(1)

2012 elején Dánia párbeszédet kezdeményezett a Bizottsággal, hogy megvitassák azokat a problémákat, amelyekkel a Vestjysk Bank A/S (a továbbiakban: Vestjysk Bank vagy a Bank) banknak akkoriban szembe kellett néznie.

(2)

A Bizottság 2012. április 25-én határozatot fogadott el az SA.34423 számú ügyben (a továbbiakban: a megmentési határozat) (2), amelyben azt állapította meg, hogy a Vestjysk Bank és az Aarhus Lokalbank (amelyet a Vestjysk Bank 2012. március 30-án kebelezett be összeolvadással) javára nyújtott intézkedések a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülnek, és pénzügyi stabilitási okokból ideiglenesen összeegyeztethetők a belső piaccal. Ennek megfelelően a Bizottság azt hat hónapra jóváhagyja, vagy – ha e határozat időpontjától számított hat hónapon belül Dánia részletes szerkezetátalakítási tervet nyújt be – addig, amíg a Bizottság végleges határozatot fogad el a szerkezetátalakítási tervről.

(3)

Dánia 2012. április 18-án nyújtotta be a Vestjysk Bank szerkezetátalakítási tervének előzetes változatát, amely a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó megbeszélésekhez kiindulópontként egy sor kötelezettségvállalás-tervezetet tartalmazott.

(4)

A Bizottság és Dánia 2012 áprilisa és 2015 decembere között vitatta meg a szerkezetátalakítási tervet, amelyet számos alkalommal frissítettek több tárgyalás, telefonkonferencia és írásbeli levélváltás során. 2013 augusztusa és 2014 áprilisa között Dánia megkísérelte értékesíteni a Bankban fennálló részesedését. Ennek eredményeképpen a szerkezetátalakítási tervről szóló megbeszéléseket erre az időszakra felfüggesztették. A kísérlet az érdekelt ajánlattevők hiánya miatt sikertelen volt.

(5)

2015. december 4-i levelében a Bizottság tájékoztatta Dániát határozatáról, amely szerint a támogatás tekintetében megindítja a Szerződés 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat).

(6)

2016. január 7-én a Bizottság észrevételeket kapott Dániától az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatban.

(7)

2016 áprilisában Dánia egy új nyílt, feltételhez nem kötött és átlátható értékesítési eljárást indított a Bankban meglévő részesedésének eladása céljából.

(8)

2016. június 17-én az eljárás megindításáról szóló határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (3). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy az intézkedéssel kapcsolatban nyújtsák be észrevételeiket. A Bizottsághoz nem érkeztek be érdekelt felektől származó észrevételek.

(9)

Miután az értékesítési eljárásnak nem sikerült ajánlatot bevonzania a Bankra, Dánia arról tájékoztatta a Bizottságot 2016. november 23-án, hogy a Nykredit dán bank érdeklődését fejezte ki egy, a Bank megszerzését és feltőkésítését célzó, nem banki befektetőkből álló konzorcium kiépítése iránt. A tranzakció – további szerkezetátalakítási erőfeszítésekkel kombinálva – Dánia véleménye szerint visszaállítaná a Bank hosszú távú életképességét.

(10)

A Bizottság és Dánia 2016. november 23. és 2017. június eleje között egy új szerkezetátalakítási tervet vitatott meg több tárgyalás, telefonkonferencia és írásbeli levélváltás során.

(11)

2017. június 14-én Dánia benyújtotta az új szerkezetátalakítási terv végleges változatát, valamint a magánbefektetőkből álló konzorciummal kötött, aláírt megállapodást a Bank részvényeinek megszerzéséről. A befektetői konzorcium a későbbiekben egy nyilvános vásárlásra irányuló ajánlatot nyújtott be a Bank fennmaradó (magánkézben lévő) részvényeire, melynek végső határideje 2017. július 18. volt.

(12)

2017. június 12-én kelt levelében Dánia lemondott az 1. rendelet (4) 3. cikkével összefüggésben a Szerződés 342. cikkéből származó jogairól, és beleegyezett abba, hogy ezt a határozatot angol nyelven fogadják el és jelentsék be.

(13)

Az 1874-ben alapított Vestjysk Bankot a dán Pénzügyi Felügyeleti Hatóság rendszerszinten nem jelentős pénzintézetként tartja számon, amely 0,3 %-nál alacsonyabb piaci részesedésével jelenleg a 15. legnagyobb bank Dániában. A legfrissebb (2017. március 31-i) rendelkezésre álló adatok alapján a Bank mérlege 19,5 milliárd dán korona (DKK) (2,6 milliárd EUR), továbbá 14 milliárd DKK (1,9 milliárd EUR) értékű betéttel, 12,4 milliárd DKK (1,7 milliárd EUR) értékű hitelállománnyal, 15 fiókteleppel és 438 alkalmazottal (teljes munkaidős egyenérték) rendelkezik.

(14)

A Bank többségi részvényese a dán állam, amely a Vestjysk Bank jegyzett tőkéjének és szavazati jogainak 81,47 %-ával rendelkezik. A Vestjysk bank a koppenhágai értéktőzsdén jegyzett vállalkozás.

(15)

A Bank üzleti modellje a helyi lakossági hitelezést a mezőgazdasági és kereskedelmi ingatlanpiacnak való nagyméretű kitettséggel kombinálja. A Bank elsősorban Dánia Jylland régiójában aktív.

(16)

2012-ben a Vestjysk Bank állami támogatásban részesült, hogy összeolvadjon egy másik, a Jylland régióban tevékenykedő dán regionális bankkal, az Aarhus Lokalbankkal. 2011 végén a Vestjysk Bank mérlege 29,2 milliárd DKK-n (3,9 milliárd EUR) állt, míg az Aarhus Lokalbank mérlege 4,4 milliárd DKK (600 millió EUR) volt.

(17)

2009-ben mind a Vestjysk Bank, mind az Aarhus Lokalbank részesült támogatásban a dán feltőkésítési program keretében. A Banknak a támogatást 1 438 milliárd DKK (5) és 177,8 millió DKK (6), összesen 1 615,8 millió DKK (körülbelül 216 millió EUR) értékű hibrid tőkében nyújtották, amely a kockázattal súlyozott eszközállomány 6,2 %-ának felelt meg. Ennek következtében a dán állam már az összeolvadás előtt mindkét bankban többségi részvényes volt (a Vestjysk Bankban 53,1 %-os, míg az Aarhus Lokalbankban 45,2 %-os részesedése volt) (7).

(18)

2012. február 28-án Dánia tájékoztatta a Bizottságot, hogy a Vestjysk Bank és az Aarhus Lokalbank összeolvadásra készül, mivel mindkettő esetében egyre inkább nőtt annak a kockázata, hogy támogatásra szoruló bankká válnak. A két bank fúziójával úgy kívánták legyőzni a bankok finanszírozási kihívásait, hogy egy folytonos gazdálkodó egységet – a Vestjysk Bankot – hoznak létre, és megerősítik ennek regionális bankként betöltött szerepét.

(19)

Az összeolvadás végrehajtásához Dánia az alábbi intézkedéseket jelentette be a Bizottságnak a Vestjysk Bankhoz kapcsolódóan:

(20)

2012. április 25-én a Bizottság hat hónapra ideiglenesen jóváhagyta az 1., 3. és 4. intézkedéseket megmentési támogatásként, vagy – ha e határozat időpontjától számított hat hónapon belül Dánia részletes szerkezetátalakítási tervet nyújt be – addig, amíg a Bizottság végleges határozatot nem fogadott el a szerkezetátalakítási tervről. A 2. számú intézkedést teljes mértékben magánbefektetők finanszírozták, ezért ez nem minősült állami támogatásnak.

(21)

2012. június 28-án a Vestjysk Bank egy végleges kötelező érvényű kötelezettségvállalást kapott a dán Pénzügyi Stabilitási Vállalattól (8) a 4. számú intézkedés vonatkozásában, amely a kötelezettségekre vonatkozó egyedi állami garanciák mértékét 6,8 milliárd DKK-ra (914 millió EUR) korlátozta.

(22)

Az 1. számú intézkedésből származó bruttó bevételek 318,7 millió DKK-t (nettó bevétel: 300 millió DKK) tettek ki, és az állami részvétel 166 millió DKK (22 millió EUR) volt. A 3. számú intézkedés 0,60 %-os tőketartalék-felszabadítási hatást okozott a Bank kockázattal súlyozott eszközállományának csökkentésével.

(23)

A megmentési határozatban ismertetett három intézkedés végrehajtásából származó támogatás végső összege 7 293,7 millió DKK (979 millió EUR) volt.

(24)

Dánia 2012. április 18-án nyújtotta be a Vestjysk Bank egyedi alapon való szerkezetátalakítási tervének előzetes változatát, amely tartalmazta a lehetséges kötelezettségvállalások tervezett feltételjegyzékét. A benyújtott dokumentumot számos változtatás és módosítás követte, melyek a Bank hosszú távú életképességének helyreállítása érdekében hozott további intézkedéseket tartalmaztak, mivel a Banknak nem sikerült elérnie a tervezett jövedelmezőséget.

(25)

Dánia 2013 augusztusában arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy értékesíteni kívánja a Vestjysk Bankot, ezért felfüggesztették a Bank egyedi alapon történő szerkezetátalakítására vonatkozó tárgyalásokat.

(26)

2014 áprilisában Dánia arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy törölték a Bank értékesítési eljárását, mert egyik potenciális vevő sem nyújtott be ajánlatot. Ezért folytatódtak a Bank egyedi alapon történő szerkezetátalakítására vonatkozó tárgyalások. Ugyanakkor ezeken a tárgyalásokon nem született egy végleges és átfogó szerkezetátalakítási terv, amely biztosítaná a bank életképességének helyreállítását, így a Bizottság a Szerződés 108. cikkének (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról határozott.

(27)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló, 2015. december 4-i határozatában arra kereste a választ, hogy

(28)

Dánia válaszában megerősítette, hogy elismeri a 4. intézkedés állami támogatás voltát, ám megismételte a megmentési határozat idejében előadott álláspontját, melyben vitatta, hogy az 1. és a 3. intézkedés a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül. Konkrétabban Dánia azt alábbiakat állítja:

(29)

Dánia állítása szerint a Vestjysk Bank életképes, ugyanakkor jelenleg sebezhető bank. Dánia véleménye szerint a Bank a szerkezetátalakítási fázis végéhez közeledik, és a stabilizálódási fázisba való belépés előtt áll.

(30)

Ezenkívül Dánia észrevételeiben azt állítja, hogy a Bank szilárd alapokkal rendelkezik a folyamatos lényeges eredmények eléréséhez, ám az alacsony szolvenciapuffer miatt a Bank sebezhető a külső makrogazdasági – különösen a mezőgazdasági ágazatnak való nagyméretű kitettség miatt az ezt az ágazatot érintő – tényezőkkel szemben.

(31)

Dánia úgy véli, hogy a Bank aktívan dolgozott azért, hogy csökkentse kereskedelmi lábnyomát az általános mérlege és bruttó hitelezése csökkentésével és üzletvitelének Jylland régió részeiből álló központi térségére való összpontosításával. Ezen túlmenően a Bank jelentősen csökkentette fióktelepei és teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottai számát, továbbá mérsékelte működési költségeit.

(32)

A Bank továbbá 2012 közepe óta számos magatartásbeli intézkedésnek és vállalatirányítási szabálynak megfelelt, amelyeket Dánia javasolt a (24) preambulumbekezdésben említett szerkezetátalakítási terv tervezetének keretében a versenytorzulások korlátozása céljából.

(33)

Ennélfogva Dánia arra a következtetésre jut, hogy a már megtett lépések több mint megfelelőek voltak az állami támogatási intézkedések által okozott versenytorzulások korlátozására.

(34)

Dánia azt állítja, hogy a szerkezetátalakítási folyamat során helyesen hajtották végre a terhek megosztását. Dánia kedvezményt kapott a jegyzési arányból – ami megfelelő ellentételezést biztosított a tőkeemelésben való részvételéért –, valamint kockázati alapú kezességvállalási díjat számíthatott fel az egyedi garanciáért, amely jóval meghaladja a 2011. évi meghosszabbítási közleményben (10) foglalt követelményeket.

(35)

A 2012 óta lezárt egyik kötelezettségkezelési eljárásra hivatkozással, amelynek során az alárendelttőke-visszavásárlás elméleti maximális ára feletti árat fizettek ki, Dánia megjegyzi, hogy a hitelező (és nem a Bank) javára biztosított ilyen túlárazás összege a tőke 2 %-ával (800 000 NOK, körülbelül 108 000 EUR) egyezett meg. Ennek következtében a Bank ennek megfelelő összeget fizetett Dániának, hogy így ellentételezze az e viszonylag jelentéktelen összeg által esetlegesen okozott nem megfelelő tehermegosztást. A teljes összeget 2014 elején fizették ki.

(36)

A Bizottság kérelme alapján a dán Pénzügyi Felügyeleti Hatóság 2016 márciusában stressztesztnek vetette alá a Bankot. A stressztesztet késlekedés nélkül, az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBH) normáival összhangban végezték el. A teszt arra a következtetésre jutott, hogy a Vestjysk Bank egyedi szavatolótőke-szükséglete stresszhelyzetben megsérthető.

(37)

2016 májusában Dánia tájékoztatta a Bizottságot, hogy a pénzügyi tanácsadójával (SEB) a Bank eladására irányuló folyamatot bonyolít le. A kezdeti elképzelések szerint a folyamatnak 2016 nyarának végéig le kellett volna zárulnia, ám végül csak 2016 őszének végén fejeződött be (lásd még az (52) preambulumbekezdést). A szerkezetátalakítási tervről szóló tárgyalásokat felfüggesztették a folyamat alatt, mivel a terv tartalmának figyelemmel kellene ennie a Bank lehetséges vevőinek terveire is. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy Dánia egy másik banknak (amely valószínűleg beintegrálta volna azt a saját műveleteibe) vagy egy pénzügyi befektetőnek (amely valószínűleg megtartotta volna különálló jogalanyként) kívánta értékesíteni a Bankot. A szerkezetátalakítási terv ezért szinten a vevő típusától függött.

(38)

Dánia arról tájékoztatta a Bizottságot 2016. november 23-án, hogy a Nykredit dán bank érdeklődését fejezte ki egy, a Bank megszerzését és feltőkésítését célzó, nem banki befektetőkből álló konzorcium kiépítése iránt.

(39)

2016 novemberétől kezdődően számos levélváltást követően Dánia arról tájékoztatta a Bizottságot 2017. április 29-én, hogy a Nykredit Bank elegendő határozott kötelezettségvállalást gyűjtött be több befektetőtől, hogy végrehajtsák a szerkezetátalakítási tervet. 2017. június 14-én Dánia benyújtotta a Bizottsághoz a Dánia és egymagánbefektetőkből álló konzorcium által aláírt visszavonhatatlan kötelezettségvállalást a dán állam Vestjysk Bankban meglévő részesedésének értékesítéséről, amelynek az volt a feltétele, hogy nem érkezik előnyösebb ajánlat más leendő vevőktől 2017. július 18. előtt.

(40)

Az új szerkezetátalakítási tervet a Nykredit Bank a Vestjysk Bankkal közösen dolgozta ki, és azt Dánia adta elő a Bizottságnak (a továbbiakban: a Nykredit-terv). Ez a Bank tőkeszükségleteinek és hosszú távú életképességének kezelését célozta meg. A Nykredit-terv fő elemei a következők voltak:

(41)

A Bank üzleti terve – amely többek között meghatározza a (40) preambulumbekezdés e) pontjában említett költségcsökkentéseket – az alábbi előrejelzéseket tartalmazza a 2017-es, 2018-as és 2019-es évekre:

1. táblázat

A 2017–2019-es időszakra vonatkozó üzleti terv és a 2012–2016-os időszak tényleges adatai

(42)

2017. június 12-én bejelentették a (40) preambulumbekezdés a)–d) pontjában ismertetett javasolt tranzakciókat a piacon és a Bank részvényeseinek is. Ugyanezen a napon a dán állam bejelentette, hogy feltételesen elfogadta a konzorcium önkéntes ajánlatát a Bankban meglévő 81,47 %-os részesedésére. A harmadik feleknek még mindig megvolt a lehetősége, hogy pénzügyi szempontból előnyösebb ajánlatot nyújtsanak be (lásd még az (57) preambulumbekezdést) a konzorcium ajánlatának lejárata (azaz 2017. július 18-a) előtt. Az ajánlat egyes elemeit részletesebben kifejtő, hivatalos ajánlati dokumentumot és az ütemtervet 2017. június 19-én ismertették a Bank részvényesei számára. A részvénykibocsátás és az egyéb alapvető tőke refinanszírozása várhatóan 2017 őszén fejeződik be.

(43)

Dánia a Bizottság kérésére 2017. június 13-án levélben azt állította, hogy a javasolt tranzakció nem tartalmaz olyan új intézkedéseket (például garanciákat), amelyek állami támogatást tartalmaznának, és benyújtotta a Bizottságnak a konzorciummal kötött megállapodást. Ugyanezen a napon a dán Pénzügyi Felügyeleti Hatóság a Bizottság által feltett kérdésre válaszolva levélben megerősítette, hogy a Vestjysk Bank hitelkockázati politikája összhangban van a hasonló bankok bevált gyakorlataival. A Hatóság a Bank általa végzett, folyamatban lévő ellenőrzése alapján – ideértve a bank hitelkockázat-kezelésének négy ellenőrzésen való vizsgálatát 2012 óta – arra a következtetésre jutott, hogy a Vestjysk Bank hitelkockázati politikája a bankok irányításáról és ellenőrzéséről szóló dán kormányrendeletet (13) ülteti át.

(44)

A Bank életképességhez való visszatérésének alátámasztása és a lehetséges versenytorzulások további korlátozása érdekében Dánia számos kötelezettséget vállalt, amelyeket az a)–j) pontok foglalnak össze (a kötelezettségvállalások teljes szövegét e határozat melléklete tartalmazza):

(45)

A Bizottságnak meg kell állapítania, hogy az intézkedés a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak tekinthető-e. Az említett bekezdés szerint „a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet”.

(46)

Adott intézkedés állami támogatásnak minősüléshez ezért teljesülnie kell az alábbi kumulatív feltételeknek: az államnak betudhatónak és valamely tagállam által vagy állami forrásból finanszírozottnak kell lennie, szelektív előnyt kell biztosítania, amely alkalmas bizonyos vállalatok vagy bizonyos termékek előállítása előnyben részesítésére, valamint torzítania kell a versenyt vagy a verseny torzításával kell fenyegetnie, és képesnek kell lennie a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására.

(47)

A megmentési határozat (47)–(67) preambulumbekezdésében és az eljárás megindításáról szóló határozat (50) preambulumbekezdésében a Bizottság már értékelte a vizsgált intézkedéseket és megállapította, hogy az 1., 3. és 4. intézkedés a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül.

(48)

Dánia a hivatalos vizsgálati eljárás során nem hozott fel új érveket, amelyeket 2012-ben már nem fejtett volna ki. Ezért változatlan marad a Bizottság megmentési határozatban foglalt, arra vonatkozó értékelése és következtetése, hogy az 1., 3. és 4. intézkedés (a megmentési határozat (19) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint) a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül.

(49)

Ezen túlmenően a Bizottság megvizsgálta a Dánia által benyújtott dokumentumokat – és különösen a (39) preambulumbekezdésben említett visszavonhatatlan kötelezettségvállalást –, amelyek nem tartalmaztak semmilyen utalást állami források felhasználására (például az állam által biztosított tőketámogatást vagy garanciákat) a részvények értékesítésével összefüggésben.

(50)

Egy támogatott hitelintézet értékesítése jelenthet állami támogatást a vásárló számára, kivéve akkor, ha az eladás nyílt, nem diszkriminatív és feltételek nélküli versenyeljárás keretében történik, és az eszközöket a legmagasabb árat kínáló kapja (14). Ezen okból a Bizottságnak meg kell vizsgálnia (15), hogy: a) az értékesítési eljárás, nyílt, feltételek nélküli és megkülönböztetésmentes-e; b) az eladásra piaci feltételek szerint kerül-e sor; c) a hitelintézet vagy a kormány a választott struktúrától függően maximalizálja-e az eladási árat.

(51)

2013 negyedik negyedévében Dánia megkísérelte értékesíteni a Vestjysk Bankban fennálló részesedését. Dánia azt is megvizsgálta, hogy van-e vevő a Bank tevékenységeire az aarhusi régióban. Több dán bank (16) kezdeti érdeklődése ellenére nem lehetett lezárni a tranzakciót, főleg azért, mert a potenciális vevők – a Bank eszközeinek általuk végzett átvilágítása alapján – további jelentős hitelezői veszteségleírásra számítottak a felvásárlást követően.

(52)

2016 második negyedévében Dánia megindította a második értékesítési eljárást, miután megkereste […] dán pénzügyi befektető. […] ajánlatára (lásd még az (55) preambulumbekezdést) azonban kizárólagosság vonatkozott. Dánia ezért úgy döntött, hogy először minden más releváns potenciális vevőnek (17) megadja a lehetőséget, hogy ajánlatot nyújtsanak be. Dánia egy szakértő befektetési tanácsadóval (SEB) szerződött a folyamat irányítása céljából. A folyamatot 2016 második és harmadik negyedévében bonyolították le. A végén egyik megkeresett vevő (18) sem nyújtott be ajánlatot az esetleges további jelentős hitelezői veszteségleírások miatt. […], amely akkor ténylegesen kizárólagosságot élvezett, 2016 októberében megkezdte az átvilágítást, ám 2016 novemberében ajánlat benyújtása nélkül zárta le a folyamatot.

(53)

Mind a 2013-as, mind a 2016-os értékesítési eljárást az alábbiak jellemezték:

(54)

A Nykredit Bankot mindkét értékesítési eljárásban megkeresték. 2013-ban a Nykredit Bank konzorciumi tagként kezdetben érdeklődést mutatott az egész Bank iránt, ám a konzorcium nem tudott ajánlatot benyújtani. Később a Nykredit Bank a Bank egy részének (aarhusi régió) megszerzése iránt érdeklődött, ám az átvilágítás után nem nyújtott be ajánlatot. 2016 második negyedévében a Nykredit Bank érdeklődését fejezte ki egy konzorcium vezetése iránt, ám nem kapcsolódott be az eljárásba. Ugyanakkor 2016 októberében a Nykredit Bank előzetes megállapításokat adott elő a Vestjysk Bank feltőkésítésére irányuló keretről. 2016 novemberében a Vestjysk Bank kereste meg a Nykredit Bankot, hogy térképezze fel a külső befektetőktől való tőkebevonás lehetőségeit. Ennek eredményeképpen jött létre a Nykredit-terv, a konzorcium ajánlata és a (40) preambulumbekezdésben ismertetett tranzakció.

(55)

A konzorcium felajánlotta, hogy 1 DKK részvényenkénti áron felvásárolja a dán állam teljes, 81,47 %-os részesedését. Amikor 2017. június 12-én bejelentették az ajánlatot, a Koppenhágai Értéktőzsdén a Bank részvényei 14,90 DKK-t értek (20). Ugyanakkor – mivel a két nyílt értékesítési eljárásban nem nyújtottak be másik ajánlatot – úgy lehet tekinteni, hogy a konzorcium által kínált ár a legmagasabb, amelyet a jelenlegi helyzetben el tudnak érni. Ezt a következtetést egy alternatív javaslat (lásd még az (52) preambulumbekezdést) értékelése is megerősítette, amelyet […] 2016 februárjában tesztelt informálisan. Ez a befektető kezdetben 1 DKK részvényenkénti áron újonnan kibocsátott részvények megvásárlásával kívánta megszerezni a Vestjysk Bank feletti irányítást, és 2016 szeptemberében megerősítette ezt a javaslatot (21). Ám ez az alternatív javaslat végül nem öltött testet, mivel […] visszalépett, miután 2016 októberében elkezdte az átvilágítást. Ez még egy referenciaérték (az 1 DKK részvényenkénti ár mellett) annak a következtetésnek az alátámasztására, hogy a konzorcium javaslata olyan, amely maximalizálja az eladási árat, továbbá a tranzakcióra piaci feltételek mellett kerül sor.

(56)

Dánia ezenkívül egy független szakértő által készített méltányossági állásfoglalást is benyújtott kérelemre. A méltányossági állásfoglalás arra a következtetésre jutott, hogy az ajánlatban szereplő részvényenkénti 1 DKK ár abban az időben a lehető legjobb piaci ár volt, amelyet el lehetett érni. E következtetés eléréséhez a szakértő többek között figyelembe vette a két korábbi értékesítési eljáráson keresztül megszerzett információkat, a Bank jelenlegi tőkehelyzetét és az akkoriban folyamatban lévő állami támogatási üggyel kapcsolatos bizonytalanságot.

(57)

Végezetül a konzorciummal kötött megállapodás szerint a dán államnak lehetősége van egy jóhiszemű harmadik féltől érkező előnyösebb versengő ajánlatot (22) elfogadni. Ám egy ilyen versengő ajánlatnak reálisan lehetővé kell tennie, hogy kezelni tudják a múltbeli állami támogatási ügyeket, az állami egyéb alapvető tőke visszafizetését kell eredményeznie, és nem tartalmazhat további állami támogatást. Más szóval, egy versengő ajánlatnak a konzorcium ajánlatával legalább egyenértékűnek kell lennie a Bank fizetőképességének és jövedelmezőségének visszaállítását illetően. Ha versengő ajánlatot nyújtanak be, a konzorciumnak lehetősége van ehhez igazodni. Ennek eredményeképpen a Bankban magasabb áron befektetni kívánó bármely félnek megvan erre a lehetősége. A Pénzügyminisztérium számára a konzorciumnak való értékesítés lebonyolítását lehetővé tevő jogi aktus említi az ajánlattételi időszak alatt a vonzóbb ajánlatot tartalmazó versengő ajánlatok lehetőségét, amely szintén köztudott volt (23). A Bizottság úgy véli, hogy ez még inkább alátámasztja azt, hogy Dánia minden lehetséges dolgot megtett azért, maximalizálja az eladási árat, és minden érdekelt félnek megadta az esélyt az ajánlattételre. Ugyanakkor a bank értékesítésére irányuló korábbi kísérletek sikertelensége miatt nagyon valószínűtlennek tűnik, hogy versengő ajánlatot nyújtanak be.

(58)

A fentiek alapján a Bizottság úgy véli, hogy Dánia Vestjysk Bankban való részesedésének értékesítési eljárása nyílt, nem diszkriminatív és feltételek nélküli volt, amely maximalizálta az eladási árat a dán állam számára. Bár erre számos lehetőség adódott (2013-ban és 2016-ban), nem nyújtottak be magasabb eladási árat eredményező és az állam számára a Bankból való teljes kilépést lehetővé tevő ajánlatot. Mivel a Bizottságnak nincs oka azt feltételezni, hogy a benyújtott ajánlat és a fizetett ár nem a Bank piaci árát tükrözi, megállapítható, hogy az állam Vestjysk Bankban való részesedésének magánvásárlója nem az állami támogatási intézkedések kedvezményezettje, így nem részesül állami támogatásban.

(59)

Ezért megállapításra kerül, hogy a támogatási intézkedések egyedüli kedvezményezettje a Vestjysk Bank.

(60)

Összességében a (49) és az (59) preambulumbekezdésben meghatározottak szerint megállapítást nyer, hogy a határozatnak csupán a Vestjysk gazdálkodó egységnek 2012-ben nyújtott intézkedések összeegyeztethetőségét kellene vizsgálnia.

(61)

A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekintse, ha azzal a szándék „egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetése”. A Bizottság elismerte, hogy a pénzügyi világválság komoly zavart okozhat egy tagállam gazdaságában, és a bankokat támogató intézkedések alkalmasak ennek a zavarnak a megszüntetésére. Ezt folyamatosan részletesen ismertették és továbbfejlesztették a hét válsághelyzeti közleményben (24).

(62)

A tempus regit actum általános jogelvnek – amely arra vonatkozik, hogy a jogszabályok nem lehetnek visszaható hatályúak – és az uniós bíróságok állandó ítélkezési gyakorlatának megfelelően az állami támogatási intézkedések összeegyeztethetőségét a végrehajtásuk idején hatályos jogi keret alapján kell vizsgálni. A bankokról szóló 2013. évi közlemény 90. pontja előírja ugyanis, hogy a Bizottság a 2013. augusztus 1-jét megelőzően beérkezett bejelentéseket a bejelentés időpontjában hatályos feltételek alapján bírálja el.

(63)

Az intézkedéseket 2012. április 13-án jelentették be. Ezért ezeket az intézkedéseket az új szerkezetátalakítási terv fényében kellene megvizsgálni, tekintettel a szerkezetátalakítási közleményre, a bankokról szóló 2008. évi közleményre és a 2010. és 2011. évi meghosszabbítási közleményre.

(64)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatban azt az előzetes véleményt fogalmazta meg, hogy a 2013. június 13-án végrehajtott repoügylet nem állt összhangban a szerkezetátalakítási közlemény megfelelő tehermegosztást biztosító céljával (25). Ezt a repoügyletet a tőke 62 %-ának megegyező átlagáron bonyolították le, azaz az 50 %-os piaci ár plusz a 10 %-os jutalék felett 2 százalékponttal. A Vestjysk Bank ezáltal a tőke 2 %-ának megfelelő összeggel (800 000 NOK, körülbelül 108 000 EUR) túlfizette az alárendelt kölcsöneszközök birtokosait.

(65)

Az eljárás megindításáról szóló határozatra adott válaszában Dánia azt állította, hogy a végrehajtott túlfizetést a Bank 2014 elején visszafizette a dán államnak, így ellentételezte az e viszonylag jelentéktelen összeg által esetlegesen okozott nem megfelelő tehermegosztást.

(66)

A Bizottság megjegyzi, hogy a túlfizetésnek a Bank által az államnak való visszafizetése önmagában nem orvosolja a nem megfelelő tehermegosztást. A túlfizetés nem a Bank és az állam közötti pénzügyi kapcsolatokat érinti (amelyek meghatározzák az állami támogatás összegét), hanem a Bank és a hitelezők közötti pénzügyi kapcsolatokat (a tehermegosztás kontextusában). Mindazonáltal e körülmény – a jelen ügy számos egyéb körülményének együttes figyelembevételével – alapján a Bizottság arra a következtetésre juthat, hogy megfelelő volt a terhek megosztása. Különösen azok az egyéb körülmények érintik azt, hogy a túlfizetés mértéke minimális volt (csak 108 000 EUR) és hogy a 60 %-os küszöbérték nem felelt meg a szerkezetátalakítási közleményben – amelyet elég rugalmas módon fogalmaztak meg (26) – előírtnak, amelyek a Bizottság egyik szolgálati dokumentumában (27) találhatóak.

(67)

A fentiekre tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy az eljárás megindításáról szóló határozatban a tehermegosztási követelményeknek való megfelelésre vonatkozóan felvetett aggályokat teljesen eloszlatták.

(68)

A Bank azzal korlátozta a kereskedelmi lábnyomát, hogy további három fiókteleppel csökkentette a fiókhálózatát ahhoz képest, hogy mit nyújtott be Dánia az eljárás megindításáról szóló határozatra adott válaszában, így összesen kilenc fiókteleppel csökkentette hálózatát a megmentési támogatás óta (a Bank 2012-ban 24 fiókteleppel, 2015-ben 18 fiókteleppel, 2016-tól kezdődően pedig 15 fiókteleppel rendelkezett, így a 2012 óta végrehajtott teljes csökkentés 37,5 %). A fiókhálózat csökkentése a dán bankszektor jellemzőivel párosítva hatást gyakorol a Bank új üzleti lehetőségek teremtésére és új betétek megszerzésére irányuló kapacitására, így hozzájárul a versenytorzulások korlátozásához.

(69)

A Nykredit-terv nagyobb mértékű csökkentést ([30–40] %-os csökkentés 2017-ig és [35–45] %-os csökkentés 2018-ig) mutat a Bank személyi állományában, mint amelyet az eljárás megindításáról szóló határozat keltekor előre jelzettnél ([20–30] %-os csökkentés 2017-ig). A nagyobb mértékű csökkentés a Bank további költségcsökkentésre irányuló erőfeszítéseinek és a fiókhálózat csökkentéséből eredő hatékonyságnövelésnek az eredménye.

(70)

Az eljárás megindításáról szóló határozat idején (lásd a határozat (98) preambulumbekezdését) a Bizottságot csak a fiókhálózat [10–20] %-os (24 fióktelepről [18–22] fióktelepre való) csökkentéséről és a személyi állomány [20–30] %-os mérsékléséről tájékoztatták. A Bank által kapott nagy összegű támogatást figyelembe véve a Bizottság megkérdőjelezte, hogy a 2012 és 2017 közötti időszakra előre jelzett fióktelep- és személyiállomány-csökkentések kellőképpen korlátozzák-e a versenytorzulást. Az új csökkentési célértékek figyelembevételével a Bizottság úgy véli, hogy a Bank komoly kiegészítő erőfeszítéseket tett, hogy tovább csökkentse kereskedelmi lábnyomát és növelje hatékonyságát. A 2. táblázat mutatja a 2012 és 2016 közötti tényleges helyzetet, az eljárás megindításáról szóló határozat idején ismert javaslatokat és az elkövetkező évekre vonatkozó jelenlegi terveket.

2. táblázat

A fiókhálózat csökkentésének alakulása, teljes munkaidős egyenértékek és költség–bevétel arány

(71)

A Vestjysk Bank a rossz teljesítménye miatt nem tudta növelni az üzleti részesedését, mióta megkapta a megmentési támogatást. A Bank mérlegfőösszege az elmúlt öt évben 39,5 %-ot csökkent a 2012 végi 32,865 milliárd DKK-ról a 2016 végére 19,895 milliárd DKK-ra. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a Bank hitelállományában: a bruttó hitelezés körülbelül 36 %-kal csökkent ugyanebben az időszakban, a mezőgazdaságnak nyújtott bruttó hitelezés körülbelül 26 %-kal esett vissza, míg az építőipari és ingatlanszektornak nyújtott bruttó hitelezés 48 %, illetve 44 %-kal mérséklődött.

(72)

A kockázattal súlyozott eszközállomány szintén csökkent a 2012 végi 25,6 milliárd DKK-ról 2016 végén 16,081 milliárd DKK-ra (– 37 %), míg a Bank munkaereje ugyanebben az időszakban 621-ről 459 teljes munkaidős egyenértékre (– 26 %) mérséklődött.

(73)

A (71) és (72) preambulumbekezdésben szereplő számok mind azt mutatják, hogy a Bank lábnyomát az elmúlt öt év során – részben kényszerűségből – már csökkentették. Ugyanakkor a 2012-ben kapott támogatás összege a Bank kockázattal súlyozott eszközállományához (8,1 %) képest jelentős volt, és így a versenytorzulások kezelését célzó konkrét intézkedéseket kell előirányozni. Ezzel egyidejűleg el kell ismerni, hogy a Bank majdnem [30–40] %-kal csökkenti a személyi állományát 2017 végéig, és a fiókhálózatát már 37,5 %-kal mérsékelte 2016 végéig.

(74)

A határozat elfogadását megelőzően már végrehajtott intézkedések mellett Dánia kötelezettségvállalásokat ajánlott (lásd a (44) preambulumbekezdést) a szerkezetátalakítási időszak alatt a versenytorzulások további korlátozására.

(75)

Először, a Bank mérlegfőösszegét 2017-re a 2016. évi szintben, 2018-ra 20,3 milliárd DKK-ban és 2019-re szükség esetén 21 milliárd DKK-ban maximálták. Ezek a felső korlátok kifejezetten korlátozzák a Bank lehetőségeit új betétek megszerzésére és új hitelek nyújtására a szerkezetátalakítási időszak során. Tehát oly módon korlátozzák a Banknak a versenytársak rovására piaci részesedés szerzésére irányuló képességét, amely biztosítja a versenytorzulás korlátozását.

(76)

Ezenkívül a Bank nem ítélhet oda új hitelt Dánián kívül, és csak akkor nyújthat új hitelt a Jylland régión kívül, ha az ügyfél legalább [35–45] %-os önerőt biztosít, és a kölcsönt fedezettel biztosítják. Ez a kötelezettségvállalás ténylegesen gátolja a Bank lehetőségét arra, hogy bővítse üzleti tevékenységét a központi régión kívül ott, ahol szintén rendelkezik történelmi bázissal; ezzel is védik a piaci szereplőket a bank esetleges agresszív piaci magatartásától.

(77)

Végezetül a Bank felvásárlási tilalom alatt áll. A felvásárlás egy bevett módja annak, hogy a piaci szereplők új tevékenységek, termékek vagy üzletágak felé terjeszkedjenek. Ezért a bármilyen vállalkozásban a részesedés megszerzésének tilalma egyértelműen akadályozza a Bank üzletbővülési potenciálját. A Banknak továbbá tilos a támogatási intézkedéseket hirdetési célokra felhasználni, ami szintén a versenytársakat védi.

(78)

A (68)–(70) preambulumbekezdésben ismertetettek és a 2. táblázatban összefoglaltak szerint a Bank (az eljárás megindításáról szóló határozat idején előirányzottakhoz képest) komoly kiegészítő erőfeszítéseket tett, hogy kis helyi szereplőként tovább csökkentse kereskedelmi lábnyomát és növelje hatékonyságát. Ily módon a versenytorzulás kockázatát 2017 végéig kellőképpen visszaszorítják. Mindazonáltal a Dánia által megadott kötelezettségvállalásokkal a Bank további jelentős intézkedéseket hozott, hogy a legkésőbb 2019 végén lezáruló szerkezetátalakítási időszak fennmaradó részében korlátozza a verseny torzulását. Ezen okból kifolyólag a Bizottság úgy véli, hogy az eljárás megindításáról szóló határozatban a versenytorzulással kapcsolatban felvetett aggályokkal megfelelően foglalkoztak.

(79)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az akkoriban benyújtott szerkezetátalakítási terv tervezete kellőképpen alátámasztotta-e a Bank életképességének a szerkezetátalakítási időszakban való biztosítását. A Bizottság különösen a szerkezetátalakítási terv alapjául szolgáló egyes feltételezéseket kérdőjelezte meg, és úgy vélte, hogy még mindig jelentős bizonytalanságok voltak megfigyelhetők. Végezetül a Bizottság megkérdőjelezte, hogy a Bank tőkepozíciója kellőképpen erős volt-e, hogy további értékvesztéseket bírjon ki.

(80)

2017. január 1-jén a Bank teljestőke-megfelelési mutatója 13,1 % volt. Ugyanakkor a tőkemegőrzési pufferre vonatkozó követelmény fokozatos bevezetése miatt a Bank teljestőke-megfelelési mutatóra vonatkozó követelménye 13,8 %-ra nőtt, ami körülbelül 0,7 %-os, vagy 116 millió DKK (körülbelül 15,6 millió EUR) tőkehiányt okozott. Ha semmilyen intézkedést nem hoznának, a Bank továbbra is tőkehiányban szenvedne 2018. január 1-jén (bár kisebb mértékben, azaz: a teljestőke-megfelelési mutatójának 0,4 %-a vagy 63 millió DKK). A részvénykibocsátást és az alárendelt tőkeinstrumentumok refinanszírozását követően a Bank nem fog többet tőkehiányban szenvedni. A Bank azt reméli, hogy 2018. január 1-jén körülbelül 667 millió DKK (mintegy 90 millió EUR) tőketöbblettel vagy a teljestőke-megfelelési mutatóra vonatkozó követelményén felül 4,3 %-os pufferrel fog rendelkezni. Ezenkívül Dánia vállalta (lásd a (44) preambulumbekezdést), hogy a Bank a szabályozói tőkekövetelményen felül egy bizonyos összegű fölös tőkét fog tartani.

(81)

A Bank a stratégiáját is felülvizsgálta, és tovább fogja csökkenteni a működési költségeit (lásd még az 1. táblázatot). A Bank a 2012-ben meglévő 24 fióktelepről 2016 végére 15-re csökkentette a fiókjai számát. Az eljárás megindításáról szóló határozat idején a Bank csak tervezte, hogy a fiókhálózatát [18–22] fiókra csökkenti. Ugyanezen időszakban a Bank személyi állományát 621 teljes munkaidős egyenértékről [460–490] teljes munkaidős egyenértékre csökkentette (– [20–30] %). 2017 végére ez a szám [374–425] teljes munkaidős egyenértékre fog mérséklődni (– [30–40] %), és a cél az, hogy 2018 végéig elérjék a [340–390] teljes munkaidős egyenértéket (majdnem – [30–40] %). A Bank az eljárás megindításáról szóló határozat idején meglévő szerkezetátalakítási terve [460–490] teljes munkaidős egyenértéket irányzott elő 2017 végére (amely 2012 végéhez képest csak [20–30] %-os csökkenésnek felel meg). Ezek a jelentős többletintézkedések megjelennek a Bank költség–bevétel arányában is, amely a 2012-ben mért 55,3 %-ról 2016-ra 50,3 %-ra esett. Ez az arány várhatóan [45–55] %-ra fog tovább csökkenni 2017 végére, és 2018 végére megközelítheti a [40–50] %-ot. Az eljárás megindításáról szóló határozat idején a Bank még mindig csak [50–60] %-os költség–bevétel arányt célzott meg 2017-ben. Így egyértelmű, hogy a Bank jelentős költségcsökkentési többletintézkedéseket hozott az eljárás megindításáról szóló határozat idején előirányzott erőfeszítésekhez képest. Ezek a többletintézkedések hozzájárulnak majd a Bank jövedelmezőségéhez, és így életképességéhez. A kötelezettségvállalásokban megállapított, működési költségekre vonatkozó konkrét célértékek segítenek biztosítani, hogy a Bank a fennmaradó költségcsökkentéseket az előirányzottaknak megfelelően hajtsa végre életképességének fenntartása érdekében.

(82)

A Bank azt is tervezi, hogy 2017 végéig [35–50] %-kal, 2018-ra pedig akár [45–60] %-kal tovább csökkenti a kamatráfordításait (amelyek a 2012-es 727 millió DKK-ról 2016-ra 185 millió DKK-ra csökkentek). Ezt a jelentős csökkentést elsősorban az fogja előidézni, hogy az átlagosan [0–5] %-os kamatozású lejáró lekötöttbetéteket csupán körülbelül [0–5] %-os kamatozású új betétekre cserélik. A kamatráfordításokon várhatóan további megtakarítások érhetők el a Bank alárendelt tőkealapjának a szerkezetátalakítási terv részeként történő refinanszírozásával (lásd a (40) preambulumbekezdést). A Bank bizonyítékot nyújtott be, amely bemutatta, hogy ezek a megtakarítások megvalósíthatók, és emellett pozitív hatást fognak gyakorolni a Bank jövedelmezőségére és életképességére. A Bank továbbá könnyen csökkentheti a betétei kamatlábát anélkül, hogy ezzel visszaszorítaná a finanszírozását, mivel jelentős betéti többlettel rendelkezik (28). A betétek ellentételezésének jelentős csökkenése ellenére a Bank nem irányoz elő lényeges zsugorodást a betéti többletében, mivel a betétállomány redukálódása várhatóan kisebb lesz a hitelkönyv csökkenésénél.

(83)

A Bank életképességének és jövedelmezőségének létfontosságú tényezője az értékvesztési arányának alakulása lesz az elkövetkezendő években. A Bank jelenleg azt reméli, hogy a hitelveszteségek fedezetére képzett céltartalékai a 2016-os 416 millió DKK-ról 2017-re [200–300] millió DKK-ra, míg 2018-ra [200–300] millió DKK-ra fognak csökkenni. A költségvetésben előirányzott céltartalékok jelentős visszaesésének fő oka, hogy a Bank azt reméli, hogy a mezőgazdasági portfoliója – amely az elmúlt években az értékvesztés legnagyobb részéért volt felelős (29) – jobban fog teljesíteni. Ez a várakozás azon a feltételezésen alapul, hogy a kulcsfontosságú mezőgazdasági termékek (például tej és sertéshús) ára a 2015–2016-os években tapasztalt pangás után növekedésnek indul, illetve azon a feltételezésen,hogy ez a tendencia nem fog megfordulni az elkövetkezendő években. A Bizottság saját előrejelzései (30) azt mutatják, hogy a mezőgazdasági árak valóban magukhoz tértek a 2015–2016-os években tapasztalt pangás után, ám 2017 után többé-kevésbé egy szinten maradnak. A Bank emellett az ingatlanszektorban is az értékvesztések enyhe csökkenését várja, míg az összes többi ágazatban szerény mértékű növekedésre számít.

(84)

Összességében, ha a Bank várakozásai beigazolódnak, a jövedelmezősége jelentős mértékben javulni fog az elkövetkezendő években. A Bank adózás utáni tőkearányos jövedelmezősége (31) a 2016-os 5,4 %-ról 2017-re [7–11] %-ra, míg 2018-ra [7–11] %-ra fog növekedni (lásd még az 1. táblázatot). A Bank jövedelmezőségének jelentős növekedését főként a költségek csökkentése és a hitelveszteségek csökkentett fedezete okozza. A Bank alapbevétele (főként kamat- és díjbevétel) többnyire változatlan marad (lásd az 1. táblázatot). A Bizottság úgy véli, hogy a kamatráfordítások és az adminisztratív és személyzeti ráfordítások előirányzott csökkentését rendes körülmények között el lehet érni a Bank által jelzett időkereten belül.

(85)

A hitelveszteségek fedezetére képzett céltartalékok csökkentése tekintetében a Bizottság azon az állásponton van, hogy a Bank előrejelzései optimista feltételezéseken alapulnak. A Bizottság pozitívan értékeli azt, hogy a dán Pénzügyi Felügyeleti Hatóság által végzett számos ellenőrzést követően a Bank összhangba hozta a hitelkockázat-kezelési politikáját a hasonló bankok bevált gyakorlataival, ahogy azt a dán Pénzügyi Felügyeleti Hatóság állította a Bizottság felé (lásd a (43) preambulumbekezdést).

(86)

A Bizottság megjegyzi, hogy a Bank a Nykredit Bankkal történt tárgyalások során elfogadta a Deloitte által 2016 végén lefolytatott átvilágítást, amely körülbelül [50–150] millió DKK összegű további értékvesztés elkönyvelését eredményezte (32). Ennek csökkentenie kellene a tartalékfeltöltési szükséglet előre menetelével kapcsolatos bizonytalanságot.

(87)

Mindazonáltal a hitelveszteségek fedezetére képzett céltartalékok várható csökkentése javarészt a makrogazdasági feltételektől és különösen a mezőgazdasági ágazat teljesítményétől fog függni. A Bank mezőgazdasági kitettségének méretéből és abból adódóan, hogy a hitelveszteségek fedezetére képzett céltartalékok milyen nagy hatással voltak a Bank jövedelmezőségére a múltban, a Bizottság érzékenységi elemzést folytatott le, melynek során a hitelveszteségek fedezetére képzett céltartalékokat óvatosabb szintre emelték. Ebben az elemzésben a hitelveszteségek fedezetére képzett céltartalékokat 20 %-kal magasabban határozták meg, mint a költségvetésben előirányzott kapcsolódó összegeket a 2017-es és 2018-as évekre. A felülvizsgált feltételezés szerint a Bank tőkearányos jövedelmezősége 2017-ben [0–5] %-kal, míg 2018-ban [0–5] %-kal csökken, ám olyan jövedelmezőségi szinten marad, ahol a Bank szükség esetén további tőkét szerezhet piaci forrásokból. Ugyanakkor a Bank tőkepuffere (lásd a (80) preambulumbekezdést) elegendő lenne ahhoz, hogy elnyelje a további hitelveszteségeket vagy más negatív eseményeket, és a megtartsák a Bank fizetőképességét. Ezen okból kifolyólag nagyon alacsony annak az esélye, hogy a Banknak az elkövetkezendő években új tőkére vagy állami támogatásra lenne szüksége.

(88)

A Banknak még a dán Pénzügyi Felügyeleti Hatóság által megtervezett stresszhelyzetben is kellően magas tőkepuffere lenne a magánbefektetők tőkeinjekcióját követően. A Hatóság által elképzelt helyzet a 2018-as és 2019-es évekre előirányzott helyzethez képest többek között alacsonyabb kamatbevételt, magasabb értékcsökkenést és összesen [400–600] millió DKK további értékvesztést feltételezett. Bár a Bank veszteséget termelne ebben a két évben, a tőkemegfelelési mutatói bőven a szabályozói tőkekövetelmények felett maradnának. Más szóval, ha a tényleges értékvesztési arányok magasabbak lennének, akkor sem okoznának fizetőképességi problémákat a Banknak az elkövetkezendő években. Ebből következően a Bank valószínűleg még stresszhelyzetben sem szorulna új tőkére vagy állami támogatásra a fizetőképessége biztosítása érdekében.

(89)

A fentiek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a Bank 2017-re előreirányzott tőkearányos jövedelmezősége elegendő lenne a Bank életképességének helyreállításához. A Bank így teljesítené a szerkezetátalakítási közlemény 15. pontban meghatározott követelményt, mely szerint a szerkezetátalakítást öt éven belül végre kell hajtani. Ám a Bank (különösen a mezőgazdasági ágazatban való) makrogazdasági sokkokkal szembeni sérülékenységéből és abból adódóan, hogy a Bank saját maga tervezi a további szerkezetátalakítását, a Bizottság 2018 végéig (amely szükség esetén egy évvel meghosszabbítható) helyénvalónak és óvatosnak találja elfogadni a Dánia által tett kötelezettségvállalásokat.

(90)

A Bizottság megjegyzi, hogy a Dánia által előterjesztett kötelezettségvállalások (lásd a (44) preambulumbekezdést) további biztosítékot nyújtanak a Bank hosszú távú életképességére vonatkozóan. Amennyiben a Bank 2018-ig nem ér el [7–11] %-os tőkearányos jövedelmezőséget, a szerkezetátalakítási időszakot egy évvel meghosszabbítják, és további intézkedéseket hoznak a Bank hosszú távú életképességének biztosítása érdekében. Pontosabban ha a szerkezetátalakítási időszak meghosszabbodik, a Bank köteles minden ügyfélkapcsolatot (néhány korlátozott kivétellel) (újra)árazni oly módon, hogy elérje az ügyfelenként előre meghatározott nyereségességi célkitűzést (33). Így a Bank bebiztosítja a bevételeit arra az esetre, ha a tőkearányos jövedelmezősége 2018-ig nem érné el a [7–11] %-os célkitűzést. Mivel a Bank már így is jelentős költségcsökkentési intézkedéseket vezetett be, bár nem ő irányítja teljesen a hitelveszteségek szintjét (amely makrogazdasági feltételektől függ), ez az intézkedés szükség esetén megfelelőnek tűnik a Bank nyereségességének elősegítésére. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kötelezettségvállalások további biztosítékot kínálnak a Bank hosszú távú életképessége vonatkozásában.

(91)

Ezen az alapon a Bizottság már nem vonja kétségbe a Bank hosszú távú életképességének megfelelőségét. A tőkeemelést követően a Bank a szabályozói tőkekövetelményt meghaladó, elegendő pufferrel fog rendelkezni, és képes lesz további értékvesztéseket elnyelni azok felmerülése esetén anélkül, hogy megszegné ezeket a követelményeket. Ezenkívül az extra költségmegtakarítások (a kamatráfordítás és a működési költségek csökkentése) hozzá fognak járulni a Bank jövedelmezőségének javításához. Összességében a szerkezetátalakítási terv intézkedéseiben előirányzott fellépések eredményeképpen jelentősen nőni fog a Bank jövedelmezősége, ami lehetővé teszi, hogy a Bank szükség esetén további tőkét szerezzen a piacon. Végül a kötelezettségvállalások biztosítani fogják, hogy végrehajtják a megmaradt költségcsökkentési intézkedéseket, hogy fenntartják a megfelelő tőkepuffereket, és hogy nőnek a bevételek, ha a Bank jövedelmezősége nem éri el a [7–11] %-os tőkearányos jövedelmezőségi célkitűzést. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy a Bank legutóbbi szerkezetátalakítási terve kellőképpen alátámasztotta a Bank életképességének biztosítását és foglalkozik az eljárás megindításáról szóló határozatban kifejezett kételyekkel.

(92)

A fenti vizsgálat alapján a Bizottságnak az eljárás megindításáról szóló határozatban kifejtett kételyeit eloszlatták. A szóban forgó állami támogatást ezért a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján összeegyeztethetőnek kell tekinteni a belső piaccal,