A Bizottság nyilatkozata az EU és az USA közötti, a bűncselekmények megelőzésével, nyomozásával, felderítésével és a vádeljárás lefolytatásával kapcsolatos személyes adatok védelméről szóló megállapodásról (keretmegállapodás)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy a keretmegállapodás nem jogalap személyes adatoknak a bűncselekmények – ezen belül a terrorcselekmények – megelőzése, nyomozása, felderítése vagy a vádeljárás lefolytatása céljából az EU és az USA közötti továbbítására (lásd a megállapodás 1. cikkének 3. bekezdését). A keretmegállapodás ehelyett – az adattovábbításra vonatkozó jogalappal együtt alkalmazva és az 5. cikkében foglalt feltételek mellett – azt a célt szolgálja, hogy az (EU) 2016/680 irányelv 37. cikkének (1) bekezdése értelmében megfelelő garanciákat nyújtson. Vagyis a keretmegállapodás nem ad általános engedélyt az adattovábbításra. Biztosítja továbbá, hogy a nemzeti adatvédelmi hatóságok a hatálya alá tartozó nemzetközi adattovábbítások tekintetében továbbra is képesek legyenek az uniós jog szerinti felügyeleti hatásköreik teljes körű gyakorlására.

A Bizottság megjegyzi, hogy a keretmegállapodás 19. cikkének 1. bekezdése bírósági jogorvoslati lehetőséget nyújt az uniós polgárok számára, vagyis megfelel az Európai Parlament 2014. március 12-i állásfoglalásában (2013/2188(INI)) foglalt azon kérésnek, miszerint a megállapodásnak „az USA-ban […] minden uniós polgár számára hatékony és végrehajtható […] bírósági jogorvoslatot kell biztosítania” és „egyenlő jogokat kell biztosítania az uniós és az egyesült államokbeli polgárok számára”. E rendelkezés teljesítése érdekében az Egyesült Államok Kongresszusa már elfogadta a bírósági jogorvoslatról szóló törvényt (Judicial Redress Act), ami a végrehajtási folyamat fontos lépése. A Bizottság a tárgyalások során kapott biztosítékok alapján úgy látja, hogy sor fog kerülni az említett törvény szerinti minősítések – vagyis az EU esetében a „jogosult ország” (covered country) minősítés, a megállapodás hatálya alá tartozó adatokat feldolgozó összes egyesült államokbeli ügynökség esetében pedig a „kijelölt szövetségi ügynökség vagy szervezeti egység” minősítés – megtételére, és hogy a keretmegállapodás hatálya alá tartozó összes adattovábbítás a törvény hatálya alá fog esni. A Bizottság megerősíti, hogy ez magában foglalja az utas-nyilvántartási adatállományról szóló EU–USA-megállapodás és az Unióból származó pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program (TFTP) céljából történő feldolgozásáról és az Egyesült Államok részére való átadásáról szóló EU–USA-megállapodás alapján végrehajtott adattovábbításokat is (lásd a keretmegállapodás 3. cikkének a negyedik preambulumbekezdéssel összefüggésben értelmezett 1. bekezdését), és hogy az érintett adatcsomagok nem mentesíthetők a bírósági jogorvoslatról szóló törvényben biztosított bírósági jogorvoslati lehetőség hatálya alól. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy csak ezáltal biztosítható a keretmegállapodás 19. cikke 1. bekezdésének teljes körű végrehajtása, a keretmegállapodás 5. cikkének 2. és 3. bekezdésében előírtaknak megfelelően.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a keretmegállapodás 19. cikkének 1. bekezdése a keretmegállapodás olyan alapvető rendelkezése, amelyet teljeskörűen végre kell hajtani, különös tekintettel a szükséges minősítések megtételére. Ezenkívül, amint azt a keretmegállapodás 23. cikkének 1. bekezdése előírja, a Bizottság a közös felülvizsgálat során különös figyelmet fog szentelni a keretmegállapodás bírósági jogorvoslatról szóló 19. cikkének eredményes végrehajtására.

A 19. cikk 1. bekezdésében előírt kiegészítő bírósági jogorvoslati lehetőség a nem uniós polgárokra nem terjed ki, de ez nem sérti az Egyesült Államok jogában biztosított azon más meglévő bírósági jogorvoslati lehetőségek igénybevételét, amelyek lakóhelytől és állampolgárságtól függetlenül minden magánszemély rendelkezésére állnak (lásd a keretmegállapodás 19. cikkének 3. bekezdését), ideértve például a közigazgatási eljárásról szóló törvényben, az elektronikus kommunikáció adatvédelméről szóló törvényben és az információszabadságról szóló törvényben biztosított lehetőségeket.