28.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 165/2

(1)

2011 áprilisában egy szubvencióellenes vizsgálatot (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) követően a Tanács a 405/2011/EU végrehajtási rendelettel (2) (a továbbiakban: végleges rendelet) végleges kiegyenlítő vámot vetett ki az Indiából származó, jelenleg a 7222 20 21, a 7222 20 29, a 7222 20 31, a 7222 20 39, a 7222 20 81 és a 7222 20 89 KN-kódok alá tartozó rozsdamentes rúdacél egyes típusainak behozatalára.

(2)

A végleges rendelet 3,3–4,3 %-os kiegyenlítő vámot vetett ki a mintában szereplő exportáló gyártók behozatalára, 4,0 %-os kiegyenlítő vámot a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok behozatalára, és 4,3 %-os vámot az összes többi indiai vállalatra.

(3)

2013 júliusban egy részleges időközi felülvizsgálatot (a továbbiakban: időközi felülvizsgálat) követően a Tanács a 721/2013/EU végrehajtási rendelettel (3) (a továbbiakban: módosító rendelet) az egyik indiai exportáló gyártóra, a Viraj Profiles Limited, Palghar, Mahárástra and Mumbai, Mahárástra (a továbbiakban: Viraj) vállalatra vonatkozó vámtételt 4,3 %-ról 0 %-ra, az összes többi vállalat esetében pedig 4,3 %-ról 4,0 %-ra módosította.

(4)

2015 júniusában a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétette az Indiából származó rozsdamentes rúdacélra vonatkozó kiegyenlítő intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítést (4).

(5)

2016. január 28-án a rozsdamentes rúdacél teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át képviselő Európai Acélszövetség (a továbbiakban: Eurofer) az 597/2009/EK tanácsi rendelet (5) 18. cikke alapján felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be.

(6)

Az Eurofer kérelme azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a támogatásnyújtás folytatását és az uniós gazdasági ágazatot ért kár további fennállását vagy megismétlődését eredményezné.

(7)

Miután a Bizottság megállapította, hogy kellő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2016. április 27-én eljárás megindításáról szóló értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (6) (a továbbiakban: eljárás megindításáról szóló értesítés).

(8)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel céljából jelentkezzenek.

(9)

Ezen túlmenően a Bizottság kifejezetten tájékoztatta az Eurofert; az ismert uniós gyártókat és azok szövetségeit; a rozsdamentes rúdacél ismert uniós importőreit és felhasználóit; valamint India kormányát (a továbbiakban: az indiai kormány) és az ismert indiai exportáló gyártókat a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket az abban való részvételre.

(10)

Minden érdekelt félnek lehetősége nyílt a vizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 27. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(12)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság kijelentette, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát.

(13)

Az alaprendelet 27. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság a földrajzi kiterjedést is figyelembe véve egy olyan mintát választott ki az értékesítések legnagyobb reprezentatív volumene alapján, amelyet a rendelkezésre álló időn belül, a földrajzi kiterjedést is figyelembe véve meg lehetett vizsgálni.

(14)

Az ideiglenesen kiválasztott minta három uniós gyártóból állt, amelyek az együttműködő uniós gyártók összértékesítésének mintegy 50 %-át tették ki. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban.

(15)

A Bizottság arról értesült, hogy az egyik uniós gyártó a csoporttagok közötti értékesítést is Unióba irányuló értékesítésként tüntette fel a beszámolójában, és a helyére egy másik uniós gyártót választott. A végleges minta ugyancsak az együttműködő uniós gyártók összértékesítésének mintegy 50 %-át tette ki.

(16)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az importőröket és azok képviseleti szervezeteit, hogy jelentkezzenek, és nyújtsák be az ahhoz szükséges konkrét információkat, hogy eldönthesse, vajon szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát. Két importőr jelentkezett.

(17)

A Bizottság annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, felkérte az összes indiai exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat. A Bizottság ezenfelül felkérte az indiai hatóságokat, hogy nevezzenek meg esetleges olyan további exportáló gyártókat és/vagy lépjenek velük kapcsolatba, amelyek adott esetben részt kívánnak venni a vizsgálatban.

(18)

Tizennégy, az Indiából az Unióba irányuló teljes rozsdamentesrúdacél-behozatal mintegy 46 %-át képviselő exportáló gyártó/exportálógyártó-csoport nyújtotta be az eljárás megindításáról szóló értesítés I. mellékletében kért mintavételi információkat. A Bizottság három – az Unióba irányuló legnagyobb exportértékesítési volumennel rendelkező (az együttműködő vállalatok exportvolumenének 62 %-át képviselő) – exportáló gyártót/exportálógyártó-csoportot vett fel a mintába, amelyet a rendelkezésre álló időn belül megfelelően meg lehetett vizsgálni.

(19)

Az alaprendelet 27. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság valamennyi ismert, érintett indiai exportáló gyártó, továbbá az indiai hatóságok véleményét is kikérte a minta kiválasztásával kapcsolatban. Észrevétel nem érkezett.

(20)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte a felhasználókat és képviseleti szervezeteiket, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy jelentkezzenek és működjenek együtt. Egyetlen uniós felhasználó vagy őket képviselő szervezet sem jelentkezett.

(21)

A Bizottság kérdőíveket küldött valamennyi ismert érintett fél és az összes többi olyan vállalat számára, amely az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőkön belül jelentkezett.

(22)

Közéjük tartozik az indiai kormány, három, mintában szereplő indiai exportáló gyártó, a (16) preambulumbekezdésben említett két importőr, az Eurofer és az uniós gyártók más szervezetei.

(23)

A kérdőívre három, mintában szereplő uniós gyártótól, az Eurofertől, az indiai kormánytól és három, mintában szereplő indiai exportáló gyártótól érkezett válasz.

(24)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a támogatásnyújtás folytatásának és a kár további fennállásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint azt, hogy a kiegyenlítő intézkedések fenntartása uniós érdekbe ütközik-e.

(25)

Az alaprendelet 26. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra az indiai kormány Delhiben (India) található hivatalaiban, valamint az Eurofer brüsszeli (Belgium) irodájában, valamint a következő vállalatok telephelyén került sor:

(26)

A támogatásnyújtás folytatásának és a kár további fennállásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2015. április 1-jétől2016. március 31-ig tartó időszakot (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) fedte le.

(27)

A kár további fennállásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2012. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(28)

Az érintett termék megegyezik az eredeti vizsgálatban meghatározott termékkel, nevezetesen az Indiából származó, jelenleg a 7222 20 21, a 7222 20 29, a 7222 20 31, a 7222 20 39, a 7222 20 81 és a 7222 20 89 KN-kód alá tartozó hidegen alakított vagy hidegen húzott, de tovább nem megmunkált rozsdamentes rúdacéllal (a továbbiakban: rozsdamentes rúdacél vagy a felülvizsgálat tárgyát képező termék), amely nem foglalja magában a legalább 80 mm-es kör keresztmetszetű rúdacélt (a továbbiakban: az érintett termék).

(29)

A vizsgálat kimutatta, hogy az alábbi termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(30)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezek a termékek az alaprendelet 2. cikkének c) pontja értelmében hasonló termékeknek minősülnek.

(31)

A Bizottság az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a támogatás valószínű folytatódásához vezetne-e.

(32)

A felülvizsgálati kérelemben található információk alapján a Bizottság a következő – állítólagosan támogatásokkal járó – rendszereket vizsgálta meg:

(33)

A fenti a), c), d), g) és i) pontban felsorolt rendszerek az 1992-es (1992. évi 22. számú) külkereskedelmi (fejlesztési és szabályozási) törvényen alapulnak, amely 1992. augusztus 7-én lépett hatályba (a továbbiakban: külkereskedelmi törvény). A külkereskedelmi törvény feljogosítja az indiai kormányt, hogy értesítéseket adjon ki az export- és importpolitikával kapcsolatban. Ezek a „Foreign Trade Policy” (külkereskedelem-politika) című dokumentumokban vannak összefoglalva, amelyeket a Kereskedelmi Minisztérium ötévente ad ki és rendszeresen frissít. E vizsgálat esetében a felülvizsgálati időszak szempontjából két ilyen külkereskedelem-politikai dokumentum lényeges: a 2009–2014-es Foreign Trade Policy (a továbbiakban: „FTP 09–14”) és a 2015–2020-as Foreign Trade Policy (a továbbiakban: „FTP 15–20”). Az utóbbi 2015 áprilisában lépett hatályba. Az indiai kormány az FTP 09–14 és az FTP 15–20 dokumentumra irányadó eljárásokat is meghatározza a „Handbook of Procedures, Volume I, 2009–2014” (Eljárási kézikönyv, I. kötet, 2009–2014) és a „Handbook of Procedures, Volume I, 2015–2020” (Eljárási kézikönyv, I. kötet, 2015-2020) című dokumentumokban (a továbbiakban: „HOP I 04–09”, illetve „HOP I 15–20”). Az eljárási kézikönyveket rendszeresen frissítik.

(34)

A fenti b) pontban említett DDS-rendszer a vámokról szóló 1962. évi törvény (Customs Act of 1962) 75. cikkén, a központi fogyasztási adókról szóló 1944. évi törvény (Central Excise Act of 1944) 37. cikkén, a pénzügyekről szóló 1994. évi törvény (Financial Act of 1994) 93A. és 94. cikkén, valamint a vámok, központi fogyasztási adók és szolgáltatási adók visszatérítéséről szóló 1995. évi szabályokon (Customs, Central Excise Duties and Service Tax Drawback Rules of 1995) alapul. A visszatérítésre vonatkozó szabályokat rendszeresen közzéteszik.

(35)

A fenti e) pontban említett exporthitel kamatadó-mentessége a kamatadóról szóló 1974. évi törvényen (Interest Tax Act, 1974) alapul.

(36)

A fenti f) pontban említett ECS-rendszer a banki szabályozásról szóló 1949. évi törvény (Banking Regulation Act 1949) 21. és 35A. cikkén alapul, amelyek értelmében az Indiai Központi Jegybank az exporthitelek tekintetében utasításokat adhat a kereskedelmi bankoknak.

(37)

A fenti h) pontban említett, az indiai kormány által biztosított hitelgaranciákra és közvetlen forrástranszferre a kormány garanciapolitikája az irányadó.

(38)

A j) pontban említett, 2013. április 1-jétől alkalmazandó PSI-rendszer a Mahárástra állam kormányának Ipari, Energiaügyi és Munkaügyi Minisztériumának PSI–2013/(CR–54)/IND–8. sz. határozatán alapul.

(39)

A k) pontban említett regionális támogatások rendszerét a regionális kormányok szabályozzák.

(40)

A rendszer részletes leírását az FTP 09–14 4.1.1–4.1.14. bekezdése és a HOP I 09–14 4.1–4.30. fejezete, valamint az FTP 15–20 4.03–4.24. bekezdése és a HOP I 15–20 4.04–4.52. fejezete tartalmazza.

(41)

Az AAS hat alrendszerből áll, amelyeket a (42) preambulumbekezdés mutat be részletesen. Ezen alrendszerek többek között a jogosultság körét illetően is eltérőek. A gyártó-exportőrök és a támogató gyártókhoz „kapcsolt” kereskedő-exportőrök jogosultak a tényleges exporthoz és az éves igényhez kapcsolódó előzetes engedélyezési alrendszer igénybevételére. A végső exportőr részére szállító gyártó-exportőrök közbenső szállításaik vonatkozásában jogosultak az AAS igénybevételére. Azok a fővállalkozók, amelyek az FTP 15–20 dokumentum 7.02. bekezdésében említett „kváziexport” kategóriák, mint például az exportorientált egységek beszállítói, jogosultak a kváziexportra vonatkozó AAS-alrendszer igénybevételére. Végezetül a gyártó-exportőrök közbenső beszállítói az előzetes kiadási megrendelés (Advance Release Order), valamint a fedezett belföldi akkreditív alrendszerei szerint az „exportnak tekintett” (kváziexport) kedvezményekre jogosultak.

(42)

Előzetes engedélyek a következőkre állíthatók ki:

(43)

A Bizottság megállapította, hogy a rendszert igénybe vevő, együttműködő exportáló gyártók az első alrendszer, azaz az AAS keretében bonyolított tényleges export alapján kaptak engedményeket a felülvizsgálati időszak alatt. Ezért nem szükséges az igénybe nem vett fennmaradó alrendszerek kiegyenlíthetőségét megállapítani.

(44)

Az előzetes engedély jogosultja jogilag köteles fenntartani – az indiai hatóságok által végzett ellenőrzésekhez meghatározott formátumban – „a vámmentesen importált/belföldön beszerzett áruk fogyasztásának és felhasználásának valósághű és megfelelő nyilvántartását”, azaz a tényleges fogyasztás nyilvántartását (a HOP I 15–20 4.47. és 4.51. fejezete, valamint 4H. függeléke). Ezt a nyilvántartást független okleveles könyvvizsgálónak, illetve kontrollernek (cost and works accountant) kell ellenőriznie, aki igazolást ad ki arról, hogy megtörtént az előírt nyilvántartások és vonatkozó dokumentumok vizsgálata, továbbá a 4H. függelék alapján szolgáltatott információk minden tekintetben valósak és helytállóak.

(45)

Ami a felülvizsgálati időszakban az érintett vállalatok által igénybe vett „tényleges export” alrendszer alkalmazását illeti, az indiai kormány mind az importtámogatás, mind az exportkötelezettség volumenét és értékét rögzíti, és azokat az engedélyen feltünteti. Ezen túlmenően a behozatalkor és a kivitelkor a megfelelő tranzakciókat a kormánytisztviselők kötelesek az engedélyen megemlíteni. Az AAS rendszer keretében engedélyezett import volumenét az indiai kormány határozza meg a standard input-output normák (a továbbiakban: „SION”) alapján, amelyek a legtöbb termékre, így az érintett termékre is léteznek.

(46)

Az importált alapanyagok nem ruházhatók át, és azokat az exporttermék előállításához kell felhasználni. Az exportkötelezettséget az engedély kiállításától számított, előírt időkereten belül kell teljesíteni (ez 18 hónap, ami két alkalommal meghosszabbítható, egyenként 6 hónappal).

(47)

A Bizottság megállapította, hogy nincsen szoros kapcsolat az importált alapanyagok és az exportált késztermékek között. A támogatásra jogosult alapanyagokat szintén importálják, és az érintett terméktől eltérő termékeknél használják fel. Ezenkívül a különböző termékekre vonatkozó engedélyek egyesíthetők. Ez azt jelenti, hogy egy adott termékre szóló AAS engedély keretébe tartozó export feljogosíthat egy másik termékre szóló AAS engedély keretébe tartozó vámmentes alapanyagimportra.

(48)

A Bizottság által végzett ellenőrző látogatás során az egyik exportáló gyártó megerősítette, hogy a közvetlen kapcsolat hiánya miatt az alapanyag-felhasználásokról szóló jelentések a SION-ok alapján történnek. Az AAS rendszert igénybe vevő többi exportáló gyártó úgy nyilatkozott, hogy rendelkezik olyan nyomonkövetési rendszerrel, amelyen keresztül az AAS rendszer keretében importált alapanyagokat a végtermékig nyomon követik. Mindazonáltal a vállalat nem tudott olyan belső dokumentumokkal szolgálni, amelyek tartalmazták volna e rendszer leírását. E rendszerrel kapcsolatban soha, semmilyen ellenőrzést nem végeztek.

(49)

Az egyik exportáló gyártó az AAS engedélyei tekintetében semmilyen, 4H. függelék szerinti formanyomtatványt nem tudott felmutatni. A másik exportáló gyártó egy 4H. függelék szerinti formanyomtatványt tudott bemutatni, amely szerint nem került sor túlzott mértékű vámvisszatérítésre. Jóllehet az okleveles könyvvizsgáló 4H. függelékben szereplő nyilatkozatából egyértelműen kiderül, és az indiai kormány az ellenőrző látogatás során is megerősítette, hogy az okleveles könyvvizsgáló vizsgálata arra korlátozódott, hogy a vonatkozó 4H. függelékben szereplő adatok megfelelnek-e a vállalatok nyilvántartásainak. Ezenfelül egy exportáló gyártó megerősítette, hogy az okleveles könyvvizsgáló arra összpontosított, hogy a vonatkozó engedélyek alapján az exportkötelezettség megfelel-e a SION szerinti importtámogatásnak. Nem vitatta, sőt nem is vizsgálta, hogy a tényleges felhasználás megfelel-e a vonatkozó SION-nak. Következésképpen az okleveles könyvvizsgáló nem ellenőrizte, hogy a maguk a nyilvántartások a vámmentesen importált/belföldön előállított áruk felhasználásának és hasznosításának valódi és megfelelő kimutatását tükrözik-e. Szintén említésre méltó, hogy az ellenőrző látogatás során, illetve azt követően az indiai kormány nem tudta a 4H. függelék szerinti egységes formanyomtatványnak a mintában szereplő exportáló gyártók által hozzá benyújtott példányát a Bizottság rendelkezésére bocsátani. Összességében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a rendszert igénybe vevő egyik vállalat sem tudta bizonyítani, hogy teljesültek az FTP vonatkozó előírásai.

(50)

A behozatalivám-mentesség az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatásnak minősül, vagyis az indiai kormány részéről pénzügyi hozzájárulást jelent, mivel csökkenti az egyébként esedékes vámbevételét és a vizsgált exportőrt gazdasági előnyhöz juttatja, mivel javítja annak likviditását.

(51)

Ezenkívül a tényleges exportra vonatkozó AAS jogilag az exportteljesítmény függvénye, ennélfogva az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján egyedinek és kiegyenlíthetőnek tekintendő. Exportkötelezettség vállalása nélkül a vállalatok e rendszer alapján nem juthatnak kedvezményekhez, azaz gazdasági előnyökhöz.

(52)

Az ebben az esetben használt alrendszer nem tekinthető az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében vett megengedhető vám-visszatérítési rendszernek vagy helyettesítő vámkedvezményrendszernek. A rendszer nem felel meg az alaprendelet I. melléklete i) pontjában, II. mellékletében (a vámkedvezmény meghatározása és szabályai), valamint III. mellékletében (a helyettesítő vám-visszatérítés meghatározása és szabályai) megállapított szabályoknak. Az indiai kormány nem alkalmazott hatékony ellenőrzési rendszert vagy eljárást annak igazolására, hogy az alapanyagokat az exportált termék gyártásához használták-e fel, és ha igen, milyen mennyiségben (az alaprendelet II. mellékletének 4. pontja; a helyettesítő vámkedvezményrendszerek esetében az alaprendelet III. melléklete II. részének 2. pontja). Úgy vélik továbbá, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozó SION-ok nem voltak kellően pontosak, és önmagukban nem alkothatnak a tényleges felhasználás ellenőrzésére szolgáló rendszert, mivel nem teszik lehetővé az indiai kormány számára annak kellő pontossággal történő ellenőrzését, hogy milyen mennyiségű nyersanyagot használtak fel az exporttermelésben. Ezenkívül az indiai kormány nem végzett további vizsgálatokat a ténylegesen érintett alapanyagok vonatkozásában, bár hatékonyan alkalmazott ellenőrzési rendszer hiányában ezt el kell végezni (az alaprendelet II. mellékletének 5. pontja és III. melléklete II. részének 3. pontja).

(53)

Az alrendszer ezért kiegyenlíthető.

(54)

Engedélyezett vámvisszatérítési rendszerek vagy helyettesítő vámvisszatérítési rendszerek hiányában a kiegyenlíthető előny a nyersanyagok importálása esetén rendes esetben járó teljes elengedett importvámnak felel meg. E tekintetben megjegyzendő, hogy az alaprendelet nem csak a „túlzott” mértékű vámelengedés kiegyenlítéséről rendelkezik. Az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és I. mellékletének i. pontja szerint csak a nagyobb mértékű visszautalások egyenlíthetők ki, feltéve, hogy az alaprendelet II. és III. mellékletében előírt feltételek fennállnak. Ezek a feltételek azonban a jelen esetben nem teljesültek. Tehát, ha a megfelelő nyomonkövetési eljárás megléte nem bizonyított, a visszatérítési rendszerekre vonatkozó fenti kivételt nem kell alkalmazni, és helyette a ki nem fizetett vámok (bevételkiesés) mennyiségének kiegyenlítésére, nem pedig a túlzott vámelengedés kiegyenlítésére vonatkozó szokásos szabály alkalmazandó. Az alaprendelet II. mellékletének II. részében és III. mellékletének II. részében foglaltaknak megfelelően nem a vizsgálatot végző hatóságra hárul a szóban forgó túlzott elengedés kiszámítása. Az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja szerint a vizsgálatot végző hatóságnak elég csupán kielégítő bizonyítékot találnia az állítólagos ellenőrzési rendszer alkalmasságának megcáfolására.

(55)

Ahogy az a (47) preambulumbekezdésben kifejtésre került, a kedvezményekre való jogosultság (azaz az engedély keretében történő export) és a kedvezmények nyújtása (azaz az alapanyagok vámmentes importja) nem kapcsolódik szorosan egymáshoz. Nem vonatkoznak rájuk sem sorrendi, sem időrendi követelmények. Lehetséges tehát, hogy a kedvezményekre való jogosultság a felülvizsgálati időszak alatt jelentkezik, a hozzá kapcsolódó kedvezménynyújtás azonban történhet a felülvizsgálati időszak előtt és után is. Továbbá az engedélyek egyesítésével az egy adott termékre szóló engedély keretében érvényes jogosultságot át lehet adni, amely így egy másik termékkel kapcsolatosan jelent előnyt.

(56)

A végleges rendeletben az AAS rendszerből származó támogatási összeget az eredeti felülvizsgálati időszak alatt a rozsdamentes rúdacél termékekhez a rendszer keretében importált összes anyag tekintetében elmaradt behozatali vámok alapján számították ki. Ezt a támogatási összeget aztán kivetítették az érintett termék eredeti vizsgálati időszak során keletkezett teljes exportforgalmára.

(57)

Az AAS-t igénybe vevő két exportáló gyártó egyetértett a Bizottságnak az (55) preambulumbekezdésben szereplő értékelésével, és megerősíti, hogy az érintett termék felülvizsgálati időszak alatti kivitele kedvezményre jogosította fel őket, amelynek egy részét a felülvizsgálati időszakon túl nyújtották vagy fogják nyújtani. Ezenkívül az egyik exportáló gyártó megerősítette, hogy a felülvizsgálati időszak alatt alkalmazott olvasztási eljárások módja miatt nem lehet kizárni, hogy a rozsdamentes rúdacélra vonatkozó AAS-engedélyek alapján importált anyagokat más termékek gyártásához, illetve a más termékekre vonatkozó AAS-engedélyek alapján importált anyagokat a rozsdamentes rúdacél gyártásához használták. Következésképpen az exportáló gyártó egyetértett abban, hogy kizárólag a felülvizsgálati időszak alatt a rozsdamentes rúdacélhoz az AAS-engedélyek alapján importált anyagok tekintetében elmaradt vámok figyelembevétele nem tükrözi az ezen időszak alatt a kedvezmény keretében exportált rozsdamentes rúdacélra nyújtott tényleges kedvezményt. A megfelelő adatok hiánya miatt a Bizottság nem tudta az eredeti vizsgálathoz hasonló módon a felülvizsgálati időszak alatt a támogatási rendszer alá tartozó rozsdamentes rúdacélhoz importált összes anyag tekintetében elmaradt behozatali vámok alapján kiszámítani a támogatási összeget.

(58)

E körülmények között mindkét vállalat beleegyezett abba, hogy a támogatás összegét a felülvizsgálati időszak alatt az érintett termékkel kapcsolatos AAS engedélyek keretében elszámolt teljes exportügyletek alapján számolják ki. Mindegyik vállalat a sajátos helyzetüknek megfelelő módszert javasolt (ebben az esetben az érintett termékhez behozott nyersanyagok körétől függően). Akár a SION-t, akár az érintett termék tekintetében kiadott összes korábbi engedély alapján számolt átlagos hozzáadott értéket használva, az importált anyagok esetében megtakarított vám összege megbízhatóan kiszámítható. A Bizottság megfelelőnek találta és elfogadta ezeket a módszereket.

(59)

Az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően ezeket a támogatási összegeket az érintett termék felülvizsgálati időszak alatti teljes exportforgalmára mint megfelelő nevezőre vetette ki, mivel a támogatás az exportteljesítmény függvénye, és azt nem a gyártott, megtermelt, exportált vagy szállított mennyiségek alapján nyújtották.

(60)

A Bizottság így megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az e rendszer tekintetében megállapított támogatás mértéke 0,88 % volt a Chandan Steel Limited és 1,56 % az Isinox Steel Limited esetében.

(61)

A DDS részletes leírását a későbbi értesítésekkel módosított, a vámok és központi fogyasztási adók visszatérítéséről szóló 1995. évi szabályok (Custom & Central Excise Duties Drawback Rules, 1995) tartalmazzák.

(62)

A rendszer igénybevételére minden gyártó-exportőr és kereskedő-exportőr jogosult.

(63)

A jogosult exportőr vámvisszatérítést kérhet, amelyet a rendszer keretében exportált termékek költségmentesen a hajófedélzetre (FOB) paritáson számított értékének százalékos arányaként számítanak ki. Az indiai kormány számos termék vonatkozásában meghatározta a vámkedvezmény mértékét, beleértve az érintett terméket is. E mértékeket a termék gyártása során alapanyagként felhasznált anyagok átlagos mennyisége vagy értéke, valamint az alapanyag után fizetett vámok átlagos összege alapján számítják ki. Ezek attól függetlenül alkalmazandók, hogy a behozatali vámokat megfizették-e vagy sem. A felülvizsgálati időszak során a DDS-mérték 3,2 INR/kg értékhatárral 2015. november 22-ig 1,9 %, majd 2016. február 10-ig 2 %, illetve ezt követően 4,3 INR/kg értékhatárral 2 % volt.

(64)

E rendszerből eredő előny élvezéséhez a társaságnak exportálnia kell. Amikor a szállítási adatokat felviszik a vámhatóság szerverére (ICEGATE), jelzik, hogy az export a DDS hatálya alatt zajlik, továbbá visszavonhatatlanul rögzítik a DDS összeget. Miután a szállító vállalat kitöltötte az általános exportnyilatkozatot (Export General Manifest, EGM) és a vámhatóság megfelelő módon összevetette e dokumentumot a szállítólevél adataival, minden feltétel adottá válik a visszatérítési összeg kifizetésének engedélyezéséhez, akár az exportőr bankszámlájára történő közvetlen utalással, akár intézvényezés révén.

(65)

Az exportőrnek emellett bizonyítékot kell benyújtania az exportjövedelem jóváírásáról, a kivitelt igazoló banki bizonylatok (Bank Realisation Certificate, BRC) révén. E dokumentumot azután lehet benyújtani, hogy a visszatérítés összegét kifizették, ha azonban az exportőr meghatározott határidőn belül nem nyújtja be a BRC-t, a kifizetett összeget vissza kell fizetni az indiai kormánynak.

(66)

A visszatérítés összege bármilyen célra felhasználható.

(67)

Az indiai számviteli standardokkal összhangban a vámvisszatérítés összege az exportkötelezettség teljesítésekor a kereskedelmi számlákban eredményszemléleti alapon bevételként is elszámolható.

(68)

A Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az összes együttműködő exportáló gyártó továbbra is kedvezményben részesült a DDS-rendszer keretében.

(69)

A DDS az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatást nyújt. Az úgynevezett vámkedvezmény összege az indiai kormánytól származó pénzügyi hozzájárulás, mivel az indiai kormány részéről közvetlen finanszírozás formájában történik. E finanszírozások igénybevételekor nem alkalmaznak semmilyen korlátozást. Emellett a vámvisszatérítés összege gazdasági előnyt nyújt az exportőrnek, mivel növeli likviditását.

(70)

A kivitelre adott vámvisszatérítés mértékét az indiai kormány határozza meg a terméktől függően. Ugyanakkor, bár a támogatást vámvisszatérítésnek nevezik, a rendszer az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében nem rendelkezik a megengedhető vámvisszatérítési-rendszerek vagy helyettesítő vámkedvezményrendszerek jellemzőivel. Az exportőrnek kifizetett készpénz nem kapcsolódik a nyersanyagokra ténylegesen kifizetett behozatali vámokhoz, és nem olyan vámhitel, amely nyersanyagok múltbeli vagy jövőbeli importjára vonatkozó behozatali vámok kiegyenlítésére szolgál.

(71)

Az ellenőrző látogatás során az indiai kormány azt állította, hogy megfelelő összefüggés van a visszatérítési mértékek és a nyersanyagok vonatkozásában megfizetett vámok között. Ennek oka, hogy az indiai kormány a vámvisszatérítések mértékének megállapításakor figyelembe veszi a termék gyártása során alapanyagként felhasznált anyagok átlagos mennyiségét vagy értékét, valamint az alapanyag után fizetett vámok átlagos összegét.

(72)

A Bizottság ugyanakkor nem ért azzal egyet, hogy a visszatérítések mértéke és a nyersanyagok után fizetett vámok közötti állítólagos kapcsolat elegendő ahhoz, hogy a rendszer megfeleljen az alaprendelet I. mellékletében, II. mellékletében (a vámvisszatérítés meghatározása és szabályai), valamint III. mellékletében (a helyettesítő vámkedvezmény meghatározása és szabályai) megállapított szabályoknak. A hitel összegének kiszámítása nem a ténylegesen felhasznált alapanyagokhoz viszonyítva történik. Ezenfelül nem működik rendszer vagy eljárás annak megerősítésére, hogy a kivitt termék gyártási folyamatában mely alapanyagokat használták fel (ideértve azok mennyiségét és eredetét), vagy sor került-e túlzott mértékű behozatali vám befizetésére az alaprendelet I. mellékletének i. pontja, valamint a II. és III. melléklete szerint. Ráadásul az indiai kormány a tényleges alapanyagok és ügyletek alapján nem végzett további vizsgálatot annak meghatározása érdekében, hogy történt-e túlfizetés. Az állítást ezért elutasították.

(73)

Következésképpen az exportőrök általi kivitelt követően az indiai kormány általi közvetlen finanszírozás formájában megvalósuló kifizetés az indiai kormány általi, az exportteljesítménytől függő közvetlen támogatásnak minősül, és így az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján egyedi és kiegyenlíthető támogatásnak tekintendő.

(74)

Az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdésével és 5. cikkével összhangban a kiegyenlíthető támogatások összegét a támogatásban részesülő félre átruházott, a felülvizsgálati időszak vonatkozásában feltárt gazdasági előny mértékének megfelelően kell kiszámítani. Ebben a tekintetben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a támogatásban részesülő fél akkor jut hozzá a gazdasági előnyhöz, amikor e rendszer alapján kerül sor kiviteli ügyletre. Így az indiai kormány felelős a vámkedvezmény összegének kifizetéséért, ami az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében pénzügyi hozzájárulásnak minősül. Amint a vámhatóságok kiadják a kiviteli fuvarszámlát – amely többek között megjelöli az adott kiviteli ügyletre nyújtandó vámvisszatérítés összegét –, megszűnik az indiai kormány rendelkezési joga a támogatás megadása felett. A fentiek fényében, és mivel ennek ellenkezőjére nem áll rendelkezésre megbízható bizonyíték, indokoltnak tekinthető a DDS keretében megvalósuló juttatásokat úgy értékelni, mint a rendszer keretében a felülvizsgálati időszak alatt megvalósuló valamennyi kiviteli ügyletre megkapott vámvisszatérítések összegét.

(75)

Az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően ezeket a támogatási összegeket az érintett termék felülvizsgálati időszak alatti teljes exportforgalmára mint megfelelő nevezőre vetette ki, mivel a támogatás az exportteljesítmény függvénye, és azt nem a gyártott, megtermelt, exportált vagy szállított mennyiségek alapján nyújtották.

(76)

A Bizottság így megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az e rendszer tekintetében megállapított támogatás mértéke 1,02 % volt a Chandan Steel Limited, 0,66 % az Isinox Steel Limited és 1,82 % a Venus csoport esetében.

(77)

A vizsgálat feltárta, hogy ezt a rendszert megszüntették, és semmilyen kedvezményt nem nyújtottak a mintában szereplő exportáló gyártók részére a felülvizsgálati időszak alatt, ezért e vizsgálat céljából nincs szükség a rendszer kiegyenlíthetőségének további vizsgálatára.

(78)

A vizsgálat feltárta, hogy e rendszer keretében a mintában szereplő exportáló gyártók közül egyik sem részesült kedvezményben a felülvizsgálati időszak alatt, ezért e vizsgálat céljából nincs szükség a rendszer kiegyenlíthetőségének további vizsgálatára.

(79)

A vizsgálat feltárta, hogy ezt a rendszert megszüntették, és semmilyen kedvezményt nem nyújtottak a mintában szereplő exportáló gyártók részére a felülvizsgálati időszak alatt, ezért e vizsgálat céljából nincs szükség a rendszer kiegyenlíthetőségének további vizsgálatára.

(80)

A vizsgálat feltárta, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az összes mintában szereplő exportáló gyártó igénybe vette e rendszert. Mivel azonban megállapították, hogy a kapott ösztönzők elhanyagolhatóak voltak, ezért e vizsgálat céljából nincs szükség e rendszer kiegyenlíthetőségének további vizsgálatára.

(81)

A vizsgálat feltárta, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az összes mintában szereplő exportáló gyártó igénybe vette e rendszert. Mivel azonban megállapították, hogy a kapott ösztönzők elhanyagolhatóak voltak, ezért e vizsgálat céljából nincs szükség e rendszer kiegyenlíthetőségének további vizsgálatára.

(82)

A vizsgálat feltárta, hogy a mintában szereplő exportáló gyártók közül egyik sem kapott hitelgaranciát és közvetlen forrástranszfert az indiai kormánytól, ami által kedvezményben részesültek volna a felülvizsgálati időszak alatt, ezért e vizsgálat céljából nincs szükség ezen intézkedések kiegyenlíthetőségének további vizsgálatára.

(83)

Az MEIS részletes leírása az FTP 15–20 3. fejezetében, valamint a HOP I 15–20 3. fejezetében található.

(84)

Az MEIS 5 másik rendszer (Focus Market Scheme, Focus Product Scheme, Market Linked Focus Product Scheme, Agricultural Infrastructure Incentive Scrip és VKGUY) jogutód rendszere.

(85)

A rendszer igénybevételére minden gyártó-exportőr és kereskedő-exportőr jogosult.

(86)

Az igénybevételre jogosult vállalatok támogatást kaphatnak az MEIS-rendszer keretében, ha meghatározott termékeket bizonyos, az A. csoportba („Hagyományos piacok”, amely magában foglalja az összes EU tagállamot), a B. csoportba („Fejlődő és fókuszpiacok”) és a C. csoportba („Egyéb piacok”) besorolt országokba exportálnak. Az egyes csoportokba tartozó országokat és a termékek kapcsolódó díjazási mértékeket magában foglaló felsorolását az FTP 15–20 3B. függelékének 1. és 2. táblázata rögzítette. A felülvizsgálati időszak vége felé megszűnt a különféle piacok közötti különbségtétel, és a rendszer mindenki számára elérhetővé vált.

(87)

Az előny az export FOB-paritáson számított értéke valamely százalékának megfelelő mértékű vámhitel formáját ölti. A rozsdamentes rúdacél esetében ezt a százalékos mértéket a felülvizsgálati időszak elején a B. csoportba tartozó országokba irányuló kivitel esetén 2 %-ban, míg az A. és C. csoportba tartozó országokba irányuló kivitel esetén 0 %-ban állapították meg. A (86) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a felülvizsgálati időszak végén megszűnt az országcsoportok közötti különbségtétel, és minden ország számára a 2 %-os mérték vált alkalmazandóvá. Bizonyos kiviteleket ez a rendszer kizár, például az importált vagy átrakodott termékek exportját, a kváziexportot, a szolgáltatások exportját, valamint a különleges gazdasági övezetekben működő egységek, illetve az exportorientált egységek kiviteli forgalmát.

(88)

Az MEIS-rendszer keretében elérhető vámhitelek szabadon átruházhatók és a kibocsátásuk napjától számított 18 hónapig érvényesek. Az említett vámhitelek az alábbi célokra vehetők igénybe: i. az alapanyagok vagy termékek, köztük beruházási javak importját terhelő vám megfizetése, ii. alapanyagok és termékek, köztük beruházási javak belföldi beszerzését terhelő jövedéki adó megfizetése, valamint iii. a szolgáltatások beszerzését terhelő szolgáltatási adó megfizetése.

(89)

Az MEIS-rendszerből igényelhető kedvezmény igénybevételére vonatkozó kérelmet online, az indiai kormány külkereskedelemért felelős főigazgatósága weboldalán kell benyújtani. A szóban forgó dokumentációt (szállítólevelek, kivitelt igazoló banki bizonylatok és kirakodás igazolása) csatolni kell az online kérelemhez. Az indiai kormány illetékes regionális hatósága (a továbbiakban: a regionális hatóság) a dokumentumok átnézését követően vámhitelt nyújt. Amíg az exportáló rendelkezésre bocsátja a vonatkozó dokumentációt, a regionális hatóság nem mérlegelheti a vámhitelek megadását.

(90)

A Bizottság megállapította, hogy a mintában szereplő exportáló gyártók a felülvizsgálati időszak alatt kedvezményben részesültek az MEIS-rendszer keretében.

(91)

Az MEIS az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatást nyújt. Az MEIS-vámhitel az indiai kormány pénzügyi hozzájárulását jelenti, mivel a hitelt végső soron behozatali vámok kiegyenlítésére veszik igénybe, ezzel csökkentve az indai kormány egyébként esedékes vámbevételét. Emellett az MEIS-vámhitel előnyt nyújt az exportőrnek, mivel javítja a likviditását.

(92)

Ezen túlmenően az MEIS jogilag az exportteljesítménytől függ, és ennélfogva az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján egyedinek és kiegyenlíthetőnek tekintendő.

(93)

Az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében a rendszer nem tekinthető megengedhető vám-visszatérítési rendszernek vagy helyettesítő vámkedvezményrendszernek. A rendszer nem felel meg az alaprendelet I. mellékletének i) pontjában, II. mellékletében (a vámkedvezmény meghatározása és szabályai), valamint III. mellékletében (a helyettesítő vámkedvezmény meghatározása és szabályai) megállapított szigorú szabályoknak. Az exportőrt semmi sem kötelezi a vámmentesen importált árunak a gyártási folyamatban való tényleges felhasználására, és a hitel összegét nem a ténylegesen felhasznált alapanyagokhoz viszonyítva számítják ki. Nem áll rendelkezésre olyan rendszer vagy eljárás, amely megerősítené, hogy a gyártási folyamatban mely alapanyagokat használták fel az exportált termékhez, illetve annak megerősítésére, hogy történt-e túlfizetés a behozatali vámok vonatkozásában az alaprendelet I. melléklete i) pontjának, valamint II. és III. mellékletének értelmében. Az exportőrök jogosultak az MEIS szerinti kedvezményekre, függetlenül attól, hogy importálnak-e alapanyagot vagy sem. A kedvezmények igénybevételéhez elegendő, ha az exportőr egyszerűen árut exportál, anélkül hogy igazolnia kellene azt, hogy az alapanyagok importból származnak. Így még azon exportőrök is jogosultak az MEIS-támogatás igénybevételére, akik minden alapanyagukat belföldön szerzik be, és egyáltalán nem importálnak felhasználható nyersanyagot. Ezen túlmenően az exportőr az MEIS-vámhitelt beruházási javak behozatalára is felhasználhatja, noha ez utóbbiak nem tartoznak az engedélyezett vámkedvezményrendszerek hatálya alá, amint az alaprendelet I. mellékletének i) pontja meghatározza, mivel nem használják fel őket az exportált termékek előállítása során. Ráadásul az indiai kormány a tényleges alapanyagok és ügyletek alapján nem végzett további vizsgálatot annak meghatározása érdekében, hogy történt-e túlfizetés.

(94)

Az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdésével és 5. cikkével összhangban a kiegyenlíthető támogatások összegét a támogatásban részesülő félre átruházott, a felülvizsgálati időszak vonatkozásában feltárt gazdasági előny mértékének megfelelően kell kiszámítani. Ebben a tekintetben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a támogatásban részesülő fél akkor jut hozzá a gazdasági előnyhöz, amikor e rendszer alapján kerül sor kiviteli ügyletre.

(95)

Az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően ezeket a támogatási összegeket az érintett termék felülvizsgálati időszak alatti teljes exportforgalmára mint megfelelő nevezőre vetette ki, mivel a támogatás az exportteljesítmény függvénye, és azt nem a gyártott, megtermelt, exportált vagy szállított mennyiségek alapján nyújtották.

(96)

A Bizottság így megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az e rendszer tekintetében megállapított támogatás mértéke 1,31 % volt a Chandan Steel Limited, 1,33 % az Isinox Steel Limited és 1,00 % a Venus csoport esetében.

(97)

A nyilvánosságra hozatalt követően az egyik fél úgy érvelt, hogy csupán a felülvizsgálati időszak alatt az Unióba irányuló értékesítések elszámolása alapján nyújtott kedvezményt kellene kiegyenlíteni. Mindazonáltal a (95) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésével összhangban ezeket a támogatási összegeket kivetítették az érintett termék esetében a felülvizsgálati időszak alatt megvalósított teljes exportforgalomra (megfelelő nevező). Ezután az Unióba irányuló exportforgalomra vetített kedvezmény összegét egyenlítették ki.

(98)

A vizsgálat feltárta, hogy e rendszer keretében a mintában szereplő exportáló gyártók közül egyik sem részesült kedvezményben a felülvizsgálati időszak alatt, ezért e vizsgálat céljából nincs szükség a rendszer kiegyenlíthetőségének további vizsgálatára.

(99)

A vizsgálat feltárta, hogy e rendszerek keretében a mintában szereplő exportáló gyártók közül egyik sem részesült kedvezményben a felülvizsgálati időszak alatt, ezért e vizsgálat céljából nincs szükség azok kiegyenlíthetőségének további vizsgálatára.

(100)

A kiegyenlíthető támogatások összege az alaprendelet rendelkezéseivel összhangban, ad valorem mértékként kifejezve az együttműködő exportáló gyártó esetében az alábbi volt:

1. táblázat

Kiegyenlíthető támogatások

(101)

A teljes támogatási összeg meghaladja az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdésében említett csekély értéket.

(102)

Az alaprendelet 18. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a hatályban lévő intézkedések lejárta valószínűsíthetően a támogatás folytatódását eredményezné-e.

(103)

A (31)–(101) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően megállapították, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az adott termék indiai exportőrei az indiai hatóságok által folyamatosan részesültek kiegyenlíthető támogatásokban.

(104)

A támogatási rendszerek rendszeresen ismétlődő kedvezményt biztosítanak, és nincs jele annak, hogy ezeket a kedvezményeket belátható időn belül megszüntetik. Sőt, a felülvizsgálati időszak alatt nőttek a DDS- és az MEIS-rendszer keretében nyújtott támogatások. A DDS esetében nőtt a támogatás mértéke és maximális szintje, miközben az MEIS – amely a felülvizsgálati időszak elején csak egy országcsoportba (a tagállamok nem tartoztak bele) irányuló export tekintetében volt elérhető – a felülvizsgálati időszak végére vált az összes ország számára elérhetővé. Az utóbbi változás fokozta az Unióba irányuló export vonzerejét.

(105)

Jóllehet az Unióba és a harmadik piacokra irányuló rozsdamentes rúdacél ára hasonló, a mintában szereplő összes exportáló gyártó jelentős – 14–66 %-os mértékű – szabad kapacitással rendelkezik. Az (a rozsdamentes rúdacél Indiából az Unióba irányuló teljes behozatalának körülbelül 46 %-át képviselő) összes együttműködő exportáló gyártó kapacitáskihasználása 42 % körül mozog. Csak az említett gyártók szabad kapacitása mintegy 156 000 tonna, azaz a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós felhasználás 50 %-a. Tekintve, hogy ez az adat nem tartalmazza az Indiából származó rozsdamentes rúdacél teljes uniós behozatalának további 54 %-át képviselő exportáló gyártók és az Unióba nem exportáló indiai gyártók szabad kapacitását, ez India teljes szabad kapacitását illetően csak egy visszafogott becslés.

(106)

A 2017-es indiai nemzeti acélpolitikai terv szerint 2015-ben India volt a világ egyetlen olyan nagy gazdasága, ahol az acél iránti kereslet továbbra is pozitív (5,3 %-os) növekedést mutatott. Míg a mintában szereplő exportáló gyártók körében a belföldi felhasználásra szánt termékek a teljes termelés 1–17 %-át teszik ki a felülvizsgálati időszak alatt, az együttműködő exportáló gyártók kapacitásfeleslege 58 % körül mozog. Következésképpen, még ha a belföldi felhasználás növekedése továbbra is a 2015-ös szinten marad, nagyon sok évnek kellene eltelnie ahhoz, hogy képes legyen felszívni a kapacitásfelesleget.

(107)

Az uniós piac az intézkedések ellenére is vonzó. A mintában szereplő összes exportáló gyártó exportorientált, és teljes rozsdamentesrúdacél-termelésük 83–99 %-át exportálják. A hatályban lévő intézkedések ellenére az Unió továbbra is fontos kiviteli célpontot jelent a mintában szereplő exportáló gyártók számára: az uniós export a felülvizsgálati időszak alatt a teljes rozsdamentesrúdacél-kivitelük 35–53 %-át tette ki. Amennyiben az intézkedéseket hatályon kívül helyezik, az Unióba irányuló exportvolumen – amely már a felülvizsgálati időszak alatt is jelentős volt – valószínűleg tovább fog növekedni. Sőt, ahogy azt a (183) preambulumbekezdés bővebben kifejti, erre jó példaként szolgál az egyik exportáló gyártó, akinek az esetében a vámot 0 %-ra csökkentették egy 2013-ban végzett időközi felülvizsgálatot követően.

(108)

A fentiekben kifejtettek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy valószínű a támogatás folytatódása.

(109)

A felülvizsgálati időszak alatt 25 gyártó állított elő hasonló terméket. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „uniós gazdasági ágazatot”.

(110)

A kárt a teljes uniós gazdasági ágazat szintjén összegyűjtött, a gyártásra, gyártási kapacitásra, kapacitáskihasználtságra, értékesítésre, piaci részesedésre, foglalkoztatásra, termelékenységre és növekedésre vonatkozó tendenciák, valamint a mintában szereplő uniós gyártók szintjén összegyűjtött, árakra, jövedelmezőségre, pénzforgalomra, tőkebevonási képességre, befektetésekre, készletekre, befektetések megtérülésére és bérekre vonatkozó tendenciák alapján értékelték.

(111)

A figyelembe vett időszak során (2013 kivételével) kedvező piaci feltételek uralkodtak, és nőtt a rozsdamentes rúdacél uniós felhasználása. Amint az a (3) preambulumbekezdésben is szerepel, 2013-ban egy időközi felülvizsgálat keretében a Viraj vállalatra alkalmazandó vámtételt 0 %-ra csökkentették.

(112)

A Bizottság az uniós felhasználást az alábbiak összeadásával határozta meg:

(113)

A rozsdamentes rúdacél uniós felhasználása a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

(114)

A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás 16 %-kal nőtt. Az évenkénti elemzés kezdeti 4 %-os csökkenést mutat 2012 és 2013 között, amelyet a 2014-től a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakban 20 százalékpontos, vagyis több mint 55 000 tonnát kitevő fokozatos növekedés követett.

(115)

A Bizottság az Eurostat adatai alapján megállapította az Indiából származó rozsdamentes rúdacél Unióba behozott volumenét, valamint ezen importvolumenek és a 2. táblázatban bemutatott uniós felhasználás összehasonlítása alapján meghatározta a piaci részesedést.

(116)

Az Indiából származó rozsdamentes rúdacél Unióba való behozatala a következőképpen alakult:

3. táblázat

Az indiai behozatal volumene (tonna) és piaci részesedése

(117)

Az Indiából érkező, Unióba irányuló behozatal volumene jelentős mértékben, 64 %-kal, vagyis közel 18 000 tonnával nőtt a figyelembe vett időszakban. Az évenkénti elemzés kezdeti jelentéktelen csökkenést mutat 2013-ban, amelyet 2014-ben 57 százalékpontos, majd 2015-ben és a felülvizsgálati időszakban további 7 százalékpontos növekedés követett.

(118)

Kezdetben, 2012 és 2013 között az Indiából érkező behozatal stabil volt, miközben az Uniós felhasználás 3 %-kal esett vissza. 2013 és a felülvizsgálati időszak között az Indiából érkező behozatal 64 %-kal, míg az uniós felhasználás 20 %-kal nőtt. Mivel az Indiából érkező behozatal jobban nőtt, mint az uniós felhasználás, e behozatal piaci részesedése 10 %-ról 14 %-ra nőtt.

(119)

A Bizottság az Eurostat által megadott indiai importárakat használta.

(120)

Az Indiából érkező rozsdamentes rúdacél Unióba való behozatalának átlagára a következőképpen alakult:

4. táblázat

Indiai importárak

(121)

Az indiai importárak 14 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszak alatt; a legnagyobb csökkenés 2012 és 2013 között következett be. 2013-ban 11 %-kal, majd 2014-ben további 5 százalékponttal csökkentek, amit 2015-ben 5 százalékpontos emelkedés váltott fel, de a felülvizsgálati időszakban ismét 3 százalékponttal csökkentek.

(122)

Bár ez a visszaesés a nyersanyagárak csökkenő tendenciáját követte, a Bizottság megjegyezte, hogy az Indiából származó import átlagos egységára a figyelembe vett időszak során mindvégig jelentősen alacsonyabb volt, mint az uniós gazdasági ágazat 9. táblázatban szereplő átlagos eladási egységára és átlagos termelési egységköltsége, ezáltal erős árnyomás érte az uniós értékesítési árakat.

(123)

A felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság az alábbi tényezőket hasonlította össze:

(124)

Az árakat terméktípusonként, a kereskedelem azonos szintjén megvalósuló ügyleteket vizsgálva, az adatokat szükség esetén kiigazítva, az engedmények és a visszatérítések levonása után hasonlították össze. Az összehasonlítás eredményét a mintában szereplő uniós gyártók felülvizsgálati időszak alatt lebonyolított forgalmának százalékában fejezték ki.

(125)

Az összehasonlítás az együttműködő exportáló gyártók vonatkozásában az uniós piacon 12 %-os súlyozott átlagos alákínálási különbözetet mutatott a felülvizsgálati időszak alatt.

(126)

A Bizottság az Eurostat adatai alapján megállapította az Indiától eltérő országokból érkező behozatal volumenét, valamint ezen importvolumenek és a 2. táblázatban bemutatott uniós felhasználás összehasonlítása alapján meghatározta ezen importált termékek piaci részesedést.

(127)

A más országokból származó rozsdamentes rúdacél Unióba irányuló behozatala a következőképpen alakult:

5. táblázat

A más országokból származó rozsdamentes rúdacél behozatala

(128)

Az Indiától eltérő harmadik országokból érkező behozatal volumene 8 %-kal csökkent, míg az Indiából érkező behozatal volumene 64 %-kal nőtt.

(129)

A figyelembe vett időszak alatt az Indiától eltérő országokból érkező behozatal piaci részesedése 8 %-ról 6 %-ra esett vissza, míg az Indiából érkező behozatal piaci részesedése 10 %-ról 14 %-ra nőtt.

(130)

Az Indiát követő két legfontosabb importáló ország piaci részesedése csökkent a figyelembe vett időszakban: Svájc esetében a piaci részesedés 4 %-ról 3 %-ra, Ukrajna esetében pedig 2 %-ról 1 %-ra esett vissza.

(131)

Figyelemmel arra, hogy az uniós felhasználás 16 %-os növekedést, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése pedig 3 %-os csökkenést mutatott a figyelembe vett időszakban, mindez azt jelenti, hogy az Indiából érkező behozatal nemcsak az uniós gazdasági ágazattól szerzett piacot, hanem más behozataloktól is.

(132)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal átlagos importára az indiai importáraknál jóval lassabb ütemben csökkent: 6 %-os csökkenést mutatott, míg az indiai importárak 14 %-kal estek vissza.

(133)

A svájci és ukrán importárak átlagosan jóval meghaladják az indiai importárakat a teljes figyelembe vett időszak során. Ezeket az árakat azonban nem feltétlenül lehet közvetlenül összehasonlítani, mivel az átlagárra más termékösszetétel van hatással.

(134)

Ezenfelül a különösen a Svájcból (+ 7 %) és az Ukrajnából (– 16 %), illetve az összes többi harmadik országból származó behozatal volumene (– 8 %) általánosságban nem követte az Indiából érkező behozatal esetében megfigyelhető erős növekedést (+ 64 %).

(135)

Míg az Indiából érkező behozatal volumene több mint 17 000 tonnával nőtt a figyelembe vett időszakban, addig a behozatali volumen Ukrajna és Svájc esetében mintegy 700 tonnával, az összes többi harmadik ország (Svájcot és Ukrajnát is beleértve) esetében pedig körülbelül 1 700 tonnával csökkent.

(136)

A fentiek alapján, valamint tekintettel arra, hogy a Svájcból és Ukrajnából érkező behozatal volumene jóval alacsonyabb, mint az Indiából érkező behozatalé, nincs jele annak, hogy az e két országból érkező behozatal kárt okozott volna az uniós gazdasági ágazatnak.

(137)

Az Indiától eltérő országokból (köztük Svájcból és Ukrajnából) érkező behozatal esetében az árak átlagosan magasabbak, mint az Indiából érkező behozatal esetében, és piaci részesedésük 2 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt.

(138)

A Bizottság az alaprendelet 8. cikkének (4) bekezdésével összhangban megvizsgálta a támogatott import uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását, és e célból értékelte az összes olyan gazdasági mutatót, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(139)

A Bizottság a (12) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett esetleges kár vizsgálatára mintavételt alkalmazott.

(140)

A kár meghatározásához a Bizottság elkülönítette a makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatókat.

(141)

A Bizottság a felülvizsgálati kérelemben szereplő adatok, az Eurofer által benyújtott adatok és a mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött, ellenőrzött kérdőívekben szereplő adatok alapján értékelte a makrogazdasági mutatókat. Az adatok az összes uniós gyártóra vonatkoztak.

(142)

A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által a kérdőívre adott válaszokban közölt, ellenőrzött adatok alapján értékelte.

(143)

Mindkét adatsort reprezentatívnak találták az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete tekintetében.

(144)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a kiegyenlíthető támogatások összegének nagysága, valamint a gazdasági ágazat felépülése a korábbi támogatás hatása alól.

(145)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységárak, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(146)

A teljes uniós gazdasági ágazat termelése, termelési kapacitása és kapacitáskihasználása a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Az uniós gyártók termelése, termelési kapacitása és kapacitáskihasználása

(147)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési volumene 14 %-kal csökkent. Az évenkénti elemzés szerint a 2013-ban bekövetkezett kezdeti 6 %-os csökkenést követően 2014-ben 16 százalékponttal, majd 2015-ben további 4 százalékponttal fokozatosan csökkent egészen a felülvizsgálati időszakig, amikor megállt ezen a szinten.

(148)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása 4 %-kal nőtt.

(149)

A termelési volumen növekedése következtében az uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználtsága a figyelembe vett időszak alatt 10 %-kal nőtt.

(150)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult az Unióban a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Az uniós gyártók értékesítési volumene és piaci részesedése

(151)

Az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon értékesített volumen a figyelembe vett időszakban 13 %-kal, vagyis több mint 28 000 tonnával nőtt, ami a 2. táblázatban megjelenő 16 %-os piaci növekedés alatt marad.

(152)

Az évenkénti elemzés kezdeti 4 %-os csökkenést mutat 2012 és 2013 között, amelyet 2014-ben 12 százalékpontos, 2015-ben 3 százalékpontos, majd a felülvizsgálati időszakban további 2 százalékpontos növekedés követett.

(153)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszak alatt 3 %-kal csökkent, azaz a 2012-es és 2013-as 82 %-ról a 2014 és a felülvizsgálati időszak közötti időszakban 79 %-ra esett vissza.

(154)

Az uniós felhasználás 16 %-kal, vagyis több mint 44 000 tonnával nőtt a figyelembe vett időszak alatt. Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 13 %-kal, vagyis 23 000 tonnával nőtt, amely azonban az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének 4 százalékpontos csökkenését jelenti.

(155)

Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatása és termelékenysége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Az uniós gyártók foglalkoztatási adatai és termelékenysége

(156)

Az uniós gazdasági ágazatban a foglalkoztatás azonos szinten maradt a figyelembe vett időszak alatt.

(157)

A figyelembe vett időszakban a termelés 14 %-os növekedése következtében a termelékenység is 14 %-kal nőtt ugyanazon időszak alatt. Az évenkénti elemzés kezdeti 6 %-os csökkenést mutat 2012 és 2013 között, amelyet 2014-ben 16 százalékpontos, 2015-ben további 4 százalékpontos növekedés követett egészen a felülvizsgálati időszakig, amikor megállt ezen a szinten.

(158)

A Bizottság megállapította, hogy az uniós piacra továbbra is támogatott áron érkezett az Indiából származó rozsdamentes rúdacél. Az India tekintetében megállapított támogatási különbözet a felülvizsgálati időszak alatt jóval meghaladta a (100) preambulumbekezdésben ismertetett csekély mértékű (de minimis) szintet.

(159)

Ez egybeesett az indiai importárak figyelembe vett időszak alatti 14 %-os csökkenésével. Ennek következtében az uniós gazdasági ágazat nem tudta teljes mértékben kiélvezni a hatályban lévő kiegyenlítő intézkedésekből fakadó előnyöket, mivel piaci részesedésük 4 %-kal csökkent, jövedelmezőségük pedig csaknem 5 százalékponttal esett vissza.

(160)

A mintában szereplő uniós gyártók független uniós vevők részére történt értékesítései esetében az átlagos értékesítési árak a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Átlagos értékesítési árak az Unióban és egységköltség

(161)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési egységára a független vevők felé irányuló Unión belüli eladások esetében folyamatosan 22 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak során, így 2 482 EUR/tonnát ért el a felülvizsgálati időszakban. A rozsdamentes rúdacél piacán általánosan csökkentek az értékesítési árak, és erre reagálva az uniós gazdasági ágazatnak lefelé kellett korrigálnia az árait.

(162)

Az uniós gazdasági ágazat termelési átlagköltsége ennél csekélyebb mértékű, 18 %-os csökkenést mutatott a figyelembe vett időszakban. A termelési egységköltség csökkenésére ható fő tényezőt a nyersanyagárak visszaesése, illetve egyben a termelékenység növekedése jelentette.

(163)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltségei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(164)

Az uniós gazdasági ágazatban az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség a figyelembe vett időszak során elhanyagolható mértékben, 3 %-kal nőtt.

(165)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Készletek

(166)

Az uniós gazdasági ágazat zárókészleteinek szintje a figyelembe vett időszak alatt 16 %-kal csökkent. A felülvizsgálati időszakban a készletek szintje az uniós ipar termelésének mintegy 5 %-át tette ki.

(167)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét a Bizottság a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereségében kifejezve állapította meg, a vonatkozó értékesítési forgalom százalékában.

(168)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(169)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége 2012. évi 8,1 %-ról a felülvizsgálati időszakig fokozatosan 3,3 %-ra csökkent, ami 59 %-os csökkenést jelent. Az évenkénti elemzés kezdeti 53 %-os drámai csökkenést mutat 2012 és 2013 között, amelyet 2014-ben 32 százalékpontos növekedés, 2015-ben további 3 százalékpontos enyhe csökkenés, majd a felülvizsgálati időszakban újabb drámai, 35 százalékpontos csökkenés követett.

(170)

A nettó pénzforgalom az uniós gazdasági ágazat önfinanszírozó képességére utal. A nettó pénzforgalom 42 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Az évenkénti elemzés e mutató szabálytalan alakulását mutatja. A 2012 és 2013 közötti kezdeti 66 %-os drámai csökkenést 2014-ben 60 százalékpontos növekedés, 2015-ben pedig további 6 százalékpontos enyhe növekedés követett, majd a felülvizsgálati időszakban egy drámai, 42 százalékpontos csökkenés volt megfigyelhető.

(171)

Az uniós gazdasági ágazat pénzforgalmának tekintélyes visszaesése elsősorban a – (169) preambulumbekezdésben részletezett – jelentős jövedelmezőség-csökkenéssel magyarázható.

(172)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat által a hasonló termékre fordított éves beruházások 9 %-kal, a 2012-es 7,7 millió EUR-ról 7,0 millió EUR-ra csökkent a felülvizsgálati időszakra.

(173)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. Az uniós gazdasági ágazat beruházásainak a hasonló termékek gyártásából és értékesítéséből eredő megtérülése a figyelembe vett időszakban 47 %-kal csökkent.

(174)

A vizsgálatból kiderült, hogy a hatályban levő intézkedések ellenére a kármutatók legtöbbje negatívan alakult, és az uniós gazdasági ágazat gazdasági és pénzügyi helyzete romlott a figyelembe vett időszak alatt.

(175)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 4 %-kal esett vissza, és folyamatosan alacsonyabb nyereséget ért el, ezáltal csökkenés volt megfigyelhető a pénzforgalom, a beruházások és a beruházások megtérülése esetében.

(176)

E kedvezőtlen fejleményekkel párhuzamosan az uniós felhasználás jelentős mértékben, 16 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt. Ugyanakkor az Indiából érkező behozatal volumene és uniós piaci részesedése folyamatosan nőtt.

(177)

Ez az Indiából érkező, támogatott behozatal a felülvizsgálati időszakban 12 %-kal alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak, ezáltal árnyomást fejtett ki. Valójában az árnyomás nagyobb volt a felülvizsgálati időszak alatt, mint az eredeti vizsgálat idején, amikor az áralákínálás 2 % alatt volt.

(178)

Az uniós gazdasági ágazat ezért arra kényszerült, hogy csökkentse értékesítési árait, és ezzel próbáljon határt szabni a piaci részesedés csökkenésének. Ennek következtében, bár a felülvizsgálati időszakban továbbra is pozitív (3,3 %) eredményt ért el, nyeresége az eredeti vizsgálatban megállapított 9,5 %-os nyereségcél alatt maradt.

(179)

Ugyanakkor a (133) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően az Indiától eltérő országokból érkező rozsdamentes rúdacél behozatala az Indiából érkező behozatalnál magasabb áron történt, és a figyelembe vett időszak alatt e behozatal piaci részesedése 2 %-kal csökkent.

(180)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak és a felülvizsgálati időszak alatt továbbra is kárt szenvedett.

(181)

Annak megállapítása érdekében, hogy milyen valószínűséggel folytatódna a kár az Indiával szemben alkalmazott intézkedések hatályon kívül helyezése esetén, a Bizottság a következő elemeket vizsgálta: az indiai termelési kapacitás és szabad kapacitás, az Indiából más országokba irányuló kivitel, valamint az uniós piac vonzereje.

(182)

A (105) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően az indiai szabad kapacitás visszafogott becslés alapján a felülvizsgálati időszakban meghaladta a 156 000 tonnát, ami ugyanebben az időszakban már az uniós felhasználás 50 %-át jelentette.

(183)

A Bizottság azt is megjegyezte, hogy azt követően, hogy a (3) preambulumbekezdésben említett felülvizsgálat következtében 2013-ban a Viraj vállalatra vonatkozó vámtétel 0 %-ra csökkent, e gyártó jelentősen növelte jelenlétét az uniós piacon.

(184)

Valójában 2013 és a felülvizsgálati időszak között a Viraj többségi részesedést szerzett az Unióba irányuló indiai behozatalból. A Viraj behozatala csaknem megháromszorozódott ezen időszak alatt, ezáltal részesedése több mint 60 %-kal nőtt.

(185)

Ugyanezen időszak alatt az Indiából származó behozatal volumene 64 %-kal, uniós piaci részesedése pedig 40 %-kal nőtt. E növekedés nagyrészt a Viraj behozatalának jelentős növekedésére vezethető vissza. Ebből kitűnik, hogy az indiai gyártók számára egyre vonzóbb az uniós piac. Ugyanezen időszak alatt az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 3 százalékponttal, jövedelmezősége pedig csaknem 5 százalékponttal csökkent, ami helyzetének romlásához vezetett.

(186)

A más országokba és az Unióba irányuló indiai kivitel árszintje hasonló volt.

(187)

Az uniós piac vonzerejével kapcsolatban a (105), (182) és (183) preambulumbekezdésben tett megállapítások alapján logikusan arra lehet számítani, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén e szabad kapacitásoknak minden valószínűség szerint legalább egy részét az uniós piacra irányuló termelésre fogják felhasználni. Ráadásul a (107) preambulumbekezdésben megállapítottaknak megfelelően az indiai gyártók erősen exportorientáltak.

(188)

Az Indiából származó behozatal 12 %-kal kínált az uniós értékesítési árak alá. Ez mutatja azt a valószínűsíthető behozatali árszintet, amelyet India az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén alkalmazna. Ezen az alapon az intézkedés hatályon kívül helyezése esetén az uniós piacon az árnyomás valószínűleg jelentősen növekedni fog, ezáltal pedig tovább rontja az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetét.

(189)

Ennek alapján intézkedések hiányában az indiai exportáló gyártók valószínűsíthetően növelni fogják jelenlétüket az uniós piacon mind a volumen, mind a piaci részesedések tekintetében, és támogatott árakon jelentősen az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alá fognak kínálni.

(190)

Ez fokozott árnyomást hozna létre az uniós piacon, negatív hatást gyakorolva az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségére és pénzügyi helyzetére, aminek következtében tovább romlana az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete.

(191)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén igen nagy a kár folytatódásának valószínűsége.

(192)

Az alaprendelet 31. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy az Indiával szembeni kiegyenlítő intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével.

(193)

A Bizottság az uniós érdek meghatározását a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésére alapozta, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is. Az alaprendelet 31. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

(194)

Ennek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy – a támogatás folytatódásának és a kár folytatódásának valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére – léteztek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engedtek volna következtetni, hogy az Uniónak nem áll érdekében fenntartani a meglévő intézkedéseket.

(195)

A (153) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően az intézkedések nem akadályozták meg, hogy a figyelembe vett időszak alatt 4 %-kal csökkenjen az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése.

(196)

A (188) preambulumbekezdésben ugyanakkor a Bizottság azt is megállapította, hogy az Indiával szembeni kiegyenlítő intézkedések hatályvesztése esetén, az uniós gazdasági ágazat helyzete valószínűleg romlana.

(197)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az Indiával szembeni intézkedések fenntartása előnyös lenne az uniós gazdasági ágazat számára.

(198)

A Bizottság kérdőíveket küldött a két együttműködő importőr számára. Amint az a (23) preambulumbekezdésből is kiderül, egyikük sem válaszolt, illetve más módon sem működött együtt e vizsgálat során. Más importőrök sem jelentkeztek.

(199)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy semmi nem utal arra, hogy az intézkedések fenntartása olyan kedvezőtlen hatást gyakorolna az importőrökre, amelyet ellensúlyozna az intézkedés pozitív hozadéka.

(200)

Amint azt a (20) preambulumbekezdés is említi, egyetlen uniós felhasználó sem jelentkezett az eljárás megindítását követően, illetve más módon sem működött együtt e vizsgálat során.

(201)

A rozsdamentes rúdacélt széleskörűen alkalmazzák, többek között az autóiparban, a háztartási készülékeknél, az orvosi és laboratóriumi eszközöknél stb.

(202)

Mindazonáltal, ahogy a Bizottság az eredeti vizsgálatban megállapította, a felhasználók csupán közbenső szereplők, akik a fent említett felhasználási célokra gyártanak és szállítanak alkatrészeket.

(203)

E felhasználóknak lehetőségük van a kiegyenlítő vámok kivetéséből eredő áremelkedést teljes egészében vagy majdnem teljes egészében áthárítani a végső felhasználókra, szem előtt tartva, hogy az ilyen intézkedések utóbbira gyakorolt hatása elhanyagolható.

(204)

E ténymegállapításokat a jelenlegi felülvizsgálatban is megerősítették, mivel a vizsgálat semmilyen jelét nem találta annak, hogy az eredeti megállapításokat a hatályban lévő intézkedések kiszabását követő időszakra vonatkozóan kétségbe kellene vonni.

(205)

Ráadásul annak ellenére, hogy ezen intézkedések 2011 óta vannak érvényben, az uniós felhasználók szállítmányaikat továbbra is többek között Indiából szerzik be. A felhasználók nem szolgáltattak olyan információt, amely azt mutatná, hogy más ellátási források keresése nehézségekbe ütközik, és a vizsgálat sem tárt fel ilyen információt.

(206)

Ennek alapján és az eredeti vizsgálat következtetéseivel összhangban a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartásának nem lesz jelentős negatív hatása a felhasználókra nézve.

(207)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek arra engednek következtetni, hogy az Indiából származó rozsdamentes rúdacél behozatalára vonatkozó meglévő intézkedések kiegyenlítő meghosszabbítása nem szolgálja az Unió érdekét.

(208)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság fenn kívánta tartani a hatályban lévő kiegyenlítő intézkedéseket. Rendelkezésükre állt egy olyan időszak is, amely során benyújthatták észrevételeiket a közzététel után, valamint meghallgatást kérhettek a Bizottságtól és/vagy a kereskedelmi eljárásokban közreműködő meghallgató tisztviselőtől. A beadványokat és észrevételeket megfelelő módon figyelembe vették.

(209)

A fenti megfontolásokból következik, hogy az alaprendelet 18. cikke alapján az Indiából származó rozsdamentes rúdacél behozatalára a módosító rendelettel módosított végleges rendelettel előírt kiegyenlítő intézkedéseket fenn kell tartani.

(210)

Az e rendeletben az egyes vállalatokra meghatározott egyedi kiegyenlítő vámtételeket kizárólag az e vállalatok – tehát az említett konkrét jogi személyek – által gyártott érintett termékek behozatalára kell alkalmazni. Az e rendelet rendelkező részében névvel és címmel nem említett vállalatok – köztük a konkrétan említett vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által előállított érintett termék behozatalai nem részesülhetnek e vámtételek előnyeiből, azokra a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni.

(211)

Az e vállalatokra kivetett egyedi kiegyenlítő vámtételek alkalmazására vonatkozó kérelmeket (például az érintett vállalat nevének megváltozását, illetve új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) haladéktalanul be kell nyújtani a Bizottságnak (7), továbbá a kérelmeknek minden lényeges információt tartalmazniuk kell, különösen a vállalat gyártási, valamint belföldi és exportértékesítési tevékenységeinek – például az említett névváltoztatással vagy az új termelési- vagy értékesítési egységek létrehozásával kapcsolatos – változását. Adott esetben a rendelet az egyedi vámtételek előnyeiből részesülő vállalatok listájának frissítésével megfelelően módosulni fog.

(212)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 15. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,