(1)

Az 575/2013/EU rendelet 270. cikke minden külső hitelminősítő intézet (KHMI) vonatkozásában előírja annak meghatározását, hogy az említett rendelet 5. fejezetében meghatározott hitelminőségi besorolások melyikének felel meg a KHMI megfelelő hitelminősítése („megfeleltetés”). A KHMI-k az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (2) megfelelően nyilvántartásba vett és hitelesített hitelminősítő intézetek vagy pedig hitelminősítést kiadó központi bankok, amelyek mentesülnek az említett rendelet alkalmazása alól.

(2)

Az 1060/2009/EK rendeletben és az 575/2013/EU rendeletben használt bizonyos hasonló fogalmak összetéveszthetők. Az 575/2013/EU rendeletben használt „hitelminősítés” fogalma egyszerre utal a KHMI-k különböző minősítési kategóriáinak „címkéire” és a konkrét elemek ilyen minősítés szerinti besorolására. Ugyanakkor az 1060/2009/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének h) és a) pontja a „minősítési kategória” és a „hitelminősítés” fogalommeghatározás használatával egyértelműen megkülönbözteti e két fogalmat. A fogalomzavar elkerülése érdekében, mivel e két konkrét fogalomra külön-külön kell hivatkozni, továbbá a két rendelet egymást kiegészítő jellege miatt az említett fogalmakat ebben a rendeletben az 1060/2009/EK rendelet szerinti értelemben kell alkalmazni.

(3)

Az 575/2013/EU rendelet 267. cikke szerint csak abban az esetben szabad hitelminősítést alkalmazni az értékpapírosítási pozíciók kockázati súlyának a meghatározásához, ha a hitelminősítést egy KHMI bocsátotta ki vagy fogadta be az 1060/2009/EK rendelettel összhangban. Továbbá az 575/2013/EU rendelet 268. cikkének b) pontja értelmében a KHMI hitelminősítése akkor használható, ha a KHMI az 1060/2009/EK rendelettel összhangban közzétette az eljárásokat, a módszertanokat, a kiinduló feltételezéseket, valamint a minősítéseket alátámasztó legfőbb szempontokat. Az 1060/2009/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdése emellett előírja, hogy a strukturált pénzügyi eszközökhöz rendelt minősítési kategóriák világosan elkülönüljenek az egyéb szervezetek esetében használatos minősítési kategóriáktól. A KHMI-k hitelminősítései és az 575/2013/EU rendelet 5. fejezete szerinti hitelminőségi besorolások közötti megfeleltetést ezért helyénvaló csak az értékpapírosítási pozíciók említett feltételeknek megfelelő hitelminősítései tekintetében előírni.

(4)

Az értékpapírosítási pozíciók hitelminősítéseinek megfeleltetésekor figyelembe kell venni egyfelől kvantitatív tényezőket, például nemteljesítési és veszteségrátákat és a hitelminősítések múltbeli teljesítményét, másfelől kvalitatív tényezőket is, például a minősítési kategóriák ügyletkörét, módszertanát és jelentését. Mindamellett meg kell jegyezni, hogy az értékpapírosítási hitelminősítések ügyletek széles körére vonatkoznak, és a 2007–2009. évi pénzügyi válságban nyújtott múltbeli teljesítményük jelentősen heterogén. Emellett a válság hatására a KHMI-k által használt módszertan és az uniós szabályozási megközelítés is folyamatos változásokon megy keresztül, és az értékpapírosítási keret is nemzetközi szintű viták tárgyát képezi. A szabályozási keret ezen fejleményeinek és az értékpapírosítási hitelminősítések heterogén teljesítményének figyelembevétele érdekében, továbbá az értékpapírosítási piac zavarainak elkerülése céljából a hangsúlyt a rendelkezésre álló kvantitatív adatok elemzésének kvalitatív szempontjaira kell helyezni.

(5)

A kvalitatív elemzéssel összefüggésben, a megfeleltetés objektív és egységes meghatározásának biztosítása érdekében, továbbá a piac zökkenőmentes átállásának biztosítása céljából a hitelminősítések és a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 97. cikke alapján 2006-ban kibocsátott hitelminőségi besorolások közötti megfeleltetésre kell hagyatkozni. Az abban az időben értékpapírosítási hitelminősítéseket kibocsátó KHMI-kre alkalmazott ilyen megfeleltetések nem pusztán kvantitatív megfeleltetési módszertanon alapultak, hanem a hitelminősítések pénzügyi válság előtti teljesítményével kapcsolatos múltbeli tapasztalatokon is. Az említett megfeleltetéseket úgy alakították ki, hogy biztosítsák az abban az időpontban az értékpapírosítási piacon működő KHMI-k által a hitelminősítések kibocsátásához használt különböző minősítési fokozatok útján kifejezett relatív kockázati mértékek átfogó objektivitását és egységességét.

(6)

Azok az új KHMI-k, amelyek a megfeleltetéseknek a 2006/48/EK irányelv 97. cikke alapján 2006-ban való kidolgozása után léptek az értékpapírosítási piacra, nem bocsátottak ki elegendő számú hitelminősítést ahhoz, hogy e minősítések múltbeli teljesítményét statisztikai megbízhatósággal értékelni lehessen. Mindamellett a hitelminősítések és a hitelminőségi besorolások közötti, a régóta létező KHMI-k tekintetében alkalmazott megfeleltetést ki kell terjeszteni az új KHMI-kre is, mivel így teremthető kellő egyensúly a KHMI-k összességére vonatkozó prudens megfeleltetés kidolgozása és a lényeges versenyhátrányok okozásának elkerülése között.

(7)

Mivel az értékpapírosításra az 575/2013/EU rendelet 251. cikke szerint alkalmazott sztenderd módszernél a kockázattal súlyozott kitettségértékek számításához alkalmazott hitelminőségi besorolások eltérnek az említett rendelet 261. cikke szerinti, minősítésen alapuló módszernél az értékpapírosítási pozíciókra alkalmazottaktól, a sztenderd módszer és a minősítésen alapuló módszer tekintetében külön-külön megfeleltetést kell előírni.

(8)

Az 575/2013/EU rendelet 251. és 261. cikke egyaránt említést tesz az újra-értékpapírosítási pozíciók hitelminőségi besorolásáról is. Ennek eredményeként az 575/2013/EU irányelv értékpapírosítási kerete az újra-értékpapírosítási pozíciókra is kiterjed. Ezért a megfeleltetéseknek ki kell terjedniük mind az értékpapírosítási, mind az újra-értékpapírosítási pozíciókra.

(9)

Az értékpapírosításokra alkalmazandó tőkekövetelményekkel kapcsolatos folyamatban lévő szabályozási reformok befejezését követően, elegendően hosszú válság utáni adatmúltra kiterjedő új múltbeli tapasztalatok figyelembevétele céljából a megfeleltetést aktualizálni kell, amennyiben a rendelkezésre álló információk hozzájárulhatnának egy teljesen egységes és objektív mennyiségi megfeleltetési módszertan kialakításának javításához, az 575/2013/EU rendelet 270. cikke b) és c) pontjának megfelelően, továbbá a kvantitatív adatok fokozódó figyelembevételével.

(10)

Az értékpapírosítási minősítések teljesítményére vonatkozó elemzés kvalitatív szempontjaira helyezett hangsúllyal összefüggésben a szolgáltatott adatokat rendszeresen monitorálni kell, az értékpapírosítási pozíciók megfigyelt nemteljesítése esetén a megfeleltetés esetleges felülvizsgálatának mérlegelése és szükség esetén az 575/2013/EU rendelet 270. cikke d) pontjával összhangban a megfeleltetés megfelelő módosításának mérlegelése érdekében.

(11)

Ez a rendelet az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) által a Bizottságnak benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeteken alapul.

(12)

Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét,