29.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/15

(1)

Az (EU) 2015/2205 (2), az (EU) 2016/592 (3) és az (EU) 2016/1178 (4) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet a vonatkozó elszámolási kötelezettségek hatálybalépési időpontjának meghatározása céljából 4 kategóriába sorolja a szerződő feleket. A szerződő felek kategóriába sorolása jogi és operatív kapacitásuknak és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos kereskedési tevékenységüknek megfelelően történt.

(2)

Az elszámolási kötelezettség időben történő és szabályszerű alkalmazásának biztosítása érdekében az említett különböző kategóriák tekintetében lépcsőzetes bevezetési időszakokat alkalmaztak.

(3)

A 3. kategóriába tartozó szerződő felek elszámolási kötelezettségeinek hatálybalépési időpontja figyelembe veszi, hogy az említett szerződő felek többsége csak úgy fér hozzá a központi szerződő fél szolgáltatásihoz, hogy klíringtag ügyfelévé vagy közvetett ügyfelévé válik.

(4)

A 3. kategóriába a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel legalacsonyabb volumenben kereskedő szerződő felek tartoznak. A közelmúlt tapasztalatai alapján az e kategóriába tartozó szerződő felek jelentős nehézségekkel szembesülnek az említett származtatott ügyletekre vonatkozó elszámolásához szükséges megállapodások előkészítésében. Ennek oka a klíringszolgáltatásokhoz való hozzáférés mindkét lehetséges módjának – az ügyfélklíringnek és a közvetett ügyfélklíringnek – az összetettsége.

(5)

Először is, az ügyfélklíring-megállapodások esetében úgy tűnik, hogy a klíringtagok költségproblémák miatt nem igazán hajlandóak átfogóan kibővíteni ügyfélklíring-ajánlatukat. Ez még inkább igaz a tőzsdén kívüli ügyletekkel korlátozott volumenben kereskedő szerződő felek esetében. Emellett az ügyfélklíringre alkalmazandó tőkekövetelmények szabályozási kerete jelenleg módosítás alatt áll, ami olyan bizonytalanságot kelt, amely gátolja a különböző ügyfélklíring-ajánlatok klíringtagok általi kifejlesztését.

(6)

Másodszor, a közvetett ügyfélklíring esetében a szerződő felek az ajánlatok hiánya miatt jelenleg úgy sem tudnak hozzáférni a központi szerződő félhez, hogy egy klíringtag közvetett ügyfeleivé válnak.

(7)

E nehézségek figyelembevételével, valamint annak érdekében, hogy az említett szerződő felek további időt kapjanak a szükséges klíringmegállapodások véglegesítéséhez, indokolt, hogy a 3. kategóriába tartozó szerződő felek esetében el legyen halasztva az elszámolási kötelezettség hatálybalépésének napja. Mindazonáltal bizonyos, a csoporton belüli ügyletekkel kapcsolatban a kockázatkezelés csoporton belüli centralizálására irányuló ösztönzők figyelembevételére már sor került, ezért a hatálybalépési napok elhalasztásának nincs hatása ezekre az ösztönzőkre, sem az azonos csoportba tartozó szerződő felek között megkötött bizonyos tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket érintő hatálybalépési napokra.

(8)

Az elszámolási megállapodások létrehozásából eredő pozitív következmények fényében, és annak érdekében, hogy ne kettőződjenek meg az elszámolási kötelezettség hatályába tartozó különböző eszközosztályok elszámolásának előkészítésével kapcsolatos erőfeszítések, indokolt összehangolni a 3. kategóriába tartozó szerződő felekre vonatkozó elszámolási kötelezettségek hatálybalépésének napját.

(9)

Az (EU) 2015/2205, az (EU) 2016/592 felhatalmazáson alapuló rendeletet és az (EU) 2016/1178 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért módosítani kell.

(10)

Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(11)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő, esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét, és konzultált az Európai Rendszerkockázati Testülettel,