9.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 34/21

(1)

A Tanács a 861/2013/EU végrehajtási rendelettel (2) végleges kiegyenlítő vámot vetett ki az Indiából származó rozsdamentes acélhuzalok egyes típusainak behozatalára.

(2)

A Tanács az 1106/2013/EU végrehajtási rendelettel (3) végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Indiából származó rozsdamentes acélhuzalok egyes típusainak behozatalára (a továbbiakban: eredeti vizsgálat).

(3)

Az (EU) 2015/1483 bizottsági végrehajtási rendelet (4) 1225/2009/EK tanácsi rendelet (5) 12. cikke szerinti újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálatot követően 2015 szeptemberében módosította a dömpingellenes intézkedéseket.

(4)

A behozatalra jelenleg alkalmazandó dömpingellenes vám mértéke a Venus Wire Industries Pvt. Ltd esetében 9,4 % (a jelenleg alkalmazandó 12,4 %-os dömpingkülönbözet és a 3 %-os kiegyenlítő vám különbsége), a Garg Inox Ltd esetében pedig 8,4 % (a jelenleg alkalmazandó 11,8 %-os dömpingkülönbözet és a 3,4 %-os kiegyenlítő vám különbsége). Az eredeti vizsgálatban nem együttműködő indiai exportáló gyártók általi behozatalra jelenleg alkalmazandó dömpingellenes vám mértéke 12,5 % (a 16,2 %-os dömpingkülönbözet és a 3,7 %-os kiegyenlítő vám különbsége).

(5)

A Bizottsághoz két, a dömping vizsgálatára korlátozódó, a meglévő dömpingellenes intézkedések részleges időközi felülvizsgálatára irányuló kérelem érkezett.

(6)

Az egyik felülvizsgálati kérelmet egy Indiában (a továbbiakban: érintett ország) működő exportáló gyártói csoport, a Venus csoport (a továbbiakban: Venus) nyújtotta be. A Venus csoportba a következő vállalatok tartoznak: Venus Wire Industries Pvt. Ltd, Precision Metals, Hindustan Inox. Ltd, Sieves Manufacturer India, Pvt. Ltd és a kapcsolatban álló importőr, a Venus Edelstahl GmbH.

(7)

A másik felülvizsgálati kérelmet egy Indiában működő exportáló gyártó, a Garg Inox Ltd (a továbbiakban: Garg) nyújtotta be. A Venus és a Garg a továbbiakban együttesen: a kérelmezők.

(8)

Kérelmükben azt állították a kérelmezők, hogy a dömpingellenes intézkedések elrendeléséhez vezető körülmények megváltoztak, és ezek a változások tartósnak bizonyulnak. A kérelmezők meggyőző bizonyítékot szolgáltattak arra nézve, hogy a kárt okozó dömping ellensúlyozásához a továbbiakban nincs szükség a jelenlegi mértékű intézkedések fenntartására.

(9)

A Bizottság azt követően, hogy tájékoztatta a tagállamokat és megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a kérelmezők általi dömping vizsgálatára korlátozódó részleges időközi felülvizsgálat megindításához, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2015. december 11-én közzétett értesítés (6) útján bejelentette az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti, a kérelmezők általi dömping vizsgálatára korlátozódó részleges időközi felülvizsgálat megindítását.

(10)

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a vizsgált exportáló gyártóknak, és az erre a célra megadott határidőn belül meg is kapta a válaszukat.

(11)

A Bizottság beszerzett és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet a dömping megállapítása szempontjából szükségesnek tartott. Az alaprendelet 16. cikkének megfelelően a következő vállalatok telephelyén végzett ellenőrző látogatásokat:

(12)

A Venus kérésére 2016. július 26-án meghallgatásra került sor a kereskedelmi eljárásokban közreműködő meghallgató tisztviselő előtt.

(13)

A dömping szintjére vonatkozó vizsgálat a 2014. október 1. és 2015. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki.

(14)

A vizsgált termék rozsdamentes acélhuzalként meghatározott termék, amely:

amely Indiából származik és jelenleg a 7223 00 19 és 7223 00 99 KN-kód alá tartozik (a továbbiakban: az érintett termék).

(15)

A felülvizsgálat megerősítette, hogy a (14) preambulumbekezdésben meghatározott, a kérelmezők által gyártott és belföldön értékesített rozsdamentes acélhuzalok azonos alapvető fizikai, műszaki és kémiai jellemzőkkel, valamint rendeltetéssel rendelkeznek, mint az Unióba exportált érintett termék.

(16)

A Bizottság döntése értelmében ezért az említett termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében vett hasonló termékeknek minősülnek.

(17)

Az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta azt is, hogy a kérelmezők állítása szerint megváltozott körülmények tartósnak tekinthetők-e.

(18)

Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálatban az alaprendelet 18. cikkét alkalmazták az előállítási költség meghatározásához és a dömpingkülönbözet kiszámításához. Ez azon a tényen alapult, hogy az egyes acélminőségi osztályokra vonatkozó információk nem bizonyultak megbízhatónak, mivel nem nyílt lehetőség az egyes acélminőségi osztályok pontos nyomon követésére a gyártási folyamat valamennyi szakaszában.

(19)

A Venus a felülvizsgálatra irányuló kérelmében azt állította, hogy változás történt a számviteli és készletgazdálkodási rendszerében. A vizsgálat során szerzett és ellenőrzött bizonyítékok alapján a Venus egy új szoftver révén ellenőrzéseket hajtott végre készletgazdálkodási rendszerében, ami lehetővé tette, hogy a vállalat nyomon kövesse az egyes acélminőségi osztályokat a gyártási folyamat során. Ezek az ellenőrzések megszüntették az egyes acélminőségi osztályok szintjén meglévő ellentmondások kockázatát. Ennélfogva az alapvető nyersanyag acélminőség szerinti, bejelentett eloszlása megbízhatónak tekinthető az egyes terméktípusok költségeinek és értékesítési árainak meghatározása szempontjából, ami hatást gyakorol az érintett termék előállítási költségére és a dömpingkülönbözet kiszámítására. Nem valószínű, hogy az itt vázolt körülmény belátható időn belül oly módon változna, hogy az befolyásolhatná a ténymegállapításokat.

(20)

Ez alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Venus esetében a megváltozott körülmények tartós jellegűek.

(21)

Az eredeti vizsgálatból az derült ki, hogy a Garg számottevő exportvolument egy vele kapcsolatban álló uniós importőrön keresztül bonyolított le. A vállalat azt állította, hogy az Unióban működő leányvállalatának bezárását követően már nem állt fenn kapcsolat a két szervezet között, és ez jelentős változást eredményezett a dömpingkülönbözet kiszámításában, mivel az exportárakat már nem az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerint kell kiszámítani.

(22)

A vizsgálat megerősítette az Unióban működő leányvállalat bezárását. Ez alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Garg esetében a megváltozott körülmények jelentősek és tartós jellegűek.

(23)

Ahogy a későbbiekben is szerepel, felmerült néhány olyan probléma a Garggal kapcsolatban, amely miatt a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását mérlegelte.

(24)

A Garg telephelyén végzett helyszíni vizsgálatból kiderült, hogy a vállalatnak a vele egykor kapcsolatban álló uniós importőr részére lebonyolított exportügyletekre vonatkozó jutalékok formájában még fennálló tartozásai voltak az időközi felülvizsgálati időszak alatt, amelyről azonban elmulasztott bejelentést tenni a kitöltött kérdőívben.

(25)

A Bizottság 2016. május 30-i levelében tájékoztatta a Gargot, hogy a (24) preambulumbekezdésben vázolt okból az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényeket szándékozik felhasználni a szóban forgó jutalékok tekintetében.

(26)

A vállalat állást foglalt arra vonatkozóan, hogy a Bizottság a 2016. június 15-én rendelkezésére álló tényeket kívánja felhasználni és elismerte, hogy egyes ügyletek kapcsán nem tett bejelentést a jutalékokról, valamint hogy ennek alapján a rendelkezésre álló tények használhatók fel a jutalékok összegének megállapításához.

(27)

A Bizottság megvizsgálta a vállalat észrevételeit és arra a következtetésre jutott, hogy a vállalat nem vitatja a (24) preambulumbekezdésben vázolt okot. Ennélfogva – összhangban az alaprendelet 18. cikkével – a Bizottság a dömpingkülönbözet kiszámítása során a rendelkezésre álló legjobb tényeket használta fel a jutalékok tekintetében.

(28)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először megvizsgálta, hogy a kérelmezők esetében a belföldi értékesítés teljes volumene reprezentatívnak tekinthető-e. A belföldi értékesítés akkor reprezentatív, ha mindegyik kérelmező esetében a hasonló termék független vevők részére hazai piacon történő belföldi értékesítésének összvolumene elérte az érintett termék Unióba irányuló exportértékesítési összvolumenének legalább 5 %-át a felülvizsgálati időszak alatt. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy a kérelmezők esetében a hasonló termék belföldi összértékesítése reprezentatív volt.

(29)

A Bizottság ezt követően azonosította azokat a belföldön értékesített terméktípusokat, amelyek mindegyik kérelmező esetében azonosak vagy összehasonlíthatóak voltak az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal.

(30)

A Bizottság ezután – az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően – megvizsgálta, hogy az Unióba irányuló exportra értékesített egyes terméktípusokkal azonos vagy összehasonlítható terméktípusok esetében a kérelmezők mindegyikének belföldi értékesítése reprezentatív volt-e. Egy adott terméktípus belföldi értékesítése abban az esetben reprezentatív, ha e terméktípus felülvizsgálati időszak alatti, független vevők részére történt belföldi értékesítésének teljes volumene eléri az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített azonos vagy összehasonlítható terméktípus teljes volumenének legalább 5 %-át.

(31)

A Bizottság megállapította, hogy a Garg esetében a legtöbb terméktípus reprezentatívnak tekinthető. A Venust illetően csak néhány terméktípus volt reprezentatív. A nem reprezentatív terméktípusok esetében a Bizottság a (36) és (37) preambulumbekezdésben foglaltak szerint járt el.

(32)

A Bizottság ezt követően valamennyi terméktípus esetében meghatározta a független vevőknek történt nyereséges belföldi értékesítések felülvizsgálati időszak alatti részarányát annak megállapítására, hogy a rendes érték kiszámítását az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően a tényleges belföldi értékesítések alapján végezze-e el.

(33)

A rendes értéket – függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek voltak-e, vagy sem – az egyes terméktípusok tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, amennyiben:

(34)

Ebben az esetben a rendes érték az adott terméktípus felülvizsgálati időszak alatt történt összes belföldi értékesítése során alkalmazott árainak súlyozott átlaga.

(35)

A rendes értéket az egyes terméktípusok kizárólag nyereséges belföldi, felülvizsgálati időszak alatti értékesítésének terméktípusonkénti tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, amennyiben:

(36)

A fenti vizsgálatok eredményeként a rendes értéket mindegyik kérelmező tekintetében a nyereséges értékesítéseik súlyozott átlagaként számították ki, kivéve amennyiben a szokásos kereskedelmi forgalom keretében nem vagy csak elégtelen mennyiségben értékesítették a hasonló termék valamely terméktípusát, vagy a hazai piacon nem értékesítettek valamely terméktípust reprezentatív mennyiségben. Ez esetben a Bizottság a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdésével összhangban képezte.

(37)

A rendes érték képzésekor a kérelmező hasonló termékének a felülvizsgálati időszak alatti átlagos termelési költségéhez hozzáadta az alábbiakat:

Az előállítási költség szükség esetén kiigazításra került.

(38)

A Venus vagy közvetlenül független vevőknek, vagy importőrként eljáró, vele kapcsolatban álló vállalaton keresztül végzett kivitelt az Unióba.

(39)

Amennyiben az érintett terméket közvetlenül független vevőknek exportálták az Unióban, az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban, azaz a ténylegesen fizetett vagy fizetendő exportárak alapján határozták meg.

(40)

Ha az Unióba irányuló exportértékesítés az importőrként eljáró, kapcsolatban álló vállalaton keresztül történt, az exportárat az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének megfelelően azon ár alapján határozták meg, amelyen az importált termék elsőként viszonteladásra került egy független vevő részére, kiigazítva azt a behozatal és a viszonteladás között felmerülő minden költség, valamint az észszerű SGA-költségek és haszonkulcs szerint. Ezért a kapcsolatban álló importőr saját SGA-költségei kerültek felhasználásra. Mivel a kapcsolatban álló importőr haszonkulcsa nem megbízható, és e vizsgálatban egyetlen független importőr sem nyújtott be nyereségre vonatkozó információkat, ezért a Bizottság az eredeti vizsgálatban alkalmazott haszonkulcsot (jelen esetben 5 %) használta fel.

(41)

A Garg az Unióba irányuló valamennyi exportértékesítését közvetlenül független vevőkkel bonyolította le, ennélfogva a Bizottság az exportárat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően, azaz az érintett termék uniós értékesítése során ténylegesen fizetett vagy fizetendő exportárak alapján határozta meg.

(42)

A Bizottság a rendes értéket és a kérelmezők exportárát gyártelepi alapon hasonlította össze.

(43)

Amennyiben a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében indokolt volt, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazította a rendes értéket és/vagy az exportárat az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében.

(44)

Kiigazításokat végzett a szállítással kapcsolatos költségeket, az anyagmozgatási, rakodási és járulékos díjakat, a behozatallal összefüggő díjakat, a hitel- és banki költségeket, valamint a jutalékokat illetően. A Garg esetében a Bizottság a rendelkezésre álló legjobb tényeket használta fel az Unióba irányuló exportra vonatkozó jutalékok összege tekintetében.

(45)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban az exportáló gyártók esetében a hasonló termék minden egyes típusára vonatkozó rendes érték súlyozott átlagát összehasonlította az érintett termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(46)

Ez alapján a Venus esetében a dömpingkülönbözet súlyozott átlaga a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve 9,9 %, a Garg esetében pedig 19,2 %.

(47)

Tekintve, hogy a Garg felülvizsgált dömpingkülönbözete meghaladja az összes többi, az eredeti vizsgálatban nem együttműködő vállalat dömpingkülönbözetét, a Bizottság úgy határozott, hogy felülvizsgálja az összes többi, az eredeti vizsgálatban nem együttműködő vállalat dömpingkülönbözetét is a Garg dömpingkülönbözetének szintjén, amely jelenleg az összes együttműködő vállalat között a legmagasabb.

(48)

A Bizottság tájékoztatta a Venust, a Gargot és az uniós gazdasági ágazatot azokról a lényeges tényekről és szempontokról, melyek alapján a Venusra és a Gargra vonatkozó vámtételt módosítani szándékozták, és a felek lehetőséget kaptak észrevételek benyújtására.

(49)

A nyilvánosságra hozatalt követően az egyik exportáló gyártó megkérdőjelezte az eredeti vizsgálatban alkalmazott számítási módszertől való eltérést. Az exportáló gyártó azzal érvelt, hogy i. a Bizottság az érintett termék egyes típusait átminősítette az eredeti vizsgálathoz képest, hogy ii. a Bizottság az eredeti vizsgálatban foglaltaktól eltérő költségfelosztási módszert használt az alaprendelet 11. cikkének (9) bekezdésével ellentétben, és hogy iii. indokolatlan volt az egyes acélminőségi osztályoknak a dömpingkülönbözet kiszámításából való kizárása.

(50)

A Bizottság úgy határozott, hogy a szokásos kereskedelmi forgalom vizsgálata és az összehasonlítás céljából kiigazítja az érintett termék és a hasonló termék egyes típusainak – e termékek fizikai jellemzői alapján – terméktípuscsoportokba történő osztályozását. A fizikai jellemzők nem indokolták az exportáló gyártó által végzett osztályozást. Az érintett termék jellemzőinek pontos osztályozása olyan kérdés, amely lehetővé teszi a terméktípusokon belüli pontos osztályozást. Ez a kiigazítás nem az alaprendelet 11. cikkének (9) bekezdésében említett „módszertant”, hanem a rendes értéknek a vizsgálat során megszerzett és ellenőrzött tények alapján történő megfelelő meghatározását érinti. Ennélfogva ez nem jár a módszertan módosításával. Ezt az állítást ezért el kellett utasítani.

(51)

Az eredeti vizsgálatban a Bizottság a rendelkezésre álló tényeket használta fel a szóban forgó exportáló gyártó vonatkozásában az előállítási költség végleges meghatározása és a dömpingkülönbözet kiszámítása során. Az exportáló gyártó azt állította, hogy a dömping kiszámításának alkotóelemeire, vagyis az előállítási költségre vonatkozó körülmények megváltoztak, és a változás tartósnak tekinthető. Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálatban a Bizottság a rendelkezésre álló tényeket használta fel a nyersanyagköltségek meghatározására. A jelen vizsgálatban a változás lényege abban áll, hogy a Bizottság úgy határozott, hogy az exportáló gyártó nyersanyagokra vonatkozó költségadatait használja fel. Ez nem jár a módszertan módosításával. Mindazonáltal, még ha a jelen számítási módszert módszertani módosításnak is kellene tekinteni, a jelen felülvizsgálat célja, hogy a dömping kiszámításának alkotóelemeire, vagyis az előállítási költségre vonatkozó megváltozott körülmények miatt új ténymegállapítások szülessenek. A tény, hogy az exportáló gyártónak a megváltozott körülményekre vonatkozó állítását a Bizottság elfogadta, indokolta volna a módszertan módosítását. Az exportáló gyártó azt állította, hogy a Bizottságnak követnie kellett volna az eredeti vizsgálatban a feldolgozási költségekre vonatkozóan használt felosztási módszert. E felosztási módszert azonban az előállítási költség meghatározására rendelkezésre álló tények felhasználásának konkrét körülményei keretében alkalmazták. Tekintve azt a tényt, hogy a jelen vizsgálatban a Bizottság az exportáló gyártó saját adatait használja, a Bizottság egy olyan megfelelő felosztási módszert alkalmazhatna, amelyre az eredeti vizsgálat során a rendelkezésre álló tények felhasználása miatt nem nyílt lehetőség. Ezen túlmenően az exportáló gyártó által javasolt módszertant kizárólag e dömpingellenes vizsgálat céljából dolgozták ki, az nem tükrözte a korábban használt számviteli politikákat, nem volt alkalmazható a vállalat teljes termelésére és nem tükrözte megfelelően az érintett termék és a hasonló termék előállítására vonatkozó költségtényezőket. Az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésének megfelelően a Bizottság úgy határozott, hogy a nyersanyagköltségekhez a gyártási folyamat során hozzáadott értéken alapuló felosztást használja, ami a forgalom szerinti felosztás egy változata, semlegesítve azt a nagy hatást, amelyet a nyersanyagköltség az egyes terméktípusok forgalmára kifejthet.

(52)

Ugyanaz az exportáló gyártó azt állította, hogy a Bizottság az előállítási költség kiszámítása során tévesen nem vette figyelembe a megvásárolt acél bizonyos mennyiségeit. A felhasznált nyersanyag típusa az érintett termék osztályozásának egyik feltétele a szokásos kereskedelmi forgalom vizsgálata és az összehasonlítás céljából. A vállalat által értékesített minden egyes terméktípus tekintetében a nyersanyagköltség kiszámítása érdekében a Bizottság megőrizte a költségek nyilvántartását, amely megfelelt az érintett termék osztályozásához szükséges előírásoknak és amely közvetlenül összekapcsolható az ezen osztályozás keretében a vállalat által bejelentett értékesítésekkel. A nyersanyagok vállalat által javasolt, más szinten történő csoportosítását a Bizottság nem tekintette következetes és észszerű alternatívának. Ezt az állítást ezért el kell utasítani.

(53)

A másik exportáló gyártó azt állította, hogy az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálat az a vizsgálat, amely a jelenlegi vámot eredményezte, és az alaprendelet 11. cikke (9) bekezdésének megfelelően a Bizottságnak ugyanazt a módszertant kellene használnia, mint az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálatban. Ez mindenekelőtt a következőkhöz kapcsolódik: i. az érintett termék és a hasonló termék valamennyi típusa tekintetében egyetlen előállítási költség kiszámítása, függetlenül attól, hogy azt a belföldi piacon vagy exportpiacokon értékesítették, és ii. a szokásos kereskedelmi forgalom vizsgálata és az összehasonlítás céljából, a hasonló jellemzőkkel rendelkező, különböző terméktípusok csoportokba való osztályozásának kiigazítása egy konkrét terméktípus lefedése, valamint bizonyos vállalatspecifikus terméktípuscsoportok kizárása érdekében.

(54)

A vám jelenlegi mértékének kivetéséhez vezető vizsgálat az eredeti vizsgálat. Az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálat nem vizsgálta felül a szóban forgó exportáló gyártóra vonatkozó vámtételt. Ennélfogva el kell utasítani azt az állítást, miszerint a Bizottságnak ugyanazt a módszertant kellett volna használnia, mint az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálatban.

(55)

Az eredeti vizsgálatban a szóban forgó exportáló gyártó előállítási költsége más együttműködő exportáló gyártók előállítási költségein alapult, anélkül, hogy különbséget tettek volna a belföldön és az exportpiacokon értékesített termékek között. Az az állítás, miszerint a Bizottság eltért az eredeti vizsgálatban alkalmazott módszertantól, mivel minden terméktípus tekintetében egyetlen előállítási költséget számított ki, függetlenül attól, hogy azt belföldi piacon vagy exportpiacokon értékesítették, ennélfogva megalapozatlan, és az állítást ezért el kell utasítani.

(56)

A szokásos kereskedelmi forgalom vizsgálata és az összehasonlítás céljából használt terméktípuscsoportokban tett kiigazítást illetően a Bizottság úgy határozott, hogy a termék fizikai jellemzői alapján pontosabban meghatározza egy adott terméktípus körét. Az exportáló gyártó az ellenőrző látogatás során elmagyarázta, hogy ezt a típust réspiacon értékesítették, és előállítási költsége az ugyanazon terméktípuscsoportban lévő egyéb termékekkel összehasonlítható, de lényegesen magasabb árak vonatkoztak rá. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez befolyással volt az árakra és az árak összehasonlíthatóságára, továbbá indokolt volt az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének a) pontja szerint a fizikai jellemzőkre vonatkozó kiigazítás. Az érintett termék jellemzőinek pontos osztályozása teszi lehetővé a terméktípusokon belüli pontos osztályozást és a pontos összehasonlítást. E kiigazítás ennélfogva nem jár a módszertan módosításával, és ezért ezt az állítást el kell utasítani.

(57)

A nyilvánosságra hozatalt követően az exportáló gyártó az exportár felfelé történő kiigazítását kérelmezte a vámvisszatéritési rendszerhez és a piacra összpontosító rendszerhez kapcsolódó hitelek tekintetében, valamint kérte, hogy a rendes érték képzésekor végezzenek hitelköltségekkel kapcsolatos kiigazítást. Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének b) pontja értelmében azonban kizárólag a rendes értékre és nem az exportárra vonatkozóan végezhető el – indokolt esetben – behozatali költségekkel kapcsolatos kiigazítás. A számtanilag képzett rendes értékre vonatkozó hitelköltség-kiigazításra irányuló kérelmet illetően meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének g) pontja értelmében az ilyen kiigazítás csak abban az esetben biztosítható, ha a rendes értéket a felszámított árak alapján határozzák meg és nem olyankor, amikor ilyen árak hiányában a rendes értéket számtanilag képzik. Következésképp mindkét állítást el kell utasítani.

(58)

A Bizottság helyt adott a szóban forgó exportáló gyártó egyes vállalatspecifikus terméktípuscsoportok kizárására, valamint egy kiigazítás, egy készlet-kiigazítás kettős figyelembevételével és a feldolgozási költségek hozzájárulási kulcsával kapcsolatos néhány elírásra vonatkozó állításainak. Ezen állítások elfogadása a szóban forgó exportáló gyártó dömpingkülönbözetének csökkenését eredményezte.

(59)

A nyilvánosságra hozatalt követően az Eurofer azt állította, hogy az akta betekinthető változatában túl kevés részlethez volt hozzáférése, így nem tudta érdemben észrevételezni a vizsgálatot, mindazonáltal támogatta a Bizottság következtetéseit.

(60)

Az alaprendelet 19. cikkének (1) bekezdése szerint a természeténél fogva bizalmas jellegű vagy a felek által egy vizsgálathoz bizalmasan nyújtott információkat bizalmasként kell kezelni. Mivel az exportáló gyártók rendelkezésre bocsátották a bizalmas információk nyilvánosságra hozható összefoglalóját, ami lehetővé teszi a bizalmasan benyújtott információk lényegének kielégítő mértékű megismerhetőségét, a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(61)

A felülvizsgált dömpingkülönbözetet és vámtételt a Bizottság közölte az érintett felekkel. Az újabb végső nyilvánosságra hozatalt követően mindkét exportáló gyártó megismételte korábbi észrevételeit.

(62)

A felülvizsgálatot követően a Venus által gyártott érintett termék behozatalára alkalmazandó, felülvizsgált dömpingellenes vámtétel 6,9 % (azaz a 9,9 %-os dömpingkülönbözet és a 3 %-os kiegyenlítő vám különbsége).

(63)

A Garg által gyártott érintett termék behozatalára alkalmazandó, felülvizsgált dömpingellenes vámtétel 10,3 % (azaz a 13,7 %-os dömpingkülönbözet és a 3,4 %-os kiegyenlítő vám különbsége).

(64)

mivel a végső nyilvánosságra hozatalt követően a Garg felülvizsgált dömpingkülönbözete már nem haladja meg az összes többi, az eredeti vizsgálatban nem együttműködő vállalat dömpingkülönbözetét, így nem kell a (47) preambulumbekezdésben foglaltak szerint felülvizsgálni az összes többi, az eredeti vizsgálatban nem együttműködő vállalat dömpingkülönbözetét és vámtételét.

(65)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével,