(1)

Egy dömpingellenes vizsgálatot követően a Tanács az 1629/2004/EK rendelettel (2) végleges dömpingvámot vetett ki az egyes Indiából („érintett ország”) származó, jelenleg az ex 8545 11 00 KN-kód (TARIC-kód: 8545110010) és az ex 8545 90 90 KN-kód (TARIC-kód: 8545909010) alá eső grafitelektróda-rendszerek importjára.

(2)

Egy dömpingellenes vizsgálatot követően a Tanács az 1628/2004/EK rendelettel (3) végleges kiegyenlítő vámot is kivetett az Indiából származó egyes grafitelektróda-rendszerek behozatalára.

(3)

A kiegyenlítő intézkedések hivatalból indított részleges időközi felülvizsgálatát követően a Tanács az 1354/2008/EK tanácsi rendelettel (4) módosította az 1628/2004/EK és 1629/2004/EK rendeletet.

(4)

A dömpingellenes intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatát követően a Tanács az 1186/2010/EU végrehajtási rendelettel (5) kiterjesztette a dömpingellenes intézkedéseket. A kiegyenlítő intézkedések hatályvesztésének felülvizsgálatát követően a Tanács az 1185/2010/EU rendeletben (6) kiterjesztette a kiegyenlítő intézkedéseket.

(5)

A dömpingellenes intézkedések formája egy 9,4 %-os és az egyénileg megnevezett exportőröktől származó behozatal esetében 0 %-os ad valorem vám volt, 8,5 %-os maradvány vámtétellel.

(6)

Az Indiából származó grafitelektróda-rendszerek behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (7) közzétételét követően a Bizottsághoz felülvizsgálati kérelem érkezett az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint (8).

(7)

A kérelmet az SGL Carbon GmbH, a TOKAI Erftcarbon GmbH és a GrafTech Switzerland SA (a továbbiakban: kérelmezők) nyújtották be, amelyek termelése az egyes grafitelektróda-rendszerek teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át teszi ki.

(8)

A kérelem alapja az volt, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping folytatódását és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(9)

Miután a Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2015. december 15-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában (9) közzétett értesítéssel (az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(10)

A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában2015. szeptember 15-én közzétett értesítéssel (10) azt is bejelentette, hogy az 597/2009/EK tanácsi rendelet (11) 18. cikke szerint megindítja az Indiából származó egyes grafitelektróda-rendszerek uniós behozatalára vonatkozóan hatályban levő végleges kiegyenlítő intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát is.

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság ezenfelül külön értesítette a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a kérelmezőt, a többi ismert uniós gyártót, az exportáló gyártókat, az ismert és érintett uniós importőröket és felhasználókat, valamint az indiai hatóságokat, és felkérte őket a részvételre.

(12)

Minden érdekelt fél lehetőséget kapott arra, hogy a felülvizsgálat megindításával kapcsolatban észrevételeket nyújtson be, illetve kérje a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatását.

(13)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(14)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság rögzítette, hogy ideiglenesen meghatározott egy uniós gyártókból álló mintát. Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság egy olyan mintát választott ki az értékesítések legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amelyet a rendelkezésre álló időn belül még megfelelő alapossággal meg lehetett vizsgálni, a földrajzi helyet is figyelembe véve. A minta négy uniós gyártóból állt. A mintába felvett uniós gyártók az uniós termelés megközelítőleg 80 %-át képviselték a mintavételi eljárás során kapott információ alapján. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy közöljék az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeiket. A megadott határidőig nem érkezett észrevétel, így a mintát jóváhagyták. A minta az uniós gazdasági ágazat tekintetében reprezentatív.

(15)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az összes független importőrt, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat.

(16)

Egyetlen importőr sem jelentkezett, hogy benyújtsa az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(17)

A Bizottság kérdőíveket küldött a mintában szereplő uniós gyártóknak, két indiai exportáló gyártónak és 53 felhasználónak, akik az eljárás megindítását követően jelentkeztek.

(18)

A mintába felvett négy uniós gyártó, a mintába felvett egy indiai exportáló gyártó és a felülvizsgálat tárgyát képező termék nyolc felhasználója nyújtott be kitöltött kérdőívet. Az eredeti vizsgálatban együttműködő másik exportáló gyártó, a Graphite India Limited (a továbbiakban: GIL) a jelenlegi felülvizsgálatban nem adott választ a kérdőívre.

(19)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és az abból eredő kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

(20)

A dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2014. október 1. és 2015. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) vonatkozott. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének értékelése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2012. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(21)

Az érintett termékek Indiából származó, elektromos kemencékhez használt grafitelektródok, amelyek látszólagos sűrűsége 1,65 g/cm3 vagy több, elektromos ellenállása 6,0 μΩ.m vagy kevesebb, továbbá jelenleg az ex 8545 11 00 KN-kód (8545110010 TARIC-kód) alá tartoznak, valamint az ilyen elektródokhoz használt, jelenleg az ex 8545 90 90 KN-kód (8545909010 TARIC-kód) alá sorolt kötőelemek, akár együttesen, akár külön-külön hozzák be őket (a továbbiakban: felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(22)

A vizsgálat kimutatta, hogy az alábbi termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(23)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek minősülnek.

(24)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a dömping valószínű folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne-e.

(25)

Miként az az (18) preambulumbekezdésben szerepel, a jelenlegi vizsgálatban mindössze egyetlen indiai exportáló gyártó működött együtt. Ez a vállalat a felülvizsgálat tárgyát képező termék Indiából az Unióba irányuló kivitelének több mint 95 %-át tette ki a felülvizsgálati időszakban. Ennélfogva a Bizottság úgy ítélte meg, hogy elegendő információ áll rendelkezésére a felülvizsgálati időszak alatti exportár és dömpingkülönbözet megállapításához.

(26)

Ez az exportáló gyártó ugyanakkor a teljes termelési kapacitásnak csak 50 %-át, míg a felülvizsgálat tárgyát képező termék teljes indiai termelésének mindössze 40 % és 50 % közötti részét tette ki a felülvizsgálati időszakban. Emellett az egyéb harmadik országokba irányuló kivitele csak 43 % és 52 % közötti részét adta az Indiából egyéb harmadik országokba irányuló, felülvizsgálati időszak alatti teljes kivitelnek (az egyetlen együttműködő indiai exportáló gyártónak a teljes indiai termelésben és teljes kivitelben való pontos részesedését titoktartási okokból nem lehet nyilvánosságra hozni). Ennélfogva és figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék más indiai gyártója sem tanúsított együttműködést, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy nem áll elegendő információ rendelkezésére ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, és így az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényekre kellett hagyatkoznia annak megállapításakor, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén miként alakul a behozatal.

(27)

A Bizottság megfelelően tájékoztatta az indiai hatóságokat arról, hogy az indiai exportáló gyártók alacsony együttműködési aránya miatt az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja. Ezzel kapcsolatban észrevétel nem érkezett.

(28)

A 3. szakaszban tett ténymegállapítások így a rendelkezésre álló tényeken alapulnak. A Bizottság e célból az együttműködő exportáló gyártó által szolgáltatott információkat, a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelmet, az Eurostat statisztikáit, a tagállamok által az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése értelmében gyűjtött adatokat (az úgynevezett 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázist) és a nyilvánosan rendelkezésre álló információkat használta fel.

(29)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először megvizsgálta, hogy az egyetlen együttműködő exportáló gyártó esetében a belföldi értékesítések teljes volumene reprezentatív volt-e. A belföldi értékesítések akkor reprezentatívak, ha a hasonló termék független vevők részére belföldi piacon bonyolított belföldi értékesítésének teljes volumene az exportáló gyártó esetében eléri a felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba irányuló kivitel keretében értékesített teljes volumenének legalább 5 %-át a felülvizsgálati időszak alatt. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy a hasonló termék belföldi összértékesítése az egyetlen együttműködő exportáló gyártó esetében reprezentatív volt.

(30)

A Bizottság ezt követően azonosította azokat a belföldön értékesített terméktípusokat, amelyek a reprezentatív belföldi értékesítésekkel rendelkező exportáló gyártó esetében azonosak vagy összehasonlíthatóak voltak az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal. A felülvizsgálat tárgyát képező termék típusainak meghatározásánál a következő összetevőket vették figyelembe: i. kötőelemmel értékesítik-e őket; ii. átmérő; és iii. hosszúság.

(31)

Az együttműködő exportáló gyártó szerint az azonos vagy közvetlenül összehasonlítható a felülvizsgálat tárgyát képező terméktípusok meghatározásánál figyelembe kellene venni azt is, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termékek különböző minőségű tűkokszból (alapvető nyersanyag) készülnek. A vizsgálat során valóban megerősítést nyert, hogy a gyártási folyamatban a vállalat két különböző koksztípust használt, a jobb minőségű importált tűkokszot és az indiai piacon beszerzett rendes tűkokszot. Megerősítést nyert az is, hogy a felhasznált koksz típusa befolyásolja a gyártási költségeket és a végtermék árát is.

(32)

Ezért a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében a Bizottság a dömping kiszámításához minden terméktípust két csoportra bontott: az alacsony és magas minőségű termékek csoportjára.

(33)

A Bizottság ezután – az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban – megvizsgálta minden egyes, az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal azonos vagy összehasonlítható terméktípus tekintetében, hogy az egyetlen együttműködő exportáló gyártó hazai piacon történt belföldi értékesítése reprezentatív volt-e. Egy adott terméktípus belföldi értékesítése abban az esetben reprezentatív, ha e terméktípus felülvizsgálati időszak alatti, független vevőknek történt belföldi értékesítési összmennyisége eléri az Unióba irányuló exportra értékesített azonos vagy összehasonlítható terméktípus összmennyiségének legalább 5 %-át. A Bizottság megállapította, hogy ezek a terméktípusok reprezentatívak voltak.

(34)

A Bizottság ezt követően valamennyi terméktípus esetében meghatározta a független vevőknek a belföldi piacon történt nyereséges értékesítések felülvizsgálati időszak alatti részarányát – az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban – annak megállapítása céljából, hogy a rendes érték kiszámítását a tényleges belföldi értékesítési ár alapján végezze-e el.

(35)

A rendes értéket – függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek voltak-e, vagy sem – az egyes terméktípusok tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, amennyiben:

(36)

Ebben az esetben a rendes érték az adott terméktípus felülvizsgálati időszak alatt történt összes belföldi értékesítése során felszámított árak súlyozott átlaga.

(37)

A rendes értéket az egyes terméktípusok kizárólag nyereséges belföldi, felülvizsgálati időszak alatti értékesítésének terméktípusonkénti tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, amennyiben:

(38)

Amennyiben a szokásos kereskedelmi forgalom keretében nem vagy csak elégtelen mennyiségben értékesítették a hasonló termék valamely terméktípusát, a Bizottság a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdésével összhangban képezte.

(39)

E terméktípusok esetében a rendes érték képzésekor az egyetlen exportáló gyártó hasonló termékének a felülvizsgálati időszak alatti átlagos termelési költségéhez hozzáadta:

(40)

A hazai piacon egyáltalán nem értékesített terméktípusok esetében az SGA-költségek súlyozott átlagát és a szokásos kereskedelmi forgalom keretében hazai piacon bonyolított összes ügyletből származó nyereséget adta hozzá.

(41)

Az egyetlen együttműködő exportáló gyártó közvetlenül független vevők részére végzett kivitelt az Unióba. Így az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az érintett termékért az Unióba történő kivitelre való értékesítéskor ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt.

(42)

A helyszíni ellenőrzés során az együttműködő exportáló által bejelentett exportárakban számos hibára derült fény. Ezeket a hibákat kijavították és erről az exportáló gyártó megfelelő tájékoztatást kapott.

(43)

A Bizottság gyártelepi alapon összehasonlította a fentiek szerint meghatározott rendes értéket és az exportárat.

(44)

Amennyiben a tisztességes összehasonlítás érdekében szükséges volt, a Bizottság a rendes értéket és/vagy az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban kiigazította az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. Kiigazításokat végzett a fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és mellékköltségek, a csomagolási, hitelköltségek, banki költségek és – adott és indokolt esetben – az együttműködő exportáló gyártó által megfizetett kiegyenlítő vámok tekintetében.

(45)

Az egyetlen együttműködő exportáló gyártó az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének b) pontjával összhangban a nyersanyagok vonatkozásában megfizetett importterhek kiigazítását kérte azon az alapon, hogy az Indiában való fogyasztás céljára gyártott, felülvizsgálat tárgyát képező termékre importterhet vetettek ki, azonban ezt a terhet a vám-visszatérítési rendszer (a továbbiakban: DDS) keretében visszatérítették, amikor a terméket az Unióba irányuló kivitel céljára értékesítették. A vizsgálat azonban azt mutatta, hogy nem volt közvetlen kapcsolat a felülvizsgálat tárgyát képező termék kivitelével kapcsolatban kapott DDS összegek és a beépített importált nyersanyagok vonatkozásában ténylegesen megfizetett vámok között. Ezért a Bizottság megítélése szerint az exportáló gyártó nem bizonyította, hogy a hazai ár az exporteladások vonatkozásában visszatérített adót tartalmazott. Ez a párhuzamos támogatásellenes vizsgálat (38)–(42) preambulumbekezdései is megerősítették, amennyiben megállapítást nyert, hogy a DDS pénzügyi hozzájárulás formájában támogatást biztosít India kormánya részéről, amely nem minősíthető megengedhető vám-visszatérítési rendszernek vagy helyettesítő visszatérítési rendszernek. Ezért a kiigazítás iránti igénynek nem lehetett helyt adni.

(46)

Ezen túlmenően az együttműködő indiai exportáló gyártó az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének c) pontján alapuló kiigazítást kért azon az alapon, hogy az importterheket a hasonló termékekre vetik ki, ha azokat Indiában való felhasználásra szánják, de e terheket az Unióba exportált termékek vonatkozásában az előzetes jóváhagyási rendszer (a továbbiakban: AAS) okán nem szedték be. A vizsgálat mindazonáltal azt mutatta, hogy nincs olyan rendszer, amely ellenőrizné, hogy az AAS keretében vámmentesen importált nyersanyagokat kizárólag exportált felülvizsgálat tárgyát képező termékbe építették be. A Bizottság ezért úgy véli, hogy az exportáló gyártó nem bizonyította, hogy az exporteladások vonatkozásában meg nem fizetett adót a hazai ár tartalmazta. Ez a párhuzamos támogatásellenes vizsgálat (59)–(62) preambulumbekezdései is megerősítették, amennyiben megállapítást nyert, hogy az AAS pénzügyi hozzájárulás formájában támogatást biztosít India kormánya részéről, amely nem minősíthető megengedhető vám-visszatérítési rendszernek vagy helyettesítő visszatérítési rendszernek. Ezért ennek a kiigazítás iránti igénynek nem lehetett helyt adni.

(47)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően a súlyozott átlaggal számított rendes értéket a Bizottság típusonként összehasonlította a felülvizsgálat tárgyát képező termék megfelelő típusára alkalmazott exportár súlyozott átlagával. E módszertan alapján az együttműködő exportáló gyártó esetében 29,8 %-os dömpingkülönbözet állapíttatott meg a felülvizsgálati időszakban.

(48)

A helyszíni ellenőrzés során az egyetlen együttműködő exportáló gyártó telephelyén a vállalat előadta, hogy a fő nyersanyag (tűkoksz) árának a felülvizsgálati időszakban állítólagosan bekövetkezett jelentős ingadozását figyelembe kell venni, és az együttműködő exportáló gyártó arra kérte a Bizottságot, hogy számoljon e célból negyedéves dömpingkülönbözetet. Ez azt bizonyítaná, hogy nem volt szó dömpingről a felülvizsgálati időszakban. E tekintetben a vállalkozás a helyszíni ellenőrzés végén negyedéves előállítási költségre (a továbbiakban: előállítási költség) vonatkozó adatokat nyújtott be.

(49)

Tekintettel arra, hogy se az eljárás korábbi szakaszában, se a kérdőívre adott válaszokban ilyen állítás nem szerepelt, a Bizottság nem volt abban a helyzetben, hogy ellenőrizze ezt az állítást, így nem tudta megállapítani, hogy a rendelkezésre bocsátott adatok teljes körűek és pontosak-e.

(50)

Mindenesetre a helyszíni ellenőrzés során rendelkezésre bocsátott adatok alapján megállapítást nyert, hogy a terméktípusonkénti egységnyi előállítási költség néhány – de nem az összes – terméktípus vonatkozásában negyedévről negyedévre csökkenő tendenciát mutatott a felülvizsgálati időszakban. Számos termékkód esetében az egységnyi előállítási költség nőtt az utolsó negyedévben. Az export egységár hasonló, csökkenő tendenciát mutatott az utolsó negyedévet leszámítva, amelynek során két terméktípus kivételével növekedtek az exportárak. A vállalat a felülvizsgálati időszak minden egyes negyedévében jelentős volumenben exportált, amelynek negyedévek közötti megoszlását az alábbi táblázat mutatja (a volumenre vonatkozó pontos adatok a bizalmas adatkezelés miatt nem hozhatók nyilvánosságra). Ráadásul nem mindegyik terméktípust értékesítették az összes negyedévben: az együttműködő exportáló gyártó által az uniós piacra értékesített 23 terméktípusból csak hatot értékesítettek mindegyik negyedévben.

(51)

Az (29)–(47) preambulumbekezdésben ismertetett módszerek szerint az egyes negyedévek vonatkozásában kiszámított dömpingkülönbözetek a felülvizsgálati időszak mindegyik negyedévében jelentős dömpinget mutattak.

1. táblázat

(52)

Ezért nem állja meg a helyét az együttműködő exportáló gyártó azon állítása, hogy a negyedéves alapon kiszámított dömpingkülönbözete a dömping hiányát mutatná. A dömpingkülönbözet mindegyik negyedévben jelentős volt, és e negyedéves különbözetek alapján kiszámított, felülvizsgálati időszak alatti átlagos dömpingkülönbözet is jelentős mértékű, vagyis 19,3 %-os maradt.

(53)

Miközben valamely termék alapján a különböző negyedévekben meghatározott dömpingkülönbözet ingadozó tendenciát mutat (2014. október – 2014. decembertől 2015. január – 2015. márciusig növekszik, majd 2015. január – 2015. márciustól a felülvizsgálati időszak végéig csökken), a felülvizsgálati időszakban az előállítási költség fokozatos csökkenése megállapított hatással nem rendelkezett. Meg kell jegyezni ugyanis, hogy a dömpingkülönbözet részben az exportár növekedésének is betudható volt. Emlékeztetni kell arra, hogy az együttműködő exportáló gyártó negyedéves dömpingkülönbözetre vonatkozó állítása kizárólag a nyersanyagárak ingadozásán alapult. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a nyújtott információ nem kérdőjelezte meg a felülvizsgálati időszak során fennálló dömpingre vonatkozó megállapításokat, és így az (57)–(87) preambulumbekezdésben szereplő, a dömping folytatódására vonatkozó megállapításokat sem.

(54)

A közlést követően az egyetlen együttműködő indiai exportáló gyártó előadta, hogy a rendes érték kiszámításához használt jövedelmezőség meghatározásához a Bizottságnak különbséget kell tennie egyrészről a belföldi kokszból, másrészről pedig az importált tűkokszból gyártott termékek között. Ennek okát az említett termékek felhasználásának különbsége adta. Ezenfelül azt is állította, hogy kizárólag a nagy teljesítményű elektromos ívkemencében használt, importált tűkokszból gyártott termékeket értékesítik az uniós piacon, és hogy a rendes érték kiszámításához használt jövedelmezőséget ezért csak e terméktípusok alapján kellene meghatározni. A közlést követően a Bizottsággal tartott meghallgatás során a HEG előadta, hogy ezen állítások alapján a rendes érték kiszámításához a Bizottságnak nem kellene az összes belföldi értékesítés alapján meghatározott súlyozott átlagos jövedelmezőségi arányt használnia. A HEG azzal érvelt, hogy a Bizottságnak két különböző jövedelmezőségi arányt kell kiszámítania a koksz eredetének figyelembevételével, és azt megfelelően kell alkalmaznia a rendes érték meghatározása során.

(55)

A kérdőívre adott válaszában a HEG az egyes termékek vonatkozásában beszámolt az alapanyag eredetéről és a felülvizsgálat tárgyát képező termék teljesítményéről. E két elem figyelembevétele esetén azonban az uniós piacon értékesített terméktípusok és az indiai piacon értékesített terméktípusok összehasonlítása azt mutatta, hogy a HEG mindkét piacon ugyanazokat a terméktípusokat értékesítette a felülvizsgálati időszakban. Következésképpen az állítás első része a tények tekintetében helytelen.

(56)

Ezenfelül, ahogyan azt az (39) és a (40) preambulumbekezdés részletezi, a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdése értelmében vett felülvizsgálati időszak során a rendes érték kiszámításához a rendes kereskedelmi forgalom keretében a hasonló termék összes belföldi értékesítésének súlyozott átlagos nyereségét használta. Mindazonáltal a (54) preambulumbekezdésben említett meghallgatás során a vállalat által előadott, egyes terméktípusokhoz kapcsolódó egyedi nyereségarányok felhasználása esetén a (47) preambulumbekezdésben rögzített dömpingkülönbözet csak 3,2 százalékponttal csökkenne (26,7 %-ra). Ez a csökkenés tehát nem gyakorol jelentős hatást a Bizottság felülvizsgálati időszak alatti dömpinggel kapcsolatos megállapításaira, és ebből következően az (57)–(87) preambulumbekezdésben szereplő, a dömping folytatódásával kapcsolatos megállapításokra sem.

(57)

A felülvizsgálati időszak alatt fennálló jelentős dömping ténymegállapításán túl a Bizottság elemezte, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával járna-e. Az elemzés a következő elemekre terjedt ki: az indiai termelési kapacitás és szabad kapacitás, az Indiából egyéb harmadik országokba irányuló kivitel, valamint az uniós piac vonzereje.

(58)

Miként az az (25) preambulumbekezdésben említésre került, mindössze egyetlen Indiában működő exportáló gyártó tanúsított együttműködést, amely a teljes indiai termelési kapacitásnak csak a felét képviselte. Ezért a következő szakaszokban szereplő ténymegállapítások – az alaprendelet 18. cikkével összhangban – a rendelkezésre álló tényeken alapulnak. A Bizottság e tekintetben az együttműködő exportáló gyártó által szolgáltatott információkat, a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelmet, az Egyesült Nemzetek adatbázisát, a (10) preambulumbekezdésben említett párhuzamos támogatásellenes vizsgálatban India kormánya által rendelkezésre bocsátott információkat és a nyilvánosan rendelkezésre álló információkat használta fel.

(59)

Az együttműködő exportáló gyártó nyilvános pénzügyi információja és ellenőrzött adatai alapján (12) (13) mindkét indiai gyártó 27 %-kal növelte termelési kapacitását a (4) preambulumbekezdésben említett korábbi hatályvesztési felülvizsgálatot követően. A felülvizsgálati időszak végén a teljes termelési kapacitás Indiában évente 160 000 tonnát tett ki, amely a két gyártó között egyenlő arányban oszlott meg (14). Ezen felül a vizsgálat feltárta, hogy a kereslet növekedése esetén az indiai exportáló gyártók valószínűleg tovább fogják növelni kapacitásukat (15).

(60)

A két indiai gyártó termelési volumene a felülvizsgálati időszakban 110 000 és 120 000 tonna között volt. A fentiek alapján a teljes indiai tartalékkapacitás a becslések szerint 40 000 és 50 000 között mozgott, vagyis az uniós fogyasztás 29–36 %-át képviselte a felülvizsgálati időszakban.

(61)

A kapacitás növekedésére a felülvizsgálat tárgyát képező termék fogyasztásának Indiában és világszerte bekövetkezett csökkenésével párhuzamosan került sor. A felülvizsgálat tárgyát képező terméket az elektromosacél-iparban, pontosabban acélüzemben az acélhulladék beolvasztására használják. A felülvizsgálat tárgyát képező termék fogyasztásának alakulása ezért összefüggésben állt az elektromos acél gyártásának alakulásával, és ahhoz hasonló tendenciát követ. A felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy Indiában és a világban az elektromos acél gyártása 2012 és a felülvizsgálati időszak (16) között csökkent, míg a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel kapcsolatos termelési kapacitás Indiában nőtt.

(62)

2014 novembere végén az indiai hatóságok a Kínából származó, felülvizsgálat tárgyát képező termékek behozatalára dömpingellenes intézkedéseket vetettek ki (17). Az indiai termelők várhatóan növelni fogják részesedésüket a belföldi piacon.

(63)

A nyilvános pénzügyi kimutatások alapján mindkét indiai exportáló gyártó exportorientáltnak bizonyult (18) , (19) a felülvizsgálati időszak alatt a teljes termelésük mintegy 60 %-át exportálták.

(64)

A HEG együttműködő exportáló gyártó számára az Unió a hatályos intézkedések ellenére is fontos kiviteli célpont. A HEG kivitele érték tekintetében a teljes értékesítésének 10–17 %-át, míg mennyiség tekintetében 10–20 %-át tette ki a felülvizsgálati időszakban. A nem együttműködő GIL indiai társaság igen alacsony mennyiséget exportált az Unióba a felülvizsgálati időszak alatt. Ezt ugyanakkor a HEG-hez képest (összesen 7 %) a GIL-re alkalmazandó (összesen 15,7 %-os) dömpingellenes és kiegyenlítő vámokkal összefüggésben kell vizsgálni.

(65)

Az Indiából más harmadik országok piacaira irányuló kiviteli mennyiségek megállapítását szolgáló egyéb megbízhatóbb forrás hiányában az Egyesült Nemzetek adatbázisának alkalmazására került sor. Az adatbázis szerint a más harmadik országokba irányuló kivitel 2012 és 2013 között 43 %-kal növekedett, majd 2014 és 2015 között 38 %-kal csökkent 2013-hoz képest. A kiviteli mennyiség összességében csökkent 2012 és a felülvizsgálati időszak között (10 %-kal). Az indiai kivitel fő célállomásait 2015-ben az Egyesült Királyság, Szaúd-Arábia, Irán, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek, a Koreai Köztársaság és Egyiptom jelentették. Az indiai export 2012 és 2015 között e célállomások közül néhány (például Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és az Egyesült Államok) esetében növekedett, míg mások (Irán, Törökország, a Koreai Köztársaság és Egyiptom) esetében visszaesett, és összesen 9 %-kal csökkent.

(66)

Bár 2012-ben Oroszország volumen tekintetében az indiai gyártók harmadik legnagyobb exportpiacát jelentette, miután Oroszország az Indiából származó, felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára 16,04 % és 32,83 % közötti ad valorem vámot vezetett be 2012 decemberében, (20) az Indiából Oroszországba irányuló export 86 %-kal, 4 415 tonnáról 638 tonnára esett vissza 2015-ben.

(67)

Az Egyesült Nemzetek adatbázisában szereplő, kiviteli mennyiségekre vonatkozó információ összevethető az indiai kormány által a párhuzamos támogatásellenes vizsgálatban rendelkezésre bocsátott információval, azaz a Directorate General of Commercial Intelligence and Statistics (indiai kereskedelmi kutatási és statisztikai főigazgatóság; a továbbiakban: DGCIS) kiviteli statisztikáival, amelyek az Egyesült Nemzetek adatbázisában megfigyelthez hasonló tendenciát mutattak.

(68)

Ezenfelül a HEG együttműködő exportáló gyártó más harmadik országokba irányuló kivitele is hasonló tendenciát követett, azaz a más harmadik országokba irányuló kivitel mennyisége 2012 és 2013 között emelkedett, míg 2014 és a felülvizsgálati időszak között csökkent, és a figyelembe vett időszak során összességében csökkenő tendenciát mutatott. Meg kell jegyezni, hogy a kiviteli mennyiségek említett csökkenése ellenére a teljes volumen a felülvizsgálati időszakban jelentős maradt, 20 000 tonna és 30 000 tonna között mozgott.

(69)

Az Egyesült Nemzetek adatbázisa alapján az exportárszinteket illetően a vizsgálat feltárta, hogy bizonyos országokba, például az Egyesült Államokba és a Koreai Köztársaságba irányuló, 2012 és 2014 között az uniós áraknál átlagosan alacsonyabb indiai export ára 2015-ben nagyjából az uniós árak szintjére emelkedett. Ezenfelül a más országokba, például Szaúd-Arábiába irányuló, 2012 és 2014 között az uniós áraknál alacsonyabb indiai export ára 2015-ben az uniós áraknál nagyobb mértékben nőtt. Ráadásul az egyes más országokba, például Törökországba irányuló indiai export a figyelembe vett teljes időszakban továbbra is az uniós áraknál alacsonyabb volt. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy az említett adatbázisban szereplő árak nem tesznek különbséget az eltérő terméktípusok között, ezért ezen az alapon az ilyen ár-összehasonlítás megbízhatósága korlátozott.

(70)

Az együttműködő exportáló gyártó más harmadik országokba irányuló kivitelének áraira vonatkozó információ elemzése rámutatott arra, hogy az uniós piacon az átlagárak 2012 és 2014 között meghaladták a HEG más harmadik országokban alkalmazott átlagárait (naptári év alapján korrigált átlagárak, mivel az adatokat pénzügyi éves alapon bocsátották rendelkezésre), míg a felülvizsgálati időszakban az uniós piacon irányadó átlagárak a HEG más harmadik országokban alkalmazott átlagárai alatt maradtak.

(71)

Az indiai exportáló gyártók egyéb harmadik országok piacán alkalmazott árai pontos szintjének megállapításához más adat nem állt rendelkezésre.

(72)

Az uniós piac vonzerejét bizonyította, hogy a hatályba levő dömpingellenes és kiegyenlítő vámok ellenére a felülvizsgálat tárgyát képező indiai termék továbbra is eljutott az Unió piacára. A figyelembe vett időszakban India továbbra is az Unióba exportáló második legnagyobb ország volt Kína után. India Unióba irányuló kivitele a 2012 és a felülvizsgálati időszak között bekövetkezett csökkenés ellenére volumen és piaci részesedés szempontjából az alábbi (100) preambulumbekezdésben ismertetett módon jelentős maradt.

(73)

Az Unióba irányuló exportértékesítések intézkedések hatályon kívül helyezése esetén bekövetkező lehetséges alakulását az indiai tartalékkapacitás mellett a felülvizsgálat tárgyát képező termék fogyasztásának Indiában és világszerte történt általános csökkenése tükrében kell vizsgálni. Ez minden bizonnyal fokozottan arra ösztönzi majd az indiai exportáló gyártókat – különösen tekintettel e gyártók exportorientált üzleti modelljére –, hogy további exportpiacokat fedezzenek fel. Az uniós intézkedések hatályon kívül helyezése és az uniós piachoz való hozzáférés dömpingellenes és kiegyenlítő vámok alóli mentessé válása esetén ezért valószínűleg a rendelkezésre álló tartalékkapacitás nagy részét valóban az uniós piacra irányuló kivitelre fogják fordítani. Közelebbről, mivel a vizsgálat azt mutatta, hogy miközben egyes exportpiacokon (például Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben és az Egyesült Királyságban) az indiai kivitel 2015-ben nőtt, az Indiából a harmadik országok piacaira irányuló összes kivitel csökkenő tendenciát mutatott. Ez azt mutatja, hogy egyes harmadik országok látszólag korlátozott kapacitással rendelkeznek a további exportmennyiségek felvételére.

(74)

Ezenfelül, az (66) preambulumbekezdésben szereplő hivatkozásnak megfelelően, Oroszország dömpingellenes vámot vetett ki az Indiából származó, felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára. Az indiai exportáló gyártók ezért korlátozottan férnek hozzá ehhez a piachoz, és nem tudják növelni az Oroszországba irányuló kivitelük mennyiségét vagy nem képesek arra, hogy kivitelüket Oroszországba irányítsák, ahogyan azt az e célállomásra irányuló kivitel 2012-es visszaesése is mutatta.

(75)

Ennek alapján valószínű, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az indiai exportáló gyártók továbbra is jelentős mennyiségeket fognak exportálni az Unióba, és még növelik is a jelenlegi kiviteli mennyiségeket, tekintettel a jelentős tartalékkapacitásukra. Ez valószínűleg majd arra készteti az együttműködő exportáló gyártót, hogy tovább növelje az uniós piacon már így is jelentős jelenlétét, és ez még valószínűbb lesz a nem együttműködő exportáló gyártó esetében, amelyre az együttműködő exportáló gyártóhoz képest magasabb vámszint vonatkozik, és amely szinte felhagyott az uniós piacra irányuló kivitellel.

(76)

A fenti elemzés arra mutat rá, hogy i. az indiai behozatal az uniós piacra továbbra is jelentősen dömpingelt árakon és jelentős mennyiségben jut el; ii. mindkét indiai gyártó exportorientált és rendelkeznek tartalékkapacitással, amelyet az unióba irányuló dömpingelt áru kiviteli mennyiségek növelésére lehetne fordítani; iii. a fogyasztás világszerte csökkenő tendenciát követ, ezáltal bizonyos harmadik országok piacaira történő kivitel lehetősége is csökken; iv. a felülvizsgálat tárgyát képező indiai termékkel szemben Oroszországban bevezetett dömpingellenes intézkedések létezése tovább korlátozza az indiai exportáló gyártók kiviteli lehetőségeit.

(77)

A fentiekre tekintettel arra a következtetésre jutottak, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthető a dömping folytatódása.

(78)

A közzétételt követően az egyetlen együttműködő indiai exportáló gyártó, a HEG azt állította, hogy a Bizottság a dömping folytatódása valószínűségének értékelése során nem vette figyelembe a felülvizsgálati időszakot követő időszakhoz kapcsolódó tényállást. E tekintetben az együttműködő indiai exportáló gyártó kijelentette, hogy az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása során a Bizottság nem vette figyelembe azt, hogy a GIL, a felülvizsgálat tárgyát képező termék másik indiai gyártója az Unióban beruházott egy gyártólétesítménybe, azaz a Graphite Cova GmbH társaságba (a továbbiakban GIL Cova). A HEG azt is előadta, hogy a GIL hosszú távú stratégiai szerződéssel rendelkezik az égetett zöld elektródák (vagyis egy félkész termék) a GIL Cova grafitizáló létesítménye számára történő értékesítésére. A HEG azt is állította, hogy a GIL stratégiai beruházása miatt helytelen a Bizottság következtetése, amely szerint az Indiából az Unióba irányuló kivitel növekedni fog, továbbá előadta, hogy puszta feltételezésen alapul az a megállapítás, hogy mindkét indiai gyártó rendelkezik tartalékkapacitással az exportra. A HEG azt is kijelentette, hogy az intézkedések hatályvesztése nem fogja növelni az Unióba irányuló kivitelt a felülvizsgálati időszakot követően Indiából az Unióba irányuló kivitel (beleértve a HEG Unióba irányuló kivitelének) csökkenő tendenciája alapján.

(79)

Ezenfelül a HEG előadta, hogy a termelési kapacitásának növelésére vonatkozó terve kizárólag a HEG elnökének látomása volt a 2010-es kedvező gazdasági forgatókönyv tükrében. A HEG 2016. március 31-én záruló évre vonatkozó beszámolójában az igazgatóság már nem tárgyal a kapacitások kibővítésére vonatkozó új javaslatokat.

(80)

A Bizottság által a más harmadik országok piacaira irányuló kivitelt illetően az (69) és a (70) preambulumbekezdésben végzett ár-összehasonlítással kapcsolatban a HEG az Unióba irányuló kivitelének CIF fuvarparitáson meghatározott átlagos áraihoz képest négy másik harmadik országba irányuló kivitelének CIF/CFR fuvarparitáson meghatározott átlagárainak elemzését mutatta be, és arra a következtetésre jutott, hogy általában véve a négy másik harmadik országba irányuló kivitelének átlagára meghaladta az Unióba irányuló kivitelének átlagárát. A HEG ezért rögzítette, hogy egy alacsonyabb árszintű uniós piac az összehasonlításban kevésbé lenne vonzó.

(81)

Ami a HEG-nek a GIL GIL Cova-ba történt beruházásával kapcsolatos kijelentését illeti, a figyelembe vett időszakban a GIL nagyon csekély mennyiséget exportált az uniós piacra. A Bizottság ugyanakkor úgy véli, hogy ez nem pusztán a GIL GIL Cova-ba történt beruházásának, hanem a GIL India Unióba irányuló exportját terhelő magas dömpingellenes és kiegyenlítő vámok (összesen 15,7 %) következménye is. Ezért valószínű, hogy a dömpingellenes és/vagy kiegyenlítő intézkedéseket hatályon kívül helyezése esetén a GIL a GIL Cova-ban végzett beruházása ellenére folytatni fogja az Unióba irányuló kivitelét, figyelembe véve a rendelkezésre álló tartalékkapacitását és az uniós piac fenti (72)–(75) preambulumbekezdésben ismertetett vonzerejét is.

(82)

Ami a HEG-nek a felülvizsgálati időszakot követő export tendenciára vonatkozó kijelentését illeti, ki kell emelni, hogy az említett kivitelre a dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések hatályban léte alatt került sor. Következésképpen valószínű, hogy még amennyiben a felülvizsgálati időszakot követően a HEG kivitele csökkenő tendenciát mutat is, a HEG Unióba irányuló exportja növekedni fog a dömpingellenes és/vagy kiegyenlítő intézkedések hatályon kívül helyezése esetén, figyelembe véve, hogy a hatályban lévő intézkedések ellenére a HEG az uniós piacra továbbra is jelentősen dömpingelt áron exportált, továbbá tekintettel az exportorientált üzleti modelljére, valamint a tartalékkapacitására, amelynek jövőbeli növekedése nem kizárt, ha a HEG termékei iránti kereslet a fenti (59)–(75) preambulumbekezdésben foglaltak szerint emelkedik.

(83)

Ezenfelül a HEG kapacitásnövelésre irányuló szándékát illetően ki kell emelni, hogy a 2016-os helyszíni vizsgálat során a HEG az ügyön dolgozó csoportnak áttekintő kisfilmet mutatott be a HEG-csoportról. Az említett filmben bemutatott egyik elem a vállalat termelési kapacitásának növelésére vonatkozó terveiről szól. Ráadásul a helyszíni vizsgálat során a vállalat képviselői kifejtették, hogy ezeket a terveket jelenleg felfüggesztették, figyelembe véve, hogy a vállalat nem használja ki teljesen a kapacitását, és hogy a globális kereslet csökken. Ezért valószínű, hogy a dömpingellenes és/vagy kiegyenlítő intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az uniós piacon a felülvizsgálat tárgyát képező indiai termék iránti kereslet valószínűleg növekedni fog, és hogy ezért a HEG ösztönzést kap a kapacitásának a kereslet kielégítése céljából történő megnövelésére.

(84)

A HEG-nek az uniós piaci és más harmadik országok piacán irányadó árak közti eltérésre vonatkozó állítását illetően kiemelendő, hogy a Bizottság által az (69) és a (70) preambulumbekezdésben elvégzett összehasonlítás az indiai exportáló gyártók más harmadik országok piacán alkalmazott átlagárainak és – az indiai gyártók uniós piacon alkalmazott átlagárai helyett – az uniós gyártók uniós piacon alkalmazott átlagárainak összevetését jelenti. Emlékeztetni kell arra, hogy a HEG uniós piacon alkalmazott átlagára jelentősen dömpingelt, és az uniós gyártók átlagos ára alá kínál, ezért nem alkalmas a szóban forgó összehasonlítás céljára.

(85)

A fentiekre tekintettel a HEG előadásait a Bizottság elutasította.

(86)

Egy másik érdekelt előadta, hogy az alacsonyabb energiafelhasználásnak mint fő költségtényezőnek és az alacsonyabb munkaerő költségeknek köszönhetően az indiai termelők költséghatékonyság szempontjából egyértelmű komparatív előnnyel rendelkeznek. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a vizsgálat szerint Indiában a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártási folyamatának legfőbb költségtényezője ténylegesen nem az energia vagy a munkaerő, hanem a koksz. Mindenesetre, amennyiben az indiai gyártók komparatív előnyt élveznének, ez az exportárra és a normál értékre is hasonló hatást gyakorolna, következésképpen nem érintené a dömpingkülönbözetet. Az állítás ezért a tények tekintetében helytelen, következésképpen azt a Bizottság elutasítja.

(87)

Tehát megerősítést nyer az a bizottsági következtetés, amely szerint az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthető a dömping folytatódása.

(88)

A felülvizsgálati időszak alatt nyolc gyártó (két önálló vállalat és két csoport) állított elő az Unióban a hasonló terméket. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(89)

Ahogyan az az (61) preambulumbekezdésben is szerepel, a felülvizsgálat tárgyát képező termék iparának helyzete szorosan összefügg az elektromosacél-ipar helyzetével, mivel a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az elektromosacél-gyártó kemencében a fémhulladék beolvasztásához használják. Ebben az összefüggésben a figyelembe vett időszakban az elektromosacél-iparban negatív piaci körülmények érvényesültek a fogyasztás egyidejű csökkenése mellett, amely a felülvizsgálat tárgyát képező termék fogyasztásában is tükröződött.

(90)

Minthogy az érintett terméknek Indiában csak két indiai exportáló gyártója van, az alaprendelet 19. cikkében rögzített bizalmas jelleg megőrzése érdekében az Indiából és más harmadik országokból származó, felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba irányuló behozatalára vonatkozó adatok nem pontos számok formájában jelennek meg.

(91)

A Bizottság az uniós felhasználást az alábbiak hozzáadásával határozta meg:

(92)

Ezek alapján az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás

(93)

Az uniós felhasználás 8 %-kal esett vissza a figyelembe vett időszak alatt. Konkrétabban az uniós felhasználás 2013-ban 7 %-kal csökkent, 2013 és 2014 között 4 %-kal javult, majd ezt követően 5 %-kal ismételten visszaesett 2014 és a felülvizsgálati időszak között.

(94)

Ahogy az az (61) és a (89) preambulumbekezdésben szerepel, a kereslet általános visszaesését az elektromosacél-iparban uralkodó negatív piaci körülmények eredményezték, mivel a grafitelektródák értékesítési volumene az elektromos kemencékben előállított acél mennyiségének alakulását követi.

(95)

A közzétételt követően az együttműködő indiai exportáló gyártó előadta, hogy a piaci részesedés és felhasználás elemzésének figyelembe kell vennie az uniós gyártók egyesült államokbeli, mexikói, japán és malajziai kapcsolt vállalkozásaiból történő behozatalát, amely az elmúlt három évben jelentősen növekedhetett.

(96)

Minden más harmadik országból származó behozatalt – a fenti (91) bekezdésben foglalt magyarázatnak megfelelően – kellően figyelembe vettek az Uniós felhasználás meghatározása során, következésképpen azt a teljes felhasználás megfelelően tükrözi. Az érvet ezért a Bizottság elutasította.

(97)

A behozatal mennyisége a figyelembe vett időszakban csökkent. 2013-ban jelentősen (43 %-kal) visszaesett, 2014-ben élénkülést mutatott, majd a felülvizsgálati időszakban ismételten csökkent. Egészében véve 26 %-os visszaesést észleltek a figyelembe vett időszakban.

(98)

A Bizottság a behozatal piaci részesedését a fenti (91) preambulumbekezdésben megállapított uniós felhasználás alapján határozta meg.

(99)

A piaci részesedés a behozatali mennyiséghez hasonló tendenciát mutatott, vagyis 2012 és 2013 között csökkent, 2013 és 2014 között nőtt, majd 2014 és a felülvizsgálati időszak között ismételten csökkent. A teljes piaci részesedés 1,2 százalékponttal csökkent a felülvizsgálati időszakban a 2012-es szinthez képest.

(100)

A figyelembe vett időszak kezdetén az indiai behozatal piaci részesedése 6–7 % között mozgott. A felülvizsgálati időszak végére ez a részesedés 4–5 % közé esett vissza.

(101)

A Bizottság az indiai behozatal áraira jellemző tendenciát az 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban rögzített adatok alapján állapította meg. Ezek nagyjából megfeleltek az együttműködő exportáló gyártó által bejelentett áraknak.

(102)

Az érintett országból az Unióba irányuló behozatal átlagára a következőképpen alakult:

4. táblázat

Importár  (21)

(103)

A figyelembe vett időszakban az átlagos importárak összességében véve 14 %-kal csökkentek. Az importárak 2012 és 2013 között 5 %-kal nőttek, 2014-ben 16 %-kal csökkentek, majd a felülvizsgálati időszakban 3 %-kal tovább csökkentek.

(104)

A felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította i. a mintába felvett uniós gyártók által az Unió piacán független vevők számára történő értékesítés során alkalmazott, terméktípusonkénti eladási árak gyártelepi szintre igazított súlyozott átlagát; ii. az indiai együttműködő gyártónak az uniós piacon, az első független vevő számára értékesített behozatalainak terméktípusonkénti, megfelelő súlyozott átlagárával, amelyet költség, biztosítás, fuvardíj figyelembevételével (CIF-paritás alapján) állapítottak meg és megfelelőképpen kiigazítottak a dömpingellenes/kiegyenlítő vám és a behozatal utáni költségek tekintetében.

(105)

Az árakat terméktípusonként, a kereskedelem azonos szintjén megvalósuló ügyleteket vizsgálva, az adatokat szükség esetén kiigazítva, az engedmények és a visszatérítések levonása után hasonlították össze. Az összehasonlítás eredményét a mintába felvett uniós gyártók felülvizsgálati időszak alatt lebonyolított forgalmának százalékában fejezték ki.

(106)

Az összehasonlítás az együttműködő exportáló gyártó vonatkozásában az uniós piacon 3 %-os súlyozott átlagos alákínálási különbözetet mutatott a felülvizsgálati időszakban. Mindamellett a hatályban a dömpingellenes és kiegyenlítő vám számításokból történő levonásával az alákínálási különbözet 9 %-os lenne. Ami a nem együttműködő exportáló gyártót illeti, nagyon csekély mennyiségeket importált a felülvizsgálati időszakban. A Bizottság ennek ellenére elvégezte az alákínálás becslését. A Bizottság 12 %-os alákínálási különbözetet állapított meg, amikor a hatályban a dömpingellenes és kiegyenlítő vámot a számításokból levonta. A becslés azonban nagyon csekély import mennyiségen alapszik, és az együttműködés hiánya miatt nem veszi figyelembe a terméktípusokat. Következésképpen annak megbízhatósága korlátozott.

(107)

A csökkenő fogyasztással összhangban az összes egyéb harmadik országból származó behozatal volumene 2012 és a felülvizsgálati időszak között 10 %-kal visszaesett. Az összes egyéb harmadik országokból származó import piaci részesedése a figyelembe vett időszakban 22–23 % közötti tartományban mozgott. A legjelentősebb behozatal Kínából, Mexikóból, Oroszországból és Japánból származott és egyedül ezek az országok rendelkeztek 1 %-ot meghaladó részesedéssel a felülvizsgálati időszakban.

(108)

Az Egyesült Államokból, Japánból és Mexikóból származó termék importára meghaladta az indiai exportőrök és az uniós gyártók árait. Az USA-ból származó és a mexikói behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszakban kevesebb, mint 1 százalékponttal nőtt. A japán behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszakban 1,5 százalékponttal csökkent.

(109)

A Kínából és Oroszországból származó termék importára alacsonyabb volt az indiai exportőrök és az uniós gyártók árainál (kivéve 2012-ben Oroszország esetében). Az uniós gazdasági ágazat által a felülvizsgálati kérelemben szolgáltatott információ szerint a Kínából származó import egy része kis átmérőjű (400 milliméternél kisebb átmérőjű) felülvizsgálat tárgyát képező termékhez kapcsolódik, miközben az indiai behozatal és az uniós gazdasági ágazat termelésének nagy részét a drágább, nagy átmérőjű (400 millimétert meghaladó átmérőjű) felülvizsgálat tárgyát képező termékek (22) teszik ki.

(110)

A kínai import piaci részesedése a figyelembe vett időszak alatt 1 százalékponttal nőtt, és a felülvizsgálati időszakban 10–11 % közötti tartományban mozgott, miközben az Oroszországból származó import piaci részesedése a felülvizsgálati időszakban csak 2–3 % közé esett, és a figyelembe vett időszakban 0,3 százalékponttal növekedett. Azonban ez a növekedés nem az uniós ágazat piaci részesedésének hátrányára történt, amely – az alábbi (123) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – a figyelembe vett időszakban 1,9 százalékponttal növekedett.

(112)

A dömpingelt behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésével összhangban magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(113)

Az (14) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően az uniós gazdasági ágazatot ért esetleges kár meghatározása érdekében mintavételt alkalmaztak.

(114)

A kár meghatározásához a Bizottság elkülönítette a makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatókat. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a felülvizsgálati kérelemben, a nem együttműködő uniós gyártó éves beszámolóiban és a mintába felvett uniós gyártók által kitöltött, ellenőrzött kérdőívekben szereplő adatok alapján értékelte. Az adatok az összes uniós gyártóra vonatkoztak. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintába felvett uniós gyártók által a kérdőívre adott válaszokban közölt adatok alapján értékelte. Az adatok a mintába felvett uniós gyártókra vonatkoztak. Mindkét adatsorról megállapítást nyert, hogy azok reprezentatívak az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete tekintetében.

(115)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagyságrendje, valamint a korábbi dömping okozta helyzetből való kilábalás.

(116)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységnyi költség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(117)

Mindkét adatállományról megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére nézve reprezentatívak.

(118)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Az uniós gyártók termelése, termelési kapacitása és kapacitáskihasználása

(119)

A termelési volumen 6 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Konkrétabban először 2 %-kal nőtt 2014-ig, majd a felülvizsgálati időszak alatt 2014-hez képest 8 %-kal visszaesett.

(120)

A figyelembe vett időszak során a termelési kapacitás 2 %-kal csökkent.

(121)

A gyártott mennyiség csökkenése következtében a figyelembe vett időszak alatt a kapacitáskihasználás 3 százalékponttal csökkent.

(122)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Az uniós gyártók értékesítési volumene és piaci részesedése

(123)

Az uniós gazdasági ágazat teljes értékesítése az Unió piacán közel 5 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése ingadozott. A piaci részesedés 2013-ban 2,9 százalékponttal nőtt. Ezt követően 2014-ben 3,3 százalékponttal visszaesett, és a felülvizsgálati időszakban 2,3 százalékponttal ismételten növekedett. Összességében véve, a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 1,9 százalékponttal növekedett.

(124)

A közzétételt követően az együttműködő indiai exportáló gyártó kijelentette, hogy az uniós gyártók egyesült államokbeli, mexikói, japán és malajziai kapcsolt vállalkozásaiktól történő behozatalát figyelembe kell venni az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének meghatározása során. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése ugyanakkor a saját termelés uniós piacokon történő értékesítése alapján kerül meghatározásra. Az uniós gazdasági ágazat behozatalát nem veszik figyelembe, mivel az torzítaná átfogó képet, tekintettel arra, hogy a behozatalok kétszeresen kerülnének figyelembevételre; egyrészről behozatalként, másrészről pedig az uniós gazdasági ágazat általi értékesítésként. Ezért ezt az érvet elutasították.

(125)

2012 és a felülvizsgálati időszak között az uniós felhasználás 8 %-kal csökkent. Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 5 %-kal csökkent, amely azonban 1,9 százalékpontos piaci részesedésszerzéssé alakult át.

(126)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Az uniós gyártók foglalkoztatási adatai és termelékenysége

(127)

Az uniós gazdasági ágazatban a foglalkoztatás nagyjából azonos szinten maradt a figyelembe vett időszakban. A termelés visszaesése következtében (a figyelembe vett időszakban 6 %) a termelékenység is 6 %-kal csökkent ugyanazon időszak alatt.

(128)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az uniós piacra továbbra is dömpingelt áron érkezett az Indiából származó, felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatala. Az India tekintetében megállapított dömpingkülönbözet a felülvizsgálati időszak alatt jóval meghaladta a csekély mértékű (de minimis) szintet (lásd a (47) preambulumbekezdést). Ez egybeesett az importárak 2012-es évhez viszonyított visszaesésével. Az uniós gazdasági ágazat ennek ellenére képes volt hasznot húzni a hatályban levő dömpingellenes intézkedésekből a piaci részesedésének fenntartása és enyhe növelése révén.

(129)

Az uniós gazdasági ágazat független vevőknek történő, Unión belüli értékesítéskor alkalmazott eladási átlagárai a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

9. táblázat

Átlagos értékesítési árak az Unióban és egységnyi költség

(130)

Az uniós gazdasági ágazat független vevők felé Unión belül felszámított értékesítési egységárának átlaga a felülvizsgálati időszakban folyamatosan, 25 %-kal csökkent és 2 825 EUR/tonna árra zuhant. Az elektromosacél-ágazati kereslet zsugorodása miatt a felülvizsgálat tárgyát képező termék piacán általánosan csökkentek az árak, és erre reagálva az uniós gazdasági ágazatnak lefelé kellett korrigálnia az árait.

(131)

Az uniós gazdasági ágazat termelési átlagköltsége még ennél nagyobb mértékű, 18 %-os csökkenést mutatott a figyelembe vett időszakban. A termelési egységköltség csökkenésére ható fő tényezőt a nyersanyagár visszaesése jelentette.

(132)

A közzétételt követően az együttműködő indiai exportáló gyártó kijelentette, hogy az alapanyag világpiaci ára a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazatban felmerült alapanyagköltségnél nagyobb mértékben esett vissza. Az uniós gazdasági ágazat ezért az alapanyagok beszerzése tekintetében nem volt hatékony, így annak életképessége megkérdőjelezhető volt.

(133)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az uniós ágazat az alapanyagot világszerte a kapcsolt és független felektől hasonló árszinten szerezte be és az alapanyag beszerzését illetően nem volt jele a hatékonyság hiányának. Mivel ezt az állítást a továbbiakban sem bizonyították be, a Bizottság azt elutasította.

(134)

Az átlagos munkaerőköltség a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(135)

Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség a figyelembe vett időszak során elhanyagolható mértékben, 2 %-kal nőtt.

(136)

A készletszintek a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Készletek

(137)

A mintában szereplő uniós gyártók zárókészleteinek szintje a figyelembe vett időszak alatt abszolút értékben megduplázódott. A felülvizsgálati időszakban a készletek szintje az uniós ipar termelésének közel 11 %-át tette ki.

(138)

A jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(139)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét a Bizottság a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereségében kifejezve állapította meg, a vonatkozó értékesítési forgalom százalékában. Az uniós ipar nyereségessége a 2012-es 11,3 %-ról fokozatosan 2,8 %-ra esett vissza a felülvizsgálati időszakban, azaz 8,5 százalékpontos csökkenés következett be.

(140)

A közzétételt követően az együttműködő indiai exportáló gyártó előadta, hogy az uniós gyártók jövedelmezőségének visszaesését a magas általános adminisztratív és értékesítési költségek okozták.

(141)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a termelési egységköltség a figyelembe vett időszakban – a fenti (131) preambulumbekezdésben megjelölt módon – visszaesett. A termelési egységköltség csökkenése még úgy is érintette az adminisztratív és értékesítési költségeket, hogy a költség nagy részét az alapanyag képezte. Az érvet ezért a Bizottság elutasította.

(142)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártó önfinanszírozó képességére utal. A nettó pénzforgalom 35 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. A pénzforgalom tekintélyes visszaesése elsősorban a – (139) preambulumbekezdésben részletezett – jelentős jövedelmezőség-csökkenéssel magyarázható.

(143)

Az uniós ágazat által az érintett termékre fordított éves beruházás több mint felével, a 2012-es 25 millió EUR-ról 12 millió EUR-ra csökkent a felülvizsgálati időszakban.

(144)

A közzétételt követően az együttműködő indiai exportáló gyártó előadta, hogy a beruházások visszaesése a kereslet csökkenésének és a felülvizsgálat tárgyát képező termék globális gyártásának többletkapacitásainak tulajdonítható.

(145)

A vizsgálat során ugyanis megállapítást nyert, hogy – a fenti (93) preambulumbekezdésben foglalt magyarázatnak megfelelően – a figyelembe vett időszakban a felülvizsgálat tárgyát képező termék felhasználása csökkent. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a felhasználás visszaesésével egy időben az érintett termék kapcsán az utolsó hatályvesztési felülvizsgálat időszakában végzett beruházások a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat időszakában elért beruházási szint háromszorosát érték el.

(146)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. A hasonló termék gyártásából és értékesítéséből származóan a beruházások megtérülése fokozatosan, a 2012-es 16,5 %-ról a felülvizsgálati időszakban 3,9 %-ra csökkent.

(147)

A vizsgálatból kiderült, hogy a hatályban levő intézkedések ellenére a kármutatók legtöbbje negatívan alakult és az Európai Unió gazdasági és pénzügyi helyzete romlott a figyelembe vett időszakban. Az uniós ágazatnak ugyanakkor sikerült megőriznie és enyhén növelnie a piaci részesedését, amelyre csak alacsonyabb profitszint elérése esetén volt lehetőség.

(148)

Míg e negatív fejlemények megmagyarázhatók a felhasználás – a figyelembe vett időszakban 8 %-nak megfelelő – csökkenésével, az indiai behozatal még mindig állandóan jelen volt az uniós piacon. Az indiai behozatalt az uniós gazdasági ágazat árainál alacsonyabb áron értékesítették és a felülvizsgálati időszakban ez az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest 3 %-os alákínálást jelentett. Ezenfelül megállapítást nyert, hogy az alulértékesítési különbözet 9 %-os volt. Ezért az indiai dömpingelt és támogatott behozatal továbbra is árnyomást fejtett ki. A jelenlegi felülvizsgálati időszakban ugyanis az árnyomás nőtt a korábbi hatályvesztési felülvizsgálathoz képest, amelynek során az áralákínálás 2 %-nál alacsonyabb volt.

(149)

A csökkent felhasználás és a dömpingelt és támogatott behozatal által kifejtett árnyomás alapján az uniós gazdasági ágazat kénytelen volt csökkenteni az eladási árait. Ennek következtében, bár a felülvizsgálati időszakban továbbra is pozitív (2,8 %) eredményt ért el, nyeresége az eredeti vizsgálatban megállapított 8 %-os célkitűzés alatt maradt.

(150)

A közzétételt követően az együttműködő indiai exportáló gyártó előadta, hogy mivel az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 2 %-kal nőtt, az uniós gyártók alapvetően hasznot húztak az indiai behozatal csökkenéséből. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése állítólag még ennél is magasabb lenne, ha az uniós gazdasági ágazat más harmadik országokból érkező behozatalát is figyelembe vennék. Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat más forrásokból származó kemény árversennyel nézett szembe (különösen a Kínából és Oroszországból származó alacsony áru import). Következésképpen rögzítésre került, hogy az uniós gyártók állítólagos alacsonyabb piaci részesedésének eredményeként az indiai behozatalnak nem tulajdonítható károkozás.

(151)

A vizsgálat ugyanis rámutatott az Indiából származó behozatal mennyiségének és piaci részesedésének csökkenésére, ugyanakkor – a fenti (148) preambulumbekezdésben foglalt magyarázat szerint – a dömpingelt és támogatott indiai behozatal továbbra is árnyomást fejtett ki, amely az előző hatályvesztési felülvizsgálathoz képest a jelen felülvizsgálati időszakban még nőtt is. Az érvet ezért a Bizottság elutasította.

(152)

Ugyanez a fél azt is előadta, hogy a Bizottság nem vette figyelembe, hogy a Kínából és Oroszországból származó, alacsonyan árazott behozatal egyike az uniós piacon jelentkező árnyomás fő okainak és az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár megismétlődése valószínűségének meghatározása előtt a figyelembe vett termék Kínából és Oroszországból származó, alacsonyan árazott behozatala teljes körű elemzésének elvégzését sürgette. Ez a fél azt is állította, hogy néhány kínai gyártó növelte az uniós piacra irányuló, nagy átmérőjű felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozó kivitelét.

(153)

A fenti (109) és (111) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Kínából és Oroszországból származó, felülvizsgálat tárgyát képező termék importárát illetően az alábbiakra kell emlékeztetni: i. az ezen országokból származó behozatal tekintetében észszerű, terméktípusonkénti összehasonlítást nem lehetett elvégezni, mivel azt India vonatkozásában az együttműködő exportáló gyártó által rendelkezésre bocsátott részletes információ alapján el lehetett elvégezni; ii. a Bizottság számára ezen országokból rendelkezésre álló behozatali statisztikák nem teszik lehetővé az eltérő terméktípusok közti különbségtételt, és iii. az uniós gazdasági ágazat által a felülvizsgálati kérelemben rendelkezésre bocsátott, a felhasználók által megerősített információ szerint az ezen országokból származó behozatal többsége az olcsóbb, kis átmérőjű felülvizsgálat tárgyát képező termékhez kötődik. Ezenfelül az együttműködő indiai exportáló gyártó nem bizonyította a Kínából az Unióba irányuló nagy átmérőjű, felülvizsgálat tárgyát képező termék megnövekedett behozatalára vonatkozó állítását.

(154)

A felülvizsgálat tárgyát képező termékek behozatali mennyiségét és a Kínából és Oroszországból származó behozatal piaci részesedését illetően – a fenti (110) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően – a kínai behozatal piaci részesedése 1 százalékponttal, míg az oroszországi behozatal részesedése 0,3 százalékponttal nőtt a figyelembe vett időszakban. Ez a növekedés nem az uniós ágazat piaci részesedésének hátrányára történt, amely – a (110) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – a figyelembe vett időszakban 1,9 százalékponttal növekedett. Az érvet ezért a Bizottság elutasította.

(155)

Ugyanez az érdekelt kijelentette, hogy az uniós gazdasági ágazat a kisebb átmérőjű, felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításában nem volt hatékony, mivel e termékek értékesítése a teljes értékesítési volumennek csak egy részét jelentette.

(156)

A piaci feltételek rendes esetben biztosítják, hogy a kínálatot, jelesül az értékesített termék típusát a kereslet határozza meg. Mivel a kisebb átmérőjű, felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós gazdasági ágazat általi előállítása hatékonyságának hiányára vonatkozó állítást további bizonyítékkal nem támasztották alá, a Bizottság ezt az érvelést elutasította.

(157)

Ugyanez az érdekelt hivatkozott a más országokból, köztük az egyesült államokbeli, mexikói, malajziai és japán kapcsolt vállalkozásoktól származó, dömpingelt árazású behozatal megnövekedett mennyisége hatáselemzésének hiányára.

(158)

Ahogyan azt az (108) preambulumbekezdés is tartalmazza, az Egyesült Államokból, Japánból és Mexikóból származó termék importára meghaladta az indiai exportőrök és az uniós gyártók árait. Az ezen országokból származó behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszakban 0,1 százalékponttal növekedett és a felülvizsgálati időszak végén 10 %-nál alacsonyabb volt. Hasonlóképpen a Bizottság nem rendelkezett bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy az ezen országokból származó behozatal ára dömpingelt volt. Az érvet ezért a Bizottság elutasította.

(159)

Ugyanez az érdekelt előadta, hogy az alákínálási és alulértékesítési különbözet típusonkénti meghatározásakor a Bizottság termékkódot (a továbbiakban: TK) használt, amely nem veszi figyelembe a költségekre és az árakra jelentős hatást gyakorló, felhasznált alapanyagot. Az azonos alapanyagból készült terméktípusok összehasonlítása az alulértékesítési különbözet 9 %-ról 8 %-ra csökkentésével járna.

(160)

Az alapanyag eltérést ugyanis a termékkód struktúra nem tükrözte, ezért az alákínálási és alulértékesítési különbözetek meghatározása során ezt az eltérést nem vették figyelembe. Mindazonáltal, amikor az alákínálás és alulértékesítés meghatározása céljából a terméktípusokat a felhasznált alapanyag figyelembevétele érdekében felosztották, az (148) preambulumbekezdésben rögzített alulértékesítési különbözet csak 1 százalékponttal, 8 %-ra esett vissza. Következésképpen ez a visszaesés nem érintette lényegesen a felülvizsgálati időszakban a Bizottság alulértékesítési különbözettel kapcsolatban tett megállapításait.

(161)

Ugyanez az érdekelt megkérdőjelezte az eredeti vizsgálatban megállapított 8 %-os nyereségcélt arra hivatkozással, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termékek gyártói veszteségekkel szembesültek a nemzetközi acél iránti kereslet visszaesése miatt, ezért a 8 %-os nyereségcél már nem indokolt.

(162)

Emlékeztetni kell arra, hogy a hasonló termék értékesítése vonatkozásában az uniós piacon elérendő nyereségszintet a megfelelő ágazat által rendes versenyfeltételek között – azaz dömpingelt/támogatott behozatal nélkül – észszerűen elérhető haszonkulcs alapján kell meghatározni. E tekintetben – ahogyan azt az 1629/2004/EK rendelet (26) preambulumbekezdése rögzíti – akkor végezték el az uniós gazdasági ágazat nyereségi szintjének helyes vizsgálatát, amikor a dömpingelt behozatal piaci részesedése a legalacsonyabb volt (azaz 1999-ben). Következésképpen véglegesen megállapítást nyert, hogy a nyereségkulcsot – amely az Indiából származó és sérelmes dömping hiányában joggal tekinthető a közösségi ipar pénzügyi helyzetét tükröző elemnek – a sérelmi haszonkulcs kiszámítása céljából 8 %-ban kell megállapítani. Az érvet ezért a Bizottság elutasította.

(163)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat rendkívül törékeny helyzetben volt a felülvizsgálati időszakban, amely nagyrészt a negatív piaci feltételeknek és ebből következően a felhasználás visszaesésének tudható be. Ezen okból a Bizottság értékelése az Indiából származó dömpingelt behozatal által okozott kár megismétlődésének valószínűségére összpontosított.

(164)

Az Indiával szemben alkalmazott intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kár ismétlődése valószínűségének megállapítása érdekében a Bizottság a következő elemeket vizsgálta: az indiai termelési kapacitás és szabad kapacitás, az Indiából egyéb harmadik országokba irányuló kivitel, valamint az uniós piac vonzereje.

(165)

Az (75) preambulumbekezdésben nyert megállapítás szerint valószínű, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az indiai exportáló gyártók továbbra is jelentős mennyiségeket fognak exportálni az Unióba, és még növelni is fogják a jelenlegi kiviteli mennyiségeket, továbbá az is valószínű, hogy ezekre a kivitelekre dömpingelt áron kerül majd sor.

(166)

Ahogyan az az (60) preambulumbekezdésben megállapítást nyert, az indiai kapacitás a felülvizsgálati időszakban a becslések szerint 160 000 tonna körül volt, míg a tartalékkapacitást 40 000 és 50 000 tonna közé tették, amely ugyanebben az időszakban az uniós fogyasztás 29–36 %-át képviselte. Ezenfelül, ahogyan azt a (59) preambulumbekezdés megjelöli, a kereslet növekedése esetén az indiai exportáló gyártók valószínűleg tovább fogják növelni kapacitásukat. Ahogyan azt a (62) preambulumbekezdés rögzíti, 2014 novembere végén az indiai hatóságok a Kínából származó, felülvizsgálat tárgyát képező termékek behozatalára dömpingellenes intézkedéseket vetettek ki. Ennek következtében várhatóan az indiai termelők növelni fogják részesedésüket a belföldi piacon.

(167)

Az uniós piac vonzerejével kapcsolatban az (72)–(75) preambulumbekezdésben tett megállapítások alapján logikusan arra lehet számítani, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén e szabad kapacitásoknak minden valószínűség szerint legalább egy részét az uniós piacra irányuló termelésre fogják felhasználni. Ráadásul a (63) preambulumbekezdésben megállapítást nyert, hogy az indiai gyártók erősen exportorientáltak. A felülvizsgálat tárgyát képező termék árát illetően – a (69) preambulumbekezdésben leírtaknak megfelelően – az indiai export néhány célállomása esetében az uniósnál magasabb árszint nyert megállapítást. Tekintettel azonban az eltérő termékarányokra, ez az információ nem von le abból az átfogó értékelésből, amely szerint az uniós piacra új kapacitást fognak irányítani, mivel a szóban forgó ár-összehasonlítás megbízhatósága korlátozott.

(168)

Az (66) preambulumbekezdésben megjelöltek szerint a felülvizsgálat tárgyát képező termék indiai behozatalával szemben dömpingellenes intézkedéseket hoztak Oroszországban, és az Indiából Oroszországba irányuló export a figyelembe vett időszakban jelentősen visszaesett. Ez arra enged következtetni, hogy az indiai exportáló gyártók harmadik fő exportpiacához való hozzáférés korlátozott, és igen valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a jelenlegi vagy akár a valószínűsíthetően megnövekedett kapacitás mellett(166) az indiai exportáló gyártók jelentősen növelni fogják az érintett termék uniós piacra irányuló behozatalát.

(169)

Ahogyan az az (106) preambulumbekezdésben megállapítást nyert, az indiai importárak dömpingellenes és kiegyenlítő vámok hiányában 9 %-kal az uniós eladási árak alá kínálnának. A nem együttműködő exportáló gyártó esetében a dömpingellenes és kiegyenlítő vámok nélkül az alákínálási különbözet becslések szerint 12 %-nak felelne meg. Ez mutatja azt a valószínűsíthető behozatali árszintet, amelyet India az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén alkalmazna. Ezen az alapon az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az uniós piacon az árnyomás valószínűleg jelentősen növekedni fog, ezáltal pedig tovább rontja az uniós ágazat gazdasági helyzetét.

(170)

A mennyiségek vonatkozásában az intézkedések hatályon kívül helyezése nagy valószínűséggel lehetővé tenné, hogy az indiai exportáló gyártók az uniós piacon részesedést szerezzenek. Tehát a nem együttműködő exportáló, amelyre jelenleg a magasabb, 15,7 %-os vámmérték vonatkozik, erős ösztönzést kapna arra, hogy újból jelentős mennyiségben exportáljon az uniós piacra. Ha ez a helyzet felmerül, akkor az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése azonnal csökkennének.

(171)

Ezen az alapon, intézkedések hiányában az indiai exportáló gyártók valószínűsíthetően növelni fogják jelenlétüket az uniós piacon import mennyiségek és piaci részesedések tekintetében, és dömpingelt, valamint támogatott árakon jelentősen az uniós ágazat eladási árai alá fognak kínálni. Ez fokozott árnyomást hoz létre az uniós piacon, amely negatív hatást gyakorol majd az uniós ágazat nyereségességére és pénzügyi helyzetére. Ezenkívül az uniós ágazat gazdasági helyzetét is tovább fogja rontani.

(172)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy igen nagy a valószínűsége annak, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén megismétlődik az Indiából származó dömpingelt behozatal által előidézett károkozás.

(173)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy az Indiával szembeni dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző szóba jöhető érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(174)

Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálatban az intézkedések elfogadása nem minősült az Unió érdekeivel ellentétesnek.

(175)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

(176)

Ennek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy – a dömping folytatódásának és a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére – léteztek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engedtek volna következtetni, hogy az Uniónak nem áll érdekében fenntartani a meglévő intézkedéseket.

(177)

Az intézkedések az (147) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint lehetővé tették, hogy az uniós ágazat megőrizze piaci részesedését. A (172) preambulumbekezdésben ugyanakkor az is megállapítást nyert, hogy amennyiben az Indiával szembeni dömpingellenes intézkedések hatályukat vesztik, az uniós gazdasági ágazat helyzete valószínűleg romlana. Ezért az a következtetés vonható le, hogy az Indiával szembeni intézkedések fenntartása előnyös lenne az uniós gazdasági ágazat számára.

(178)

A jelenlegi vizsgálatban – miként az az (16) preambulumbekezdésben is szerepel – egyetlen importőr sem működött együtt, illetve jelentkezett. Ebből adódóan semmi nem utalt arra, hogy az intézkedések fenntartása olyan kedvezőtlen hatást gyakorolna az importőrökre, amelyet ellensúlyozna az intézkedés pozitív hozadéka.

(179)

Az (18) preambulumbekezdésben említettek szerint az 53 megkeresett felhasználóból nyolcan válaszoltak a kérdőívre. Közülük négyen Indiából behozott, felülvizsgálat tárgyát képező terméket használtak. Az Indiából érkezett behozatalok az érintett termék összes behozatalának kb. 20 %-át tették ki.

(180)

Emlékeztetni kell az eredeti vizsgálat azon megállapítására, hogy az intézkedések elrendelése nem lesz jelentős hatással a felhasználókra. Az intézkedések tízéves fennállása ellenére az uniós felhasználók szállítmányaikat továbbra is többek között Indiából szerzik be. A felhasználók nem szolgáltattak olyan információt, amely azt mutatná, hogy más források keresése nehézségekbe ütközik és a vizsgálat sem tárt fel ilyen információt.

(181)

Ezen túlmenően emlékeztetni kell arra, hogy az intézkedések kivetésének a felhasználókra gyakorolt hatása vonatkozásában a következtetés az eredeti vizsgálatban az volt, hogy a felhasználó iparban a felülvizsgálat tárgyát képező termék költségének elhanyagolható jelentősége miatt valószínűtlen, hogy a költségek emelkedése a felhasználó iparágakra jelentős hatást gyakorolna. Ezeket a megállapításokat a jelen felülvizsgálat megerősítette, mivel az intézkedések kiszabását követően semmi sem utalt az előbb vázolt helyzet ellenkezőjére. Ezenfelül a négy felhasználó közül egyik sem adott elő olyan érvet, amely az intézkedések fenntartása ellen szólt volna.

(182)

Egy acélgyártó szövetség, a német acélipari szövetség (Wirtschaftsvereinigung Stahl) kifogásolta az intézkedések folytatását, és előadta, hogy az intézkedések az uniós acélgyártóknak a felülvizsgálat tárgyát képező termékre intézkedés kiszabását mellőző más térségek acélgyártóihoz viszonyítva versenyhátrányt okoztak. A szövetség állítása szerint az intézkedések folytatódása lehetővé tenné, hogy az uniós ágazat továbbra is erőfölényes helyzetben legyen. Az indiai behozatalnak az intézkedések kiszabását követő alakulásából egyértelműen kiderül, hogy az Indiából származó behozatal a figyelembe vett időszakban folytatódott. A vizsgálat ráadásul kimutatta, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék egyre inkább más harmadik országokból érkezik az EU piacára.

(183)

Az intézkedések fenntartása ennek alapján, továbbá az eredeti vizsgálat keretében levont következtetésekkel összhangban a várakozások szerint nem fog jelentős negatív hatást gyakorolni a felhasználókra, és így nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek alapján arra lehetne következtetni, hogy a meglévő intézkedések kiterjesztése ne szolgálná az uniós érdeket.

(184)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem szólnak uniós érdekből fakadó kényszerítő okok az Indiából származó behozatalra alkalmazandó jelenlegi dömpingellenes intézkedések kiterjesztése ellen.

(185)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság fenn kívánta tartani a hatályos dömpingellenes intézkedéseket. A felek lehetőséget kaptak továbbá arra, hogy e tájékoztatást követően adott határidőn belül benyújtsák észrevételeiket. A beadványokat és észrevételeket megfelelő módon figyelembe vették.

(186)

A fenti megfontolásokból következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján az Indiából származó, felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára az 1225/2009/EU rendelettel előírt dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(187)

A közzétételt követően az együttműködő indiai exportáló gyártó kérte a Bizottságot, hogy mérlegelje az intézkedések további két évig történő fenntartását. A vizsgálat során azonban nem került megállapításra olyan kivételes körülmény, amely indokolná a az intézkedések tartamának két évre korlátozását.

(188)

A rendeletben meghatározott egyedi dömpingellenes vámtételeket kizárólag az e vállalatok – tehát az említett konkrét jogi személyek – által gyártott érintett termék behozatalaira kell alkalmazni. E rendelet rendelkező részében névvel és címmel kifejezetten nem említett vállalatok – ezen belül a kifejezetten említett vállalatokkal kapcsolatban álló jogi személyek – által gyártott érintett termék behozatalai nem részesülhetnek e vámtételek előnyeiből, azokra a „minden más vállalatra” érvényes vámot kell alkalmazni.

(189)

Az ezen egyedi dömpingellenes vámtételek (például a vállalat nevének megváltozását, illetve új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követő) alkalmazására vonatkozó kérelmeket haladéktalanul be kell nyújtani a Bizottsághoz (23). A kérelemnek minden lényeges információt tartalmaznia kell, különösen a vállalat gyártási, valamint belföldi és exportértékesítési tevékenységeinek – például az említett névváltoztatással vagy a gyártási vagy értékesítési egységek módosulásával kapcsolatos – változását. Adott esetben a rendelet az egyéni vámtételek előnyeiből részesülő vállalatok listájának frissítésével megfelelően módosulni fog.

(190)

Az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt.