(1)

Az 513/2013/EU rendelettel (5) az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok (a továbbiakban: modulok) és alapvető részeik (azaz elemek és lemezek) Európai Unióba (a továbbiakban: Unió) irányuló behozatalára.

(2)

Az exportáló gyártók egy csoportja azzal bízta meg a Kínai Gép- és Elektronikus Termék Export-import Kereskedelmi Kamarát (továbbiakban: CCCME), hogy a nevükben nyújtson be árra vonatkozó kötelezettségvállalást a Bizottsághoz, mely kérésnek a CCCME eleget is tett. Az árra vonatkozó kötelezettségvállalás feltételeiből egyértelműen kitűnik, hogy az egyes exportáló gyártók árra vonatkozó egyedi kötelezettségvállalásainak összevonásáról van szó, amelyeket az adminisztráció egyszerűsítése miatt a CCCME koordinál.

(3)

A Bizottság a 2013/423/EU határozattal (6) elfogadta ezt az árra vonatkozó kötelezettségvállalást az ideiglenes dömpingellenes vám tekintetében. Az ideiglenes dömpingellenes vámmal kapcsolatos kötelezettségvállalás elfogadása nyomán szükségessé vált technikai jellegű módosítások végrehajtása érdekében a Bizottság a 748/2013/EU rendelettel (7) módosította az 513/2013/EU rendeletet.

(4)

Az 1238/2013/EU végrehajtási rendelettel a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínából származó vagy ott feladott modulok és elemek (a továbbiakban: érintett termékek) Unióba irányuló behozatalára. Az 1239/2013/EU végrehajtási rendelettel a Tanács végleges kiegyenlítő vámot is kivetett az érintett termékek Unióba irányuló behozatalára.

(5)

Az exportáló gyártók egy csoportja (a továbbiakban: exportáló gyártók) és a CCCME által az árra vonatkozóan felajánlott kötelezettségvállalás módosított változatával kapcsolatos értesítést követően a Bizottság a 2013/707/EU végrehajtási határozattal (8) megerősítette az árra vonatkozó módosított kötelezettségvállalás (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) elfogadását a végleges intézkedések alkalmazási időszaka tekintetében. A határozat melléklete felsorolja azokat az exportáló gyártókat, amelyek tekintetében a kötelezettségvállalást elfogadták. Ezek közé tartoznak a következő vállalatok is:

(6)

A 2014/657/EU végrehajtási határozattal (9) a Bizottság elfogadta az exportáló gyártók és a CCCME által a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó érintett termékekre, azaz a Kínából származó vagy ott feladott, jelenleg az ex 8541 40 90 KN-kód (TARIC-kódok: 8541409021, 8541409029, 8541409031 és 8541409039) alá tartozó, az exportáló gyártók által előállított modulokra és elemekre (a továbbiakban: a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termék) vonatkozó kötelezettségvállalás végrehajtásához kapcsolódó pontosításokra irányulóan megfogalmazott javaslatot. A (4) preambulumbekezdésben említett dömpingellenes és kiegyenlítő vámok a kötelezettségvállalással együtt a továbbiakban együttesen: intézkedések.

(7)

Az (EU) 2015/866 végrehajtási rendelettel (10) a Bizottság három exportáló gyártó tekintetében visszavonta a kötelezettségvállalás elfogadását.

(8)

Az (EU) 2015/1403 végrehajtási rendelettel (11) a Bizottság egy további exportáló gyártó tekintetében visszavonta a kötelezettségvállalás elfogadását.

(9)

Az (EU) 2015/2018 végrehajtási rendelettel (12) a Bizottság két exportáló gyártó tekintetében visszavonta a kötelezettségvállalás elfogadását.

(10)

A Bizottság a dömpingellenes intézkedésekre vonatkozóan hatályvesztési felülvizsgálatot indított az Európai Unió Hivatalos Lapjában2015. december 5-én közzétett, az eljárás megindításáról szóló értesítéssel (13).

(11)

A Bizottság a kiegyenlítő intézkedésekre vonatkozóan hatályvesztési felülvizsgálatot indított az Európai Unió Hivatalos Lapjában2015. december 5-én közzétett, az eljárás megindításáról szóló értesítéssel (14).

(12)

A Bizottság a dömpingellenes és a kiegyenlítő intézkedésekre vonatkozóan emellett részleges időközi felülvizsgálatot is indított az Európai Unió Hivatalos Lapjában2015. december 5-én közzétett, az eljárás megindításáról szóló értesítéssel (15).

(13)

Az (EU) 2016/115 végrehajtási rendelettel (16) a Bizottság egy további exportáló gyártó tekintetében visszavonta a kötelezettségvállalás elfogadását.

(14)

Az (EU) 2016/185 végrehajtási rendelettel (17) a Bizottság kiterjesztette az 1238/2013/EU tanácsi rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott érintett termékek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámot a Malajziában és Tajvanon feladott – függetlenül attól, hogy az árut Malajziából és Tajvanról származóként jelentették-e be vagy sem – érintett termékek behozatalára.

(15)

Az (EU) 2016/184 végrehajtási rendelettel (18) a Bizottság kiterjesztette az 1239/2013/EU tanácsi rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott érintett termékek behozatalára kivetett végleges kiegyenlítő vámot a Malajziában és Tajvanon feladott – függetlenül attól, hogy az árut Malajziából és Tajvanról származóként jelentették-e be vagy sem – érintett termékek behozatalára.

(16)

Az (EU) 2016/1045 végrehajtási rendelettel (19) a Bizottság egy további exportáló gyártó tekintetében visszavonta a kötelezettségvállalás elfogadását.

(17)

Az (EU) 2016/1382 végrehajtási rendelettel (20) a Bizottság öt további exportáló gyártó tekintetében visszavonta a kötelezettségvállalás elfogadását.

(18)

Az (EU) 2016/1402 végrehajtási rendelettel (21) a Bizottság három további exportáló gyártó tekintetében visszavonta a kötelezettségvállalás elfogadását.

(19)

Az (EU) 2016/1998 végrehajtási rendelettel (22) a Bizottság öt további exportáló gyártó tekintetében visszavonta a kötelezettségvállalás elfogadását.

(20)

Az (EU) 2016/2146 végrehajtási rendelettel (23) a Bizottság két további exportáló gyártó tekintetében visszavonta a kötelezettségvállalás elfogadását.

(21)

A (10)–(12) preambulumbekezdésben említett hatályvesztési és időközi felülvizsgálatokat követően a Bizottság az (EU) 2017/366 (24) és az (EU) 2017/367 végrehajtási rendelettel (25) fenntartotta a hatályban levő intézkedéseket.

(22)

A Bizottság az intézkedések formájára vonatkozóan emellett részleges időközi felülvizsgálatot is indított az Európai Unió Hivatalos Lapjában2017. március 3-án közzétett, az eljárás megindításáról szóló értesítéssel (26).

(23)

Az (EU) 2017/454 végrehajtási rendelettel (27) a Bizottság négy exportáló gyártó tekintetében visszavonta a kötelezettségvállalás elfogadását.

(24)

Az (EU) 2017/615 végrehajtási határozattal (28) a Bizottság elfogadta az exportáló gyártók egy csoportjának és a CCCME-nek a kötelezettségvállalás végrehajtásával kapcsolatos javaslatát.

(25)

Az (EU) 2017/941 végrehajtási rendelettel (29) a Bizottság két exportáló gyártó tekintetében visszavonta a kötelezettségvállalás elfogadását.

(26)

Az exportáló gyártók többek között vállalták, hogy a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó terméket az Unióba irányuló behozatal éves mennyiségének a kötelezettségvállalásban meghatározott mértékéig (a továbbiakban: éves szint) nem értékesítik egy adott minimális importár (a továbbiakban: minimális importár) alatt az első független uniós vevő részére. A minimális importár készpénz egyenértékes alapon lett megállapítva. Ha a fizetési feltételek eltérnek a készpénz egyenértékes alaptól, a minimális importár betartásának vizsgálata során bizonyos mértékű levonást alkalmaznak a számla értékéből.

(27)

A kötelezettségvállalás – egy nem teljes körű felsorolás formájában – egyértelművé teszi azt is, hogy mi minősül a kötelezettségvállalás megszegésének. A felsorolt elemek között szerepelnek a vevőkkel kötött kompenzációs megállapodások, illetve az érintett termék származására vagy az exportőr kilétére vonatkozó félrevezető nyilatkozatok. Ugyancsak a kötelezettségvállalás megszegésének minősül az olyan kereskedelmi rendszerben való részvétel, amely a kijátszás veszélyét hordozza magában. A felsorolt elemek értelmében a kötelezettségvállalás megszegését jelenti továbbá a kötelezettségvállalásban meghatározott olyan kereskedelmi számla kibocsátása, amely vonatkozásában az alapul szolgáló pénzügyi ügylet nincs összhangban annak névértékével.

(28)

Továbbá az exportáló gyártók vállalták, hogy az általuk előállított vagy forgalmazott, a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó terméken kívül más termékből nem értékesítenek a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termék értékesítéséből származó összárbevétel egy alacsony százalékos határértékén felül ugyanazon vevők részére, amelyeknek a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó terméket értékesítik (a továbbiakban: a párhuzamos értékesítésre vonatkozó korlát).

(29)

A kötelezettségvállalás arra is kötelezi az exportáló gyártókat, hogy negyedévente részletesen tájékoztassák a Bizottságot az Unióba irányuló összes exportértékesítésükről (a továbbiakban: negyedéves jelentések). A jelentéstétel részét képezi továbbá az első független uniós vevő részére a kötelezettségvállalásban szereplő, kapcsolatban álló valamely importőrön keresztül történt viszonteladás jelentése is. Ez utóbbi jelentések lehetővé teszik a Bizottság számára annak nyomon követését, hogy a kapcsolatban álló importőr által az első független vevő esetében alkalmazott viszonteladói ár megfelel-e a minimális importárnak. A kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó terméken kívüli más termékek ugyanazon vevők részére történő értékesítését szintén jelenteni kell. A negyedéves jelentésekben közölt ezen adatoknak teljes körűeknek és helytállóknak kell lenniük, és a jelentett ügyleteknek teljes mértékben meg kell felelniük a kötelezettségvállalás feltételeinek.

(30)

Az exportáló gyártó viseli a felelősséget a kötelezettségvállalás azon megszegéséért, amelyet egy vele kapcsolatban álló fél követ el, függetlenül attól, hogy az szerepel-e vagy sem a kötelezettségvállalásban.

(31)

Az exportáló gyártók azt is vállalták, hogy a kötelezettségvállalás végrehajtása során esetlegesen felmerülő – technikai vagy egyéb – nehézségek vagy kérdések esetén egyeztetnek a Bizottsággal.

(32)

A kötelezettségvállalás azt is rögzíti, hogy a Bizottság a kötelezettségvállalás alkalmazási időszaka alatt bármikor visszavonhatja annak elfogadását, ha annak nyomon követése és végrehajtása kivitelezhetetlennek bizonyul.

(33)

A kötelezettségvállalás arra is kötelezi az exportáló gyártókat, hogy kellő időben értesítsék a Bizottságot, ha velük kapcsolatban álló felet szándékoznak létrehozni az Unióban.

(34)

A kötelezettségvállalás teljesítésének biztosítása érdekében az exportáló gyártók engedélyezték, hogy a Bizottságnak a negyedéves jelentésekben benyújtott adatok pontosságának és teljességének ellenőrzése érdekében telephelyeiken ellenőrző látogatásokat végezzenek, továbbá vállalták, hogy a Bizottság által szükségesnek ítélt valamennyi információt rendelkezésre bocsátják.

(35)

A kötelezettségvállalás továbbá rögzíti, hogy a kötelezettségvállalás Bizottság általi elfogadása a bizalmon alapul, és a Bizottsággal kialakított bizalmi viszonyt sértő bármely cselekedet elegendő indokot szolgáltat a kötelezettségvállalás elfogadásának visszavonására.

(36)

A kötelezettségvállalásnak való megfelelés nyomon követése során a Bizottság ellenőrizte a két exportáló gyártó, a BLD Solar és a Topray Solar által közölt, a kötelezettségvállalás szempontjából releváns információkat. A Bizottság emellett ellenőrző látogatásokat is tett ezen exportáló gyártók telephelyein. A (37)–(48) preambulumbekezdésben szereplő ténymegállapítások a BLD Solar és a Topray Solar tekintetében feltárt azon problémákkal foglalkoznak, amelyek miatt e két exportáló gyártó esetében a Bizottságnak vissza kell vonnia a kötelezettségvállalás elfogadását.

(37)

A 2016 decemberében tartott ellenőrző látogatás idején a BLD Solar könyvelése azt mutatta, hogy a vállalat négy legnagyobb, állítólag független vevője jelentős összegeket még nem fizetett ki a BLD Solartól vásárolt modulokért. Például az egyik vevő a legutolsó vásárlást követő több mint egy év után sem rendezte tartozását. A kifizetetlen összeg a BLD Solar e vevő részére teljesített összértékesítéseinek több mint 8 %-át tette ki. Az ilyen kifizetetlen összegek a vevők számára gazdasági előnyt nyújtó „korlátlan hitelt” képeznek. Nem megengedettek, mivel nem lehet ellenőrizni, hogy ezen ügyleteknél a (26) preambulumbekezdésben foglaltak szerint betartották-e a minimális importárat. A BLD Solar az ellenőrző látogatás előtt két nappal nagyszámú terhelési értesítést bocsátott ki, állítólag a kifizetetlen összegek követeléseként. A könyvelésbe egyik terhelési értesítést sem vezették be. Ezenkívül a BLD Solar a (31) preambulumbekezdésben említett kötelezettségek ellenére nem egyeztetett a kérdésről a Bizottsággal.

(38)

A BLD Solar jelentős összeget fizetett a (37) preambulumbekezdésben említett négy vevő egyikének. Ez a gazdasági előny kompenzációs megállapodásnak minősül. Emellett a kifizetést a vállalat elmulasztotta jelenteni. A Bizottság elemezte e gazdasági előny lehetséges vonzatait, és arra a következtetésre jutott, hogy a BLD Solar megszegte a (27) preambulumbekezdésben említett azon kötelezettségét, hogy nem köt kompenzációs megállapodást. Ezenkívül a BLD Solar azáltal, hogy nem jelentette ezt a gazdasági előnyt, megszegte a (29) preambulumbekezdésben említett jelentéstételi kötelezettségeket.

(39)

A nyilvánosan rendelkezésre álló információk szerint a BLD Solarnak a (37) preambulumbekezdésben említett vevői egyikével azonos címen található irodája volt az Unióban. A BLD Solar állítása szerint ebben az esetben meg nem valósult üzleti együttműködésről van szó. A (37) preambulumbekezdésben említett négy vevő közül egy másik a BLD Solar honlapjával közel azonos, ugyanazon nyelvi hibákat tartalmazó honlapot működtetett.

(40)

A Bizottság azt is megállapította, hogy a BLD Solar közös vevőszámlára könyvelte két importőr részére teljesített értékesítéseit. A Bizottságnak szóló negyedéves jelentéseiben a BLD Solar azonban különálló vállalatokként jelentette be ezeket a vevőket, így megkérdőjeleződik a jelentések (29) preambulumbekezdésben előírt helytállósága. Továbbá a BLD Solar ellentmondásos magyarázatokat adott ezek közül az egyik olyan vevővel fenntartott üzleti kapcsolatára, amely egy, a kötelezettségvállalás hatálya alá nem tartozó kínai exportáló gyártóval áll kapcsolatban.

(41)

A Bizottság elemezte a (39)–(40) preambulumbekezdésben szereplő ténymegállapításokat, és arra a következtetésre jutott, hogy azok sértik a Bizottsággal kialakított bizalmi viszonyt.

(42)

A Bizottság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a BLD Solar a (37) és (38) preambulumbekezdésben szereplő ténymegállapítások alapján megszegte a kötelezettségvállalás (26), (27), (29) és (31) preambulumbekezdésben ismertetett feltételeit.

(43)

A modulok mellett a Topray Solar nagy mennyiségben értékesített úgynevezett fogyasztási cikkeket is, így például napelemes szökőkutakat és napelemes töltőtáskákat. Ezek a termékek nem tartoznak a kötelezettségvállalás hatálya alá. E termékekre nem kell kötelezettségvállalási számlát kiállítani. A Topray Solar azonban egyoldalúan a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termékként azonosította ezeket a termékeket, és ugyanazon vevők számára olyan kötelezettségvállalási számlát állított ki, amelyek egyaránt tartalmaztak a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó és azon kívül eső termékeket. Ezenkívül a kötelezettségvállalás hatályán kívül eső termék értéke túllépte az ugyanazon vevők részére teljesített párhuzamos értékesítésre vonatkozó korlátot. Továbbá a Topray Solar a (31) preambulumbekezdésben említett kötelezettségek ellenére nem egyeztetett a kérdésről a Bizottsággal.

(44)

A (43) preambulumbekezdésben említetteken túl a Topray Solar a kötelezettségvállalás hatályán kívül eső más termékeket (például napelem-töltésszabályzókat) is értékesített ugyanazon vevők részére, és ezeket az értékesítéseket nem jelentette a Bizottságnak. Ezek az értékesítések tovább növelték a párhuzamos értékesítésre vonatkozó korlát (43) preambulumbekezdésben említett túllépését, és a (29) preambulumbekezdésben említett jelentéstételi kötelezettségek megszegésének minősülnek.

(45)

A Bizottság elemezte e kereskedelmi szerkezet lehetséges vonzatait, és arra a következtetésre jutott, hogy nagy a minimális importár keresztkompenzációjának kockázata abban az esetben, ha a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó és azon kívül eső termékeket a párhuzamos értékesítésre vonatkozó korlátot túllépve ugyanazon vevők részére értékesítik. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a feltárt kereskedelmi szerkezet kivitelezhetetlenné teszi a Topray Solar kötelezettségvállalásának nyomon követését.

(46)

A Topray Solar emellett az Unióban működő, vele kapcsolatban álló importőrnek is jelentős mennyiségben értékesített a kötelezettségvállalás hatályán kívül eső termékeket (például napelem-töltésszabályzókat). A Topray Solar nem tudta bizonyítani, hogy ezeket a termékeket végül nem olyan vevő számára értékesítették, amely párhuzamosan modulokat is vásárolt. A Bizottság elemezte e kereskedelmi szerkezet lehetséges vonzatait, és arra a következtetésre jutott, hogy nagy a keresztkompenzáció kockázata, mivel a Topray Solarral kapcsolatban álló importőr a kötelezettségvállalás hatályán kívül eső termékeket ugyanazon vevők részére értékesítheti, amelyek párhuzamosan modulokat vásárolnak a Topray Solartól. Ez a kereskedelmi szerkezet kivitelezhetetlenné teszi a Topray Solar kötelezettségvállalásának nyomon követését. A Topray Solar emellett nem jelentette ezeket az ügyleteket a Bizottságnak, így megszegte a (29) preambulumbekezdésben leírt kötelezettségeket.

(47)

A Bizottság azt is megállapította, hogy a Topray Solar közös vevőszámlára könyvelte két importőr részére teljesített értékesítéseit. A Bizottságnak szóló negyedéves jelentéseiben a Topray Solar azonban különálló vállalatokként jelentette be ezeket a vevőket, így megkérdőjeleződik a jelentések (29) preambulumbekezdésben előírt helytállósága.

(48)

A Topray Solar két, kapcsolatban álló uniós vállalat felvásárlásáról sem értesítette a Bizottságot, és ezzel megszegte a (33) preambulumbekezdésben szereplő követelményt. Továbbá a két vállalat egyikével bonyolított kisebb értékesítési ügyletet független importőr részére teljesített értékesítésként jelentette be, ami a (29) preambulumbekezdésben említett kötelezettségek megszegésének minősül.

(49)

A kötelezettségvállalás értelmében a kötelezettségvállalásnak valamely exportáló gyártó általi megszegése nem eredményezi automatikusan a kötelezettségvállalás elfogadásának minden exportáló gyártóra kiterjedő visszavonását. Ilyen esetben a Bizottságnak meg kell vizsgálnia a kötelezettségvállalás konkrét megszegésének a kötelezettségvállalás kivitelezhetőségére gyakorolt hatását az összes exportáló gyártó és a CCCME tekintetében.

(50)

A Bizottság ennek megfelelően megvizsgálta a kötelezettségvállalásnak a BLD Solar és a Topray Solar általi megszegésének a kötelezettségvállalás kivitelezhetőségére gyakorolt hatását az összes exportáló gyártó és a CCCME tekintetében.

(51)

A kötelezettségvállalás megszegéséért kizárólag a szóban forgó exportáló gyártók felelősek; a nyomon követés nem állapította meg azt, hogy jelentős számú exportáló gyártó vagy a CCCME rendszeresen megszegte volna a kötelezettségvállalást.

(52)

A Bizottság ezért arra a megállapításra jutott, hogy a kötelezettségvállalás működése általában véve biztosított, a kötelezettségvállalás elfogadásának az összes exportáló gyártóra és a CCCME-re kiterjedő visszavonása nem indokolt.

(53)

A dömpingellenes alaprendelet 8. cikkének (9) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 13. cikkének (9) bekezdése alapján az érdekelt felek számára biztosították a lehetőséget meghallgatásukra és észrevételeik megtételére. A Bizottsághoz észrevételeket nyújtott be egy, a napelemmodulok és napelemek uniós gyártóit képviselő szervezet.

(54)

A szervezet arra kérte a Bizottságot, hogy a két exportáló gyártó tekintetében visszamenőleges hatállyal vonja vissza a kötelezettségvállalás elfogadását, mivel véleménye szerint a kötelezettségvállalás ilyen jellegű megszegése komoly és ismételt kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, valamint torzította az uniós piacot.

(55)

A Bizottság megvizsgálta, hogy indokolt-e az 1238/2013/EU végrehajtási rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja és az 1239/2013/EU végrehajtási rendelet 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint érvényteleníteni a két exportáló gyártó által kiállított egyedi kötelezettségvállalási számlákat.

(56)

A Bizottság a BLD Solar esetében nem állapított meg közvetlen kapcsolatot a (36)–(41) preambulumbekezdésben leírt kereskedelmi gyakorlatok és az egyedi kötelezettségvállalási számlák között. A Bizottság véleménye szerint ezért nem helyénvaló érvényteleníteni egyetlen kötelezettségvállalási számlát sem.

(57)

A Bizottság a Topray Solar esetében megvizsgálta azokat az eseteket, amikor a vállalat a kötelezettségvállalás hatályán kívül eső termékekkel együtt értékesítette a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termékeket ugyanazon vevők részére, és ahol a vállalat a kötelezettségvállalás hatályán kívül eső termékekre kötelezettségvállalási számlát állított ki. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Topray Solarnak – azáltal, hogy ezekben az esetekben kötelezettségvállalási számlákat állított ki – lehetősége volt leplezni a párhuzamos értékesítésre vonatkozó korlát túllépését. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy közvetlen kapcsolat áll fenn a kötelezettségvállalás megszegésének minősülő kereskedelmi gyakorlat és az ilyen egyedi kötelezettségvállalási számlák kiállítása között.

(58)

A Topray Solar (57) preambulumbekezdésben említett értékesítési ügyletei az alábbi kötelezettségvállalási számlákhoz kapcsolódnak:

(59)

Az érvénytelenítés okait és a számlák listáját a Bizottság nyilvánosságra hozta a Topray Solar, továbbá a Topray Solar időszaki jelentései szerint érintett importőrök számára. A Bizottság a Topray Solar és több importőr számára is valamennyivel meghosszabbította az indokolással kapcsolatos észrevételeik benyújtására rendelkezésre álló határidőt.

(60)

A Topray Solar általánosságban azzal érvelt, hogy tévedésből tett jelentést a kötelezettségvállalás hatályán kívül eső, napenergiát hasznosító termékekről, és hogy egy ilyen jellegű tévedés nem szolgáltat kellő alapot a kötelezettségvállalási számlák érvénytelenítéséhez. Beadványában emellett előadta, hogy nem állt szándékában megszegni a kötelezettségvállalást. A Topray Solar azt állította továbbá, hogy tévesen értelmezte a kötelezettségvállalás hatályán kívül eső, napenergiát hasznosító termékeket.

(61)

Az exportőr – miként azt a (29) és (31) preambulumbekezdés megemlíti – köteles a kötelezettségvállalás rendelkezéseinek megfelelő kötelezettségvállalási számlákat kiállítani. Bármely, a végrehajtással kapcsolatban felmerülő nehézségről vagy kérdésről konzultálni kell a Bizottsággal. E tekintetben a Bizottság hivatkozik „a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termék” fogalma kapcsán kiadott átfogó iránymutatásra. A Bizottság ráadásul több képzési szemináriumot is tartott – többek között – e kérdésről. Végezetül: a kötelezettségvállalási számlák érvénytelenítését vagy érvényben tartását eldöntő értékelés kizárólag tényszerű bizonyítékokon alapul.

(62)

A Bizottság ennélfogva elutasítja a (60) preambulumbekezdésben ismertetett érveket.

(63)

A Topray Solar a számlák érvénytelenítését is kétségbe vonta. Állítása szerint a dömpingellenes alaprendelet 8. cikke és 10. cikkének (5) bekezdése, valamint a szubvencióellenes alaprendelet 13. cikke és 16. cikkének (5) bekezdése nem ad felhatalmazást kötelezettségvállalási számlák érvénytelenítésére. Kifejtette, hogy ha az importárukat nem vették nyilvántartásba, a Bizottság nem vethet ki vámokat/utasíthatja a vámhatóságokat vámkivetésre a kötelezettségvállalás-elfogadás visszavonásának napja előtt szabad forgalomba bocsátott behozatalok esetében. Az állítás azon a feltevésen alapul, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy ideiglenes vámokat vet ki a kötelezettségvállalás elfogadásának visszavonása előtt. A dömpingellenes alaprendelet 8. cikkének (10) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 13. cikkének (10) bekezdése szerint abban az esetben vethető ki ideiglenes vám, ha a kötelezettségvállaláshoz vezető vizsgálat még nem zárult le. Erre az ügyre azonban ez nem alkalmazandó, mivel a vizsgálatok a végleges dömpingellenes és kiegyenlítő vámok kivetésével lezárultak. A kötelezettségvállalási számlák érvénytelenítésére vonatkozó felhatalmazás ráadásul közvetlenül az 1238/2013/EU végrehajtási rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjából és az 1239/2013/EU végrehajtási rendelet 2. cikke (2) bekezdésének b) pontjából következik. Következésképpen a dömpingellenes alaprendelet 8. cikke (9) bekezdésének és a szubvencióellenes alaprendelet 13. cikke (9) bekezdésének megfelelően, ha a kötelezettségvállalást megszegik, vagy ha a kötelezettségvállalás elfogadását a Bizottság visszavonja, automatikusan a végleges vámok alkalmazandók. Az állítást a Bizottság ezért elutasította.

(64)

Ezenkívül hat importőr nyújtott be észrevételeket a kötelezettségvállalási számlák érvénytelenítésével kapcsolatban.

(65)

Két importőr kijelentette, hogy jóhiszeműen jártak el a Topray Solarral folytatott kereskedelmi ügyletek során, és helyzetükből adódóan nem tudhattak arról, hogy a Topray Solar nem tartja tiszteletben a kötelezettségvállalást. Az első importőr azt állította továbbá, hogy a kötelezettségvállalás hatályán kívül eső termékek kis részarányt képviseltek a Topray Solartól vásárolt napelemmodulokhoz képest. Az első importőr beadványában emellett még arra is rámutatott, hogy a számlák érvénytelenítése katasztrofális következményekkel járna, és hogy általa nem befolyásolható körülményekért válna felelőssé. A második importőr állítása szerint mindössze egyetlen, 2013. augusztusi kereskedelmi ügyletet bonyolított a Topray Solarral, és akkor még nem volt tudomása a kötelezettségvállalás elfogadásáról.

(66)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az importőröknek tudniuk kell, hogy a kötelezettségvállalás elfogadásáról szóló 2013/423/EU határozatnak a 2013/707/EU végrehajtási határozattal megerősített rendelkezési alapján és a (11) és (12) preambulumbekezdésben leírtak szerint a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó árunyilatkozatnak az elfogadásával egyidejűleg szokásos kereskedelmi kockázatként vámtartozás keletkezhet, még akkor is, ha a Bizottság elfogadta az azon gyártó által felajánlott kötelezettségvállalást, akitől közvetve vagy közvetlenül vásárolnak. A Bizottság emellett megjegyzi, hogy az első importőr által vásárolt azon termékek, amelyek nem tartoznak a kötelezettségvállalás hatálya alá, nem kis részarányt képviseltek, hanem jóval meghaladták a párhuzamos értékesítésre vonatkozó korlátot. A Bizottság hangsúlyozza továbbá, hogy a 2013/423/EU határozatot a második importőr által említett értékesítési ügylet lezárása előtt hirdették ki. A Bizottság ezenkívül megjegyzi, hogy egyik importőr sem vonta kétségbe, hogy a kötelezettségvállalási számlákat olyan termékekről állították ki, amelyek nem tartoznak a kötelezettségvállalás hatálya alá. A két importőr érveit ezért a Bizottság elutasítja.

(67)

A harmadik importőr beadványa kizárólag a Bizottság által érvényteleníteni kívánt kötelezettségvállalási számlához tartozó dokumentációt tartalmazta. A másik két – a (65) és (66) preambulumbekezdésben említett – importőrhöz hasonlóan ez az importőr sem vonta kétségbe, hogy a kötelezettségvállalási számlát olyan termékről állították ki, amely nem tartozik a kötelezettségvállalás hatálya alá. A Bizottság ennélfogva megerősíti eredeti ténymegállapítását, amely szerint a kötelezettségvállalási számlát érvényteleníteni kell.

(68)

A negyedik importőr előadta, hogy nem vonható felelősségre a kötelezettségvállalás Topray Solar általi megszegéséért, és hogy a kötelezettségvállalási számlát szolárpanelekről, vagyis a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termékről állították ki. A szóban forgó importőr emellett általános észrevételként megjegyezte, hogy nem állt rendelkezésre megfelelő időkeret a beadványok benyújtásához. Az ötödik importőr beadványában előadta, hogy a Topray Solartól vásárolt napelemmodulok ára jóval magasabb volt az állítólagos minimális importárnál, és hogy a szolárpaneleknél kisebb, vagy a szolárpanelekével megegyező mennyiséget importált az egyéb termékekből (szabályozók).

(69)

A Bizottság először is emlékeztet arra, hogy kizárólag azok a szolárpanelek minősülnek a „kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó terméknek”, amelyeket a (6) preambulumbekezdés kifejezetten megemlít. A minimális importár nem alkalmazandó a kötelezettségvállalás hatálya alá nem tartozó termékekre, és különösen nem vonatkozik a (6) preambulumbekezdésben meghatározott termékkörön kívüli szolárpanelekre. A kötelezettségvállalás hatálya alá nem tartozó termék értékesítési árát értelmetlen összevetni az állítólagos minimális importárral. Ezek a termékek nem képezték a vizsgálat tárgyát, és emiatt áraik nem ellenőrizhetők, illetve hasonlíthatók az állítólagos minimális importárhoz. A Topray Solarnak egyáltalán nem kellett volna kötelezettségvállalási számlákat kiállítania olyan termékekről, amelyek nem tartoznak a kötelezettségvállalás hatálya alá. A Topray Solarnak azzal, hogy a kötelezettségvállalást megszegve kiállította ezeket a kötelezettségvállalási számlákat, lehetősége volt leplezni a párhuzamos értékesítésre vonatkozó korlát túllépését. A szabályozók ötödik importőr által említett értékesítése olyan további tényező, amely még súlyosabbá teszi a párhuzamos értékesítésre vonatkozó korlát már megállapított, (44) preambulumbekezdésben jelzett átlépését. Az észrevételek benyújtásához biztosított megfelelő időkeretet illetően a Bizottság emlékeztet arra, hogy a negyedik importőr annak ellenére nem tett további érdemi észrevételeket a nyilvánosságra hozott információk kapcsán, hogy határidő-hosszabbítást kapott. A Bizottság ezért ezeket az érveket elutasítja.

(70)

A hatodik importőr állítása szerint a kötelezettségvállalási számlák tárgyát képező egyéb termékek demonstrációs célból beszerzett szolárpanelek voltak.

(71)

A Bizottság megjegyzi, hogy a kötelezettségvállalási számlák egy részét valóban mintának lehetett volna minősíteni, az importőrnek pedig lehetősége lett volna arra, hogy az Unión belüli szabad forgalomba bocsátáshoz a mintákra vonatkozó vámeljárást kövesse. Ez azonban nem történt meg, és az importőr nem vonta kétségbe, hogy a Topray Solar a kötelezettségvállalás hatálya alá nem tartozó termékről állított ki kötelezettségvállalási számlákat. Ezt az érvet a Bizottság ezért elutasítja.

(72)

Ennélfogva a Bizottság az 1238/2013/EU végrehajtási rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja és az 1239/2013/EU végrehajtási rendelet 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében a szóban forgó számlákat érvénytelennek nyilvánítja. A szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó árunyilatkozat elfogadásakor keletkezett vámtartozást a nemzeti vámhatóságoknak be kell szedniük a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (30) 105. cikkének (3)–(6) bekezdése szerint, amikor hatályba lép a kötelezettségvállalás elfogadásának az exportáló gyártó tekintetében történő visszavonása. A vámok beszedéséért felelős nemzeti vámhatóságok ennek megfelelően tájékoztatást fognak kapni.

(73)

Ezzel összefüggésben a Bizottság emlékeztet arra, hogy az 1238/2013/EU végrehajtási rendelet 3. cikke (1) bekezdése b) pontjának ugyanezen rendelet III. mellékletének 7. pontjával összefüggésben értelmezett rendelkezései, valamint az 1239/2013/EU végrehajtási rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának ugyanezen rendelet 2. mellékletének 7. pontjával összefüggésben értelmezett rendelkezései értelmében a behozatal csak akkor mentesül a vámok alól, ha a számla feltünteti a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termék árát és az arra vonatkozó esetleges kedvezményeket. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, a vámok még akkor is esedékessé válnak, ha az árukat kísérő kereskedelmi számlát a Bizottság nem érvénytelenítette.

(74)

Ezért a Bizottság a dömpingellenes alaprendelet 8. cikkének (9) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 13. cikkének (9) bekezdése alapján, továbbá a kötelezettségvállalás feltételeivel összhangban arra a következtetésre jutott, hogy a BLD Solar és a Topray Solar által felajánlott kötelezettségvállalás elfogadását vissza kell vonni.

(75)

Ennek megfelelően a dömpingellenes alaprendelet 8. cikkének (9) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 13. cikkének (9) bekezdése értelmében az 1238/2013/EU végrehajtási rendelet 1. cikkével kivetett végleges dömpingellenes vám és az 1239/2013/EU végrehajtási rendelet 1. cikkével kivetett végleges kiegyenlítő vám e rendelet hatálybalépésének napjától automatikusan alkalmazandó a BLD Solar és a Topray Solar által gyártott érintett termék Kínából származó vagy ott feladott behozatalára.

(76)

A Bizottság emellett emlékeztet arra, hogy ha a tagállami vámhatóságok arra utaló jeleket találnak, hogy egy kötelezettségvállalási számlán szereplő ár nem felel meg a ténylegesen fizetett árnak, ki kell vizsgálniuk, hogy sérült-e az a követelmény, miszerint a kötelezettségvállalási számlán mindenféle kedvezményt fel kell tüntetni, illetve azt, hogy betartották-e a minimális importárat. Ha arra a következtetésre jutnak, hogy sérült az említett követelmény, vagy nem tartották be a minimális importárat, a tagállami vámhatóságoknak be kell szedniük az ennek következményeként esedékessé váló vámokat. A tagállami vámhatóságok munkájának a Szerződés 4. cikke (3) bekezdése alapján történő megkönnyítése érdekében a Bizottság a nemzeti eljárások kizárólagos céljából ilyen helyzetekben megosztja a kötelezettségvállalás bizalmas szövegét és egyéb információit.

(77)

Tájékoztatási célból az e rendelet II. mellékletében szereplő táblázat felsorolja azokat az exportáló gyártókat, amelyek tekintetében a kötelezettségvállalásnak a 2013/707/EU végrehajtási határozat általi elfogadása nem változik,