23.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 352/33

(1)

Az 1380/2013/EU rendelet célja, hogy a fogási korlátok hatálya alá tartozó fajok állományait érintő fogások kirakodására irányuló kötelezettség bevezetésével minden uniós halászati tevékenységben fokozatosan felszámolja a visszadobás gyakorlatát.

(2)

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (6) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján visszadobási terveket fogadjon el legfeljebb három évre a tagállamok által kidolgozott, az illetékes tanácsadó testületekkel egyeztetett közös ajánlások alapján.

(3)

A tagállamok által 2015-ben benyújtott közös ajánlás nyomán az (EU) 2015/2439 felhatalmazáson alapuló rendelet (2) a 2016–2018-as időszakra visszadobási tervet hozott létre egyes tengerfenéken élő fajoknak a délnyugati vizeken folytatott halászatára vonatkozóan.

(4)

Belgium, Spanyolország, Franciaország, Hollandia és Portugália közvetlen halászati gazdálkodási érdekkel bír a délnyugati vizeken. A délnyugati vizekkel foglalkozó tanácsadó testülettel folytatott konzultációt követően e tagállamok 2016. május 31-én közös ajánlást nyújtottak be a Bizottsághoz. Az érintett tudományos testületek tudományos szakvéleményeket bocsátottak ki, amelyeket a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) áttekintett. A közös ajánlásban foglalt intézkedések összhangban vannak az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (3) bekezdésével, ezért belefoglalhatók e rendeletbe.

(5)

A délnyugati vizek tekintetében az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint a kirakodási kötelezettséget legkésőbb 2016. január 1-jétől kell alkalmazni a halászatot meghatározó halfajok vonatkozásában.

(6)

Az (EU) 2015/2439 felhatalmazáson alapuló rendelet előírta, hogy a 2016–2018-as időszakban egyes tengerfenéki fajoknak a délnyugati vizeken folytatott halászatában visszadobási terv kerüljön bevezetésre.

(7)

A tagállamok által 2016-ban benyújtott új közös ajánlásnak megfelelően a visszadobási tervnek 2017-től ki kell terjednie a közönséges nyelvhal, a szürke tőkehal, az ördöghalfélék és a norvég homár ICES VIIIa, b, d és e körzetben (kizárólag az állományok „funkcionális egység” elnevezésű elterjedési területein belül) folytatott halászatára, a norvég homár ICES VIIIc és IXa körzetben (kizárólag a funkcionális egységeken belül) végzett halászatára, a közönséges nyelvhal és a sima lepényhal ICES IXa körzetben folytatott halászatára, a szürke tőkehal ICES VIIIc és IXa körzetben végzett halászatára, valamint az ördöghalfélék ICES VIIIa, b, c, d, e és IXa körzetben folytatott halászatára.

(8)

A közös ajánlás javasolta a kirakodási kötelezettség alóli mentesség alkalmazását az ICES VIII és IX alterületen vonóhálóval kifogott norvég homár esetében, mivel a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok – az e fajt megcélzó halászeszközök, a halászati módszerek és az ökoszisztéma jellemzőit figyelembe véve – potenciálisan magas túlélési arányra utalnak. Értékelésében a HTMGB megállapította, hogy a legutóbbi kísérletek tanúsága szerint a túlélési arányok a korábbi munka során megfigyelt túlélési arányokhoz hasonlóan alakultak. További tanulmányok vannak tervbe véve, amelyek vélhetően további információval fognak szolgálni az e halászatban tapasztalható túlélési arányokról. Ezért ezt a mentességet a 2017. évre vonatkozóan bele kell foglalni e rendeletbe, egy olyan rendelkezéssel együtt, amely felkéri az érintett tagállamokat, hogy nyújtsanak be további adatokat a Bizottsághoz annak érdekében, hogy a HTMGB teljes körűen értékelhesse a mentesség indokait.

(9)

A közös ajánlás bizonyos halászati tevékenységek vonatkozásában három, meghatározott mértékű de minimis kivételt tartalmaz. A HTMGB áttekintette a tagállamok által benyújtott bizonyítékokat. A HTMGB megállapítása szerint a közös ajánlás megalapozott érveket tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a nem kívánt fogások kezelésének aránytalan költségei mellett nehézséget okoz a szelektivitás fokozása. A fentiek fényében célszerű a de minimis kivételeket a közös ajánlásban szereplő százalékos érték szerint meghatározni, az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (1) bekezdésében megengedett szintek figyelembevétele mellett.

(10)

A közönséges nyelvhalra vonatkozó de minimis kivétel, amely az e fajra halászó hajók által az ICES VIIIa és VIIIb körzetben az e fajból merevítőrudas vonóhálókkal és fenékvonóhálókkal ejtett összes éves fogás legfeljebb 5 %-ára érvényes, azon a tényen alapul, hogy a szelektivitás csak rendkívül nehezen fokozható ténylegesen. A HTMGB megállapította, hogy az alátámasztó információk kellően indokolják e kivételt. Ezért ezt a kivételt bele kell foglalni e rendeletbe.

(11)

A közönséges nyelvhalra vonatkozó de minimis kivétel, amely az e fajra halászó hajók által az ICES VIIIa és VIIIb körzetben az e fajból tükörhálókkal és kopoltyúhálókkal ejtett összes éves fogás legfeljebb 3 %-ára érvényes, azon a tényen alapul, hogy a szelektivitás csak rendkívül nehezen fokozható ténylegesen. A HTMGB megállapította, hogy az alátámasztó információk kellően indokolják a kért kivételt. Ezért ezt a kivételt bele kell foglalni e rendeletbe.

(12)

A szürke tőkehalra vonatkozó de minimis kivétel, amely az e fajra halászó hajók által az ICES VIII és IX alterületen az e fajból vonóhálókkal ejtett összes éves fogásnak 2017-ben legfeljebb 7 %-ára, 2018-ban pedig legfeljebb 6 %-ára érvényes, azon a tényen alapul, hogy a szelektivitás csak rendkívül nehezen fokozható ténylegesen. A HTMGB megállapította, hogy a szelektivitással kapcsolatban szolgáltatott kiegészítő információk nem tartalmaztak olyan további bizonyítékot, amely igazolná, hogy a szelektivitás rendkívül nehezen fokozható az érintett tevékenységcsoportokban. Így tehát további munkára van szükség e kivétel jobb megindokolásához. A kivételt ezért indokolt e rendelettel csak egy évre, azaz 2017-re engedélyezni, méghozzá azzal a feltétellel, hogy a tagállamoknak a kivétel alátámasztására a HTMGB által értékelendő pontosabb információkat kell benyújtaniuk.

(13)

Az (EU) 2015/2439 felhatalmazáson alapuló rendeletet következésképpen hatályon kívül kell helyezni és egy új rendelettel kell felváltani.

(14)

Mivel az e rendelet szerinti intézkedések közvetlenül érintik az uniós hajók halászati idényéhez kapcsolódó gazdasági tevékenységeket és a halászati idény tervezését, e rendeletnek a kihirdetése után azonnal hatályba kell lépnie. Ezt a rendeletet 2017. január 1-jétől indokolt alkalmazni,

a)

a szürke tőkehal (Merluccius merluccius) esetében az ICES VIII és IX alterületen e fajra vonóhálóval és kerítőhálóval (halászeszközkódok: OTT, OTB, PTB, OT, PT, TBN, TBS, TX, SSC, SPR, TB, SDN, SX és SV) halászó hajók által az e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 7 %-a 2017-ben, és legfeljebb 6 %-a 2018-ban;

b)

a közönséges nyelvhal (Solea solea) esetében az ICES VIIIa és VIIIb körzetben e fajra merevítőrudas vonóhálóval (halászeszközkód: TBB) és fenékvonóhálóval (halászeszközkódok: OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TBB, OT, PT és TX) halászó hajók által az e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 5 %-a;

c)

a közönséges nyelvhal (Solea solea) esetében az ICES VIIIa és VIIIb körzetben e fajra tükörhálóval és kopoltyúhálóval (halászeszközkódok: GNS, GN, GND, GNC, GTN, GTR és GEN) halászó hajók által az e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 3 %-a.