(1)

A Tanács a 430/2013/EU végrehajtási rendelettel (2) (a továbbiakban: megtámadott rendelet) 14,9–57,8 % közötti vámtételekkel végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről származó, jelenleg a 7307 19 10 KN-kód alá tartozó (TARIC-kód: 7307191010) menetelt temperöntvény csőszerelvények és -illesztések behozatalára. Az ISO DIN 13 szerinti métermenettel rendelkező vágógyűrűs szerelvénytestek és a kerek, menetes, fedél nélküli temperöntvény elágazó dobozok nem tartoznak a vám hatálya alá.

(2)

2013. június 12-én az együttműködő kínai exportáló gyártók egyike, a Jinan Meide Castings Co., Ltd (a továbbiakban: Jinan Meide) keresetet nyújtott be a Törvényszékhez, melyben kérte, hogy a vitatott rendeletet semmisítsék meg a rá vonatkozó részében (3).

(3)

2016. június 30-án a Törvényszék ítéletében megállapította, hogy sérültek a Jinan Meide védelemhez való jogai, mivel elutasították az analóg országbeli gyártó bizalmas adatait felhasználó rendesérték-számítás hozzáférhetővé tétele iránti kérelmét. Az analóg országbeli gyártó kizárólagos engedélyt adott a Jinan Meide-nek, és ezzel lemondott adatainak bizalmas kezeléséről. A Törvényszék mindenekelőtt megállapította, hogy a Bizottság tévesen hivatkozott az egyenlő bánásmód tiszteletben tartásának a szükségességére az adatok hozzáférhetővé tétele iránti kérelem elutasításakor. A Törvényszék álláspontja szerint nem zárható ki, hogy a vizsgálat kimenetele eltérő lehetett volna, ha a kérelemnek hely adtak volna. Ennek következtében a Törvényszék a Jinan Meide által gyártott menetelt temperöntvény csőszerelvények és -illesztések behozatalára kivetett dömpingellenes vámot érintő részében megsemmisítette a megtámadott rendeletet.

(4)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 266. cikke értelmében az uniós intézmények kötelesek eleget tenni a Törvényszék 2016. június 30-án hozott ítéletében foglaltaknak.

(5)

Az Elsőfokú Bíróság a T-2/95. sz. ügyben (a továbbiakban: IPS-ügy) hozott ítéletében (4) elismerte, hogy olyan esetekben, amikor egy eljárás több igazgatási lépésből áll, e lépések egyikének megsemmisítése nem semmisíti meg a teljes eljárást. A dömpingellenes eljárás ilyen többlépéses eljárás. A megtámadott rendeletnek egy adott fél viszonylatában való semmissé nyilvánítása tehát nem vonja maga után a szóban forgó rendelet elfogadását megelőzően lefolytatott eljárás egészének megsemmisítését. Az uniós intézmények megtehetik, hogy a megtámadott rendeletnek csak azon aspektusait orvosolják, amelyek a rendelet megsemmisítéséhez vezettek, a meg nem támadott részeket pedig, amelyeket a bírósági ítélet nem érint, változatlanul hagyják – mint ahogy azt a Bíróság a C-458/98 P. ügyben (5) is kimondta.

(6)

Kiemelendő, hogy eltekintve attól a megállapítástól, miszerint a Bizottság tévesen hivatkozott az egyenlő bánásmód tiszteletben tartásának a szükségességére a Jinan Meide által előterjesztett hozzáférhetővé tétel iránti kérelem elutasítása tekintetében, a megtámadott rendelet összes további olyan ténymegállapítása továbbra is érvényben marad, amelyet a kitűzött határidőkön belül nem támadtak meg, vagy amelyet megtámadtak ugyan, de a vonatkozó keresetet a törvényszéki ítélet elutasította, illetve amely nem képezte törvényszéki vizsgálat tárgyát, és amely ennélfogva nem vezetett a megtámadott rendelet megsemmisítéséhez.

(7)

A Törvényszék ítélete nyomán a Bizottság 2016. június 30-án értesítést (6) tett közzé a Kínai Népköztársaságból származó menetelt temperöntvény csőszerelvények és -illesztések behozatalára vonatkozó dömpingellenes vizsgálat részleges újbóli megindításáról. Az újbóli megindítás a Törvényszék ítéletének a Jinan Meide tekintetében történő végrehajtására korlátozódott.

(8)

A vizsgálat részleges újbóli megindításáról a Bizottság hivatalosan értesítette a Jinan Meide-t, az exportáló ország képviselőit és az uniós gazdasági ágazatot. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak, hogy az értesítésben rögzített határidőn belül álláspontjukat írásban ismertessék, illetve meghallgatást kérjenek.

(9)

A kezdeti szakaszban tett észrevételek benyújtását követően a Bizottság az eredeti vizsgálat összes többi ismert érdekelt felével felvette a kapcsolatot, és közölte, hogy lehetőségükben áll álláspontjukat írásban ismertetni, valamint meghallgatást kérni.

(10)

A Bizottság minden olyan érdekelt félnek lehetővé tette a bizottsági szolgálatok és/vagy a meghallgató tisztviselő előtti meghallgatást, amely azt kérelmezte.

(11)

A Bizottsághoz a Jinan Meide, több más kínai exportáló gyártó, egy thaiföldi exportáló gyártó, öt uniós gyártó és nyolc független importőr nyújtott be észrevételeket a vizsgálat különböző aspektusaival kapcsolatban.

(12)

A Jinan Meide szerint az uniós intézmények jogsértése, amely a megtámadott rendelet megsemmisítéséhez vezetett, nem orvosolható, az eljárást pedig meg kell szüntetni anélkül, hogy a Jinan Meide-re ismételten dömpingellenes vámot vetnének ki.

(13)

Az IPS-ügyben az Elsőfokú Bíróság – lásd a (4) preambulumbekezdést – elismerte, hogy olyan esetekben, amikor egy eljárás több igazgatási lépésből áll (mint például a dömpingellenes eljárásoknál), a lépések egyikének megsemmisítése nem semmisíti meg a teljes eljárást. Ez tehát azt jelenti, hogy az uniós intézmények – tekintve, hogy kötelesek eleget tenni a bírósági ítéletekben foglaltaknak – megtehetik, hogy a megtámadott rendeletnek csak azokat az aspektusait orvosolják, amelyek a megsemmisítéséhez vezettek, a meg nem támadott aspektusokat pedig változatlanul hagyják. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(14)

Az egyik független importőr azt állította, hogy egy korábban már lezárt vizsgálat eljárásjogi szempontból nem indítható meg újból, hiszen az olyan lényeges eljárási hibákhoz vezetne, mint például az új információk befogadása az ügy lezárását követően, a vizsgálatban érdekelt összes olyan többi fél hátrányos megkülönböztetése, amelynek dömpingkülönbözete a Jinan Meide dömpingkülönbözetének módosításával szintén megváltozna, és az uniós, illetve a WTO-jog megsértése abban az értelemben, hogy a dömpingellenes intézkedések visszamenőleges hatállyal nem alkalmazhatók.

(15)

A szóban forgó importőr emellett előadta, hogy az újbóli megindítás az alaprendelet rendelkezései szerint sem tűnik megengedhetőnek.

(16)

Ugyanez a fél azt is érvként hozta fel, hogy mivel a T-424/13. sz. ügyben nem a Bizottság volt az alperes, a Bizottság nem hozhat intézkedéseket egy tanácsi rendeletről hozott bírósági ítélet végrehajtására. Álláspontja szerint a Bizottság csak a Tanács hivatalos utasítására indíthat meg újból egy vizsgálatot.

(17)

A C-283/14. és C-284/14. sz. egyesített ügyekben hozott ítéletből (7) egyértelműen megállapítható, hogy az uniós bíróságok által feltárt szabálytalanságok kiküszöbölése céljából az uniós intézmények annak ellenére is megindíthatnak újból dömpingellenes vizsgálatokat, hogy az alaprendelet erről kifejezetten nem rendelkezik. Az uniós intézmények valójában kifejezetten kötelesek megtenni a jogellenes helyzetek orvoslásához szükséges lépéseket. Ebben az ügyben – a vizsgálatot végző hatóságként – a Bizottság indította újból a törvényszéki ítélet végrehajtását célzó vizsgálatot. E vizsgálat újbóli megindítása megfelel az alaprendeletben előírt jogi eljárásoknak, amelyek értelmében a Bizottság a jogi aktusokat az alaprendelet 15. cikkének (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás szerinti tagállami konzultációt követően fogadja el. A Bizottság ezért az állításokat elutasította.

(18)

Az egyik importőr azzal érvelt, hogy nem egyértelmű, hogy az újbóli megindítás mennyiben hajtható végre a jelenlegi alaprendelet rendelkezései alapján, hiszen a jelek szerint a Bizottság szándéka az, hogy a vizsgálatot úgy folytassa le, mintha még az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (8) lenne hatályos.

(19)

A jelenlegi, újból megindított vizsgálat esetében alkalmazandó jogalap az 1225/2009/EK rendelet, amely a Törvényszék által megsemmisített rendelet elfogadásakor hatályos anyagi jogot tartalmazza. Az (EU) 2016/1036 rendelet mindemellett az 1225/2009/EK rendeletet és módosításait kodifikálja. Az érvet ezért a Bizottság elutasította.

(20)

Az egyik thaiföldi exportáló gyártó szerint a Bizottságnak változtatások nélkül ismét a 40,8 %-os vámot kell kivetnie a Jinan Meide tekintetében, mivel a Törvényszék pusztán eljárásbeli szabálytalanságot állapított meg, az érdemi ténymegállapításokat nem kifogásolta. Azt állította továbbá, hogy az érdemi rész esetleges újraértékelésének a Jinan Meide-re vonatkozó rendes érték kiszámítására kell korlátozódnia, a megtámadott rendeletben megfogalmazott egyéb ténymegállapításoknak pedig kivétel nélkül továbbra is érvényben kell maradniuk, mivel a Törvényszék ítélete nem tett említést arról, hogy az eljárási szabálytalanság orvoslásával egyúttal a Jinan Meide-re vonatkozó rendes érték kiszámítását érdemben is meg kell változtatni.

(21)

A vizsgálat jelenlegi újbóli megindításához vezető ítéletében a Törvényszék megállapította, hogy nem zárható ki, hogy a vizsgálat kimenetele eltérő lehetett volna, ha az analóg országbeli gyártó bizalmas jellegű adatainak hozzáférhetővé tétele iránt előterjesztett kérelemnek helyt adtak volna. Az újbóli megindítás keretében következésképpen meg kell vizsgálni, hogy a vizsgálat érdemi része szempontjából milyen lehetséges hatások jelentkezhetnek. Az érvet ezért a Bizottság elutasította.

(22)

Az egyik független importőr szerint abból kiindulva, hogy az uniós gazdasági ágazat egyetlen észrevételt sem tett az újbóli megindítás kapcsán, nincs olyan uniós érdek, amely indokolná ennek az újból megindított vizsgálatnak a lefolytatását.

(23)

Pusztán abból, hogy a gazdasági szereplők bizonyos típusa nem tett észrevételt, nem lehet következtetéseket levonni a vizsgálatok érdemi részéről. Mindamellett öt uniós gyártó azzal a kéréssel fordult a Bizottsághoz, hogy késedelem nélkül vesse ki ismételten a Jinan Meide-re alkalmazandó dömpingellenes vámot, mi több, hogy a vámok esetleges visszamenő hatályú kivetése miatt a Bizottság írja elő a behozatalok nyilvántartásba vételét is annak érdekében, hogy az uniós gyártókat a lehető legkisebb kár érje a fennálló helyzet miatt. Az érvet ezért a Bizottság elutasította.

(24)

A Jinan Meide egyfelől teljeskörű hozzáférést kért az analóg országbeli gyártó által benyújtott valamennyi információhoz, másfelől pedig jelezte, hogy bőséges időt kell biztosítani számára észrevételei benyújtásához. A Bizottság a szóban forgó információkat hiánytalanul a Jinan Meide rendelkezésére bocsátotta, akinek emellett az alaprendeletben előírt időszaknál hosszabb idő állt rendelkezésére az észrevételei megtételéhez, amely időszakon belül több meghallgatásra is sor került az üggyel foglalkozó munkacsoport, illetve a meghallgató tisztviselő előtt. A Jinan Meide a bizalmas információk és a dömpingszámítások hozzáférhetővé tételét követően még az e célra kitűzött határidők lejárta után is tett észrevételeket, amelyeket a Bizottság ennek ellenére figyelembe vett.

(25)

A Jinan Meide azt állította, hogy a szokásos kereskedelmi forgalomra vonatkozó vizsgálatot nem kell elvégezni, mivel az analóg országbeli gyártó nem tudott a hasonló termék egyes típusai kapcsán megbízható termelésiköltség-adatokkal szolgálni. Ezt az álláspontot az egyik importőr is osztotta, aki azzal érvelt, hogy a forgalom szerinti költségfelosztás arra a szerinte vitatható feltételezésre épül, hogy az összes terméktípus haszonkulcsa azonos mértékű.

(26)

A Bizottságnak mindazonáltal következetes gyakorlata, hogy vizsgálatai keretében elvégzi a szokásos kereskedelmi forgalomra vonatkozó vizsgálatot. Kiemelendő, hogy az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése kifejezetten a Jinan Meide által is említett helyzetekkel foglalkozik, amelyek kapcsán úgy rendelkezik, hogy megfelelőbb módszer hiányában a forgalom szerinti költségfelosztást kell előnyben részesíteni. Itt kell megjegyezni, hogy a költségeket a forgalom szerint osztották fel, és hogy egyetlen érdekelt fél sem tett javaslatot egy ennél megfelelőbb módszer alkalmazására. Következésképp a költségek forgalom szerinti felosztásával, valamint a szokásos kereskedelmi forgalomra vonatkozó vizsgálat lefolytatásával kapcsolatos döntésen a Bizottság nem változtatott.

(27)

A Jinan Meide azzal a kéréssel fordult a Bizottsághoz, hogy ne vegye figyelembe a rendesérték-számítás során azokat a terméktípusokat, amelyeket az analóg országbeli gyártó 200 kg-nál kisebb mennyiségekben értékesített, mivel e terméktípusok árai – állítása szerint – nem megbízhatóak. Megjegyzendő, hogy az eredeti vizsgálat során a Jinan Meide azt kérte, hogy az analóg országhoz tartozó rendes érték meghatározásához ne végezzék el az 5 %-os reprezentativitás vizsgálatát, amely kérésnek a Bizottság akkor helyt is adott. A 200 kg alatti mennyiségekben értékesített terméktípusok figyelmen kívül hagyására vonatkozó kérést a Bizottság elutasította, mert a hasonló termék 200 kg alatti mennyiségekben értékesített típusainak értékesítési árai nem tekinthetők megbízhatatlannak, hiszen azokat ellenőrizte és megállapította, hogy pontosan annyira megbízhatóak, mint az összes többi értékesítési ár.

(28)

Az egyik importőr egyetértett a Jinan Meide érvelésével, és kifejtette, hogy a lassú forgási sebességű terméktípusok árait nagyobb ingadozások jellemzik. Ez annyit tesz, hogy az igen hasonló minőségű, illetve költségszerkezetű terméktípusok értékesítési árai között akár jelentős eltérések is lehetnek. A Bizottság mindazonáltal megállapította, hogy az analóg országbeli gyártó esetében valamennyi terméktípust – még a legkeresettebb termékeket is – magas áringadozás jellemzi. Következésképpen az állítólagos magas áringadozással kapcsolatos érvelés alapján a lassú forgási sebességű terméktípusok nem zárhatók ki a dömpingszámításból. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(29)

A Jinan Meide ezenkívül azt állította, hogy mivel a Bizottság az analóg országbeli gyártó költségeit a forgalom szerint osztotta fel, a rendes értéket azokban az esetekben, amikor a hasonló termék összehasonlítható terméktípusait az analóg országban 200 kg-nál kisebb mennyiségekben értékesítették, nem számtanilag kell képezni, hanem a többi, nagyobb mennyiségekben értékesített hasonló típus árai alapján kell megállapítani. A Bizottság ezt az állítást szintén elutasította, mivel az összköltségek forgalom szerinti felosztása összhangban áll az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdésével, a Jinan Meide érvei pedig nem indokolják kellőképpen, hogy e konkrét ügyben a Bizottság eltérő módszert alkalmazzon.

(30)

A Jinan Meide észrevételeket tett az analóg országbeli gyártó adatainak a hitel- és csomagolási költségek, a kereskedelmi szint, a bankköltségek, a belföldi fuvarozás, a jóváírások, a közvetett adók, a technikai támogatás, valamint a felhasznált nyersanyagok és a munkatermelékenység tekintetében fennálló különbségek miatti kiigazításával kapcsolatban.

(31)

A Bizottság a belföldi fuvarozás és a hitelköltségek esetében – mivel ezek az analóg országbeli gyártó egyetlen vevőjéhez kötődnek – helyt adott az észrevételnek, és ennek megfelelően kiigazította a Jinan Meide-re vonatkozó dömpingszámítást.

(32)

A munkatermelékenység, valamint a felhasznált nyersanyagok tekintetében fennálló különbségeket illetően a Jinan Meide előadta, hogy az alkalmazottankénti alacsonyabb termelékenység és az eltérő nyersanyagok miatt az analóg országbeli gyártónál felmerülő költségek némileg meghaladják a Jinan Meide költségeit. Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy bár elképzelhető, hogy a hatékonyság, illetve a termelékenység tekintetében tetten érhetők bizonyos különbségek az egyes vállalatok között, a dömpingellenes számítások vezérelve az, hogy az exportárak és a rendes érték összehasonlíthatóságát kell biztosítani, ami nem követeli meg, hogy az analóg országbeli gyártó és a nem piacgazdasággal rendelkező országban működő exportőr körülményei minden tekintetben megegyezzenek. Kizárólag az szolgálhat alapként a kiigazításra, ha az analóg országbeli gyártó, illetve a nem piacgazdasággal rendelkező országban működő exportőr esetében az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezők között vannak különbségek.

(33)

A többi észrevételt sem a helyszínen gyűjtött, sem pedig az aktában szereplő bizonyítékok nem támasztották alá, így azokat a Bizottság elutasította.

(34)

A Jinan Meide-nek szóló végső tájékoztató összeállításakor a Bizottság talált egy elírást a Jinan Meide-re vonatkozó dömpingszámításban a közvetett adókhoz kapcsolódóan végzett kiigazításban. Szemben azzal, amit a Bizottság az ideiglenes (9) és a végleges (10) rendeletben állított, egy elírás miatt nem végezte el a közvetett adókkal összefüggő kiigazítást a Jinan Meide-nek szóló végső nyilvánosságra hozatalkor, jóllehet az ideiglenes szakaszban e kiigazításra sor került. A jó igazgatás elvét szem előtt tartva a hibát a Bizottság kijavította.

(35)

2017. április 12-én a Bizottság valamennyi érdekelt felet tájékoztatta a fenti ténymegállapításokról, amelyek alapján az eredeti vizsgálat kapcsán gyűjtött és benyújtott tényekre támaszkodva szándékában állt javasolni a Jinan Meide-től érkező menetelt temperöntvény csőszerelvények és -illesztések – kivéve az ISO DIN 13 szerinti métermenettel rendelkező vágógyűrűs szerelvénytestek és a kerek, menetes, fedél nélküli temperöntvény elágazó dobozok – behozatalára vonatkozó dömpingellenes vám ismételt kivetését.

(36)

A Jinan Meide és három független importőr állítása szerint a Bizottság nem javíthatja ki a vizsgálat újbóli megindítása keretében a dömpingkülönbözet számításában a közvetett adók miatti kiigazítással kapcsolatban talált elírást, mivel az elírás nem kapcsolódik a törvényszéki ítéletben foglaltak végrehajtásához. A Jinan Meide emellett kérelmezte a meghallgató tisztviselő előtti meghallgatását, amely kérelmét a Bizottság elfogadta. Két független importőr jelezte, hogy a Bizottság nem hozhat olyan döntést, amellyel az exportáló gyártó számára az eredeti vizsgálatban megállapítottnál kedvezőtlenebb helyzetet teremt.

(37)

A Jinan Meide újfent előterjesztette korábbi állítását, miszerint a Bizottságnak azokat a terméktípusokat, amelyeket az analóg országban 200 kg alatti mennyiségekben értékesítettek, szinte egyező vagy nem egyező terméktípusoknak kell tekintenie, illetve hogy a Bizottság megbízhatatlan költségadatok alapján nem zárhat ki bizonyos értékesítéseket a rendes érték meghatározásából.

(38)

A Jinan Meide kifogásolta, hogy a Bizottság elutasította kérelmét, amelyet a kereskedelmi szint, a csomagolási és hitelköltségek, a belföldi biztosítási költségek, valamint a nyersanyagok és a termelékenység tekintetében fennálló különbségek miatti kiigazítások tárgyában nyújtott be.

(39)

A Jinan Meide meglátása szerint az állítólagos eljárási szabálysértések, illetve az eljárások egyéb szabálytalanságai miatt nem vethető ki vám vele szemben. Ezzel összefüggésben a vállalat egyfelől arra hivatkozott, hogy egy, a 2016. december 23-i tájékoztatóban szereplő hiba miatt kétségessé vált, hogy a Bizottság az eredeti vizsgálat végeleges szakaszában végzett számítások bizalmas változatát tette-e hozzáférhetővé, másfelől pedig hogy a tájékoztató nem magyarázta meg az állítólagos különbségeket az eredeti vizsgálat keretében végzett számításhoz képest. Jelezte továbbá, hogy bár a Jinan Meide több alkalommal is kérte bizonyos részletek hozzáférhetővé tételét, azt a Bizottság megtagadta. Beadványában a fél emellett arra is kitért, hogy azon állítások, amelyeket a T-424/13. sz. ügyben előterjesztett, de a Törvényszék nem válaszolt meg, továbbra is érvényesek és az intézkedések jogellenességét eredményezik azok ismételt bevezetése esetén.

(40)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy a Jinan Meide-nek szóló végső tájékoztató összeállításakor talált egy elírást a Jinan Meide-re vonatkozó dömpingszámítás közvetett adók miatti kiigazításában. A Bizottság a jó igazgatás elvét szem előtt tartva javasolta ebben a szakaszban a hiba javítását, és erről a javaslatáról valamennyi érdekelt felet megfelelő módon tájékoztatta.

(41)

A felsorakoztatott érvek mérlegelését követően a Bizottság úgy döntött, hogy elfogadja a Jinan Meide észrevételét és eltekint az elírás javításától. A meghallgató tisztviselő véleménye alapján a Bizottság úgy vélte, hogy a piacvédelmi ügyek újbóli megindítására általában véve nem alkalmazandó a reformatio in peius tilalma, azaz egy piacvédelmi ügy újbóli megnyitása következtében egy érdekelt fél kerülhet hátrányosabb helyzetbe, mint amilyenben az újbóli megnyitás előtt volt. A Bizottság mindazonáltal e konkrét ügy kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgálat újbóli megnyitását az analóg országból származó adatok hozzáférhetővé tételére, az érdekelt felek észrevételeinek befogadására, valamint – ha szükséges – a vám ezeknek megfelelő felülvizsgálatára kell korlátoznia. Tekintettel arra, hogy az exportértékesítések után járó héa-visszatérítéssel kapcsolatos számítási hiba – különösképpen pedig a héa-visszatérítés mértéke – független az analóg országbeli gyártótól kapott adatoktól, a hiba javítása nem tartozik az újból megindított vizsgálat hatálya alá.

(42)

A Bizottság 2017. május 29-én újabb tájékoztatót küldött az érdekelt feleknek, melyben közölte, hogy eltekint a (34) preambulumbekezdésben említett elírás kijavításától. A Bizottság mindössze egyetlen importőrtől kapott észrevételeket, aki ismét kifejtette, hogy az importőrök számára biztosított korlátozott hozzáférés miatt nincs abban a helyzetben, hogy hozzászóljon a kiigazítások kérdéséhez. Ennélfogva a Bizottság – ellenérvek hiányában – megerősítette a kiigazítások kapcsán tett ténymegállapításokat.

(43)

A 200 kg-nál kisebb mennyiségekben értékesített terméktípusok kapcsán a Jinan Meide a Goldstar-ügy főtanácsnoki indítványát (11) hozta fel érvként, amely szerint „a belföldi árak akkor hasonlíthatók össze, ha abszolút mértékben elegendő volument ér el a belföldi piaci értékesítés, abból ered, hogy a belföldi árak értékesítési helyenként eltérőek lehetnek. Az árak ráadásul egyetlen referencia-időszakon belül is ingadozhatnak” és „a reprezentativitás érdekében az említett súlyozott átlagnak egy minimális számú értékesítéshez kell tartoznia”.

(44)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az ezt követő albekezdésben a főtanácsnok a következőképpen folytatta indítványát: ez „azonban nem azt jelenti, hogy a közösségi intézményeknek még egy abszolút küszöböt is alkalmazniuk kell a fent említett, az értékesítések figyelembevételéhez 5 %-on rögzített és minden egyes modellre külön kiszámított relatív küszöb mellett. Egy általános érvényű, abszolút minimumküszöb bevezetése vajmi kevés szolgálatot tenne, hiszen az abszolút számban kifejezett érték túlságosan is nagy mértékben függ az adott termék jellegétől.” A főtanácsnok indítványa valójában tehát azt erősíti meg, hogy az olyan abszolút minimumküszöbök alkalmazása, mint a Jinan Meide javaslata szerinti 200 kg-os abszolút küszöb, csakugyan felesleges.

(45)

Az áringadozás – miként azt a (28) preambulumbekezdés is megjegyezte – nemcsak a 200 kg-nál kisebb mennyiségekben értékesített terméktípusokat, hanem az összes terméktípust érintette.

(46)

Az egyik független importőr támogatta a Jinan Meide alacsony forgalmú termékek reprezentativitása kapcsán képviselt álláspontját, és e tekintetben megismételte korábban tett észrevételeit. Általános jellegű megjegyzésében azt állította, hogy a Bizottság az általános piaci tapasztalatnak ellentmondó álláspontot képvisel. A Bizottság az analóg országbeli gyártótól származó adatok alapján alakította ki álláspontját. Mivel az állítást további adatokkal nem támasztották alá, a (28), valamint a (42) és az azt követő preambulumbekezdések alapján a Bizottság az állítást elutasította.

(47)

A megbízhatatlan költségeket illetően a Jinan Meide azzal érvelt, hogy a Bizottság végül a kezdeti szakaszban benyújtott költségadatokat használta fel, holott azokat eredetileg a vonatkozó követelmények szempontjából – a Jinan Meide állítása szerint – nem tekintette megfelelőnek. Ezt az érvet a vizsgálati tények nem támasztják alá. A Bizottság soha nem tekintette úgy, hogy a kezdeti költségadatok nem felelnek meg a követelményeknek. Az adott körülmények között tehát nem lenne indokolt a Jinan Meide javaslata szerint eljárni, azaz teljes mértékben figyelmen kívül hagyni az analóg országbeli gyártó által jelentett költségeket.

(48)

Az egyik független importőr megismételte észrevételét, miszerint a forgalom szerinti költségfelosztás arra – az állítólagosan – a piaci logikának ellentmondó feltételezésre épül, hogy az összes terméktípus haszonkulcsa azonos mértékű. A fél állítását nem támasztotta alá további adatokkal. Az alaprendelet értelmében – miként az a (26) preambulumbekezdésben is szerepel – megfelelőbb módszer hiányában a forgalom szerinti költségfelosztást kell előnyben részesíteni. A költségek a forgalom szerint kerültek felosztásra, és egyetlen érdekelt fél sem javasolt ennél megfelelőbb módszert. Az érvelést ezért a Bizottság elutasítja.

(49)

A kereskedelmi szint miatti kiigazítás kapcsán a Jinan Meide megismételte állítását, miszerint annak megállapításához, hogy indokolt-e a kereskedelmi szint miatti kiigazítás, elegendő pusztán meghatározni a különböző vevőkategóriákhoz tartozó átlagárak közötti különbséget. Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése d) pontjának i. alpontja szerinti feltétel viszont az, hogy az eladó különböző kereskedelmi szinteken alkalmazott árai között tartós és határozott különbség álljon fenn. Az átlagárak puszta összehasonlítása így nem tekinthető elegendőnek ahhoz, hogy megállapítható legyen az árak közötti különbség tartós és határozott jellege. Éppen ellenkezőleg: a rendelkezésre álló információk elemzéséből kiderült, hogy valamennyi vevőtípus az ártartomány összes szegmensében képviselteti magát.

(50)

Az egyik független importőr szerint a Bizottságnak el kell végeznie a kereskedelmi szint miatti kiigazítást, de mivel nincs hozzáférése az adatokhoz, ennek kapcsán nem tud részletes érveléssel szolgálni. A fél emellett azt is megjegyezte, hogy mivel nem hozzáférhetők a dömpingkülönbözet kiszámításának részletei, nem tud további észrevételeket tenni. Ezzel kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy a Bizottságnak kötelessége megvédeni az érdekelt felektől kapott bizalmas információkat. Az érdekelt felek ugyanakkor valamennyi nem bizalmas beadványhoz hozzáférhetnek, illetve észrevételt fűzhetnek. A Bizottság azonban azt is megjegyzi, hogy a rendelkezésre álló információk szerint ebben az ügyben – a (49) preambulumbekezdésben leírtaknak megfelelően – nem álltak fenn tartós és határozott különbségek az egyes vevőtípusok esetében alkalmazott árak tekintetében. A kereskedelmi szint miatti kiigazítás következésképpen nem lenne helyénvaló.

(51)

A hitelköltségek miatti kiigazításkor a Bizottság a levonást mind az exportár, mind pedig a rendes érték esetében az értékesítési dokumentációban szereplő információk alapján végezte el. A Jinan Meide érvelése szerint a rendes érték esetében a hitelköltségek miatti kiigazítást a számla kelte és a fizetés időpontja között eltelt napok tényleges száma alapján kell elvégezni, mivel állítása szerint a Bizottság az exportértékesítések esetében annak ellenére is végzett csökkentést a hitelköltségek miatt, hogy az értékesítési dokumentációban nem szerepelt fizetési határidő. A vizsgálati aktában szereplő bizonyítékok nem igazolták ezt az állítást. Ezen túlmenően a Jinan Meide szintén nem tudott olyan bizonyítékokkal szolgálni, amelyek alátámasztották volna állítását. Az is megállapítást nyert, hogy a tényleges fizetésre gyakran – a rendes érték és az exportár oldalán egyaránt – az értékesítési dokumentáció szerinti fizetési határidő lejártát követően került sor. Így tehát az, ha a hitelköltségek miatti kiigazítást a rendes érték tekintetében a tényleges fizetés napja alapján, az exportár esetében pedig az értékesítési dokumentációban szereplő információk alapján végzi el a Bizottság, nem eredményezne tisztességes összehasonlítást. A Bizottság emiatt nem változtatott megközelítésén, és a hitelköltségek miatti kiigazítást a rendes érték és az exportár esetében egyaránt az értékesítési dokumentációban szereplő információk alapján állapította meg.

(52)

A csomagolási költségek miatti kiigazítás kapcsán a Jinan Meide ismételten előadta, hogy helytelenül történt a csomagolási költségek felosztása, ami irracionális, nagyon alacsony mértékű kiigazítást eredményezett a csomagolási költségek tekintetében. Állítását mindazonáltal nem támasztotta alá további részletekkel, és így kiváltképpen adós maradt a magyarázattal, hogy az eredményként kapott kiigazítás miért irracionálisan alacsony. A Bizottság következésképpen nem változtatott a csomagolási költségek miatti kiigazítás kapcsán alkalmazott megközelítésén.

(53)

Végezetül: a Bizottság elutasítja a Jinan Meide eljárási szabálysértésekre, illetve az eljárások egyéb szabálytalanságaira vonatkozó állítását. A Bizottság valamennyi alapelvet betartotta és az összes eljárási lépést tiszteletben tartotta. A Bizottság a vizsgálatot újból megindította, a Törvényszék ítéletének végrehajtása érdekében az ítéletnek megfelelően hozzáférhetővé tette az analóg országból származó adatokat, és megfelelő módon felülvizsgálta a Jinan Meide-re vonatkozó vámtételt. A Bizottság az érdekelt feleknek a vizsgálat valamennyi szakaszában biztosította a lehetőséget arra, hogy észrevételeket tegyenek és álláspontjukat meghallgatásokon ismertessék. A Bizottság valójában az eljárás egésze során transzparens és nyitott módon járt el, helyt adva a Jinan Meide-nek a vitatott pontok tisztátázását szolgáló találkozók és meghallgatások iránti kérelmeinek. A Bizottság tisztázta a számítások hibás Excel-táblájával kapcsolatos technikai problémát, amelyből a Jinan Meide által említett következetlenségek fakadtak. A hiba, amelyet a Bizottság munkatársai rögtön ki is javítottak, mindazonáltal nem befolyásolta a dömpingkülönbözetet. A Bizottság valamennyi bizalmas információt hozzáférhetővé tette a Jinan Meide számára, a 2013. évi dömpingkülönbözet meghatározásához használt adatokat tartalmazó bizalmas fájlt is ideértve. A Törvényszék elé beterjesztett, de az ítéletben nem tárgyalt állításokat illetően a Bizottság a Jinan Meide által jelzett összes állítólagos jogellenességet vitatja. A Bizottság azzal, hogy orvosolta a Törvényszék által feltárt jogellenességeket, teljesítette a törvényszéki ítélet végrehajtásával kapcsolatos feladatait. Ennek alapján a Bizottság számára nem világos, hogy miben állnak a Jinan Meide által említett eljárási szabálysértések, és újra leszögezi, hogy valamennyi alapelvet, illetve eljárási követelményt betartott, és hogy a Jinan Meide (és minden más érdekelt fél) az egész vizsgálat során gyakorolhatta eljárási jogait.

(54)

A Jinan Meide újfent kifejtette a munkatermelékenység és a felhasznált nyersanyagok tekintetében fennálló különbségek kapcsán képviselt álláspontját, amelyhez azonban nem fűzött további érveket. A Jinan Meide ezen álláspontját az egyik független importőr is támogatta. A szóban forgó érveket a Bizottság a (32) preambulumbekezdésben megválaszolta.

(55)

Az egyik független importőr megismételte azon állítását, hogy az újbóli megindítás nem összeegyeztethető az alaprendelet rendelkezéseivel. A (17) preambulumbekezdésben írtak szerint a C-283/14. és C-284/14. sz. egyesített ügyekben hozott ítéletből (12) egyértelműen megállapítható, hogy az uniós intézmények – még ha azt az alaprendelet nem is írja kifejezetten elő – újból megindíthatják a dömpingellenes vizsgálatokat abból a célból, hogy kiküszöböljék az uniós bíróságok által feltárt szabálytalanságokat. Az uniós intézmények valójában kifejezetten kötelesek megtenni a jogellenes helyzetek orvoslásához szükséges lépéseket. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(56)

Egy másik független importőr felhívta a figyelmet a dömpingellenes vámok kedvezőtlen (a jövedelmezőséget és forgalmat, valamint az új piaci viszonyokat, azaz új árakat, új beszerzési forrásokat érintő) hatásaira. A (41) preambulumbekezdésben írtaknak megfelelően a vizsgálat újbóli megindítása a Törvényszék ítéletének a Jinan Meide-t érintő végrehajtására, ezen belül az analóg országbeli gyártó bizalmas adatainak a Jinan Meide számára történő hozzáférhetővé tételére korlátozódott. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(57)

Az egyik független importőr állítása szerint a vámtétel módosítása (vélt emelése) miatt újra értékelni kell a vám importőrökre és felhasználókra gyakorolt hatását. A Bizottság azonban – miként az a (41) preambulumbekezdésben is szerepel – eltekintett a héa-visszatérítéssel kapcsolatos elírás javításától, mert úgy ítélte meg, hogy az elírás javítása nem tartozik az újból megindított vizsgálat hatálya alá. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(58)

Ugyanez a fél azt is felvetette, hogy mivel már több mint öt év eltelt az eredeti vizsgálati időszak óta, a Bizottságnak időközi felülvizsgálatot kell indítania. Az újbóli megindítás hatályát az újbóli megindításról szóló értesítés (13) egyértelműen lehatárolta. Az újbóli megindítás és az időközi felülvizsgálat más-más célokat szolgál. Konkrétabban: az újbóli megindítás a Törvényszék ítéletét volt hivatott végrehajtani a Jinan Meide tekintetében. Az időközi felülvizsgálatra ezzel szemben egyértelműen rögzített jogi feltételek vonatkoznak, amelyek szerint a hatályban levő intézkedések felülvizsgálata a körülmények tartós jellegű megváltozásához kötött. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(59)

Végezetül: az egyik fél szerint a további pereskedés elkerülése érdekében a Bizottságnak a bírósági eljárás során megfogalmazott állításokat annak ellenére elemeznie kellett volna, hogy azokkal a bíróság nem foglalkozott. A Bizottság megjegyzi, hogy a vizsgálat újbóli megindítása a Törvényszék ítéletének a Jinan Meide-t érintő végrehajtására, ezen belül az analóg országbeli gyártó bizalmas adatainak a Jinan Meide számára történő hozzáférhetővé tételére korlátozódott. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(60)

Az exportár súlyozott átlagának a rendes érték újraszámított súlyozott átlagával való, gyártelepi alapon végzett, terméktípusonkénti összehasonlítása igazolta a dömping tényállását. A megállapított dömpingkülönbözet a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezve 39,2 % volt.

(61)

A Bizottság mérlegelte a felek észrevételeit és arra a következtetésre jutott, hogy a törvényszéki ítélet végrehajtásának az a megfelelő formája, ha a 2013. március 15-i végső nyilvánosságra hozatalt az analóg országbeli gyártó bizalmas adataival készített rendesérték-számításra vonatkozó információkkal kiegészítve ismét hozzáférhetővé teszi a Jinan Meide számára. Az újabb nyilvánosságra hozatalt követően a Bizottság a Jinan Meide-től és más érdekelt felektől is kapott észrevételeket, amelyeket mérlegelt. Ezen értékelés, valamint a (40)–(58) preambulumbekezdésben ismertetett megfontolások alapján a Bizottság indokoltnak látta a Jinan Meide által gyártott menetelt temperöntvény csőszerelvények és -illesztések – kivéve az ISO DIN 13 szerinti métermenettel rendelkező vágógyűrűs szerelvénytestek és a kerek, menetes, fedél nélküli temperöntvény elágazó dobozok – behozatalára ismét kivetni a dömpingellenes vámot.

(62)

Az uniós gazdasági ágazatot képviselő öt, jelenleg is aktív uniós gyártó szerint a Jinan Meide-re vonatkozó dömpingellenes vám megsemmisítése olyan helyzetet eredményezett, amely indokolttá teszi a behozatalok nyilvántartásba vételét. A kérelmet a végső nyilvánosságra hozatalt követően ismét benyújtották.

(63)

Az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése értelmében ugyanakkor ilyen jellegű nyilvántartásba vétel kizárólag a vámok esetleges visszamenőleges hatályú beszedése céljából rendelhető el. A jelenlegi ügyben mindazonáltal nem teljesülnek a visszamenőleges hatályú vámbeszedés feltételei. A behozatalok nyilvántartásba vétele ennélfogva nem indokolt.

(64)

A fentiek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy indokolt ismét kivetni a 39,2 %-os vámtételű végleges dömpingellenes vámot a Jinan Meide által gyártott, a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 7307 19 10 KN-kód alá tartozó (TARIC-kód: 7307191010) menetelt temperöntvény csőszerelvények és -illesztések – kivéve az ISO DIN 13 szerinti métermenettel rendelkező vágógyűrűs szerelvénytestek és a kerek, menetes, fedél nélküli temperöntvény elágazó dobozok – behozatalára.

(65)

Ez az eljárás nem érinti a megtámadott rendelettel bevezetett intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti megszűnési időpontját.

(66)

Az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt,