(1)   A Tanács 2018. június 30-ig meghosszabbítja Ángel LOSADA FERNÁNDEZ-nek mint az Európai Unió Száhel-övezetért felelős különleges képviselőjének a megbízatását. A Tanács határozhat úgy, hogy az EUKK megbízatását korábban megszünteti a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) értékelése és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (főképviselő) javaslata alapján.

(2)   Az EUKK megbízatása alkalmazásában a Száhel-övezet fogalommeghatározásának magában kell foglalnia a Száhel-övezet biztonságával és fejlesztésével kapcsolatos uniós stratégiának (a továbbiakban: a stratégia) és az ahhoz kapcsolódó regionális cselekvési tervnek (a továbbiakban: a cselekvési terv) a leghangsúlyosabb területeit, azaz Burkina Fasót, Csádot, Malit, Mauritániát és Nigert. A tágabb régióra hatást gyakorló kérdéseket illetően az EUKK szükség szerint együttműködik a csád-medencei országokkal és a Száhel-övezeten túli más országokkal és regionális, illetve nemzetközi szervezetekkel, ideértve a Maghreb-térség, Nyugat-Afrika és a Guineai-öböl országait és szervezeteit is.

(1)   Az EUKK megbízatása a Száhel-övezettel kapcsolatos azon uniós politikai célkitűzésén alapul, hogy aktívan hozzájáruljon a régió tartós békéjét, biztonságát és fejlődését célzó regionális és nemzetközi erőfeszítésekhez. Az EUKK-nak továbbá törekednie kell arra, hogy javítsa az Unió Száhel-övezeten belüli többrétű szerepvállalásának minőségét, továbbá növelje annak intenzitását és hatását.

(2)   Az EUKK-nak hozzá kell járulnia a régiót érintő minden uniós erőfeszítés kidolgozásához és végrehajtásához, különösen a politikai, biztonsági és fejlesztési területeken – ideértve a stratégiát és a cselekvési teret is –, továbbá hozzá kell járulnia az uniós tevékenységekkel kapcsolatos minden releváns eszköz koordinálásához.

(3)   Prioritást kell biztosítani Malinak és az ország hosszú távú stabilitásának, valamint az ott zajló konfliktus regionális dimenzióinak, az EU küldöttségével és más érintett érdekelt felekkel együttműködésben, ideértve a tagállamokat, a Bizottságot, az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ).

(4)   Az uniós politikai célkitűzéseknek arra kell irányulniuk, hogy az Unió valamennyi rendelkezésre álló eszközének koordinált és hatékony felhasználásával ösztönözzék Malinak és népének a béke, a megbékélés, a biztonság és a fejlődés útjára való visszatérését.

(5)   Kellő figyelmet kell fordítani arra, hogy az Unió elősegítse a Száhel-övezet országai – különösen a Száhel-övezet G5 országai – közötti, a biztonság és a fejlesztés terén kifejtett koordinációs erőfeszítések erősödését.

(1)   A Száhel-övezettel kapcsolatos uniós politikai célkitűzések megvalósítása érdekében az EUKK megbízatása a következő:

a)

tevékenyen hozzájárul a stratégia és az ahhoz kapcsolódó cselekvési terv végrehajtásához, illetve a regionális válsággal kapcsolatos átfogó uniós megközelítés koordinálásához és továbbfejlesztéséhez, az Unió Száhel-övezettel kapcsolatos tevékenységei átfogó összhangjának és hatékonyságának növelése érdekében;

b)

az uniós célkitűzések megvalósítása érdekében párbeszédet folytat a régió minden érintett szereplőjével, a kormányokkal, a regionális szervezetekkel, különösen a Száhel-övezet G5 országaival, a nemzetközi szervezetekkel, a civil társadalom és a diaszpóra képviselőivel, ideértve a Maghreb országokat, valamint a Csád-medence országait is, és közreműködik abban, hogy jobban megértsék az Unió szerepét a Száhel-övezetben;

c)

képviseli és előmozdítja az Unió érdekeit és láthatóságát a megfelelő regionális és nemzetközi fórumokon, ideértve a mali békemegállapodás alapján működő Comité de Suivi-ben való részvételt is, valamint az Európai Uniónak a mali fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai misszióján (EUTM Mali), az Európai Unió mali KBVP-misszióján (EUCAP Száhel Mali) és az Európai Unió nigeri KBVP-misszióján (lEUCAP Száhel Niger) keresztül elősegíti a teljes mértékben összehangolt és átfogó régióbeli uniós tevékenységeket, felhasználva minden releváns eszközt, ideértve a fejlesztési támogatást és a tagállami tevékenységeket, valamint a válságkezeléshez és konfliktusmegelőzéshez nyújtott uniós támogatást;

d)

folyamatosan szorosan együttműködik az Egyesült Nemzetek Szervezetével (ENSZ), mindenekelőtt az ENSZ főtitkárának a Nyugat-afrikai térségért és a Száhel-övezetért felelős különleges képviselőjével, az ENSZ főtitkárának az ENSZ Maliban működő többdimenziós integrált stabilizációs missziójának (MINUSMA) vezetését is ellátó különleges képviselőjével, az Afrikai Unióval (AU), és különösen az AU Maliért és a Száhel-övezetért felelős főképviselőjével, a Száhel-övezet G5 országaival, a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségével, a Csád-medence Bizottsággal, valamint más vezető nemzeti, regionális és nemzetközi érdekelt felekkel, többek között a Száhel-övezettel foglalkozó egyéb különmegbízottakkal, valamint a Maghreb-térség érintett szerveivel;

e)

szorosan figyelemmel kíséri a régiót érintő kihívások regionális és határokon átnyúló dimenzióit, ideértve a terrorizmust, a szervezett bűnözést, a fegyvercsempészetet, az emberkereskedelmet és embercsempészetet, a kábítószer-kereskedelmet, a menekültek mozgását és a migrációs áramlásokat, valamint a kapcsolódó pénzmozgásokat is; a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorával szorosan együttműködve hozzájárul az Európai Unió terrorizmus elleni stratégiájának további végrehajtásához;

f)

szorosan figyelemmel kíséri a nagyméretű menekült- és migrációs áramlatokkal kapcsolatos humanitárius, politikai, biztonsági és fejlesztéspolitikai következményeket és az ezekhez kapcsolódó regionális szintű illegális pénzmozgásokat; felkérésre migrációs tárgyú párbeszédet folytat az érintett felekkel, továbbá az Unió politikai prioritásaival összhangban általánosan is előmozdítja az Uniónak a régióra vonatkozó migrációs és menekültügyi politikáját annak érdekében, hogy javuljon az együttműködés többek között a visszaküldés és a visszafogadás terén; együttműködik a Száhel-övezet országaival annak céljából, hogy nyomon kövesse a 2015. novemberi vallettai csúcstalálkozón jóváhagyott intézkedések – egyebek mellett az afrikai stabilitás megteremtését, valamint az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okainak kezelését célzó vészhelyzeti alap – végrehajtását, valamint a partnerségi keretek kapcsán végzett munkát;

g)

rendszeres magas szintű politikai kapcsolatot tart fenn a régió terrorizmussal és nemzetközi bűnözéssel érintett országaival annak érdekében, hogy biztosítsa az Unió kulcsszerepét a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés elleni nemzetközi küzdelemben. Ez magában foglalja egyrészt az Unió arra irányuló törekvését, hogy a KBVP-missziók regionalizálása és a regionális kapacitásépítés aktív elősegítése révén fokozza a biztonsági ágazat támogatását, másrészt annak biztosítását, hogy a Száhel-övezetben megfelelő megoldást találjanak a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés kiváltó okainak megszüntetésére;

h)	szorosan figyelemmel kíséri a régiót sújtó humanitárius válság politikai, biztonsági és fejlesztéspolitikai következményeit;

i)

Mali tekintetében hozzájárul az ország stabilizálásához, mindenekelőtt ahhoz, hogy az ország egész területén megvalósuljon az alkotmányos rendhez és kormányzáshoz való maradéktalan visszatérés, valamint egy hiteles nemzeti, a társadalom széles rétegeit bevonó, a mali békemegállapodás általános keretei között folytatott párbeszéd. Ez magában foglalja az intézményépítés támogatását, a biztonsági ágazati reformot és a hosszú távú béketeremtést és megbékélést, valamint a korrupció és büntetlenség elleni küzdelmet Maliban, továbbá a mali békemegállapodás gyors végrehajtásának az érdekében előmozdítja az aktív és teljes mértékben összehangolt az uniós erőfeszítéseket;

j)

az EU emberi jogi különleges képviselőjével együttműködve hozzájárul az Unió emberi jogi politikájának, többek között az uniós emberi jogi iránymutatásoknak – különösen a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolatáról, továbbá a nők elleni erőszakról, valamint a nőkkel szembeni megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemről szóló uniós iránymutatásoknak –, továbbá a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos uniós szakpolitikáknak a végrehajtásához a régióban, az államépítés folyamatában pedig előmozdítja a társadalmi befogadást és a nemek közötti egyenlőséget az ENSZ BT 1325 (2000) sz. határozatával, és az azt követő, a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló ENSZ BT-határozatokkal összhangban, ideértve a 2242 (2015) sz. ENSZ BT-határozatot is. Ez a hozzájárulás magában foglalja a fejlemények figyelemmel kísérését és az azokról való jelentéstételt, valamint ezzel összefüggésben ajánlások megfogalmazását, továbbá rendszeres kapcsolatok fenntartását Mali és a régió releváns hatóságaival, a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészi hivatalával, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalával, valamint a régióban tevékeny emberijog-védőkkel és megfigyelőkkel;

k)	figyelemmel kíséri az ENSZ Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) vonatkozó határozatainak – mindenekelőtt a 2056 (2012) sz., a 2071 (2012) sz., a 2085 (2012) sz., a 2100 (2013) sz. és a 2295 (2016) sz. ENSZ BT-határozatoknak – való megfelelést, és arról jelentésekben számol be.

(2)   A megbízatás teljesítése érdekében az EUKK többek között:

a)	adott esetben tanácsot ad és jelentést tesz a regionális és nemzetközi fórumokon képviselendő uniós álláspontok kialakításával kapcsolatban annak érdekében, hogy proaktívan előmozdítsa és megerősítse a Száhel-övezeti válsággal kapcsolatos átfogó uniós megközelítést;

b)	folyamatosan figyelemmel kíséri az Unió minden tevékenységét és elősegíti azok teljes mértékű összehangoltságát, valamint szorosan együttműködik az Unió érintett küldöttségeivel.

(1)   Az EUKK felel a megbízatásnak a főképviselő felügyelete melletti végrehajtásáért.

(2)   A Politikai és Biztonsági Bizottságnak (PBB) kiemelt kapcsolatot kell fenntartania az EUKK-val, és egyben az EUKK elsődleges kapcsolattartója a Tanács felé. A PBB-nek – a megbízatás keretein belül és a főképviselő hatásköreinek sérelme nélkül – stratégiai iránymutatást és politikai irányítást kell nyújtania az EUKK számára.

(3)   Az EUKK-nak szorosan együtt kell működnie az EKSZ-szel és annak megfelelő szervezeti egységeivel, különösen az Afrikáért felelős részleggel.

(1)   Az EUKK megbízatásával kapcsolatos kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2017. március 1-jétől2018. június 30-ig terjedő időszakra 1 840 000 EUR.

(2)   A kiadásokat az Unió általános költségvetésére vonatkozó eljárásokkal és szabályokkal összhangban kell kezelni.

(3)   A kiadások kezelése az EUKK és a Bizottság közötti szerződés tárgyát képezi. Az EUKK minden kiadásról köteles elszámolni a Bizottságnak.

(1)   Az EUKK a megbízatása és a rendelkezésre álló megfelelő pénzügyi eszközök keretein belül felel csoportjának létrehozásáért. A csoportnak rendelkeznie kell a konkrét szakpolitikai és biztonsági kérdésekre vonatkozó, a megbízás által megkövetelt szakértelemmel. Az EUKK folyamatosan és haladéktalanul tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot a csoport összetételéről.

(2)   A tagállamok, az uniós intézmények és az EKSZ javaslatot tehetnek az EUKK munkáját segítő személyzet kirendelésére. Az ilyen kirendelt személyzet javadalmazását a küldő tagállam, a küldő uniós intézmény vagy az EKSZ fedezi. Az EUKK melletti munkavégzés céljára a tagállamok által az uniós intézményekhez vagy az EKSZ-hez kirendelt szakértőket is ki lehet küldeni.

(3)   A kirendelt személyzet minden tagja a küldő tagállam, a küldő uniós intézmény vagy az EKSZ adminisztratív fennhatósága alatt marad, és az EUKK megbízatásának érdekében jár el és végzi feladatát.

(4)   Az EUKK személyzetét az EKSZ érintett részlegeivel vagy az érintett uniós küldöttségekkel egy helyen kell elhelyezni annak érdekében, hogy tevékenységeik összhangban álljanak és következetesek legyenek.

(1)   A tagállamok, a Bizottság, az EKSZ és a Tanács Főtitkársága biztosítja, hogy az EUKK minden releváns információhoz hozzáférjen.

(2)   Az Unió régióbeli küldöttségei és/vagy adott esetben a tagállamok logisztikai támogatást nyújtanak a térségben.

(1)   Az EUKK-nak rendszeresen szóbeli és írásbeli jelentést kell tennie a főképviselőnek és a PBB-nek. Az EUKK-nak szükség szerint tanácsi munkacsoportok részére is jelentést kell tennie. A rendszeres jelentéseket a COREU-hálózaton keresztül kell terjeszteni. Az EUKK jelentést tehet a Külügyek Tanácsának. A Szerződés 36. cikkének megfelelően az Európai Parlament tájékoztatásába az EUKK-t is be lehet vonni.

(2)   Az EUKK-nak – a régióbeli uniós küldöttségekkel koordinálva – jelentést kell készítenie az uniós kezdeményezések, így például a reformokhoz nyújtott uniós hozzájárulás megvalósításának legjobb módjáról, beleértve a kapcsolódó uniós fejlesztési projektek politikai szempontjait is.

(1)   A stratégia és a cselekvési terv keretében, valamint az Unió szakpolitikai céljainak elérése érdekében az EUKK-nak hozzá kell járulnia az Unió politikai és diplomáciai tevékenységeinek egységéhez, összhangjához és hatékonyságához, és elő kell segítenie annak biztosítását, hogy valamennyi uniós eszköz igénybevételére és tagállami fellépés végrehajtására következetes módon kerüljön sor.

(2)   Az EUKK-nak a tevékenységét össze kell hangolnia az uniós küldöttségek, a Bizottság, valamint a térségben működő többi EUKK tevékenységével. Az EUKK-nak rendszeresen tájékoztatnia kell a térségben működő tagállami külképviseleteket és uniós küldöttségeket.

(3)   A helyszínen az EUKK-nak szoros kapcsolatot kell fenntartania az érintett tagállamok külképviseleteinek vezetőivel és az Unió küldöttségeinek vezetőivel. Az EUKK-nak az érintett uniós küldöttségekkel szoros koordinációban helyi politikai iránymutatással kell ellátnia az EUCAP Száhel Niger és az EUCAP Száhel Mali misszióvezetőjét, valamint az EUTM Mali misszióparancsnokát. Az EUKK-nak, az EUTM Mali misszióparancsnokának, továbbá az EUCAP Száhel Niger és az EUCAP Száhel Mali polgári műveleti parancsnokának szükség szerint konzultációt kell folytatnia egymással.