(1)

A Tanács dömpingellenes vizsgálatot követően (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) a 964/2010/EU végrehajtási rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) származó egyes alumíniumkerekek behozatalára.

(2)

Az intézkedések a Kínából származó importra kivetett, 22,3 %-ban megállapított értékvám formáját öltötték.

(3)

A hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (3) közzétételét követően a Kínával szembeni intézkedésekkel kapcsolatban hatályvesztési felülvizsgálat megindítása iránti kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (4) 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

(4)

A kérelmet az Európai Keréktermékgyártók Szövetsége (EUWA) (a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be az egyes alumíniumkerekek teljes uniós termelésének több mint 25 %-át képviselő gyártók nevében.

(5)

A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping folytatódását és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megismétlődését eredményezné.

(6)

A Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, és 2015. október 27-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (5) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(7)

A dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2014. október 1. és 2015. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2012. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra vonatkozott (a továbbiakban: figyelembe vett időszak).

(8)

A Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette a kérelmezőket, az egyéb ismert uniós gyártókat, a kínai exportáló gyártókat, az ismert importőröket, az ismert és a Bizottság tudomása szerint érintett felhasználókat és kereskedőket, az uniós gyártók és felhasználók ismert szövetségeit, valamint az exportáló országok képviselőit.

(9)

Az érdekelt felek, köztük a törökországi gyártók lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül. A Bizottság minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tette a meghallgatást, aki azt kérelmezte, és aki ismertette azokat a különleges okokat, amelyek meghallgatását indokolták.

(10)

Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) kérelmezte a kereskedelmi eljárásokban közreműködő meghallgató tisztviselő (a továbbiakban: meghallgató tisztviselő) általi meghallgatását. A meghallgatást 2016. december 5-én tartották.

(11)

A kérelmezők és az analóg országbeli, együttműködő török gyártók kérték kilétük bizalmas kezelését, mivel tartottak ügyfeleik vagy versenytársaik retorziójától. A Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a retorzió lehetősége valós, ezért beleegyezett a kérelmezők és az együttműködő török gyártók kilétének bizalmas kezelésébe. A tényleges anonimitás érdekében a Bizottság az egyéb uniós gyártók kilétét is bizalmasan kezelte annak érdekében, hogy a kérelmezők kiléte következtetés útján ne legyen megállapítható.

(12)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikke alapján mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(13)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínában működő összes ismert exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. A Bizottság ezenkívül arra kérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió melletti képviseletét, hogy amennyiben vannak a vizsgálatban való részvétel iránt esetlegesen érdeklődő más exportáló gyártók, nevezze meg azokat és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(14)

Az érintett ország huszonegy exportáló gyártója nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele abba, hogy felvegyék a mintába. Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság az exportáló gyártók négy csoportját vette fel a mintába annak a legnagyobb közölt termelési és eladási mennyiségnek a figyelembevételével, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. Ez alapján a kínai exportáló gyártók mintában szereplő négy csoportjának éves termelése 80 millió kerék, amely az összes együttműködő vállalkozás/vállalkozáscsoport teljes közölt termelési és eladási mennyiségének mintegy 70 %-át teszi ki. A mintában szereplő négy csoporttól származott – az Eurostat adatai szerint – a felülvizsgálati időszakban az Unióba irányuló teljes kínai export mintegy 40 %-a.

(15)

Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban egyeztetés folyt a minta kiválasztásáról valamennyi érintett exportáló gyártóval és az érintett ország hatóságaival. Két exportáló gyártó tett észrevételt, és kérte felvételét a mintába. Állításuk szerint a javasolt minta nem kellően reprezentatív, mivel ők a kiválasztott csoportok közül kettőnél nagyobb mennyiséget exportálnak az Unióba, továbbá a kiválasztás nem vette figyelembe az eredetiberendezés-gyártók (főként autógyártók) és az utángyártott szegmens (például forgalmazók, kiskereskedők, szervizek és hasonló szereplők) (lásd a (28) preambulumbekezdést) részére értékesített alumíniumkerekek közötti különbséget.

(16)

A Bizottság szerint a kiválasztott minta a fenti (14) preambulumbekezdés alkalmazásában reprezentatívnak tekinthető. A kiválasztási szempontok között nem szerepelt az utángyártott és az eredetiberendezés-gyártói értékesítés megkülönböztetése, mindenesetre a négy csoportból három utángyártott és eredetiberendezés-gyártói kerekeket is értékesít az Uniónak. A fentiek alapján a Bizottság megtartotta a javasolt mintát, és elutasította a két kínai exportáló gyártó igényét. További észrevétel nem érkezett.

(17)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság a mintát a legnagyobb reprezentatív eladási és termelési mennyiség alapján, a földrajzi kiterjedést is figyelembe véve választotta ki. A minta hét uniós gyártóból állt, amelyek egyben kérelmezők is voltak. A mintában szereplő uniós gyártók a teljes uniós termelés több mint 30 %-át adták, és egyaránt voltak közöttük eredetiberendezés-gyártók és az utángyártott piacra termelők. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy közöljék az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeiket. A megadott határidőig nem érkezett észrevétel, így az ideiglenes minta megerősítést nyert. A minta reprezentatívnak minősül az uniós gazdasági ágazat tekintetében.

(18)

Egy fél azt állította, hogy az uniós gyártók anonimitása akadályozza azon eljárási jogának gyakorlásában, hogy érdemi észrevételt tegyen az ideiglenes mintával kapcsolatban. A (11) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az ügyfelek és a versenytársak retorziójának kockázata miatt a Bizottság indokoltnak tartotta az uniós gyártók anonimitására vonatkozó kérést. Az érintett fél nem mutatott be a rendelkezésre álló információknak ellentmondó érvet vagy információt, ezért a Bizottság az igényt elutasította.

(19)

2016. január 27-én a mintában szereplő uniós gyártók egyike tájékoztatta a Bizottságot, hogy a továbbiakban nem áll módjában kitölteni a kérdőívet. Az uniós gyártók végleges mintája tehát hat uniós gyártóból állt, amelyek így is a teljes uniós termelés több mint 30 %-át adták. Ezért a végleges minta reprezentatívnak minősült az uniós gazdasági ágazat tekintetében.

(20)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az összes független importőrt, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat.

(21)

A Bizottság az eljárás megindításának szakaszában nyolcvan ismert importőrrel, illetve felhasználóval lépett kapcsolatba, akiket felkért, hogy ismertessék tevékenységüket, és adott esetben töltsék ki az eljárás megindításáról szóló értesítéshez csatolt mintavételi űrlapot.

(22)

A mintavételi űrlapot tizenegy vállalat töltötte ki. Közülük hat jelezte, hogy Kínából alumíniumkerekeket importál, és azok viszonteladója az Unióban. Ezért ezeket először független importőröknek tekintették. Tekintettel a vállalatok e korlátozott számára, a mintavétel nem volt indokoltnak tekinthető.

(23)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt abból a célból, hogy megállapítsa a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, a dömpingből eredő kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint ahhoz, hogy meghatározza az uniós érdeket.

(24)

A Bizottság kérdőívet küldött a mintába felvett négy kínai exportáló gyártónak/exportáló gyártói csoportnak, az analóg ország két gyártójának, a mintába felvett hét uniós gyártónak, a mintavétel során jelentkezett hat független importőrnek, a mintegy 70 uniós felhasználónak és az uniós ágazatot ellátó 28 uniós nyersanyag- és berendezés-beszállítónak.

(25)

A kérdőívet a mintába felvett négy exportáló gyártó/exportáló gyártói csoport, két analóg országbeli gyártó, a mintában szereplő hat uniós gyártó, négy független importőr, hat uniós felhasználó és két uniós beszállító töltötte ki.

(26)

A Bizottság a következő vállalatok telephelyén végzett ellenőrzéseket:

(27)

Az érintett termékek a Kínai Népköztársaságból származó, a 8701–8705 vámtarifaszám alá tartozó gépjárművek alumíniumkerekei (tartozékaikkal vagy anélkül, abroncsokkal felszerelve vagy anélkül) (a továbbiakban: az érintett termék vagy alumíniumkerekek), amelyek jelenleg az ex 8708 70 10 és az ex 8708 70 50 KN-kód (8708701010 és 8708705010 TARIC-kód) alá tartoznak.

(28)

Az érintett terméket az Unióban két értékesítési csatornán keresztül értékesítik: az eredeti berendezések piaci szegmense és az utángyártott berendezések piaci szegmense számára. Az eredeti berendezések piaci szegmensében személygépjármű-gyártók pályáztatási eljárásokat szerveznek az alumíniumkerekek tekintetében, és gyakran részt vesznek azon új kerekek fejlesztési eljárásában, amelyek saját márkanevükhöz kapcsolódnak. Az uniós gyártók és a kínai exportőrök egyaránt részt vehetnek ugyanazokon a pályázatokon. Az utángyártott ágazatban az alumíniumkerék-gyártók által tervezett, fejlesztett és az ezek márkajelzésével ellátott alumíniumkerekeket a későbbiekben rendszerint nagykereskedők, kiskereskedők, autó-átalakító vállalatok, javítóműhelyek stb. számára értékesítik.

(29)

Az eredeti vizsgálathoz hasonlóan megállapítást nyert, hogy bár az „eredeti és utángyártott” alumíniumkerekek esetében eltérő az értékesítési csatorna, ugyanolyan fizikai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és egymással felcserélhetők. Ezek emiatt ezért egyetlen terméknek tekintendők.

(30)

Az érintett termék és a Kína, illetve az analóg országnak tekintett Törökország belföldi piacán értékesített alumíniumkerék, továbbá az Unióban az uniós ágazat által gyártott és értékesített alumíniumkerék esetében megállapítható, hogy fizikai, vegyi és műszaki tulajdonságaik, továbbá felhasználási formájuk alapvetően megegyező.

(31)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében ezek a termékek hasonló termékek.

(32)

A Bizottság az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően először megvizsgálta, hogy a jelenlegi intézkedések hatályvesztése a Kínából származó dömping valószínű folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne-e.

(33)

Huszonegy vállalat/vállalatcsoport töltötte ki a mintavételi űrlapot. A felülvizsgálati időszakban az együttműködő vállalatok Unióba irányuló alumíniumkerék-exportja mennyiségileg 1 601 591 egység (17 473 tonna) (7) volt, amely az érintett termék Kínából érkező teljes, az adott időszakra a Eurostat által rögzített teljes importvolumenének 72 %-a volt. Az együttműködő vállalatok/vállalatcsoportok teljes bejelentett termelési kapacitása 91,8 millió egységet (1 001 538 tonnát tett ki), ami durván a teljes becsült kínai termelési kapacitás 43 %-a (212 millió egység). Kína termelési kapacitását részletesebben a lenti 3.1. szakasz tárgyalja.

(34)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban a rendes értéket a hazai piacon fizetett vagy fizetendő árak alapján vagy egy megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik országban (a továbbiakban: analóg ország) számtanilag képzett érték alapján kellett megállapítani.

(35)

Az eredeti vizsgálat során a rendes érték megállapítása céljából Kína tekintetében Törökországot választották analóg országnak. A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy Törökországot kívánja analóg országként használni, és felkérte a feleket észrevételeik megtételére. Az eljárás megindításáról szóló értesítés hozzátette, hogy más országok, így különösen Thaiföld és Indonézia vizsgálatára is sor kerül.

(36)

Egy érdekelt fél aggályainak adott hangot Törökország analóg országként való figyelembevétele miatt, azon feltételezés alapján, hogy Törökország kétoldalú megállapodásokkal rendelkezik egyes közel-keleti országokkal, amelyekből emiatt vámmentesen hozhat be alumíniumot, míg az európai vállalatoknak az alumínium importjára 7 %-os vámot kell fizetni.

(37)

A belföldi ár és/vagy az analóg országbeli gyártó előállítási költségei alapján meghatározott rendes értéket kell összevetni a kínai gyártók exportáraival, nem pedig az uniós gazdasági ágazat előállítási költségével. Ezért nincsen jelentősége a nyersanyagokra az analóg országban és az Európai Unióban irányadó vámok közötti esetleges különbségnek. A Bizottság mindenesetre megállapította, hogy Törökország és Kína között nincsen jelentős eltérés az alumínium behozatali vámja tekintetében. Következésképpen ezt az állítást el kellett utasítani.

(38)

A megfelelő analóg ország kiválasztásához minden lehetőség megvizsgálása érdekében a Bizottság értesítette Törökország, Thaiföld, Indonézia, Tajvan, Korea és Malajzia (8) hivatalos képviseletét a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte azokat, hogy tájékoztassák a Bizottságot országuk ismert alumíniumkerék-gyártóiról. Az együttműködés iránti kérelmet ezen országok minden ismert gyártójának megküldték. Azonban két török gyártó kivételével egyik sem ajánlotta fel együttműködését.

(39)

A rendelkezésre álló információk alapján a potenciális analóg országok közül Törökországnak van a második legnagyobb alumíniumkerék-termelési kapacitása, és belföldi piacán a verseny kielégítő fokú (9). A két török együttműködő gyártó hasonló gyártási módszert alkalmazott, mint a kínai exportáló gyártók. Emellett a török belföldi piacon termékskálájuk hasonló volt a kínai exportáló gyártók által az Unióban értékesített termékskálához.

(40)

A fentiekre figyelemmel és további észrevételek hiányában a Bizottság megállapította, hogy Törökország az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében megfelelő analóg ország.

(41)

Az analóg országbeli két együttműködő gyártótól kapott információk képezték a rendes érték meghatározásának kiindulási alapját.

(42)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először megvizsgálta, hogy a felülvizsgálati időszakban a hasonló termék analóg országbeli együttműködő gyártó által független vevőknek történő belföldi értékesítésének összmennyisége reprezentatív-e. E célból e teljes értékesítési volumenüket összevetették az érintett terméknek a mintába felvett egyes kínai exportáló gyártók által az Unióba exportált teljes volumenével. A Bizottság ennek alapján megállapította, hogy a hasonló termék a török belföldi piacon reprezentatív mennyiségben került értékesítésre.

(43)

Másodszor, a Bizottság azonosította azokat az analóg országbeli gyártók által belföldön értékesített terméktípusokat, amelyek azonosak vagy közvetlenül összehasonlíthatóak a mintába felvett kínai exportáló gyártók által az Unióba irányuló export keretében értékesített terméktípusokkal. A Bizottság a terméktípus alapján hasonlította össze a török piac értékesítési volumeneit az egyes kínai exportáló gyártók Unióba irányuló exportjának volumenével. Az összehasonlítás azt mutatta, hogy a terméktípusok túlnyomó többségét reprezentatív mennyiségben értékesítették Törökországban (10).

(44)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy az analóg országbeli gyártók esetében a hasonló termék belföldi piacon értékesített egyes típusai az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően szokásos kereskedelmi forgalomban értékesítettnek tekinthetők-e. A rendes érték alapja – függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek voltak-e, vagy sem – az egyes terméktípusok tényleges belföldi ára, ha a terméktípusnak a számított termelési költséggel megegyező, vagy azt meghaladó nettó áron értékesített volumene meghaladja e terméktípus teljes értékesítési volumenének 80 %-át, és amennyiben e terméktípus értékesítési árának súlyozott átlaga a termelési egységköltséggel megegyezik vagy azt meghaladja. A vizsgálat azt mutatta, hogy a teljes török értékesítés 0,01 %-a alatti részt kitevő hat terméktípus kivételével gyakorlatilag valamennyi értékesítés nyereséges volt.

(45)

Végezetül a Bizottság azonosította azokat a terméktípusokat, amelyeket a Kínai Népköztársaságból az Unióba exportáltak, de a török belföldi piacon nem értékesítettek, és az alaprendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdése alapján meghatározta a rendes értéket. Ezen terméktípusok rendes értékének megállapításához a Bizottság az analóg országbeli gyártó által gyártott leghasonlóbb terméktípusok átlagos termelési költségéhez hozzáadta az analóg országbeli gyártó által a hasonló termék belföldi – a felülvizsgálati időszak folyamán szokásos kereskedelmi forgalom keretében megvalósult – értékesítéseivel elért összegek súlyozott átlagának megfelelő értékesítési, általános és adminisztratív költségek (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint nyereség észszerű összegét.

(46)

A mintába felvett négy exportáló gyártói csoport az Unióba vagy független vevőknek közvetlenül, vagy kereskedőként eljáró kapcsolt vállalkozásokon keresztül exportált.

(47)

Ha az exportáló gyártók (11) az érintett terméket közvetlenül az uniós független vevőknek exportálták, az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba irányuló exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt.

(48)

Ha az exportáló gyártók az érintett terméket kapcsolt vállalkozásokon (12) keresztül exportálták az Unióba, az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban az exportár az importált termékek független vevőnek első alkalommal történő értékesítésekor fizetett ár volt. Ezért az árkiigazítás a kapcsolt kereskedő SGA-költségeinek és egy észszerű nyereségnek a levonásával történt.

(49)

A Bizottság a rendes értéket és a mintába felvett exportáló gyártók exportárát gyártelepi paritáson hasonlította össze. Amennyiben a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében szükséges volt, a Bizottság a rendes értéket és/vagy az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban kiigazította az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében.

(50)

Az analóg országbeli gyártó belföldi árai tekintetében kiigazításokra a belföldi szállítási költségek, hitelköltségek, kezelési költségek, csomagolási költségek és jutalékok vonatkozásában került sor. A mintába felvett exportáló gyártó exportárai esetében a kiigazítás a szállítási, biztosítási, kezelési, hitelezési költségek, a bankköltségek, a csomagolási költségek, importterhek, vámok és jutalékok vonatkozásában történt.

(51)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a mintába felvett minden együttműködő csoport esetében a hasonló termék minden egyes típusára vonatkozó, analóg országbeli rendes értékének súlyozott átlagát összehasonlította az érintett termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(52)

Ez alapján a súlyozott átlagú dömpingkülönbözetek a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(53)

A Bizottság megállapította, hogy a kínai exportáló gyártók (noha az eredeti vizsgálatnál kisebb nagyságrendben) a felülvizsgálati időszak alatt továbbra is dömpingáron exportáltak alumíniumkerekeket az Unióba.

(54)

A Bizottság elemezte továbbá, hogy az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén valószínű-e a dömping folytatódása. Ezen elemzés során megvizsgálta a kínai termelési kapacitást és szabad kapacitást, a kínai exportőrök más piacokon tanúsított magatartását, a kínai belföldi piac helyzetét és az uniós piac vonzerejét.

(55)

A 2012/2013. évi globális és kínai gépjárműkerék-gyártó ágazati jelentés becslése szerint a teljes rendelkezésre álló kínai alumíniumkerék kapacitás 180 millió volt, amelyből csak 120 milliót értékesítenek, ez 2012. végén 60 millió kerék szabad kapacitást (13) jelentett.

(56)

A 21 együttműködő kínai exportáló gyártó teljes bejelentett termelési kapacitása 91 804 845 egységet tett ki, és átlagos bejelentett kapacitás-kihasználási rátájuk 87 %, amely mintegy 12 millió egységnyi szabad kapacitást jelent.

(57)

Ezek a számadatok azonban csak Kína teljes termelési és szabad kapacitásának egy részét képviselik. A 21 együttműködő vállalaton túl a vizsgálat legalább 67 (14) – de egyes források szerint valószínűbb, hogy több száz (15) – további, Kínában működő alumíniumkerék-gyártót azonosított. E vállalatok közül 28 esetében a Bizottság talált egyes nyilvánosan hozzáférhető adatokat termelési kapacitásaikról (16). A fennmaradó 39 vállalat esetében nyilvánosan elérhető adatok nincsenek, de a vizsgálat megállapításai arra utalnak, hogy kapacitásuk évi 300 000–6 millió egység közötti (17).

(58)

A 21 együttműködő vállalat termelőbázisainak átlagos termelési kapacitása évi 4,3 millió egység. A nyilvánosan elérhető információkkal lefedett további 28 vállalat átlagos termelési kapacitása évi 1,8 millió egység. A fennmaradó 39 vállalatra az 1,8 milliós átlag alkalmazásával a Bizottság 121 millió egység további termelési kapacitást kapott. Tekintve, hogy ezek a vállalatok a vizsgálatban nem működtek együtt, szabad kapacitásuk ismeretlen. A legjobb elérhető adatokat felhasználva, és a 2012/2013. évi globális és kínai gépjárműkerék-gyártó ágazati jelentésben megadott 70 %-os kapacitás-kihasználási rátát véve (18) a Bizottság további 36 millió szabad kapacitást kapott. A 12 millió és 36 millió egységet összeadva a Bizottság megállapította, hogy Kína éves szabad alumíniumkerék-termelési kapacitása legalább 48 millió egység.

(59)

Egy érdekelt fél állítása szerint a kínai termelési kapacitások kihasználtsága teljes. A felek beadványukban a mintába felvett három exportáló gyártói csoport kitöltött kérdőíveire, illetve a CCCME előadására hivatkoztak. Az érdekelt felek szerint ezek igazolják, hogy Kínában szabad kapacitások nincsenek.

(60)

Ezen állításra reagálva meg kell jegyezni, hogy a kérdőívek (ellenőrzés után korrigált) adatait a rendelkezésre álló szabad kapacitások meghatározásakor megfelelően figyelembe vették. Amint a fenti (57) preambulumbekezdésben már kifejtésre került, a mintába felvett csoportok adatai azonban az egész ország termelési kapacitásainak csak egy részét képviselik. A Kína egészére vonatkozó teljes kapacitás és kapacitás-kihasználtsági arányok meghatározása a rendelkezésre álló adatok alapján történt, a fenti (57) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint. A CCCME előadásának adatai nem megalapozottak, mivel forrásként csak a „Kínai Autógyártók Szövetsége” került feltüntetésre, de nyilvánosan hozzáférhető információkra konkrétan nem hivatkozik. Ezért a Bizottság az állítást elutasította.

(61)

A közzététel után ez az érdekelt fél azt állította, hogy a Bizottság jelentősen eltúlozta a Kínai alumíniumkerék-kapacitást, a kihasználtsági arányt pedig alulbecsülte. Az érdekelt fél állította különösen, hogy figyelemmel a kínai gazdasági ágazat együttműködésének magas fokára és az együttműködő exportáló gyártók tekintetében alkalmazott mintavételre, a Bizottságnak a kínai termelési volumenek és szabad kapacitások meghatározásakor kizárólag az együttműködő exportáló gyártók és a CCCME által megadott adatokra kellett volna hagyatkoznia. Mindemellett a Bizottságnak a mintába felvett vállalatokra vonatkozó megállapításokat extrapolálnia kellett volna, és így 99 %-os kapacitás-kihasználtsági arányt kellett volna használnia az eredeti berendezések piaci szegmensére és 90 %-os kapacitás-kihasználtsági arányt a teljes kínai alumíniumkerék-ágazatra. Ezen túlmenően egy másik érdekelt fél kérte a Bizottságtól annak pontosítását, hogy konkrétan miként értékelte a szabad kapacitást az eredeti berendezések piaci szegmensében.

(62)

Továbbá egy érdekelt fél állította, hogy a kínai országos alumíniumkerék-termelés meghatározásához a Bizottságnak a CCCME által megadott adatokra (175 millió egység) kellett volna hagyatkoznia, amelyek összhangban állnak az (55) preambulumbekezdésben említett ágazati jelentésben szereplő 180 millió egységgel. Az érdekelt fél állította továbbá, hogy a Bizottság soha nem kérte fel a CCCME-t pontosításra a termelési kapacitás és a kihasználtsági arányok tekintetében megadott információkkal kapcsolatban.

(63)

Ugyanez az érdekelt fél állította azt is, hogy nem voltak megbízhatóak a Bizottság által azonosított nem együttműködő gyártók részéről a kapacitásra vonatkozóan nyilvánosan elérhető adatok. Ezen túlmenően az érdekelt fél vitatta a logikai alapját annak, hogy a Bizottság 1,8 millió egység kapacitást feltételezett azon nem együttműködő vállalatokra, amelyekre adatok nem voltak elérhetőek. És végezetül az érdekelt fél állította azt is, hogy megalapozatlan és az uniós piaci jelentőség tekintetében túlságosan tág a szabad kapacitás becsléséhez használt 70 %-os kapacitás-kihasználtsági arány.

(64)

A Bizottság ezekre az állításokra reagálva megjegyezte, hogy a mintába felvett exportáló gyártók ellenőrzött adataira, illetve az együttműködő vállalatok által megadott adatokra támaszkodott. A fenti (56) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság az együttműködő vállalatok szabad kapacitását az általuk megadott adatokból számította ki, és 12 millió egységnyi szabad kapacitást és 87 %-os kapacitás-kihasználtsági arányt (19) kapott. Hasonlóképpen az együttműködő vállalatok által megadott termelési volument, azaz 91 804 845 egységet használta fel.

(65)

Ugyanakkor az (57) preambulumbekezdésben szerepel, hogy ezek a számadatok Kína teljes termelési és szabad kapacitásának csak egy részét képviselik. A mintába felvett négy csoport összesített termelési volumene a becsült teljes kínai termelési volumennek csak 33 %-át teszi ki (20). Emiatt és egy átfogó kép kialakítása érdekében a Bizottságnak meg kellett vizsgálnia a Kína egészére elérhető adatokat. Ebben a vonatkozásban meg kell jegyezni, hogy az érdekelt fél állításával szemben a CCCME-t értesítették arról, hogy a kínai termelési kapacitásra és kapacitás-kihasználtsági arányra vonatkozó adatait nem lehetett figyelembe amiatt, mivel azokat bizonyítékok nem támasztották alá. A CCCME megkapta a lehetőséget igazoló bizonyítékok benyújtására, ezzel azonban nem élt. Ezért fenn kell tartani azt a következtetést, hogy a CCCME által a kínai termelési kapacitásokra és kapacitás-kihasználtsági arányokra vonatkozóan megadott adatok nem használhatóak fel.

(66)

Nem fogadható el az az igény sem, hogy hogy a számos nem együttműködő vállalatra a mintába felvett négy csoport kapacitás-kihasználtsági arányait kellene használni. Először, észszerű az a feltételezés, hogy a nagyobb gyártói csoportok (amelyek a mintát alkotják) lényegesen magasabb kapacitás-kihasználtsági aránnyal működnek, mint a kisebb gyártók, amelyek a nem együttműködő vállalatok zömét kiteszik (21). Másodszor, a mintába felvett négy csoportra megállapított 2012-es kapacitás-kihasználtsági arányok (89 %) jelentősen meghaladták a 2012/2013. évi globális és kínai gépjárműkerék-gyártó ágazati jelentésben ugyanerre az időszakra adott országos becslést (ami 70 %). A két számadat közötti eltérés jelzi, hogy a mintába felvett négy csoportra vonatkozó adatok – annak ellenére, hogy azok elfogadásra és vállalati szintű következtetésekhez felhasználásra kerültek – nem tekinthetők Kína fennmaradó része tekintetében reprezentatívnak.

(67)

A (61) preambulumbekezdésben szereplő állításra válaszul pontosításra kerül, hogy a termelési kapacitások és kapacitás-kihasználtsági arányok nem határozhatóak meg külön az eredeti berendezések és az utángyártott berendezések piaci szegmense vonatkozásában. Az eredeti és az utángyártott kerekeket gyakran ugyanazok a gyártók gyártják, és ugyanazokkal a gépekkel állíthatóak elő, ami lehetetlenné teszi a vonatkozó számadatok elkülönítését. Ez megerősítést nyert az eredeti vizsgálatban is, ahol a termelési kapacitás és kapacitáskihasználás meghatározása egyaránt a két szegmens elkülönítése nélkül történt (22).

(68)

A Bizottság gondosan elemezte az azonosított nem együttműködő vállalatok kapacitására vonatkozó nyilvánosan elérhető információkra vonatkozóan benyújtott állításokat és igazoló bizonyítékokat. Ennek következtében az érdekelt fél állítása 11 vállalat tekintetében került elfogadásra (23). Ezért a nyilvánosan elérhető információkkal lefedett most már 31 vállalat átlagos éves termelési kapacitása 1,67 millió egység. Ezt az átlagot a fennmaradó 28 vállalatra extrapolálva az azonosított nem együttműködő vállalatok becsült teljes kapacitása elérte a 98,4 millió egységet. Hozzáadva ezt az együttműködő vállalatok termelési kapacitásához (91,8 millió), az éves kínai termelés legalább 190 millió egység. Az eredmények az alábbi táblázatban láthatók.

1. táblázat

(69)

Fontos azonban megjegyezni, hogy az azonosított nem együttműködő vállalatok listája nem tekinthető teljesnek. Az (57) preambulumbekezdésben említettek szerint, nyilvános források alapján mintegy 110 olyan kkv-kerékgyártó van, amelyek exportorientáltak, ami azt jelenti, hogy vannak olyanok is, amelyek csak a belföldi piacra szállítanak. Némelyek elismerten olyan kis méretű, alacsony kapacitású gyártók, amelyek nehezen azonosíthatóak. De ennek ellenére is egyértelmű, hogy a 190,2 millió egység a jelenleg Kínában megtalálható éves termelési kapacitások legalacsonyabb mértékének becslése.

(70)

A (63) preambulumbekezdésben szereplő második állítással kapcsolatban a Bizottság megjegyzi, hogy az átlagos termelési szintnek az érdekelt fél által benyújtott információk alapján történő módosításával a korábban a Bizottság által felhasznált forrás megbízhatóságára vonatkozó észrevétel megválaszolásra került. Ezen túlmenően fontos kiemelni, hogy a Bizottság – a 21 együttműködő vállalat átlagos termelési kapacitásának (4,3 millió) vagy a mintába felvett négy csoport átlagos kapacitásának (15 millió felett) extrapolálása helyett – konzervatív megközelítést alkalmazott a 31 vállalatnál megállapított átlagos kapacitásszintnek azon vállalatok valószínű termelési kapacitásának megbecsléséhez történő felhasználásával, amelyekre nyilvánosan elérhető információk nincsenek.

(71)

Végezetül az érdekelt félnek a nem együttműködő vállalatok 70 %-os becsült kapacitáskihasználásának megbízhatóságára vonatkozó észrevételre a válasz a fenti (66) és (67) preambulumbekezdésben már szerepel. Ezen túlmenően, a 2012/2013. évi globális és kínai autóipari jelentést – a 70 %-os kihasználási arány forrását – illetően meg kell jegyezni, hogy a Bizottságnak nincs hozzáférése a teljes jelentéshez, annak a szükséges adatokat tartalmazó vezetői összefoglalója nyilvánosan hozzáférhető. A jelentést a „Research in China” elnevezésű kutató szervezet tette közzé (24). A fél állítása elutasításra került.

(72)

Ezért a fenti (58) preambulumbekezdésben ismertetett módszertan követésével a Kínában rendelkezésre álló becsült szabad kapacitás évi 42 millió egység körül van.

(73)

Más megközelítéssel még magasabb becsült szabad kapacitás adódik. A felülvizsgálati időszak teljes becsült kínai termeléséből (190 millió (25)) levonva a 2015. évi belföldi értékesítés becsült nagyságát (mintegy 57 millió egység (26)) és Kína felülvizsgálati időszak alatti globális exportját (a becslések szerint 73,5 millió egység (27)), körülbelül 60 millió egység egyesített szabad kapacitást és készletet kapunk (28).

(74)

További észrevételek hiányában a Bizottság megállapította, hogy Kínában az éves szabad kapacitás valahol a 42–60 millió egység közötti tartományba tehető. Még az alacsonyabb becslés is megfelel csaknem a teljes uniós termelés 84 %-ának (a felülvizsgálati időszakban csaknem 50,5 millió egység) és az uniós felhasználásnak (felülvizsgálati időszakban 70 millió) 60 %-a, ami jelentősnek minősül.

(75)

Kína jelentős mennyiségű alumíniumkereket exportál az Unión kívüli harmadik országokba, különösen az USA-ba, Japánba, Mexikóba, Kanadába és Indiába (29). Ugyanez érvényes a négy együttműködő csoportra. E piacra irányuló exportvolumenük a felülvizsgálati időszak alatt harmadik országokba irányuló teljes exportjuk csaknem 89 %-át lefedi.

(76)

A Bizottság terméktípusonként összehasonlította a négy együttműködő csoport felülvizsgálati időszak alatt harmadik országbeli piacokon elért átlagárát az uniós piacokon ugyanezen időszakban elért árral, levonva az egyébként fizetendő dömpingellenes vámokat. Az összehasonlítás a piactól függően vegyes képet mutatott.

(77)

Az USA piacán kialakult helyzet (ez teszi ki a mintába felvett négy csoport felülvizsgálati időszak során harmadik országokba irányuló exportjának csaknem 51 %-át) azt jelzi, hogy a terméktípusok mintegy fele (amely az USA-beli eladásaik mintegy 25 %-át adja) az USA piacán, a másik fele pedig az uniós piacon drágább (30). Ez azt jelzi, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a jelenleg az USA-ba (31) szánt egyes exportvolumenek (azok, amelyek árai alacsonyabbak az uniós piaci áraknál) valószínűleg az Unióba kerülnének átirányításra.

(78)

A Kínából Kanadába, Indiába, Japánba és Mexikóba irányuló export (a felülvizsgálati időszak alatt együttesen a mintába felvett négy kínai csoport teljes exportjának durván 40 %-át teszi ki) esetében az átlagos eladási ár az ezen országokba exportált teljes mennyiség mintegy 22 %-át kitevő terméktípusok esetében alacsonyabb volt, mint az Unióban elért eladási árak (32). Ez az intézkedések lejárata esetére ugyancsak a kínai exportnak valószínűleg az Unió felé irányítására utal. Különösen valószínű az Indiából történő átirányítás, mivel ez az ország 2015 májusában – a felülvizsgálati időszak közepén – végleges dömpingellenes intézkedéseket vezetett be.

(79)

Egy érdekelt fél állította, hogy az uniós piac korlátozott vonzereje nem támasztja alá azt, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetében a kínai import valószínűleg átirányításra kerülne. Az érdekelt fél összehasonlította a mintába felvett két csoport Unióba irányuló exporteladásainak átlagos árait a világ többi részébe irányuló export átlagos áraival, azt igazolva, hogy az árak a világ többi részén magasabbak. Ezen túlmenően az érdekelt fél a mintába felvett egyik csoport vonatkozásában ár-összehasonlítást végzett 15 terméktípus esetében az EU-ba és a világ többi részébe irányuló export között.

(80)

Ezen állításra reagálva fontos kiemelni, hogy az átlagos árszintek összehasonlítása nem veszi figyelembe a terméktípusok közötti árkülönbségeket. Kína elismerten nagyobb kerekeket exportál legnagyobb kiviteli célpontjába, az USA-ba. Ezen túlmenően a világ többi részére történő eladások összevonása sem helyes, mivel elegyíti az egyes export-célállomások eredményeit. Ugyanez érvényes a mintába felvett négy exportáló gyártó egyike vonatkozásában konkrét terméktípusokra elvégzett összehasonlításra.

(81)

Másfelől a Bizottság által végzett összehasonlítás a mintába felvett mind a négy exportáló gyártói csoport ellenőrzött adatain alapul. Az összehasonlítás terméktípus szintjén és a különféle rendeltetési piacokra külön-külön történt. Emiatt a Bizottság által alkalmazott, a (76)–(78) preambulumbekezdésben kifejtett módszertan megbízhatóbbnak és pontosabbnak tekinthető. Ebből következően az érintett fél állítását a Bizottság elutasítja.

(82)

A közzétételt követően egy érdekelt fél azzal érvelt, hogy a Bizottság észszerűtlenül hangsúlyozta az uniós piac többi export-célállomáshoz képesti vonzerejét. Az érdekelt fél állította különösen, hogy a Bizottság által típusonként végzett összehasonlítás elfedi, hogy ténylegesen a mintába felvett csoportok USA-ba irányuló eladásainak csak mintegy 25 %-a olcsóbb, mint ugyanazon terméktípus Unióba irányuló exportjának eladási ára. Az érdekelt fél érvelése szerint az USA-ba (vagy éppen bármely más országba) irányuló exporteladásokat egészében, azaz valamennyi terméktípust egybevéve kell értékelni. Ennek az az oka, hogy a kínai gyártók az ügyfélhűség biztosítása érdekében többféle típusú alumíniumkereket kínálnak. Az érdekelt fél indokolása szerint ez azt jelentené, hogy az a tény, hogy egy adott típusú alumíniumkereket Kínából alacsonyabb áron szállítanak az USA-ba, mint az Unióba, nem jelenti azt, hogy ez átirányításra kerülne, amennyiben a kínai beszállítóknak „teljes termékportfóliót kellene valamennyi kiviteli célállomásukra szállítani,” és ezért az említett átirányítás megzavarná a megbízható ellátási láncokat.

(83)

Továbbá az érdekelt fél ár-összehasonlítást végzett valamennyi eladás célállomásonkénti összevonásával, ezzel Japán kivételével minden piacra negatív összegeket kimutatva (azaz a harmadik országbeli piacokon az árak az uniós piaci áraknál magasabbak voltak). Végezetül az érdekelt fél állította, hogy a kanadai, indiai, japán és mexikói piac elemzéséhez a Bizottság eltérő megközelítést követett azzal, hogy a négy célállomásra eladott mennyiségeket magyarázat nélkül összevonta. Az érdekelt fél állította, hogy emiatt azon tények és megfontolások közlése, amelyek alapján a Bizottság a dömpingellenes intézkedéseket ki kívánja róni, nem teszi lehetővé az érdekeltek számára annak megértését, hogy a Bizottság milyen okból hasonlította össze az Unióba és más harmadik országokba irányuló export árát, ez pedig az alaprendelet 20. cikkébe ütközik

(84)

Ezen állításokra reagálva a Bizottság megjegyzi, hogy az általa alkalmazott, típusonkénti összehasonlítás nem fedi el az érintett ügyletek nagyságát. Emellett az USA-ba irányuló érintett eladások volumenét a felekkel közölte, és ezt használta a teljes kínai export USA-ba történő átirányítása valószínű nagyságának számszerűsítésére is. Ezért a Bizottság elutasítja az érdekelt fél azon állítását, hogy a típusonkénti összehasonlítás elfedi, illetve nem veszi figyelembe az érintett ügyletek nagyságát. Nem megalapozott az érdekelt fél további állítása, nevezetesen az, hogy a döntő nem a terméktípusonkénti ár-összehasonlítás, hanem az adott exportpiacra irányuló összes ügyletből származó nyereség, és ezt a vizsgálat megállapítási sem erősítik meg. A Bizottság a vizsgálat alatt a kínai exportáló gyártók és az uniós gyártók vonatkozásában is megállapította, hogy főszabályként a pályázatok kiírása és a szerződések megkötése is konkrét terméktípusonként, nem pedig termékcsoportonként történik. A fentiek alapján a Bizottság fenntartja, hogy a harmadik országbeli exportpiacra történő kínai eladási árak és az uniós piacra történő kínai eladási árak terméktípusonkénti összehasonlítása az uniós piac vonzerejének megbízható jelzője.

(85)

Az érdekelt fél állításával ellentétben a Bizottság nem vonta össze a négy kiviteli célállomás, nevezetesen Kanada, India, Japán és Mexikó elemzését. Minden kiviteli célállomást külön elemzett és csak az egyes országokból valószínűleg átirányításra kerülő mennyiségeket összegezte. (33) Ezért a Bizottság az érdekelt fél ezen állítását elutasította.

(86)

Egy érdekelt fél állította, hogy az eredeti kerekek lényegesen drágábbak, mint az utángyártott kerekek, és ezért a Bizottság tévesen hagyatkozott az utángyártott árakra annak igazolásához, hogy a kínai exportáló gyártók átirányítanák az alumíniumkerekeket az uniós piacra.

(87)

A Bizottság pontosítja, hogy a fél állításával ellentétben az ár-összehasonlításhoz nem csak az utángyártott kerekek eladásaira hagyatkozott, hanem az összes jelentett eladásra, amelyből az utángyártott szegmens csak körülbelül 20 %-ot képviselt. Ezért ezt az állítást a Bizottság elutasítja.

(88)

További észrevételek hiányában a Bizottság fenntartja a mintába felvett négy csoport harmadik országokba irányuló exportjának elemzésével kapcsolatos, a (75)–(78) preambulumbekezdésben kifejtett következtetéseket. Ennek következtében megerősítést nyer, hogy a jelenleg az USA, Japán és India felé irányuló kínai export egy része (a becslések szerint 13,7 millió egység) (34) valószínűleg az uniós piacra kerül átirányításra.

(89)

Figyelemmel a jelentős belföldi értékesítési mennyiségekre, a kínai belföldi piac helyzetének elemzésére is sor került. A rendelkezésre álló információk arra utalnak, hogy a kínai gépjárműpiac növekszik, és az előrejelzések szerint 2020-ig átlagosan évi 8 %-os ütemben fog bővülni (35). Tekintve a gépjárműpiac és a gépjárműkerék-piac közötti szoros kapcsolatot, az utóbbira is ugyanez a növekedési ráta feltételezhető. A bővülés növeli a kínai belföldi piac felvevő kapacitását. Ez a keresletbővülés azonban valószínűleg nem fogja felvenni a rendelkezésre álló szabad kapacitásokat. Az elmúlt években Kína jelentős beruházásokat hajtott végre a keréktermelés területén. Csak a mintába felvett négy csoport önmagában mintegy 16 millió egységgel növelte kapacitását a figyelembe vett időszakban, ami megfelel a kereslet növekedésének.

(90)

A mintába felvett négy csoport átlagos kínai belföldi piaci árszintje (mintegy 35 EUR) lényegesen alacsonyabb, mint az átlagos uniós eladási árak (46,2 EUR). Noha az árkülönbség részben magyarázható az eltérő terméktípusokkal és követelményekkel, ez a jelentős árkülönbség azt jelzi, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezésével az uniós piac a kínai belföldi piachoz képest még vonzóbbá válna. Fontos azt is megjegyezni, hogy a fő exportőrök már kiépítették az üzleti kapcsolatokat az Unióban, ami azt is jelenti, hogy a jelenlegi vámszint változáskor az exportált mennyiségeket gyorsan lehetne növelni.

(91)

A belföldi értékesítés és a kínai piaci viszonyok elemzésének következtetése ezért az, hogy először is a belföldi piac nem képes felvenni a szabad kapacitásokat, másodszor pedig az, hogy a jelentős árkülönbségek miatt valószínű a belföldi értékesítések Unió felé irányítása.

(92)

A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezésével valós veszély az export és belföldi értékesítés jelentős mennyiségének az Unió felé dömpingáron történő átirányítása.

(93)

A közlést követően egy érdekelt fél azt állította, hogy mivel a becsült termelési kapacitás és kihasználási arány hibás, nem helytálló az a megállapítás sem, hogy az alumíniumkerekek iránti kínai belföldi kereslet valószínűleg nem tudja felvenni a rendelkezésre álló szabad kapacitásokat. Az érdekelt fél vitatta az átlagár-összehasonlítás megbízhatóságát is, tekintve, hogy maga a Bizottság állapította meg, hogy az átlagárak összehasonlítása nem veszi figyelembe a terméktípusok közötti árkülönbségeket.

(94)

A termelési kapacitással és kapacitáskihasználási aránnyal kapcsolatos észrevételekkel a fenti 3.1. és 3.2. szakasz foglalkozik. Az észrevételek elemzése után megerősített számadatok nem módosultak olyan mértékben, ami megváltoztatná a fenti (89) preambulumbekezdésben levont következtetést.

(95)

Az a tény, hogy az átlagárak összehasonlítása kevésbé megbízható, mint a terméktípus szintjén történő összehasonlítás, nem változtat azon a következtetésen, hogy az árszintek eltérése a továbbiakban is jelentős. Ez a belföldi piac jelentékeny méretével együtt valóban annak valószínűségét jelzi, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezésével bizonyos eladások az uniós piacra helyeződnek át, akkor is, ha a rendelkezésre álló adatok alapján ez pontosan nem számszerűsíthető. Emiatt a kapott észrevételek nem mondanak ellent a levont következtetéseknek, ezért azokat a Bizottság megerősíti.

(96)

A mintába felvett mind a négy kínai exportáló gyártó esetében megállapítást nyert a felülvizsgálati időszak alatti dömping. Emellett – figyelemmel a Kínában fellelt jelentős szabad kapacitásokra és az uniós piac egyes harmadik országbeli piacokhoz és belföldi piachoz viszonyított vonzerejére, valószínűnek tekinthető, hogy a kínai exportáló gyártók (újra) jelentős mennyiségű dömpingáras alumíniumkerékkel lépnének be az uniós piacra, ha az intézkedések hatályon kívül helyezése megtörténne.

(97)

Az uniós gazdasági ágazat nem esett át jelentős strukturális átalakulásokon az eredeti vizsgálat óta. A hasonló terméket mintegy 50 ismert uniós gyártó állította elő a felülvizsgálati időszak alatt. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(98)

A felülvizsgálati időszakban a teljes uniós termelés becsült mennyisége 50,5 millió egység volt. A felülvizsgálatra vonatkozó kérést támogató vállalatok a felülvizsgálati időszakban a teljes uniós termelés több mint 85 %-át képviselték. A (17) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a mintába felvett uniós gyártók a hasonló termék teljes uniós termelésének több mint 30 %-át képviselték.

(99)

A teljes uniós termelés meghatározása az összes elérhető információ alapján történt, ideértve a felülvizsgálat iránti kérelemben megadott információkat, az összes ismert uniós gyártótól a vizsgálat megkezdése előtt és után begyűjtött adatokat és a mintába felvett gyártóktól kapott adatokat. Az említett információk révén megállapítható volt a vizsgálatban nem együttműködő gyártók termelésének megléte és mértéke.

(100)

Az eredeti vizsgálathoz hasonlóan, és a (28) preambulumbekezdésben említettek szerint a termék eladása két értékesítési csatornán, az eredeti berendezések piaci szegmense és az utángyártott berendezések piaci szegmense számára történt.

(101)

Egyes érdekelt felek megismételték az eredeti vizsgálatban elhangzott állítást, hogy a károkozás elemzésekor meg kell különböztetni egyfelől az eredeti berendezések piacára, másfelől pedig az utángyártott termékek piacára gyártott alumíniumkerekeket. Ezen állítások alapját az a tény képezte, hogy az eredeti vizsgálat idején a kínai import főleg az utángyártott szegmensbe érkezett, miközben az uniós gazdasági ágazat főként az eredeti szegmenst uralta.

(102)

A vizsgálat megállapította, hogy – a (113) és (114) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – úgy tűnt, hogy az eredeti vizsgálat óta a kínai exportáló gyártók az utángyártott szegmensről átváltottak az eredeti szegmensre. Ezért a továbbiakban szükségtelen volt kínai import uniós gazdasági ágazatra szegmensenként gyakorolt hatásának elkülönített elemzése.

(103)

Azonban az eredeti vizsgálatnak megfelelően és az uniós gazdasági ágazat felülvizsgálati időszak alatti helyzet lehető legteljesebb leképezése érdekében egyes kármutatók is külön kerültek elemzésre, a rendelkezésre álló információk alapján; a Bizottság a kár megismétlődésének valószínűsége elemzése során a különböző szegmenseket is figyelembe vette.

(104)

Hivatkozva a (101) preambulumbekezdésben említett állításra, egy érdekelt fél hozzátette, hogy a piacok között az ügyfelek típusa alapján is megkülönböztetést kellene tenni, és állította, hogy az eredeti berendezések piacán az ügyfelek az utángyártott piaci kerékmárkához kötött kerekektől eltérő, más fajtájú termékeket, azaz ún. autómárkához kötött kerekeket vásárolnak. E fél szerint kisebb jelentőségű az a tény, hogy a kerekeket új járművekben való beszerelésre (eredeti berendezésekbe) vagy az eredeti kerekek lecserélésére (utángyártott termékként) értékesítik.

(105)

E fél kérése azon a pontatlan feltevésen alapult, hogy a Bizottság az autógyártók vagy feljogosított forgalmazóik értékesítési csatornáin keresztül értékesített „autómárkához kötött kerekeket” az utángyártott szegmensben történő eladásnak minősítette. A Bizottság azonban az összes „autómárkához kötött kereket” az eredeti szegmensnek történő eladásnak minősítette, tekintet nélkül arra, hogy azokat új járművekbe történő beszerelésre használták fel vagy pedig külön értékesítették, ami megfelelt a fél állításának.

(106)

A figyelembe vett időszak folyamán az uniós felhasználás a következőképpen alakult.

2. táblázat

Uniós felhasználás

(107)

Az uniós felhasználás meghatározása az Eurostat adatai szerint a Kínából és más harmadik országokból érkező behozatal és az uniós gyártók uniós piaci értékesítésének összeadásával történt. Az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítésére vonatkozó adatok a felülvizsgálat iránti kérelemből származnak, és azok kiigazításra kerültek a mintában szereplő uniós gyártók felülvizsgálati időszakra adott válaszaival.

(108)

Az uniós felhasználás a figyelembe vett időszakban folyamatosan és összességében 18 %-kal nőtt, azaz a 2012-es 59,3 millió egységről a felülvizsgálati időszakban 70,0 millió egységre. A felhasználás ezen növekedése az uniós gépjárműgyártás bővülését, és az új autókban az alumíniumkerekek nagyobb térnyerését tükrözi. A felhasználás emelkedő tendenciája jelentős változást tükröz az eredeti vizsgálatban megfigyeltek trendekhez képest, amikor is a felhasználás 16 %-kal csökkent 2006 és az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka (a továbbiakban: vizsgálati időszak) óta, nevezetesen 58,6 millió egységről 49,5 millió egységre.

(109)

Az uniós felhasználás elemzése is az eredeti és utángyártott szegmens szerinti bontásban történt. A mennyiségek és piaci részesedések becslése a mintába felvett exportáló gyártók, az együttműködő analóg országbeli gyártók, a mintába felvett uniós gyártók által és a kérelemben megadott információk alapján történt. Az alábbi táblázat mutatja a felhasználás szegmensenkénti alakulását a felülvizsgálati időszakban, az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakával összevetésben.

3. táblázat

Felhasználás utángyártott és eredeti szegmens szerinti bontásban

(110)

Az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka óta a felhasználás az eredeti szegmensben 88 %-kal, azaz mintegy 35 millió egységről mintegy 65 millió egységre nőtt, miközben az utángyártott szegmensben történő felhasználás csaknem 70 %-kal, mintegy 15 millió egységről mintegy 5 millió egységre csökkent a felülvizsgálati időszakban. Ez azt jelzi, hogy a felhasználás eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka közötti emelkedése teljes egészében az eredeti szegmensben történő felhasználás növekedésének tudható be, miközben az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka óta az utángyártott szegmensbeli felhasználás jelentősen csökkent. Ezért, noha az eredeti szegmens már az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatt is döntő jelentőségű volt, ez tovább erősödött, és a felülvizsgálati időszak alatt a teljes felhasználás 93 %-át tette ki, mindeközben az utángyártott szegmens a teljes felhasználás 7 %-át adta az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában mért 29 %-hoz képest.

(111)

Meg kell jegyezni, hogy az eredeti szegmenst általában erősebb verseny jellemzi, mivel az eladások egy többszereplős nagyobb piacon folynak és több beszállító áll versenyben egymással. E szegmens jelenléte is tartósabb jellegű. A vizsgálat igazolta, hogy azok a gazdasági szereplők, amelyek képesek voltak az eredeti szegmensben megvetni a lábukat, általában ebben a szegmensben maradnak és nem váltanak át egykönnyen az utángyártott szegmensre. Ez az eredeti szegmens ügyfelei pontos és szigorú követelményeinek tudható be, nem csak az alumíniumkerekek minőségét és kialakítását illetően, hanem a megbízható beszállítóként történő működéshez szükséges eljárások és tanúsítások minőségét illetően is. A termékek megvásárlása általában egy tesztelési és folyamatellenőrzési fázist követően történik, és ekkor a vevő és eladó közötti szerződéses kapcsolat több évig is tarthat. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy általában minden egyes eredetiberendezés-felhasználónak több jóváhagyott beszállítója van, és emiatt viszonylag egyszerűen képes váltani közöttük, ha valamelyikük árképzése versenyképesebbé válik.

(112)

A Kínából származó behozatal mennyisége a 2012. évi 3,3 millió egységről a felülvizsgálati időszakban 2,2 millió egységre, azaz 34 %-kal csökkent, ennek meg felelően a figyelembe vett időszakban piaci részesedése 5,7 %-ról 3,2 %-ra – vagyis 2,5 százalékponttal – csökkent. Miközben a behozatal mennyisége és Kína piaci részesedése csökkent, a kínai exportáló gyártók a hatályos intézkedések mellett mégis képesek voltak egy nem elhanyagolható piaci részesedés megtartására. A Bizottság megjegyzi, hogy a kínai behozatal egy (a figyelembe vett időszakban 21 % és 28 % között mozgó) része tekintetében aktív feldolgozási eljárást vettek igénybe és arra nem vonatkoztak a dömpingellenes vámok.

(113)

Ezen túlmenően Kína importvolumenének és piaci részesedésének a felülvizsgálati időszakban történő alakulása becslése (az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakkal összevetve) az eredeti és utángyártott szegmens szerinti bontásban történt, az alábbi táblázatban feltüntetett módon:

5. táblázat

A Kínából származó behozatal és piaci részesedések eredeti és utángyártott szegmens szerinti bontásban

(114)

A kínai importvolumenek szegmens szerint megbontott alakulása követte azt az általános tendenciát, amely szerint a felhasználás az eredeti szegmensben jelentősen nőtt, a (109)–(111) preambulumbekezdésben bemutatott módon. A kínai alumíniumkerekek behozatalának általános csökkenése (lásd a 3. táblázatot) ellenére a kínai exportáló gyártók növelték importvolumenüket az eredeti szegmensben. Konkrétan, az eredeti szegmens importvolumene az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka szerinti 1 183 millió egységről a felülvizsgálati időszakban 1 606 millió egységre nőtt, azaz a kínai exportáló gyártók 0,4 millió egységgel tudták növelni behozatalukat, ami az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakával összevetve 63 %-os emelkedésnek felel meg.

(115)

Összességében az eredeti szegmensben a kínai behozatal felülvizsgálati időszak alatti teljes behozatal 72 %-át adta, miközben az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatt a helyzet fordított volt, és az eredeti szegmensben a kínai behozatal az Unióba történő teljes behozatalnak csak 19 %-át tette ki.

(116)

Az eredeti szegmensbeli eladások növekedése ellenére a piaci részesedés ebben a szegmensben 0,9 százalékponttal csökkent, ami a szegmensen belüli felhasználás nagyobb mértékű emelkedésének tudható be. A kínai import teljes felhasználáson belüli piaci részesedése változatlan maradt, ez ugyancsak az összes felhasználás nagyobb mértékű emelkedésének tulajdonítható.

(117)

A fentiekből következik, hogy a kínai importvolumen összességében történő csökkenése kizárólag az utángyártott szegmensbe történő behozatal csökkenésének következménye. Ténylegesen ebben a szegmensben a kínai import jelentősen, azaz csaknem 90 %-kal csökkent, ami az utángyártott berendezések felhasználásának az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatti 34 %-ról a mostani felülvizsgálat felülvizsgálati időszaka alatti 13 %-ra csökkenésében jelentkezett. Összességében az utángyártott szegmens teljes felhasználásban való részesedése az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatti 10,0 %-ról a mostani felülvizsgálat felülvizsgálati időszaka alatt 0,9 %-ra csökkent.

(118)

A kínai exportáló gyártók utángyártott szegmensről az eredeti szegmensre történő átállása már az eredeti vizsgálat utolsó két évében (azaz 2008-ban és a vizsgálati időszakban, lásd a 964/2010/EU végrehajtási rendelet (89) preambulumbekezdését) megkezdődött. A piaci részesedések csökkenése ellenére a kínai exportáló gyártók az eredeti vizsgálat óta megtartották eladási volumeneiket és ügyfélkörüket is az eredeti szegmensben.

(119)

A Kínából érkező behozatal átlagára először a 2012. évi 40,68 EUR/egységről 2013-ra 36,16 EUR/egységre csökkent, majd 2014-ben visszaállt 39,74 EUR/egységre. A felülvizsgálati időszak alatt tovább nőtt, és elérte a 46,24 EUR/egység szintet. Összességében a 2012 és a felülvizsgálati időszak közötti emelkedés 14 % volt. Ez az átfogó áremelkedés megfelel a globális ártrendeknek, és a nagyobb és kifinomultabb kerekek terjedését jelző általános trendnek

(120)

Az uniós piacon érvényes eladási árak összehasonlítására a mintavételre kiválasztott uniós ágazat árai, illetve az érintett országból a mintába felvett exportáló gyártók importárai között került sor. A mintavételre kiválasztott uniós ágazat vonatkozó eladási árai a független fogyasztók felé érvényesített árak voltak, azt szükség szerint kiigazítva az EXW (gyártelepi paritás) szintjére, vagyis kizárva abból az uniós szállítási költségeket, és levonva az engedményeket és a visszatérítéseket.

(121)

Ezeket az árakat összevetették a mintába felvett kínai exportáló gyártók által alkalmazott árakkal, beszámítva a nettó engedményeket, és szükség szerint kiigazították CIF uniós határparitáson, megfelelően figyelembe véve a behozatal utáni költségeket.

(122)

A behozatali CIF-árakat a vonatkozó vámmal és a dömpingellenes vámmal megnövelve a mintába felvett exportáló gyártók átlagárai magasabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat eladási árai az uniós piacon, így áralákínálás nem valósult meg. Ugyanez az eredmény született a mintába fel nem vett exportáló gyártók behozatala esetében is.

(123)

Ha a mintába felvett kínai exportáló gyártók importárait a dömpingellenes vámok nélkül vizsgáljuk, azok az uniós gazdasági ágazat eladási árainak átlagban 8,0 %-kal kínálnak alá. Az eredmény még inkább nyilvánvaló az eredeti és az utángyártott szegmens elkülönülő elemzésekor, amikor is az alákínálási különbözet a mintába felvett exportáló gyártók esetében az eredeti szegmensben 8,7 %, az utángyártott szegmensben pedig 12,4 % volt. A mintába fel nem vett exportáló gyártók vonatkozásában az Eurostat adatai alapján átlagosan 7,5 %-os alákínálási különbözet adódna; ez az összehasonlítás átlagok figyelembevétele alapján történt, mivel az Eurostat terméktípusonkénti bontást nem végez.

(124)

Végezetül a Bizottság ár-összehasonlítást végzett az aktív feldolgozási eljárás keretében történt kínai behozatal vonatkozásában is, ami a felülvizsgálati időszak alatt a teljes kínai behozatalnak 20,6 %-át adta. Ez az ár-összehasonlítás az aktív feldolgozási eljárás keretében történt kínai import átlagárai (az Eurostat adatai alapján, mivel a mintába felvett exportáló gyártók nem számoltak be az aktív feldolgozási eljárás keretében történt uniós eladásokról) és a mintába felvett uniós gyártók felülvizsgálati időszak alatti átlagos eladási árai között történt. Ennek eredményeként 7,6 %-os átlagos alákínálási különbözet adódott. Ez az összehasonlítás átlagok figyelembevétele alapján történt, mivel az Eurostat a (123) preambulumbekezdésben említettek szerint terméktípusonkénti bontást nem végez. Ezen túlmenően aktív feldolgozási eljárás keretében érkezett teljes importvolumen igen alacsony volt, a felülvizsgálati időszakban a teljes uniós felhasználásnak csak 0,6 %-át adta.

(125)

Egy érdekelt fél állította, hogy az utángyártott szegmensnek eladott alumíniumkerekek árai általában lényegesen alacsonyabbak, mint az eredeti szegmensnek eladott alumíniumkerekekért felszámított árak. Ezen túlmenően ez a fél azt is állította, hogy az eredeti szegmensben megfelelő ár-összehasonlítást csak „pályázati szinten” lehet végezni, amely esetben általában alákínálás nincsen, még a dömpingellenes vám levonása után sem.

(126)

Az egyes pályázatok válogatott adatai nem helyettesíthetik a Bizottság teljes adatsor alapján végzett elemzését, azaz a típusonkénti ügyleti eladási listákat és ár-összehasonlításokat. Az említett összehasonlítás a ténylegesen lezajlott ügyletekre vonatkozó lehető legnagyobb számú adatot tükrözi. A (123) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a mintába felvett exportáló gyártók és az uniós gyártók teljes adatkészlete alapján végzett elemzés 8,7 %-os alákínálást jelzett az eredeti szegmensben és 12,4 %-ost az utángyártott szegmensben, ami megerősítette a dömpingellenes vámok hiányában az alákínálás fennállását mindkét szegmensben. Ezt az érvelést ezért a Bizottság elutasítja.

(127)

A közlés után ugyanez a fél kérte a Bizottságtól annak pontosítását, hogy miként biztosította a kínai belföldi eladások, az Unióba irányuló export és a harmadik országokba irányuló export árainak összehasonlíthatóságát. A Bizottság a módszertant a fenti (123) és (126) preambulumbekezdésben fejtette ki.

(128)

A figyelembe vett időszakban az egyéb harmadik országokból az Unióba irányuló behozatal folyamatosan, a 2012-es 13,2 millió egységről a felülvizsgálati időszakban mintegy 17,9 millió egységre, azaz 35 %-kal nőtt. Mivel az uniós felhasználás csak 18 %-kal nőtt (lásd a (107) preambulumbekezdésben az 1. táblázatot), más harmadik országok megfelelő piaci részesedése kisebb mértékben emelkedett, azaz a 2012-es 22,4 %-ról a felülvizsgálati időszakban 25,6 %-ra, azaz 3,2 százalékponttal nőtt.

(129)

A Kínától eltérő harmadik országokból származó átlagos importárak a kínai importáraknál magasabbak voltak és a figyelembe vett időszakban 10 %-kal nőttek.

(130)

Kína után Törökország a legjelentősebb importőr az Unióba. Törökország importvolumene a 2012-es 6,1 millió egységről a felülvizsgálati időszakban mintegy 9,2 millió egységre, azaz 49 %-kal nőtt. Ez a növekedés piaci részesedésének a 2012. évi 10,4 %-ról a felülvizsgálati időszak alatt 13,2 %-ra, azaz 2,8 százalékponttal történő növekedésében jelentkezett. A Törökországból érkező import átlagára a teljes figyelembe vett időszakban meghaladta a kínai átlagos importárakat, és folyamatosan nőtt, a 2012. évi 45,57 EUR/egységről a felülvizsgálati időszak során 48,50 EUR/egységre, ami 6 %-os növekedésnek felelt meg.

(131)

Törökország figyelembevétele nélkül a harmadik országokból érkező import csak kissé, a 2012-es 12,0 %-ról a felülvizsgálati időszakban 12,4 %-ra nőtt. A figyelembe vett időszak egészében magasabbak voltak a harmadik országból származó import árai a kínai importáraknál.

(132)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság megvizsgált minden olyan gazdasági tényezőt és mutatót, amely befolyásolta az uniós gazdasági ágazat helyzetét.

(133)

A (17) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően az uniós gazdasági ágazatot ért esetleges kár meghatározása érdekében mintavételt alkalmaztak.

(134)

A kár meghatározásához a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a teljes uniós gazdasági ágazathoz kapcsolódó makrogazdasági mutatókat a kérelmező által a felülvizsgálat iránti kérelemben megadott információk és a mintában szereplő uniós gyártók felülvizsgálati időszakra adott válaszai alapján kiigazított adatok alapján értékelte. A kizárólag a mintába felvett gyártókra vonatkozó mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintába felvett uniós gyártók által a kérdőívre adott válaszokban közölt adatok alapján értékelte. Mindkét adatsorról megállapítást nyert, hogy azok reprezentatívak az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete tekintetében.

(135)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység és a dömpingkülönbözet nagyságrendje.

(136)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységnyi költség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(137)

A figyelembe vett időszak során az uniós össztermelés, termelési összkapacitás és teljes kapacitáskihasználás a következőképpen alakult:

(138)

A figyelembe vett időszak alatt a termelés növekedett. Összességében a termelés volumene a 2012-es 44,1 millió egységről a felülvizsgálati időszakban mintegy 50,5 millió egységre, azaz 15 %-kal nőtt. Ez a növekedés az uniós gépjárműgyártás bővülését, és az új autókban az alumíniumkerekek nagyobb fokú használatát tükrözi.

(139)

A termelési kapacitás a 2012-es 49,8 millió egységről a felülvizsgálati időszakban mintegy 55,1 millió egységre, azaz 11 %-kal nőtt.

(140)

A termelési kapacitásnak a termelési mennyiségnél nagyobb növekedése következtében a kapacitáskihasználás a 2012-es 89 %-ról a felülvizsgálati időszakban mintegy 92 %-ra, azaz 3 százalékponttal nőtt.

(141)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult:

9. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(142)

Az értékesítési volumen a 2012. évi 42,6 millió egységről a felülvizsgálati időszakban 49,8 millió egységre, azaz 17 %-kal nőtt, csak kissé elmaradva a felhasználás (107) preambulumbekezdésben ismertetett 18 %-os növekedésétől. Emiatt az értékesítési volumen növekedése, figyelembe véve a felhasználás egyidejű növekedését és az egyéb harmadik országokból érkező import (128) preambulumbekezdésben ismertetett párhuzamos növekedését, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének a 2012-ben fennálló 71,9 %-ról a felülvizsgálati időszakban 71,2 %-ra történő, vagyis a figyelembe vett időszak alatt 0,7 százalékpontos csökkenéséhez vezetett.

(143)

Ezen túlmenően Kína eladási volumenének és piaci részesedésének a felülvizsgálati időszakban történő alakulása becslése (az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakkal összevetve) az eredeti és utángyártott szegmens szerinti bontásban történt, az alábbi táblázatban feltüntetett módon:

10. táblázat

Eladási volumen és piaci részesedések eredeti és utángyártott szegmens szerinti bontásban

(144)

Az eredeti szegmensben történő eladások az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakához képest 62 %-kal nőttek a felülvizsgálati időszak alatt, miközben az utángyártott szegmensben történő eladás az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakához képest kevesebb mint felére csökkent. Az uniós gyártók piaci részesedése az eredeti szegmensben 10,9 százalékponttal (82,3 %-ról 71,6 %-ra) csökkent, a szegmensen belüli felhasználás nagyobb mértékű emelkedése miatt. Az utángyártott szegmensben a piaci részesedés 48,5 %-ról 67,0 %-ra nőtt, a szegmensen belül a piac szűkülése következtében. Összességében az utángyártott szegmensben az uniós gazdasági ágazat teljes felhasználásban való piaci részesedése az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatti 14,3 %-ról a mostani felülvizsgálat felülvizsgálati időszaka alatt 4,7 %-ra esett, miközben az uniós gazdasági ágazat eredeti szegmensbeli teljes felhasználásban való piaci részesedése ugyanebben az időszakban 58,0 %-ról 66,6 %-ra nőtt. A két szegmens alakulása megfelel az uniós piac általános tendenciájának, amely az uniós autógyártás bővülését és az alumíniumkerekek új autókban való nagyobb fokú elterjedését tükrözi, a ((108) preambulumbekezdésben említettek szerint.

(145)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás 18 %-kal növekedett, ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene kisebb mértékben, 17 %-kal emelkedett, ami a piaci részesedés 0,7 százalékpontos csökkenésében jelentkezett.

(146)

A figyelembe vett időszak alatt a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

11. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(147)

Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatottsága a figyelembe vett időszak során összesen 17 %-kal nőtt. Ez megfelel a termelés volumenének a figyelembe vett időszak alatti 15 %-os növekedésének.

(148)

A figyelembe vett időszak alatt az egy munkavállaló által előállított egységek számával mért termelékenység stabil volt, a felülvizsgálati időszakban mindössze 2 %-os enyhe növekedéssel.

(149)

A felülvizsgálati időszak alatt a mintába felvett együttműködő vállalatcsoportok esetében megállapított egyedi dömpingkülönbözetek 8,9 % és 25,9 % között volt (lásd az (52) preambulumbekezdést). A Kínából érkező behozatal mennyisége ennek ellenére 44 %-kal csökkent, ami a felülvizsgálati időszak alatt a kínai piaci részesedés 3,2 %-ot elérő csökkenésében jelentkezett. A (122) preambulumbekezdésben tett megállapítás szerint a felülvizsgálati időszak egészében a kínai importárak átlagosan nem voltak alacsonyabbak, mint az uniós gazdasági ágazat eladási árai az uniós piacon, és emiatt a kínai import árnyomása korlátozott volt. A hatályos dömpingellenes intézkedések ezért kedvező hatást gyakoroltak az uniós gazdasági helyzetére.

(150)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piacon, független vevők részére történt értékesítésekor érvényesített eladási átlagárak a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Eladási átlagárak és egységköltségek

(151)

Az uniós gazdasági ágazat Unión belül független vevőknek felszámított értékesítési egységárának átlaga a figyelembe vett időszakban 12 %-kal nőtt. Ez a növekedés a nagyobb és kifinomultabb kerekek terjedését jelző, a (153) preambulumbekezdésben részletesen ismertetett általános trendet tükrözi.

(152)

A figyelembe vett időszak alatt a termelési egységköltség 9 %-kal növekedett.

(153)

A vizsgálat kimutatta, hogy a költségemelkedés oka főként az alumíniumkerekek műszaki fejlődése, a további gyártási lépéseket igénylő nagy és ún. „fényes kerekek” terjedésével együtt. A vizsgálatból kiderült továbbá, hogy míg a fő alapanyag (alumínium) árváltozásai kihathatnak az egységköltségre, a nyereségességre gyakorolt hatásuk mérsékelt, mivel az alumíniumárakat az eredeti berendezéseket vásárló ügyfelekkel kötött szerződésekben többnyire indexálták.

(154)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos munkaerőköltségei a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

13. táblázat

Munkaerőköltségek

(155)

A mintába felvett uniós gyártók munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltsége 2012 és a felülvizsgálati időszak között kis mértékben, 3 %-kal nőtt.

(156)

Az uniós gazdasági ágazat készleteinek szintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

14. táblázat

Készletek

(157)

A készletek nem tekinthetők releváns kármutatónak, mivel az alumíniumkerekek gyártása főként rendelés alapján történik; a készletek nagysága egy bizonyos pillanatban a már eladott, de még le nem szállított termékekből ered. Ennélfogva a készletek alakulása csupán tájékoztatásul szolgál.

(158)

Összességében a zárókészletek 2 %-kal emelkedtek a figyelembe vett időszakban. A termelés százalékában kifejezett zárókészletek kis mértékben, a 2012. évi 4,5 %-ról a felülvizsgálati időszak alatt 3,9 %-ra, azaz 0,6 %-kal csökkentek.

(159)

A mintába felvett uniós gyártók jövedelmezőségét a Bizottság a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereségben kifejezve állapította meg, a vonatkozó értékesítési forgalom százalékában. A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat nyereségessége folyamatosan nőtt, amely az árak termelési költségek emelkedésénél nagyobb ütemű emelkedését tükrözte, a (150) preambulumbekezdés 12. táblázatában kifejtettek szerint. Így a 2012-es 6,8 %-ról a felülvizsgálati időszakban mintegy 9,9 %-ra, azaz a figyelembe vett időszak alatt 3,1 százalékponttal nőtt.

(160)

Ezen túlmenően a jövedelmezőség elemzése is az eredeti és utángyártott szegmens szerinti bontásban történt. Ezen az alapon az eladások becsült jövedelmezősége az utángyártott szegmensben 13,6 % és az eredeti szegmensbeli eladások becsült jövedelmezősége pedig 9,6 % volt. Meg kell jegyezni, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az utángyártott szegmensben az eladási volumen igen alacsony volt az eredeti szegmenshez viszonyítva, és ezért csak jelentéktelen hatást gyakorolt az átfogó jövedelmezőségre.

(161)

A nettó pénzforgalom az uniós gazdasági ágazat önfinanszírozó képességére utal. A pénzforgalom növekedett a teljes figyelembe vett időszak során. A figyelembe vett időszak alatt a megnövekedett nyereségnek megfelelően a nettó pénzforgalom összességében 52 %-kal emelkedett.

(162)

A figyelembe vett időszakban a beruházások 11 %-kal növekedtek. Az összes beruházásban 2012-ről 2013-ra egy mélypont jelentkezett, egyes 2012-es beruházások befejezéséhez kapcsolódóan. Ezt követően az összes beruházás 2013-ról 2014-re 43 %-kal nőtt, 2014-től a felülvizsgálati időszakig pedig további 8 %-kal. Egyes esetekben a beruházások csak elavult gépek lecserélésében jelentkeztek. A megnövekedett keresletnek – és az elkövetkező évekre előre jelzett keresletnövekedésnek –megfelelően azonban jelentős újkapacitás-beruházásokra is sor került. Végezetül a beruházások azt is szolgálták, hogy ki lehessen elégíteni a műszakilag kifinomultabb, és további megmunkálási és festési kapacitásokat igénylő „fényes kerekek” iránti kereslet növekedését.

(163)

A beruházások megtérülése az állóeszközök könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. A többi pénzügyi mutatóhoz hasonlóan a hasonló termék gyártásához és értékesítéséhez kapcsolódó beruházások megtérülése pozitív volt, ami a jövedelmezőség tendenciáját tükrözi. Összességében a beruházások megtérülése a figyelembe vett időszakban 13 százalékponttal növekedett.

(164)

A tőkebevonási képességgel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a korábbi dömping hatásaiból való felépülés a mintába felvett uniós gyártók hasonló termékre vonatkozó pénztermelő képességének javulása a belső pénztermelés emelkedésén keresztül erősítette pénzügyi helyzetüket. A vizsgálat megállapította, hogy a figyelembe vett időszakban a tőkebevonási képesség összességében javult. Ez viszont lehetővé tette a vállalatoknak a helyettesítő beruházások és a termelési kapacitások növelését célzó beruházások végrehajtását, a (162) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint.

(165)

Figyelemmel a növekvő felhasználásra, az uniós gazdasági ágazat a bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek köszönhetően képes volt a korábbi dömping hatásaiból felépülni, és a felülvizsgálati időszak alatt egészséges gazdasági helyzet volt megfigyelhető. Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálatban az uniós gazdasági ágazat a termelési és eladási volumenek csökkenése formájában jelentős kárt szenvedett, amelynek oka a kínai import részéről érkező árnyomás volt, és ez legkirívóbban a jövedelmezőség csökkenésében jelentkezett.

(166)

A folyó vizsgálatban vizsgált időszakban szinte valamennyi főbb kármutató pozitív tendenciát jelzett. Az uniós gazdasági ágazat növelte eladási és termelési volumenét is. Emelte eladási árait is, az uniós piacon mutatkozó általános áremelkedésnek megfelelően, a költségek növekedésénél nagyobb mértékben. E két (eladási és termelési) volumen és az árak kedvező alakulása kedvezően hatott az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségére. Mindez szinte változatlan piaci részesedések mellett zajlott, azon ténynek betudhatóan, hogy a nagyobb felhasználás más harmadik országokból érkező behozatalnak is kedvezett, de a kínai importáraknál magasabb árak mellett. Ezen túlmenően az uniós gazdasági ágazat növelte beruházásait is, köztük új kapacitásokba, illetve olyanokba, amelyek a „fényes kerekek” iránti növekvő kereslet kielégítését szolgálták.

(167)

A jövedelmezőség a felülvizsgálati időszak alatt a 2012-es 6,8 %-ról 9,9 %-ra nőtt. A figyelembe vett időszak alatt az eladási árak 12 %-kal növekedtek, ugyanakkor az egységköltségek kisebb mértékben, 9 %-kal emelkedtek, és a teljes figyelembe vett időszakban az eladási átlagárak alatt maradt. A termelési volumen 15 %-kal, a termelési kapacitás 11 %-kal és az eladási volumen 17 %-kal nőtt. Mivel a felhasználás emelkedése nagyobb volt – a figyelembe vett időszak alatt 18 %-os – az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése viszont a figyelembe vett időszakban kis mértékben, 0,7 %-kal csökkent. A piaci részesedés a 2012-es 71,9 %-ról 71,2 %-ra változott a felülvizsgálati időszak alatt. A beruházások 11 %-kal nőttek a figyelembe vett időszakban és a befektetések megtérülése a 2012. évi 18,6 %-ról a felülvizsgálati időszakban 31,6 %-ra nőtt. Míg a termelékenység állandó maradt, a foglalkoztatás a termelési és értékesítési volumennek megfelelően, azaz 17 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban.

(168)

Egyes kármutatókat az eredeti és az utángyártott szegmens tekintetében külön is elemzett a Bizottság. A vizsgálat igazolta, hogy az uniós gazdasági ágazat – az uniós piac általános fejleményeivel összhangban – jelentősen emelte eredeti szegmensbeli eladásait és csökkentette azokat az utángyártott szegmensben. A becsült jövedelmezőség az eredeti és az utángyártott szegmensben is pozitív előjelű volt, az utóbbi szegmens eladásainak csökkenése ellenére.

(169)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében.

(170)

A vizsgálat mindazonáltal kimutatta, hogy a kínai behozatal dömpingárakon valósult meg a felülvizsgálati időszak alatt, és valószínűsíthető, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a dömping folytatódni fog.

(171)

mivel az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár, értékelésre került, hogy a Kína elleni intézkedések alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztése esetén a kár megismétlődésének valószínűsége fennáll-e.

(172)

A kár megismétlődésének valószínűsége meghatározásához az elemzés az alábbi elemekre terjedt ki: a kínai termelési kapacitás és szabad kapacitások, az uniós piac vonzereje, a kínai exportáló gyártók exportmagatartása más harmadik országokban, ideértve más harmadik országokban az alumíniumkerekekre bevezetett dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedéseket, a kínai belföldi piaci eladásokat, a kínai importvolumeneket és az uniós piaci árakat, beleértve az aktív feldolgozási eljárás keretében érvényesülőket. Az elemzésben a Bizottság figyelembe vette a figyelembe vett időszak során az uniós felhasználás növekedését és az uniós gazdasági ágazat nyereséges mivoltát.

(173)

Az (55)–(74) preambulumbekezdésben elvégzett elemzés igazolta, hogy Kínában jelentős elérhető szabad kapacitások voltak. A szabad kapacitások becsült szintje 42 és 60 millió egység közé tehető. Az említett szabad kapacitásoknak már az alsó tartománya is lefedi a felülvizsgálati időszak alatti, 50,5 millió egységet kitevő uniós termelés 80 %-át. Ez megfelel továbbá a felülvizsgálati időszak alatti, 70 millió egységet kitevő teljes uniós felhasználás mintegy 60 %-ának.

(174)

A Bizottság a (77)–(78) preambulumbekezdésben igazolta, hogy jelentős volumenű volt a kínai export többek között az USA-ba, Kanadába, Indiába, Japánba és Mexikóba. Az együttműködő exportáló gyártók árszintje a főbb exportpiacokon részben alacsonyabb volt, mint ugyanazon exportáló gyártók uniós árszintje. Ezért összehasonlításban az uniós piac vonzó, mivel a kínai exportáló gyártóknak magasabb nyereségszint lehetőségét kínálja. Ennek alapján tehát erős ösztönző hatás áll fenn ezen kiviteleknek az uniós piac felé irányítására az intézkedések hatályon kívül helyezésének esetében. A felülvizsgálati időszak alatt érintett becsült mennyiségek 14 millió egységet (36) vagy az uniós felhasználás 20 %-át és az uniós gazdasági ágazat termelési és eladási volumenének mintegy 28 %-ának feleltek meg.

(175)

Ezen túlmenően a (89)–(92) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint a kínai belföldi értékesítés vonatkozásában megállapítás nyert először is az, hogy a belföldi piac nem tudja felvenni a kínai szabad kapacitásokat, másodszor pedig az, hogy a jelentős árkülönbségek miatt valószínű a belföldi értékesítések Unió felé irányítása.

(176)

Az uniós autóipar már a felülvizsgálati időszak alatt is vásárolt kínai exportáló gyártóktól és szoros üzleti kapcsolatokat épített ki azokkal. Ténylegesen – amint az a (111) preambulumbekezdésben említést nyert – a kínai beszállítóknak az uniós ügyfelek által meghatározott konkrét műszaki előírásoknak megfelelően kell termelniük. A mintába felvett négy kínai exportáló gyártó csaknem kizárólag az eredeti szegmensbe exportált, ezért teljeskörűen tanúsított beszállítóként már megvetette a lábát a szegmensben.

(177)

Amint azt a Bizottság a (113) preambulumbekezdésben igazolta, a kínai exportáló gyártóktól az eredeti szegmensbe érkező teljes behozatal a felülvizsgálati időszak alatt 1,6 millió egység körül volt. Figyelemmel arra, hogy – amint az a (14) preambulumbekezdésben megállapítást nyert – a mintába felvett kínai exportáló gyártók a felülvizsgálati időszak alatti összes kínai behozatal mintegy 40 %-át adták (azaz mintegy 880 000 egységet), illetőleg arra a tényre, hogy ezek az exportőrök az eredeti berendezések tekintetében tanúsítottak voltak, megállapítható, hogy az eredeti berendezések ágazatában csak a teljes behozatalnak mintegy a fele származott a mintába felvett exportáló gyártóktól, míg a másik felét a mintába fel nem vett vagy nem együttműködő exportáló gyártók hozták be. Így az egyéb olyan kínai exportáló gyártók, amelyekre adatok nem voltak elérhetőek, nagy részben olyan tanúsított gyártók, amelyek jelenleg az Unióban az eredeti szegmensbe exportálnak.

(178)

Ezen az alapon észszerűen vonható le az a következtetés, hogy a kínai szabad kapacitásoknak legalább egy része már rövid távon is elérhető lesz az Unióba történő exporthoz.

(179)

A Bizottság elemezte az egyéb harmadik országbeli piacokra irányuló kínai export árszintjét is annak érdekében, hogy képet alkothasson az uniós piacon az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén kialakuló árszintről. Az egyéb harmadik országbeli piacok árképzését a Bizottság a jövőbeli uniós árképzés megbízható indikátorának tekinti, tekintve az e piacokra exportált nagy és reprezentatív mennyiségeket, amelyekre a bejutás nem volt korlátozott az e a felülvizsgálat során figyelembe vett időszakban. Ezen túlmenően a terméktípusonkénti adatok elérhetőek voltak az együttműködő exportáló gyártóktól. A Bizottság összehasonlította a mintába felvett exportáló gyártók más harmadik országbeli piacokon alkalmazott exportárait az uniós gazdasági ágazat megfelelő terméktípusra vonatkozó eladási áraival. Ez a részletes ár-összehasonlítás feltárta, hogy a felülvizsgálati időszak alatt 7,4 millió egység tekintetében a más harmadik országbeli piacokon elért kínai árak átlagosan mintegy 30 %-kal voltak alacsonyabbak, mint az uniós gazdasági ágazat uniós piacon elért árai. Ez a jelentős árkülönbözet a Kínában elérhető szabad kapacitások magas szintjével együtt erőteljes ösztönző hatást fejt ki a kínai exportáló gyártókra arra, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén exportjukat gyorsan az uniós piacra (vissza)irányíthassák.

(180)

A kínai alumíniumkerék-behozatal ellen már más jelentős piacokon is bevezettek piacvédelmi intézkedéseket, nevezetesen Ausztráliában (dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedéseket) és a közelmúltban Indiában is (dömpingellenes intézkedéseket), ami egyben azt is jelenti, hogy a kínai exportáló gyártók e piacokra való bejutása is korlátozott. Ezen túlmenően a folyó vizsgálatban megállapítást nyert, hogy a dömping a felülvizsgálati időszak alatt is jelentős mértéken folytatódott. Figyelemmel a más harmadik országbeli piacokon tapasztalt hasonló árképzésre nem feltételezhető, hogy a kínai árképzési gyakorlat az uniós intézkedések hatályon kívül helyezésével megváltozna.

(181)

A felülvizsgálati kérelemben megadott információk szerint az uniós piaci helyzetben az intézkedések hatályon kívül helyezésével valószínűleg bekövetkező fejlemények bemutathatóak az egyesült államokbeli helyzet alakulásával, ahol pedig dömpingellenes intézkedéseket nem rendszeresítettek. Az USA-ban a kínai exportáló gyártók 50 % feletti piaci részesedést szereztek, aminek nyomán több mint 20 belföldi gyártó bezárt. Meg kell jegyezni, hogy a fő autógyártóknak vannak gyártóüzemeik és felvásárló szervezeteik az Egyesült Államokban és az Unióban is, azaz ugyanaz a vállalatcsoport mindkét piacon jelen van, és valószínűleg hasonló stratégiát alkalmaz, amikor nagy volumenű nyomott áru kínai importtal szembesül.

(182)

Egy érdekelt fél állította, hogy a kínai elérhető szabad kapacitások csak az utángyártott szegmens alumíniumkerekeit érintik, és hogy nem lenne elérhető szabad kapacitás eredeti kerekekre, amelyek iránt a kereslet növekszik. A kínai eredeti kerekek mennyisége ezért korlátozott lenne, és valószínűtlen, hogy nagy mennyiségeket tudna értékesíteni az uniós piacon, amelyen az eredeti szegmens dominál. Ez a fél egyben megkérdőjelezte, hogy miként került megállapításra az eredeti szegmensbeli kínai szabad kapacitás és mely kínai gyártókat tekintették tanúsítottnak.

(183)

Amint az a (177) preambulumbekezdésben kifejtésre került, az uniós eredeti szegmensbe történő kínai export mintegy 50 %-át a mintába fel nem vett vagy nem együttműködő exportáló kínai gyártók gyártották. Így azon kínai exportáló gyártók, amelyekre adatok nem voltak elérhetőek, nagy részben olyan tanúsított gyártók, amelyek jelenleg az Unióban az eredeti szegmensbe exportálnak. Ezen az alapon megállapítást nyert, hogy a kínai szabad kapacitásoknak legalább egy része már rövid távon is elérhető lesz az Unióba az eredeti szegmensbe történő exporthoz.

(184)

Több kínai exportáló gyártók állította, hogy az a tény, hogy bizonyos terméktípus ára más exportpiacokon alacsonyabb, nem tekinthető ösztönző hatásnak a kínai exportáló gyártók számára arra, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén ezt az exportot az uniós piacra (vissza)irányítsák. Azzal érveltek, hogy a Bizottság a kínai árképzés elemzésekor helytelenül hagyta figyelmen kívül azon terméktípusokat, amelyek esetében a kínai exportőrök más harmadik országbeli piacokon alkalmazott árai magasabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon értékesített azonos típusé, és ennek következtében a potenciális alákínálás mértékét jelentősen túlbecsülte, holott az a valóságban csak 0,45 % lenne. Ezek a felek állították továbbá, hogy a többi exportpiac magasabb hasznot eredményezne, mint az uniós piacra történő export, és a kínai exportőröknek meg kell tartaniuk üzleti kapcsolataikat a kínai belföldi piacon és más harmadik ország exportpiacain. Állították továbbá, hogy a kínai exportőröknek teljes portfóliót kell tudniuk ügyfeleiknek kínálni ezeken a piacokon, és ezért nem állna fenn az ösztönző hatás arra, hogy egyes terméktípusokat az Unióba irányítsanak csak azért, mert az árak az uniós piacon magasabbak. Ezért azt állították, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezésével nem állna fenn a kínai import jelentős növekedésének kockázata.

(185)

Először is a Bizottság (179) preambulumbekezdésben ismertetett elemzésének célja az uniós piacon és más harmadik országbeli piacokon a megfelelő terméktípusokért felszámított árak eltérésének megállapítása volt annak érdekében, hogy képet alkothasson az uniós piacon az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűleg kialakuló árszintről, és nem az alákínálási különbözet meghatározása. Ez az árkülönbözet azt is jelzi hogy a kínai exportáló gyártók az uniós gazdasági ágazat árainál jelentősen alacsonyabb árszinttel, és még mindig a más harmadik országbeli piacok feletti árszinten léphetnek be az uniós piacra. Ez erőteljes en ösztönzi a kínai exportáló gyártókra arra, hogy az uniós piacra exportáljanak, figyelembe véve egyebek mellett a jelentős kínai szabad kapacitásokat is. Másodszor, nem támasztották alá azt az állítást, hogy az exportáló gyártóknak teljes termékportfóliót kell más piacok ügyfeleinek is szállítani. A vizsgálat ezzel szemben azt igazolta, hogy a pályázati eljárások minden terméktípusra külön zajlanak, és az ügyfelek ugyanazt a terméktípust több beszállítótól szerzik be, ami nem támasztja alá azokat az állításokat, hogy egy ügyfélnek jelentős terméktípus-portfóliót kell kínálniuk. Ezért ezeket az állításokat a Bizottság elutasítja.

(186)

Ugyanezek a felek állították azt is, hogy a kínai alumíniumkerekekkel szemben Ausztráliában és Indiában bevezetett piacvédelmi intézkedések irrelevánsak, és hogy a piacvédelmi intézkedések egyes piacokon való meglétéből nem lehet a más piacok esetében érvényesülő árképzési gyakorlatra következtetni, azt csak a megfelelő vizsgáló hatóságok általi vizsgálattal lehet megállapítani. Ezek a felek állították továbbá, hogy a piacvédelmi intézkedéseket a múltbeli vizsgálati időszak adataira hivatkozással szabták ki, és a hatályvesztési felülvizsgálatnak előre tekintő elemzésen kellene alapulnia. Végezetül e felek szerint India és Ausztrália csak kisebb exportpiac lehet a kínai exportáló gyártók számára, és az intézkedések kirovása ellenére az export e célállomásokra változatlan szinten maradt amiatt, mert az adott belföldi gazdasági ágazatok nem rendelkeznek elegendő kapacitással. Ezért ezek a felek azt állították, hogy ezekben az országokban a dömpingellenes intézkedések kirovása nem jelenti azt, hogy ezekről a piacokról az export az Unióba kerülne átirányításra.

(187)

Az állítással ellentétben a Bizottság nem használta fel az ausztrál és az indiai vizsgálatot annak igazolására, hogy a dömping az uniós piacon valószínűleg folytatódna. Mindazonáltal e piacokon a piacvédelmi intézkedések létezése azt jelzi, hogy a piacokhoz való hozzáférés korlátozott. Az export Unióba történő valószínű átirányítását illetően Ausztrália nem szerepelt a becsült mennyiségekben. Indiát illetően, azon tény miatt, hogy a dömpingellenes intézkedéseket csak 2015-ben vezették be, azok pontos hatásának megítélése még túl korai volt. Amint azonban az fentebb is említésre került, valószínű, hogy e mennyiségeknek legalább egy része az uniós piacra átirányításra kerül. Továbbá a felülvizsgálati időszak alatt India volt a kínai exportáló gyártók egyik legnagyobb exportpiaca, ugyanolyan szinttel, mint az ugyanebben az időszakba az Unióba irányuló teljes kínai export, és emiatt az nem elhanyagolható. Ezért ezt az állítást a Bizottság elutasítja.

(188)

Emellett ugyanezek a felek állították, hogy az Egyesült Államokban a dömpingellenes intézkedések hiánya igazolja, hogy a kínai exportáló gyártók ezen a piacon tisztességtelen gyakorlatot nem folytatnak. Ezek a felek állították azt is, hogy a kínai import, illetőleg a más harmadik országokból érkező behozatal egyesült államokbeli növekedése pusztán az ottani piac belföldi gazdasági ágazata elégtelen kínálatához kapcsolódik. Ezek a felek azzal érveltek, hogy bizonyos nagy USA-beli gyártól 2009-es csődje a pénzügyi világválságnak, és nem a kínai importnak volt a következménye. Végezetül az említett felek állították, hogy azon tény ellenére, hogy a fő autógyártóknak vannak gyártóüzemeik és felvásárló szervezeteik az Egyesült Államokban és az Unióban is, azaz ugyanaz a vállalatcsoport mindkét piacon jelen van, nem lenne valószínű, hogy mindkét piacon hasonló stratégiát alkalmaznának a kínai importtal szemben.

(189)

Először is a Bizottság szándéka nem annak megállapítása volt, hogy volt-e tisztességtelen import a kínai exportáló gyártók részéről az Egyesült Államokban. Az egyesült államokbeli helyzet azonban mutatja, hogy a nyomott árú kínai importtal szembesülve a felhasználók beszállítót váltottak és a belföldi gazdasági ág arról a piacról jobbára eltűnt. A vizsgálat megállapította, hogy az uniós intézkedések hatályon kívül helyezésével a kínai import várható árszintje 8–30 %-kal alacsonyabb lenne, mint az uniós gazdasági ágazat aktuális árszintje. Továbbá megállapítást nyert, hogy az uniós piacra irányuló export árai továbbra is jelentősen dömpingelt szinten lennének. Azok az állítások, hogy az egyesült államokbeli belföldi gyártók bezárása és az USA gazdasági ágazatának piaci részesedés vesztése nem a kínai import megugrásához, hanem a pénzügyi válsághoz kapcsolódott, nem nyert alátámasztást és ezért el kellett utasítani. Valójában a kínai exportáló gyártók még gazdaságilag hanyatló helyzetben is képesek voltak arra, hogy egyesült államokbeli piaci részesedésüket növeljék. Ezért, még ha a pénzügyi és gazdasági válságnak volt is hatása az egyesült államokbeli belföldi gyártókra, a nyomott árú kínai behozatal emelkedése jelentősen kiélezte a helyzetet. Ugyancsak nem volt megalapozott az az állítás, hogy ugyanazon autógyártók az egyesült államokbelitől eltérő beszerzési stratégiát alkalmaznak az Unióban, és ezért azt el kellett utasítani. A (181) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a főbb autógyártók az USA-ban és az Unióban is működnek és vásárolnak kerekeket gyártóüzemeik számára, és nincs objektív indok arra, hogy miért alkalmaznának eltérő stratégiát a kínai importra a vámok hatályon kívül helyezése esetében, és a két piacon az árak ugyanazon a szinten vannak.. Ezért a Bizottság fenntartja, hogy az egyesült államok piacának fejleményei szemléltetik az intézkedések hatályon kívül helyezésével valószínűleg bekövetkező uniós piaci helyzetet.

(190)

A (123) preambulum bekezdésben említettek szerint a mintába felvett kínai exportáló gyártók importárai a dömpingellenes vámok nélkül az uniós gazdasági ágazat eladási árainak átlagban 8,0 %-kal kínálnának alá. Az utángyártott és az eredeti szegmens külön elemzésekor eredmény még inkább nyilvánvaló, azaz az alákínálás az eredeti szegmensben 12,4 %, az utángyártott szegmensben pedig 8,7 % lenne. A mintába fel nem vett exportáló gyártók vonatkozásában az Eurostat adatai alapján 7,5 %-os alákínálási különbözet adódna. Az aktív feldolgozási eljárásban történő behozatalt illetően – a (124) preambulumbekezdésben említettek szerint – ugyanilyen nagyságrendű (7,6 %) átlagos alákínálási különbözet került megállapításra. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy – az ugyancsak a (124) preambulumbekezdésben említettek szerint – ez utóbbinak alapját az átlagárak képezik, nem különböztet meg különféle terméktípusokat és csak igen alacsony mennyiséget képvisel, ami a felülvizsgálati időszak alatti uniós felhasználás 0,6 %-a. Ezzel szemben és a (179) preambulumbekezdésben említettek szerint az USA-nak, Japánnak és Indiának, valamint az uniós gazdasági ágazatnak szóló kínai árak különbözete az együttműködő kínai exportáló gyártók által megadott adatokon alapul, és a számítások figyelembe vették a különféle terméktípusokat is. Ezért ezek a számítások pontosabbak és megfelelőbb jelzésnek tekinthetőek a kínai exportáló gyártók által az intézkedések hatályon kívül helyezésével jövőben lehetségesen érvényesítendő árszintekre, mint az aktív feldolgozási eljárás alapján történő behozatal egyszerű átlagokon alapuló árszámítások.

(191)

A fenti tényállás alapján megállapítható, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetében valószínű, hogy a kínai import jelentős volumenben és az uniós gazdasági ágazat árainak jelentősen (8 % és mintegy 30 % között) alákínáló dömpingárakon folytatódna, ami a piacon árleszorító hatást fejtene ki. Valószínű a kínai exportáló gyártók részéről az a stratégia, hogy az uniós piacon az uniós gazdasági ágazat eladási árainál 8 -30 %-kal alacsonyabb áron értékesítenek, mivel ez lehetővé tenné számukra piaci részesedés szerzését az Unióban, amely egy vonzó piac, és ugyanakkor továbbra is magasabb árakon értékesíthetnének, mint az Egyesült Államokban (és más harmadik országbeli piacokon).

(192)

Ennek nyomán az uniós gazdasági ágazat feltehetően termelési és értékesítési volument, illetőleg piaci részesedést is veszít az uniós piacon. Ennek a fejleménynek valószínűleg káros hatása lenne az uniós gazdasági ágazat helyzetére, mivel az ilyen típusú, rugalmatlan költségszerkezetű és magas állandó költségű gazdasági ágazatban a termelés és eladási volumen csökkenése az eladási árak csökkenésével együttesen egyértelműen kedvezőtlenül hat a jövedelmezőségre. Erre sor került az eredeti vizsgálatban, amikor a kínai árszintek 8 %-kal estek, aminek nyomán 3,7 millióról 6,1 millió egységre nőtt a kínai behozatal volumene (ez a piaci részesedés 6,3 % – 12,4 %-os növekedésének felel meg) és az uniós gazdasági ágazatnak jelentős kárt okozott. Akkoriban az uniós gazdasági ágazat a termelés (– 24 %), az eladások (– 21 %) és az árak (– 6 %) csökkentésével reagált, ami kihatott a jövedelmezőségre, és az 3,2 %-ról -5,4 %-ra esett vissza. Az eredeti vizsgálat alatti kínai árcsökkentés megfelel azon alákínálási különbözetnek, amely a felülvizsgálati időszak alatt az együttműködő kínai exportáló gyártók behozatala tekintetében a dömpingellenes vámok levonása után adódik. Tekintve az Egyesült Államok piacára (és más harmadik országbeli piacokra) szóló lényegesen alacsonyabb árszinteket, valószínű, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezésével az árcsökkentés azonban még nagyobb mértékű lenne. A kínai import 15 %-os árcsökkenését feltételező konzervatív forgatókönyv mellett az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségére gyakorolt hatás valószínűleg lényegesen magasabb lesz, mint az eredeti vizsgálatban megfigyelt, és akár 16 százalékpontos esést is jelenthet.

(193)

Néhány érdekelt fél állította, hogy az uniós gazdasági ágazat eredeti vizsgálat alatti helyzetére hivatkozás irreleváns, tekintve a jelentősen megváltozott piaci körülményeket és az uniós kereslet kielégítésére fennálló jelenlegi importszükségletet. Azzal érveltek, hogy az Unióban a kereslet tovább fog nőni és egyre nagyobb mértékben meg fogja haladni az uniós gazdasági ágazat kapacitását. Ezért az import növekedésének lehetséges hatásai nem lennének azonosak az eredeti vizsgálat figyelembe vett időszaka alatti hatásokkal.

(194)

A vizsgálat valóban igazolta, hogy az uniós piac helyzete az eredeti vizsgálat óta megváltozott, különösen a felhasználás mutatott növekvő tendenciát a folyó vizsgálat figyelembe vett időszaka alatt, miközben az eredeti vizsgálat alatt a felhasználás csökkent. Másfelől a vizsgálat azt is igazolta, hogy az uniós gazdasági ágazat növelte és tovább fogja növelni termelési kapacitásait, hogy megbirkózhasson a felhasználás növekvő tendenciájával, ezzel elébe menve az uniós felhasználás és a kapacitások közötti szakadék kialakulásának. Ezen túlmenően, egyes érdekelt felek azon állításai ellenére, hogy az alumíniumkerekek piacát az ügyfelek konkrét műszaki jellemzőkre vonatkozó követelményei viszik előre, a vizsgálat igazolta, hogy a piacon a beszállítók között éles árverseny is folyik. Ezt megerősíti az a tény is, hogy az uniós gazdasági ágazat nem volt képes teljes mértékben kiaknázni a felhasználás növekedését és piaci részesedéseit csak állandó szinten tudta tartani, a figyelembe vett időszakban némi csökkenés mellett. Ez azt mutatja, hogy még növekvő felhasználás mellett is helytelen azt feltételezni, hogy az uniós gazdasági ágazat azt automatikusan teljes mértékben a javára tudja fordítani és teljes kapacitáson lesz képes termelni. Az eredeti vizsgálatban a nyomott árú dömpingelt behozatal bejutott az uniós piacra és átvette az uniós gazdasági ágazat piaci részesedését. Tekintve a megállapított valószínű alákínálási különbözetet (8 és 30 % közötti) és figyelemmel Kína magas szabad kapacitásaira, várható, hogy a nyomott árú import a felhasználás növekedése ellenére nagyon valószínűen átveszi az uniós gazdasági ágazat ügyfeleit és piaci részesedését. Ezért az eredeti vizsgálatra hivatkozás érvényes hivatkozási alap, és a Bizottság a felek erre vonatkozó érveit elutasította.

(195)

Ennek következtében az intézkedések hatályon kívül helyezésekor a nyomott árú kínai import uniós piacra belépését feltételező valószínű forgatókönyv szerint észszerűen várható, hogy az uniós gazdasági ágazat az eredeti vizsgálatban megfigyelthez hasonlóan fog reagálni, azaz a mennyiségekben és az árakban is megmutatkozó hatásokkal. E vizsgálat tényállása alapján valóban megállapítható, hogy az árak valószínű csökkenése (valahol 8–30 % között), a termelési költségek emelkedése (a termelési volumen csökkenése miatt) és az eladási volumen csökkenése (mivel a kínaiak visszaszerzik piaci részesedésüket) a jövedelmezőséget nullszaldóra vagy negatív szintre, és minden esetre az eredeti vizsgálatban célul tűzött nyereség (3,2 %) alá fogja vinni.

(196)

Egy további megfontolás alapját az uniós gazdasági ágazat számára kárt nem okozó árnak a felülvizsgálati időszak alatti átlagos termelési költségei és az eredeti vizsgálatban célul tűzött nyereség alapján történő kiszámításán alapult, a konzervatív forgatókönyv alapján, amely nyereségszint továbbra is észszerűnek tűnik. Ebben a vonatkozásban azonban az uniós gazdasági ágazat állította, hogy a 3,2 %-os nyereségszint nem garantálja a gazdasági ágazat hosszú távú életképességét, és ehelyett azt állította, hogy ebben a tőkeintenzív gazdasági ágazatban az észszerű nyereségszint 10 % lenne. A 3,2 %-os célul tűzött nyereség alapján számított, kárt nem okozó ár átlagban 48,26 EUR/egység. Emlékeztetni kell arra, hogy a kínai exportáló gyártók a vámok hiányában az uniós gazdasági ágazat árainál legalább 8 %-kal, de akár 30 %-kal is alacsonyabb áron tudnak majd értékesíteni. Még ha a kínai import árai csak 8 %-kal csökkennének is, az uniós gazdasági ágazatnak eladási árait a fent meghatározott, kárt nem okozó árnál alacsonyabb szintre kellene csökkentenie ahhoz, hogy versenyben maradhasson az importárakkal, ami megerősíti, hogy a valószínű import árai kárt okozó szinten lennének. Az importárak további csökkenésével a helyzet még drámaibb fordulatot venne, aminek – a harmadik országbeli piacokra szóló kínai árak fenti elemzése szerint – ténylegesen fennáll a valószínűsége.

(197)

Ennek következtében feltehetően esni fog az uniós gazdasági ágazatban a beruházások szintje, ami nem csak a termelési kapacitást befolyásolja, de hátráltatja az uniós gazdasági ágazat technológiai fejlődését is. Ennek nyomán az Unióban gyárbezárásokra kerülhet sor és munkahelyek szűnhetnek meg. Meg kell jegyezni, hogy ezt a helyzetet még hangsúlyosabbá teheti az a tény, hogy a (162) preambulumbekezdésben említettek szerint az uniós gazdasági ágazat már a figyelembe vett időszak során is beruházott a kapacitásbővítésre. A nagyobb telepített kapacitás nyomán bekövetkező értékesítési és termelési volumenvesztés még károsabb hatást fog gyakorolni az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére.

(198)

Az érdekelt felek állítása szerint az uniós piac nem lenne kellőképpen vonzó a kínai exportáló gyártók számára ahhoz, hogy más harmadik országokba irányuló exporteladásaikat az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az uniós piacra irányítsák, és az uniós gazdasági ágazat az intézkedések nélkül is megtartja eladási volumenét és piaci részesedését. A felek ezen az alapon vitatták a kínai import növekedésének az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatását, különösen a beruházások és a munkahelyek megszűnése tekintetében. Azzal érveltek, hogy az uniós gazdasági ágazat állítólagos kapacitáskorlátai miatt megtartja eladási volumenét és nyereségszintjét.

(199)

Ezen állításukat arra alapozták, hogy a kínai exportáló gyártók magasa nyereséget érnének el más harmadik országbeli piacokon és gazdasági érdekük fűződne ahhoz, hogy az említett harmadik országbeli piacokon ügyfeleiket megtartsák. Ezek az állítások bizonyítékkal nem voltak megfelelően alátámasztva és azokat a vizsgálat sem erősítette meg. Az állítással éppen ellenkezőleg, a vizsgálat megállapítási egyértelműen igazolták, hogy az intézkedések nélkül a kínai import valószínűleg visszaállna korábbi szintjére, amint azt részletesebben a (75)–(96) preambulumbekezdés ismerteti. Az említett importra valószínűleg az uniós gazdasági ágazat árai árakon kerülne sor, és az is valószínű, hogy jelentős eladási volumentől fosztaná meg az uniós gazdasági ágazatot, ahogy ezt a későbbiekben a ((200)–(242) preambulumbekezdés ismerteti. E tények alapján az érintett érdekelt fél kapcsolódó állításait el kellett utasítani.

(200)

Nem változna jelentősen a kép a kár megismétlődése valószínűségének az eredeti és utángyártott szegmens tekintetében külön történő elemzésekor, tekintve, hogy a kínai exportáló gyártók egyre inkább átállnak az eredeti szegmensre. Várható, hogy a jövőben is megmarad az eredeti szegmens felé mutató piaci tendencia. Emiatt az is várható, hogy az eredeti szegmensben folytatódik a kínai import bővülése, és ezért a kínai import részéről a legjelentősebb árnyomás is ebben a szegmensben fog jelentkezni. Ennek valószínűleg jelentős hatása lesz az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségére és egészének helyzetére, a (191)–(197) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint.

(201)

Több érdekelt fél állította, hogy nem áll fenn a kínai alumíniumkerék export Unióba való átirányításának veszélye amiatt, hogy az előrejelzések szerint Kínában és globálisan is nőni fog az alumíniumkerekek iránti kereslet. Az említett felek érvelése szerint a kínai belföldi piaci kereslet 2016 és 2020 között a becslések szerint 14 millió egységgel, a globális kereslet pedig 23 millió egységgel fog nőni. Ez képezi azon állítás alapját, hogy a piacok képesek lehet felvenni a kínai szabad kapacitást.

(202)

Az állítások azon a feltételezésen alapulnak, hogy a globális és kínai kapacitások állandósulnak. Mindazonáltal annak jelei mutatkoznak, hogy Kínában és más harmadik országbeli piacokon a gazdasági szereplők a növekvő kereslet kielégítése érdekében termelési kapacitásaikat bővítették. Amint az a (89) preambulumbekezdésben is kifejtésre került, önmagában a mintába felvett négy csoport mintegy 16 millió egységgel bővítette összesített kapacitását a figyelembe vett időszak alatt. Emellett – a (75)–(82) preambulumbekezdésben említettek szerint – a vizsgálat arra derített fényt, hogy az uniós piac a többi fő kínai exportpiachoz képest az árszínvonalat tekintve vonzó a kínai export számára. Ugyanez igaz a kínai belföldi piac esetében is, ahol az átlagos árszínvonal az uniósnál lényegesen alacsonyabb. Ennek alapján a kínai exportőröket jelentős hatások fogják exportjuknak az Unió, és nem más exportpiacok vagy saját belföldi piacuk felé irányítására ösztönözni. Emellett – a (78) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően – India, mint Kína egyik fő exportpiaca 2015 májusában dömpingellenes vámokat vetett ki, és ezért az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén igen valószínű az export Unió felé eltérítése. Ugyanakkor Ausztráliában is dömpingellenes és kiegyenlítő vámokat Kína ellen.

(203)

Mindenesetre a Kínában létrehozott, az (74) preambulumbekezdésben már említett jelentős szabad kapacitások jóval meghaladják a globális kereslet bővülését. Ennek alapján ezeket az állításokat el kellett utasítani.

(204)

Ugyanezek a felek azzal is érveltek, hogy a kínai behozatal árai nem kínáltak az uniós gazdasági ágazat árai alá. Állították azt is, hogy a más exportpiacokra irányuló kínai alumíniumkerekek ára magasabb volt az Unióba irányuló exportáraknál, és az uniós piac emiatt nem vonzó a kínai export számára.

(205)

A (123) preambulumbekezdésben megállapítást nyert, hogy a mintába felvett kínai exportáló gyártók importárai alapján a dömpingellenes vámok figyelmen kívül hagyásával átlagosan 8,0 %-os alákínálási különbözet adódik. A mintába fel nem vett kínai exportáló gyártók vonatkozásában az Eurostat adatai alapján 7,5 %-os átlagos alákínálási különbözet adódott. A (75)–(92) és a (202) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a vizsgálat megállapította, hogy az uniós piac a kínai export számára vonzó. Ezért a Bizottság az állítást elutasította.

(206)

Több fél állította, hogy az érintett termék kínai importja a felülvizsgálati időszak alatt csak korlátozott mennyiségen történt és az uniós piaci jelenléte korlátozott volt. Ennek alapján ezek a felek megkérdőjelezték a Bizottság azon megállapítását, hogy a kínai exportáló gyártók az eredeti vizsgálat óta megtartották ügyfélkörüket is az eredeti szegmensben. Végezetül rámutattak arra, hogy a kínai exportáló gyártók eladási volument és piaci részesedést vesztettek az utángyártott szegmensben és összességében is.

(207)

A fenti állítások önmagukban nem mondanak ellen a Bizottság piaci volumenekkel kapcsolatos megállapításainak. Meg kell jegyezni, hogy ezek az érdekelt felek nem tagadták a vizsgálat azon megállapítását, hogy az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka nőttek az eredeti szegmensben történt eladások. E tendencia alapján az említett érdekelt felek nem adtak észszerű magyarázatot vagy bizonyítékot azon állításuk alátámasztására, hogy a kínai exportáló gyártók az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka óta elvesztették ügyfélkörüket az eredeti szegmensben. Az uniós gazdasági ágazat felülvizsgálati időszak alatti helyzetét a (132)–(169) preambulumbekezdés ismerteti. Mivel megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt lényeges kár nem érte, meghaladott az az állítás, hogy a kínai import nem fejtett ki árnyomást az uniós piacra. Az Unióba irányuló kínai import intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínű alakulását az (54)–(96) preambulumbekezdés elemzi, ezen import valószínű hatását pedig a (191)–(200) preambulumbekezdés. Az érintett felek konkrétumokkal nem támasztották alá átfogó állításukat és különösen azt, hogy a Bizottság elemzésének mely részével (részeivel) nem értenek egyet. Ezért ezeket az állításokat a Bizottság elutasítja. Végezetül azon állítás vonatkozásában, hogy az alumíniumkerekek iránti, előre jelzett kereslet meghaladja az uniós gazdasági ágazat kapacitását, meg kell jegyezni, hogy az intézkedések célja nem az, hogy az uniós gazdasági ágazat számára 100 %-os piaci részesedést garantáljon vagy bármely módon megakadályozza a behozatalt. Ezért ezt az állítást a Bizottság elutasítja.

(208)

Ugyanezen felek állították, hogy az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása és az uniós piaci kereslet közötti szakadék miatt a kínai behozatal növekedése főként más – különösen törökországi – importforrásokkal fog versenyre kelni, különösen amiatt, mert az uniós gyártók egyre inkább átállnak a technológiailag fejlett termékekre, amelyeket Kínában vagy más harmadik országokban állítólag nem gyártanak.

(209)

Ezt azt állítást nem támasztotta alá bizonyítékokkal. Ezzel szemben a vizsgálat igazolta, hogy a kínai gyártók, illetőleg a harmadik országbeli gyártók is gyártanak technológiailag fejlett termékeket. Mindemellett, ahogy a (130) és a (150) preambulumbekezdésben igazolást nyert, a törökországi import átlagára az uniós gazdasági ágazat árai alatt volt, és ezért az uniós gazdasági ágazat ügyfelei számára sokkal erősebb ösztönző hatás állt fenn a kínai beszállítókhoz való visszatérésre, mint a török beszállítók ügyfeleinek. Ezért ezt az állítást a Bizottság elutasítja.

(210)

Ugyanezek a felek azt is állították, hogy Németországba (amely állításuk szerint az Unióban az alumíniumkerekek legnagyobb piaca) irányuló kínai import árai meghaladták a török importárakat, és az Eurostat adatai alapján a kínai árak magasa voltak, mint több uniós tagállam eladási árai. Áradatokat a felülvizsgálati időszakra, 2015-re és 2016. első negyedévére adtak meg. Ennek alapján a felek azt állították, hogy a kínai import nem fejtett ki árnyomást az uniós gazdasági ágazatra. A felek állították továbbá, hogy a kínai import esetében az alákínálási különbözet csökkenő tendenciát mutat, és ennek alapján megállapítható, hogy 2016-an nem lenne áralákínálás vagy alacsonyabb áron történő értékesítés akkor sem, ha a dömpingellenes vámokat az eladási árból levonnák.

(211)

Először is, az alaprendelet 3. cikkének és 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Uniós gazdasági ágazat eladási ár, a kárhelyzet és a kár megismétlődésének valószínűsége elemzésének alapját az uniós piac egészének és az uniós gazdasági ágazat egészének értékelése képezi. Az Unió egyes részeiben uralkodó eladási árak ezért külön-külön nem vehetőek figyelembe. Az érintett felek nem állították és nem is igazolták, hogy az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja feltételei nem teljesülnek.

(212)

Másodszor ezen állítás alapja mindenképpen az átlagos kilónkénti árak összehasonlítása, a terméktípusok közötti eltérések figyelmen kívül hagyásával. Valóban, a (123) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a mintába felvett exportáló gyártók és az uniós gyártók teljes és ellenőrzött adatkészlete alapján végzett elemzés 8,0 %-os alákínálást jelzett.

(213)

Harmadszor az az állítás, hogy 2016-an negatív alákínálási és áron aluli értékesítési különbözet érvényesülne, puszta feltételezéseken alapul és azt semmiféle bizonyíték nem támasztja alá. Ezen állításokat ebből adódóan elutasítják.

(214)

Ugyanezen felek azt is állították, hogy a dömpingellenes intézkedések megszüntetése nem eredményezne káros árnyomást annak alapján, hogy a jövedelmezőség hiánya az uniós gazdasági ágazat esetében a magas költségszintből ered, ami nem függ nyersanyagok árától. Állították továbbá, hogy az uniós gazdasági ágazat termelési költségeinek racionalizálásával képes lenne a célként tűzött nyereség feletti nyereség fenntartására. Ezek a felek állították továbbá, hogy az árak és termelési költségek emelkedése nem köthető az alumíniumkerekek műszaki fejlődéséhez és különösen a nagyobb kerekek és az ún. „fényes kerekek” gyártásához.

(215)

Először is, ahogy a (151) és a (153) preambulumbekezdés említi, a vizsgálat igazolta, hogy az uniós gazdasági ágazat eladási árainak és termelési költségeinek emelkedése főként a nagyobb kerekek és az ún. „fényes kerekek” növekvő térnyeréséhez kapcsolódott. Ez a következtetés a mintába felvett uniós gyártók ellenőrzött adatain alapul. A szóban forgó felek nem nyújtottak ennek ellentmondó bizonyítékot, illetve az ellenőrzött számadatokat sem vitatták Az ilyen irányú állításokat ezért a Bizottság elutasította. Másodszor, az az állítás, hogy az uniós gazdasági ágazat termelési költségeinek racionalizálásával képes lenne a célként tűzött nyereség feletti nyereség fenntartására, egyszerű feltevés és bizonyítékokkal nincs alátámasztva. A vizsgálat feltárta, hogy az uniós gazdasági ágazat hatékony volt amit igazol az a tény is, hogy az alumíniumkerekek méretének és bonyolultságának növekedése ellenére az uniós gazdasági ágazat fajlagos termelékenysége a figyelembe vett időszakban állandó maradt, amint az a 10. táblázatból is látszik. Ezért ezeket az állításokat a Bizottság elutasítja.

(216)

Ugyanezek a felek állították, hogy a nagyobb kerekek és az ún. „fényes kerekek” piacán a kínai alumíniumkerekek gyártói kevésbé versenyképesek, mint az uniós gazdasági ágazat, azon tény miatt, hogy nekik még be kell ruházniuk az ahhoz szükséges gépekbe és berendezésekbe, hogy az ilyen típusú kerekeket nagyobb mennyiségben gyárthassák. Ezért az említett felek állították, hogy a dömpingellenes intézkedések megszüntetése nem érintené az uniós gyártók jövedelmezőségét e sajátos, technológiailag fejlett termékek esetében.

(217)

Először is a vizsgálat igazolta, hogy a kínai exportáló gyártók már a felülvizsgálati időszak alatt is gyártottak nagyobb kerekeket és ún. „fényes kerekeket”. Másodszor, a vizsgálat azt is igazolta, hogy az említett kerekek átfogó értékesítésének emelkedése ellenére azok csak az uniós gazdasági ágazat termelési volumenének kisebb részét alkotják. Végezetül a kínai import uniós gazdasági ágazatra gyakorolt valószínű hatásának értékelése terméktípusok alapján nem lehetséges, mivel az említett elemzés nem tükrözné pontosan az uniós gazdasági ágazat helyzetét a hasonló termék vonatkozásában. Valójában a kárt nem kell minden egyes terméktípusra igazolni. Ezért ezeket az állításokat a Bizottság elutasítja.

(218)

Ugyanezek a felek állították, hogy a kínai exportáló gyártók még a dömpingellenes intézkedések nélkül is olyan árak alapján szabnák meg exportáraikat, amelyeket a piac fel tud venni. Az említett felek állítása szerint ezért valószínű lenne, hogy az említett áraknak esetlegesen csak korlátozott hatása lehetne az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségére.

(219)

Ezt az állítást bizonyítékokkal nem támasztották alá, és nem vették figyelembe a Bizottságnak a kínai exportáló gyártók intézkedések hatályon kívül helyezése esetén lehetséges áralakítására vonatkozóan a (190) és a (191) preambulumbekezdésben tett megállapításait sem. A vizsgálat igazolta, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezésével a valószínű árszint 8–30 %-kal alacsonyabb lenne, mint az uniós gazdasági ágazat eladási árai. Az ezzel összefüggő állításokat ezért a Bizottság elutasította.

(220)

Ugyanezen felek állították, hogy a dömpingellenes intézkedések tisztességtelen versenyelőnyt biztosítanának az uniós gazdasági ágazatnak, amely alsó kategóriás termékei gyártását már eleve kiszervezi a tengerentúlra, ami nem állna összhangban a dömpingellenes intézkedések céljaival.

(221)

A (258) preambulum bekezdésben kifejtettek szerint a vizsgálat feltárta, hogy az uniós gyártók csak elhanyagolható mennyiségű alumíniumkereket importáltak és e behozatalok nem mindegyike származott szükségképpen kapcsolt létesítményekből. Ennek alapján nem bizonyítható, hogy az uniós gazdasági ágazatnak tisztességtelen versenyelőnye lenne a tengerentúli létesítményekkel szemben, ezért ezt az állítást el kellett utasítani.

(222)

Ugyanezek a felek állították azt is, hogy valószínűtlen lenne, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése nyomán a kár megismétlődne, amiatt, hogy a török import piaci részesedés emelkedése és az uniós gyártókhoz képest alacsonya árszintje sem eredményezett ilyen hatást az uniós gazdasági ágazatra.

(223)

Meg kell jegyezni, hogy a török import 6. táblázatban kimutatott átlagos ára 48,50 EUR volt a felülvizsgálati időszak alatt, ami a (196) preambulumbekezdésben említett 48,25 eurós, kárt nem okozó ár felett van. Továbbá ugyanebben a preambulumbekezdésben került kifejtésre az is, hogy a kínai exportáló gyártók a vámok hiányában az uniós gazdasági ágazat árainál legalább 8 %-kal, de akár 30 %-kal is alacsonyabb áron tudnak majd értékesíteni, azaz az aktuális török importáraknál lényegesen alacsonyabb, kárt okozó áron. Ezért a török import uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatása nem tekinthető megbízható mutatónak a kínai import intézkedések hatályon kívül helyezése valószínű hatása tekintetében, és emiatt ezt az állítást el kellett utasítani.

(224)

Ugyanezen felek állították, hogy árai felülvizsgálati időszak alatt átlagos kínai importárak alapján (a dömpingellenes vámok nélkül és a behozatal utáni költségekkel együtt) nem valósult meg a kínai import részéről ár alatti eladás ami azt is jelzi, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kínai import árai nem alakulnának kárt okozó szinten.

(225)

Ezen állítás téves elemzésen alapul. Először is, a felek nem bizonyították a számításban felhasznált, behozatal utáni költségszintet (5,7 %) és bizonyítékot sem csatoltak erre. Másodszor az állítás alapját az átlagárak összevetése képezi, a különféle terméktípusok figyelmen kívül hagyásával. A (123) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint, ha a mintába felvett kínai exportáló gyártók importárait terméktípus szintjén a dömpingellenes vámok nélkül hasonlítjuk össze, azok az uniós gazdasági ágazat eladási árainak átlagban 8,0 %-kal kínálnak alá. Ezért ezt az állítást a Bizottság elutasítja.

(226)

Egy másik érdekelt fél állította, hogy a dömpingellenes vám hatályon kívül helyezése valószínűleg nem vezetne a kár megismétlődésére, azon feltevés alapján, hogy az uniós piacon a eladások főként az eredeti szegmense történnek, ahol a keresletet nem az ár, hanem az formálja, hogy a beszállító képes-e az autógyártó szigorú követelményeit teljesíteni. Ebben a vonatkozásban az említett fél azt állította, hogy ebben a szegmensben a kínai exportáló gyártóknak szabad kapacitása nem lenne. Azzal érveltek, hogy az uniós autógyártók a beszállítók kiválasztásakor szigorú követelményeket támasztanak a műszaki jellemzők, minőség, következetesség, megbízhatóság és közelség tekintetében. Ezért azt állították, hogy a kínai piac szabad kapacitásai az intézkedések hatályon kívül helyezésével nem vihetőek egyszerűen át az Unióba nyomott árakon.

(227)

Más felek hasonló állításokat tettek azzal érvelve, hogy az uniós gazdasági ágazat képes lenne a piac jelentős részét megtartani, mivel a technológiailag fejlett termékek, az ún. „fényes kerekek” esetében minőségi beszállítói hírneve van. Állították, hogy az uniós gazdasági ágazat a harmadik országokból érkező importtal szemben továbbra is előnyt élvezne, különösen a magasabb minőségű eredeti szegmensben.

(228)

A vizsgálat igazolta, hogy már számos kínai exportőr is gyárt nagy méretű és „fényes kerekeket”, és képzettség, minőség, következetesség és megbízhatóság tekintetében az uniós gyártókhoz hasonló színvonalú, és átesett az eredeti szegmensbeli uniós ügyfelek általi tanúsításon. Valójában a kínai exportáló gyártók, köztük a mintába fel nem vett vagy nem együttműködők is, már beszállítanak autógyártóknak uniós és kínai gyáraikban is. Ezért a közelség a tanúsítás, pályázatok vagy műszaki megfontolások tekintetében nem jelent hátráltató tényezőt. Másfelől a közelség kérdése a szállítási határidők tekintetében is könnyen orvosolható logisztikai megoldásokkal, így vámraktározással, és emiatt nem olyan döntő tényező, ami gátolná azt, hogy a kínai import növekedése ismételten kárt okozzon. Ezt az érvelést ezért a Bizottság elutasítja.

(229)

Ugyanez a fél állította, hogy nem lennének elérhető kapacitások Kínában az eredeti szegmensben, és a kínai szabad kapacitások csak az utángyártott szegmens alumíniumkerekeit érintik. Ez az állítás azonban nem volt megalapozott. Ezzel szemben a vizsgálat igazolta, hogy az eredeti és utángyártott szegmensre szánt alumíniumkerekek gyártói ugyanazokat a termelő létesítményeket használják, és ezért szabad kapacitásaikat mindkét szegmensben egyformán fel tudják használni. Valójában ezt az a tény is alátámasztja, hogy a (113) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a kínai exportáló gyártók az eredeti vizsgálat és a felülvizsgálati időszak vizsgálati időszaka között átváltottak az utángyártott szegmensről az eredeti szegmensre. Ezt az érvelést ezért a Bizottság elutasítja.

(230)

Egy kínai exportáló gyártó állította, hogy az uniós gazdasági ágazat számára gyártott alumíniumkerekek műszaki jellemzői eltérnek a kínai exportőrök által előállított és értékesített kerekekétől. Ez az uniós gazdasági ágazat számára biztosítaná a nagy szerződéseket az uniós ügyfelekkel, az intézkedések hatályon kívül helyezésétől függetlenül. Ugyanez a fél állította továbbá, hogy az uniós gyártók eredeti berendezéseket felhasználókkal kötött hosszú távú szerződései következtében a közeljövőben valószínűtlen, hogy az értékesítési volumen és a piaci részesedés csökkenne a kínai exportnak betudhatóan, és emiatt a kínai import az intézkedések hatályon kívül helyezésével nem ugrana meg.

(231)

A vizsgálat feltárta, hogy nincsenek vagy csak alig vannak érdemi eltérések a különböző forrásokból (így Kínából) származó alumíniumkerekek között, és lényegében a bármely forrásból származó alumíniumkerekek egymással felválthatóak. Nem ritka eset, hogy az alumíniumkerekeket több forrásból szerzik be, és a vizsgálat kimutatta, hogy ugyanaz a vevő egyszerre szerez be az uniós gazdasági ágazattól és a kínai exportáló gyártóktól is.

(232)

Azon érvet illetően, hogy az uniós gazdasági ágazat hosszú távú szerződései meggátolnák a kínai import megugrását, a vizsgálat igazolta, hogy az uniós gyártók és az érintett felhasználók közötti szerződéseknek rendszerint nem része a hosszú távú mennyiségi vállalás kikötése. Ezért – az állítással ellentétben – a meglevő szerződések önmagukban nem garantálják az értékesítési volumen fennmaradását.

(233)

A fél ez irányú állításait ezért a Bizottság elutasította.

(234)

Egy másik fél állította, hogy a kereslet eredeti szegmensre történő váltása az uniós gazdasági ágazatnak vezető pozíciót biztosított, és hogy az uniós gazdasági ágazat kapacitáskorlátai most az uniós piacon jelentős ellátási hiányt okoznak. Ezen állítás szerint a helyzet az előrejelzések szerint a következő évtizedben továbbra is jól alakul majd. Ez a fél és más felek is állították, hogy az uniós gazdasági ágazat maga is elismeri, hogy megrendelési könyvei már 2019-2022-ig beteltek, azzal, hogy a következő öt évre szóló szerződéseket már megkötötték, és ezért a teljes kapacitáskihasználás és a versenyképes árak legalább 2022-ig biztosított. Az említett felek szerint az eredeti szegmensre történő váltás tette lehetővé az uniós gazdasági ágazat számára, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a 2009. évi 5 %-os veszteségről 10 %-os nyereséget érjen el. Ennek alapján e felek azt állították, hogy a dömpingellenes vám lejárata valószínűleg nem eredményezne újbóli károkozást.

(235)

A fenti állítás az uniós gazdasági ágazat azon beadványának téves értelmezésén alapul, hogy a megrendelési könyvben a 2019-2022-es időszakra szóló szállítások szerepelnek. Ez azonban nem jelenti, hogy a megrendelési könyvek beteltek vagy a következő öt évre szóló szerződések már meg vannak kötve, csak azt, hogy a megrendelési könyvben 2019-2022-es időszakra szóló szállítások vannak. Ezért, a (232) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az uniós gyártók és az érintett felhasználók közötti szerződéseknek rendszerint nem része a hosszú távú mennyiségi vállalás kikötése. Még a folyó szerződések áraira is időszakos felülvizsgálat vonatkozik. Ezért indokolatlan az az állítás, hogy a kapacitás kihasználása teljes és a nyereséges árak 2022-ig biztosítottak, és emiatt az állítást el kellett utasítani. Végezetül téves az az állítás is, hogy az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségének emelkedése az eredeti szegmensre való átállásra vezethető vissza. A (143) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az eredeti szegmens volt az uniós gazdasági ágazat fő szegmense már az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka is, amikor – a 964/2010/EU végrehajtási rendelet (106) preambulumbekezdésében említettek szerint – az Unió jelentős veszteségeket szenvedett el az eredeti szegmensben is. Ezért ezt az állítást a Bizottság elutasítja.

(236)

Egy érdekelt fél állította azt is, hogy az eredeti szegmensben működő kínai exportáló gyártók csaknem teljes mértékben kihasználják termelési kapacitásaikat, és emiatt valószínűtlen, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén jelentősen növelnék uniós eladásaikat. Ez a fél általánosságban is állította, hogy a növekvő uniós felhasználás következtében még a kínai behozatal növekedése sem okozna jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak, tekintve különösen azt, hogy az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása nem lenne képes az uniós kereslet kielégítésére.

(237)

A fél által állítása alátámasztására csatolt becslések azonban nem felelnek meg a folyó vizsgálat megállapításainak, ahogy azt az (55)–(74) preambulumbekezdés is bemutatja. Ezért el kellett utasítani azokat az állításokat, hogy Kínában nincsenek számottevő szabad kapacitások, és az uniós felhasználás fejlődése mérsékelné az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén bekövetkező kárt.

(238)

Ugyanez a fél állította, hogy a kínai autótermelés a tizenharmadik ötéves tervnek megfelelően 2015 és 2020 között várhatóan bővülni fog, az időszak alatt 24,5 millió egységről 30 millió egységre. Állította továbbá, hogy az autótermelés eme növekedése az alumíniumkerekek iránti kínai kereslet ennek megfelelő növekedését eredményezné, és a kínai gyártók a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén ezért az export Unióba irányítása helyett inkább belföldi értékesítéseiket növelnék.

(239)

A (89)–(91) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint, és mivel valóban szoros összefüggés áll fenn a járműpiac és az alumíniumkerék-piac között, az alumíniumkerekek iránt a kínai belföldi piacon mutatkozó kereslet emelkedése feltehetően nem venné fel a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitásokat, figyelembe véve a kínai belföldi piac és az uniós piac közötti jelentős árkülönbségeket is. Emiatt ezt az állítást elutasították.

(240)

Több fél állította, hogy nem áll fenn a kár megismétlődésének valószínűsége, mert az uniós gazdasági ágazat javát szolgálja az alumíniumkerekek felhasználásának globális és uniós emelkedése is, tekintet nélkül az Unióba irányuló kínai importra. Ezen túlmenően az az állítás is elhangzott, hogy a felhasználás előre jelzett emelkedése lehetővé tenné a kínai exportáló gyártók számára, hogy árnyomás nélkül növeljék az uniós piacra irányuló exportot.

(241)

A vizsgálat igazolta, hogy valószínű jelentős volumenű kínai export Unióba történő átirányítása, tekintve annak vonzerejét ((75)–(88) preambulumbekezdés). Emellett Kínában jelentős szabad kapacitások vannak, amelyek szintén az uniós piacra irányíthatóak. Ezért a kínai exportáló gyártók nem csak a megnövekedett felhasználást, de az uniós gyártók eladási volumenét is képesek lesznek átvenni. Emiatt még a megnövekedett felhasználás forgatókönyve mellett is nagyon valószínű, hogy a kínai export átvenné az eladási volumeneket és piaci részesedéseket, az uniós gazdasági ágazat kárára. Emellett, az árakat illetően valószínű, hogy azok az Uniós gazdasági ágazat árainál 8–30 %-kal alacsonyabbak lesznek, a (191) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint, és a (192) preambulumbekezdésben ismertetett hatásokkal járnak, aminek nyomán valószínűleg megismétlődik az uniós gazdasági ágazatnak történő károkozás. Az állítás ezért elutasításra kerül.

(242)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése minden valószínűség szerint az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését eredményezné.

(243)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínai Népköztársasággal szembeni intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes különböző érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök, a felhasználók és az uniós gazdasági ágazat nyersanyag-beszállítóinak (a beszerzési gazdasági ágazatok) érdekeit is.

(244)

A vizsgálat megállapítása szerint a felülvizsgálati időszak alatt az uniós gazdasági ágazat talpra állt a Kínából történő dömpingelt behozatal miatti károk után. A Kínával szembeni intézkedések hatályon kívül helyezése esetére azonban a kár ismételt bekövetkezése feltehető, mivel az uniós gazdasági ágazat potenciálisan jelentős mennyiségű dömpingelt kínai behozatalnak lenne kitéve, amely jelentős árnyomást fejtene ki. Emiatt az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete a fent ismertetett okok miatt jelentősen romlana. Ezzel szemben az intézkedések hatályban tartása piaci bizonyosságot hozna, amelynek nyomán az uniós gazdasági ágazat megőrizhetné kedvező gazdasági pozícióját és folytathatná a növekvő kereslet és az alumíniumkerekek fejlődő műszaki követelményei kielégítése céljából termelési kapacitásai növelésére vonatkozó beruházási terveit.

(245)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hatályos dömpingellenes intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(246)

Az eljárás megindításának szakaszában nyolcvan ismert importőrrel/felhasználóval léptek kapcsolatba. Tizenegy vállalat töltötte ki a mintavételi űrlapot, amelyek közül hat importált Kínából alumíniumkerekeket.

(247)

A vizsgálat azt igazolta, hogy e hat vállalat közül három ténylegesen olyan autógyártó, amely az alumíniumkerekeket autógyártásban használja fel, és ezért olyan felhasználónak minősül, amelyek helyzetét a (250)–(268) preambulumbekezdés elemzi. A fennmaradó három független importőr behozatala a felülvizsgálati időszak alatti teljes kínai importvolumen alig 2 %-át teszi ki.

(248)

A fenti három független importőr által kitöltött kérdőívek közül csak egy volt kellően teljes az elemzésben való felhasználáshoz. Ez az importőr más harmadik országbeli piacok beszállítóitól is szerzett be alumíniumkerekeket és az érintett termékre jutó árbevétel teljes tevékenységének csak egy részét képezte. Ennek alapján úgy tekinthető, hogy a vámok nem gyakoroltak jelentős hatást az importőr alumíniumkerekekkel kapcsolatos átfogó tevékenységére. Valójában az alumíniumkerekekhez kapcsolódó tevékenység nyereséges volt.

(249)

Ennek alapján nem voltak arra utaló jelek, hogy az intézkedések hatályban tartása olyan jelentős kedvezőtlen hatásokkal járna az importőrökre, amely meghaladná az intézkedések uniós gazdasági ágazatra jelentkező kedvező hatásait.

(250)

Mintegy 70 ismert felhasználó számára küldtek ki kérdőíveket. Hét autógyártó vállalat jelentkezett és töltött ki kérdőívet. Együttműködött továbbá egy, az eredeti berendezések piacán értékesített alumíniumkerekek felhasználóit és importőreit képviselő szervezet is. A vizsgálatban más felhasználó nem működött együtt.

(251)

Az együttműködő felhasználók behozatala tette ki a Kínából az Unióba érkező import 50,4 %-át.

(252)

A vizsgálat jelezte, hogy az autógyártók csak korlátozott mértékben hagyatkoznak a kínai szállításokra, és a legtöbb felhasznált alumíniumkereket az uniós gazdasági ágazatból szerzik be. Néhány együttműködő felhasználó semmit nem szerzett be Kínából, más importőrök igényeik kevesebb mint 5 %-át, megint mások legfeljebb 10 %-át importálták Kínából. A vizsgálat azt is feltárta, hogy egyes felhasználók a kínai behozatalra igénybe vették az aktív feldolgozási eljárást, noha korlátozott mértékben, mivel a végterméket exportpiacokon értékesítették.

(253)

Az intézkedések ellen minden együttműködő felhasználó tiltakozott, azzal érvelve, hogy a beszerzési források diverzifikálása érdekükben állna. Ezek a felhasználók állították, hogy az intézkedések korlátozott számú uniós gyártótól való függőségüket eredményeznék. A vizsgálat azonban igazolta, hogy más harmadik országokból, különösen Törökországból is volt behozatal, amely a figyelembe vett időszak során nőtt. Az egyéb harmadik országokból az Unióba irányuló teljes behozatal növekedése 35 %-os volt, ami gyorsabb, mint az uniós felhasználás bővülése.

(254)

E megállapításokra figyelemmel el kellett utasítani a beszerzési források diverzifikációjának hiányára vonatkozó érveket.

(255)

Az európai autógyártók állítása szerint az intézkedések hatályban tartása ellentétes lenne az uniós érdekekkel, mivel a dömpingellenes intézkedések hátrányosan érintették az uniós autógyártók versenyképességét. Állították továbbá, hogy az uniós gazdasági ágazat nem rendelkezne az uniós kereslet kielégítéséhez szükséges szabad termelési kapacitásokkal.

(256)

Egy érdekelt fél emellett állította azt is, hogy az uniós gazdasági ágazat Kínából és más harmadik országokból importálna alumíniumkerekeket az ügyfelei növekvő keresletének kielégítésére, amelyet az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása nem tud kiszolgálni.

(257)

A (137) preambulumbekezdés 7. táblázata szerint az uniós gazdasági ágazat kapacitás-kihasználási rátája a figyelembe vett időszakban 88 % és 93 % közötti volt. A vizsgálat azonban azt is igazolta, hogy az uniós gazdasági ágazat beruházásokat hajtott végre a növekvő uniós kereslet kielégítésére, ami várhatóan mérsékelné az esetleges hiányt. E beruházások várhatóan a jövőben is folytatódni fognak.

(258)

Végezetül, az uniós gazdasági ágazat állítólagos kínai és más harmadik országbeli behozatalát illetően a vizsgálat igazolta, hogy a mintába felvett uniós gyártók csak jelentéktelen mennyiségű alumíniumkereket importáltak, és a behozatal Svájcból és Törökországból, nem pedig Kínából érkezett. Ez igaz a fennmaradó uniós gyártók esetében is amelyek, a kérelemben elérhető információk szerint igen kis mennyiségben, azaz 500 ezer egység alatt hoztak be alumíniumkerekeket, ami a felülvizsgálati időszak alatti uniós termelés 1 %-ánál is kevesebb.

(259)

Emellett meg kell jegyezni, hogy a más harmadik országokból származó import a figyelembe vett időszakban nőtt, és emiatt a dömpingellenes intézkedések nem feltétlenül gátolják a felhasználókat az alumíniumkerekek Kínából történő behozatalában, mindössze kiegyenlítik a torzulásokat és gondoskodnak a kínai és az uniós gazdasági ágazat számára az azonos versenyfeltételekről. Az ezzel összefüggő állításokat ezért a Bizottság elutasította.

(260)

Az autógyártó ágazat versenyképességét illetően a vizsgálat kimutatta, hogy az aktív feldolgozási eljárás következtében az autógyártók el tudták kerülni a dömpingellenes vámok megfizetését az exportpiacokon értékesített autókba beszerelt alumíniumkerekek esetében. A figyelembe vett időszakban az aktív feldolgozási eljárás alá tartozó kínai import a teljes kínai import 21 % – 28 %-át tette ki.

(261)

Ugyanezek a felek állították továbbá, hogy az autógyártók által felhasznált inputokra (így a rögzítőelemekre, rozsdamentes acélra, huzalrudakra, szerves bevonatú acéltermékekre, nagy szakítószilárdságú szálakra és molibdén huzalokra) az alumíniumkerekekre egyidejűleg érvényes többféle dömpingellenes vám helyzetükre kedvezőtlen hatással járna.

(262)

A vizsgálat megállapította, hogy az alumíniumkerekekre vonatkozó intézkedések hatása korlátozott, és költségkihatása legfeljebb 0,2 %. E következtetés a folyó vizsgálat azon megállapításából ered, hogy az alumíniumkerekek az autók előállítási költségének mindössze csak kb. 1 %-át adják. Ezért a jelentős kedvezőtlen költségkihatásra vonatkozó érvet nem lehetett jelentősnek tekinteni és el kellett utasítani.

(263)

A több más input vonatkozásában hatályos más dömpingellenes intézkedések kumulatív hatását illetően a felek konkrét bizonyítékot erre vonatkozóan nem terjesztettek be. A vizsgálat ezért nem tudta igazolni az állításokat és az érvet el kellett utasítani.

(264)

A közlést követően egy érdekelt fél állította, hogy az eredeti szegmensben az uniós gazdasági ágazatban és harmadik országbeli beszállítóknál elérhető kapacitások hiánya jelentős hatást fejtett ki az uniós autógyártókra. Állításuk szerint nem volt más választásuk, mint a kínai alumíniumkerekek importja, és az aktuális dömpingellenes vám e behozatalra közvetlen költséghatást gyakorol. Állították továbbá, hogy az uniós gazdasági ágazat kapacitáshiánya kedvezőtlen hatást gyakorolt az autógyártók termelékenységére és versenyképességére, és hogy a Bizottság nem vette figyelembe a dömpingellenes vám autógyártók helyzetére gyakorolt közvetett költséghatását.

(265)

A vizsgálat igazolta, hogy az uniós gazdasági ágazat kapacitásnövelő beruházásokat hajtott végre a növekvő uniós kereslet kielégítésére, az esetleges hiány mérséklése érdekében. Ezért a kapacitáshiányra alapozott érvelést a Bizottság elutasítja. A költségkihatást illetően a (262) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a vizsgálat megállapította, hogy az alumíniumkerekekre vonatkozó intézkedések csak igen csekély hatást gyakoroltak az autógyártóknál felmerülő összesített költségre, és ezért a Bizottság az érvelést elutasítja. Végezetül, mivel a dömpingellenes intézkedések célja és hatása nem az, hogy teljes mértékben meggátolja a felhasználókat abban, hogy Kínából alumíniumkerekeket hozzanak be, a fél által említett közvetett költség sem közvetlenül a vámokhoz kapcsolódik. Ezért ezt az állítást a Bizottság elutasítja.

(266)

Ugyanez a fél állította, hogy a tervezett kapacitásbővítés nem lesz elegendő a keresletnövekedés kielégítésére 2020-ig és azon túl, és azt is állította, hogy az uniós gazdasági ágazat nem igazolta azt az állítását, hogy bővíti kapacitását. Ezzel összefüggésben a fél azt is megkérdezte, hogy a Bizottság miként ellenőrizte, hogy az uniós gazdasági ágazat képes lesz-e az uniós kereslet kielégítésére.

(267)

A (257) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a vizsgálat igazolta, hogy az uniós gazdasági ágazat kapacitásnövelő beruházásokat hajtott végre a növekvő uniós kereslet kielégítésére. Pontosabban, az uniós gyártók által benyújtott tervezett kapacitásbővítést a Bizottság egybevetette az uniós autógyártási előrejelzésekkel. Az előre jelzett és a folyó beruházási terveket a mintába felvett uniós gyártók alá is támasztották. Az elemzés igazolta, hogy az előre jelzett kapacitásbővítés magasabb, mint az uniós kereslet 2015–2018-ra várható növekedése. A titoktartás és a névtelenség biztosítása érdekében az egyedi beruházási tervekbe az érdekelt felek nem tekinthetnek be. Emiatt a Bizottság elutasítja azt az állítást, hogy a kapacitásbővítés nem lesz elegendő a keresletnövekedés kielégítésére, és hogy az uniós gazdasági ágazat nem igazolta azt az állítását, hogy bővíti kapacitását.

(268)

Ezen okok miatt a Bizottság azt is megállapította, hogy az intézkedések hatályban tartása a felhasználók helyzetére jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorolna.

(269)

Kérdőívet küldtek az uniós gazdasági ágazat ismert nyersanyag- és berendezés-beszállítóinak és az azokat képviselő szervezeteknek, illetve 28 ismert egyedi beszállítónak. Észrevételeket az európai alumíniumágazatot képviselő egy szervezet nyújtott be.

(270)

Az európai alumíniumágazatot képviselő szervezet megjegyezte, hogy nagy a veszélye annak, hogy a kínai többletkapacitások és a kínai exportáló gyártók ismétlődő dömpinggyakorlata jelentős hátrányos hatást gyakorolhatna az uniós gazdasági ágazatra a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetében. Ez viszont kedvezőtlenül érintené a feldolgozóipari alumínium-értékláncban a termelést és a foglalkoztatást. Ezért a szervezet támogatta a hatályos dömpingellenes intézkedések megújítását.

(271)

Megállapította ezért, hogy a feldolgozóipar érdekében állnak az intézkedések hatályban tartása.

(272)

Egy érdekelt fél állította, hogy a Bizottság indokolás nélkül figyelmen kívül hagyott autógyártók által benyújtott bizonyítékokat, és ehelyett következtetéseit az uniós gazdasági ágazat nem alátámasztott állításai alapján hozta meg. A Bizottság már a meghallgató tisztviselő általi, a (10) preambulumbekezdésben említett meghallgatáson pontosította, hogy valamennyi kapott információt megfelelően figyelembe vette. Az uniós gazdasági ágazat által megadott adatok ellenőrzése is megtörtént. Ezt az érvet ezért elutasították.

(273)

A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt a Kínai Népköztársaságból származó alumíniumkerekek behozatalára vonatkozó meglévő intézkedések fenntartása ne szolgálná az Unió érdekét.

(274)

Minden felet értesítettek azokról a lényeges tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a Kínával szemben meglévő intézkedéseket fenn kívánják tartani. Ezen túlmenően a felek számára meghatározott idő állt rendelkezésre arra, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően benyújtsák észrevételeiket. A benyújtott információkat és észrevételeket a Bizottság indokolt esetben megfelelően figyelembe vette.

(275)

A fentiekből az következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint a 964/2010/EU végrerhajtási rendelettel a Kínából származó egyes alumíniumkerekek behozatalára bevezetett dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(276)

Az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt,