-nyilvántartásának kiegészítését, egyes részeinek törlését vagy módosítását. A Bizottság ezeket az információkat késedelem nélkül, de legkésőbb az ilyen esemény napjától számított 45 napon belül benyújtja az ICCAT titkárságának.

(2) A trópusi tonhalfélék halászatára engedéllyel rendelkező hajók ICCAT-nyilvántartásában nem szereplő nagyméretű halászhajók nem kaphatnak engedélyt arra, hogy az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területről származó trópusi tonhalféléket halásszanak, tartsanak fedélzetükön, rakjanak át, szállítsanak, helyezzenek át, dolgozzanak fel vagy rakodjanak ki. Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése ilyen esetekben nem alkalmazandó.

8. cikk

Az egy adott évben trópusi tonhalfélékre halászó hajók jegyzéke

A tagállamok minden évben június 30-ig benyújtják a Bizottságnak azoknak a lobogójuk alatt közlekedő, engedéllyel rendelkező hajóknak a jegyzékét, amelyek az előző naptári évben trópusi tonhalfélékre halásztak az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen. A tagállamoktól kapott jegyzékeket a Bizottság minden évben július 31-ig továbbítja az ICCAT-nak.

9. cikk

Halcsoportosulást előidéző eszközökre vonatkozó gazdálkodási tervek

(1) A halcsoportosulást előidéző eszközök (FAD-ok) alkalmazásával trópusi tonhalfélékre halászó erszényes kerítőhálós hajókra és horgászbotos hajókra vonatkozóan a tagállamok minden év december 31-ig gazdálkodási tervet nyújtanak be a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy a lobogójuk alatt közlekedő hajók miként használják fel az ilyen FAD-okat. A Bizottság ezeket az információkat a következő év január 31-ig továbbítja az ICCAT titkárságának.

(2) Az (1) bekezdésben említett gazdálkodási tervek céljai a következők:

a)	a FAD-ok jellemzőivel, a bóják jellemzőivel, a FAD-halászattal, beleértve a halászati erőkifejtést, valamint a célfajokhoz és a nem célfajokhoz kapcsolódó hatásokkal összefüggő ismeretek bővítése;

b)	a FAD-ok és a jeladók telepítésének és begyűjtésének hatékony kezelése, illetve esetleges elveszítésük hatékony elhárítása;

a FAD-ok és a FAD-halászat ökoszisztémára gyakorolt hatásainak csökkentése és visszaszorítása, többek között – szükség esetén – a halászati mortalitást előidéző különféle tényezők befolyásolásával (ilyen például a telepített FAD-ok száma, beleértve az erszényes kerítőhálós hajók által kihelyezett FAD-ok számát, a halászati kapacitás és a segédhajók száma).

(3) Az (1) bekezdésben említett gazdálkodási terveknek tartalmazniuk kell a II. mellékletben foglalt információkat.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a lobogójuk alatt közlekedő minden egyes, trópusi tonhalfélékre FAD-ok alkalmazásával halászó erszényes kerítőhálós hajó vonatkozásában egy adott időpontban legfeljebb 500 műszerezett bója legyen aktív.

10. cikk

A FAD-okra vonatkozó követelmények

(1) A FAD-oknak az alábbi követelménynek meg kell felelniük:

a)	a FAD-ok felületi szerkezete vagy ne legyen letakarva semmilyen anyaggal, vagy csak olyan anyaggal legyen letakarva, amelyek esetében minimális annak a kockázata, hogy nem célfajok egyedei belegabalyodnak; és

b)	a felszín alatti elemek kizárólag olyan anyagból álljanak, amelybe a nem célfajok egyedei nem tudnak belegabalyodni.

(2) A FAD-ok tervezésekor lehetőség szerint előnyben kell részesíteni a biológiailag lebomló anyagokat azzal a céllal, hogy a biológiailag nem lebomló FAD-ok 2018-ig fokozatosan kikerüljenek a használatból.

(3) A tagállamok a 71. cikkben említett éves jelentés részeként beszámolnak a Bizottságnak az e cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt előírások betartása érdekében hozott intézkedéseikről. A Bizottság ezeket az információkat továbbítja az ICCAT titkárságának.

11. cikk

A FAD-okkal kapcsolatban a hajók által benyújtott információk

(1) Minden egyes FAD telepítésekor az erszényes kerítőhálós és horgászbotos uniós fogóhajók és uniós segédhajók kötelesek összegyűjteni és bejelenteni az alábbi információkat és adatokat:

a)	a FAD földrajzi helyzete;

b)	a FAD telepítésének dátuma;

c)	a FAD típusa (lehorgonyzott FAD, sodródó mesterséges FAD);

d)	FAD-azonosító (azaz FAD-jelzés vagy a FAD-jeladó azonosítója, bója típusa – például egyszerű bója vagy szonárral felszerelt bója) vagy bármilyen, a tulajdonos azonosítására alkalmas információ;

e)	a FAD tervezési jellemzői (a lebegő rész és a víz alatti felfüggesztő szerkezet méretei és anyaga, valamint a víz alatti felfüggesztő szerkezet olyan elemei, amelyeken élőlények fennakadhatnak).

(2) A FAD minden egyes szemléjekor – akár sor kerül utána halászati műveletre, akár nem – az erszényes kerítőhálós és horgászbotos uniós fogóhajók és uniós segédhajók kötelesek összegyűjteni és bejelenteni az alábbi információkat és adatokat:

a)	a szemle típusa (vontatás, begyűjtés, elektronikus berendezéseket érintő beavatkozás);

b)	a FAD földrajzi helyzete;

c)	a szemle dátuma;

d)	a FAD típusa (lehorgonyzott FAD, sodródó természetes FAD, sodródó mesterséges FAD);

e)	FAD-azonosító (azaz FAD-jelzés vagy a jeladó azonosítója) vagy bármilyen, a tulajdonos azonosítására alkalmas információ;

ha a szemlét halászati művelet követi, a művelet eredményei a fogások és a járulékos fogások tekintetében, akár megtartották a kifogott egyedeket, akár visszadobták őket élve vagy elpusztult állapotban, vagy, ha a szemlét nem követi halászati művelet, e döntés oka (például nincs elég hal vagy túl kicsik a halak).

(3) A FAD-ok minden egyes elveszítésekor az erszényes kerítőhálós és horgászbotos uniós fogóhajók és uniós segédhajók kötelesek összegyűjteni és bejelenteni az alábbi információkat és adatokat:

a)	az utolsó rögzített földrajzi helyzet;

b)	az utolsó rögzített földrajzi helyzet dátuma;

c)	FAD-azonosító (azaz FAD-jelzés vagy a jeladó azonosítója) vagy bármilyen, a tulajdonos azonosítására alkalmas információ.

(4) Az uniós halászhajók jegyzéket vezetnek a telepített FAD-okról, amelyet negyedévente naprakésszé tesznek; e jegyzéknek tartalmaznia kell legalább a III. mellékletben foglalt információkat.

12. cikk

A FAD-okkal kapcsolatban a tagállamok által benyújtott információk

A tagállamok minden évben, az ICCAT által az adott évre megállapított határidő előtt 15 nappal az ICCAT titkárságának való továbbítás céljával benyújtják a Bizottságnak az alábbi információkat:

a)	a ténylegesen telepített FAD-ok száma negyedéves alapon, FAD-típusonkénti bontásban, feltüntetve a FAD-hoz kapcsolódó jeladó/bója vagy a FAD-hoz kapcsolódó szonár jelenlétét vagy hiányát;

b)	a ténylegesen telepített jeladók/bóják száma és típusa (például rádiójeladó, szonárral felszerelt bója) negyedéves alapon;

c)	azon üzemben lévő jeladók/bóják átlagos száma negyedéves alapon, amelyeket az egyes hajók követtek;

d)	az elveszített, üzemben lévő FAD-ok átlagos száma negyedéves alapon;

e)	minden egyes segédhajó vonatkozásában a tengeren töltött napok száma 1°-os hálóban mért területenként, havonta és lobogó szerinti tagállamonként.

13. cikk

Naplók

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy:

a)	az uniós kutatók számára mihamarabb összegyűjtve hozzáférhetők legyenek a papíralapú és az elektronikus halászati naplók és adott esetben a FAD-naplók;

b)	a Bizottság részére a 50. cikk szerint elküldött Task II. adatok tartalmazzák a halászat során gyűjtött vagy adott esetben a FAD-naplókból kigyűjtött adatokat.

14. cikk

A növendék halak védelmével összefüggő időbeli és területi tilalom

(1) Az alábbi területen és időszakban tilos a trópusi tonhalfélék célzott halászata vagy e halászati tevékenység olyan eszközökkel, többek között FAD-ok alkalmazásával való támogatása, amelyek befolyással lehetnek a halak csoportosulására:

a)	minden évben a január 1-jétől február 28-ig tartó időszakban; és

az alábbiakkal határolt területen:

—	északi határ – az északi szélesség 5°-nál húzódó szélességi kör,

—	déli határ – a déli szélesség 4°-nál húzódó szélességi kör,

—	nyugati határ – a nyugati hosszúság 20°-nál húzódó hosszúsági kör,

—	keleti határ – Afrika partvonala.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tilalomnak magában kell foglalnia a következőket:

a)	bármilyen, bójával felszerelt vagy bója nélküli úszó tárgy vízre bocsátása;

b)	mesterséges tárgyak – többek között hajók – körül, alatt vagy azokkal együtt folytatott halászat;

c)	természetes tárgyak körül, alatt vagy azokkal együtt folytatott halászat;

d)	úszó tárgyak vontatása az adott területen kívülre.

(3) Valamennyi tagállam, amelynek hajói az időbeli és területi tilalommal érintett földrajzi területen halászatot folytatnak:

megfelelő lépéseket tesz annak érdekében, hogy a lobogója alatt közlekedő összes hajó fedélzetén, a segédhajókat is beleértve, az e cikk (1) bekezdésében említett tilalmi időszakban és területen folytatott halászat során megfigyelő tartózkodjon. A megfigyelői programnak meg kell felelnie e rendelet IV. mellékletének, az 1224/2009/EK rendelet 73. cikkének sérelme nélkül;

b)	az a) pontban említett megfigyelők által gyűjtött információkat minden év június 30-ig benyújtja a Bizottságnak, amely erről július 31-ig értesíti az ICCAT-ot;

c)	megfelelő lépéseket tesz a lobogója alatt közlekedő olyan halászhajók ellen, amelyek nem tartják be az (1) bekezdésben említett időbeli és területi tilalmat;

d)	a 71. cikkben említett éves jelentés részeként jelentést nyújt be a Bizottságnak a területi és időbeli tilalom betartásáról.

15. cikk

A trópusi tonhalfélék halászata bizonyos portugál vizeken

Tilos bármilyen mennyiségben a fedélzeten tartani az ICES X alterületnek az é. sz. 36°30′-től északra fekvő, Portugália felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken, vagy az é. sz. 31°-tól északra és a ny. h. 17°30′-től keletre található CECAF-területeken erszényes kerítőhálóval fogott trópusi tonhalféléket, illetve ezeken a területeken tilos e fajoknak az említett halászeszközökkel folytatott célzott halászata. Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése ilyen esetekben nem alkalmazandó.

16. cikk

Az IUU-halászat azonosítása

Ha az ICCAT ügyvezető titkára a 7. cikk (2) bekezdésének, valamint a 14. cikk (1) és (2) bekezdésének uniós halászhajók általi lehetséges megsértéséről értesíti a Bizottságot, a Bizottság erről haladéktalanul tájékoztatja az érintett lobogó szerinti tagállamot. Az említett tagállam azonnal kivizsgálja a helyzetet, és ha az adott hajó halcsoportosulásokat potenciálisan befolyásoló tárgyak – többek között FAD-ok – alkalmazásával halászik, a tagállam felszólítja a hajót, hogy állítsa le a halászatot, szükség esetén pedig arra, hogy késedelem nélkül hagyja el a területet. Az érintett lobogó szerinti tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot a vizsgálat eredményéről és az ezek alapján megtett intézkedésekről. A Bizottság ezeket az információkat továbbítja a parti államnak és az ICCAT ügyvezető titkárának.

II. FEJEZET

Észak-atlanti germon

17. cikk

A hajók számára vonatkozó korlátozások

Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen észak-atlanti germonra halászó uniós fogóhajók maximális számát az 1993 és 1995 közötti időszakban az észak-atlanti germonra, mint célfajra halászó uniós fogóhajók átlagos száma alapján kell meghatározni.

III. FEJEZET

Kardhal

1. szakasz

Atlanti-óceáni kardhal

18. cikk

Az észak-atlanti kardhalra vonatkozó gazdálkodási tervek

A kvótát kapott és hajóikkal észak-atlanti kardhalra halászó tagállamok minden évben augusztus 15-ig benyújtják a Bizottságnak gazdálkodási tervüket. A Bizottság ezeket az információkat minden év szeptember 15-ig továbbítja az ICCAT titkárságának.

19. cikk

Az észak-atlanti kardhal legkisebb kifogható mérete

(1) Tilos a 25 kg élőtömegnél könnyebb, vagy alternatívaként az alsó állkapocstól a farok tövéig mért 125 cm hosszúságnál rövidebb kardhalak célzott halászata, fedélzeten tartása vagy átrakása, kirakodása, szállítása, tárolása, eladásra történő kiállítása vagy felkínálása, értékesítése és forgalmazása. Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése ilyen esetekben nem alkalmazandó.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a 25 kg élőtömegnél könnyebb vagy az alsó állkapocstól a farok tövéig mért 125 cm hosszúságnál rövidebb kardhalak legfeljebb 15 %-os járulékos fogása a fedélzeten tartható, átrakható, áthelyezhető, kirakodható, szállítható, tárolható, értékesíthető, illetve eladásra kiállítható vagy felkínálható.

(3) A (2) bekezdés szerinti 15 %-os tűréshatárt a hajó összes kardhalfogásában található kardhalak kirakodásonkénti egyedszáma alapján kell kiszámolni.

2. szakasz

Földközi-tengeri kardhal

20. cikk

A földközi-tengeri kardhal halászatára engedéllyel rendelkező hajók

(1) A tagállamok a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben (19) megállapított rendelkezéseknek megfelelően engedélyeket adnak ki a földközi-tengeri kardhal halászatára.

(2) A tagállamok minden év január 8-ig az ICCAT adat- és információszolgáltatási iránymutatásaiban foglalt formátumban benyújtják a Bizottságnak a következőket:

a)	a lobogójuk alatt közlekedő azon fogóhajók jegyzéke, amelyek engedéllyel rendelkeznek a földközi-tengeri kardhal halászatára;

b)	azon hajók jegyzéke, amelyek számára a tagállamok engedélyezték a földközi-tengeri kardhal hobbihorgászat során folytatott halászatot.

(3) A Bizottság a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett információkat minden év január 15-ig továbbítja az ICCAT titkárságának.

(4) A tagállamok haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belük értesítik a Bizottságot a földközi-tengeri kardhal halászatára engedéllyel rendelkező, a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett hajók jegyzékeit érintő bármilyen kiegészítésről, az azokból történő törlésről vagy azok módosításairól. A Bizottság ezeket az információkat késedelem nélkül, de legkésőbb ezeket a jegyzékeket érintő kiegészítés, törlés vagy módosítás napjától számított 45 napon belül benyújtja az ICCAT titkárságának.

21. cikk

Járulékos fogások

A 20. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett jegyzékben nem szereplő uniós fogóhajók számára nem engedélyezett a fedélzeten lévő összes fogás tömegének és/vagy egyedszámának 5 %-át meghaladó mennyiségű kardhal fogása, fedélzeten tartása, átrakása, szállítása, feldolgozása vagy kirakodása.

22. cikk

Különleges halászati engedély

(1) A 20. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett jegyzékben szereplő, szigonyt vagy horogsort használó uniós fogóhajóknak különleges halászati engedéllyel kell rendelkezniük.

(2) A tagállamok minden év június 30-ig elektronikus úton megküldik a Bizottságnak az (1) bekezdésben említett, az előző évre kiadott engedélyek jegyzékét. A Bizottság ezeket az információkat minden év július 31-ig továbbítja az ICCAT titkárságának.

23. cikk

Halászati tilalmi időszakok

(1) A minden év március 1. és 31., valamint október 1. és november 30. közötti időszakokban földközi-tengeri kardhal nem fogható ki (sem célfajként, sem járulékosan), nem tartható a fedélzeten, nem rakható át és nem rakodható ki.

(2) A tagállamok figyelemmel kísérik a halászati tilalom hatékonyságát, és minden év augusztus 15-ig benyújtják a Bizottságnak az (1) bekezdésnek való megfelelés céljából végzett megfelelő ellenőrzésekkel és ellenőrző vizsgálatokkal kapcsolatos releváns információkat. A Bizottság ezeket az információkat az ICCAT éves ülése előtt legalább két hónappal megküldi az ICCAT titkárságának.

24. cikk

A földközi-tengeri kardhal legkisebb kifogható mérete

(1) Csak a kardhal egész egyedei (a külső testrészek eltávolítása nélkül), vagy kopoltyú nélküli és kizsigerelt egyedei tarthatók a fedélzeten, rakhatók át, rakodhatók ki, illetve szállíthatók.

(2) Tilos az alsó állkapocstól a farok tövéig mért 90 cm hosszúságnál rövidebb földközi-tengeri kardhalak, vagy alternatívaként a 10 kg-os élőtömegnél vagy a 9 kg-os kopoltyú nélküli és kizsigerelt tömegnél, illetve a 7,5 kg-os tisztítás utáni tömegnél (kopoltyú nélkül, kizsigerelve, úszók és a fej egy része nélkül) könnyebb földközi-tengeri kardhalak fogása, fedélzeten tartása, átrakása, kirakodása, szállítása, tárolása, illetve eladásra való kiállítása vagy felkínálása.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve az abban a bekezdésben foglalt legkisebb kifogható méret alatti, járulékosan fogott földközi-tengeri kardhalak a fedélzeten tarthatók, átrakhatók, kirakodhatók, szállíthatók, tárolhatók, eladásra kiállíthatók vagy felkínálhatók, ha kirakodásonkénti tömegük vagy egyedszámuk nem haladja meg a hajó fedélzetén lévő összes földközi-tengeri kardhalfogás 5 %-át.

25. cikk

A földközi-tengeri kardhal halászatára engedéllyel rendelkező hajók halászeszközeire vonatkozó műszaki előírások

(1) Az 1967/2006/EK tanácsi rendelet (20) 12. cikkétől eltérve a földközi-tengeri kardhalra halászó hajók által kihelyezhető vagy fedélzetre vehető horgok maximális száma 2 800.

(2) Az (1) bekezdésben említett maximális számon túlmenően, a két napnál hosszabb utak esetében a fedélzeten tartható a felszerelt horgok egy második sorozata is, feltéve, hogy e horogsort kellőképpen rögzítették és elrakták az alsó fedélzeteken oly módon, hogy azt ne lehessen könnyen használatba venni.

(3) A horgok magassága nem lehet kisebb 7 cm-nél.

(4) A nyílt vízi horogsorok hossza nem haladhatja meg a 30 tengeri mérföldet (55,56 km).

26. cikk

A földközi-tengeri kardhal halászatával összefüggő jelentéstételi kötelezettségek

(1) A tagállamok minden év június 30-ig benyújtják Bizottságnak azon, a lobogójuk alatt közlekedő fogóhajókra vonatkozó alábbi információkat, amelyek az előző évben engedéllyel rendelkeztek a földközi-tengeri kardhal nyílt vízi horogsoros halászatára vagy szigonyos halászatára:

a fogóhajóra vonatkozó információk:

i.	a hajó neve (a név hiányában a lajstromszámot kell feltüntetni az ország kezdőbetűi nélkül);

ii.	a hajó uniós flotta-nyilvántartási száma az (EU) 2017/218 végrehajtási rendelet (21) I. mellékletében meghatározottak szerint;

iii.	ICCAT nyilvántartási szám.

a halászati tevékenységekre vonatkozó információk mintavétel alapján vagy a flotta egészére vonatkozóan:

i.	halászati időszak(ok), valamint a hajó éves halászati napjainak teljes száma, célfajok és területek szerinti bontásban;

ii.	érintett földrajzi területek a hajó által célfajonként és területenként folytatott halászati tevékenységek vonatkozásában az ICCAT statisztikai négyszögek szerinti bontásban;

iii.	a hajó típusa, célfajok és területek szerinti bontásban;

iv.	a hajó által használt horgok száma, célfajok és területek szerinti bontásban;

v.	a hajó által használt horogsoregységek száma, célfajok és területek szerinti bontásban;

vi.	a hajó horogsoregységeinek teljes hossza célfajok és területek szerinti bontásban;

fogási adatok, a lehető legkisebb időbeli-területi egységben megadva:

i.	a fogások méret és – amennyiben lehetséges – kor szerinti megoszlása;

ii.	hajónkénti fogások és azok összetétele;

iii.	halászati erőkifejtés (a halászati napok átlagos száma hajónként, horgok átlagos száma hajónként, a horogsoregységek átlagos száma hajónként, a horogsorok átlagos teljes hossza hajónként).

(2) Az (1) bekezdésben említett információkat az ICCAT által meghatározott formátumban kell benyújtani.

(3) A Bizottság az (1) bekezdésben említett információkat minden év július 31-ig továbbítja az ICCAT titkárságának.

IV. FEJEZET

Atlanti-óceáni kormos marlin és fehér marlin

27. cikk

Az élve kifogott atlanti-óceáni kormos marlin és fehér marlin egyedeinek visszaengedése

(1) Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a kvótájuk kimerítéséhez közelítő tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő hajók visszaengedjék a tengerbe a kormos marlin (Makaira nigricans) és a fehér marlin (Tetrapturus albidus) minden olyan egyedét, amely a fedélzetre vételkor életben van.

(2) Az (1) bekezdésben említett tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a kormos marlin és a fehér marlin egyedeit a túlélési esélyeik maximalizálását biztosító módon engedjék vissza.

28. cikk

A kormos marlin és fehér marlin halászati lehetőségeken túl kifogott mennyiségeinek kirakodása

Amennyiben egy adott tagállam kimerítette a kvótáját, gondoskodnia kell arról, hogy a kormos marlin és a fehér marlin olyan kirakodott egyedei, amelyek a hajó mellé történő vontatáskor már nem élnek, ne kerülhessenek értékesítésre vagy kereskedelmi forgalomba. Az ilyen kirakodások nem számítanak bele az ICCAT 2015-05. sz. ajánlásának (1) bekezdésében foglalt fogási korlátozásba, feltéve, hogy ezt a tilalmat az e rendelet 71. cikkében említett éves jelentés egyértelműen megmagyarázza.

29. cikk

A kormos marlin és a fehér marlin hobbihorgászata

(1) Azok a tagállamok, amelyeknek hajói részt vesznek a kormos marlin és a fehér marlin hobbihorgászatában, a szóban forgó fajokat érintő hobbihorgászati versenyek során a kirakodott halmennyiség 5 %-ára terjesztik ki a tudományos megfigyelők tevékenységét.

(2) A kormos marlin hobbihorgászata során az alsó állkapocstól a farok tövéig mért 251 cm hosszúságú minimális állományvédelmi referenciaméret alkalmazandó.

(3) A fehér marlin hobbihorgászata során az alsó állkapocstól a farok tövéig mért 168 cm hosszúságú minimális állományvédelmi referenciaméret alkalmazandó.

(4) A kormos marlin és a fehér marlin hobbihorgászat keretében kifogott egyedeit – akár egészben, akár daraboltan – tilos értékesíteni vagy értékesítésre kínálni.

V. FEJEZET

Cápafélék

30. cikk

Általános rendelkezések

(1) A cápáktól eltérő fajokra irányuló halászati tevékenységek keretében járulékosan kifogott, élelmezési vagy megélhetési célokat nem szolgáló élő cápákat vissza kell engedni.

(2) A tagállamok az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott cápafajok vonatkozásában lehetőség szerint kutatást végeznek azzal a céllal, hogy fokozzák a halászeszköz szelektivitását, feltérképezzék a potenciális ivadéknevelő területeket, valamint mérlegeljék időbeli és területi tilalom bevezetését, és adott esetben egyéb intézkedések meghozatalát. A kutatás célja az információszerzés az alapvető biológiai és ökológiai paraméterekről, az egyes életszakaszokról és magatartási jellegzetességekről, valamint a potenciális ívási, ellési és ivadéknevelő területek azonosításával kapcsolatban.

31. cikk

Heringcápa (Lamna nasus)

(1) Az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek során kifogott heringcápákat tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni.

(2) Az uniós fogóhajók kötelesek mihamarabb sértetlenül visszaengedni a tengerbe az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek során kifogott heringcápákat, amikor a hajó mellé vontatják őket.

32. cikk

Nagyszemű rókacápa (Alopias superciliosus)

(1) Az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek során kifogott nagyszemű rókacápákat tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni.

(2) Az uniós fogóhajók kötelesek mihamarabb sértetlenül visszaengedni a tengerbe az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek során kifogott nagyszemű rókacápákat, amikor a hajó mellé vontatják őket.

33. cikk

Lándzsafogú cápa (Isurus oxyrinchus)

A tagállamok meghozzák a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a lándzsafogú cápa halászatában csökkentsék a halászati mortalitást, és a 71. cikkben említett éves jelentés részeként beszámolnak a Bizottságnak az elért eredményekről.

34. cikk

Fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus)

(1) Az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek során kifogott fehérfoltú cápákat tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni.

(2) Az uniós fogóhajók kötelesek mihamarabb sértetlenül visszaengedni a tengerbe az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek során kifogott fehérfoltú cápákat, amikor a hajó mellé vontatják őket.

35. cikk

Pörölycápák

(1) Az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek során kifogott, a Sphyrnidae családba tartozó pörölycápákat (a Sphyrna tiburo kivételével) tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni.

(2) Az uniós fogóhajók kötelesek mihamarabb sértetlenül visszaengedni a tengerbe az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek során kifogott pörölycápákat, amikor a hajó mellé vontatják őket.

36. cikk

Selyemcápa (Carcharhinus falciformis)

(1) Az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek során kifogott selyemcápákat tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni.

(2) Az uniós fogóhajók kötelesek mihamarabb sértetlenül visszaengedni a tengerbe az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek során kifogott selyemcápákat, legkésőbb a fogás halraktárakba helyezése előtt, kellő figyelmet fordítva a legénység biztonságára.

(3) Az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységekben részt vevő erszényes kerítőhálós uniós hajóknak további intézkedéseket kell hozniuk a járulékosan fogott selyemcápák túlélési esélyeinek növelése érdekében. A tagállamok a 71. cikkben említett éves jelentés részeként beszámolnak a Bizottságnak az elért eredményekről.

37. cikk

A tudományos megfigyelők és más, felhatalmazott egyének általi mintavételezés a cápafajok esetében

(1) A heringcápa, a nagyszemű rókacápa, a fehérfoltú cápa, (a Sphyrna tiburo kivételével a Sphyrnidae családba tartozó) pörölycápák és a selyemcápa fedélzeten tartására vonatkozóan a 31., a 32., a 34., a 35. és a 36. cikkben foglalt tilalomtól eltérve a tudományos megfigyelők vagy a szerződő fél által biológiai minták gyűjtésére felhatalmazott személyek a kereskedelmi halászat során az alábbi feltételek mellett gyűjthetnek biológiai mintákat:

a)	a biológiai minták csak a hálóbehúzáskor már elpusztult állatokból gyűjthetők;

a biológiai mintákat egy, az ICCAT kutatási és statisztikai állandó bizottságának bejelentett kutatási projekt keretében kell gyűjteni, és a mintákat az említett bizottság által ajánlott kutatási prioritások figyelembevételével kell feldolgozni. A kutatási projektnek tartalmaznia kellene egy olyan részletes dokumentumot, amely ismerteti a projekt célját, az alkalmazandó módszereket, a gyűjtendő minták számát és típusát, valamint az időt és a mintavételi területet;

c)	a biológiai mintákat a kirakodási kikötő vagy az átrakás helyszínének eléréséig a fedélzeten kell tartani; és

minden, e cikknek megfelelően gyűjtött mintát a lobogó szerinti állam engedélyének, bérelt hajók esetében pedig a bérbeadó szerződő fél és a lobogó szerinti állam engedélyének kell kísérnie a végső kirakodási kikötőig. Az ilyen mintákat és a mintaként gyűjtött cápaegyedek egyéb részeit nem lehet forgalomba hozni, illetve értékesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett biológiai minták taxonómiai tanulmányok vagy faunagyűjtemények céljára tartalmazhatnak különösen tövisnyúlványokat, szöveteket, szaporítószerveket, gyomrot, bőrmintákat, spirális bélvezetéket, állkapcsot, egész halat vagy csontvázat.

(3) A mintavételi kampány csak akkor kezdődhet meg, ha az érintett tagállam erre vonatkozóan megadta az engedélyt.

VI. FEJEZET

Tengeri madarak

38. cikk

A tengeri madarak védelmében hozott enyhítő intézkedések a d. sz. 20° és a d. sz. 25° közötti területen

(1) A d. sz. 20° és a d. sz. 25° közötti területen halászó hajók kötelesek az V. mellékletben foglalt követelményeknek és kiegészítő iránymutatásoknak megfelelő madárriasztó zsinórokat és tori rudakat szállítani és használni.

(2) A madárriasztó zsinórokat mindig a horogsoros halászhajóknak a vízre való belépése előtt kell kivetni.

(3) Amennyiben megvalósítható, a madarak nagy száma vagy aktivitása esetén egy második tori rudat és madárriasztó zsinórt is be kell vetni.

(4) Valamennyi hajón tartalék madárriasztó zsinórokat kell tartani oly módon, hogy azok azonnal bevethetők legyenek.

(5) A kardhalra monofil horogsorral halászó horogsoros hajók mentesülnek az (1), (2) és (3) bekezdés követelményei alól, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:

a)	a horogsort éjszaka kihelyezik ki; az éjszaka a halászat földrajzi helyzetére vonatkozó, tengeri napnyugta/napkelte almanachban megállapított tengeri napnyugta és napkelte közötti időszak; és

b)	a horogtól legfeljebb 3 m távolságra legalább 60 g tömegű forgónehezéket helyeznek el az optimális süllyedési ráta eléréséhez.

Az első albekezdésben említett mentesítést alkalmazó hajók lobogó szerinti tagállamai tájékoztatják a Bizottságot az említett hajókra kiterjedő tudományos megfigyelői programjuk keretében kapott tudományos eredményekről.

39. cikk

A tengeri madarak védelmében hozott enyhítő intézkedések a d. sz. 25°-tól délre eső területen

A horogsoros hajók az V. mellékletben foglalt követelményeknek és kiegészítő iránymutatásoknak megfelelően kötelesek az alábbiak közül legalább két enyhítő intézkedést alkalmazni:

a)	a horogsor éjszakai kihelyezése minimális fedélzeti világítással;

b)	madárriasztó zsinórok;

c)	a zsinórok lesúlyozása.

40. cikk

A tengeri madarakkal összefüggő jelentéstételi kötelezettségek

(1) A horogsoros hajók a lobogójuk szerinti tagállam részére gyűjtik és rendelkezésre bocsátják a tengeri madarakkal való kölcsönhatásokkal összefüggő információkat, beleértve a járulékos fogásokkal kapcsolatos információkat is. A tagállamok ezeket az információkat minden év június 30-ig eljuttatják a Bizottságnak. A Bizottság az említett információkat haladéktalanul továbbítja az ICCAT titkárságának.

(2) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a 38. és a 39. cikkben megállapított intézkedések végrehajtásáról, valamint a tengeri madarak halászeszközökkel való véletlen befogásának csökkentésére irányuló uniós cselekvési terv végrehajtásának terén elért előrehaladásról.

VII. FEJEZET

Tengeri teknősök

41. cikk

Tengeri teknősökkel kapcsolatos általános rendelkezések

(1) Az erszényes kerítőhálós hajóknak el kell kerülniük a tengeri teknősök bekerítését, a bekerített vagy a halászeszközökbe – többek között FAD-okba – belegabalyodott tengeri teknősöket pedig kötelesek visszaengedni a tengerbe. A tengeri teknősök és az erszényes kerítőhálók, illetve FAD-ok közötti kölcsönhatásokról be kell számolniuk a lobogójuk szerinti tagállamnak.

(2) A nyílt vízi horogsoros hajók kötelesek a tengeri teknősök biztonságos kezelését, kioldozását és szabadon engedését lehetővé tévő felszereléseket szállítani és használni, amelyek révén maximalizálhatók a tengeri teknősök túlélési esélyei.

(3) A nyílt vízi horogsoros hajókon szolgáló halászoknak a (2) bekezdésben említett felszerelést a VI. mellékletnek megfelelően kell használniuk a tengeri teknősök túlélési esélyei maximalizálása érdekében.

(4) A tagállamok a nyílt vízi horogsoros hajókon szolgáló halászokat kiképzik a tengeri teknősök biztonságos kezelésével és szabadon engedésével kapcsolatos technikákra.

42. cikk

Tengeri teknősökkel összefüggő jelentéstételi kötelezettségek

(1) A tagállamok halászeszközönkénti bontásban gyűjtik a hajóik és a tengeri teknősök között az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek során jelentkező kölcsönhatásokkal összefüggő információkat, amelyeket minden év június 30-ig megküldenek a Bizottságnak. A Bizottság ezeket az információkat minden év július 31-ig továbbítja az ICCAT titkárságának. Ezen információknak tartalmazniuk kell az alábbiakat:

a)	fogási arányok, a halászeszközök jellemzői, időpontok és helyszínek, célfajok és a kezelés módja (azaz elpusztult állapotban visszadobott vagy élve visszaengedett egyedek);

b)	kölcsönhatások a tengeri teknősök faja szerinti bontásban; és

c)	a beleakadás vagy (adott esetben FAD-okba történő) belegabalyodás jellege, a csali típusa, a horog mérete és típusa, valamint az állat mérete.

(2) A tagállamok a 71. cikkben említett éves jelentés részeként minden évben beszámolnak a Bizottságnak a 41. cikk végrehajtásáról és más olyan releváns intézkedésekről, amelyeket az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek vonatkozásában az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) 2010-ben közzétett, a tengeri teknősök halászati műveletek okozta mortalitásának csökkentésére irányuló iránymutatásának végrehajtására hoztak.

VIII. FEJEZET

A kékúszójú tonhalra és a kardhalra vonatkozó halászati lehetőségek

43. cikk

Általános elv

Az 1380/2013/EU rendelet 17. cikkével összhangban a tagállamok a rendelkezésükre álló, a kardhal- és kékúszójútonhal-állományra vonatkozó halászati lehetőségek elosztása során átlátható és objektív – többek között környezetvédelmi, szociális és gazdasági jellegű – kritériumokat alkalmaznak, továbbá törekszenek egyrészt arra, hogy a nemzeti kvótákat méltányosan osszák el a különböző flottaszegmensek között, kellő figyelmet fordítva a hagyományos és a kisüzemi halászatra, másrészt pedig arra, hogy ösztönzőket biztosítsanak olyan uniós halászhajók számára, amelyek szelektív halászeszközt vagy alacsony környezeti hatással járó halászati technikákat alkalmaznak.

III. CÍM

KÖZÖS ELLENŐRZÉSI INTÉZKEDÉSEK

I. FEJEZET

Engedélyek

44. cikk

A nagyméretű halászhajók ICCAT-nyilvántartása

(1) A tagállamok a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben (22) megállapított rendelkezéseknek megfelelően engedélyeket bocsátanak ki a lobogójuk alatt közlekedő nagyméretű halászhajók részére, hogy az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen az ICCAT szabályozása alá eső fajokra halásszanak, illetve ilyen fajokat tartsanak a fedélzeten, rakjanak át vagy rakodjanak ki.

(2) A tagállamok az engedélyezés időpontjában benyújtják a Bizottságnak az (1) bekezdésnek megfelelően engedélyezett nagyméretű halászhajók jegyzékeit. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja az ICCAT titkárságának abból a célból, hogy a jegyzékben szereplő hajókat felvegyék a nagyméretű halászhajók ICCAT-nyilvántartásába.

(3) A tagállamok késedelem nélkül, de legkésőbb 30 napon belük értesítik a Bizottságot minden olyan eseményről, amely szükségessé teszi a nagyméretű halászhajók ICCAT-nyilvántartásának kiegészítését, egyes részeinek törlését vagy módosítását. A Bizottság ezeket az információkat legkésőbb az ilyen esemény napjától számított 45 napon belül eljuttatja az ICCAT titkárságának.

(4) A nagyméretű halászhajók ICCAT-nyilvántartásában nem szereplő nagyméretű halászhajók nem kaphatnak engedélyt arra, hogy az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területről származó, az ICCAT szabályozása alá eső fajokra halásszanak, illetve ilyen fajokat tartsanak fedélzetükön, rakjanak át vagy rakodjanak ki. Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése ilyen esetekben nem alkalmazandó.

II. FEJEZET

Hajóbérlés

45. cikk

Hatály

Ez a fejezet a személyzet nélküli hajóbérlés kivételével az uniós fogóhajók és a szerződő felek fogóhajói között létrejövő olyan hajóbérleti megállapodásokra alkalmazandó, amelyek vonatkozásában az érintett uniós fogóhajók nem változtatják meg lobogójukat.

46. cikk

Általános rendelkezések

(1) Uniós fogóhajók kizárólag bérelt hajókként és kizárólag az alábbi feltételek mellett lehetnek részesei szerződő felekkel megkötött hajóbérleti megállapodásnak:

a)	a bérelt hajóknak rendelkezniük kell a bérbeadó szerződő fél által kibocsátott halászati engedéllyel, és nem szerepelhetnek az ICCAT IUU-jegyzékében;

b)	a bérelt hajók egyidejűleg nem halászhatnak egynél több hajóbérleti megállapodás keretében;

c)	a bérelt hajók fogásait kizárólag a bérbeadó szerződő felek kikötőiben lehet kirakodni, hacsak erről a hajóbérleti megállapodás másként nem rendelkezik; és

d)	a bérbeadó társaságnak a bérbeadó szerződő fél területén kell székhellyel rendelkeznie.

(2) A bérbeadó szerződő félnek megfelelő módon előzetesen engedélyeznie kell a tengeren végzendő átrakási műveleteket, és e műveleteknek meg kell felelniük e cím IV. fejezetének.

47. cikk

Értesítés

(1) A lobogó szerinti tagállam a hajóbérleti megállapodás létrejöttekor bejelenti a Bizottsághoz a hajóbérleti megállapodáshoz való hozzájárulását.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett, Bizottságnak történő bejelentést követő 15 naptári napon belül a Bizottság nem kér további információkat, a bérelt hajó megkezdheti az érintett halászati tevékenységeket.

(3) A lobogó szerinti tagállam minden egyes hajóbérleti megállapodás megszűnéséről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot.

(4) A Bizottság haladéktalanul továbbítja az ICCAT titkárságának az (1) és (3) bekezdésben említett információkat.

III. FEJEZET

A fogások ellenőrzése

48. cikk

A kvótákra és a legkisebb kifogható méretre vonatkozó követelmények betartása

(1) A tagállamok minden év augusztus 20-ig benyújtják a Bizottságnak az ICCAT szabályozása alá eső, kvóták hatálya alá tartozó fajok előző évi fogásaival és a legkisebb kifogható méretre vonatkozó követelmények betartásával kapcsolatos információkat.

(2) A Bizottság ezeket az információkat minden év szeptember 15-ig továbbítja az ICCAT titkárságának.

49. cikk

Mintavétel a fogásokból

(1) Az ICCAT szabályozása alá eső releváns fajok biológiai jellemzőivel kapcsolatos ismeretek bővítése és a szóban forgó fajok állapotfelméréséhez szükséges paraméterek megbecslése érdekében a fogások mintavételezését az (EU) 2017/1004 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (23), az (EU) 2016/1251 bizottsági végrehajtási határozatnak (24), valamint az ICCAT által 1990-ben kiadott „Field manual for statistics and sampling Atlantic tunas and tuna-like fishes” („Az atlanti tonhalfélék és tonhalszerű halak helyszíni statisztikai és mintavételi kézikönyve)” című dokumentumnak megfelelően kell elvégezni.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a fogások e cikk (1) bekezdésében említett mintavételére vonatkozó részletes követelmények tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 75. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

50. cikk

A fogások és a halászati erőkifejtés bejelentése

(1) Hacsak az ICCAT által meghatározott éves határidők teljesítése érdekében a Bizottság másként nem rendelkezik, a tagállamok minden év június 30-ig megküldik a Bizottságnak a következő adatokat (Task I. adatok):

a)	a flottájuk jellemzőivel kapcsolatos információk az előző évre vonatkozóan;

b)	az ICCAT szabályozása alá eső fajok tekintetében az előző évre vonatkozó névleges éves fogási adatok becslései (beleértve a járulékos fogásokat és a visszadobásokra vonatkozó adatokat).

(2) Hacsak az ICCAT által meghatározott éves határidők teljesítése érdekében a Bizottság másként nem rendelkezik, a tagállamok az ICCAT szabályozása alá eső fajok vonatkozásában minden év június 30-ig megküldik a Bizottságnak a következő adatokat (Task II. adatok):

az előző év tekintetében a fogásokra és a halászati erőkifejtésre vonatkozó adatok, részletes idő- és térbeli bontásban; ezen adatoknak tartalmazniuk kell a visszadobott és visszaengedett halmennyiségre vonatkozó becsléseket, valamint fel kell tüntetni mellettük a halak állapotát (élő vagy elpusztult);

b)	a hobbihorgászat keretében az előző évben ejtett fogásokra vonatkozó bármilyen rendelkezésre álló adat.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett információkat a Bizottság haladéktalanul továbbítja az ICCAT titkárságának.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett Task I. és II. adatokra vonatkozó részletes követelmények tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 75. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

IV. FEJEZET

Átrakás

51. cikk

Hatály

(1) Ez a fejezet a következő átrakási műveletekre alkalmazandó:

a)	az ICCAT szabályozása alá eső fajokkal és más, az említett fajokkal együtt kifogott fajokkal összefüggésben az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen végrehajtott átrakási műveletek; és

b)	az ICCAT szabályozása alá eső fajokkal és más, az említett fajokkal együtt az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott fajokkal összefüggésben az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen kívül végrehajtott átrakási műveletek.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve e fejezet nem vonatkozik azokra a tengeren végrehajtott átrakási műveletekre, amelyek során az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen fogott halakat az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen kívül raknak át, amennyiben az ilyen átrakás valamely más regionális tonhalgazdálkodási szervezet által létrehozott átrakási program hatálya alá tartozik.

(3) Ez a fejezet nem alkalmazandó a friss kardhalat a tengeren átrakó, szigonnyal halászó hajókra.

52. cikk

Kikötői átrakás

(1) Valamennyi átrakási műveletet kijelölt kikötőkben kell elvégezni; ez alól kivételt képeznek a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók által az 53–60. cikk alapján végrehajtott átrakási műveletek.

(2) A kikötői átrakás során az uniós halászhajóknak eleget kell tenniük a VII. mellékletben foglalt kötelezettségeknek.

(3) E cikket az 1224/2009/EK rendelet 17–22. cikkének, valamint az 1005/2008/EK rendelet 4., 6., 7. és 8. cikkének sérelme nélkül kell alkalmazni.

53. cikk

Tengeri átrakás

A nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók által tengeren végzett átrakásokat az 54–60. cikkel összhangban kell lebonyolítani.

54. cikk

A szállítóhajók ICCAT-nyilvántartása

(1) A tagállamok a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben (25) megállapított rendelkezéseknek megfelelően engedélyeket adnak ki a lobogójuk alatt közlekedő szállítóhajók részére arra vonatkozóan, hogy az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajóktól tengeren rakományt vegyenek át.

(2) A tagállamok az engedélyezés időpontjában benyújtják a Bizottságnak az (1) bekezdés alapján engedélyezett szállítóhajók jegyzékeit. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja az ICCAT titkárságának abból a célból, hogy a jegyzékben szereplő hajókat felvegyék a szállítóhajók ICCAT-nyilvántartásába.

(3) A lobogó szerinti tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot a szállítóhajóik jegyzékeit érintő bármilyen kiegészítésről, törlésről vagy módosításról. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja az ICCAT titkárságának.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett értesítést az ICCAT titkársága által meghatározott formátum és szerkesztési minta szerint kell elkészíteni, és az értesítésnek tartalmaznia kell a következő információkat:

—	a hajó neve és lajstromszáma,

—	ICCAT nyilvántartási szám (ha van),

—	IMO-szám (ha van),

—	korábbi név (ha volt ilyen),

—	korábbi lobogó (ha volt ilyen),

—	más nyilvántartásokból való korábbi törlésre vonatkozó részletek (ha volt ilyen),

—	nemzetközi rádióhívójel,

—	hajótípus, hossz, bruttó regisztertonna és teherbíró képesség,

—	a tulajdonos(ok) és üzemeltető(k) neve és címe,

—	az átrakásra engedélyezett időszak.

(5) Az 53. cikkben említett tengeri átrakás keretében csak a szállítóhajók ICCAT-nyilvántartásában szereplő szállítóhajók vehetnek át rakományt.

55. cikk

Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók átrakásra vonatkozó engedélyezése

(1) A tagállamok a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet (26) 5. cikkének megfelelően engedélyeket adnak ki a lobogójuk alatt közlekedő nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók részére tengeri átrakásra vonatkozóan.

(2) A tagállamok az engedélyezés időpontjában benyújtják a Bizottságnak a lobogójuk alatt közlekedő, az (1) bekezdés alapján engedélyezett nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók jegyzékeit. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja az ICCAT titkárságának.

(3) A lobogó szerinti tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot a tengeri átrakási műveletek végrehajtására engedéllyel rendelkező, nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajóik jegyzékeit érintő bármilyen kiegészítésről, törlésről vagy módosításról. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja az ICCAT titkárságának.

—	a hajó neve és lajstromszáma,

—	ICCAT nyilvántartási szám,

—	a tengeri átrakásra engedélyezett időszak,

—	a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajó(k) általi igénybevételhez engedéllyel rendelkező szállítóhajó(k) lobogó(i), neve(i) és lajstromszáma(i).

56. cikk

A tengeri átrakásra vonatkozó előzetes engedélyezés

(1) A szerződő felek joghatósága alá tartozó vizeken a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók általi átrakások végrehajtása az érintett szerződő fél előzetes engedélyéhez kötött. Az említett engedély eredeti példányát vagy egy másolatát a hajó fedélzetén kell tartani, és azt kérésre rendelkezésre kell bocsátani az ICCAT regionális megfigyelője részére.

(2) A nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók kizárólag a lobogójuk szerinti tagállam által előzetesen kiadott engedély birtokában végezhetnek tengeri átrakást. Az említett engedélyhez kapcsolódó dokumentáció eredeti példányát vagy egy másolatát a hajó fedélzetén kell tartani, és azt kérésre rendelkezésre kell bocsátani az ICCAT regionális megfigyelője részére.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett előzetes engedélyek beszerzéséhez a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajó parancsnoka vagy tulajdonosa az átrakás tervezett időpontja előtt legalább 24 órával köteles eljuttatni a lobogója szerinti tagállam hatóságainak és a parti szerződő félnek a következő információkat:

a)	a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajó neve és száma a tengeri átrakásra engedéllyel rendelkező nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók ICCAT-nyilvántartásában;

b)	a szállítóhajó neve és száma a szállítóhajók ICCAT-nyilvántartásában;

c)	az átrakni kívánt termékek fajonkénti bontásban (ha ismert), illetve – amennyiben lehetséges – állományonkénti bontásban;

d)	az átrakni kívánt, az ICCAT szabályozása alá eső fajok mennyisége, amennyiben lehetséges állományonkénti bontásban;

e)	az átrakni kívánt, az ICCAT szabályozása alá eső fajokkal együtt kifogott más fajok mennyiségei fajonkénti bontásban (ha ismert);

f)	az átrakás napja és helyszíne;

g)	a fajonkénti, illetve amennyiben lehetséges, állományonkénti bontásban ismertetett fogások ejtésének földrajzi helye ICCAT statisztikai területek szerint.

57. cikk

ICCAT átrakási nyilatkozat

(1) A nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajó parancsnoka vagy tulajdonosa az átrakást követően legkésőbb 15 nappal köteles kitölteni és eljuttatni a lobogója szerinti tagállamnak és a parti szerződő félnek az ICCAT átrakási nyilatkozatot.

(2) A fogadó szállítóhajó parancsnokának ki kell töltenie az ICCAT átrakási nyilatkozatot, amelyet a hajónak a szállítóhajók ICCAT-nyilvántartásában rögzített száma kíséretében az átrakás befejezését követő 24 órán belül el kell küldenie az ICCAT titkárságának, a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajó lobogója szerinti szerződő félnek és a saját lobogója szerinti tagállamnak.

(3) A kirakodás előtt legalább 48 órával a fogadó szállítóhajó parancsnokának az ICCAT átrakási nyilatkozatot – a hajónak a szállítóhajók ICCAT-nyilvántartásában rögzített száma kíséretében – el kell juttatnia a kirakodás helye szerinti állam illetékes hatóságainak.

(4) Az ICCAT szabályozása alá eső minden faj és az e fajokkal együtt kifogott más fajok valamely szerződő fél területén kirakodott vagy oda importált, akár feldolgozás előtt álló, akár a fedélzeten feldolgozott, tengeren átrakott mennyiségeit az első értékesítésig az ICCAT átrakási nyilatkozatnak kell kísérnie.

58. cikk

A tengeri átrakások felügyeletét szolgáló ICCAT regionális megfigyelői program

(1) Minden tagállam biztosítja, hogy a tengeren átrakást végző minden szállítóhajó fedélzetén jelen legyen egy ICCAT regionális megfigyelő, összhangban a tengeri átrakások felügyeletét szolgáló, a VIII. mellékletben megállapított ICCAT regionális megfigyelői programmal.

(2) Az 1224/2009/EK rendelet 73. cikkének sérelme nélkül az ICCAT regionális megfigyelőnek ellenőriznie kell az e fejezetben foglalt előírások betartását és különösen azt, hogy az átrakott mennyiségek összhangban vannak-e az ICCAT átrakási nyilatkozatban bejelentett fogásokkal és a halászhajó naplójában rögzített fogásokkal.

(3) A hajóknak az ICCAT regionális megfigyelő fedélzeti jelenléte nélkül tilos az átrakás megkezdése vagy folytatása az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen, kivéve a vis maior eseteit, amelyeket megfelelő módon be kell jelenteni az ICCAT titkárságának.

59. cikk

Jelentéstételi kötelezettségek

(1) Azon nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók lobogó szerinti tagállama, amelyek az előző évben rakományt raktak át, és az olyan szállítóhajók lobogó szerinti tagállama, amelyek az előző évben rakományt vettek át, minden év augusztus 15-ig megküldi a Bizottságnak az alábbiakat:

a)	az előző évben átrakott, az ICCAT szabályozása alá eső fajok fogásmennyisége fajonkénti és – amennyiben lehetséges – állományonkénti bontásban;

b)	az ICCAT szabályozása alá eső fajokkal együtt kifogott más olyan fajok mennyiségei fajonkénti bontásban (ha ismert), amelyeket az előző évben átraktak;

c)	azon nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók jegyzéke, amelyek az előző évben átrakási műveletet végeztek;

d)	átfogó jelentés, amely értékeli az azokra a szállítóhajókra kirendelt ICCAT regionális megfigyelők jelentéseinek tartalmát és következtetéseit, amelyek rakományt vettek át nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajóktól.

(2) A Bizottság az (1) bekezdés alapján kapott információkat minden év szeptember 15-ig továbbítja az ICCAT titkárságának.

60. cikk

A bejelentett adatok következetessége

A tengeren átrakást végző nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók lobogója szerinti tagállam – szükség esetén a kirakodás helye szerinti állammal együttműködésben – áttekinti az e rendelet alapján kapott információkat annak ellenőrzésére, hogy az egyes hajók bejelentett fogásai, átrakásai és kirakodásai következetesek-e. Ezt az ellenőrzést úgy kell elvégezni, hogy a hajót minél kevésbé akadályozzák és zavarják, valamint hogy a halak minőségi romlását elkerülik.

V. FEJEZET

Tudományos megfigyelői programok

61. cikk

Nemzeti tudományos megfigyelői programok létrehozása

(1) A tagállamok nemzeti tudományos megfigyelői programokat hoznak létre, amelyek az alábbiakat hivatottak biztosítani:

a)	legalább 5 %-os megfigyelői lefedettség valamennyi, nyílt vízi horogsorral, erszényes kerítőhálóval és horgászbottal folytatott halászatban alkalmazott halászati erőkifejtés tekintetében;

b)	bérelt hajók esetében – az a) pontban foglaltaktól eltérve – legalább 10 %-os megfigyelői lefedettség valamennyi, nyílt vízi horogsorral, erszényes kerítőhálóval és horgászbottal folytatott halászatban alkalmazott halászati erőkifejtés tekintetében;

c)	a flotta működésének reprezentatív időbeli és térbeli lefedése a pontos és megfelelő adatok gyűjtése érdekében, figyelembe véve a flották és a halászati tevékenységek jellemzőit;

d)	adatgyűjtés a halászati művelet minden vonatkozásáról, a fogásokat is beleértve, a 63. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett megfigyelői lefedettség számítása a következőképpen történik:

a)	az erszényes kerítőhálós halászatban a halászati műveletek vagy halászutak számában;

b)	a nyílt vízi horogsoros halászatban a halászati napok, a horogsor-kihelyezések vagy a halászutak számában; illetve

c)	a horgászbotos halászatban a halászati napok számában.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve azon 15 méter teljes hosszúságnál rövidebb hajók esetében, amelyek esetében olyan, rendkívüli biztonsági aggályok merülnek fel, amelyek megakadályozzák a megfigyelő fedélzetre vételét, a tagállam a tudományos megfigyelés tekintetében alternatív módszert is alkalmazhat. Az említett alternatív módszernek az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottakhoz hasonló lefedettséget és azokkal egyenértékű adatgyűjtést kell biztosítania. Az érintett tagállamok az alternatív módszert részletesen bemutatják a Bizottságnak.

(4) A Bizottság a (3) bekezdésben említett alternatív módszer részleteit értékelés céljából eljuttatja az ICCAT kutatási és statisztikai állandó bizottságának. Az alternatív módszereket végrehajtásuk előtt az ICCAT-bizottságnak az ICCAT éves ülésén jóvá kell hagynia.

62. cikk

A tudományos megfigyelők képesítése

A tagállamok biztosítják, hogy a megfigyelők részesültek az előírt képzésben, rendelkeznek a megfelelő képesítéssel, valamint hogy alkalmazásuk előtt jóváhagyták őket. A megfigyelőknek a következő feltételeknek kell megfelelniük:

a)	kellő ismeretek és elegendő tapasztalat a fajok azonosításához és a különféle halászeszköz-konfigurációkkal kapcsolatos információk gyűjtéséhez;

b)	az ICCAT állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseinek kielégítő ismerete;

c)	jó megfigyelőképességgel kell rendelkezniük és képesnek kell lenniük a program keretében gyűjtendő adatok pontos rögzítésére;

d)	képesnek kell lenniük biológiai minták gyűjtésére;

e)	a megfigyelő nem lehet a megfigyelés tárgyát képező halászhajó személyzetének tagja; és

f)	a megfigyelő nem lehet a megfigyelés tárgyát képező halászati tevékenységben részt vevő halászhajó-társaság alkalmazottja.

63. cikk

A tudományos megfigyelők feladatai

(1) A tagállamok mindenekelőtt megkövetelik, hogy a megfigyelők:

rögzítsék és jelentsék a halászati tevékenységgel kapcsolatos információkat, amelyek magukban foglalják legalább a következőket:

a célfajok összes fogására, a járulékos fogásokra és a visszadobásokra (beleértve a cápákat, a tengeri teknősöket, a tengeri emlősöket és a tengeri madarakat), a méret szerinti összetételre és a kezelés módjára (azaz a fedélzeten tartott, az elpusztult állapotban visszadobott és az élve visszaengedett egyedekre) vonatkozó adatok, valamint az élettörténet-tanulmányok készítéséhez használt biológiai mintákra (például ivarmirigyekre, otolitokra, tövisnyúlványokra, pikkelyekre) vonatkozó adatok;

ii.

a halászati műveletre vonatkozó információk, beleértve a fogás helyszínét (földrajzi szélesség és hosszúság szerint), a halászati erőkifejtéssel kapcsolatos információk (például halászati műveletek száma, horgok száma stb.), az egyes halászati műveletek dátuma, adott esetben ideértve a halászati tevékenység megkezdésének és befejezésének időpontját is;

b)	megfigyeljék és rögzítsék a járulékos fogásokat mérséklő intézkedések alkalmazását és más releváns információkat;

c)	adott esetben tegyenek javaslatot arra vonatkozóan, hogy szerintük miként fokozható az állományvédelmi intézkedések és a tudományos megfigyelés hatékonysága.

(2) A tagállamok gondoskodnak a megbízható adatgyűjtési protokollok használatáról, szükség esetén a fényképek vagy videokamerák alkalmazását is beleértve.

(3) A hajóparancsnokok megfelelő hozzáférést biztosítanak a hajóhoz és az általa végzett műveletekhez annak érdekében, hogy a megfigyelők hatékonyan végezhessék feladataikat.

64. cikk

Az összegyűjtött információk benyújtása

A tagállamok minden év június 30-ig benyújtják a Bizottságnak a nemzeti tudományos megfigyelői programjuk keretében gyűjtött információkat. A Bizottság ezeket az információkat minden év július 31-ig továbbítja az ICCAT titkárságának.

VI. FEJEZET

Harmadik országbeli halászhajók ellenőrzése tagállami kikötőkben

65. cikk

A kijelölt kikötők és kapcsolattartó pontok bejelentésére vonatkozó kötelezettség

(1) Azok a tagállamok, amelyek kikötőikbe olyan harmadik országbeli hajókat kívánnak beengedni, amelyek fedélzetükön az ICCAT szabályozása alá eső olyan fajokat vagy ilyen fajokból készült olyan halászati termékeket szállítanak, amelyeket korábban nem rakodtak ki vagy raktak át kikötőkben, az alábbiak szerint járnak el:

a)	az 1005/2008/EK rendelet 5. cikke alapján kijelölik azokat a kikötőiket, amelyekbe a harmadik országbeli halászhajók belépési engedélyt kérhetnek;

b)	kijelölnek egy kapcsolattartó pontot az 1005/2008/EK rendelet 6. cikke szerinti előzetes értesítés fogadása céljából;

c)	kijelölnek egy kapcsolattartó pontot az e rendelet 66. cikke szerinti kikötői ellenőrző vizsgálati jelentések továbbítása céljából.

(2) A tagállamok a kijelölt kikötők és kapcsolattartó pontok jegyzékét érintő bárminemű változást azok érvénybe lépése előtt legalább 30 nappal megküldik a Bizottságnak. A Bizottság ezeket az információkat a változások érvénybe lépése előtt legalább 14 nappal eljuttatja az ICCAT titkárságának.

66. cikk

A kikötői ellenőrző vizsgálatokkal összefüggő jelentéstételi kötelezettségek

(1) Az ellenőrző vizsgálatot végző tagállam az ellenőrző vizsgálat befejezését követő legfeljebb 10 napon belül megküldi a Bizottságnak az 1005/2008/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében említett kikötői ellenőrzési jelentés [helyesen: kikötői ellenőrző vizsgálati jelentés] egy példányát. A Bizottság ezeket az információkat az ellenőrző vizsgálat befejezését követő legfeljebb 14 napon belül továbbítja az ICCAT titkárságának.

(2) Ha a kikötői ellenőrző vizsgálati jelentés nem küldhető el az (1) bekezdésben említett 10 napon belül, az ellenőrző vizsgálatot végző tagállam az említett időszakon belül értesíti a Bizottságot a késedelem okairól és arról, hogy a jelentés benyújtására mikor fog sor kerülni.

(3) Ha az ellenőrző vizsgálat során gyűjtött információk alapján okkal feltételezhető, hogy egy harmadik országbeli hajó megsértette az ICCAT állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseit, az 1005/2008/EK rendelet 11. cikkét kell alkalmazni.

VII. FEJEZET

Jogérvényesítés

67. cikk

A tagállamok által bejelentett feltételezett jogsértések

(1) Az 1005/2008/EK rendelet 48. cikkének (4) bekezdésében foglalt követelményeken túlmenően a tagállamok az ICCAT éves ülése előtt legalább 140 nappal benyújtanak a Bizottságnak minden olyan dokumentált információt, amely az ICCAT állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseinek szerződő felek általi lehetséges megsértésére utal. A Bizottság megvizsgálja ezeket az információkat és adott esetben az ICCAT éves ülése előtt legalább 120 nappal továbbítja őket az ICCAT titkárságának.

(2) A tagállamok benyújtják a Bizottságnak az olyan 12 méteres vagy annál nagyobb teljes hosszúságú fogóhajók, az olyan halfeldolgozó hajók, vontatóhajók, átrakásban érintett hajók és segédhajók jegyzékét, amelyek a folyó és az azt megelőző évben a feltételezések szerint IUU-halászati tevékenységet folytattak az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen; e jegyzékekhez mellékelni kell a vélelmezett IUU halászatot alátámasztó bizonyítékot. E jegyzéket az ICCAT éves ülése előtt legalább 140 nappal be kell nyújtani. A Bizottság megvizsgálja ezeket az információkat, valamint azt, hogy az információkat kellően dokumentálták-e, majd azokat az ICCAT éves ülése előtt legalább 120 nappal továbbítja az ICCAT titkárságának az ICCAT IUU-jegyzéktervezetének elkészítése céljából.

68. cikk

ICCAT IUU-jegyzéktervezet

A tagállamok szorosan nyomon követik az ICCAT ügyvezető titkára által körbeküldött ICCAT IUU-jegyzéktervezeten szereplő hajókat annak érdekében, hogy meghatározhassák e hajók tevékenységeit, továbbá a hajók nevét, lobogóját vagy bejegyzett tulajdonosát érintő lehetséges változásokat.

69. cikk

Az ICCAT ügyvezető titkára által bejelentett feltételezett jogsértések

(1) Ha a Bizottság az ICCAT ügyvezető titkárától bármilyen olyan információt kap, amelyek szerint valamely tagállam esetében felmerül a szabálysértés gyanúja, a Bizottság ezt az információt haladéktalanul továbbítja az érintett tagállamnak.

(2) Az érintett tagállam legalább 45 nappal az ICCAT éves ülése előtt a Bizottság rendelkezésére bocsátja a feltételezett szabálysértéssel összefüggésben elvégzett valamennyi vizsgálat eredményeit, és ismerteti a Bizottsággal a megfelelési problémák kezelése érdekében meghozott intézkedéseket. A Bizottság ezeket az információkat az ICCAT éves ülése előtt legalább 30 nappal megküldi az ICCAT ügyvezető titkárának.

70. cikk

A szerződő felek által bejelentett feltételezett jogsértések

(1) A tagállamok kapcsolattartó pontot jelölnek ki a kikötői ellenőrző vizsgálati jelentések szerződő felektől történő fogadása céljából.

(2) A tagállamok az (1) bekezdésben említett kapcsolattartó pontot érintő bárminemű változást azok érvénybe lépése előtt legalább 30 nappal megküldik a Bizottságnak. A Bizottság ezeket az információkat a változások érvénybe lépése előtt legalább 14 nappal továbbítja az ICCAT titkárságának.

(3) Ha a tagállam által kijelölt kapcsolattartó pont valamely szerződő féltől olyan kikötői ellenőrző vizsgálati jelentést kap, amely bizonyítékkal szolgál arra vonatkozóan, hogy az adott tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajó megsértette az ICCAT állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseit, a tagállam haladéktalanul kivizsgálja a jogsértést, majd az említett kikötői ellenőrző vizsgálati jelentés kézhezvételétől számított 160 napon belül tájékoztatja a Bizottságot a vizsgálat állásáról és az esetlegesen meghozott jogérvényesítési intézkedésekről.

(4) Ha a lobogó szerinti tagállam nem tudja betartani az (3) bekezdésben említett határidőt, értesíti a Bizottságot a késedelem okairól és arról, hogy a vizsgálat állásáról szóló jelentés benyújtására mikor fog sor kerülni.

(5) A Bizottság ezeket az információkat az kikötői ellenőrző vizsgálati jelentés kézhezvételétől számított 180 napon belül továbbítja az ICCAT titkárságának, valamint a 71. cikkben említett éves jelentésbe belefoglalja a vizsgálatok állásával és a lobogó szerinti tagállam által meghozott bármilyen jogérvényesítési intézkedéssel kapcsolatos információkat.

IV. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

71. cikk

Éves jelentés

(1) A tagállamok minden év augusztus 20-ig halászati, kutatási, statisztikai, gazdálkodási, vizsgálati és az IUU-halászat elleni küzdelemre vonatkozó információkat, illetve szükség szerint bármilyen kiegészítő információt tartalmazó éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az előző naptári évre vonatkozóan.

(2) Az éves jelentésnek információkat kell tartalmaznia a járulékos fogások és a visszadobott halmennyiség mérséklésére tett lépésekről, valamint bármilyen, e tárgyban folytatott releváns kutatásról.

(3) A Bizottság összegyűjti az (1) és (2) bekezdés alapján beérkezett információkat, és haladéktalanul továbbítja azokat az ICCAT titkársága számára.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cikk szerinti éves jelentés formátumára vonatkozó részletes követelmények tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 75. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

72. cikk

Bizalmas kezelés

Az e rendelet keretében gyűjtött és kicserélt adatokat az 1224/2009/EK rendelet 112. és 113. cikkében megállapított, a bizalmas adatkezelés tekintetében alkalmazandó szabályoknak megfelelően kell kezelni.

73. cikk

Módosítási eljárás

(1) Amennyiben az a már meglévő ICCAT-ajánlásokat érintő, az Unióra nézve kötelező erejűvé váló módosításoknak az uniós jogban történő végrehajtásához szükséges és amennyiben az uniós jogban történő módosítások nem lépnek túl az ICCAT-ajánlásokban foglaltakon, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 74. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak módosítása céljából:

a)	II–VIII. melléklet;

a 7. cikk (1) bekezdésében, a 8. cikkben, a 9. cikk (1) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésében, a 14. cikk (1) és (3) bekezdésében, a 18. cikkben, a 20. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében, a 22. cikk (2) bekezdésében, a 23. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 26. cikk (1) és (3) bekezdésében, a 40. cikk (1) bekezdésében, a 42. cikk (1) bekezdésében, a 44. cikk (3) bekezdésében, a 47. cikk (2) bekezdésében, a 48. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 50. cikk (1) és (2) bekezdésében, az 56. cikk (3) bekezdésében, az 57. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében, az 59. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 64. cikkben, a 65. cikk (2) bekezdésében, a 66. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 67. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 69. cikk (2) bekezdésében, a 70. cikk (2), (3) és (5) bekezdésében és a 71. cikk (1) bekezdésében megállapított határidők;

c)	a 14. cikk (1) bekezdésének b) pontjában megállapított terület;

d)	a 19. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 24. cikk (2) bekezdésében és a 29. cikk (2) és (3) bekezdésében megállapított legkisebb kifogható méretek;

e)	a 19. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 21. cikkben és a 24. cikk (3) bekezdésében megállapított tűréshatárok;

f)	a horgok és a horogsorok tekintetében a 25. cikkben és a 38. cikk (5) bekezdésének b) pontjában megállapított műszaki előírások;

g)	a tudományos megfigyelői programoknak a 29. cikk (1) bekezdésében, valamint a 61. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában megállapított lefedettsége;

a 11. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében, a 12. cikkben, a 20. cikk (2) bekezdésében, a 26. cikk (1) bekezdésében, a 42. cikk (1) bekezdésében, a 50. cikk (1) és (2) bekezdésében, az 54. cikk (4) bekezdésében, az 55. cikk (4) bekezdésében, az 56. cikk (3) bekezdésében és az 59. cikk (1) bekezdésében megállapított információ- és adattípusok;

i)	a műszerezett bójáknak a 9. cikk (4) bekezdésében megállapított maximális száma.

(2) Az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott módosítások szigorúan az érintett ICCAT-ajánlások uniós jogban való végrehatására korlátozódnak.

74. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 73. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2017 december 3-tól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 73. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 73. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

75. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot az 1380/2013/EU rendelet 47. cikke által létrehozott Halászati és Akvakultúra-ágazati Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

76. cikk

Az 1936/2001/EK rendelet módosításai

Az 1936/2001/EK rendelet 4., 5., 6., 6a., 7., 8a., 8b., 8c., 9., 9a. és 10–19. cikkét el kell hagyni.

77. cikk

Az 1984/2003/EK rendelet módosításai

Az 1984/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

a)	a 3. cikk a következő pontokkal egészül ki: „g) »nagyméretű halászhajók«: a 20 méteres vagy annál nagyobb teljes hosszúságú halászhajók; h) »nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók«: a 24 méteres vagy annál nagyobb teljes hosszúságú nyílt vízi horogsoros hajók;”;

a 4. cikk (2) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„c)	ha a halászatot nagyméretű halászhajó folytatja, csak akkor fogadható el, ha az adott hajó szerepel az ICCAT hajónyilvántartásában.”;

az 5. cikk (2) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„c)	ha a halászatot nagyméretű halászhajó folytatja, csak akkor hitelesíthető, ha az adott hajó szerepel az ICCAT hajónyilvántartásában.”;

a 2. fejezet a következő szakasszal egészül ki:

„4. szakasz

Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen átrakott termékek vonatkozásában a tagállamokra háruló követelmények

7a. cikk

Statisztikai dokumentumok és jelentéstétel

(1) Statisztikai dokumentumok hitelesítésekor a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajó lobogó szerinti tagállama gondoskodik arról, hogy az átrakott mennyiségek összhangban álljanak a hajó által bejelentett fogásmennyiségekkel.

(2) Miután meggyőződött arról, hogy az átrakási műveletek elvégzésére az (EU) 2017/2107 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 51–58. cikkének megfelelően került sor, a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók lobogó szerinti tagállama hitelesíti az átrakott halakra vonatkozó statisztikai dokumentumokat. Az említett hitelesítésnek a tengeri átrakások felügyeletét szolgáló ICCAT regionális megfigyelői programon keresztül kapott információkon kell alapulnia.

(3) A tagállamok előírják, hogy a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók által az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott, a statisztikai dokumentációs programok hatálya alá tartozó fajoknak az adott tagállam területére való bevitele során a szóban forgó fajok rakományához mellékelni kell a tengeri átrakási műveletek végzésére engedéllyel rendelkező nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók ICCAT-jegyzékében szereplő hajók vonatkozásában hitelesített statisztikai dokumentumokat és az ICCAT átrakási nyilatkozat egy példányát.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2107 rendelete (2017. november 15.) az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságot (ICCAT) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról, valamint az 1936/2001/EK, az 1984/2003/EK és az 520/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 315., 2017.11.30., 1. o.)”."

78. cikk

Az 520/2007/EK rendelet módosításai

Az 520/2007/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdését, II. címét, valamint II., III. és IV. mellékletét el kell hagyni.

79. cikk

Hatálybelépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2017. november 15-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

M. MAASIKAS

(1) HL C 34., 2017.2.2., 142. o.

(2) Az Európai Parlament 2017. október 3-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2017. október 23-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(4) A Tanács 98/392/EK határozata (1998. március 23.) az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. december 10-i tengerjogi egyezményének és az egyezmény XI. részének végrehajtásáról szóló, 1994. július 28-i megállapodásnak az Európai Közösség általi megkötéséről (HL L 179., 1998.6.23., 1. o.).

(5) A Tanács 86/238/EGK határozata (1986. június 9.) a Közösségnek az 1984. július 10-én Párizsban aláírt, az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezmény részes államai meghatalmazottai konferenciájának záróokmányához csatolt jegyzőkönyvvel módosított egyezményhez történő csatlakozásáról (HL L 162., 1986.6.18., 33. o.).

(6) Az eljárás száma 2015/0289(COD), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(7) A Tanács 1936/2001/EK rendelete (2001. szeptember 27.) a hosszú távon vándorló halfajok bizonyos állományainak halászatára vonatkozó ellenőrzési intézkedések megállapításáról (HL L 263., 2001.10.3., 1. o.).

(8) A Tanács 520/2007/EK rendelete (2007. május 7.) a hosszú távon vándorló fajok egyes állományainak védelmét célzó technikai intézkedések megállapításáról és a 973/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 123., 2007.5.12., 3. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1627 rendelete (2016. szeptember 14.) az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves helyreállítási tervről, valamint a 302/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 252., 2016.9.16., 1. o.).

(10) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(12) A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

(13) A Bizottság 404/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. április 8.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 112., 2011.4.30., 1. o.).

(14) A Tanács 1005/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o.).

(15) A Bizottság 2015/98/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. november 18.) az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezményből és az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú együttműködésről szóló egyezményből adódó, az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerinti uniós nemzetközi kötelezettségek végrehajtásáról (HL L 16., 2015.1.23., 23. o.).

(16) A Tanács 1984/2003/EK rendelete (2003. április 8.) a kékúszójú tonhal, a kardhal, valamint a nagyszemű tonhal Közösségen belüli kereskedelmére vonatkozó statisztikai ellenőrzési rendszer bevezetéséről (HL L 295., 2003.11.13., 1. o.).

(17) Az eljárás száma 2015/0289(COD), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(18) Az eljárás száma 2015/0289(COD), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(19) Az eljárás száma 2015/0289(COD), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(20) A Tanács 1967/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről, a 2847/93/EGK rendelet módosításáról és az 1626/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2006.12.30., 11. o.).

(21) A Bizottság (EU) 2017/218 végrehajtási rendelete (2017. február 6.) az uniós halászflotta-nyilvántartásról (HL L 34., 2017.2.9., 9. o.).

(22) Az eljárás száma 2015/0289(COD), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(23) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1004 rendelete (2017. május 17.) a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló uniós keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról és a 199/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2017.6.20., 1. o.).

(24) A Bizottság (EU) 2016/1251 végrehajtási határozata (2016. július 12.) a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására vonatkozó, a 2017–2019 közötti időszakra szóló többéves uniós program elfogadásáról (HL L 207., 2016.8.1., 113. o.).

(25) Az eljárás száma 2015/0289(COD), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(26) Az eljárás száma 2015/0289(COD), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

I. MELLÉKLET

AZ ICCAT SZABÁLYOZÁSA ALÁ ESŐ FAJOK

Család	Latin név	Magyar név
Scombridae	Acanthocybium solandri	Keskenycsíkos spanyol makréla
	Allothunnus fallai	Karcsú tonhal
	Auxis rochei	Harántsávos tonmakréla
	Auxis thazard	Tonmakréla
	Euthynnus alletteratus	Kis tonhal
	Gasterochisma melampus	Legyezőszárnyú makréla
	Katsuwonus pelamis	Bonitó
	Orcynopsis unicolor	Karcsú palamida
	Sarda sarda	Palamida
	Scomberomorus brasiliensis	Fűrészes spanyolmakréla
	Scomberomorus cavalla	Királymakréla
	Scomberomorus maculatus	Foltos spanyolmakréla
	Scomberomorus regalis	Karibi királymakréla
	Scomberomorus tritor	Nyugat-afrikai spanyolmakréla
	Thunnus alalunga	Germon
	Thunnus albacares	Sárgaúszójú tonhal
	Thunnus atlanticus	Atlanti tonhal
	Thunnus maccoyii	Déli kékúszójú tonhal
	Thunnus obesus	Nagyszemű tonhal
	Thunnus thynnus	Kékúszójú tonhal
Istiophoridae	Istiophorus albicans	Atlanti vitorláskardoshal
	Makaira indica	Fekete marlin
	Makaira nigricans	Kormos marlin
	Tetrapturus albidus	Fehér marlin
	Tetrapturus belone	Mediterrán lándzsáshal
	Tetrapturus georgii	Kerekpikkelyes lándzsáshal
	Tetrapturus pfluegeri	Atlanti lándzsáshal
Xiphiidae	Xiphias gladius	Kardhal
Alopiidae	Alopias superciliosus	Nagyszemű rókacápa
Carcharhinidae	Carcharhinus falciformis	Selyemcápa
	Carcharhinus longimanus	Fehérfoltú cápa
	Prionace glauca	Kékcápa
Lamnidae	Isurus oxyrinchus	Lándzsafogú cápa
Lamnidae	Lamna nasus	Heringcápa
Sphyrnidae	Sphyrna spp.	Pörölycápák
Coryphaenidae	Coryphaena hippurus	Nagy aranymakrahal

II. MELLÉKLET

A HALCSOPORTOSULÁST ELŐIDÉZŐ ESZKÖZRE (FAD) VONATKOZÓ GAZDÁLKODÁSI TERVEK KIDOLGOZÁSÁRA VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁSOK

A szerződő felek erszényes kerítőhálós és horgászbotos hajókból álló flottáira vonatkozó FAD-gazdálkodási tervbe bele kell foglalni az alábbiakat:

Leírás

a)	FAD típusa: AFAD = lehorgonyzott; DFAD = sodródó;

b)	jeladó/bója típusa;

c)	az erszényes kerítőhálónként és FAD-típusonként telepíthető FAD-ok maximális száma;

d)	az AFAD-ok közötti minimális távolság;

e)	a járulékos fogások csökkentésére és hasznosítására vonatkozó politika;

f)	más eszköztípusokkal való kölcsönhatás mérlegelése;

g)	a FAD-ok tulajdonjogi viszonyaival kapcsolatos nyilatkozat vagy politika.

Intézményi keretek

a)	a FAD-gazdálkodási tervvel összefüggő intézményi hatáskörök;

b)	a FAD-telepítés jóváhagyására irányuló kérelmezési eljárások;

c)	a hajótulajdonosoknak és -parancsnokoknak a FAD-ok telepítésével és használatával kapcsolatos kötelezettségei;

d)	FAD-pótlási politika;

e)	e rendeleten túlmutató kiegészítő jelentéstételi kötelezettségek;

f)	a FAD-okkal összefüggő konfliktuskezelési politika;

g)	az egyes tilalmi területekre vagy időszakokra vonatkozó részletek, például parti tengerek, hajózási útvonalak, a kisüzemi halászattal érintett területek közelsége stb.

A FAD építési jellemzői és követelményei

a)	a FAD tervezési jellemzői (leírás);

b)	világítási követelmények;

c)	radarreflektorok;

d)	látható távolság;

e)	FAD-jelzések és -azonosító;

f)	rádióbója-jelzések és -azonosító (sorozatszámokra vonatkozó előírás);

g)	szonárral felszerelt bója-jelzések és -azonosító (sorozatszámokra vonatkozó előírás);

h)	műholdas adóvevők;

i)	a biológiailag lebomló FAD-okkal kapcsolatban végzett kutatás;

j)	a FAD-ok elveszítésének vagy szándékos elhagyásának megelőzése;

k)	a FAD-ok begyűjtésének kezelése.

4.	A FAD-gazdálkodási terv alkalmazási időszaka

5.	A FAD-gazdálkodási terv végrehajtásának nyomon követésére és áttekintésére szolgáló eszközök

III. MELLÉKLET

A TELEPÍTETT FAD-OK NEGYEDÉVENKÉNT ÖSSZEÁLLÍTOTT JEGYZÉKE

FAD-azonosító		A FAD és elektronikus berendezések típusa		A FAD tervezési jellemzői				Észrevétel
FAD-jelzés	Kísérő jeladó azonosítója	FAD-típus	A kísérő jeladó és/vagy elektromos berendezések típusa	A FAD úszó része		A FAD víz alatti felfüggesztő szerkezete
FAD-jelzés	Kísérő jeladó azonosítója	FAD-típus	A kísérő jeladó és/vagy elektromos berendezések típusa	Méretek	Anyagok	Méretek	Anyagok
(1)	(1)	(2)	(3)	(4)	(5)	(4)	(6)	(7)
…	…	…	…	…	…	…	…	…
…	…	…	…	…	…	…	…	…

(1) Ha a FAD-jelzés és a kísérő jeladó azonosítója hiányzik vagy olvashatatlan, azt említse meg, valamint bocsásson rendelkezésre minden olyan információt, amely segíthet a FAD tulajdonosának azonosításában.

(2) Lehorgonyzott FAD, sodródó természetes FAD vagy sodródó mesterséges FAD.

(3) Például GPS, szonár stb. Ha a FAD-hoz nem kapcsolódik elektronikus berendezés, annak hiányát is meg kell említeni.

(4) Például szélesség, hossz, magasság, mélység, szembőség stb.

(5) Adja meg a szerkezet és a burkolat anyagát, valamint jelölje meg, hogy az anyag biológiailag lebomlik-e.

(6) Például hálók, kötelek, pálmalevelek stb., valamint adja meg az anyag vonatkozásában az élőlények beleakadásának kockázatával járó és/vagy a biológiai lebonthatósági jellemzőket.

(7) A megvilágításra vonatkozó előírásokat, valamint a radarreflektorokkal és a látható távolságokkal összefüggő információkat ebben a szakaszban kell megadni.

IV. MELLÉKLET

A IDŐBELI ÉS TERÜLETI TILALOM HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ FÖLDRAJZI TERÜLETEN TRÓPUSI TONHALFÉLÉKRE HALÁSZÓ HAJÓKKAL SZEMBEN A MEGFIGYELŐI PROGRAMMAL KAPCSOLATBAN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK

Feladataik ellátásához a megfigyelőknek a következő képességekkel kell rendelkezniük:

—	elegendő tapasztalat a fajok és a halászeszközök felismeréséhez,

—	az ICCAT állományvédelmi és állománygazdálkodási intézkedések kielégítő ismerete, amelyet a tagállamok által az ICCAT képzési iránymutatások alapján kiállított bizonyítvány tanúsít,

—	jó megfigyelőképesség és a megfigyelések pontos rögzítésére való alkalmasság,

—	a megfigyelt hajó lobogója szerinti állam nyelvének kielégítő ismerete.

A megfigyelők nem lehetnek a megfigyelés tárgyát képező halászhajó személyzetének tagjai, valamint eleget kell tenniük a következő feltételeknek:

a)	valamely szerződő fél állampolgárai;

b)	képesek a 3. pontban foglalt feladatok elvégzésére;

c)	aktuálisan nincsenek pénzügyi vagy más érdekeltségeik a trópusitonhal-halászatban.

A megfigyelők feladatai

A megfigyelők különösen a következő feladatokat látják el:

nyomon követik, hogy a halászhajók megfelelnek-e az ICCAT-bizottság által elfogadott vonatkozó állományvédelmi és állománygazdálkodási intézkedéseknek.

A megfigyelők ezen belül:

i.	rögzítik és jelentik a halászati tevékenységekre vonatkozó információkat;

ii.	megfigyelik és mennyiségileg megbecsülik a fogásokat, valamint ellenőrzik a hajónaplóba bejegyzett adatokat;

iii.	észlelik és feljegyzik az ICCAT állományvédelmi és állománygazdálkodási intézkedéseit esetlegesen megsértő halászati tevékenységet folytató hajókat;

iv.	ellenőrzik a hajónak a halfogó tevékenység közbeni földrajzi helyzetét;

v.	tudományos munkát végeznek, például – amennyiben az ICCAT előírja – Task II. adatokat gyűjtenek az az ICCAT kutatási és statisztikai állandó bizottságának irányelvei alapján;

b)	a saját biztonságukat kellőképpen figyelembe véve haladéktalanul bejelentenek minden, a hajó által a 11. cikkben említett területen és időszakban FAD-ok alkalmazásával végzett halászati tevékenységet;

c)	az e 3. pont szerint összegyűjtött információkat összefoglaló általános jelentéseket készítenek, illetve a hajóparancsnoknak lehetőséget biztosítanak arra, hogy releváns információkat fűzzön a jelentésekhez.

A megfigyelők a halászhajók és a halgazdaságok halászati és átrakási műveleteivel kapcsolatos valamennyi információt kötelesek bizalmasan kezelni, és erre az ellenőri kinevezésükkel egyidejűleg írásos formában is kötelezettséget vállalnak.

A megfigyelőknek meg kell felelniük a hajó lobogója szerinti azon tagállam jogszabályaiban és előírásaiban szereplő követelményeknek, amely a megfigyelő kirendelésének helye szerinti hajó felett joghatóságot gyakorol.

A megfigyelők kötelesek tiszteletben tartani az alá- és fölérendeltségi viszonyokat és azokat az általános magatartási szabályokat, amelyek a hajó teljes személyzetére vonatkoznak, feltéve, hogy e szabályok nem ütköznek a megfigyelők e program keretében előírt feladataival és a 7. cikkben foglalt kötelezettségekkel.

A lobogó szerinti tagállamok kötelezettségei

A halászhajók lobogója szerinti tagállamoknak a megfigyelők és a halászhajók parancsnokai vonatkozásában különösen a következőket kell biztosítaniuk:

a)	a megfigyelők hozzáférhetnek a hajó személyzetéhez, a halászeszközökhöz és a berendezésekhez;

a 3. pontban foglalt feladataik végrehajtásának megkönnyítése érdekében a megfigyelők kérésre a következő berendezésekhez is hozzáférhetnek, amennyiben ilyenek találhatók azokon a hajókon, amelyekre kirendelték őket:

i.	műholdas navigációs berendezés;

ii.	használatban lévő radarképernyő;

iii.	elektronikus kommunikációs eszközök;

c)	a megfigyelőknek a tisztekével egyenértékű szállást kell biztosítani, beleértve az elhelyezést, élelmezést és a megfelelő szaniterhelyiségeket;

d)	a megfigyelőknek megfelelő helyet kell biztosítani a parancsnoki hídon vagy a kormányosfülkében az adminisztratív munka elvégzésére, valamint a fedélzeten a megfigyelői feladatok ellátására; és

e)	a lobogó szerinti tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a hajóparancsnokok, a személyzet és a hajótulajdonosok ne akadályozzák, fenyegessék, zavarják, befolyásolják, vesztegessék meg vagy kíséreljék meg megvesztegetni a megfigyelőket feladataik teljesítése közben.

V. MELLÉKLET

AZ ENYHÍTŐ INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ MŰSZAKI MINIMUMELŐÍRÁSOK

Enyhítő intézkedés

Leírás

Előírás

Éjszakai halászati műveletek minimális fedélzeti világítással

A tengeri napkelte és napnyugta közötti időszakban nem végezhető halászati művelet. A fedélzeti világítást minimálisra kell korlátozni.

A tengeri napnyugta és a tengeri napkelte időpontját a tengerészeti almanach táblázatai határozzák meg a megfelelő szélességi fok, helyi idő és nap szerint. A minimális fedélzeti világítás nem sértheti a biztonsági és hajózási minimumelőírásokat.

Madárriasztó zsinórok

A madárriasztó zsinórokat a horogsor kihelyezésekor kell telepíteni azért, hogy a madarak ne közelíthessék meg a horogelőkét.

A legalább 35 méter hosszú hajók:

—

legalább 1 madárriasztó zsinórt telepítenek. Adott esetben, ha a madarak nagy száma vagy aktivitása azt indokolttá teszi, ajánlatos a hajókra egy második madárriasztó rudat, illetve zsinórt is szerelni; mindkét madárriasztó zsinórt egyidejűleg kell telepíteni, a kihelyezés alatt álló horogsor mindkét oldalán egyet-egyet,

—	a madárriasztó zsinórok víz feletti hosszúságának el kell érnie legalább a 100 métert,

—	kötelező a kellő hosszúságú szalagok használata, amelyek nyugodt körülmények között elérik a tenger felszínét,

—	a hosszú szalagokat egymástól legfeljebb 5 méter távolságra kell elhelyezni.

A 35 méternél rövidebb hajók:

—	legalább 1 madárriasztó zsinórt telepítenek,

—	a zsinórok víz feletti mért hosszúságának el kell érnie legalább a 75 métert,

—

hosszú és/vagy rövid (de 1 méternél hosszabb) szalagokat kell használni, amelyeket a következő közökkel kell elhelyezni:

—	rövid: egymástól legfeljebb 2 méter távolságra,

—	hosszú: a madárriasztó zsinór első 55 méterén egymástól legfeljebb 5 méter távolságra.

A madárriasztó zsinórok kialakításával és telepítésével összefüggésben további iránymutatások találhatók a madárriasztó zsinórok kialakítására és telepítésére vonatkozó alábbi kiegészítő iránymutatásokban.

A zsinórok lesúlyozása

Kihelyezés előtt a horogelőkén zsinórnehezékeket kell elhelyezni.

A horogtól számított 1 méteren belül összesen több mint 45 g rögzített nehezék; illetve

a horogtól számított 3–5 méteren belül összesen több mint 60 g rögzített nehezék; illetve

a horogtól számított 4 méteren belül összesen több mint 98 g rögzített nehezék.

A MADÁRRIASZTÓ ZSINÓROK KIALAKÍTÁSÁRA ÉS TELEPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ IRÁNYMUTATÁSOK

Preambulum

A madárriasztó zsinórok telepítésére vonatkozó műszaki minimumelőírások a fenti táblázatban találhatók. Ezek a kiegészítő iránymutatások a horogsoros hajók által alkalmazandó madárriasztó zsinórokra vonatkozó szabályok kialakítását és végrehajtását hivatottak elősegíteni. Noha a dokumentum viszonylag részletes iránymutatással szolgál, a madárriasztó zsinórok hatékonyságának javítását célzó kísérletek mindazonáltal bátorítandó kezdeményezések, feltéve, hogy teljesülnek a fenti táblázatban foglalt előírások. Az iránymutatások figyelembe vesznek olyan környezeti és működési tényezőket is, mint az időjárási körülmények, a kihelyezési sebesség vagy a hajó mérete, hiszen ezek mind befolyásolják a csalikat védő madárriasztó zsinór hatékonyságát és kialakítását. A madárriasztó zsinór kialakítása és alkalmazása az említett tényezők függvényében eltérő lehet, feltéve, hogy hatékonysága ezáltal nem romlik. Mivel a madárriasztó zsinórok kialakítása folyamatos tökéletesítésre szorul, a jövőben ezen iránymutatásokat felül kell vizsgálni.

A madárriasztó zsinór kialakítása

A vízben lévő madárriasztó zsinór valamely szakaszán elhelyezett megfelelő vontatott eszköz fokozhatja az eszköz víz feletti kiterjedését.

A zsinór víz feletti része ne legyen túl feszes, hogy kiszámíthatatlan mozgásával távol tarthassa a madarakat, ugyanakkor ne legyen túl laza sem, nehogy a szél túlságosan kilengesse.

A zsinórt lehetőleg erős forgatószerkezettel kell a hajóhoz rögzíteni, hogy elkerülhető legyen összegabalyodása.

A szélben kiszámíthatatlanul mozgó, feltűnő színű anyagból (például vörös poliuretánnal bevont, nagy szakítószilárdságú vékony zsinórból) készült szalagokat a madárriasztó zsinórhoz erősített erős háromágú forgatószerkezetről kell lelógatni (amely tovább csökkenti az összegabalyodás esélyét).

Minden egyes szalagnak két vagy több szálból kell állnia.

A szalagpárokat egy-egy kapocs segítségével le lehet választani a kötélről, ami egyszerűbbé teszi a zsinór elrakodását.

A madárriasztó zsinórok telepítése

A zsinórt a hajón rögzített póznára kell felfüggeszteni. A póznát olyan magasra kell állítani, hogy a zsinór a hajó mögött megfelelő távolságról védje a csalikat, és ne akadhasson bele a halászeszközökbe. Minél magasabb a pózna, annál hatékonyabban biztosítható a csalik védelme. Például 7 méter körüli víz feletti magasság esetén mintegy 100 méter hosszan védhetők a csalik.

Ha a hajók csak egy madárriasztó zsinórt használnak, azt a süllyedő csaliktól szélirányba kell elhelyezni. Ha a csalival ellátott horgokat a hajósodron kívül helyezik ki, madárriasztó zsinór rögzítési pontjának a hajónak a csalik vízbe helyezése szerinti oldalától néhány méterre, a víz felett kell elhelyezkednie. Amennyiben a hajók két madárriasztó zsinórt használnak, a csalival ellátott horgokat a madárriasztó zsinórokkal határolt területen belül kell elhelyezni.

A csalik madarakkal szembeni hatékonyabb védelme érdekében érdemes egyszerre több madárriasztó zsinórt használni.

Tekintettel a madárriasztó zsinórok esetleges elszakadására vagy összegabalyodására, gondoskodni kell tartalék madárriasztó zsinórokról, hogy a megrongálódott zsinórokat ki lehessen cserélni, és ezáltal a halászati tevékenységet megszakítás nélkül folytatni lehessen. A biztonsági és műveleti problémák minimalizálása érdekében a madárriasztó zsinórra felszerelhetők vágóeszközök arra az esetre, ha a horogsor úszója megtekeredne vagy összekuszálódna a madárriasztó zsinór vízben lévő szakaszával.

Amennyiben a halászok csalikivető berendezést alkalmaznak, össze kell hangolniuk a madárriasztó zsinór és a gép használatát. E célból gondoskodni kell arról, hogy a csalikivető berendezés a horgokat közvetlenül a madárriasztó zsinór által védett vízfelületre vesse ki. Olyan csalikivető berendezés (vagy berendezések) alkalmazása esetén, amely képes a hajó mindkét oldalára csalit kivetni, két madárriasztó zsinórt kell használni.

A horogelőke kézzel történő kivetése során a halászoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a csalival ellátott horgok és a feltekert horogelőke-szakaszok kivetése a madárriasztó zsinór által védett vízfelületre történjék annak érdekében, hogy ezáltal elkerülhető legyen a hajócsavar okozta turbulencia, amely lassíthatja a csalik süllyedésének ütemét.

A madárriasztó zsinór kihelyezésének és visszahúzásának megkönnyítésére a halászok kézi, elektromos vagy hidraulikus csörlőt is használhatnak.

VI. MELLÉKLET

A TENGERI TEKNŐSÖK VISSZAENGEDÉSÉRE VONATKOZÓ RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

A biztonságos kezelés módszereit illetően:

Ha tengeri teknőst kell eltávolítani a vízből, a horgokba vagy halászeszközökbe belegabalyodott tengeri teknősöket megfelelő kosaras emelővel vagy merítőhálóval a fedélzetre kell emelni. A vízből nem húzható ki tengeri teknős úgy, hogy a testéhez horgászzsinór rögzül, vagy a teste ilyen zsinórba van belegabalyodva. Ha a tengeri teknős nem távolítható el biztonságosan a vízből, a személyzetnek a horoghoz a lehető legközelebbi ponton el kell vágnia a zsinórt úgy, hogy a tengeri teknős ne szenvedjen további szükségtelen sérüléseket.

ii.

Tengeri teknősök fedélzetre vétele esetén a hajóüzemeltetőknek vagy a személyzetnek a visszaengedés előtt fel kell mérnie a kifogott vagy halászeszközbe belegabalyodott tengeri teknősök állapotát. A nehezen mozgó vagy nem reagáló tengeri teknősöket – amennyire lehetséges – a fedélzeten kell tartani, és visszaengedésük előtt segítséget kell nekik nyújtani, hogy túlélési esélyük a lehető legnagyobb legyen. E módszereket részletesebben kifejti a tengeri teknősök halászati műveletek okozta mortalitásának csökkentéséről szóló FAO-iránymutatás.

iii.	A halászati műveletek során vagy a nemzeti megfigyelői programok keretében (például gyűrűzés közben) kezelt tengeri teknősökkel – amennyire csak lehetséges – a tengeri teknősök halászati műveletek okozta mortalitásának csökkentéséről szóló FAO-iránymutatásban foglaltaknak megfelelően kell bánni.

A zsinórvágók használatáról:

i.	A horogsoros hajók kötelesek a fedélzetükön zsinórvágókat tartani és használni, ha a tengeri teknősök visszaengedésekor a horgok nem távolíthatók el a tengeri teknősök megsebzése nélkül.

ii.	Más olyan típusú halászeszközt használó hajók, amelybe a tengeri teknősök belegabalyodhatnak, kötelesek zsinórvágókat tartani a fedélzetükön, és ezeket a halászeszközök biztonságos eltávolításához és a tengeri teknősök visszaengedéséhez használni.

A horogeltávolító eszközök használatáról:

i.	A horogsoros hajók kötelesek horogeltávolító eszközöket tartani a fedélzetükön annak érdekében, hogy a horgokat hatékonyan eltávolíthassák a tengeri teknősökből.

ii.	Horog lenyelése esetén nem szabad megkísérelni a horog eltávolítását. Ehelyett a zsinórt a horoghoz lehető legközelebbi ponton el kell vágni oly módon, hogy a tengeri teknős ne szenvedjen további szükségtelen sérüléseket.

VII. MELLÉKLET

KIKÖTŐI ÁTRAKÁS

1. Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott tonhalak és tonhalszerű fajok, valamint az említett területen e fajokkal együtt kifogott bármilyen más faj uniós hajók által vagy uniós kikötőkben végzett kikötői átrakása az alábbiak szerint történik:

Jelentéstételi kötelezettségek

2. Halászhajó

2.1 Az átrakási műveletek előtt legalább 48 órával a halászhajó parancsnokának értesítenie kell a kikötő szerinti állam hatóságait a szállítóhajó nevéről és az átrakás dátumáról/időpontjáról.

2.1 A halászhajó parancsnoka az átrakáskor köteles tájékoztatni a hajó lobogója szerinti tagállamot a következőkről:

—	az átrakni kívánt tonhalak és tonhalszerű fajok mennyisége, amennyiben lehetséges, állományonkénti bontásban,

—	az átrakni kívánt, a tonhalakkal és tonhalszerű fajokkal együtt kifogott egyéb fajok mennyisége, fajonkénti bontásban (ha ismert),

—	az átrakás napja és helye,

—	a fogadó szállítóhajó neve, lajstromszáma és lobogója, és

—	a fajonkénti, illetve amennyiben lehetséges, állományonkénti bontásban ismertetett fogások ejtésének földrajzi helye ICCAT statisztikai területek szerint.

2.3 Az érintett halászhajó parancsnoka az átrakás után legkésőbb 15 nappal köteles kitölteni és eljuttatni a hajó lobogója szerinti tagállamnak az ICCAT átrakási nyilatkozatot és adott esetben a hajónak a halászhajók ICCAT-nyilvántartásában szereplő számát.

3. Fogadó hajó

3.1 A fogadó szállítóhajó parancsnoka legalább 24 órával az átrakás előtt és az átrakás végén köteles tájékoztatni a kikötő szerinti állam hatóságait a hajójára átrakott tonhalak és tonhalszerű fajok kifogott mennyiségéről, továbbá köteles 24 órán belül kitölteni és elküldeni az illetékes hatóságoknak az ICCAT átrakási nyilatkozatot.

3.2 A fogadó szállítóhajó parancsnoka a kirakodás megkezdése előtt legalább 48 órával köteles kitölteni és elküldeni a kirakodás helye szerinti állam illetékes hatóságainak az ICCAT átrakási nyilatkozatot.

A kikötő szerinti és a kirakodás helye szerinti államok közötti együttműködés

4. A fenti pontokban említett kikötő szerinti állam és a kirakodás helye szerinti állam – szükség esetén többek között a halászhajó lobogója szerinti szerződő féllel együttműködésben – áttekinti az e melléklet rendelkezései szerint kapott információkat annak igazolására, hogy az egyes hajók vonatkozásában bejelentett fogások, átrakások és kirakodások között nincs ellentmondás. Ezt az ellenőrzést úgy kell elvégezni, hogy a hajót minél kevésbé akadályozzák és zavarják, valamint hogy a fogott hal minősége ne romoljon.

Jelentéstétel

5. Az ICCAT részére benyújtandó éves jelentésében a halászhajó lobogója szerinti tagállam megadja a hajói által végrehajtott átrakások részleteit.

VIII. MELLÉKLET

A TENGERI ÁTRAKÁSOK FELÜGYELETÉT SZOLGÁLÓ ICCAT REGIONÁLIS MEGFIGYELŐI PROGRAM

Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen rakomány átvételére engedéllyel rendelkező hajók ICCAT-nyilvántartásában szereplő, tengeri átrakást végző szállítóhajók számára a tagállamok előírják, hogy az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen végzett valamennyi átrakási művelet idejére ICCAT regionális megfigyelőt kell a fedélzetre venniük.

A megfigyelőket az ICCAT nevezi ki, és olyan szállítóhajók fedélzetére kell kirendelni őket, amelyek engedéllyel rendelkeznek arra, hogy az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen rakományt vegyenek át az ICCAT regionális megfigyelői programját végrehajtó szerződő felek lobogója alatt közlekedő nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajóktól.

A megfigyelők kijelölése

A feladatok ellátásához a kijelölt megfigyelőknek a következő feltételeknek kell megfelelniük:

—	bizonyított képesség az ICCAT szabályozása alá eső fajok és halászeszközök azonosítására; nagy előnyt élveznek azok a személyek, akik megfigyelőként már szereztek tapasztalatot nyílt vízi horogsoros halászhajón,

—	az ICCAT állományvédelmi és állománygazdálkodási intézkedéseinek kielégítő ismerete,

—	ó megfigyelőképesség és a megfigyelések pontos rögzítésére való alkalmasság,

—	a megfigyelt hajó lobogója szerinti állam nyelvének kielégítő ismerete.

A megfigyelők kötelezettségei

A megfigyelők:

a)	el kellett, hogy végezzék az ICCAT által kidolgozott iránymutatásokban előírt technikai képzést;

b)	nem lehetnek állampolgárai a fogadó szállítóhajó lobogója szerinti államnak;

c)	alkalmasaknak kell lenniük az 5. pontban foglalt feladatok elvégzésére;

d)	szerepelniük kell a megfigyelők ICCAT által vezetett jegyzékében;

e)	nem lehetnek a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajó vagy a szállítóhajó személyzetének tagjai, illetve nem lehetnek a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajót vagy a szállítóhajót üzemeltető társaság alkalmazottai.

A megfigyelők kötelesek nyomon követni, hogy a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajó vagy a szállítóhajó betartja-e az ICCAT által elfogadott vonatkozó állományvédelmi és állománygazdálkodási intézkedéseket. A megfigyelők feladatai elsősorban a következőkre terjednek ki:

5.1

A szállítóhajóra rakományt átrakni kívánó nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajón még az átrakás előtt látogatást tesznek, és megvizsgálják a 9. pontban felsoroltakat a következők érdekében:

a)	ellenőrzik, hogy érvényes-e a halászhajónak az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott tonhalak és tonhalszerű fajok kifogására, valamint az említett területen e fajokkal együtt kifogott bármilyen más faj halászatára szóló engedélye vagy jogosítványa;

b)	ellenőrzik a halászhajónak a tengeri átrakásra vonatkozó, a lobogó szerinti szerződő fél, illetve – adott esetben – a parti állam által kibocsátott előzetes engedélyét;

c)	fajonként és – amennyiben lehetséges – állományonként ellenőrzik és feljegyzik a fedélzeten tartott fogás teljes mennyiségét, valamint a szállítóhajóra átrakandó mennyiségeket;

d)	meggyőződnek a műholdas hajómegfigyelési rendszer (VMS) működéséről, valamint megvizsgálják a hajónaplót és – amennyiben lehetséges – az abban szereplő bejegyzéseket;

e)	ellenőrzik, hogy a fedélzeten lévő fogás bármely részét más hajókról helyezték-e át, valamint ellenőrzik az ilyen áthelyezésekkel kapcsolatos dokumentációt;

amennyiben vannak arra utaló jelek, hogy a halászhajó bármilyen jogsértésben érintett, a jogsértés(eke)t haladéktalanul jelzik a szállítóhajó parancsnokának (kellően figyelembe véve a biztonsági szempontokat) és a megfigyelői programot végrehajtó társaságnak, amelynek a jelentést mihamarabb továbbítania kell a halászhajó lobogója szerinti szerződő fél hatóságainak; és

g)	a megfigyelői jelentésben rögzítik a halászhajón ellátott feladatok eredményeit.

5.2

Megfigyelik a szállítóhajó tevékenységeit, valamint:

a)	rögzítik a végrehajtott átrakási tevékenységeket és jelentést tesznek róluk;

b)	ellenőrzik a hajó átrakás közbeni földrajzi helyzetét;

c)	megfigyelik, valamint fajonkénti bontásban (ha ismert), illetve – amennyiben lehetséges – állományonkénti bontásban megbecsülik a tonhalak és tonhalszerű fajok átrakott mennyiségeit;

d)	megfigyelik, valamint fajonkénti bontásban (ha ismert) megbecsülik a tonhalakkal és tonhalszerű fajokkal együtt kifogott egyéb fajok mennyiségét;

e)	ellenőrzik és feljegyzik az érintett nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajó nevét és ICCAT nyilvántartási számát;

f)	ellenőrzik az átrakási nyilatkozatban szereplő adatokat, amennyiben lehetséges, a nagyméretű nyílt vízi horogsoros halászhajó naplójával történő összevetés útján is;

g)	hitelesítik az átrakási nyilatkozatban szereplő adatokat;

h)	ellenjegyzik az átrakási nyilatkozatot; és

i)	megfigyelik és a megfigyelő kiszállásának helye szerinti kikötőben történő kirakodás során fajonként megbecsülik a termékek mennyiségét annak igazolására, hogy a kirakodott mennyiségek összhangban állnak-e a tengeri átrakások során átvett mennyiségekkel.

5.3

Emellett a megfigyelők:

a)	napi jelentést készítenek a szállítóhajó átrakási tevékenységeiről;

b)	a megfigyelői feladatoknak megfelelően összegyűjtött információkat összefoglaló általános jelentéseket készítenek, valamint lehetőséget biztosítanak a hajóparancsnoknak, hogy a jelentésbe bármilyen releváns információt belefoglaljon;

c)	a megfigyelési időszak leteltét követő 20 napon belül eljuttatják az ICCAT titkárságának a b) pontban említett általános jelentést;

d)	az ICCAT által meghatározottak szerint bármilyen más feladatot ellátnak.

A megfigyelők a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók halászati műveleteivel és az ilyen hajók tulajdonosaival kapcsolatos valamennyi információt bizalmasan kezelik, és erre a megfigyelői kinevezésükkel egyidejűleg írásos formában is kötelezettséget vállalnak.

A megfigyelőknek meg kell felelniük a hajó lobogója szerinti tagállam, illetve adott esetben azon parti állam jogszabályaiban és előírásaiban szereplő követelményeknek, amely a megfigyelő kirendelésének helye szerinti hajó felett joghatóságot gyakorol.

A szállítóhajók lobogója szerinti államok feladatai

A regionális megfigyelői programnak a szállítóhajók lobogója szerinti tagállamok és e hajók parancsnokai tekintetében történő végrehajtásával összefüggő feltételek különösen az alábbiakra terjednek ki:

a)	a megfigyelők hozzáférhetnek a hajó személyzetéhez, a releváns dokumentumokhoz, valamint a halászeszközökhöz és felszerelésekhez;

az 5. pontban foglalt feladataik végrehajtásának megkönnyítése érdekében a megfigyelők kérésre a következő berendezésekhez is hozzáférhetnek, amennyiben ilyenek találhatók azokon a hajókon, amelyekre kirendelték őket:

i.	műholdas navigációs berendezés;

ii.	használatban lévő radarképernyő;

iii.	elektronikus kommunikációs eszközök; és

iv.	az átrakott termék lemérésére használt mérleg;

c)	a megfigyelőknek a tisztekével egyenértékű szállást kell biztosítani, beleértve az elhelyezést, élelmezést és a megfelelő szaniterhelyiségeket;

d)	a megfigyelőknek megfelelő helyet kell biztosítani a parancsnoki hídon vagy a kormányosfülkében az adminisztratív munka elvégzésére, valamint a fedélzeten a megfigyelői feladatok ellátására;

a megfigyelők számára lehetővé kell tenni, hogy meghatározzák az átrakási művelet megfigyeléséhez, valamint az átrakott fajok/állományok és mennyiségek megbecsléséhez legalkalmasabb helyet és módszert. E tekintetben a szállítóhajó parancsnokának – kellően figyelembe véve a biztonsági és gyakorlati megfontolásokat – eleget kell tennie a megfigyelők igényeinek, többek között a megfigyelők általi szemrevételezés céljából a szállítóhajó fedélzetén kérésre ideiglenesen ki kell állítania a termékeket, valamint kellő időt kell biztosítania a megfigyelőknek feladataik ellátásához. A megfigyelést a tevékenységek lehető legkisebb mértékű zavarásával kell végezni úgy, hogy elkerülhető legyen az átrakott termékek minőségromolása;

f)	a 10. pont rendelkezéseinek fényében a szállítóhajó parancsnokának gondoskodnia kell arról, hogy a megfigyelő minden szükséges segítséget megkapjon a szállítóhajó és a halászhajó közötti biztonságos közlekedéshez, amennyiben az időjárási és más körülmények lehetővé teszik ilyen művelet végzését; és

g)	a lobogó szerinti tagállamok biztosítják, hogy a parancsnokok, a személyzet és a hajótulajdonosok ne akadályozzák, fenyegessék, zavarják, befolyásolják, vesztegessék meg vagy kíséreljék meg megvesztegetni a megfigyelőket feladataik ellátása során.

A nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók átrakási műveletek közbeni feladatai

10.

Lehetővé kell tenni, hogy a megfigyelők látogatást tegyenek a halászhajón, ha az időjárási és más körülmények azt megengedik, valamint hogy hozzáférjenek a személyzethez, minden releváns dokumentációhoz és a hajó minden olyan részéhez, amely nélkülözhetetlen az 5. pontban foglalt megfigyelői feladatok elvégzéséhez. A halászhajó parancsnokának gondoskodnia kell arról, hogy a megfigyelő minden szükséges segítséget megkapjon a szállítóhajó és halászhajó közötti biztonságos közlekedéshez. Amennyiben a körülmények elfogadhatatlan mértékű kockázatot jelentenek a megfigyelő biztonságára, és a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajó meglátogatása nem lehetséges az átrakási műveletek megkezdése előtt, a szóban forgó műveletek akkor is végrehajthatók.

A megfigyelők díjai

11.

E program végrehajtásának költségeit az átrakási műveleteket végezni kívánó nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók lobogója szerinti szerződő felek finanszírozzák. A díjat a program összköltsége alapján kell kiszámítani. Az említett díjat az ICCAT titkárságának egy külön számlájára kell befizetni, amelyet a program végrehajtása tekintetében az ICCAT titkársága kezel.

12.

A nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók csak akkor vehetnek részt a tengeri átrakási programban, ha a 11. pont szerinti díjak befizetésre kerültek.