(1)

A Tanács egy dömpingellenes vizsgálatot (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) követően a 965/2010/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban Kína vagy érintett ország) származó, jelenleg az ex 2918 16 00 (TARIC-kód: 2918160010) KN-kód alá tartozó, a 0023277-9 vámuniós és statisztikai (CUS) számmal és az 527-07-1 Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat (CAS) nyilvántartási számmal ellátott nátrium-glükonát (a továbbiakban: nátrium-glükonát) behozatalára.

(2)

Az eredeti intézkedések értékvámot állapítottak meg, amelynek mértéke a Shandong Kaison Biochemical Co., Ltd (5,6 %), valamint a Qingdao Kehai Biochemistry Co., Ltd (27,1 %) esetét kivéve 53,2 % volt.

(3)

A meglévő intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (3) közzétételét követően a Bizottsághoz 2015. július 1-jén kérelem érkezett ezen intézkedéseknek az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009/EK tanácsi rendelet (4) 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálata iránt.

(4)

A kérelmet két uniós gyártó, a Jungbunzlauer SA és a Roquette Italia SpA (a továbbiakban: kérelmezők) nyújtotta be.

(5)

A kérelem alapjául az szolgált, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping folytatódásával, valamint az uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(6)

2015. október 27-én az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínából származó nátrium-glükonát Unióba irányuló behozatalára vonatkozóan. A vizsgálat megindításáról a Bizottság értesítést (5) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(7)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében vett, piacgazdasággal rendelkező harmadik országként (a továbbiakban: analóg piac) – akárcsak az eredeti vizsgálatban – az Amerikai Egyesült Államokat (a továbbiakban: USA) tervezi figyelembe venni. A Bizottság felkérte a feleket, hogy tegyenek észrevételeket a választott ország megfelelőségével kapcsolatban. Egyetlen fél sem nyújtott be észrevételt.

(8)

A Bizottság információkat gyűjtött a nátrium-glükonát más lehetséges analóg országbeli gyártóival kapcsolatban, és kapcsolatba lépett Kanadával, Indiával, Japánnal, Pakisztánnal, Szerbiával, Dél-Afrikával, Dél-Koreával, Svájccal és az USA-val, továbbá felkérte a nátrium-glükonát ezen országokbeli minden ismert gyártóját, hogy nyújtsák be a kért információkat. Egy kanadai vállalat a felkérésre válaszul közölte, hogy nem gyártja a nátrium-glükonátot, hanem annak kereskedelmével foglalkozik. Csak egy amerikai gyártó nyújtott be kitöltött kérdőívet, és vállalta az ellenőrző látogatást.

(9)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta az ismert uniós gyártókat, az ismert exportáló gyártókat, a kínai hatóságokat, az ismert importőröket és felhasználókat a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket az abban való részvételre.

(10)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőkön belül meghallgatást kérjenek. A Bizottság minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tette a meghallgatást, amely azt kérelmezte, és ismertette azokat a különleges okokat, amelyek meghallgatását indokolták. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra is, hogy a vizsgálat megindításával kapcsolatban észrevételeket nyújtsanak be, illetve kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt alkalmazhat az érdekelt felek körében.

(12)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínában működő összes ismert exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Ezenfelül a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy nevezze meg és/vagy lépjen kapcsolatba az esetleges további exportáló gyártókkal, amelyek adott esetben részt kívánnak venni a vizsgálatban.

(13)

Az érintett ország csak egyetlen exportáló gyártója nyújtotta be a kért információkat, és egyezett bele abba, hogy felvegyék a mintába. Mintavételre ennélfogva nem volt szükség.

(14)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkért négy ismert független importőrt, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat.

(15)

Két független importőr nyújtotta be a kért információkat, és egyezett bele abba, hogy felvegyék a mintába. Az importőrök e kis számára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

(16)

A Bizottság kérdőívet küldött két uniós gyártónak, két független importőrnek, nyolc ismert felhasználónak, tíz nagykereskedőnek, a mintavétel során jelentkező kínai exportáló gyártónak, valamint az analóg piacnak tekintett USA egyik gyártójának.

(17)

Kitöltött kérdőívet két uniós gyártó, két független importőr, egy felhasználó, öt nagykereskedő, a kínai exportáló gyártó és az analóg piacon működő gyártó nyújtott be.

(18)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket. A következő vállalatok telephelyein került sor az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra:

(19)

A dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2014. október 1. és 2015. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítása szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2012. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(20)

Az e felülvizsgálat tárgyát képező termék a Kínából származó, jelenleg az ex 2918 16 00 (TARIC-kód: 2918160010) KN-kód alá tartozó, a 0023277-9 vámuniós és statisztikai (CUS) számmal és az 527-07-1 Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat (CAS) nyilvántartási számmal ellátott száraz nátrium-glükonát (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék vagy nátrium-glükonát).

(21)

A száraz nátrium-glükonátot elsősorban az építőiparban alkalmazzák kötéskésleltetőként és betonfolyósító adalékszerként, más ágazatokban pedig fémek felületkezelésére (rozsda, oxidok és zsír eltávolítására), valamint palackok és ipari berendezések tisztítására használják. A terméket az élelmiszeriparban és a gyógyszeriparban is alkalmazzák.

(22)

Az érintett termék számos típust magában foglal, amelyeket termékkódokként határoz meg a kérdőív. Az egyes termékkódok figyelembe veszik a tisztaságot, részecskeméretet és a csomagolást az eredeti vizsgálat során megállapítottak szerint.

(23)

A vizsgálat rávilágított arra, hogy az uniós gazdasági ágazat által az Unióban előállított és értékesített száraz nátrium-glükonát, valamint az USA-ban – azaz a (60)–(62) preambulumbekezdésben foglaltak szerint analóg országnak választott országban – előállított és a belföldi piacon értékesített száraz nátrium-glükonát, a Kínában előállított és a belföldi piacon értékesített száraz nátrium-glükonát, illetve a Kínában előállított és az Unióban értékesített száraz nátrium-glükonát alapvető fizikai, műszaki jellemzői és felhasználási területei megegyeznek.

(24)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében vett hasonló termékeknek minősülnek.

(25)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna-e.

(26)

Miként az a (13) preambulumbekezdésben szerepel, a jelenlegi vizsgálatban mindössze egyetlen kínai exportáló gyártó működött együtt. Ez a vállalat végezte a nátrium-glükonát felülvizsgálati időszak alatti, Unióba irányuló kínai exportjának egészét. Ennélfogva a Bizottság úgy ítélte meg, hogy elegendő információ áll rendelkezésére a felülvizsgálati időszak alatti exportár és dömpingkülönbözet megállapításához (3.2. szakasz).

(27)

Ez az exportáló gyártó ugyanakkor a nátrium-glükonát teljes kínai termelési kapacitásának csak 2 % és 7 % közötti részét, míg teljes kínai termelésének mindössze 5 % és 10 % közötti részét tette ki. Emellett a harmadik országokkal bonyolított exportja csak 23 % és 28 % közötti részét adta a Kínából harmadik országokba irányuló, felülvizsgálati időszak alatti teljes kivitelnek (az egyetlen együttműködő kínai exportáló gyártónak a teljes kínai termelési kapacitásban, teljes termelésben és teljes kivitelben való pontos részesedését titoktartási okokból nem lehet nyilvánosságra hozni). Ennélfogva és figyelemmel arra, hogy a nátrium-glükonát egyetlen más kínai gyártója sem tanúsított együttműködést, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy nem áll elegendő információ rendelkezésére ahhoz, hogy megállapítsa a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, és így az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényekre kellett hagyatkoznia annak megállapításakor, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén miként alakul a behozatal (3.3. szakasz).

(28)

A Bizottság megfelelően tájékoztatta a kínai hatóságokat arról, hogy a kínai exportáló gyártók alacsony együttműködési aránya miatt az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja. Ezzel kapcsolatban észrevétel nem érkezett.

(29)

A 3.3. szakaszban tett ténymegállapítások így a rendelkezésre álló tényeken alapulnak. A Bizottság e célból az együttműködő exportáló gyártó által szolgáltatott információkat, a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelmet, a kérelmezők beadványát, az Eurostat statisztikáit, a tagállamok által az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése értelmében gyűjtött adatokat (az úgynevezett 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázist) és az interneten nyilvánosan rendelkezésre álló információkat (6) használta fel. A kínai kiviteli statisztikai adatbázisban a nátrium-glükonátra alkalmazott kódszerkezet a jelenlegi vizsgálat körén kívül eső más termékeket is magában foglalt, így nem lehetett elkülönítve azonosítani a nátrium-glükonát volumenét az adatbázisban. Ezt az információforrást ezért nem lehetett felhasználni.

(30)

A jelenlegi vizsgálatban együttműködő egyetlen kínai exportáló gyártó (Shandong Kaison Biochemicals) piacgazdasági elbánásban részesült az eredeti vizsgálat során. Ennélfogva az erre az exportáló gyártóra vonatkozó rendes érték megállapítása saját termelési és értékesítési adatain alapult.

(31)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először megvizsgálta, hogy az együttműködő exportáló gyártó esetében a belföldi értékesítés teljes volumene reprezentatív volt-e. A belföldi értékesítés akkor reprezentatív, ha a hasonló termék független vevők részére belföldi piacon bonyolított belföldi értékesítésének teljes volumene az exportáló gyártó esetében eléri az érintett termék Unióba irányuló kivitel keretében értékesített teljes volumenének legalább 5 %-át a felülvizsgálati időszak alatt. A hasonló termék belföldi piaci értékesítésének teljes volumene így reprezentatív volt az együttműködő exportáló gyártó esetében.

(32)

A Bizottság ezt követően azonosította azokat a belföldön értékesített terméktípusokat, amelyek azonosak vagy összehasonlíthatóak voltak az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal.

(33)

A Bizottság ezután – az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban – megvizsgálta minden egyes, az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal azonos vagy összehasonlítható, a (22) preambulumbekezdésben említettek szerinti terméktípusok tekintetében, hogy az együttműködő exportáló gyártó belföldi piacon történt belföldi értékesítése reprezentatív volt-e. Egy adott terméktípus belföldi értékesítése abban az esetben reprezentatív, ha e terméktípus felülvizsgálati időszak alatti, független vevők részére történt belföldi értékesítésének teljes volumene eléri az Unióba irányuló kivitel keretében történt értékesítések teljes volumenének legalább 5 %-át. A Bizottság megállapította, hogy egy terméktípus esetében a csomagolás eltérése miatt nem volt belföldi értékesítés, míg a többi terméktípus esetében a belföldi értékesítések reprezentatívnak minősültek.

(34)

A Bizottság ezt követően valamennyi terméktípus esetében meghatározta a független vevőknek a belföldi piacon történt nyereséges értékesítések felülvizsgálati időszak alatti részarányát – az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban – annak megállapítása céljából, hogy a rendes érték kiszámítását a tényleges belföldi értékesítések alapján végezze-e el.

(35)

A rendes értéket – függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek voltak-e, vagy sem – az egyes terméktípusok tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, amennyiben:

(36)

Ebben az esetben a rendes érték az adott terméktípus felülvizsgálati időszak alatt történt összes belföldi értékesítése során felszámított árak súlyozott átlaga.

(37)

A rendes értéket az egyes terméktípusok kizárólag nyereséges belföldi, felülvizsgálati időszak alatti értékesítésének terméktípusonkénti tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, amennyiben:

(38)

A belföldi értékesítés elemzése kimutatta, hogy az összes belföldi értékesítés 18 % és 23 % közötti része nyereséges volt, és a súlyozott átlagos értékesítési ár magasabb volt a termelési költségnél. Ennek megfelelően a rendes értéket csak a nyereséges értékesítések súlyozott átlagaként számították ki.

(39)

Annak az egy terméktípusnak az esetében, amelynek nem volt belföldi értékesítése a szokásos kereskedelmi forgalom keretében, a Bizottság a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdésével összhangban számtanilag képezte.

(40)

A rendes érték számtani képzésekor az együttműködő exportáló gyártó hasonló termékének a felülvizsgálati időszak alatti átlagos termelési költségéhez hozzáadta az alábbiakat:

(41)

Az egyetlen együttműködő exportáló gyártó közvetlenül független vevők részére végzett kivitelt az Unióba. Így az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az érintett termékért az Unióba történő kivitelre való értékesítéskor ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt.

(42)

A Bizottság gyártelepi alapon összehasonlította a rendes értéket és az exportárat.

(43)

Amennyiben a tisztességes összehasonlítás érdekében szükséges volt, a Bizottság a rendes értéket és/vagy az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban kiigazította az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. Kiigazításokat végzett az érintett országbeli anyagmozgatási, rakodási és mellékköltségek, a (belföldi és tengeri) fuvarozási költségek, a biztosítási költségek, csomagolási költségek, hitelköltségek és a vissza nem téríthető héa tekintetében.

(44)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a hasonló termék minden egyes típusára vonatkozó rendes érték súlyozott átlagát összehasonlította az érintett termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(45)

Ez alapján a megállapított, súlyozott átlagú dömpingkülönbözet a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve 2,6 % volt a felülvizsgálati időszakban. E dömpingkülönbözet szintjét azzal a ténnyel összefüggésben kell vizsgálni, hogy – miként az a (26) és (30) preambulumbekezdésben szerepel – a felülvizsgálati időszak alatti, Kínából az uniós piacra irányuló kivitelt kizárólag az az egyetlen kínai exportáló gyártó bonyolította, amely piacgazdasági elbánásban részesült az eredeti vizsgálat során.

(46)

A felülvizsgálati időszak alatt fennálló dömping ténymegállapításán túl a Bizottság elemezte, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával járna-e. Az elemzés a következő elemekre terjedt ki: a kínai termelési kapacitás és szabad kapacitás, a kínai kereslet alakulása, a Kínából egyéb harmadik országokba irányuló kivitel, a kínai kivitel egyéb harmadik országokbeli dömpingkülönbözete, valamint az uniós piac vonzereje.

(47)

Miként az a (27)–(29) preambulumbekezdésben említésre került, mindössze egyetlen, Kínában működő exportáló gyártó tanúsított együttműködést. Ezért a következő szakaszokban szereplő ténymegállapítások – az alaprendelet 18. cikkével összhangban – a rendelkezésre álló tényeken alapulnak. Amint azt a (29) preambulumbekezdés kifejti, a Bizottság e tekintetben az együttműködő exportáló gyártó által szolgáltatott információkat, a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelmet, a kérelmezők beadványát, az Eurostat statisztikáit, a tagállamok által az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése értelmében gyűjtött adatokat (az úgynevezett 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázist) és az interneten nyilvánosan rendelkezésre álló információkat használta fel.

(48)

Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálat figyelembe vett időszaka alatt a behozatali volumen 77 %-kal növekedett, ami abszolút értékben 1 774 tonna (a 2005. évi 2 291 tonnáról az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatti 4 095 tonnára történő) növekedésnek felelt meg. Az ennek megfelelő kínai piaci részesedés az intézkedések bevezetését megelőzően 12,8 %-ról 24,9 %-ra emelkedett az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakának végére.

(49)

Az egyetlen együttműködő kínai exportőr termelési kapacitása az uniós felhasználás háromszorosát tette ki a felülvizsgálati időszakban. Kapacitáskihasználásának aránya a megállapítások szerint 75 % és 80 % között mozgott. Ebből az következik, hogy csak ennek a vállalatnak a szabad kapacitása egyedül több mint a felét teszi ki az uniós felhasználásnak.

(50)

Emellett a kérelemben benyújtott, a (29) preambulumbekezdésben említett, nyilvánosan rendelkezésre álló információkkal összevetve ellenőrzött adatok alapján 40 gyártó állít elő nátrium-glükonátot Kínában. E gyártók teljes termelési kapacitása 1 000 000 és 1 200 000 tonna között mozgott 2014-ben, ami mintegy 50 %-os emelkedést jelentett 2010-hez képest. 2014-ben a kínai gyártók a rendelkezésükre álló kapacitás mintegy felét használták csak ki, mivel megközelítőleg csak 550 000 tonnát állítottak elő.

(51)

A hatályvesztési felülvizsgálatra irányuló kérelem szerint a kínai belföldi piaci kereslet becsült volumene 400 000 tonna és 500 000 tonna között mozgott 2014-ben, ami körülbelül 600 000–700 000 tonnát kitevő, rendelkezésre álló kiviteli kapacitást jelent. Az uniós felhasználás 16 000 és 22 000 tonna között volt a felülvizsgálati időszakban, ami azt jelenti, hogy a kínai szabad kapacitás a nátrium-glükonát uniós felhasználásának körülbelül harmincszorosa.

(52)

A nátrium-glükonát iránti kínai keresletet nagymértékben az építőipar határozza meg. Az építőipar nátrium-glükonátból előállított betonadalékszerként használja fel. Nem kizárt, hogy a kínai építőipar távlati bővülése a nátrium-glükonát kínai belföldi piaci felhasználásának növekedését vonhatja maga után. A kínai szabad kapacitás ugyanakkor jelentősen meghaladja az uniós felhasználást, és ennélfogva – még a kínai belföldi felhasználás távlati növekedése mellett is – valószínű, hogy ez a szabad kapacitás jelentős mértékű marad, és az uniós piacra irányuló export szempontjából fontos potenciált jelent majd.

(53)

A (29) preambulumbekezdésben foglalt okokból kifolyólag a nátrium-glükonát egyéb harmadik országokba irányuló kínai kivitelének elemzéséhez nem lehetett a kínai adatbázist felhasználni.

(54)

A kérelemben benyújtott, adott esetben kiigazított – és a (29) preambulumbekezdésben foglaltak szerinti, nyilvánosan rendelkezésre álló információkkal összevetve ellenőrzött – információk alapján megállapítást nyert, hogy az egyéb harmadik országokba irányuló kínai exportvolumen összességében körülbelül 45 %-kal növekedett 2012 és 2014 között, és 2014-ben mintegy 116 000 tonnát ért el.

(55)

Nem állt rendelkezésre nyilvános információ az egyéb harmadik országok piacain alkalmazott átlagos kínai exportárakról. Az egyetlen együttműködő kínai gyártó egyéb harmadik országokkal szemben alkalmazott árai csökkenő tendenciát mutattak 2012 és 2014 között: a 2012. évi 600–660 EUR/tonnáról 500–550 EUR/tonnára estek vissza 2014-ben. A felülvizsgálati időszakban az egyetlen együttműködő kínai gyártó exportárai emelkedtek a 2014. éviekhez képest, kicsivel meghaladva a 600 EUR/tonnát. Ezek az árak összhangban álltak a kérelmezők által benyújtott, egyéb harmadik országok esetében alkalmazott kínai exportárakkal, eltekintve a felülvizsgálati időszaktól, amely vonatkozásában a kérelmezők azt állították, hogy az egyéb harmadik országokkal szemben alkalmazott kínai árak tovább csökkentek, és 539 és 583 EUR/tonna közötti szintre estek vissza.

(56)

A Bizottság a (27) preambulumbekezdésben részletezett okok miatt és az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényeket vette figyelembe annak elemzéséhez, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával járna-e.

(57)

Jóllehet nem állt rendelkezésre nyilvános információ az egyéb harmadik országok piacain alkalmazott kínai exportárakról, a kérelmezők azt bizonyító információkat szolgáltattak, hogy az összes többi kínai exportáló gyártó által az egyéb harmadik országok esetében alkalmazott átlagárak összhangban álltak az egyetlen együttműködő kínai exportáló gyártó által az egyéb harmadik országokkal szemben alkalmazott – az (55) preambulumbekezdésben ismertetett – átlagos exportárral.

(58)

A kínai exportáló gyártók egyéb harmadik országokban fennálló dömpingjének megállapításához a Bizottság két dömpingkülönbözet-számítást végzett: az egyikben a kínai exportáló gyártók egyéb harmadik országokkal szemben alkalmazott, a kérelmezők által benyújtott átlagos exportárat, míg a másikban a Shandong Kaison Biochemicals (az egyetlen együttműködő kínai exportáló gyártó) által a dömpingellenes kérdőívben az öt legnagyobb exportpiacáról szolgáltatott részletes kiviteli ügyleteket használta fel referenciaértékként a többi kínai exportáló gyártó általi kivitelhez.

(59)

Ezzel kapcsolatosan emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálat során az együttműködő exportáló gyártó volt az egyetlen olyan vállalat, amely piacgazdasági elbánásban részesült. Ebből az következik, hogy a többi kínai exportáló gyártó rendes értékeit az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban, azaz egy piacgazdasággal rendelkező harmadik ország (a továbbiakban: analóg ország) ára vagy számtanilag képzett értéke alapján kell megállapítani. E célból egy analóg országot kellett kiválasztani.

(60)

A (8) preambulumbekezdésben említettek szerint a vizsgálat során csak az USA-beli gyártó tanúsított együttműködést, és nyújtott be teljeskörűen kitöltött kérdőívet, valamint egyezett bele az ellenőrző látogatásba.

(61)

A Bizottság megállapította, hogy az USA teljesíti a megfelelő analóg országra vonatkozó kritériumokat, mivel a piacán értékesített mennyiség elég nagy, a piacon pedig jelentős a verseny a belföldi termelés és a más országokból, úgymint Kínából, Olaszországból és Franciaországból érkező behozatal között. Emellett az USA nem vetett ki dömpingellenes vámot az érintett termékre.

(62)

A fentiekre tekintettel megállapítást nyert, hogy az USA megfelelő analóg ország az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint, és az eredeti vizsgálat során piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók esetében a rendes értéket az analóg országban működő egyetlen együttműködő gyártótól kapott információk alapján határozták meg.

(63)

Az (58) preambulumbekezdésben említett első dömpingszámításkor a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban gyártelepi alapon összehasonlította az analóg országbeli egyetlen együttműködő gyártó rendes értékének súlyozott átlagát a kínai exportáló gyártók kérelmezők által benyújtott átlagos exportárával. Amennyiben a tisztességes összehasonlítás érdekében szükséges volt, a Bizottság a rendes értéket és/vagy az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban kiigazította az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. Kiigazításokat végzett a fuvarozási költségek, az anyagmozgatási és mellékköltségek, a csomagolási költségek és a vissza nem téríthető héa tekintetében a Kínában működő együttműködő exportáló gyártó által kitöltött kérdőíven alapuló becslések szerint.

(64)

Ez alapján az egyéb harmadik országokba irányuló kínai export esetében 70 %-nál magasabb szintű dömping állt fenn.

(65)

Az (58) preambulumbekezdésben említett második dömpingszámítás esetében, amely – az (57) preambulumbekezdésben szereplő okok miatt – a Shandong Kaison Biochemicals által a dömpingellenes kérdőívben az öt legnagyobb exportpiacáról szolgáltatott részletes kiviteli ügyleteket használta fel referenciaértékként a többi kínai exportáló gyártó általi kivitelhez, a rendes érték számítása az (59)–(63) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint történt.

(66)

Az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az érintett termékért az öt legnagyobb harmadik országba történő kivitelre való értékesítéskor ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt.

(67)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a hasonló termék minden egyes típusára vonatkozó rendes érték súlyozott átlagát gyártelepi alapon összehasonlította az érintett termék megfelelő típusára vonatkozó, az öt legnagyobb egyéb harmadik ország esetében alkalmazott exportár súlyozott átlagával. Amennyiben a tisztességes összehasonlítás érdekében szükséges volt, a Bizottság a rendes értéket és/vagy az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban kiigazította az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében.

(68)

Kiigazításokat végzett az érintett országbeli anyagmozgatási, rakodási és mellékköltségek, a (belföldi és tengeri) fuvarozási költségek, a biztosítási költségek, csomagolási költségek, hitelköltségek és a vissza nem téríthető héa tekintetében.

(69)

Ez alapján az egyéb harmadik országokba irányuló kínai export esetében körülbelül 50 %-os szintű dömping állt fenn.

(70)

Ezenkívül a teljesség és az összehasonlítás végett a Bizottság kiszámította a Shandong Kaison Biochemicals általi export egyéb harmadik országbeli piacok esetében fennálló dömpingkülönbözetét, amelyhez a vállalat saját adatait vette alapul. Így körülbelül 8,3 %-ot kitevő dömpingkülönbözetet állapított meg.

(71)

A (64) és a (69) preambulumbekezdésben szereplő, valamint a (45) és a (70) preambulumbekezdésben szereplő dömpingkülönbözetek közötti eltérést az a tény magyarázza, hogy az előbbiek – az (59) preambulumbekezdésben említettek szerint – az analóg piac rendes értékének adatain, míg – az egyetlen együttműködő kínai exportáló gyártóra megállapított – utóbbiak a vállalat saját termelési és értékelési adatai alapján meghatározott rendes értéken alapultak, hiszen a vállalat az eredeti vizsgálat során – a (30)–(40) preambulumbekezdésben leírtak szerint – piacgazdasági elbánásban részesült. Ezenkívül az egyetlen együttműködő kínai exportáló gyártóra vonatkozóan kiszámított, felülvizsgálati időszak alatti – a (45) preambulumbekezdésben szereplő – dömpingkülönbözet az uniós piacra magasabb árakon érkező kivitelre vonatkozik, míg az összes többi kiszámított dömpingkülönbözet egyéb harmadik országok piacaira irányuló kivitelt érint.

(72)

Az egyéb harmadik országok esetében megállapított kínai dömping határozottan jelzi, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportáló gyártók valószínűleg milyen árképzési magatartásával kell majd számolni az Unióban.

(73)

Az uniós piac vonzerejének, valamint annak megállapításához, hogy mennyiben valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a Kínából érkező export az uniós piacra irányul majd, a Bizottság elemezte az egyéb harmadik országbeli piacokra irányuló kínai kivitelt volumen és árak szempontjából, valamint a kínai belföldi piacon uralkodó árakat az uniós piaci átlagárakkal összevetve.

(74)

Az egyéb harmadik országokba irányuló kínai exportvolumen összességében körülbelül 45 %-kal növekedett 2012 és 2014 között, és 2014-ben mintegy 116 000 tonnát ért el.

(75)

A belföldi árak vonatkozásában – a (27)–(29) preambulumbekezdésben említettek szerint – más információk hiányában az egyetlen együttműködő kínai exportáló gyártó belföldi árait használták referenciaértékként. Az összehasonlítás azt mutatja, hogy az uniós piaci átlagárak 43 % és 55 % közötti mértékkel magasabbak voltak az átlagos kínai belföldi áraknál 2014-ben, és 27 % és 35 % közötti mértékkel meghaladták az átlagos kínai belföldi árakat a felülvizsgálati időszakban.

(76)

Az egyéb harmadik országokra vonatkozó kínai exportárakat illetően – a kérelmezők által benyújtott adatok alapján – azt lehetett megállapítani, hogy összhangban álltak az egyetlen együttműködő kínai exportáló gyártó egyéb harmadik országok esetében alkalmazott – (55) preambulumbekezdésben ismertetett – exportáraival. Az uniós piacon alkalmazott átlagárak a megállapítások szerint átlagosan 25 % és 45 % közötti mértékkel magasabbak voltak az egyéb harmadik országok piacain felszámított kínai exportáraknál 2014-ben, továbbá 20 % és 40 % közötti mértékkel meghaladták az egyéb harmadik országok piacain felszámított kínai exportárakat a felülvizsgálati időszakban. Az egyetlen együttműködő kínai exportőr felülvizsgálati időszak alatti, egyéb harmadik országok esetében alkalmazott árszintjei 20 % és 30 % közötti mértékkel alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazat árainál.

(77)

A dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén ezek a jelentősen magasabb árszintek vonzóvá teszik az uniós piacot a kínai exportőrök számára.

(78)

A kínai exportáló gyártóknak az uniós piacra irányuló kivitelhez fűződő érdekét az is alátámasztja, hogy a Shandong Kaison Biochemicals folyamatosan jelen van az uniós piacon. A bevezetett intézkedések ellenére a szóban forgó vállalat szinte megduplázta az Unióba irányuló exportvolumenét, és körülbelül 50 %-kal növelte piaci részesedését az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka és a jelenlegi felülvizsgálati időszak között.

(79)

Tekintettel arra a jelentősre becsült kínai szabad kapacitásra, amely dömpingelt árú kivitelt tehet levetővé az Unióba, valamint figyelemmel az uniós piac vonzerejére és a kínai exportőrök egyéb harmadik országok piacain követett árképzési magatartására, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése a nátrium-glükonát Kínából Unióba irányuló dömpingelt behozatalának jelentős volumennövekedésével járna.

(80)

Az együttműködő uniós gyártók – a Jungbunzlauer SA és a Roquette Italia SpA – az uniós termelés 100 %-át teszik ki.

(81)

Ezért ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(82)

Minthogy az uniós gazdasági ágazat mindössze két gyártóból áll, az érzékeny vállalatspecifikus adatokra vonatkozó számadatokat titoktartási céllal indexálni kellett, vagy értéktartományokban kellett megadni.

(83)

A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat uniós piacon bonyolított, a két uniós gyártó kérdőívre adott válaszainak ellenőrzését követően megállapított teljes értékesítési volumene, valamint az Eurostat adataiból és az együttműködő kínai exportáló gyártó ellenőrzött adataiból meghatározott teljes behozatali volumen alapján határozta meg.

(84)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás

(85)

A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás folyamatosan és összességében véve 22 %-kal nőtt.

(86)

A Bizottság a behozatali volument az Eurostat adatai, valamint a felülvizsgálati időszak alatti teljes kínai behozatal 100 %-át kitevő együttműködő kínai exportáló gyártó kérdőívre adott, ellenőrzött válaszai alapján határozta meg.

(87)

Az érintett országból az Unióba irányuló behozatal a következőképpen alakult:

2. táblázat

Behozatali volumen és piaci részesedés

(88)

A figyelembe vett időszakban a kínai behozatal volumene összesen 9 %-kal nőtt. Először 22 %-kal nőtt 2012 és 2014 között, majd 13 %-kal visszaesett a felülvizsgálati időszakban. Mivel azonban a kínai behozatal csak részben követte az uniós felhasználás növekedését, a kínai piaci részesedés alakulása más tendenciát követett. Így 2012 és 2013 között változatlan maradt, 2014-ben kismértékben (azaz 3 %-kal) nőtt, majd 2014-től a felülvizsgálati időszakig 14 %-kal zsugorodott. Összességében véve a kínai piaci részesedés 11 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. Ugyanakkor – miként az a (78) preambulumbekezdésben is szerepel – az egyetlen együttműködő kínai exportáló gyártónak sikerült megdupláznia az Unióba irányuló exportvolumenét, valamint 50 %-kal növelni piaci részesedését az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakához képest, és mindezt dömpingelt árszinteken.

(89)

A Bizottság a kínai behozatal áraira jellemző tendenciát az Eurostat adatai alapján állapította meg.

(90)

Az érintett országból az Unióba irányuló behozatal átlagára a következőképpen alakult:

3. táblázat

Importárak (EUR/tonna)

(91)

A figyelembe vett időszakban az átlagos importárak összességében véve 2 %-kal csökkentek. Az importárak 11 %-kal visszaestek 2012 és 2013 között, 2014-ben ugyanezen a szinten maradtak, majd a felülvizsgálati időszakban 9 %-kal emelkedtek.

(92)

A Bizottság az együttműködő exportáló gyártó felülvizsgálati időszak alatti áralákínálását az alábbiak összehasonlításával állapította meg:

(93)

Az árakat – az azonos kereskedelmi szinten megvalósuló ügyleteket vizsgálva, a kedvezmények és árengedmények levonása után és az adatokat szükség esetén kiigazítva – terméktípusonként hasonlították össze. Az összehasonlítás eredményét az uniós gazdasági ágazat felülvizsgálati időszak alatti súlyozott átlagárának százalékában fejezték ki. Ez alapján az együttműködő exportáló gyártó esetében nem állt fenn alákínálás a felülvizsgálati időszakban, még akkor sem, ha nem vesszük figyelembe a dömpingellenes vámokat. Az együttműködő exportáló gyártó – annak ellenére, hogy a felülvizsgálati időszak alatti kínai behozatal 100 %-át tette ki – a teljes kínai termelési kapacitás mindössze 2 % és 7 % közötti részét képviselte.

(94)

Az érintett országtól eltérő harmadik országokból az Unióba irányuló behozatal a következőképpen alakult:

4. táblázat

Egyéb harmadik országok piaci részesedése

(95)

A harmadik országokból érkező behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszak alatt legfeljebb 2 %-ot, míg a felülvizsgálati időszakban kevesebb mint 1 %-ot tett ki.

(96)

A dömpingelt behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésével összhangban magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére. A Bizottság az uniós gyártók kérdőívre adott ellenőrzött válaszai alapján értékelte ezeket a mutatókat.

(97)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(98)

A termelési volumen 2012 és 2013 között 10 %-kal csökkent, majd 2014-től a felülvizsgálati időszakig kismértékben nőtt. Összességében véve a termelési volumen 6 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt. A termelés ilyetén visszaesését az exportvolumen 30 % és 40 % közötti mértékű, a figyelembe vett időszakban bekövetkezett csökkenése magyarázza, amelyet csak részben ellensúlyozott a belföldi értékesítés 6. táblázatban jelzett növekedése.

(99)

A termelési kapacitás a figyelembe vett időszak egésze alatt változatlan volt.

(100)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(101)

Az uniós gazdasági ágazat az uniós felhasználás terén jelentkező növekedést úgy tudta követni, hogy értékesítési volumenét folyamatosan és összességében 23 %-kal növelte a figyelembe vett időszakban.

(102)

mivel az értékesítési volumen szorosan követte az uniós felhasználás terén mutatkozó tendenciát, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése változatlan volt 2012-től 2014-ig, és csak kismértékben – 1 %-kal – nőtt a felülvizsgálati időszakban.

(103)

A belső felhasználás, amely az alábbi táblázat szerint gyakorlatilag állandó volt a figyelembe vett időszak egésze alatt, nem volt hatással a termelés és a kapacitáskihasználás terén tapasztalt tendenciára.

7. táblázat

Belső felhasználás

(104)

Az uniós gazdasági ágazat belföldi értékesítési volumene szorosan követte a belföldi felhasználás alakulását, és 23 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. Ennek eredményeként az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak egésze alatt stabil szinten tudta tartani piaci részesedését.

(105)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(106)

Az uniós gazdasági ágazat alkalmazottainak létszáma a figyelembe vett időszak egésze alatt szinte változatlan volt. A termelés csökkenése és a foglalkoztatás változatlan szintje miatt a termelékenység visszaesett a figyelembe vett időszakban.

(107)

A vizsgálat eredményei rámutattak, hogy a nagy fokú automatizálás miatt az uniós gazdasági ágazat nem tudná a termelés csökkenésével arányosan csökkenteni alkalmazottainak létszámát.

(108)

A (45) preambulumbekezdés értelmében a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a nátrium-glükonát Kínából érkező behozatala továbbra is dömpingelt árakon lépett az uniós piacra.

(109)

Az uniós gazdasági ágazat ki tudta használni a hatályos dömpingellenes intézkedések jelentette előnyöket, és elkezdett felépülni a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból. Értékesítési volumenét ugyanis 23 %-kal, míg piaci részesedését 1 %-kal növelte a figyelembe vett időszakban. Ennek ellenére a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülést nem lehet állandósultnak tekinteni, különösen a jövedelmezőség (123) preambulumbekezdésben vázolt alakulása fényében, amely 2012-ben és 2013-ban negatív volt, és csak a felülvizsgálati időszakban fordult át pozitívba.

(110)

Az uniós gyártók által uniós független vevőknek felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Értékesítési árak az Unióban és termelési egységköltség

(111)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési árai 5 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszakban. Az árak 2012 és 2014 között folyamatosan csökkentek, majd csak kismértékben nőttek a felülvizsgálati időszakban.

(112)

Az uniós gazdasági ágazat termelési költsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Termelési egységköltség

(113)

A figyelembe vett időszakban a termelési egységköltség 20 %-kal csökkent. E mögött részben a nyersanyagárak – részletesebben a (114) preambulumbekezdésben tárgyalt – csökkenése, és részben a teljes termelési költség különböző összetevőinek csökkenését előidéző költségmegtakarítások húzódtak meg; különösen a fenntartási kiadásokat fogták vissza drasztikusan a figyelembe vett időszakban.

(114)

Előállítási folyamatuk integráltságától függően az uniós gyártók kukoricát vagy kukoricaalapú glükózszirupot használtak fő nyersanyagként. Mivel ezek a nyersanyagok a termelési költség egyik fontos összetevőjét jelentik, árcsökkenésük a termelési költség figyelembe vett időszak alatti csökkenésének 25 % és 35 % közötti mértékű csökkenését eredményezte. A kukorica vagy a kukoricaalapú glükózszirup árának bármilyen fokú emelkedése így azonnal ellentétére fordíthatja az uniós gazdasági ágazatnak a termelési költség csökkenése miatt kialakult kedvezőbb helyzetét.

(115)

A termelési költség csökkenése csak kismértékű, 5 %-os csökkenést idézett elő az átlagos értékesítési egységárakban a figyelembe vett időszakban, mivel az uniós gazdasági ágazat még mindig felépülőben volt a korábbi időszakok során fennálló dömping okozta veszteségekből.

(116)

Az uniós gyártók átlagos munkaerőköltségei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(117)

Az átlagos munkaerőköltségek 7 %-kal emelkedtek a figyelembe vett időszak alatt. Mindenesetre, mivel a munkaerő a termelési költség csak kis részét teszi ki, az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének elemzése kapcsán ez nem tekinthető nagy jelentőséggel bíró mutatónak.

(118)

Az uniós gyártók készleteinek szintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Készletek

(119)

A készletek szintje 54 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban.

(120)

A megállapítások szerint a készletek a szokásos szinten voltak a felülvizsgálati időszakban.

(121)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

13. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(122)

A Bizottság az uniós gyártók jövedelmezőségét oly módon állapította meg, hogy a hasonló termék uniós független vevőknek történő értékesítéséből származó adózás előtti nettó nyereséget az értékesítési forgalom százalékos arányában fejezte ki.

(123)

Az uniós gazdasági ágazat veszteséget termelt a figyelembe vett időszak első két évében, és mindössze közel nullszaldós eredményt ért el 2014-ben. A jövedelmezőség csak a felülvizsgálati időszak alatt ért el végül az eredeti vizsgálatban célul kitűzött nyereséghez közeli, ám attól még mindig elmaradó szintet. Hangsúlyozni kell, hogy ez a késői javulás a termelési költség nagyobb részt amiatt bekövetkezett csökkenésének tudható be, hogy – a (114) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint – kedvezően alakult a kukorica és a kukoricaalapú glükózszirup ára. Ennélfogva e nyersanyagok – időjárással és terméssel összefüggő áringadozásoknak kitett – árának bármilyen fokú emelkedése azonnal ellentétére fordíthatja a nemrégiben elért jövedelmezőséget.

(124)

A pénzforgalom, amely az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi, negatív volt az első két évben és csak a figyelembe vett időszak második felében vált pozitívvá.

(125)

A pénzforgalom javulása azonban részben a beruházások kárára következett be, amelyek 65 %-kal visszaestek a figyelembe vett időszakban, és szinte elhanyagolható mértékűek voltak az érintett termék előállításához használt tőkeeszközök bruttó értékéhez képest. A pénzforgalom javulása a jövedelmezőség javulásának is betudható, amely – miként az a (123) preambulumbekezdésben szerepel – nagyobb részt a kukorica és a kukoricaalapú glükózszirup árának kedvező alakulása miatt következett be. Ennélfogva e nyersanyagok – időjárással és terméssel összefüggő áringadozásoknak kitett – árának bármilyen fokú emelkedése azonnal ellentétére fordíthatja a pénzforgalmi helyzet javulását.

(126)

Meg kell jegyezni továbbá azt is, hogy a beruházások és a fenntartási kiadások alacsony szintje – lásd a (113) preambulumbekezdést – annak ellenére, hogy a pénzforgalom és a jövedelmezőség átmeneti javulásával járt, hosszú távon nem fenntartható, hiszen a gyártóüzemek állagromlásához vezet. Ez pedig végeredményben hatással lehet a termelési költségre és a gyártási folyamat hatékonyságára. Mindenesetre a szükséges beruházásokat és a fenntartási kiadásokat csak úgy lehet későbbi időszakra halasztani, hogy azok késleltetett negatív hatással vannak a pénzforgalomra és a jövedelmezőségre.

(127)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. A beruházások megtérülése negatív volt a figyelembe vett időszak első két évében, és csak a felülvizsgálati időszakban vált pozitívvá. Mivel a beruházások megtérülése és a jövedelmezőség szorosan korreláló kármutatók, a beruházások megtérülése terén bekövetkezett javulás a jövedelmezőség javulásának közvetlen következményeként jelentkezett. Tehát a beruházások megtérülésének javulása is nagyobb részt a kukorica és a kukoricaalapú glükózszirup árának – a (123) preambulumbekezdésben ismertetett – kedvező alakulása miatt következett be. Ennélfogva e nyersanyagok – időjárással és terméssel összefüggő áringadozásoknak kitett – árának bármilyen fokú emelkedése azonnal ellentétére fordíthatja a beruházások megtérülésében nemrégiben bekövetkezett javulást.

(128)

Az uniós gazdasági ágazat a szükséges minimumon tartotta a nátrium-glükonáttal kapcsolatos tevékenységhez nyújtott friss tőkeinjekciót azáltal, hogy – a (125) és (126) preambulumbekezdésben foglaltak szerint – szinte elhanyagolható mértékűre csökkentette a beruházást. Így a tőkebevonási képességet nem lehetett elemezni.

(129)

Az értékesítési volumenre és a piaci részesedésre pozitív fejlemények voltak jellemzőek a figyelembe vett időszak alatt, mivel az uniós gazdasági ágazat követni tudta a felhasználásban mutatkozó növekedést. Mindezek ellenére azonban a termelés és a kapacitáskihasználás visszaesett a figyelembe vett időszakban.

(130)

Az uniós gazdasági ágazat pénzügyi teljesítményével kapcsolatos kármutatók (jövedelmezőség, pénzforgalom és a beruházások megtérülése) a negatív tartományban vagy legalábbis nullához közeli szinten voltak a figyelembe vett időszak első három évében, és – a 2014-ben már pozitív pénzforgalom kivételével –csak a felülvizsgálati időszakban váltak pozitívvá.

(131)

A jövedelmezőség, a pénzforgalom és a beruházások megtérülése terén tapasztalt pozitív fejlemények azonban nem tekinthetők állandónak, mivel csak a figyelembe vett időszak vége felé (pénzforgalom) és a felülvizsgálati időszak alatt (jövedelmezőség és a beruházások megtérülése) következtek be. Emellett mindhárom mutató felülvizsgálati időszak alatti pozitív szintje nagyobb részt a fő nyersanyagok (kukorica és kukoricaalapú glükózszirup) – a (123), (125) és (127) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint egyébként áringadozásoknak kitett – költségei terén jelentkező csökkenésnek, valamint a beruházási kiadások és a fenntartási kiadások hosszú távon nem fenntartható megtakarításainak (lásd a (126) preambulumbekezdést) volt betudható. Ezenkívül a jövedelmezőség felülvizsgálati időszak alatti szintje nem érte el az eredeti vizsgálatban célul kitűzött nyereségszintet.

(132)

A fentiek fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat a felülvizsgálati időszakban megkezdte felépülését a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból, és a felülvizsgálati időszakban nem érte az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének értelmében vett jelentős kár. A vizsgálat ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az uniós gazdasági ágazat pénzügyi teljesítménye nem volt elegendő ahhoz, hogy hosszú távú életképességet biztosítson.

(133)

A kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó megállapításhoz számos tényezőt figyelembe vettek, nevezetesen a kínai termelési kapacitást és szabad kapacitást, a kínai exportáló gyártók egyéb harmadik piacokra irányuló exportvolumeneit, az egyéb harmadik piacokra irányuló kínai export árait és a kínai belföldi árakat, az uniós piac vonzerejét, valamint az eredeti vizsgálat ténymegállapításait.

(134)

A kínai szabad kapacitás – minként az az (51) preambulumbekezdésben megállapításra került – 600 000 és 700 000 tonna között volt a felülvizsgálati időszakban, ami a 16 000 és 22 000 tonna között mozgó uniós felhasználás körülbelül harmincszorosát teszi ki. Ahogy az az (52) preambulumbekezdésben is szerepel, még akkor is, ha e szabad kapacitás egy részét a potenciálisan növekvő kínai vagy egyéb harmadik országbeli kereslet kielégítésére fordítanák, nagyon nagy mértékű szabad kapacitás maradna fenn az Unióba irányuló export számára.

(135)

Miként azt az (54) preambulumbekezdés már ismertette, jelentősen növekedett a Kínából az egyéb harmadik országokba irányuló exportvolumen. Az egyéb harmadik országokba irányuló kivitel 45 %-kal növekedett 2012 és 2014 között, és 2014-ben mintegy 116 000 tonnát ért el. Ez a mennyiség önmagában több mint hatszorosát teszi ki az ugyanezen időszakbeli uniós felhasználásnak.

(136)

A felülvizsgálati időszakban az egyéb harmadik országokba irányuló kínai kivitel átlagára – miként az a (76) preambulumbekezdésben megállapításra került – 20 % és 40 % közötti mértékkel alacsonyabb volt az uniós gazdasági ágazat átlagáránál. A kínai exportáló gyártók egyéb harmadik országokra vonatkozó dömpingkülönbözetei az alkalmazott módszertantól függően – a (64) és (69) preambulumbekezdés szerint – meghaladták a 70 %-ot, vagy legalább 50 % körül voltak. Az egyetlen együttműködő exportáló gyártó adatai a (70) preambulumbekezdésben ismertetett 8,3 %-os dömpingkülönbözetet eredményezik.

(137)

Miként az a (75) és (76) preambulumbekezdésben megállapításra került, az uniós piaci átlagár 27 % és 35 % közötti mértékkel magasabb volt az átlagos kínai belföldi árnál, és 20 % és 40 % közötti mértékkel haladta meg az egyéb harmadik országbeli piacok esetében alkalmazott átlagos kínai exportárat a felülvizsgálati időszakban. Az egyetlen együttműködő kínai exportőr felülvizsgálati időszak alatti, egyéb harmadik országok esetében alkalmazott árszintjei 20 % és 30 % közötti mértékkel alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazat árainál.

(138)

Ez alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy árak szempontjából az uniós piac nagyon vonzó piac mind a kínai belföldi piachoz, mind a harmadik országbeli piacokhoz képest. Az uniós piac vonzerejére vonatkozó megállapítást alátámasztja a Shandong Kaison Biochemicals növekvő jelenléte: a vállalat – lásd a (78) preambulumbekezdést – exportvolumenét megduplázta és a piaci részesedését 50 %-kal növelte.

(139)

Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén ezért valószínű, hogy a kínai exportáló gyártók jelentős mennyiségekben újrakezdenek vagy elkezdenek – dömpingelt áron – exportálni az Unióba, valószínűleg jelentősen (a nem együttműködő exportáló gyártók egyéb harmadik országokkal szemben alkalmazott árképzési magatartása alapján 20 % és 40 % közötti mértékkel) alákínálva az uniós gazdasági ágazat árainak. Ugyanis valószínű, hogy az árképzési magatartás azonos lenne az egyéb harmadik országokban tapasztalt árképzési magatartással, vagy ahhoz hasonlítana, hiszen ez lehetővé tenné a kínai exportáló gyártók számára, hogy piaci részesedést nyerjenek (vissza) az uniós piacon. A nátrium-glükonát mindenekelőtt nyersanyag, amely esetében az ár képezi a messze legfontosabb és leginkább meghatározó tényezőt.

(140)

Annak megállapításához, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzetére valószínűleg milyen hatást gyakorol majd az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az uniós piacra nagyobb volumenben és alacsony áron érkező kínai behozatal, elemezték az eredeti vizsgálat figyelembe vett időszaka alatti fejleményeket is. Megállapításra került, hogy az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatt a kínai behozatal árai 13 % és 29 % közötti mértékkel alákínáltak az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak. A kínai behozatal volumene 77 %-kal növekedett az eredeti vizsgálat figyelembe vett időszakában, ami abszolút értékben 1 774 tonna (a 2005. évi 2 291 tonnáról az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatti 4 095 tonnára történő) növekedésnek felelt meg. Ez a növekedés lényeges mértékűnek találtatott, és mindenekelőtt ahhoz vezetett, hogy az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége 80 %-kal, értékesítési volumene pedig 20 %-kal visszaesett. Ez alapján az eredeti vizsgálat arra a következetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte.

(141)

Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthető forgatókönyv szerint alacsony, dömpingelt árak mellett jelentős volumenű kínai behozatal érkezne az uniós piacra, és ennek bekövetkezte esetén valószínű, hogy az Unió az eredeti vizsgálat során megállapítottakhoz hasonló módon reagálna, és ennélfogva az uniós gazdasági ágazat árainál jelentősen alacsonyabb árak mellett Kínából érkező, megnövekedett volumenű behozatal az eredeti vizsgálatban megállapított hatásokkal járna. Mindenekelőtt e termék nagyon árérzékeny piacára és az egyéb harmadik országbeli piacok jelentősen alacsonyabb árszintjeire tekintettel valószínűsíthető, hogy az Unió értékesítési volumenének, termelési volumenének és árainak csökkentésére kényszerül, ami negatív hatással lesz jövedelmezőségre. Ugyanis e termék árérzékenysége csak tovább súlyosbítana az uniós piacra gyakorolt bármiféle árnyomás hatását. Ennek következtében nyoma sem maradna az uniós gazdasági ágazat mindössze a felülvizsgálati időszak alatt bekövetkezett javulásának, és az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete valószínűleg komolyan romlana.

(142)

Az alacsony árú kínai behozatalnak az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén bekövetkező növekedésének az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt lehetséges hatását jelzi még az is, hogy az uniós gazdasági ágazatnak milyen helyzettel kell számolnia az egyéb harmadik országokba irányuló exportja terén. Az uniós gazdasági ágazat exportvolumene 30 % és 40 % közötti mértékkel visszaesett ezekben az országokban, ahol nincsenek érvényben dömpingellenes intézkedések, és ahol a megállapítások szerint dömpingelt kínai behozatallal kell számolni.

(143)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén igen nagy a valószínűsége a kár megismétlődésének.

(144)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínából származó nátrium-glükonát behozatalára a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat ténymegállapításai nyomán esetlegesen bevezetendő dömpingellenes intézkedések összességükben az Unió érdekét szolgálják-e. Az uniós érdek meghatározása az érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök, a felhasználók és a nagykereskedők érdekeit is. Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

(145)

Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete javult a dömpingellenes intézkedések 2010-es bevezetése nyomán.

(146)

A vizsgálat ugyanakkor azt állapította meg, hogy az uniós gazdasági ágazat – a (131) és (132) preambulumbekezdésben foglaltak szerint – még mindig sérülékeny.

(147)

Ennek következtében az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűleg ismételten kárral kell majd számolni, hiszen az uniós gazdasági ágazat veszíteni fog vevőköréből, és lefelé irányuló árnyomással kell majd számolnia a kínai exportáló gyártókkal szemben, amelyek a várakozások szerint növelni fogják az alacsony, dömpingelt árak mellett érkező behozatal volumenét. A (142) preambulumbekezdésben foglaltak szerint hasonló helyzet volt megfigyelhető az egyéb harmadik országokban.

(148)

Az intézkedések fenntartása azonban lehetővé teszi az uniós gazdasági ágazat számára, hogy tovább haladjon a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés útján, és megszilárdítsa helyzetét.

(149)

Az eljárás megindításakor négy ismert független importőrrel vették fel a kapcsolatot. Közülük kettő töltött ki kérdőívet. A felülvizsgálati időszak alatti kínai behozatal 30 % és 50 % közötti részét tették ki, és nem támogatták az intézkedéseket.

(150)

A megállapítások szerint a nátrium-glükonát forgalmuk kevesebb mint 5 %-át tette ki. Ezenkívül mindkét importőr összességében véve és a nátrium-glükonáttal kapcsolatos tevékenységüket illetően egyaránt nyereséges volt.

(151)

A Bizottság ez alapján arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása valószínűsíthetően korlátozott hatással lesz az importőrökre, már ha egyáltalán kell hatással számolni esetükben.

(152)

Nyolc ismert felhasználó számára küldtek kérdőívet. Mindössze egyetlen, az intézkedéseket nem támogató felhasználó töltötte ki a kérdőívet.

(153)

A felülvizsgálati időszak alatt az együttműködő felhasználó nem végzett behozatalt Kínából, mivel kizárólag az uniós gyártók egyikétől szerezte be a nátrium-glükonátot. E felhasználó esetében a nátrium-glükonát kevesebb mint 5 %-át teszi ki a nátrium-glükonáttal bekevert végtermékek előállítási költségének. Emellett a nátrium-glükonát bekeverésével kapcsolatos tevékenysége a felülvizsgálati időszak alatti teljes forgalom kevesebb mint 20 %-át adta. A szóban forgó felhasználó a megállapítások szerint szintén összességében véve nyereségesen működött. Tekintettel arra, hogy a nátrium-glükonát áringadozása mindenképpen korlátozott hatást gyakorolna termelési költségére, a várakozások szerint az intézkedések fenntartása korlátozott hatással jár e felhasználó számára, már ha egyáltalán kell hatással számolni esetében.

(154)

Az együttműködő felhasználóval kapcsolatos következtetésre, valamint a felhasználók részéről tanúsított együttműködés alacsony szintjére tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása korlátozott hatást fog gyakorolni a felhasználókra, már ha egyáltalán kell hatással számolni esetükben.

(155)

Öt nagykereskedő jelentkezett, és nyújtott be kitöltött kérdőívet. Közülük három támogatta az intézkedéseket, a másik kettő pedig nem foglalt állást. Mind az öt nagykereskedő uniós gyártótól vásárolta a nátrium-glükonátot, és nem importálta az érintett terméket Kínából. A nátrium-glükonáttal kapcsolatos tevékenység mindegyik vállalat esetében csak elhanyagolható részét tette ki a figyelembe vett időszak alatti forgalomnak.

(156)

A Bizottság ez alapján arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása valószínűsíthetően korlátozott hatással lesz a nagykereskedőkre, már ha egyáltalán kell hatással számolni esetükben.

(157)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt a Kínából származó nátrium-glükonát behozatalára vonatkozó intézkedések fenntartása ne szolgálná az Unió érdekét.

(158)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság fenn kívánta tartani a hatályos dömpingellenes intézkedéseket. A felek lehetőséget kaptak továbbá arra, hogy e nyilvánosságra hozatalt követően adott határidőn belül benyújtsák észrevételeiket. A nyilvánosságra hozatalt követően egyetlen fél sem nyújtott be észrevételt.

(159)

A fent említett szempontokból következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően a Kínából származó nátrium-glükonát behozatalára a 377/2010/EU bizottsági rendelettel (7) bevezetett dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(160)

Annak érdekében, hogy az intézkedések kijátszásának – a vámtételek közötti jelentős különbségeknek tulajdonítható – veszélye a lehető legkisebb legyen, a dömpingellenes vámok szabályszerű alkalmazásának biztosítására jelen esetben különleges intézkedéseket ítélnek szükségesnek.

(161)

A vállalatoknak, amelyekre egyedi dömpingellenes vámok vonatkoznak, a tagállamok vámhatóságai felé érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Amennyiben a behozatalt nem kíséri ilyen számla, akkor a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vám alkalmazandó.

(162)

Ha az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok exportvolumene jelentősen megnő az érintett intézkedések bevezetését követően, akkor ez a mennyiségi növekedés önmagában a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének megfelelően. Ilyen esetekben, és amennyiben a feltételek teljesülnek, az intézkedések kijátszásának feltárására irányuló vizsgálatot lehet indítani. E vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos vám kivetésére.

(163)

Ez a rendelet összhangban van az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság véleményével,