15.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 189/1


A Tanács állásfoglalása az ifjúságpolitika területén 2018 után folytatandó európai együttműködéssel kapcsolatos szakpolitikákkal összefüggésben a strukturált párbeszédről és a fiatalokkal folytatott párbeszéd jövőbeli alakulásáról

(2017/C 189/01)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

EMLÉKEZTETVE ARRA, HOGY:

1.

A fiataloknak az európai demokratikus életben való politikai részvételének az ösztönzéséről szóló tanácsi állásfoglalásban (1) a Tanács kijelentette, hogy a 2016. január 1. és 2017. június 30. közötti időszakban az ifjúságpolitika terén folytatott európai strukturált párbeszéd átfogó tematikus prioritása a következő: „lehetőséget adni minden fiatalnak a sokszínű, összekapcsolt és befogadó Európában való részvételre”, és ez lesz az a téma, amely a 2016 és 2018 közötti időszakra vonatkozó uniós ifjúsági munkatervvel összhangban, közös vezérfonalként garantálni fogja az elnökségi trió – Hollandia, Szlovákia és Málta – munkájának folyamatosságát és következetességét.

ELISMERVE, HOGY:

2.

A strukturált párbeszéd részvételen alapuló folyamat, és az ötödik munkaciklusban elért eredmények egyrészt a holland, a szlovák és a máltai elnökség alatt folytatott nemzeti konzultációk, másrészt pedig a 2016 áprilisában Amszterdamban, 2016 októberében Košicében (Kassán) és 2017 márciusában Máltán megrendezett uniós ifjúsági konferenciák eredményeire épülnek.

3.

A holland elnökség arra összpontosított, hogy feltárja a napjaink Európájában a fiatalok előtt álló kihívásokat és nehézségeket. A (2016. áprilisi) amszterdami ifjúsági konferencia során irányadó kérdéseket dolgoztak ki a fiatalokkal folytatandó konzultációra vonatkozóan, és felkérték a tagállami szintű nemzeti munkacsoportokat arra, hogy folytassák le a konzultációkat és adjanak tájékoztatást azok eredményeiről.

4.

A (2016. októberi) košicei (kassai) ifjúsági konferencia résztvevői megvizsgálták és megvitatták a fiatalokkal folytatott konzultációk eredményeit, és a tagállamok képviselőivel együtt közös ajánlásokat dolgoztak ki az ifjúságpolitika területén folytatandó strukturált párbeszédről. Az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi (EYCS) Tanács 2016. novemberi ülésén a miniszterek megbeszélést folytattak ezen ajánlásokról és az európai fiatalok helyzetéről. E megbeszélés eredményeiről az Európai Tanács elnöke is tájékoztatást kapott.

5.

A (2017. márciusi) máltai ifjúsági konferencia résztvevői további megbeszéléseket folytattak a közös ajánlásokról, meghatározták az egyes ajánlások fontossági sorrendjét és intézkedéseket dolgoztak ki azok végrehajtására.

NYUGTÁZZA:

6.

az ifjúságpolitika területén folytatandó strukturált párbeszédről szóló közös ajánlásokat és javasolt intézkedéseket, amelyek célja lehetőséget adni minden fiatalnak a sokszínű, összekapcsolt és befogadó Európában való részvételre, és amelyek a következő témákra összpontosítanak: a minőségi és kritikus tájékoztatáshoz való hozzáférés; a reziliencia és az önbizalom fejlesztése; a félelmen és az intolerancián túl; olyan oktatási rendszer kialakítása, amely elősegíti, hogy a fiatalok kibontakoztathassák a bennük rejlő lehetőségeket; a fiatalok társadalmi szerepvállalásának előmozdítása; a fiatalok európai projektbe vetett bizalmának helyreállítása; mobilitási programok mindenkinek; valamint az ifjúsági munka és az ifjúsági szervezetek tevékenységének mindenkit érintő hatása, a mellékletben foglaltak szerint.

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL ÉS KELLŐ FIGYELEMMEL A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉRE:

7.

a jövőbeli ifjúsági szakpolitikák kialakítása és végrehajtása során adott esetben vegyék figyelembe az ifjúságpolitika területén folytatandó strukturált párbeszédről szóló közös ajánlásokat és javasolt intézkedéseket;

8.

az ifjúságpolitika területén 2018 után folytatandó európai együttműködés előkészítéseként vizsgálják felül a strukturált párbeszéd folyamatát és célkitűzéseit, és vizsgálják meg, hogy milyen innovatív és hatékony módszerekkel mozdítható elő a különböző hátterű fiatalokkal, az ifjúsági szervezetekkel, az ifjúságkutatókkal és a politikai döntéshozókkal – köztük az egyéb releváns ágazatok érdekelt feleivel – folytatandó konstruktív és érdemi párbeszéd és kapcsolattartás.

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

9.

tényekre, értékelésre és konzultációkra alapozva, az ifjúságpolitika területén 2018 után folytatandó európai együttműködés részeként tegyen javaslatot egy megújított strukturált párbeszédre;

EGYETÉRT TOVÁBBÁ AZZAL, HOGY:

10.

mivel az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretének (2010–2018) végrehajtása 2018-ban lezárul, a következő munkaciklusban (2017. július 1. – 2018. december 31.) a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel folytatandó strukturált párbeszéd átfogó prioritásának középpontjában az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés következő keretének kell állnia. A strukturált párbeszéd hatodik ciklusának címe „Fiatalok Európában: hogyan tovább?” lesz.

11.

A következő elnökségi trió – Észtország, Bulgária és Ausztria – a strukturált párbeszéd hatodik munkaciklusában a strukturált párbeszéd értékelésére, felülvizsgálatára és megújítására fog összpontosítani annak érdekében, hogy továbbfejlessze és előmozdítsa azt.


(1)  HL C 417., 2015.12.15., 10. o.


MELLÉKLET

Közös ajánlások az ifjúságpolitika területén folytatandó strukturált párbeszédről

Lehetőséget adni minden fiatalnak a sokszínű, összekapcsolt és befogadó Európában való részvételre

A minőségi és kritikus tájékoztatáshoz való hozzáférés

1.

Az uniós intézményeknek és a tagállamoknak olyan, tényeken alapuló szakpolitikákat és gyakorlatokat kell kialakítaniuk, illetve továbbra is végrehajtaniuk, amelyek célja a fiataloknak az információk kritikus értékelésére és feldolgozására irányuló készségeinek folyamatos fejlesztése a formális és a nem formális oktatás keretében egyaránt.

2.

Az uniós intézményeknek és a tagállamoknak a társadalmi szervezetekkel együttműködésben támogatniuk kell a fiatalok által irányított, átlátható, független és sokszínű médiumokat, mivel azok hozzájárulnak a fiatalok médiaműveltségének, kritikus és analitikus gondolkodásának fejlesztéséhez. Felkérjük az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságát (CULT bizottság) és az Európai Bizottságot, hogy az „Erasmus +”, az „Európa a polgárokért”, a „Kreatív Európa” és az egyéb releváns programok felülvizsgálata során vegyék figyelembe ezt a szempontot is.

Fiatalok nyomás alatt: a reziliencia és az önbizalom fejlesztése

1.

Figyelembe véve, hogy az oktatási környezetben egyre nőnek a versenyképes teljesítmény iránti elvárások, a tagállami illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a fiataloknak elegendő idejük és terük legyen olyan tevékenységekre, amelyek segítik őket rezilienciájuk, önismeretük és önbizalmuk fejlesztésében.

2.

A tagállami illetékes hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy mind a formális oktatási rendszerben, mind pedig a nem formális oktatási környezetben rendelkezésre álljon a mentális egészséggel és mentális jóléttel kapcsolatos oktatás. A cél a stigmatizáció megszüntetése a tájékozottság növelése révén és annak elősegítésével, hogy a fiatalok megtanulják, hogy hogyan őrizzék meg mentális egészségüket és hogyan kommunikáljanak a kortársaikkal ezekről a kérdésekről.

A félelmen és az intolerancián túl – a sokszínűség megtapasztalása

1.

Az európai és tagállami hatóságoknak növelniük kell a finanszírozást és az intézményi támogatást az olyan helyi programok és tagállami szintű cserék létrehozásával összefüggésben, amelyek lehetővé teszik. hogy minden fiatal közvetlen kapcsolatot alakíthasson ki más – eltérő háttérrel és világképpel rendelkező – fiatalokkal, és ezáltal fejlessze az interkulturális kompetenciáit, fellépjen a megkülönböztetéssel szemben, előmozdítsa az empátiát és a szolidaritást és megtapasztalja a sokszínűség előnyeit.

2.

Ahhoz, hogy minden fiatal valóban sokszínű Európában élhessen, az EU-nak és a tagállami illetékes hatóságoknak a tanárokat és iskolai közösségeket célzó képzési és fejlesztési programokat kell kidolgozniuk és támogatniuk annak érdekében, hogy olyan biztonságos és inkluzív környezet jöjjön létre, amelyben a fiatalok fejleszteni tudják a félelem legyőzéséhez és a megkülönböztetés elleni küzdelemhez szükséges kompetenciáikat.

Olyan oktatási rendszer kialakítása, amely elősegíti, hogy a fiatalok kibontakoztathassák a bennük rejlő lehetőségeket

1.

Azt kérjük, hogy minden tagállam vállaljon kötelezettséget olyan pályaorientációs és tanácsadási szolgáltatások biztosítására, amelyek az oktatás minden szakaszában lehetővé teszik minden fiatal számára, hogy fejlessze képességeit és megtalálja az életben való boldogulás útját.

2.

Az oktatás nem ruházza fel a fiatalokat a modern társadalomban szükséges és releváns gyakorlati készségekkel. Ezért minden tagállamot sürgetünk, hogy ösztönözze a gyakorlati életre nevelésnek az oktatásba való beépítését, hogy a fiatalok aktív szerepet tudjanak vállalni a különböző társadalmakban és a munkahelyeken.

A fiatalok társadalmi szerepvállalásának előmozdítása, különösen a veszélyeztetett csoportok esetében

1.

Az oktatási intézményeknek és a helyi érdekelt feleknek, a fiatalokkal együttműködve, személyre szabott támogatást és elérhető szolgáltatásokat kell biztosítaniuk, valamint fórumokat kell teremteniük az érdemi párbeszédhez, hogy minden fiatal felfedezze és elfogadja egyéni identitását és értékeit. Ez az alapja a különböző hátterű fiatalok közötti kölcsönös bizalom megteremtésének.

2.

Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy minden fiatal, egyéni és társadalmi helyzetétől függetlenül, szabadon részt vehessen önkéntes tevékenységekben, mégpedig úgy, hogy e tevékenységeket elérhetővé teszik számukra. Ösztönözni kell az ifjúsági szervezetekben való részvételt, segítve ezzel a valahová tartozás érzésének megteremtését és a fiatalok állampolgári szerepvállalását.

A fiatalok európai projektbe vetett bizalmának helyreállítása

1.

Az Európai Bizottságnak és az Európai Ifjúsági Fórumnak együtt kell működnie annak elemzése és megértése céljából, hogy a fiatalok hogyan szerzik meg az Uniótól származó, illetve az Unióról szóló információkat, és kommunikációs stratégiát kell kidolgozniuk a fiataloknak az Unióról és az uniós projekthez való pozitív hozzájárulás lehetőségeiről való tájékoztatása érdekében.

2.

A fiatalok, illetve az EU és az uniós szakpolitikák közötti távolság áthidalása érdekében, uniós kezdeményezésekhez kapcsolódóan olyan nemzeti és/vagy regionális uniós ifjúsági fesztiválokat kell rendezni minden tagállamban, amelyek társadalmi, politikai és kulturális programokat kínálnak a legkülönbözőbb hátterű fiatalok számára. Ezek a rendezvények – amellett, hogy lehetőséget adnak a közös szórakozásra – elő fogják mozdítani az Unióval és az Unió nyújtotta lehetőségekkel kapcsolatos vitát és ismeretszerzést, valamint az uniós politikák alakítását.

Mobilitási program: munka és oktatás minden fiatalnak

1.

A tagállamoknak és az Európai Bizottságnak további erőfeszítéseket kell tenniük a fiatalok mobilitáshoz való hozzáférése előtt álló jelenlegi akadályok megszüntetése érdekében. Egyszerűsíteni kell a mobilitási programokban való részvételt, és a programokat jobban hozzá kell igazítani a fiatalok különféle igényeihez. A mobilitási lehetőségek ismertségének növelése érdekében tájékoztatást és iránymutatást kell biztosítani.

2.

Az uniós tagállamoknak meg kell teremteniük a nemzeti és európai szintű mobilitási programok keretében megszerzett kompetenciák elismerésére és validálására vonatkozó jogi keretet. Ez nemcsak a különféle tanulási lehetőségekhez való egyenlő hozzáférést teszi lehetővé, hanem a megszerzett készségek validálását is, emellett pedig hozzájárul a fiatalok társadalmi befogadásához.

Az ifjúsági munka és az ifjúsági szervezetek tevékenységének mindenkit érintő hatása

1.

A tagállamoknak és az Európai Bizottságnak népszerűsíteniük és támogatniuk kell a minőségi ifjúsági munka céljára létrehozott virtuális és fizikai helyszínek széles körét annak érdekében, hogy minden fiatal találhasson azok között a szükségleteinek és érdeklődésének megfelelőt.

2.

Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak elégséges működési finanszírozást kell biztosítaniuk, hogy az ifjúsági szervezetek fenntartható, elérhető, releváns és érdemi ifjúsági munkát végezhessenek minden fiatal javára.