14.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 331/94

(1)

A 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 23. cikkének (1) bekezdése szerint a befektetési vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy a szabályozott piacra bevezetett részvényekkel általuk teljesített ügyletekre vagy a kereskedési helyszínen részvényekkel általuk teljesített ügyletekre az esettől függően szabályozott piacon, MTF-en vagy rendszeres internalizálón, vagy azokkal a Bizottság által a 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében egyenértékűnek tekintett, harmadik országbeli kereskedési helyszínen kerüljön sor.

(2)

A 600/2014/EU rendelet 23. cikkének (1) bekezdése kizárólag a részvényekkel összefüggésben ír elő kereskedési kötelezettséget. A kerekedési kötelezettség nem terjed ki más tőkeinstrumentumokra, így a letéti igazolásokra, tőzsdén kereskedett alapokra, certifikátokra és egyéb hasonló pénzügyi eszközökre.

(3)

A harmadik országban létrehozott kereskedési helyszínekre vonatkozó, a 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerinti egyenértékűségi eljárás célja, hogy lehetővé tegye a befektetési vállalkozások számára az Unióban kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó részvényekkel való kereskedést az egyenértékűként elismert harmadik országbeli kereskedési helyszíneken. A Bizottságnak értékelnie kell, hogy egy harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja-e, hogy az adott harmadik országban engedélyezett kereskedési helyszín megfelel-e azoknak a jogilag kötelező követelményeknek, amelyek egyenértékűek az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3), a 2014/65/EU irányelv III. címe, a 600/2014/EU rendelet II. címe és a 2004/109/EK európai parlament és tanácsi irányelv (4) követelményeivel, és amelyek ebben a harmadik országban hatékony felügyelet és jogérvényesítés hatálya alá esnek. Mindez az említett jogi aktus célkitűzéseinek fényében értelmezendő, különös tekintettel annak a belső piac létrejötthez és működéséhez, a piac integritásához, a befektetők védelméhez, végül, de nem utolsósorban a pénzügyi stabilitáshoz való hozzájárulására.

(4)

A 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdésének a) pontjával összhangban egy harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere akkor tekinthető egyenértékűnek, ha a keretrendszer legalább a következő feltételeket teljesíti: a) a piacok engedélyezéshez kötöttek, valamint folyamatosan hatékony felügyelet és jogérvényesítés hatálya alá esnek; b) a piacok az értékpapírok piacra történő bevezetése tekintetében egyértelmű és átlátható szabályokkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik, hogy az értékpapírokkal tisztességes, rendezett és hatékony módon lehessen kereskedni, és azok szabadon átruházhatók legyenek; c) a befektetők magas szintű védelmének biztosítása érdekében az értékpapír-kibocsátókra időszakos és folyamatos információszolgáltatási követelmények vonatkoznak; továbbá d) a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció formáját öltő piaci visszaélések megelőzése révén biztosítja a piacok átláthatóságát és integritását.

(5)

Az egyenértékűségi értékelés célja többek között annak értékelése, hogy az Amerikai Egyesült Államokban (a továbbiakban: USA) az ott letelepedett és az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (a továbbiakban: SEC) által nyilvántartásba vett és felügyelt nemzeti értéktőzsdékre, valamint alternatív kereskedési platformokra alkalmazott jogilagkötelező követelmények egyenértékűek-e az 596/2014/EU rendelet, a 2014/65/EU irányelv III. címe, a 600/2014/EU rendelet II. címe és a 2004/109/EK irányelv követelményeivel, amelyek ebben a harmadik országban hatékony felügyelet és jogérvényesítés hatálya alá esnek.

(6)

Azon feltételeket illetően, hogy a piacok engedélyezéshez kötöttek, valamint folyamatosan hatékony felügyelet és jogérvényesítés hatálya alá esnek, Az értéktőzsdéről szóló 1934. évi törvény (a továbbiakban: a tőzsdetörvény) 3. szakasza a) pontjának 1) alpontjában szereplő meghatározás szerint az értéktőzsde olyan szervezet, egyesület vagy személyek olyan csoportja, amely piacot vagy rendszert hoz létre, tart fenn vagy bocsát rendelkezésre abból a célból, hogy lehetővé tegye az értékpapírt vásárló és értékesítő felek közötti ügyletkötést, vagy az értékpapírokra vonatkozóan egyébként ellássa a szokásos tőzsdei funkciókat. A SEC 3b-16. szabályában foglalt meghatározás szerint a tőzsde „olyan szervezet, egyesület vagy személyek olyan csoportja, amely 1. párosítja több vevő és eladó értékpapírra szóló megbízásait; valamint 2. kereskedési rendszer vagy szabályok formájában olyan rögzített és kötelezően alkalmazandó módszereket alkalmaz, amelyek biztosítják a megbízások kölcsönhatását, valamint azt, hogy az ügyletet kötő vevők és eladók elfogadják a kereskedési feltételeket.” Ennek megfelelően egy tőzsdén multilaterális rendszernek kell működnie kötelezően alkalmazandó szabályok szerint. Egy tőzsdének a SEC nyilvántartásában nemzeti értéktőzsdeként kell szerepelnie, vagy alkusz-kereskedőként, amely esetben az alternatív kereskedési platformokra vonatkozó szabályozásnak kell megfelelnie.

(7)

Ezenkívül a nemzeti értéktőzsdének egyenlő hozzáférést kell biztosítania tagjai számára piacaihoz és szolgáltatásaihoz. A hozzáférési kritériumoknak emellett átláthatóknak kell lenniük, és alkalmazásuk nem járhat tisztességtelen megkülönbözetéssel. Ennek érdekében a nemzeti értéktőzsdének olyan szabályokat kell bevezetnie, amelyek előírják a nyilvántartásba vett alkusz-kereskedők számára a belépés menetét. A tőzsdetörvény 19(b) szakasza alapján a SEC felülvizsgálja a nemzeti értéktőzsde tagfelvételi szabályait. A nemzeti értéktőzsdének észszerű belépési feltételeket kell szabnia, amelyeknek ugyanakkor tiltaniuk kell a hozzáférés indokolatlan megkülönböztetés alapján történő megtagadását is. A nemzeti értéktőzsde köteles megtagadni a nyilvántartásban nem szereplő alkusz-kereskedő felvételét, továbbá megtagadhatja az olyan alkusz-kereskedő felvételét, amelyet tevékenysége gyakorlásától eltiltottak.

(8)

A Szövetségi Törvénykönyv (CFR) 17. címe 242. részének 242.300. szakasza (a továbbiakban: az alternatív kereskedési platformokra vonatkozó szabályozás) meghatározása szerint az alternatív kereskedési platform olyan szervezet, egyesület, rendszer, személy vagy személyek olyan csoportja, amely piacot bocsát rendelkezésre abból a célból, hogy lehetővé tegye az értékpapírt vásárló és értékesítő felek közötti ügyletkötést, vagy az értékpapírokra vonatkozóan egyébként ellássa a tőzsdetörvény 3b-16. szabálya szerinti tőzsde szokásos funkcióit. Az alternatív kereskedési platformokra vonatkozó szabályozás szerint a tőzsdének minősülő szervezetnek a SEC nyilvántartásában nemzeti értéktőzsdeként kell szerepelnie, vagy alkusz-kereskedőként, amely esetben az alternatív kereskedési platformokra vonatkozó szabályozásnak kell megfelelnie. Egy alternatív kereskedési platformon multilaterális rendszernek kell működnie, amelyben a résztvevők kötelezően alkalmazandó szabályok szerint hajtanak végre ügyleteket. Azoknak az alternatív kereskedési platformoknak, amelyek egy meghatározott időszakban valamely tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír átlagos napi forgalmának legalább 5 %-át bonyolítják, meg kell felelniük az alternatív kereskedési platformokra vonatkozó szabályozás 242.301(b)(5)(ii) szakaszában a tisztességes hozzáférésre vonatkozóan rögzített előírásoknak. Ezen belül különösen írásban kell rögzíteniük az adott értékpapírral a saját rendszerükben folytatott kereskedéshez való hozzáférés feltételeit, amelyekről nyilvántartást kell vezetniük. Az alternatív kereskedési platform nem korlátozhatja indokolatlanul egyetlen személy hozzáférését sem azon szolgáltatásaihoz, amelyeket olyan tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozóan nyújt, amelyek átlagos napi forgalmának az adott időszakban legalább 5 %-át bonyolítja, és a feltételeket nem alkalmazhatja tisztességtelen vagy megkülönböztető módon. A hozzáférési feltételeket kérésre a SEC rendelkezésére bocsátja.

(9)

A 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdése a) pontjának 4. alpontjában foglalt négy feltételnek teljesülnie kell annak megállapításához, hogy valamely harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az ott engedéllyel rendelkező nemzeti értéktőzsdék ás alternatív kereskedési platformok tekintetében egyenértékű a 2014/65/EU irányelvben rögzített követelményekkel.

(10)

Az első feltétel szerint a harmadik országbeli kereskedési helyszíneknek engedélyezéshez kötöttnek kell lenniük, valamint folyamatosan hatékony felügyelet és jogérvényesítés hatálya alá kell esniük.

(11)

Tevékenysége megkezdéséhez a nemzeti értéktőzsdét a SEC-nek nyilvántartásba kell vennie. A SEC a nyilvántartásba vételt akkor hagyja jóvá, ha megállapítja a jelentkezőre vonatkozó előírások teljesülését. A SEC e megállapítás hiányában köteles megtagadni a nyilvántartásba vételt (tőzsdetörvény 19(a)(1) szakasz). A tőzsdetörvény előírja, hogy a tőzsde valamennyi olyan eljárás- és tevékenységtípus kezelésére vonatkozóan rendelkezzenintézkedésekkel, amelyet a jelentkező folytatni kíván. Nyilvántartásba vételét követően a nemzeti értéktőzsde köteles a jogszabályi kötelezettségeinek megfelelő szabályokat, szabályzatokat és eljárásokat alkalmazni, továbbá képesnek kell lennie kötelezettségei teljesítésére. A nyilvántartásba vétellel a nemzeti értéktőzsde önszabályozó szervezetté (SRO) válik. E minőségében a nemzeti értéktőzsde tagjaival, valamint a tagjaival kapcsolatban álló személyekkel betartatja a tőzsdetörvény rendelkezéseiben foglalt szabályokat és saját szabályait, továbbá figyelemmel kíséri azok betartását. Abban az esetben, ha a tagok nem tartják be az illetékes nemzeti értéktőzsde szabályait, az illetékes nemzeti értéktőzsde önszabályozó szervezetként köteles eljárni minden olyan esetben, amikor tagjai megsérthették a piaci szabályokat, valamint a szövetségi értékpapírtörvényeket. Emellett a jelentős szabálysértésekről tájékoztatnia kell a SEC-et is.

(12)

Az alternatív kereskedési platformnak meg kell felelnie az alternatív kereskedési platformokra vonatkozó szabályozásnak, amely többek között előírja az alternatív kereskedési platform SEC általi nyilvántartásba vételét alkusz-kereskedőként a tőzsdetörvény 15. cikke alapján. Az alternatív kereskedési platformnak tagsággal kell rendelkeznie legalább egy önszabályozó szervezetben, például a Pénzügyi Ágazati Szabályozó Hatóságban (Financial Industry Regulatory Authority, FINRA). A jelentkező alkusz-kereskedőnek információkat kell benyújtania magáról, például közölnie kell a folytatni kívánt tevékenység jellegét, saját közvetlen és közvetett tulajdonosai és egyéb irányító személyei, köztük a vezető állású személyek nevét, valamint azt, hogy a jelentkező vagy a vele közös irányítás alatt álló bármely szervezet ellen befektetéshez kapcsolódó tevékenységgel összefüggésben folyt-e büntető-, szabályozó hatósági vagy polgári peres eljárás. A SEC e megállapítás hiányában köteles megtagadni a nyilvántartásba vételt (tőzsdetörvény 15. cikk).

(13)

Az USA keretrendszerében az eredeti nyilvántartásba vételi előírásoknak való folyamatos megfelelés a nemzeti értéktőzsdék és az alternatív kereskedési platformok folyamatos nyilvántartásának előfeltétele. A nyilvántartásba vett nemzeti értéktőzsde és alternatív kereskedési platform köteles a szövetségi értékpapírtörvények és -szabályozás szerinti kötelezettségeinek megfelelő szabályokat, szabályzatokat és eljárásokat alkalmazni, továbbá képesnek kell lennie kötelezettségei teljesítésére.

(14)

A hatékony felügyeletet illetően az 1933. évi értékpapírtörvény (a továbbiakban: értékpapírtörvény), valamint a tőzsdetörvény alkotja azt az elsődleges jogot, amellyel jogilag érvényesíthető rendszer jön létre az USA értékpapír-kereskedelmére vonatkozóan. A tőzsdetörvény értelmében a SEC széles körű jogosultságokkal rendelkezik az értékpapír-ágazat valamennyi vonatkozása, így az alkusz-kereskedők nyilvántartásba vétele, szabályozása és felvigyázása tekintetében, amelyek kiterjednek az alternatív kereskedési platformokra, a transzferügynökökre, az elszámoló ügynökségekre, valamint az USA-beli önszabályozó szervezetekre, amelyek közé az értéktőzsdék és a FINRA is tartoznak. A tőzsdetörvény ezenkívül meghatározza és tiltja a piaci magatartás egyes típusait, és fegyelmi jogkörrel ruházza fel a SEC-et a szabályozott szervezetek, valamint a velük kapcsolatban álló személyek felett. A tőzsdetörvény értelmében ezenkívül a SEC időszakos adatszolgáltatást írhat elő azon vállalkozások számára, amelyek értékpapírjaival nyilvánosan kereskednek. A piaci közvetítők önszabályozó szervezeteken keresztüli önszabályozása az USA szabályozási keretrendszerének egyik alapvető eleme. Az USA keretrendszerében az önszabályozó szervezetek szabályozóként elsődlegesen felelősek azon szabályok kidolgozásáért, amelyek szerint tagjaik működnek, valamint e működés felügyeletéért. Abban az esetben, ha a tagok nem tartják be az illetékes nemzeti hatóság szabályait, az illetékes nemzeti hatóság önszabályozó szervezetként köteles eljárni minden olyan esetben, amikor tagjai megsérthették a piaci szabályokat, valamint a szövetségi értékpapírtörvényeket. Emellett a jelentős szabálysértésekről tájékoztatnia kell a SEC-et is.

(15)

A tőzsdetörvény értelmében valamennyi nyilvántartásba vett nemzeti értéktőzsdének képesnek kell lennie arra, hogy tagjaival, valamint a tagjaival kapcsolatban álló személyekkel betartassa a tőzsdetörvény rendelkezéseiben foglalt szabályokat és saját szabályait. A nemzeti értéktőzsdék folyamatos felügyelete keretében a SEC értékeli az egyes tőzsdék képességét arra, hogy vizsgálják saját tagjaikat és azok kereskedési tevékenységét. A nemzeti értéktőzsde ezenkívül köteles eljárni minden olyan esetben, amikor tagjai megsérthették a piaci szabályokat, valamint a szövetségi értékpapírtörvényeket, továbbá az esetleges szabály- és jogsértést köteles bejelenteni a SEC-nél. Tagjai megfelelésének biztosításával kapcsolatos kötelezettsége keretében a nemzeti értéktőzsde feladata a tőzsdetörvényben foglalt szabályok megsértésének kivizsgálása és szankcionálása. A SEC ezenkívül saját hatáskörében jogosult kivizsgálni és szankcionálni a tőzsdetörvényben foglalt szabályok megsértését. Az alkusz-kereskedők és ezen belül az alternatív kereskedési platformok önszabályozó szervezete, a FINRA köteles betartatni a tagjaival a tőzsdetörvény rendelkezéseiben foglalt szabályokat és saját szabályait. Az önszabályozó szervezeti szabályokat szintén a SEC vizsgálja felül. Ha a SEC megállapítja, hogy egy önszabályozó szervezet alapos indok nélkül nem volt képes betartatni az említett rendelkezések bármelyikét valamely tagjával vagy az azzal kapcsolatban álló személlyel, a tőzsdetörvény 19(h) szakasza szerint jogosult szankciókat alkalmazni az önszabályozó szervezettel szemben. A tőzsdetörvény 21. cikke értelmében a SEC jogosult kivizsgálni az önszabályozó szervezet megsértését, és szankciókat alkalmazhat az önszabályozó szervezet szabálysértő tagjaival szemben. Az önszabályozó szervezetek folyamatos felügyelete keretében a SEC értékeli az egyes nemzeti értéktőzsdék és a FINRA képességét arra, hogy felügyeljék saját tagjaikat és azok kereskedési tevékenységét. A nemzeti értéktőzsde és az alternatív kereskedési platform köteles a szabályváltozásokról tájékoztatni a SEC-et.

(16)

A hatékony jogérvényesítés tekintetében a SEC széles körű vizsgálati jogosultságokkal rendelkezik a szövetségi értékpapírtörvények, ezen belül a tőzsdetörvényben foglalt szabályok vélt vagy valós megsértése esetén. A SEC felügyeleti hatáskörében jogosult bekérni a szabályozott szervezetek nyilvántartásait. Ezenkívül az USA teljes területére kiterjedő idézési jogkörében a SEC iratok bemutatására és vallomástételre szólíthat fel bármely személyt vagy szervezetet. A szövetségi értékpapírtörvények megsértése, ezen belül bennfentes kereskedelem és piaci manipuláció esetén a SEC jogosult jogérvényesítési intézkedéseket hozni szövetségi kerületi bíróságon indított polgári peres eljárás, vagy a SEC közigazgatási bírája előtti közigazgatási eljárás kezdeményezésével. Polgári peres eljárás esetén a SEC célja lehet a jogosulatlanul szerzett haszon visszafizettetése, a határozathozatalig terjedő időszakra szóló kamat megfizettetése, pénzbírság kiszabása, rendelkezés, személy eltiltása tőzsdén jegyzett társaságban betöltött igazgatói és egyéb tisztség gyakorlásától vagy filléres részvény kibocsátásában való részvételtől, valamint egyéb járulékos kártérítés (pl. az alperes terhére történő elszámolással). A közigazgatási eljárásban kiszabható szankciók közé tartozik a megrovás, a tevékenység korlátozása, a bírság, a jogosulatlanul szerzett haszon visszafizettetése, a személyi eltiltás és a szervezet törlése a nyilvántartásból. A SEC jogérvényesítési intézkedést hozhat az önszabályozó szervezettel (pl. a nemzeti értéktőzsdével vagy a FINRA-val) szemben az előírt feladatkör ellátásának elmulasztásáért vagy nem megfelelő ellátásáért.

(17)

A SEC jogosult továbbá az alternatív kereskedési platformmal szemben vizsgálatot folytatni, valamint fegyelmi és egyéb jogérvényesítési intézkedést hozni az USA szövetségi értékpapírtörvényeinek megsértése miatt. A SEC emellett jogérvényesítési intézkedéseit belföldi és nemzetközi társhatóságaival is összehangolhatja. A SEC például vizsgálata bármely szakaszában büntetőeljárás céljából USA igazságügyi minisztériuma, illetve eljárás céljából egyéb bűnüldöző szerv vagy szabályozó hatóság elé terjeszthet egy ügyet. Ezenkívül a SEC a birtokában lévő nem nyilvános információkat átadhatja belföldi és nemzetközi társhatóságainak.

(18)

Megállapítható tehát, hogy az USA-ban nyilvántartásba vett nemzeti értéktőzsdék és alternatív kereskedési platformok engedélyezéshez kötöttek, valamint folyamatosan hatékony felügyelet és jogérvényesítés hatálya alá esnek.

(19)

A második feltétel szerint a harmadik országbeli kereskedési helyszíneknek az értékpapírok piaci bevezetése tekintetében egyértelmű és átlátható szabályokkal kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik, hogy az értékpapírokkal tisztességes, rendezett és hatékony módon lehessen kereskedni, és azok szabadon átruházhatók legyenek.

(20)

A tőzsdetörvény 12(a) szakasza értelmében az USA-beli nemzeti értéktőzsdén jegyzett értékpapírokat a nemzeti értéktőzsdén a kibocsátónak kell nyilvántartásba vetetnie. Egy értékpapír nyilvántartásba vételéhez a kibocsátónak nyilvántartásba vételi kérelmet kell benyújtania ahhoz a tőzsdéhez, amely az értékpapírjait jegyezni fogja; a kibocsátónak ezenkívül nyilvántartásba vételi nyilatkozatokat is be kell nyújtania a SEC-hez. A tőzsdehatóság igazolja a SEC felé azt, hogy a nemzeti értéktőzsde jóváhagyta az értékpapír jegyzését és nyilvántartásba vételét. A jegyzett értékpapírokat forgalmazó nemzeti értéktőzsdén és alternatív kereskedési platformon forgalmazott valamennyi értékpapírnak teljesítenie kell a jegyző tőzsde szabályaiban rögzített jegyzési feltételeket, amelyeket a tőzsdetörvény 19(b) szakaszának és a 19b-4. szabálynak megfelelően nyilvántartásba kell vetetni a SEC-nél. Az alternatív kereskedési platformon nyíltpiaci forgalomban lévő, nem jegyzett értékpapírok esetében a SEC közzétételi szabályait, valamint a nyíltpiaci forgalomban lévő értékpapírokra vonatkozó egyéb feltételeket kell alkalmazni. A SEC szabályai és jegyzési feltételei alapján a kibocsátóknak időben közzé kell tenniük azokat az információkat, amelyek a befektetők számára lényegesek, vagy várhatóan jelentősen befolyásolják az adott kibocsátó értékpapírjainak árfolyamát. A 10A(m) szakasz és az abban foglalt 10A-3. szabály alapján a nemzeti értéktőzsde köteles megtagadni az olyan kibocsátó értékpapírjainak jegyzését, amely nem felel meg a jogszabályban és a szabályban a könyvvizsgáló bizottságra vonatkozóan megfogalmazott előírásoknak. Az értékpapírtörvény előírja, hogy a befektetők pénzügyi és egyéb lényeges információkat kapjanak a nyilvános értékesítésre kínált értékpapírokról és azok kibocsátóiról, továbbá az értékpapírok értékesítése során tiltja a megtévesztést, a hamis nyilatkozattételt és a csalás egyéb formáit. A nemzeti értéktőzsdének világos és átlátható szabályokkal kell rendelkeznie az értékpapírok bevezetésére vonatkozóan. Az értékpapíroknak szabadon átruházhatóknak kell lenniük, emellett meg kell felelniük az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára, valamint az értékpapír értékeléséhez szükséges, az értékpapírral és a kibocsátóval kapcsolatos információkra vonatkozó egyes kritériumoknak. A nemzeti értéktőzsde nem vehet nyilvántartásba olyan értékpapírt, amelyre vonatkozóan az értékpapírral és a kibocsátóval kapcsolatos információk nem nyilvánosan hozzáférhetők. A nemzeti értéktőzsdén vagy alternatív kereskedési platformon az értékpapírokkal való rendezett kereskedést a SEC azon jogköre biztosítja, hogy bizonyos körülmények között felfüggessze a kereskedést, és rendkívüli utasításokat adjon ki. A tőzsdetörvény 12(k)(1)(A) szakasza alapján ha a közérdek és a befektetők védelme úgy kívánja, a SEC azonnali hatállyal ideiglenesen felfüggesztheti egy adott értékpapír kereskedését.

(21)

Az USA szabályozási keretrendszere magában foglal a piaci szereplők ügyletkötés előtti tájékoztatására vonatkozó előírásokat is. Az értékpapírtörvények és -szabályozás, valamint az önszabályozó szervezetek szabályai valós idejű adatszolgáltatást írnak elő azon értékpapírra vonatkozó legjobb vételi és eladási ajánlatokra, valamint ajánlati mennyiségekre, amelyet a nemzeti piaci rendszer adott értékpapírjának legalább 5 %-át forgalmazó, és az ajánlatokat bárki számára megjelenítő nemzeti értéktőzsde vagy alternatív kereskedési platform jegyez. Az 5 %-os határ a 301(b)(3) és (b)(5) szabályon alapul, és számítása az amerikai összesítettadat-szolgáltatás számára jelentett részvénymennyiség segítségével történik. A SEC jogosult vizsgálni az alternatív kereskedési platform szövetségi értékpapírtörvényeknek és az alternatív kereskedési platformokra vonatkozó szabályozásnak való megfelelését, ezen belül az említett 5 %-os küszöb túllépését, valamint adott esetben az alternatív kereskedési platformokra vonatkozó szabályozás 301(b)(3) szabályában foglalt előírás teljesítését. A SEC 602. szabálya alapján a nemzeti értéktőzsde köteles rögzíteni, feldolgozni, valamint a kereskedők számára elérhetővé tenni a szabály hatálya alá tartozó valamennyi értékpapírra vonatkozó legjobb vételi és eladási ajánlatok, valamint ajánlati mennyiségek adatait. Az információkat tisztességes, indokolt és megkülönböztetésmentes feltételek mellett nyilvánosan hozzáférhetővé teszik. Ha a közérdek, valamint a befektetők védelme és a tisztességes, rendezett piac fenntartása úgy kívánja meg, a tőzsdetörvény 11A(a)(1)(C) szakaszában foglalt szabályok értelmében a nemzeti értéktőzsdének gondoskodnia kell arról, hogy az alkuszok, kereskedők és befektetők hozzáférjenek az értékpapírokra szóló ajánlatokkal és ügyletekkel kapcsolatos információkhoz. Az USA szabályozási keretrendszere magában foglal arra vonatkozó előírásokat is, hogy a piaci szereplők az ügyletkötést követően időben tájékoztatást kapjanak többek között az ügyletek árfolyamáról, mennyiségéről és időpontjáról. A nemzeti piaci rendszerre vonatkozó szabályozás 601(a) szabálya előírja a tőzsdék és a FINRA számára, hogy jóváhagyásra nyújtsák be ügyletjelentési tervüket a SEC-hez. A SEC és az önszabályozó szervezetek szabályai a tőzsdén és alternatív kereskedési platformon végrehajtott ügyletekkel kapcsolatban valós idejű adatszolgáltatást ír elő. Az alkusz-kereskedőknek, ezen belül az alternatív kereskedési platformoknak a FINRA-hoz kell benyújtani az ügyféladatokat terjesztés céljából.

(22)

Megállapítható tehát, hogy a nemzeti értéktőzsdék és az USA-beli SEC-nél nyilvántartásba vett alternatív kereskedési platformok az értékpapírok piaci bevezetése tekintetében egyértelmű és átlátható szabályokkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik, hogy az értékpapírokkal tisztességes, rendezett és hatékony módon lehessen kereskedni, és azok szabadon átruházhatók legyenek.

(23)

A harmadik feltétel szerint az értékpapír-kibocsátókra időszakos és folyamatos információszolgáltatási követelményeknek kell vonatkozniuk a befektetők magas szintű védelmének biztosítása érdekében.

(24)

Az USA-beli nemzeti értéktőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátóinak éves és időközi pénzügyi beszámolót kell közzétenniük. A jegyzett kibocsátókra, valamint a bevezetett értékpapírt kibocsátó vállalkozásokra a tőzsdetörvény 13(a) vagy 15(d) szakasza szerinti adatszolgáltatási követelmények is vonatkoznak. Az USA-beli nemzeti értéktőzsdére bevezetett értékpapírok más nemzeti értéktőzsdén, valamint alternatív kereskedési platformon is forgalmazhatók. A beszámolásra kötelezett kibocsátók beszámolási kötelezettsége független az egyes ügyletek lebonyolításának helyszínétől. Az értékpapír-kibocsátókkal kapcsolatos átfogó és időszerű információk közzététele lehetővé teszi a befektetők számára a kibocsátók gazdasági teljesítményének értékelését, továbbá a rendszeres információáramlás révén megfelelő átláthatóságot biztosít a befektetők részére.

(25)

Megállapítható tehát, hogy a nemzeti értéktőzsdékre és alternatív kereskedési platformokra bevezetett értékpapírok kibocsátóira időszakos és folyamatos információszolgáltatási követelmények vonatkoznak, ami biztosítja a befektetők magas szintű védelmét.

(26)

A negyedik feltétel szerint a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerének a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció formájában megnyilvánuló piaci visszaélések megelőzésével biztosítania kell a piacok átláthatóságát és integritását.

(27)

Az USA szövetségi értékpapírtörvényei átfogó szabályozási keretrendszert alkotnak, amely biztosítja a piac integritását, továbbá megakadályozza a bennfentes kereskedelmet és piaci manipulációt. A keretrendszer (többek között a tőzsdetörvény 9(a), 10(b), 14(e) és 15(c) szakasza, valamint 10b-5 szabálya) tiltja az olyan magatartást, amely a piacok működésének torzulásához vezethet, így a piaci manipulációt és a hamis vagy félrevezető információk közlését, továbbá felhatalmazza a SEC-et az ilyen magatartással szembeni jogérvényesítési intézkedések végrehajtására. Ezenkívül a szövetségi értékpapírtörvények (pl. az értékpapírtörvény 17(a) szakasza, valamint a tőzsdetörvény 10(b) szakasza és 10b-5 szabálya) tiltják a bennfentes kereskedelmet is. A SEC jogérvényesítési intézkedést hajthat végre azzal a személlyel szemben, aki olyan lényeges, nem nyilvános információk alapján vásárol vagy értékesít értékpapírt, amelyeket vagyonkezelői vagy bizalmi kötelezettsége megszegésével szerzett meg vagy használt fel, vagy amelyeket valamely kötelezettsége megszegésével közölt (az értékpapírtörvény 17(a) szakasza, valamint a tőzsdetörvény 10(b) szakasza és 10b-5 szabálya).

(28)

Megállapítható tehát, hogy az USA jogi és felügyeleti keretrendszere a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció formájában megnyilvánuló piaci visszaélések megelőzésével biztosítja a piacok átláthatóságát és integritását.

(29)

Mindezek alapján megállapítható továbbá, hogy a SEC által nyilvántartásba vett nemzeti értéktőzsdékre és alternatív kereskedési platformokra vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszer megfelel a jogi és felügyeleti rendszerre vonatkozó fenti négy feltételnek, ezért úgy kell tekinteni, hogy a keretrendszer a 2014/65/EU irányelv, a 600/2014/EU rendelet, az 596/2014/EU rendelet, valamint a 2004/109/EK irányelv kereskedési helyszínekre vonatkozó előírásaival egyenértékű rendszert biztosít.

(30)

E határozat a SEC által nyilvántartásba vett nemzeti értéktőzsdékre és alternatív kereskedési platformokra vonatkozó jogi és felügyeleti kereten alapszik, amelyeken olyan, az EU-ban bevezetett részvényekkel is kereskednek, amelyek esetében sor került egy külön bevezetési eljárásra a nemzeti értéktőzsdéken való kereskedés tekintetében. E határozat ezért nem terjed ki azon alternatív kereskedési platformokra, amelyeken az EU-ban bevezetett részvényekkel kereskednek anélkül, hogy erre a külön bevezetésre sor került volna.

(31)

A határozatot kiegészítő együttműködési megállapodások biztosítják a hatékony információcserét, valamint az illetékes nemzeti hatóságok és a SEC felügyeleti tevékenységeinek összehangolását.

(32)

Ez a határozat az elfogadásakor az USA-ban alkalmazandó, a nemzeti értéktőzsdékre és az alternatív kereskedési platformokra vonatkozó, jogilag kötelező követelményeken alapul. A Bizottságnak továbbra is rendszeresen figyelemmel kell kísérnie a kereskedési helyszínekkel kapcsolatos jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, a piaci fejleményeket, a figyelemmel kíséréssel és a jogérvényesítéssel kapcsolatos felügyeleti együttműködés hatékonyságát, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését.

(33)

E célból a Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia az USA-beli nemzeti értéktőzsdékre és alternatív kereskedési platformokra vonatkozó jogi és felügyeleti rendszert. Ez nem érinti azt a lehetőséget, hogy a Bizottság bármikor konkrét felülvizsgálatot végezzen, amennyiben a releváns fejlemények szükségessé teszik számára az e határozattal nyújtott egyenértékűség újraértékelését, különösen tekintettel az alternatív kereskedési platformokon kötött ügyletekkel kapcsolatban szerzett tapasztalatokra e határozat hatálybalépését követő egy év elteltével. Bármely újraértékelés e határozat visszavonásához vezethet.

(34)

Figyelembe véve azt, hogy a 600/2014/EU rendelet és a 2014/65/EU irányelv 2018. január 3-ától alkalmazandó, ez a határozat szükségszerűen az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

(35)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,