25.5.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/117

(1)

A 999/2001/EK rendelet szabályokat állapít meg a szarvasmarha-, juh- és kecskefélék fertőző szivacsos agyvelőbántalmainak (TSE-k) megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozóan. Hatálya kiterjed az élő állatok és az állati eredetű termékek előállítására és forgalomba hozatalára, valamint bizonyos különleges esetekben ezek kivitelére.

(2)

A 999/2001/EK rendelet úgy rendelkezik, hogy valamennyi tagállamnak évente ismétlődő programot kell futtatnia a TSE ellenőrző rendszerre vonatkozó szabályokat meghatározó III. melléklettel összhangban. Az említett melléklet A. fejezetének II. része meghatározza a juh- és kecskefélék megfigyelésére vonatkozó szabályokat és az említett fejezet II. részének 8.2. pontja előírja, hogy minden tagállamnak meg kell határoznia a 136., 141., 154. és 171. kodon prionfehérje-genotípusát a juhféléknek a tagállam teljes juhpopulációjára nézve reprezentatív minimális mintájában, amely legalább 600 egyedből áll azon tagállamok esetében, ahol a juhpopuláció több mint 750 000 felnőtt egyedet foglal magában, és legalább 100 egyedből áll a többi tagállam esetében.

(3)

A 999/2001/EK rendelet III. melléklete A. fejezete II. részének 8.2. pontjában előírt, szúrópróbaszerű genotípus-meghatározás követelményének bevezetése óta országonként elvégezték a súrlókórra fogékony juh genotípusok feltérképezését és az ellenálló juh genotípusok azonosítását. A juhok szúrópróbaszerű genotípus-meghatározása azonban továbbra is hasznos azokban a tagállamokban, amelyek a 999/2001/EK rendelet 6a. cikkével és VII. mellékletének C. fejezetével összhangban, juhállományuk tekintetében TSE-vel szembeni rezisztenciát célzó kiválasztásra irányuló tenyésztési programot hajtanak végre, és amelyek tenyésztési programja azt a célt szolgálja, hogy a juhállomány egészének DNS-profiljára hatást gyakoroljanak. A teljes juhállomány töredékének szúrópróbaszerű genotípus-meghatározása az említett tagállamok számára lehetővé teszi annak megítélését, hogy a helyi tenyésztési programnak megvan-e az a kívánt hatása, hogy növeli az ARR allél gyakoriságát, ugyanakkor csökkenti azon allélok előfordulási gyakoriságát, amelyekről kimutatták, hogy hozzájárulnak a TSE-fertőzésre való hajlam kialakulásához.

(4)

A 999/2001/EK rendelet VII. mellékletének C. fejezete meghatározza a juhfélék esetében alkalmazott, TSE-rezisztenciára irányuló tagállami tenyésztési programok minimumkövetelményeit, az említett fejezet 1. részének 1. pontja pedig előírja, hogy a tenyésztési programnak a nagy genetikai értékű állományokra kell koncentrálnia. Az 1. pont második bekezdése lehetővé teszi, hogy azok a tagállamok, ahol ilyen típusú tenyésztési program működik, dönthessenek úgy, hogy azon állományok esetében, amelyek nem vesznek részt a tenyésztési programban, csak a tenyészkosok esetében írják elő a mintavételt és a genotípus-meghatározást. Ez a rendelkezést abban az esetben alkalmazandó, amikor a tagállam tenyésztési programja azt a célt szolgálja, hogy a juhállomány egészének DNS-profiljára hatást gyakoroljanak. Ezért a 999/2001/EK rendelet III. melléklete A. fejezete II. részének 8.2. pontjában előírt szúrópróbaszerű genotípus-meghatározás követelményét azokra a tagállamokra kell korlátozni, amelyek tenyésztési programot hajtanak végre, és ahol lehetőség van a tenyésztési programban nem részt vevő állományok tenyészkosainak mintavételezésére és genotípus-meghatározására.

(5)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság biológiai veszélyek tudományos testületének (BIOHAZ) a TSE-rezisztens juhok tenyésztési programjáról szóló, 2006. július 13-i véleménye (2) (a továbbiakban: az EFSA véleménye) szerint az a 999/2001/EK rendelet III. melléklete A. fejezete II. részének 8.2 pontjában előírt jelenlegi követelmény – amely szerint a tagállam juhállományának méretétől függően évente 100 vagy 600 egyed genotípusát kell szúrópróbaszerűen meghatározni – az előírt minta kis mérete miatt nem tűnik elegendőnek ahhoz, hogy figyelemmel kísérhető legyen a tenyésztési programnak a tagállam teljes juhállományára gyakorolt hatása. Véleményében az EFSA javasolta a mintanagyság növelését, és megjegyezte, hogy amennyiben a genotípusnak az ellenőrzés által megcélzott prevalenciája 50 %, minden évben 1 560 állatot lenne szükséges megvizsgálni ahhoz, hogy a genotípus prevalenciájának 5 %-os változása 95 %-os megbízhatósággal legyen észlelhető. Mivel nem valószínű, hogy a genotípus-prevalencia tekintetében egy éven belül a teljes juhállomány szintjén 5 %-os változás következik be, helyénvaló háromévenként szúrópróbaszerű genotípus-meghatározást végezni.

(6)

Véleményében az EFSA a járványügyi szempontból releváns adatok (például a régió, az állomány típusa és az állat neme) összegyűjtését is javasolta utólagos kiigazítás és a megfelelő mintavételi terv ellenőrzése céljából. Ezért helyénvaló lehetővé tenni, hogy a tagállamok maguk határozzák meg a nemzeti juhállományukra vonatkozó reprezentatív mintavétel és genotípus-meghatározás pontos mintanagyságát és gyakoriságát, figyelembe véve a korábbi mintavételi kampányok során összegyűjtött járványügyi adatokat, feltéve, hogy a mintavételi terv lehetővé teszi, hogy egy hároméves időszak alatt a genotípus prevalenciájának 5 %-os változása 95 %-os megbízhatósággal legyen észlelhető.

(7)

Ezért a 999/2001/EK rendelet III. melléklete A. fejezete II. részének 8.2. pontjában előírt, szúrópróbaszerű genotípus-meghatározás követelményét törölni kell, és helyébe az említett rendelet VII. melléklete C. fejezetének 1. részében előírt követelményt kell léptetni, amely elrendeli, hogy azoknak a tagállamoknak, amelyek juhtenyésztési programot hajtanak végre, és ahol lehetőség van a tenyésztési programban részt nem vevő állományok tenyészkosaitól történő mintavételre és a tenyészkosok genotípus-meghatározására, meg kell határozniuk a juhfélék véletlenszerű, az adott tagállam juhállománya tekintetében reprezentatív mintájának genotípusát, mégpedig vagy három évenként legalább 1 560 állatot megvizsgálva, vagy az előző preambulumbekezdésben megállapított kritériumok szerint, a tagállam által meghatározott mintanagysággal és gyakorisággal.

(8)

Ezért az 999/2001/EK rendelet III. és VII. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Mivel a szúrópróbaszerű genotípus-meghatározást naptári évenként végzik, ezt a módosítást indokolt 2018. január 1-jétől alkalmazni.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,