30.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 169/8

(1)

A pénzpiaci alapok (a továbbiakban: PPA-k) rövid távú finanszírozást nyújtanak pénzügyi intézmények, vállalkozások és kormányok számára. Az ilyen szervezetek finanszírozásával a PPA-k hozzájárulnak az Unió gazdaságának a finanszírozásához. E szervezetek PPA-befektetéseiket hitelkockázataik és kitettségeik elosztásának hatékony eszközeként használják, és így nem kizárólag bankbetétekre támaszkodnak.

(2)

A keresleti oldalon a PPA-k olyan rövid távú készpénzkezelési eszközt jelentenek, amelyek magas fokú likviditást, diverzifikációt és a befektetett tőke piaci hozammal kombinált értékállóságát biztosítják. A PPA-kat főleg azon vállalkozások használják, amelyek készpénztöbbletüket rövid távon kívánják befektetni. A PPA-k ezért kulcsfontosságú kapcsolatot képviselnek a rövid távú pénzkereslet és -kínálat között.

(3)

A pénzügyi válság eseményei a PPA-k számos olyan jellemzőjére világítottak rá, amelyek kiszolgáltatottá teszik azokat a pénzügyi piacok nehézségei idején, amely esetben a PPA-k a pénzügyi rendszerben terjeszthetik vagy felerősíthetik a kockázatokat. Amikor elkezd csökkenni azon eszközök ára, amelybe a PPA-k pénzüket befektették, különösen feszült piaci helyzetben, a PPA-k nem mindig képesek betartani a befektetőknek kibocsátott befektetési jegyek vagy részvények azonnali visszaváltására és tőkeértékének megőrzésére vonatkozó ígéretüket. Ez a helyzet, amely a Pénzügyi Stabilitási Tanács (a továbbiakban: FSB) és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (a továbbiakban: IOSCO) szerint az állandó vagy változatlan nettó eszközértékű PPA-k esetében különösen súlyos lehet, a visszaváltási kérelmek jelentős és hirtelen megugrását okozhatja, amely potenciálisan messzemenő makroökonómiai következményeket válthat ki.

(4)

A tömeges visszaváltási kérelmek arra kényszeríthetik a PPA-kat, hogy befektetett eszközeik egy részét az árak esése közepette értékesítsék, amivel lehet hogy táplálják a likviditási válságot. Ilyen körülmények mellett a pénzpiaci kibocsátóknak súlyos finanszírozási nehézségekkel kell szembenézniük, ha a kereskedelmi értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök piacai elapadnak. Ez átterjedhet a rövid távú finanszírozási piacra, közvetlen és jelentős nehézségeket előidézve a pénzügyi intézmények, a vállalkozások és a kormányok, azaz végső soron az egész gazdaság finanszírozása terén.

(5)

Az eszközkezelők – a szponzorok támogatásával – diszkrecionális támogatást nyújthatnak PPA-ik likviditásának és stabilitásának megőrzése érdekében. A szponzorok gyakran azért kényszerülnek értéket vesztő PPA-ik támogatására, mert hírnevük veszélybe kerülhet, és attól tartanak, hogy a pánik más üzleti tevékenységeikre is átterjedhet. A PPA nagyságától és a visszaváltás iránti nyomás mértékétől függően a szponzori támogatás olyan méretet ölthet, amely meghaladja a szponzor azonnal rendelkezésre álló tartalékait. A PPA-k ezért nem részesülhetnek külső támogatásban.

(6)

A belső piac integritásának és stabilitásának megőrzése érdekében szabályokat kell meghatározni a PPA-k működésére és különösen a PPA-k portfólióinak összetételére vonatkozóan. E szabályok célja, hogy növeljék a PPA-k ellenálló képességét, és korlátozzák a továbbterjedés csatornáit is. Unió-szerte egységes szabályokra van szükség annak biztosításához, hogy a PPA-k eleget tudjanak tenni a befektetők visszaváltási igényeinek, különösen feszült piaci helyzetben. A PPA-k portfóliója tekintetében is egységes szabályokra van szükség annak biztosításához, hogy a PPA-k megbirkózhassanak a befektetők jelentős csoportja által nagy mennyiségben és hirtelen benyújtott visszaváltási kérelmekkel.

(7)

A PPA-kra vonatkozó egységes szabályokra van továbbá szükség a pénzügyi intézmények, a rövid lejáratú hitelpapírok vállalati kibocsátói, valamint a kormányok rövid távú finanszírozási piaca zavartalan működésének biztosításához. Ezekre a PPA-k befektetői számára történő egyenlő bánásmód biztosítása érdekében is szükség van, valamint annak elkerülése érdekében, hogy a kései visszaváltóknak hátrányuk származzon abból, ha a visszaváltásokat ideiglenesen felfüggesztik, vagy ha a PPA-t felszámolják.

(8)

Rendelkezni kell a PPA-khoz kapcsolódó prudenciális követelmények harmonizálásáról is, olyan egyértelmű szabályok meghatározásával, amelyek Unió-szerte közvetlen kötelezettségeket állapítanak meg a PPA-k és kezelőik számára. Ez a harmonizáció erősítené a PPA-k stabilitását, amelyek Unió-szerte a kormányok és a vállalati szektor számára nyújtott rövid távú finanszírozás egyik forrását jelentik. Biztosítaná továbbá, hogy a PPA-k továbbra is megbízható eszközök maradjanak az uniós ipar készpénzkezelési igényeinek vonatkozásában.

(9)

Az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága 2010. május 19-én elfogadta az európai pénzpiaci alapok közös fogalommeghatározásáról szóló iránymutatásokat, hogy minimális szinten egyenlő versenyfeltételeket biztosítson az Unióban működő PPA-k számára, amely iránymutatásokat egy évvel hatálybalépésük után mindössze 12 tagállam alkalmazta, ami arra utal, hogy továbbra is eltérő nemzeti szabályok vannak érvényben. Amint az a pénzügyi válság alatt is beigazolódott, a különféle nemzeti megközelítések nem tudják orvosolni az Unió pénzpiacainak gyenge pontjait, és nem képesek enyhíteni a továbbterjedő hatásokat, ami veszélyezteti a belső piac működését és stabilitását. A PPA-kra vonatkozó, e rendeletben meghatározott közös szabályok célja ezért a befektetők magas szintű védelmének biztosítása, valamint a befektetők esetleges meneküléséből fakadó, a PPA-t érintő potenciális továbbterjedés kockázatának megelőzése és enyhítése.

(10)

PPA-kra vonatkozó szabályokat meghatározó rendelet hiányában nemzeti szinten továbbra is eltérő intézkedéseket lehet elfogadni. Az ilyen intézkedések az alapvető befektetésvédelmi előírások jelentős különbségeiből eredően a továbbiakban is jelentősen torzíthatják a versenyt. A portfólió összetételére, az elfogadható eszközökre, lejáratukra, likviditásukra és diverzifikációjukra, valamint a kibocsátók és a pénzpiaci eszközök hitelminősítésére vonatkozó eltérő követelmények a befektetők különböző szintű védelmét eredményezik, mivel a PPA-k befektetési ajánlataihoz más és más kockázat társul. Létfontosságú ezért egységes szabályok elfogadásával megakadályozni, hogy az esetleges hatások átterjedjenek a rövid távú finanszírozási piacra, amely veszélyeztetné az Unió pénzügyi piacának stabilitását. A rendszerszintű kockázat csökkentése érdekében állandó nettó eszközértékű PPA-k az Unióban kizárólag állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA-ként működhetnek.

(11)

A PPA-kra vonatkozó új szabályok a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (4) épülnek, amelyek meghatározzák az Unióban működő átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) létrehozását, irányítását és forgalmazását szabályozó jogi keretet, valamint a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (5), amelyek az Unióban működő alternatív befektetési alapok (ABA) létrehozását, irányítását és forgalmazását szabályozó jogi keretet határozzák meg.

(12)

Az Unióban a kollektív befektetési vállalkozások működhetnek ÁÉKBV-ként, amelyet a 2009/65/EK irányelv alapján engedélyezett ÁÉKBV alapkezelő társaság vagy ÁÉKBV befektetési társaság kezel, vagy ABA-ként, amelyet a 2011/61/EU irányelv alapján engedélyezett vagy nyilvántartásba vett alternatívbefektetésialap-kezelő (ABAK) kezel. A PPA-kra vonatkozó új szabályok az említett irányelvek – ideértve a végrehajtásukra elfogadott jogi aktusokat is – által létrehozott meglévő jogi keretre épülnek, és ezért ezen új szabályokat az említett irányelvek mellett kell alkalmazni. Továbbá, a meglévő jogi keret által megállapított kezelési és forgalmazási szabályokat a PPA-kra is alkalmazni kell, figyelembe véve, hogy ÁÉKBV-kről vagy ABA-król van-e szó. A fentihez hasonlóan, a 2009/65/EK és a 2011/61/EU irányelvekben megállapított, a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásra és a letelepedés szabadságára vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a PPA-k határokon átnyúló tevékenységeire. Ezzel együtt számos, a 2009/65/EK irányelv VII. fejezetében meghatározott, az ÁÉKBV-k befektetési politikájára vonatkozó szabályt kifejezetten nem kell alkalmazni.

(13)

Harmonizált szabályokat kell alkalmazni azon kollektív befektetési vállalkozásokra, amelyek a PPA-khoz hasonló jellemzőkkel rendelkeznek. Kötelezően eleget kell tenniük a PPA-kra vonatkozó új szabályoknak azoknak az ÁÉKBV-knak és ABA-knak, amelyek célja, hogy a pénzpiaci kamatlábaknak megfelelő hozamot nyújtsanak, vagy megőrizzék a befektetés értékét, és amelyek ennek érdekében rövid lejáratú eszközökbe – például pénzpiaci eszközökbe vagy betétekbe – fektetnek be, vagy pusztán azzal a céllal kötnek fordított repomegállapodásokat vagy bizonyos származtatott ügyleteket, hogy az alap más befektetéseivel kapcsolatos kockázatokat fedezzék.

(14)

A PPA-k sajátossága egyrészt abból fakad, hogy milyen a kombinációja azoknak az eszközöknek amelyekbe befektetnek, másrészt abból, hogy mi a céljuk. A pénzpiaci kamatlábaknak megfelelő hozam nyújtására és a befektetés értékének megőrzésére irányuló célkitűzések nem zárják ki kölcsönösen egymást. Valamely PPA követheti e két célkitűzés egyikét vagy akár egyszerre mindkettőt.

(15)

A pénzpiaci kamatlábaknak megfelelő hozam nyújtására irányuló célkitűzést tág értelemben kell venni. A várt hozamot nem kell tökéletesen összehangolni az EONIA, Libor, Euribor vagy más vonatkozó pénzpiaci kamatlábakkal. Valamely ÁÉKBV vagy ABA attól még nem kerül ki az e rendelettel megállapított új egységes szabályok hatálya alól, ha a pénzpiaci kamatlábnál kissé magasabb hozamot igyekszik biztosítani.

(16)

A befektetés értékének megőrzésére irányuló célkitűzésen nem a PPA által ígért tőkegaranciát kell érteni. Úgy kell érteni, mint egy célt, amelynek elérésére az ÁÉKBV vagy az ABA törekszik. A befektetések értékének csökkenése nem jelenti azt, hogy a kollektív befektetési vállalkozás megváltoztatta volna a befektetés értékének megőrzésére irányuló célkitűzését.

(17)

Fontos a PPA-k tulajdonságaival bíró ÁÉKBV-k és ABA-k PPA-ként történő azonosítása, és annak kifejezett ellenőrzése, hogy képesek-e arra, hogy folyamatosan megfeleljenek az új, egységes PPA-kra vonatkozó új, egységes szabályoknak. E célból az illetékes hatóságoknak engedélyezniük kell a PPA-kat. Az ÁÉKBV-k esetében a PPA-ként való engedélyezést az ÁÉKBV-ként való engedélyezés részévé kell tenni, a 2009/65/EK irányelv alapján harmonizált eljárásoknak megfelelően. Ami az ABA-kat illeti, mivel azok nem tartoznak a 2011/61/EU irányelv szerinti harmonizált engedélyezési és felügyeleti eljárások hatálya alá, a már meglévő harmonizált ÁÉKBV-szabályok mintájára az engedélyezésre vonatkozóan közös alapszabályokat kell meghatározni. Ezen eljárásoknak biztosítaniuk kell, hogy a PPA-ként engedélyezett ABA kezelője a 2011/61/EU irányelvvel összhangban engedélyezett ABAK legyen.

(18)

Annak biztosítása érdekében, hogy a PPA-kra vonatkozó új, egységes szabályok a PPA-k jellemzőivel bíró összes kollektív befektetési vállalkozásra kiterjedjenek, azon kollektív vállalkozások esetében, amelyeket e rendeletnek megfelelően nem engedélyeztek PPA-ként, meg kell tiltani a „pénzpiaci alap” megnevezés vagy egyéb olyan kifejezés használatát, amely azt sugallja, hogy a kollektív befektetési vállalkozás a PPA-k jellemzőivel bír. E rendelet szabályai kikerülésének megelőzése érdekében az illetékes hatóságoknak felügyelniük kell az illetékességi területükön létrehozott vagy forgalmazott kollektív befektetési vállalkozások piaci gyakorlatait annak ellenőrzése érdekében, hogy nem élnek-e vissza a PPA megnevezéssel, vagy nem sugallják-e azt, hogy PPA-k, úgy, hogy nem tartják be az új jogi keretet.

(19)

mivel az ÁÉKBV-k és az ABA-k olyan különféle jogi formákat ölthetnek, amelyek nem feltétlenül ruházzák fel őket jogi személyiséggel, e rendelet PPA-kat intézkedésre kötelező rendelkezéseit a PPA kezelőjére vonatkozóként kell értelmezni azokban az esetekben, amikor a PPA-t olyan ÁÉKBV-ként vagy ABA-ként hozták létre, amely saját jogi személyiség hiányában saját nevében nem intézkedhet.

(20)

A PPA-k portfoliójára vonatkozó szabályok egyértelműen azonosítják azon elfogadható eszközkategóriákat, amelyekbe a PPA-k befektethetnek, valamint azt, hogy milyen feltételek mellett fektethetnek be azokba. A PPA-k integritásának biztosítása érdekében meg kell továbbá tiltani, hogy a PPA-k olyan pénzügyi tranzakciókba bocsátkozzanak, amelyek veszélyeztetnék befektetési stratégiájukat és célkitűzéseiket.

(21)

A pénzpiaci eszközök hagyományosan a pénzpiacon forgalmazott átruházható eszközök, például kincstárjegyek, önkormányzati kötvények, letéti jegyek, kereskedelmi értékpapírok, bankelfogadványok, valamint közepes és rövid futamidejű kötvények. Pénzpiaci eszközök csak akkor fogadhatók el PPA általi befektetésre, ha megfelelnek a futamidőkorlátoknak, és a PPA magas hitelminőségűnek tekinti őket.

(22)

Az alap szabályzatával vagy a létesítő okiratával összhangban bankbetétekbe befektető PPA-k esetén túl is engedélyezni kell, hogy a PPA-k rendelkezzenek kiegészítő likvid eszközökkel, például bármikor lehívható látra szóló bankbetétekkel. Az ilyen kiegészítő likvid eszközök tartása indokolható többek között folyó vagy kivételes fizetések fedezeteként; értékesítés esetén az elfogadható eszközökbe történő újrabefektetéshez szükséges időre.

(23)

Az értékpapírosítás és az eszközfedezetű kereskedelmi papír (a továbbiakban: ABCP-k) elfogadhatónak tekinthetőek, amennyiben megfelelnek bizonyos követelményeknek. Mivel a pénzügyi válság alatt bizonyos értékpapírosítások kifejezetten instabilak voltak, bizonyos minőségi kritériumokat kell megállapítani az értékpapírosításra és az ABCP-kre vonatkozóan, hogy csak jól teljesítő értékpapírosítások és ABCP-k minősüljenek elfogadhatónak. Ameddig a javasolt egyszerű, átlátható és egységesített (a továbbiakban: STS) értékpapírosításról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a javaslati szakaszban lévő STS- értékpapírosításról szóló rendelet) nem kerül elfogadásra és nem lesz alkalmazandó e rendelet vonatkozásában, a PPA-knak meg kell engedni, hogy eszközeik legfeljebb 15 %-át értékpapírosításokba és ABCP-kbe fektessék. A Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktust kell elfogadnia annak biztosítására, hogy az STS-értékpapírosítás kritériumai e rendelet tekintetében is alkalmazandóak legyenek. Amint e felhatalmazáson alapuló jogi aktus alkalmazandó lesz, a PPA-k eszközeik legfeljebb 20 %-át fektethetik majd be értékpapírosításokba és ABCP-kbe, melyből legfeljebb 15 %-ot fektethetnek be olyan értékpapírosításokba és ABCP-kbe, amelyek nem felelnek meg az STS-értékpapírosításnak.

(24)

Valamely PPA olyan mértékben fektethet be betétbe, hogy bármikor képes legyen kivenni a pénzt. A pénz kivételének tényleges lehetőségét akadályozná, ha az idő előtti pénzkivételért felszámolt pótdíj meghaladja a pénzkivétel előtt felhalmozott kamatot. Ezért a PPA-nak ügyelnie kell arra, hogy ne helyezzen el betétet olyan hitelintézetnél, amely az átlagon felüli pótdíjat számol fel, vagy ne helyezzen el túlságosan magas pótdíjjal járó túl hosszú futamidejű betéteket.

(25)

Az uniós bankrendszerek közötti különbségek figyelembevétele érdekében, elsősorban a kisebb tagállamokban vagy a rendkívül koncentrált bankszektorral rendelkező tagállamokban, illetve ha a PPA-k számára nem lenne gazdaságos valamely hitelintézet szolgáltatásainak igénybevétele egy másik tagállamban, mivel az például valutaváltással járna annak minden kapcsolódó költségével és kockázatával együtt, lehetővé kell tenni bizonyos rugalmasságot az egyazon hitelintézetnél tartott betétekre vonatkozó diverzifikációs követelmények tekintetében.

(26)

A PPA-k általi befektetésre elfogadható származtatott pénzügyi eszközök csak a kamatkockázat és a devizaárfolyam-kockázat fedezésére szolgálhatnak, és mögöttes eszközeik csak kamatlábak, devizaárfolyamok, valuták vagy az e kategóriákat képviselő indexek lehetnek. A más célra szolgáló vagy más mögöttes eszközhöz kötődő származtatott eszközök felhasználását tiltani kell. A származtatott eszközöket csak a PPA stratégiájának kiegészítéseként lehet felhasználni, nem pedig az alap célkitűzéseinek elérését szolgáló fő eszközként. Amennyiben valamely PPA az alap pénznemétől eltérő pénznemben meghatározott eszközökbe fektet be, a PPA kezelőjétől elvárt, hogy – többek között származtatott eszközök útján – fedezze a teljes devizaárfolyam-kockázati kitettséget. A PPA-k számára bizonyos feltételek teljesülése esetén lehetővé kell tenni a 2009/65/EK irányelv 50. cikke (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említett szabályozott piacokon vagy tőzsdén kívül forgalmazott származtatott pénzügyi eszközökbe történő befektetést.

(27)

A PPA-k a fordított repomegállapodásokat a készpénztöbblet nagyon rövid távú befektetési eszközeként használhatják, feltéve, hogy pozíciójuk teljes mértékben biztosítékkal fedezett. A befektetők védelme céljából biztosítani kell, hogy a fordított repomegállapodások keretében nyújtott biztosíték magas minőségű legyen és ne mutasson szoros korrelációt a másik fél teljesítményével, hogy elkerülhető legyen a negatív hatás annak nemteljesítése esetén. A PPA-k továbbá eszközeik legfeljebb 10 %-át fektethetik repomegállapodásokba. A PPA nem alkalmazhat semmilyen más hatékony portfóliókezelési technikát – többek között értékpapír-kölcsönzést vagy kölcsönvételt sem –, mivel azok hátráltathatják a PPA befektetési célkitűzéseinek megvalósítását.

(28)

A PPA-k általi kockázatvállalás korlátozása érdekében kulcsfontosságú a partnerkockázat csökkentése a PPA-k portfóliójára alkalmazott egyértelmű diverzifikációs követelmények révén. E célból arra is szükség van, hogy a fordított repomegállapodások teljes mértékben biztosítékkal fedezettek legyenek, és hogy a működési kockázat korlátozása érdekében a fordított repomegállapodások egyetlen fele se képviseljen a PPA eszközeinek 15 %-ánál nagyobb arányt. Valamennyi tőzsdén kívüli származtatott ügyletre a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (6) kell alkalmazni.

(29)

Prudenciális okokból, valamint annak elkerülése céljából, hogy a PPA jelentős befolyást gyakoroljon a kibocsátó irányítására, el kell kerülni, hogy a PPA túlságosan magas koncentrációt szerezzen az ugyanazon kibocsátó által kibocsátott eszközökben.

(30)

A kizárólag munkavállalói megtakarítási rendszerként működő PPA-k eltérhetnek a más PPA-kba való befektetésekre vonatkozó bizonyos követelményektől, amennyiben az ilyen rendszerek résztvevői, akik természetes személyek, olyan korlátozó visszaváltási feltételek hatálya alá tartoznak, amelyek nem kapcsolódnak piaci fejleményekhez, hanem adott, előre meghatározott életúteseményekhez kötődnek, például nyugdíjazás vagy más események, beleértve, de nem kizárólag lakóingatlan vásárlását, válást, betegséget vagy munkanélküliséget. Fontos, hogy a munkavállalók befektethessenek PPA-kba, amelyeket az egyik legbiztonságosabb rövid távú befektetésnek tartanak. Egy ilyen kivétel nem veszélyezteti e rendelet célját, a pénzügyi stabilitás biztosítását, hiszen a PPA-kba a munkavállalói megtakarítási rendszereiken keresztül befektető munkavállalók nem válthatják vissza kérelemre befektetéseiket. Visszaváltásra csak bizonyos előre meghatározott életútesemények bekövetkezésekor kerülhet sor. Ezért a munkavállalók még feszült piaci helyzetben sem fogják tudni visszaváltani a PPA-ba tett befektetéseiket.

(31)

A PPA felelős azért, hogy magas minőségű elfogadható eszközökbe fektessen. Ezért a PPA-nak prudens belső hitelminősítési eljárással kell meghatároznia azon pénzpiaci eszközök, értékpapírosítások és ABCP-k hitelminőségét, amelyekbe befektetni szándékozik. Összhangban azon uniós jogszabályokkal, amelyek korlátozni kívánják a hitelminősítések túlzott figyelembevételét, fontos, hogy a PPA-kelkerüljék, hogy automatikusan és túlságosan a hitelminősítő intézetek által kibocsátott hitelminősítésekre támaszkodjanak. A PPA-knak lehetőséget kell kapniuk, hogy az elfogadható eszközök minőségének értékelésekor a minősítéseket saját értékelésük kiegészítésére használják. A PPA kezelői minden jelentős változás esetén újra értékelik a pénzpiaci eszközöket, az értékpapírosításokat és az ABCP-ket, különösen, ha a PPA kezelőjének tudomására jut, hogy a pénzpiaci eszközt, az értékpapírosítást és az ABCP-t egy, az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7) megfelelően szabályozott és hitelesített hitelminősítő intézet leminősítette a két legmagasabb rövid távú hitelminősítés alá. Ennek érdekében a PPA kezelőjének belső eljárást kell kialakítania a PPA adott befektetési portfóliójának megfelelő hitelminősítő intézetek kiválasztására és azon gyakoriság meghatározására, amely szerint a PPA nyomon követi ezen intézetek minősítéseit. A hitelminősítő intézetek kiválasztásának időtállóan következetesnek kell lennie.

(32)

Tekintettel a hitelminősítések befektetők általi túlzott figyelembevételének csökkentése érdekében az olyan nemzetközi szervezetek által elvégzett munkára, mint az IOSCO és az FSB, valamint az uniós jogra – például az 1060/2009/EK rendeletre és a 2013/14/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (8) – nem helyénvaló megtiltani egyetlen termék, például PPA számára sem azt, hogy külső hitelminősítést kérjen vagy finanszírozzon.

(33)

Ahhoz, hogy a PPA-k kezelői ne használhassanak különböző értékelési kritériumokat egy pénzpiaci eszköz, értékpapírosítás vagy ABCP értékeléséhez, és így ne társítsanak különböző kockázati jellemzőket ugyanazon eszközhöz, alapvető fontosságú, hogy a kezelők ugyanazon kritériumokat vegyék alapul. Ennek érdekében harmonizálni kell a pénzpiaci eszköz, az értékpapírosítás és az ABCP minimális értékelési kritériumait. A belső hitelminőség-értékelés kritériumai között szerepelnek többek között az eszköz kibocsátójával kapcsolatos mennyiségi adatok – például pénzügyi mutatószámok, a mérlegdinamika és a nyereségességi iránymutatások, amelyeket értékelni kell, és össze kell vetni az ágazat hasonló szereplőinek és csoportjainak hasonló adataival –, továbbá az eszköz kibocsátójával kapcsolatos minőségi mutatók, például az igazgatás hatékonysága és a vállalati stratégia, amelyeket annak meghatározása tekintetében vizsgálnak meg, hogy a kibocsátó átfogó stratégiája nem csorbítja-e jövőbeni hitelminőségét. A belső hitelminőség-értékelés kedvező eredményének tükröznie kell az eszköz kibocsátójának megfelelő hitelképességét és az eszköz megfelelő hitelminőségét.

(34)

Az átlátható és koherens belső hitelminőség-értékelési eljárás kifejlesztése érdekében a PPA kezelőjének dokumentálnia kell az eljárást és a hitelminőség értékeléseit. E követelménynek biztosítania kell, hogy az eljárás olyan világos szabályokat kövessen, amelyeket ellenőrizni lehet, és hogy az alkalmazott módszertanokat e rendeletnek megfelelően, kérésre megküldjék a befektetőknek és az illetékes hatóságoknak.

(35)

A PPA portfóliókockázatának csökkentése érdekében fontos futamidőkorlátokat megállapítani, a maximális megengedhető súlyozott átlagos lejárat (a továbbiakban: WAM) és súlyozott átlagos élettartam (a továbbiakban: WAL) előírásával.

(36)

A WAM mutatót a PPA változó pénzpiaci kamatlábakra való érzékenységének mérésére használják. A WAM meghatározásakor a PPA kezelőinek figyelembe kell venniük a származtatott pénzügyi eszközök, a betétek, a repomegállapodások és a fordított repomegállapodások hatását, és tükrözniük kell, hogy ezek milyen hatást gyakorolnak a PPA kamatkockázatára. Amikor egy PPA swapügyletbe bocsátkozik a célból, hogy rögzített kamatozású értékpapírban szerezzen kitettséget változó kamatozású helyett, ezt figyelembe kell venni a WAM meghatározásánál.

(37)

A WAL mutatót a PPA portfóliója hitelkockázatának mérésére használják: minél későbbre halasztott a tőke visszafizetése, annál nagyobb a hitelkockázat. A WAL mutatót a PPA portfóliója likviditási kockázatának korlátozására is használják. A WAM számításával szemben a WAL változó kamatozású értékpapírok és strukturált pénzügyi eszközök tekintetében történő kiszámításához nem használható a kamatmegállapítás napja, hanem csak a pénzügyi eszköz feltüntetett végső lejárata. A WAL kiszámításához használt lejárat a jogszerű visszaváltás napjáig hátralévő futamidő, mivel ez az egyetlen olyan időpont, amikorra az alapkezelő társaság észszerűen feltételezheti, hogy az eszközt visszatérítik. Egyes értékpapírosítások vagy ABCP-k mögöttes eszközeinek egyedi jellemzői miatt amortizálódó eszközök esetén az amortizálódó eszköz WAL kiszámításához használt lejáratát az ilyen eszköz szerződésben foglalt amortizációs profilja vagy azon mögöttes eszközök amortizációs profilja alapján kell kiszámítani, amelyekből az ilyen eszközök visszaváltásához a cash flow keletkezik.

(38)

Ahhoz, hogy a PPA jobban eleget tudjon tenni a visszaváltásoknak, és a PPA-k eszközeit ne kelljen komoly diszkonttal likvidálni, a PPA-knak folyamatosan rendelkezniük kell egy minimális mennyiségű napi vagy heti lejáratú likvid eszközzel. A napi lejáratú eszközök magukban foglalják az olyan eszközöket, mint a készpénz, az egy munkanapon belüli lejáratú értékpapírok és fordított repomegállapodások. A heti lejáratú eszközök magukban foglalják az olyan eszközöket, mint a készpénz, az egy héten belüli lejáratú értékpapírok és fordított repomegállapodások. Az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA-k és az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-k esetén az egy munkanapon belül visszaváltható, 190 napos hátralévő futamidővel rendelkező állampapírok meghatározott százalékos arányát is be lehet számítani a heti likviditási követelményekbe. A változó nettó eszközértékű PPA-k esetében az elfogadható PPA-k pénzpiaci eszközeinek vagy befektetési jegyeinek vagy részvényeinek meghatározott százalékos arányát is be lehet számítani a heti likviditási követelményekbe, amennyiben azokat öt munkanapon belül vissza lehet váltani. A napi és heti lejáratú eszközök arányának kiszámításához az eszköz jogszerű visszaváltásának napját kell alkalmazni. Figyelembe lehet venni, hogy a PPA kezelőjének rövid határidővel lehetősége van egyes szerződések felmondására. Ha például egy fordított repomegállapodást egy munkanapos határidővel fel lehet mondani, akkor azt napi lejáratú eszköznek kell számítani. Ha a kezelőnek lehetősége van arra, hogy egy munkanapos határidővel pénzt vegyen ki egy betéti számláról, akkor azt napi lejáratú eszköznek kell számítani. Amennyiben egy pénzügyi eszköz eladási opciót biztosít, amely napi alapon vagy öt munkanapon belül szabadon gyakorolható, és annak kötési ára közel van az eszköz várható értékéhez, az adott eszközt ennek megfelelően napi vagy heti lejáratú eszköznek lehet számítani.

(39)

mivel a PPA-k különféle lejáratú eszközökbe fektethetnek be, a befektetők számára fontos, hogy meg tudják különböztetni a különféle PPA-kategóriákat. Ezért a PPA-kat rövid lejáratú PPA-nak vagy sztenderd PPA-nak kell minősíteni. A rövid lejáratú PPA-knak az a céljuk, hogy a pénzpiaci kamatlábaknak megfelelő hozamot kínáljanak, ugyanakkor a lehető legmagasabb szintű biztonságot nyújtsák a befektetők számára. Rövid WAM-mal és WAL-lal a rövid lejáratú PPA-k lejárati időből fakadó kockázata és hitelkockázata alacsony marad.

(40)

A sztenderd PPA-k célja, hogy a pénzpiaci hozamoknál kissé magasabb hozamot nyújtsanak, ezért hosszabb lejáratú eszközökbe fektetnek be. E felülteljesítés elérése érdekében a sztenderd PPA-k számára lehetővé kell tenni, hogy portfóliókockázataik, így a WAM és a WAL magasabbak legyenek.

(41)

A 2009/65/EK irányelv 84. cikke alapján az ÁÉKBV-ként működő PPA-k kezelőinek lehetőségük van arra, hogy kivételes esetekben, amennyiben a körülmények megkövetelik, ideiglenesen felfüggesszék a visszaváltást. A 2011/61/EU irányelv 16. cikke és a 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (9) 47. cikke alapján az ABA-ként működő PPA-k kezelői különleges rendelkezéseket alkalmazhatnak annak érdekében, hogy megbirkózzanak az alap eszközeinek illikviditásával.

(42)

A megfelelő likviditáskezelés biztosítása érdekében a PPA-knak szilárd politikákat és eljárásokat kell kialakítaniuk befektetőik megismerésére. A PPA kezelője által bevezetendő politikáknak elő kell segíteniük a PPA befektetői körének megértését, hogy ezáltal előre lehessen látni az esetleges tömeges visszaváltásokat. Ahhoz, hogy a PPA-nak ne kelljen tömeges visszaváltásokkal szembenéznie, külön figyelmet kell fordítani a PPA eszközeinek jelentős arányát képviselő nagybefektetőkre, mint olyan befektetőre, aki egymaga a napi lejáratú eszközök arányánál nagyobb arányt képvisel. A PPA kezelőjének lehetőség szerint mindig ismernie kell befektetőinek kilétét, még akkor is, ha a befektetőt megbízotti számla, portál vagy egyéb közvetett vevő képviseli.

(43)

A prudens kockázatkezelés részeként a PPA-knak legalább félévente stressztesztet kell végezniük. A PPA-k kezelőjének intézkednie kell annak érdekében, hogy ellenállóbbá tegye a PPA-t, amennyiben a stresszteszt gyenge pontokat tár fel.

(44)

Az eszközök tényleges értékének kimutatása érdekében az értékelésre a piaci árazás az előnyben részesített módszer. A PPA kezelői nem használhatják a modellalapú árazást, ha a piaci árazással megbízhatóan értékelhető az eszköz értéke, mivel a modellalapú árazás jellemzően kevésbé pontos értékelést biztosít. A piaci árazás általában az olyan eszközök értéke esetében megbízható, mint a kincstárjegyek, a helyi önkormányzati kötvények vagy a közepes és rövid futamidejű kötvények. A kereskedelmi értékpapírok vagy letéti jegyek értékeléséhez a PPA kezelőjének ellenőriznie kell, hogy a másodlagos piac kínál-e pontos árazást. A kibocsátó által ajánlott visszavásárlási ár ugyancsak jó becslésnek tekinthető a kereskedelmi értékpapír értéke tekintetében. Egyes eszközöket – például néhány kis piaci forgalmú, tőzsdén kívüli származtatott ügyletet – nehéz piaci árak alapján értékelni. Ilyen esetben, és amikor a piaci árazás alapján nem lehet megbízhatóan értékelni az eszköz értékét, a PPA kezelője a modellalapú árazás alapján állapítja meg az eszköz valós értékét, például olyan piaci adatok alapján, mint a hasonló kibocsátások és hasonló kibocsátók hozamai, vagy az eszköz cash flow-jának diszkontálása révén. A modellalapú árazás pénzügyi modelleket használ az eszközök valós értékének megállapítására. Ilyen modelleket például maga a PPA is kidolgozhat, vagy a PPA külső felek, például adatszolgáltatók meglévő modelljeit is felhasználhatja.

(45)

Az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA-knak az a céljuk, hogy megőrizzék a befektetett tőkét, ugyanakkor magas fokú likviditást biztosítsanak. Az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA-k többsége rögzített, például 1 EUR, 1 USD vagy 1 GBP összegben meghatározott egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó nettó eszközértékkel rendelkezik a jövedelem befektetők számára történő elosztásakor. Más állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA-k az alap nettó eszközértékébe halmozzák fel a jövedelmet, miközben az eszköz belső értékét állandó értéken tartják.

(46)

Sajátosságaik figyelembevétele érdekében az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA-k és az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-k számára lehetővé kell tenni, hogy az amortizált bekerülési értéken alapuló, az Unió által egyes eszközök esetében elfogadott nemzetközi számviteli sztenderdekben meghatározott, nemzetközileg elismert módszert is alkalmazhassák. Mindazonáltal az egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó állandó nettó eszközérték és az egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó nettó eszközérték különbözetének mindenkori ellenőrzését biztosítandó, az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA-knak és az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-knak a piaci árazással vagy a modellalapú árazással is ki kell számítaniuk eszközeik értékét.

(47)

mivel a PPA-knak olyan nettó eszközértéket kell közzétenniük, amely az eszközök értékének valamennyi mozgását tükrözi, a közzétett nettó eszközértéket legfeljebb a legközelebbi bázispontra vagy azzal egyenértékű számértékre lehet kerekíteni. Következésképpen a nettó eszközérték adott pénznemben, pl. 1 EUR-ban való közzétételekor az értékmódosítás lépésköze 0,0001 EUR. 100 EUR nettó eszközérték esetében az értékmódosítás lépésköze 0,01 EUR. Ezen túlmenően, ha a PPA állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA vagy alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA, képesnek kell lennie az állandó nettó eszközérték, valamint az állandó nettó eszközérték és a nettó eszközérték közötti különbség közzétételére. Ebben az esetben az állandó nettó eszközértéket az 1 EUR nettó eszközérték legközelebbi századára kerekítve adják meg (minden 0,01 EUR mozgás).

(48)

Annak érdekében, hogy súlyos piaci stresszhelyzetben csökkenteni lehessen a befektetők általi esetleges visszaváltásokat, az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA-knak és az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-knak a befektetők védelme és az elsőként cselekvők lépéselőnyhöz jutásának megelőzése érdekében a likviditási díjakra és visszaváltási korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket kell bevezetniük. A likviditási díjnak megfelelően tükröznie kell a PPA-nak a likviditás megteremtésével kapcsolatos költségét, és az nem válhat a visszaváltás miatt a többi befektetőt ért veszteség kompenzálásához szükséges, büntető jellegű díjjá.

(49)

Amennyiben a PPA olyan külső támogatásban részesül, amelynek célja a likviditás vagy a stabilitás fenntartása, vagy amely de facto ilyen hatással jár, az növeli a PPA-szektor és a pénzügyi szektor többi része közötti továbbterjedés kockázatát. Az ilyen támogatást nyújtó harmadik személyeknek, köztük a hitelintézeteknek, más pénzügyi intézményeknek vagy a PPA-val azonos cégcsoporthoz tartozó jogalanyoknak valamilyen érdeke fűződhet a támogatás nyújtásához, vagy azért, mert gazdasági érdek köti őket a PPA-t kezelő társasághoz, vagy azért, mert el akarják kerülni, hogy hírnevük csorbuljon, ha nevüket a PPA kudarcához társítják. Mivel e harmadik személyek nem mindig kötelezik el kimondottan magukat a támogatás vagy a garancia nyújtása mellett, bizonytalan, hogy nyújtanak-e ilyen támogatást akkor, amikor arra a PPA-nak szüksége van. Ilyen körülmények között a szponzori támogatás egyedi mérlegelésen alapuló jellege fokozza a piaci szereplők bizonytalanságát a tekintetben, hogy felmerülésükkor ki viseli a PPA esetleges veszteségeit. E bizonytalanság valószínűleg még jobban sebezhetővé teszi a PPA-kat pénzügyi zavarok idején, amikor a leghatározottabbak a széleskörű pénzügyi kockázatok, és amikor kétségek merülnek fel a szponzorok helyzetével és azzal kapcsolatban, hogy képesek-e támogatni a hozzájuk kapcsolódó PPA-kat. Ezen okokból meg kell tiltani a PPA-k külső támogatását.

(50)

Mielőtt a befektetők PPA-ba fektetnek be, egyértelműen tájékoztatni kell őket, hogy rövid lejáratú vagy sztenderd, illetve állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA-ról, alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-ról vagy változó nettó eszközértékű PPA-ról van-e szó. Annak megelőzése érdekében, hogy a befektetőkben téves elvárások alakuljanak ki, valamennyi értékesítési célú dokumentumban azt is egyértelművé kell tenni, hogy a PPA nem garantált befektetési eszköz. A PPA-knak heti rendszerességgel bizonyos egyéb információkat is elérhetővé kellene tenniük a befektetők számára, ideértve a portfólió lejárat szerinti bontását, a hitelkockázati profilt és a PPA-ban lévő 10 legnagyobb részesedés részleteit.

(51)

A 2009/65/EK vagy a 2011/61/EU irányelvben már előírt beszámolási kötelezettség mellett és annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok képesek legyenek feltárni és ellenőrizni a PPA-k piacának kockázatait, illetve reagálni azokra, a PPA-knak részletes információlistát kell benyújtaniuk illetékes hatóságaiknak a PPA-ról, ideértve a PPA típusát és jellemzőit, a portfólió-mutatókat és a portfólióban tartott eszközök leírását. Az illetékes hatóságoknak Unió-szerte következetesen össze kell gyűjteniük ezeket az adatokat, hogy megfelelő ismereteket szerezzenek a PPA-k piacának főbb fejleményeiről. Ahhoz, hogy könnyebb lehessen közösen elemezni a PPA-k uniós piacának potenciális hatásait, a fenti adatokat továbbítani kell az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) által létrehozott európai felügyeleti hatóságnak (Európai Értékpapír-piaci Hatóság, ESMA), amely létrehozza a PPA-k központi adatbázisát.

(52)

A PPA illetékes hatóságának ellenőriznie kell, hogy a PPA képes-e folyamatosan eleget tenni e rendelet előírásainak. Ezért az illetékes hatóságokat fel kell ruházni a feladataik ellátásához e rendelet értelmében szükséges minden felügyeleti és vizsgálati hatáskörrel, ideértve annak lehetőségét, hogy szankciókat szabjanak ki és intézkedéseket írjanak elő. E hatáskörök nem érintik a 2009/65/EK és a 2011/61/EU irányelv szerinti hatásköröket. Az ÁÉKBV vagy ABA illetékes hatóságainak ugyancsak ellenőrizniük kell a PPA-k tulajdonságaival bíró, e rendelet hatálybalépésekor már létező összes kollektív befektetési vállalkozás megfelelőségét.

(53)

A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy e rendelet egyéb technikai részleteinek meghatározása érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikke alapján jogi aktusokat fogadjon el az STS-értékpapírosítás és az ABCP-k kritériumaira történő kereszthivatkozás bevezetésére, az eszközökre alkalmazandó mennyiségi és minőségi likviditási és hitelminőségi követelmények részletes meghatározására, valamint a hitelminőség értékelési kritériumok részletes meghatározására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (11) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(54)

A Bizottságot arra is fel kell hatalmazni, hogy az EUMSZ 291. cikke alapján és az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban végrehajtási jogi aktusok révén végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el. Az ESMA-t meg kell bízni azzal, hogy dolgozza ki a Bizottságnak benyújtandó végrehajtás-technikai standardokat az illetékes hatóságoknak küldendő PPA-információkat tartalmazó jelentéstételi űrlapra vonatkozóan.

(55)

Lehetővé kell tenni az ESMA számára, hogy a 2009/65/EK és 2011/61/EU irányelvekben biztosított valamennyi hatáskörét e rendelet vonatkozásában is gyakorolhassa. Megbízást kap továbbá végrehajtás-technikai standardok tervezetének kidolgozására.

(56)

2022. július 21-ig a Bizottságnak felül kell vizsgálnia e rendeletet. E felülvizsgálatnak ki kell terjednie az e rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatokra, valamint elemeznie kell e rendelet hatását a PPA-khoz kapcsolódó különféle gazdasági szempontokra: Figyelembe kell vennie továbbá az Unión belüli befektetőkre, PPA-kra és PPA-k kezelőire gyakorolt hatást. Azt is meg kell vizsgálnia, hogy a PPA-k milyen szerepet játszanak a tagállamok által kibocsátott vagy garantált állampapírok felvásárlásában, figyelemmel az állampapírok egyedi sajátosságaira, tekintve, hogy azok kulcsfontosságú szerepet játszanak a tagállamok finanszírozásában. Ezen túlmenően a felülvizsgálatnak figyelembe kell vennie az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) 509. cikkének (3) bekezdésében említett jelentést, e rendelet hatását a rövid távú finanszírozási piacokra, valamint a nemzetközi szintű szabályozási fejleményeket. Végezetül 2022. július 21-ig a Bizottságnak jelentést kell készítenie a 80 %-os uniós állampapírkvóta megvalósíthatóságáról, tekintve, hogy a rövid távú uniós állampapír-eszközök kibocsátását az uniós jog szabályozza, ami prudenciális felügyeleti szempontból indokolja a nem uniós országok állampapírjaival szembeni kedvezményes bánásmódot. A rövid távú uniós állampapír-eszközök jelenlegi szűkösségére és az újonnan bevezetésre került alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-k fejlődésével kapcsolatos bizonytalanságra tekintettel 2022. július 21-ig a Bizottságnak meg kell vizsgálnia a 80 %-os uniós állampapírkvóta megvalósításának életképességét, beleértve annak felmérését is, hogy az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-modell megfelelő alternatívává vált-e a nem uniós állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA-khoz képest.

(57)

A PPA-kra vonatkozó, e rendeletben meghatározott új, egységes szabályoknak meg kell felelniük a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (13) és a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (14).

(58)

mivel e rendelet célkitűzéseit – nevezetesen a PPA-kra alkalmazandó Unió-szerte egységes prudenciális, szabályozási és átláthatósági követelményeknek a PPA-knak a pénzpiacok hatékony működése melletti biztonsága és megbízhatósága, valamint a különböző érdekeltek által viselt költségek közötti egyensúly fenntartásának teljeskörű figyelembevétele mellett történő biztosítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban léptékük vagy hatásuk miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(59)

A PPA-kra vonatkozó, e rendeletben meghatározott új, egységes szabályok tiszteletben tartják a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és elveket, kiemelten a fogyasztóvédelmet, a vállalkozás szabadságát és a személyes adatok védelmét. A PPA-kra vonatkozó új, egységes szabályokat az említett jogokkal és elvekkel összhangban kell alkalmazni,

a)

amelyeket a 2009/65/EK irányelv alapján ÁÉKBV-ként kell engedélyezni, vagy azok ÁÉKBV-ként vannak engedélyezve, vagy a 2011/61/EU irányelv alapján ABA-nak minősülnek;

b)

amelyek rövid lejáratú eszközökbe fektetnek be; és

c)

amelyek különálló vagy kumulált célkitűzéseik révén a pénzpiaci kamatlábaknak megfelelő hozamot kínálnak, vagy a befektetés értékének megőrzését.

a)

amelynek célja, hogy változatlanul tartsa az egy befektetési jegyre vagy egy részvényre jutó nettó eszközértéket;

b)

amelynek esetében az alap jövedelme naponta halmozódik és fizethető ki a befektetőnek, vagy használható fel további befektetési jegyek vagy részvények vásárlására az alapban;

c)

amelynek esetében az eszközöket általában az amortizált bekerülési értéken alapuló módszer alapján értékelik és a nettó eszközértéket a legközelebbi százalékpontra vagy azzal egyenértékű devizaösszegre kerekítik; és

d)

amely eszközeinek legalább 99,5 %-át a 17. cikk (7) bekezdésében említett eszközökbe, a 17. cikk (7) bekezdésében említett, állampapírokkal biztosított fordított repomegállapodásokba, vagy készpénzbe fekteti;

a)

az ÁÉKBV esetében az ÁÉKVB székhelye szerinti tagállamnak a 2009/65/EK irányelv 97. cikkével összhangban kijelölt illetékes hatósága;

b)

uniós ABA-k esetében az ABA székhely szerinti tagállamának a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének p) pontja szerint meghatározott illetékes hatósága;

c)

nem uniós ABA-k esetében az alábbiak bármelyike:

a)

a bármely fél általi eladást olyan repoügylet keretében, amelyben az egyik fél vállalta, hogy a másik félnek egy adott értékpapírt meghatározott áron elad, a másik fél pedig arra vállalt kötelezettséget, hogy az adott értékpapírt egy későbbi időpontban egy másik meghatározott áron eladja az első félnek; vagy

b)

olyan határidős tőzsdei ügylet vagy egyéb származtatott ügylet megkötését, amely bizonyos értékpapírok meghatározott áron, egy jövőbeli időpontban történő eladásáról szóló megállapodást tartalmaz;

a)

változó nettó eszközértékű PPA;

b)

állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA;

c)

alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA.

a)

a PPA szabályzata vagy létesítő okirata, amely feltünteti a PPA 3. cikk (1) bekezdése szerinti típusai közül a PPA típusát;

b)

a PPA kezelője személyazonosságának igazolása;

c)

a letétkezelő személyazonosságának igazolása;

d)

a PPA leírása vagy a PPA-val kapcsolatban a befektetők rendelkezésére álló bármely egyéb információ;

e)

a II–VII. fejezetben említett követelményeknek való megfeleléshez szükséges szabályok és eljárások leírása vagy az azokkal kapcsolatos információk;

f)

a PPA illetékes hatósága által az e rendelet követelményeinek való megfelelés ellenőrzése céljából kért bármely egyéb információ vagy dokumentum.

a)

a letétkezelővel kötött írásbeli megállapodás;

b)

tájékoztatás az ABA portfólió- és kockázatkezelésére, valamint igazgatására vonatkozó hatáskör-átruházási megállapodásokról;

c)

tájékoztatás azon ABA PPA-k befektetési stratégiáiról, kockázati profiljáról és egyéb jellemzőiről, amelyeket az ABAK kezel vagy kezelni szándékozik.

a)

az ABAK nem felel meg e rendeletnek;

b)

az ABAK nem felel meg a 2011/61/EU irányelvnek;

c)

az ABAK az illetékes hatóságától nem kapott felhatalmazást PPA-k kezelésére;

d)

az ABAK nem nyújtotta be a (2) bekezdésben említett dokumentációt.

a)

pénzpiaci eszközök, ideértve az Unió, a tagállamok központi, regionális és helyi hatóságai, központi bankjai, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap, az Európai Stabilitási Mechanizmus, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz, valamely harmadik ország központi hatósága vagy központi bankja, a Nemzetközi Valutaalap, a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az Európa Tanács Fejlesztési Bankja, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a Nemzetközi Fizetések Bankja vagy bármely egyéb – egy vagy több tagállam tagságával bíró – releváns nemzetközi pénzügyi intézmény vagy szervezet által önállóan vagy közösen kibocsátott vagy garantált pénzügyi eszközöket;

b)

elfogadható értékpapírosítások és eszközfedezetű kereskedelmi papírok (a továbbiakban: ABCP-k);

c)

hitelintézeti betétek;

d)

származtatott pénzügyi eszközök;

e)

repomegállapodások, amelyek megfelelnek a 14. cikkben meghatározott feltételeknek;

f)

fordított repomegállapodások, amelyek megfelelnek a 15. cikkben meghatározott feltételeknek;

g)

más PPA-k befektetési jegyei vagy részvényei.

a)

befektetés az (1) bekezdésben említettektől eltérő eszközökbe;

b)

a következő eszközök bármelyikének shortolása: pénzpiaci eszközök, értékpapírosítások, ABCP-k, valamint más PPA-k befektetési jegyei vagy részvényei;

c)

közvetlen vagy közvetett részvény- vagy árupiaci kitettség vállalása, beleértve a származtatott eszközökön vagy azokat képviselő certifikátokon, vagy az azokon alapuló indexeken keresztül vállalt kitettséget, valamint bármely egyéb olyan módot vagy eszközt, amely ezek tekintetében kitettséget keletkeztet;

d)

értékpapír-kölcsönzési és értékpapír-kölcsönvételi megállapodás vagy egyéb olyan megállapodás megkötése, amely a PPA eszközeinek megterhelését eredményezi;

e)

készpénzkölcsönzés vagy készpénz kölcsönvétel.

a)

beletartozik a pénzpiaci eszközök 2009/65/EK irányelv 50. cikke (1) bekezdésének a), b), c) vagy h) pontjában említett kategóriáinak egyikébe;

b)

megfelel az alábbi vagylagos jellemzők valamelyikének:

c)

a pénzpiaci eszköz kibocsátója és a pénzpiaci eszköz minősége az e rendelet 19–22. cikke szerint kedvező értékelést kapott;

d)

amennyiben a PPA értékpapírosításba vagy ABCP-kbe fektet be, esetében alkalmazni kell a 11. cikkben meghatározott követelményeket.

a)

az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (16) 13. cikkében említett értékpapírosítás;

b)

olyan ABCP-program által kibocsátott ABCP, amely:

c)

egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás (a továbbiakban: STS-értékpapírosítás) vagy STS-ABCP.

a)

az (1) bekezdés a) pontjában említett értékpapírosítások kibocsátáskori jogilag rögzített lejárati ideje legfeljebb két év, és a következő kamatmegállapítási időpontig hátralévő idő legfeljebb 397 nap;

b)

az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett értékpapírosítások vagy ABCP-k kibocsátáskori jogilag rögzített lejárati ideje vagy hátralévő futamideje legfeljebb 397 nap;

c)

az (1) bekezdés a) és c) pontjában említett értékpapírosítások amortizálódó eszközök, amelyek WAL-ja legfeljebb két év.

a)

az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett értékpapírosítások és ABCP-k kibocsátáskori jogilag rögzített lejárati ideje vagy hátralévő futamideje legfeljebb két év, és a következő kamatmegállapítási időpontig hátralévő idő legfeljebb 397 nap;

b)

az (1) bekezdés a) és c) pontjában említett értékpapírosítások amortizálódó eszközök, amelyek WAL-ja legfeljebb két év.

a)

az értékpapírosítás egyszerűségével kapcsolatos követelmények, ideértve az értékpapírosítás valódi átruházásos (true-sale) jellegét és a kitettségek fedezésére vonatkozó standardoknak való megfelelést;

b)

az értékpapírosítás szabványosításával kapcsolatos követelmények, ideértve a kockázatmegtartási követelményeket;

c)

az értékpapírosítás átláthatóságával kapcsolatos követelmények, ideértve a potenciális befektetők tájékoztatását;

d)

ABCP-k esetében az a), b) és c) ponton túlmenően a szponzorra és az ABCP-program szponzor általi támogatására vonatkozó követelmények.

a)

a betét kérésre visszafizetendő vagy bármikor visszavonható;

b)

a betét legfeljebb 12 hónap múlva lejár;

c)

a hitelintézet létesítő okirat szerinti székhelye valamely tagállamban található, vagy amennyiben a hitelintézet létesítő okirat szerinti székhelye harmadik országban található, az 575/2013/EU rendelet 107. cikkének (4) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban az uniós jogban meghatározottakkal egyenértékűnek tekintett prudenciális szabályok hatálya alá tartozik.

a)

a származtatott eszköz alapja kamatlábból, devizaárfolyamból, valutából vagy e kategóriák egyikét képviselő indexből áll;

b)

a származtatott eszköz kizárólag a PPA egyéb befektetéseivel járó kamat- és devizaárfolyam-kockázatok fedezésére szolgál;

c)

a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben részt vevő szerződő felek prudenciális szabályozás és felügyelet hatálya alá, és a PPA illetékes hatósága által engedélyezett kategóriákba tartozó intézmények;

d)

a tőzsdén kívüli származtatott eszközök megbízható és ellenőrizhető napi értékelés tárgyát képezik, és a PPA kezdeményezésére ellentételező ügylettel bármikor valós értékükön eladhatók, likvidálhatók vagy lezárhatók.

a)

a repomegállapodás igénybe vétele átmeneti jellegű, legfeljebb hét munkanap, kizárólag likviditáskezelési célokat szolgál, a c) pontban felsoroltakon kívül befektetési célokat nem;

b)

a PPA által a repomegállapodás részeként biztosítékként adott eszközöket a másik fél nem értékesítheti, fektetheti be, zálogosíthatja el vagy ruházhatja át más módon a PPA előzetes engedélye nélkül;

c)

a PPA által a repomegállapodás részeként kapott készpénz a következő módokon használható fel:

d)

a PPA által a repomegállapodás részeként kapott készpénz nem haladhatja meg eszközeinek 10 %-át;

e)

a PPA-nak legfeljebb két munkanapos felmondási idővel bármikor jogában áll felmondani a megállapodást.

a)

a PPA-nak legfeljebb két munkanapos felmondási idővel bármikor jogában áll felmondani a megállapodást;

b)

a fordított repomegállapodás részeként kapott eszközök piaci értéke mindenkor legalább megegyezik a kifizetett készpénz értékével.

a)

az Unió, valamely tagállam központi hatósága vagy központi bankja, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank, az Európai Stabilitási Mechanizmus vagy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz bocsátja ki vagy garantálja, amennyiben kedvező értékelés áll rendelkezésre a 19–22. cikknek megfelelően;

b)

valamely harmadik ország központi hatósága vagy központi bankja bocsátja ki vagy garantálja, amennyiben kedvező értékelés áll rendelkezésre a 19–22. cikknek megfelelően;

a)

a másik PPA eszközeinek – az alap szabályzatában vagy a létesítő okiratában foglaltak szerint – összesen legfeljebb 10 %-a fektethető be más PPA-k befektetési jegyeibe vagy részvényeibe;

b)

a másik PPA nem rendelkezik a megszerző PPA befektetési jegyeivel vagy részvényeivel.

a)

a másik PPA e rendelet alapján engedélyezett;

b)

amennyiben a PPA olyan másik PPA-ba fektet be, amelyet közvetlenül vagy közvetve a megszerző PPA kezelőjével azonos alapkezelő, vagy olyan egyéb társaság kezel, amelyhez a megszerző PPA kezelője közös irányítás vagy ellenőrzés révén, vagy pedig jelentős közvetlen vagy közvetett részesedés révén kapcsolódik, a másik PPA kezelője vagy az említett egyéb társaság nem számíthat fel jegyzési vagy visszaváltási díjat a megszerző PPA ilyen más PPA befektetési jegyeibe vagy részvényeibe eszközölt befektetése miatt;

c)

amennyiben a PPA eszközeinek legalább 10 %-át fekteti be más PPA-k befektetési jegyeibe vagy részvényeibe:

a)

a PPA kizárólag a nemzeti jog által szabályozott munkavállalói megtakarítási rendszeren keresztül forgalmazott, és a befektetők kizárólag természetes személyek;

b)

az a) pontban említett munkavállalói megtakarítási rendszer csak a nemzeti jogban meghatározott korlátozó visszaváltási feltételek mellett teszi lehetővé a befektetők számára befektetésük visszaváltását, amely feltételek szerint a visszaváltás csak bizonyos, a piaci folyamatoktól független körülmények között történhet.

a)

a PPA kizárólag a nemzeti jog által szabályozott munkavállalói megtakarítási rendszeren keresztül forgalmazott, és a befektetők kizárólag természetes személyek;

b)

az a) pontban említett munkavállalói megtakarítási rendszer csak a nemzeti jogban meghatározott korlátozó visszaváltási feltételek mellett teszi lehetővé a befektetők számára befektetésük visszaváltását, amely feltételek szerint a visszaváltás csak bizonyos, a piaci folyamatoktól független körülmények között történhet.

a)

eszközeinek legfeljebb 5 %-át fektetheti be ugyanazon kibocsátó által kibocsátott pénzpiaci eszközökbe, értékpapírosításokba és ABCP-kbe;

b)

az eszközeinek legfeljebb 10 %-át fektetheti be ugyanazon hitelintézet bankbetéteibe, kivéve, ha a PPA székhelye szerinti tagállamban a bankszektor szerkezetéből eredően nincs elegendő megfelelő hitelintézet a diverzifikációra vonatkozó követelmény teljesítéséhez, és a PPA számára nem kivitelezhető gazdaságosan a betétek elhelyezése egy másik tagállamban, amely esetben az eszközeinek legfeljebb 15 %-a helyezhető el ugyanabban a hitelintézetben.

a)

a szervezet által kibocsátott pénzpiaci eszközökbe, értékpapírosításokba és ABCP-kbe való befektetések;

b)

a szervezetnél elhelyezett betétek;

c)

tőzsdén kívüli származtatott pénzügyi eszközök, amelyek a szervezettel szemben partnerkockázati kitettséget eredményeznek.

a)

a PPA a kibocsátó legalább hat különböző kibocsátásából származó pénzpiaci eszközzel rendelkezik;

b)

a PPA az ugyanazon kibocsátásból származó pénzpiaci eszközökbe történő befektetést eszközei legfeljebb 30 %-ára korlátozza;

c)

a PPA az alap szabályzatában vagy létesítő okiratában kifejezetten hivatkozik az összes, az első albekezdésben említett olyan hatóságra, intézményre és szervezetre, amely önállóan vagy közösen bocsát ki vagy garantál pénzügyi eszközöket, amely pénzügyi eszközökbe eszközei több mint 5 %-át befektetni szándékozik;

d)

a PPA tájékoztatójában és hirdetési közleményeiben nyilatkozatban hívja fel a figyelmet ezen eltérés alkalmazására, és feltünteti az összes, az első albekezdésben említett olyan hatóságot, intézményt és szervezetet, amely önállóan vagy közösen bocsát ki vagy garantál pénzügyi eszközöket, amely pénzügyi eszközökbe eszközei több mint 5 %-át befektetni szándékozik.

a)

hatékony eljárás kialakítása a kibocsátókkal és az eszköz jellemzőivel kapcsolatos releváns információk megszerzésére és naprakészen tartására;

b)

megfelelő intézkedések elfogadása és végrehajtása annak biztosítására, hogy a belső hitelminőség-értékelés a rendelkezésre álló és releváns információ alapos elemzésén alapuljon, és kiterjedjen a kibocsátó hitelképességét és az eszköz hitelminőségét befolyásoló minden releváns tényezőre;

c)

a belső hitelminőség-értékelési eljárást folyamatosan ellenőrzik, és legalább évente felülvizsgálják az összes hitelminőség-értékelést;

d)

habár az 1060/2009/EK rendelet 5a. cikkének értelmében nem megengedett a pénzügyi intézmények automatikus, túlzott hagyatkozása a külső minősítésekre, a PPA kezelője új hitelminőség-értékelést végez egy adott pénzpiaci eszköz, értékpapírosítások és ABCP-k esetében olyan lényeges változás esetén, amely hatással lehet az eszköz meglévő értékelésére;

e)

a hitelminőség-értékelési módszertanokat a PPA kezelője legalább évente felülvizsgálja annak meghatározása érdekében, hogy megfelelnek-e az aktuális portfoliónak és a külső feltételeknek és a felülvizsgálat eredményét továbbítani kell a PPA kezelője illetékes hatóságának. Amennyiben a PPA kezelője hibákat fedez fel a hitelminőség-értékelési módszertanban vagy annak alkalmazásában, azonnal helyesbíti ezeket a hibákat;

f)

a belső hitelminőség-értékelési eljárás során használt módszertanok, modellek és a kulcsfontosságú előfeltevések módosításakor a PPA kezelője a lehető leghamarabb felülvizsgálja az összes érintett belső hitelminőség-értékelést.

a)

a kibocsátó hitelkockázatának, valamint a kibocsátó és az eszköz nemteljesítése relatív kockázatának számszerűsítése;

b)

minőségi mutatók az eszköz kibocsátójáról, többek között a makroökonómiai és pénzpiaci helyzet fényében;

c)

a pénzpiaci eszközök rövid távú természete;

d)

az eszköz eszközosztálya;

e)

a kibocsátó típusa, legalább az alábbi különböző kibocsátótípusokat megkülönböztetve: központi, regionális vagy helyi hatóság, pénzügyi és nem pénzügyi vállalkozások;

f)

strukturált pénzügyi eszközök esetében a strukturált pénzügyi tranzakció jelentette operatív és partnerkockázat, értékpapírosításnak való kitettség esetében a kibocsátó hitelkockázata, az értékpapírosítás szerkezete, valamint a mögöttes eszközök hitelkockázata;

g)

az eszköz likviditási profilja.

a)

belső hitelminőség-értékelési eljárásának kialakítását és működési részleteit oly módon, hogy az illetékes hatóságok megérthessék és kiértékelhessék a hitelminőség-értékelés megfelelőségét;

b)

a hitelminőség-értékelésnek, valamint a PPA kezelője azon döntésének indokát és az azt alátámasztó elemzést, hogy milyen kritériumok mentén és milyen gyakorisággal végzi a hitelminőség-értékelés felülvizsgálatát;.

c)

a belső hitelminőség-értékelési eljárásban bekövetkező valamennyi fontos változás, ideértve a változások kiváltó okainak azonosítását is;

d)

a belső hitelminőség-értékelési eljárás szervezetét és a belső kontrollstruktúrát;

e)

az eszközök, kibocsátók és – adott esetben – az elismert garanciát nyújtók teljes belső hitelminőség-értékelési történetét;

f)

a belső hitelminőség-értékelési eljárásért felelős személy vagy személyek.

a)

a 19. cikk (3) bekezdésében említett hitelminőség-értékelés módszertan validálásának kritériumai;

b)

a 20. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, egy kibocsátó hitelkockázata, valamint egy kibocsátó és az eszköz nemteljesítése relatív kockázata számszerűsítésének kritériumai;

c)

a 20. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett, az eszköz kibocsátójára vonatkozó minőségi mutatók megállapításának kritériumai;

d)

a 19. cikk (4) bekezdésének d) pontjában említett lényeges változás jelentése.

a)

portfóliójának WAM-ja nem haladhatja meg a 60 napot;

b)

portfóliójának WAL-ja – a második és harmadik albekezdés alkalmazásának kötelezettsége mellett – nem haladhatja meg a 120 napot;

c)

az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-k és az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA-k eszközei legalább 10 %-ának napi lejáratú eszközökből, illetve olyan fordított repomegállapodásokból, amelyek egy munkanapos felmondási idővel felmondhatók, vagy egy munkanapos határidőn belül kivehető készpénzből kell állnia. Az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA vagy az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA nem szerezhet napi lejáratú eszközöktől eltérő eszközöket, amennyiben ez az eszközszerzés azt jelentené, hogy a szóban forgó PPA portfóliójának kevesebb mint 10 %-át fekteti napi lejáratú eszközökbe.

d)

a rövid lejáratú változó nettó eszközértékű PPA eszközei legalább 7,5 %-ának napi lejáratú eszközökből, illetve olyan fordított repomegállapodásokból, amelyek egy munkanapos felmondási idővel felmondhatók, vagy egy munkanapos határidőn belül kivehető készpénzből kell állnia. A rövid lejáratú változó nettó eszközértékű PPA nem szerezhet napi lejáratú eszközöktől eltérő eszközöket, amennyiben ez az eszközszerzés azt jelentené, hogy portfóliójának kevesebb mint 7,5 %-át fekteti napi lejáratú eszközökbe;

e)

az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-k és az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA-k eszközei legalább 30 %-ának heti lejáratú eszközökből, illetve olyan fordított repomegállapodásokból, amelyek öt munkanapos felmondási határidővel felmondhatók, vagy öt munkanapos határidőn belül kivehető készpénzből kell állnia. Az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA vagy az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA nem szerezhet heti lejáratú eszközöktől eltérő eszközöket, amennyiben ez az eszközszerzés azt jelentené, hogy a szóban forgó PPA portfóliójának kevesebb mint 30 %-át fekteti heti lejáratú eszközökbe.

f)

a rövid lejáratú változó nettó eszközértékű PPA eszközei legalább 15 %-ának heti lejáratú eszközökből, illetve olyan fordított repomegállapodásokból, amelyek öt munkanapos felmondási idővel felmondhatók, vagy öt munkanapos határidőn belül kivehető készpénzből kell állnia. A rövid lejáratú változó nettó eszközértékű PPA nem szerezhet heti lejáratú eszközöktől eltérő eszközöket, amennyiben ez az eszközszerzés azt jelentené, hogy portfóliójának kevesebb mint 15 %-át fekteti heti lejáratú eszközökbe;

g)

az e) pontban említett számítás céljából a 17. cikk (7) bekezdésében említett eszközök, amelyek magas likviditásúak és egy munkanapos határidőn belül visszaválthatók és teljesíthetők, és hátralévő futamidejük legfeljebb 190 nap, szintén beszámíthatók az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA és az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA heti lejáratú eszközei közé, azok eszközei legfeljebb 17,5 %-ának erejéig;

h)

az f) pontban említett számítás céljából más PPA-k pénzpiaci eszközei, vagy befektetési jegyei vagy részvényei is beszámíthatók a rövid lejáratú változó nettó eszközértékű PPA heti lejáratú eszközei közé, eszközei legfeljebb 7,5 %-a erejéig, feltéve, hogy azok öt munkanapos határidőn belül visszaválthatók és teljesíthetők.

i.

a rövid lejáratú PPA az eladási opciót annak megnyílása napján szabadon gyakorolhatja;

ii.

az eladási opció kötési ára az eszköz beváltás napján várható értékéhez közeli;

iii.

a rövid lejáratú PPA befektetési stratégiája szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a beváltási napon az opciót beváltják.

i.

az ilyen eszközök szerződésben foglalt amortizációs profilja;

ii.

azon mögöttes eszközök amortizációs profilja, amelyekből az ilyen eszközök visszaváltásához a cash flow keletkezik.

a)

portfóliójának WAM-ja semmikor nem haladhatja meg a hat hónapot;

b)

portfóliójának WAL-ja – a második és harmadik albekezdés alkalmazásának kötelezettsége mellett – semmikor nem haladhatja meg a 12 hónapot;

c)

eszközei legalább 7,5 %-ának napi lejáratú eszközökből, illetve olyan fordított repomegállapodásokból, amelyek egy munkanapos felmondási idővel felmondhatók, vagy egy munkanapos határidőn belül kivehető készpénzből kell állnia. A sztenderd PPA nem szerezhet napi lejáratú eszközöktől eltérő eszközöket, amennyiben ez az eszközszerzés azt jelentené, hogy portfóliójának kevesebb mint 7,5 %-át fekteti napi lejáratú eszközökbe;

d)

eszközei legalább 15 %-ának heti lejáratú eszközökből, illetve olyan fordított repomegállapodásokból, amelyek öt munkanapos felmondási idővel felmondhatók, vagy öt munkanapos határidőn belül kivehető készpénzből kell állnia. A sztenderd PPA nem szerezhet heti lejáratú eszközöktől eltérő eszközöket, amennyiben ez az eszközszerzés azt jelentené, hogy portfóliójának kevesebb mint 15 %-át fekteti heti lejáratú eszközökbe;

e)

a d) pontban említett számítás céljából más PPA-k pénzpiaci eszközei vagy befektetési jegyei vagy részvényei is beszámíthatók a heti lejáratú eszközök közé a PPA eszközei legfeljebb 7,5 %-a erejéig, feltéve, hogy azok öt munkanapos határidőn belül visszaválthatók és teljesíthetők.

i.

a sztenderd PPA az eladási opciót annak megnyílása napján szabadon gyakorolhatja;

ii.

az eladási opció kötési ára az eszköz beváltás napján várható értékéhez közeli;

iii.

a sztenderd PPA befektetési stratégiája szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a beváltási napon az opciót beváltják.

i.

az ilyen eszközök szerződésben foglalt amortizációs profilja;

ii.

azon mögöttes eszközök amortizációs profilja, amelyekből az ilyen eszközök visszaváltásához a cash flow keletkezik.

a)

a befektetők készpénzszükségleteiben felismerhető minták, ideértve a PPA-n belüli részvények számának ciklikus alakulását;

b)

a különböző befektetők kockázatkerülése;

c)

a PPA különböző befektetői közötti korreláció foka vagy szoros kapcsolatok.

a)

a PPA portfóliójában tartott eszközök likviditási szintjében bekövetkező hipotetikus változások;

b)

a PPA portfóliójában tartott eszközök hitelkockázati szintjében bekövetkező hipotetikus változások, ideértve hiteleseményeket és minősítési eseményeket is;

c)

a kamatlábak és árfolyamok hipotetikus változásai;

d)

a visszaváltás hipotetikus szintjei;

e)

a portfóliót alkotó értékpapírok kamatlábait rögzítő indexek közötti különbségek hipotetikus növekedése vagy csökkenése;

f)

a gazdaság egészét érintő hipotetikus makroszintű sokkhatások.

a)

a PPA eszközeit az eladási és vételi ár közül a prudensebb értékelést biztosító áron kell értékelni, kivéve, ha az eszközt paci középárfolyamon lehet zárni;

b)

csak jó minőségű piaci adatok használhatók fel; az ilyen adatokat az összes alábbi tényező alapján kell értékelni:

a)

az eszköz mennyisége és forgalma a piacon;

b)

a kibocsátás nagysága, valamint azon kibocsátás aránya, amelyet a PPA vásárolni vagy értékesíteni tervez;

c)

az eszközzel járó piaci kockázat, kamatkockázat és hitelkockázat.

a)

az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA befektetési jegyeit vagy részvényeit a PPA egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó állandó nettó eszközértékével megegyező áron lehet kibocsátani vagy visszaváltani;

b)

az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA befektetési jegyeit vagy részvényeit ki lehet bocsátani vagy vissza lehet váltani az adott PPA egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó állandó nettó eszközértékével megegyező áron, de csak abban az esetben, amikor a 32. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének megfelelően kiszámított, egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó állandó nettó eszközérték nem tér el 20 bázispontnál nagyobb mértékben a 30. cikknek megfelelően kiszámított, egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó nettó eszközértéktől.

a)

ha a 24. cikk (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott heti lejáratú eszközök aránya az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA vagy az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA teljes eszközállományának 30 %-a alá esik és a nettó napi visszaváltások egyetlen munkanapon meghaladják a teljes eszközállomány 10 %-át, az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA vagy az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA kezelőjének erről haladéktalanul tájékoztatnia kell igazgatótanácsát, és az igazgatótanács dokumentált helyzetértékelést készít, hogy a befektetők érdekeit figyelembe véve megállapítsa a megfelelő intézkedéseket, és eldönti, hogy alkalmaz-e egyet vagy többet a következő intézkedések közül:

b)

ha a 24. cikk (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott heti lejáratú eszközök aránya a PPA teljes eszközállományának 10 %-a alá esik, az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA vagy az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA kezelőjének erről haladéktalanul tájékoztatnia kell igazgatótanácsát, és az igazgatótanács dokumentált helyzetértékelést készít, és ezen értékelés alapján, valamint a befektetők érdekeit figyelembe véve egyet vagy többet alkalmaz a következő intézkedések közül, és dokumentálja döntésének okait:

a)

harmadik személytől származó készpénzinjekciók;

b)

a PPA eszközeinek harmadik személy általi megvásárlása emelt áron;

c)

a PPA befektetési jegyeinek vagy részvényeinek harmadik személy általi megvásárlása az alap likviditásának biztosítása céljából;

d)

harmadik személy által kibocsátott, bármiféle explicit vagy implicit garancia, biztosíték vagy támogatási levél a PPA javára;

e)

harmadik személy bármely olyan fellépése, amelynek közvetlen vagy közvetett célja a PPA likviditási profiljának, valamint a PPA egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó nettó eszközértékének fenntartása.

a)

a PPA portfóliójának lejárat szerinti bontása;

b)

a PPA hitelprofilja;

c)

a PPA WAM-ja és WAL-ja;

d)

a PPA-ban lévő tíz legnagyobb részesedés adatai, többek között a név, az ország, a lejárat és az eszköz típusa, valamint a másik fél adatai, amennyiben repomegállapodásról vagy fordított repomegállapodásról van szó;

e)

a PPA eszközeinek összértéke;

f)

a PPA nettó hozama.

a)

a PPA nem garantált befektetés;

b)

a PPA-ba történő befektetés eltér a betétben lévő befektetéstől, különösen azon kockázat tekintetében, hogy a PPA-ba befektetett tőke ingadozhat;

c)

a PPA nem támaszkodik külső támogatásra a PPA likviditásának garantálására vagy az egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó nettó eszközérték stabilizálására;

d)

a tőke elvesztésének kockázatát a befektető viseli.

a)

a PPA típusa és jellemzői;

b)

portfóliómutatók, például az eszközök összértéke, a nettó eszközérték, a WAM, a WAL, a futamidő szerinti bontás, a likviditás és a hozam;

c)

a stressztesztek eredményei és – adott esetben – a javasolt cselekvési terv;

d)

információ a PPA portfóliójában tartott eszközökről, többek között:

e)

információk a PPA kötelezettségeiről, többek között:

a)

minden olyan eseményt, amelynek során valamely, a 29. cikk (7) bekezdése első albekezdésével összhangban az amortizált bekerülési értéken alapuló módszer alkalmazásával értékelt eszköz ára az adott eszköznek a 29. cikk (2), (3) és (4) bekezdésével összhangban kiszámított árától 10 bázispontnál nagyobb mértékben tér el;

b)

minden olyan eseményt, amelynek során a 32. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban kiszámított, egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó állandó nettó eszközérték 20 bázispontnál nagyobb mértékben tér el a 30. cikkel összhangban kiszámított, egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó nettó eszközértéktől;

c)

minden olyan eseményt, amelynek során a 34. cikk (3) bekezdésében említett helyzet fordul elő, valamint az igazgatótanács által a 34. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban tett intézkedéseket.

a)

betekinthessenek minden dokumentumba, függetlenül azok formájától, azokról másolatot kérhessenek vagy készíthessenek;

b)

haladéktalan információközlésre szólíthassák fel a PPA-t vagy a PPA kezelőjét;

c)

a PPA vagy a PPA kezelőjének tevékenységéhez kapcsolódó bármely személytől tájékoztatást kérhessenek;

d)

helyszíni ellenőrzést végezhessenek előzetes bejelentéssel vagy előzetes bejelentés nélkül;

e)

megfelelő intézkedéseket tehessenek annak biztosítására, hogy a PPA vagy a PPA kezelője folyamatosan megfeleljen e rendeletnek;

f)

felszólíthassák a PPA-t vagy a PPA kezelőjét az e rendeletnek való megfelelésre, és arra, hogy tartózkodjon minden olyan magatartás megismétlésétől, amely e rendelet megsértését jelentheti.

a)

nem felel meg az eszközök összetételére vonatkozó valamely követelménynek, a 9–16. cikket megsértve;

b)

nem felel meg valamely portfóliókövetelménynek, a 17., 18., 24. vagy 25. cikket megsértve;

c)

hamis nyilatkozatok alapján vagy bármely egyéb szabálytalan módon szerzett engedélyt, a 4. vagy az 5. cikket megsértve;

d)

a „pénzpiaci alap”, a „PPA” vagy egyéb olyan megnevezést használ, amely arra enged következtetni, hogy az ÁÉKBV vagy az ABA egy PPA, a 6. cikket megsértve;

e)

nem felel meg a belső hitelminőség-értékelésre vonatkozó valamely követelménynek, a 19. vagy a 20. cikket megsértve;

f)

nem felel meg valamely irányítási, dokumentációs vagy átláthatósági követelménynek, a 21., 23., 26., 27., 28. vagy 36. cikket megsértve;

g)

nem felel meg valamely értékelési követelménynek, a 29., 30., 31., 32., 33. vagy 34. cikket megsértve.

a)

intézkedéseket tesz annak biztosítására, hogy az érintett PPA vagy PPA kezelője megfeleljen a vonatkozó rendelkezéseknek;

b)

visszavonja a 4. vagy az 5. cikknek megfelelően kiadott engedélyt.

a)

elemzi az e rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatokat, valamint az Unión belül a befektetőkre, PPA-kra és a PPA-k kezelőire gyakorolt hatást;

b)

megvizsgálja, hogy a PPA-k milyen szerepet játszanak a tagállamok által kibocsátott vagy garantált kötvények vásárlásában;

c)

figyelembe veszi a tagállamok által kibocsátott vagy garantált kötvények sajátos jellemzőit, és azt, hogy a kötvények milyen szerepet játszanak a tagállamok finanszírozásában;

d)

figyelembe veszi az 575/2013/EU rendelet 509. cikkének (3) bekezdésében említett jelentést;

e)

figyelembe veszi e rendeletnek a rövid távú finanszírozási piacokra gyakorolt hatását;

f)

figyelembe veszi a nemzetközi szintű szabályozási fejleményeket.