28.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 197/1

(1)

Az 1380/2013/EU rendelet célja, hogy a fogási korlátok hatálya alá tartozó fajok állományait érintő fogások kirakodására irányuló kötelezettség bevezetésével az uniós halászati tevékenységekben fokozatosan felszámolja a visszadobás gyakorlatát.

(2)

A Bizottság 1395/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2) a kirakodásra vonatkozó kötelezettség végrehajtása érdekében visszadobási terv elkészítéséről rendelkezik egyes kisméretű nyílt tengeri fajoknak és ipari célból halászott halfajoknak az Északi-tengeren történő halászata tekintetében.

(3)

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (6) bekezdése értelmében, a 15. cikk (5) bekezdésének a) pontjával összefüggésben, a visszadobási tervek tartalmazhatnak olyan technikai intézkedéseket, amelyek célja a nem szándékos fogások csökkentése vagy – amennyire lehetséges – megszüntetése.

(4)

Belgium, Dánia, Németország, Franciaország, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság közvetlen halászati gazdálkodási érdekekkel bír az Északi-tengeren. Az északi-tengeri tanácsadó testülettel és a nyílt tengeri állományokkal foglalkozó tanácsadó testülettel folytatott konzultációt követően az említett tagállamok 2017. február 7-én technikai intézkedésre vonatkozó közös ajánlást nyújtottak be.

(5)

A közös ajánlás szerint az 1395/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet módosítani kell oly módon, hogy eltérést tartalmazzon a 850/98/EK tanácsi rendelet (3) 21. cikkének (3) bekezdésétől, amely tiltja egyes halászeszközök használatát Dánia északi-tengeri partjainál.

(6)

A 850/98/EK rendelet 21. cikkének (3) bekezdésében előírt tilalmat a hering védelme érdekében vezették be, amely járulékos fogást képezhet a spratthalászat során.

(7)

Az érdekelt tagállamok által folytatott konzultációk során kiderült, hogy a kérdéses területről származó fogásmintákban a hering aránya jelenleg alacsonyabb, mint az e területen kívüli fogásokból vett mintákban. A konzultációk arra is rámutattak, hogy a 850/98/EK rendelet 21. cikkének (3) bekezdése szerinti tilalom jelenleg akadályát képezi a hajók számára ahhoz szükséges rugalmasságnak, hogy ott halászhassanak, ahol a lehető legnagyobb mértékben tudják csökkenteni nem kívánt járulékos fogásaikat.

(8)

A tudományos szakvéleményeket az illetékes tudományos testületektől szerezték be, és azok a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) felülvizsgálta. 2017. február 28-án ülésezett a Halászati és Akvakultúra-ágazati Szakértői Csoport és megvitatta az érintett intézkedéseket.

(9)

Az ICES véleménye (4) szerint a spratt kísérleti halászata során fogott hering aránya tömeg tekintetében magasabb volt a tilalmi zónán kívül, mint azon belül, ugyanakkor darabszám tekintetében nem volt különbség. Ennek alapján a tilalmi zónán belüli halászat révén – súlyra nézve – várhatóan csökkenni fog a nem szándékos heringfogás a tilalmi zónán kívüli halászathoz képest; Az ICES véleménye szerint valószínűtlen, hogy a tilalmi zóna hatályon kívül helyezése bármiféle hatással lenne a hering- vagy sprattállományra. Az ICES úgy véli, nem kell tovább vizsgálni a tilalmi zónát, mivel más gazdálkodási intézkedések is elegendőek a hering járulékos fogásainak ellenőrzéséhez.

(10)

A közös ajánlásban javasolt intézkedések összhangban vannak az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (3) bekezdésével, ezért belefoglalhatók az 1395/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletbe.

(11)

Az 1395/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(12)

mivel az e rendelet szerinti intézkedések közvetlenül érintik az uniós hajók halászati idényéhez kapcsolódó gazdasági tevékenységeket és a halászati idény tervezését, e rendeletnek a kihirdetése után azonnal hatályba kell lépnie.