29.7.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 204/70

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) 2016. január 29-én ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) származó kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak (angolul „HFP rebars”) behozatalára a (EU) 2016/113 végrehajtási rendelettel (ideiglenes rendelet) (2).

(2)

A vizsgálat 2015. április 30-án (3) azt követően indult, hogy 2015. március 17-én az Európai Acélszövetség (a továbbiakban: Eurofer vagy panaszos) panaszt nyújtott be olyan gyártók nevében, amelyeknek termelése a kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak teljes uniós termelésének több mint 25 %-át teszi ki. A panasz bizonyítékot tartalmazott az említett termék dömpingjére és az ebből eredő jelentős kárra, és ez elegendőnek bizonyult a vizsgálat megindításához.

(3)

Az (EU) 2015/2386 rendelettel (4) a Bizottság a Kínai Népköztársaságból származó kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak behozatalát 2015. december 19-től nyilvántartásba vételi kötelezettséghez kötötte, a panaszos szükséges bizonyítékokkal alátámasztott kérelmére, amely elegendő bizonyítékot tartalmazott arra nézve, hogy az alaprendelet 10. cikkében meghatározott vonatkozó feltételek teljesültek.

(4)

Az ideiglenes dömpingellenes vám kivetésének alapjául szolgáló lényeges tények és megállapítások nyilvánosságra hozatalát (a továbbiakban: ideiglenes nyilvánosságra hozatal) követően az uniós gyártók, a kínai exportáló gyártók, az importőrök, a felhasználók és egy importőrszövetség írásbeli beadványban ismertette álláspontját az ideiglenes következtetésekkel kapcsolatban. A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak a meghallgatásra.

(5)

Meghallgattak kínai exportáló gyártókat valamint uniós független importőröket és felhasználókat.

(6)

A Bizottság mérlegelte az érdekelt felek szóbeli és írásbeli észrevételeit, és az ideiglenes megállapításokat indokolt esetben ezeknek megfelelően módosította.

(7)

Az egyik érdekelt fél kérte hogy meghallgató tisztviselő ellenőrizze az analóg országból származó adatok helytállóságát, mivel az adatokat a bizalmas jellegükre tekintettel nem tették közzé az ideiglenes nyilvánosságra hozatal során. A meghallgató tisztviselő ellenőrizte az adatokat és nem talált hibát. Ugyanez az érdekelt fél meghallgatást is kért a meghallgató tisztviselőtől, hogy kifejthesse kétségeit a vámok számítási módszerével kapcsolatban. A meghallgatás eredményeként a meghallgató tisztviselő arra az eredményre jutott, hogy a Bizottság szolgálatai a vizsgálatot az elfogadott és szabályos gyakorlatnak megfelelően vezették le.

(8)

A panaszos megítélése szerint az ideiglenes rendeletben az előirányzott nyereséget nem jól állapították meg és nem volt megfelelő a kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak iparága számára. Megkérdőjelezte az e nyereség megállapítására használt módszert és kérte a Bizottságot, hogy végezzen erre vonatkozóan mélyrehatóbb vizsgálatot. Ezért speciális kérdőíveket küldtek az uniós gyártóknak, amelyben a figyelembe vett időszak előtti, vagyis a 2005 és 2010 közötti időszakban tapasztalt jövedelmezőségi szintjeikre voltak kíváncsiak. Mind a négy mintába felvett uniós gyártó válaszolt, és egyidejűleg a figyelembe vett időszakra vonatkozó felülvizsgált költségek és a jövedelmezőség számításait is benyújtották.

(9)

A behozatal nyilvántartásba vétele után az érdekelt feleknek 20 nap állt a rendelkezésükre, hogy megtegyék az észrevételeiket. Észrevételek érkeztek az uniós gyártóktól, a kínai exportáló gyártóktól, az importőröktől, a felhasználóktól és egy importőrszövetségtől.

(10)

Annak a vizsgálata érdekében, hogy vajon a végleges vámok visszamenő hatályú kivetése indokolt volt-e, több független importőrnek a vizsgálati időszakot követő, vagyis a 2015. április 1. és 2016. január 31. közötti időszakra vonatkozó importmennyiségekre, az importárakra és leltárakra irányuló kérdőívet küldtek. Három független importőrtől érkezett válasz. Az uniós gyártóknak szintén küldtek kérdőíveket amelyek a vizsgálati időszakot követő, vagyis a 2015. április 1-je és 2016. január 31. közötti időszakban alkalmazott értékesítési árakra vonatkoztak. Mind a négy mintába felvett uniós gyártó válaszolt.

(11)

A fenti (8) és (10) preambulumbekezdésben említett megválaszolt kérdőívek ellenőrzése céljából ellenőrző helyszíni látogatásokra került sor a következő feleknél:

(12)

A Bizottság valamennyi felet tájékoztatta azokról az alapvető tényekről és észrevételekről amelyek alapján végleges dömpingellenes vámot kíván kivetni a Kínai Népköztársaságból származó kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak behozatalára („végleges nyilvánosságra hozatal”). A felek számára határidőt biztosítottak ahhoz, hogy a végleges nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban közölhessék észrevételeiket. Az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket a Bizottság mérlegelte, és indokolt esetben figyelembe vette.

(13)

A mintavételi eljárásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (6)–(11) preambulumbekezdésében tett ideiglenes megállapításokat a Bizottság megerősíti.

(14)

Az ideiglenes rendelet (16) preambulumbekezdésének megfelelően a dömping és a kár vizsgálata a 2014. április 1-jétől2015. március 31-ig terjedő időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) vonatkozott. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2011. január 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki. Tekintettel a 2011. évben fennálló, az ideiglenes rendelet (148) preambulumbekezdésében vázolt különleges piaci helyzetre, a kárelemzésben a 2011-es év kisebb súlyt kapott, és a 2012. január 1-jét követő fejlemények ennek megfelelően nagyobb hangsúlyhoz jutottak. A mutatók így – ahol csak alkalmazható – a 2012-es éven alapulnak.

(15)

Az ideiglenes rendelet (17)–(19) preambulumbekezdésének megfelelően a vizsgálat tárgyát képező termék kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező, vasból, ötvözetlen vagy ötvözött acélból (kivéve rozsdamentes acélból, gyorsacélból és szilícium-mangán acélból) készült, melegen hengerelt, valamint hengerlés után csavarásnak alávetett, de egyébként tovább meg nem munkált vas vagy betonacél rudak; melyek a hengerelésből eredő bevágásokkal, bordákkal, hornyokkal vagy más mélyedésekkel, kiemelkedésekkel rendelkeznek, vagy hengerlés után csavarják őket. A kiváló fáradási tulajdonság azt a képességet jelenti, hogy az anyag ismétlődő igénybevétel esetén sem szakad el, konkrétan pedig azt a képességet, hogy – 0,2-es (min/max) feszültségarány és 150 MPa nyomást meghaladó feszültségi határ mellett – ellenáll a 4,5 milliót meghaladó fáradási ciklusnak.

(16)

Az érintett termék a Kínából származó, jelenleg az ex 7214 20 00, az ex 7228 30 20, az ex 7228 30 41, az ex 7228 30 49, az ex 7228 30 61, az ex 7228 30 69, az ex 7228 30 70 és az ex 7228 30 89 KN-kód alá tartozó, a (15) preambulumbekezdésben leírt termék.

(17)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az importőr azt állította, hogy a gyakorlatban nehéz volna szétválasztani az érintett terméket az azonos KN-kódok alá tartozó betonacél rudak más típusaitól. Azt állította, hogy az uniós vámhatóságok ezért hibásan dömpingellenes vámokat vethetnek ki a vizsgálatban nem érintett más termékekre és előfordulhat, hogy az érintett termékekre pedig nem vetnek ki vámot.

(18)

Az ideiglenes rendelet (18) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a termék meghatározása kizárólag a BS4449 brit szabványnak felel meg, és a termék jellegzetesen megkülönböztethető a CARES-tanúsítás és a betonacél rudakon szereplő kidomborodó CARES-jelzések révén.

(19)

Az importőr nem tudta meghatározni, hogy a termékmeghatározás milyen módon fedi át a betonacél rudak más típusainak a meghatározását vagy hogyan keverhető össze ez utóbbival. Ezért a Bizottság úgy vélte, hogy az intézkedések gyakorlati végrehajtásával nincsen probléma, ezért elutasította az állítást. A Bizottság megjegyzi, hogy a tanúsítványt nem tartalmazza a termékleírás, hogy megelőzhető legyen az intézkedések megkerülése a tanúsítvány nélküli áruk behozatala révén, amelyeket akkor látnak csak el tanúsítvánnyal, amikor már az Unió területén vannak.

(20)

A végleges nyilvánosságra hozatal után az érdekelt felek azt állították, hogy az érintett terméket valójában Spanyolországban és Portugáliában is értékesítik és következésképpen a Bizottság fogyasztási adatai nem tartalmazzák az Unió összes fogyasztását. Az érdekelt felek ezt az állítást arra alapozták, hogy az egyik uniós gyártó weboldalán megjelent nyilatkozat felsorolta Spanyolországot és Portugáliát is a nagy mértékben alakítható betonacél rudakat felhasználó országok között.

(21)

A Bizottság megerősíti, a spanyol és a portugál szabványoknak megfelelő betonacél rudak nem tartoznak az érintett termékkörbe, mert Spanyolországban és Portugáliában a betonacél rudak műszaki követelményei nem felelnek meg e vizsgálat termék meghatározásának, amint azt a (15) preambulumbekezdés is tartalmazza. Ezért az állítást el kell utasítani.

(22)

Az érintett termékre és a hasonló termékre vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (17)–(19) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(23)

A dömpingszámítás részletei az ideiglenes rendelet (21)–(45) preambulumbekezdésében kerültek meghatározásra.

(24)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatal után az érdekelt felek ismét előadták az ideiglenes rendelet (22) preambulumbekezdésében szereplő aggodalmaikat, valamint azt, hogy mindkét vállalatcsoportot kapcsolatban állónak tekintették a dömping és a kárkülönbözetek kiszámítása keretében. E felek megismételték a korábbi érveket arra vonatkozóan, hogy semmilyen operatív kapcsolat nem áll fenn a két csoport között és nem vonják be egymást a döntéshozatali folyamatokba. Az érdekelt felek rámutattak továbbá arra, hogy a harmadik országok (nevezetesen Malajzia, Thaiföld és az Egyesült Államok) dömpingellenes eljárásaiban különálló entitásokként kezelték őket. A kérdéses érdekelt felek a végleges nyilvánosságra hozatal után erre vonatkozóan megismételték ugyanezeket az érveket.

(25)

A Bizottság azonban továbbra is azon az állásponton van, hogy a csoportok közötti kapcsolatok jellege és szorossága, nevezetesen a tőkekapcsolataik és az alapszabályban világosan meghatározott azon jog miatt, mely szerint az egyik csoport tisztviselőket nevezhet ki a másik csoport hivatalos szerveibe, ezeket az érdekelt feleket nem lehet különálló entitásokként kezelni, különösen azért, mert ez a kapcsolódás lehetővé teszi egy szorosabb szerkezeti és üzleti kapcsolat nehézségek nélküli létrehozását közöttük. Az a tény, hogy mindkét érdekelt fél a külön kezelés miatt emel kifogást, miközben e döntés az egyikük számára szigorúbb dömpingellenes intézkedéseket eredményez szintén az előzőekben leírt megállapítás irányába mutat. Hangsúlyozni kell továbbá, hogy a Bizottság nem köteles a harmadik országok hatóságai által a saját dömpingellenes eljárásaikban a saját hatályos hazai jogszabályaik alapján meghozott döntéseket nyomon követni. Ezért a két exportőr csoport közös kezelésére vonatkozóan az ideiglenes rendelet (23) preambulumbekezdésében tett előzetes következtetés megerősítést nyert.

(26)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az egyik érdekelt fél ismét felvetette aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy Dél-Afrikát választott ák analóg országként és ennek az országnak az alapján képezték a rendes értéket. Az érdekelt fél hangsúlyozta azt a tényt, hogy a kínai exportőrök által gyártott és értékesített nyolc terméktípus közül egyik sem lépte túl az 5 %-os reprezentativitási vizsgálatot a hazai értékesítések terén Dél-Afrikában és hármat pedig egyáltalán nem is gyártott a dél-afrikai gyártó. Ezért nem állt rendelkezésre gyártási költség e három típusnál. Az érdekelt fél vitatta a rendes érték képzéséhez használt magas (10-20 %-os mértékű (5)) nyereségszintet is. Végezetül, az érdekelt fél jelezte, hogy a dél-afrikai gyártási költség magas, sőt lényegesen magasabb, mint az Unión belüli értékesítési árak és azt állította, hogy ez ellentétes a Bizottság azon ideiglenes következtetésével, mely szerint Dél-Afrika belső és külső versennyel rendelkező nyitott piac.

(27)

Az előzőekben felvázolt érvekre válaszolva először is ki kell fejteni azt, hogy noha egy analóg országbeli gyártó nem rendelkezik elegendő hazai eladott mennyiséggel bizonyos terméktípusokból ahhoz, hogy elérje az 5 %-os reprezentativitási vizsgálatot ez nem jelent akadályt az e terméktípusok rendes értékének a képzésében. Mivel ezeket a típusokat a dél-afrikai gyártó gyártotta és értékesítette a rendes érték képzésének alapjául a jelenlegi gyártási költség szolgált. A Dél-Afrikában nem gyártott három terméktípussal kapcsolatban a rendes értékük képzésének alapja a Dél-Afrikában gyártott, legközelebbi terméktípusok gyártási költsége volt. Ebben az esetben a legközelebbi terméktípus meghatározása egyetlen termékparaméter, nevezetesen a hosszúság megváltoztatásával történt. A közepes hosszúság gyártási költségét (kilogrammonként) alkalmazták a rövid vagy a hosszú termékeké helyett. A rendes értékek képzéséhez felhasznált nyereség esetében a szabványos módszert alkalmazták. Azon terméktípusok esetében, amelyeknél nem volt hazai értékesítés vagy nyereséges hazai tranzakció, az érintett termék összes hazai értékesítéséből származó átlagos vállalati nyereséget használták fel. A vizsgálat kimutatta, hogy ez a hazai nyereség 10-20 % között mozgott. Továbbá a Bizottság a norvégiai lazac ügy (6) WTO vizsgálóbizottsági döntését alkalmazta a rendes értékek képzésénél azon termékek esetében, amelyek hazai tranzakciói nem voltak elég nyereségesek. Ebben az esetben a terméktípusonkénti nyereséges hazai tranzakciók aktuális nyereségét alkalmazták. Ebben az esetben a rendes nyereség mértéke alacsonyabb volt mint 10-20 %.

(28)

Végezetül pedig a vizsgálat kimutatta, hogy a dél-afrikai gyártási költségek magasabbak, mint az uniós gazdasági ágazat költségei és árai. Ezek a gyártónál a helyszínen ellenőrzött jelenlegi költségek, amelyeket a dél-afrikai gyártó megfelelően bejelentett. A Bizottság nem érti, hogy ez hogyan lehet ellentétes az előzetes következtetésével, tekintettel arra, hogy a dél-afrikai piac nyitott és a verseny jellemzi. Hangsúlyozni kell azt, hogy míg az Unió gazdasági ágazatának árait lenyomja a Kínából származó alacsony árú dömpingelt behozatal, addig a dél-afrikai gyártó rendes versenyfeltételek mellett működhet. Az uniós gazdasági ágazatban uralkodó helyzet nem kiindulási pont az analóg ország kiválasztásához, amely végső soron Kínát helyettesíti.

(29)

A végleges nyilvánosságra hozatal után a szóban forgó érdekelt fél tovább fejlesztette érvelését az analóg ország állítólagos nagyon magas hazai áraival és gyártási költségeivel kapcsolatban, megjegyezve azt, hogy az ezen adatokon alapuló rendes érték majdnem 40 %-kal magasabb, mint az előirányzott uniós ár, amelyet az áron alul értékesítés kulcsának meghatározásakor alkalmaztak. Az érdekelt fél az analóg ország állítólagos magas hazai árait és gyártási költségeit az adott piac védelmét szolgáló különböző kereskedelmi védőintézkedésekhez kapcsolja, amely szerinte a Bizottság egy másik következtetését is aláássa, amely a dél-afrikai piac versennyel szembeni nyitottságára vonatkozik.

(30)

Az analóg országban érvényes árakra és költségekre vonatkozó adatokat az említett beadványt követően ismét megbecsülték. Először, az állítás túlzó mivel a dél-afrikai gyártó gyártelepi paritású árai, amelyeket a Bizottság a helyszínen ellenőrzött és a kínai exportáló gyártók esetében a rendes érték meghatározásához használt fel, lényegesen alacsonyabbak, mint ahogyan azt a kérdéses érdekelt fél állította. Másodszor, az ismételt becslés eredményeképpen azonosítottak néhány olyan terméktípust, amelyeket kizárólag a dél-afrikai szabványok szerint gyártottak és ezek nem álltak versenyben az exportált kínai terméktípusokkal. Mivel a Bizottság teljes egyezést ért el az összes kínai kiviteli tranzakcióra az által, hogy olyan dél-afrikai terméktípusokkal hasonlította össze őket, amelyek közvetlen versenyben álltak az exportált terméktípusokkal és amelyek ezért kisebb mértékű kiigazítást tettek szükségessé, ami pontosabb összehasonlítást eredményezett, a Bizottság úgy döntött, hogy nem veszi figyelembe ezeket a versenyen kívüli termékeket. Következésképpen a rendes értékeket és a dömpingkülönbözeteket lefelé módosították valamennyi mintába felvett exportáló gyártó esetében. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy magát az állítást, amely az analóg ország kereskedelmi védőintézkedések miatt korlátozottan nyitott piacára vonatkozott, elutasították. A beadványban említett védelmi intézkedések egyrészt nem terjednek ki a kérdéses termékre (dömpingellenes intézkedések) másrészt bevezetésükre a vizsgálati időszak után került sor (védintézkedések). Mindenesetre a kereskedelmet védő intézkedések, amelyeket egy adott ország alkalmazhat az egyenlő kereskedelmi feltételek helyreállítása érdekében, nem semmisítik meg az ország piacgazdaság jellegét és megfelelőségét arra, hogy piacgazdasággal rendelkező harmadik országként kiválasszák a kínai rendes érték meghatározásához (7).

(31)

A fentiekre tekintettel a Bizottság megerősíti az ideiglenes jelentés (30) preambulumbekezdésében foglalt előzetes következtetéseit, melyek szerint Dél-Afrika az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerinti megfelelő analóg országnak minősül. Ezzel összefüggésben a Bizottság megjegyzi azt is, hogy nem lehetett más piacgazdasággal rendelkező országban együttműködést elérni és az uniós bíróságok esetjoga megkövetel azt, hogy a Bizottság ilyen helyzetben annak az országnak az adatait használja fel, amelyikkel együttműködést sikerült elérni.

(32)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatal után két érdekelt fél azt állította, hogy mivel az acélárak és párhuzamosan a gyártási költségek a vizsgálati időszak során csökkentek, a Bizottságnak havonta vagy legalább negyedévente kellett volna számolnia a dömping és a kár mértékét. Különösen azt hangsúlyozták, hogy máskülönben azokat a gyártókat büntetnék, akik az első hónapokban sok értékesítést bonyolítottak le. Az állítást a végleges nyilvánosságra hozatalt követően is megismételték.

(33)

Mindazonáltal a vizsgálat kimutatta, hogy a kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak árai csökkentek a vizsgálati időszak során és különösen akkor, amikor nőtt a kereslet a dömpingelt behozatal hatására. Úgy tűnik, hogy e helyzet nem követeli meg, illetve nem igazolja semmilyen speciális módszer alkalmazását. Maguk az érdekelt felek is elismerik, hogy a költségek zuhanása globális jelenség volt és nem csupán az Unióra volt jellemző. Ezért a költségek csökkenésének valamennyi felet egyenlő mértékben érintenie kellett volna. Noha a nyersanyagok és a végtermékek árai változtak, a vizsgálati időszak során e változások nem voltak olyan mértékűek, hogy az speciális módszer alkalmazását indokolta volna. Az érdekelt felek által benyújtott, az acél világpiacára vonatkozó adatok az árak 12 % körüli csökkenését mutatják. Azzal kapcsolatban, hogy kínai piacon gyorsan csökkent a vasérc ára (több mint 50 %-kal) a Bizottság megjegyzi, hogy az árcsökkenés hatására a vizsgálati időszakban csupán 20 %-kal csökkentek a kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak árai. Továbbá az áremelkedés csak ideiglenes jellegű volt abban az értelemben, hogy a világpiaci árak változékonyak, ami normális az ilyen típusú nyersanyag esetében. A nyersanyagárak ilyen változásait az üzleti műveletek normális részének kell tekinteni. A vizsgálati időszakban megfigyelt nyersanyagár változás nem jelenti azt, hogy havi elemzés szükséges, vagy hogy olyan mértékű volna, hogy lényegesen befolyásolja a dömping és a kár mértékének a számításait. Mindenesetre a rendes érték havi alapon történő meghatározása nem kivitelezhető, mert az analóg ország hazai értékesítéseinek jövedelmezőségi vizsgálatát és az analóg országbeli gyártó gyártási költségeit az alaprendelettel összhangban éves alapon állapították meg valamennyi terméktípus esetében, amelyeket a kínai exportáló gyártók az Unióba exportáltak. Az adatok hiánya miatt nem lehet pontosan meghatározni ilyen rövid időszakra a rendes értéket.

(34)

További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (21)–(45) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes következtetéseket az alábbi (30) preambulumbekezdésben leírt kiegészítéssel a Bizottság megerősíti. A kiigazított végleges dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(35)

Az uniós gazdasági ágazat és az uniós gyártás meghatározására vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (46)–(50) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(36)

Az uniós gyártók körében végzett mintavételre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (51) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(37)

A szabad és kötött piacokra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (52)–(56) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(38)

A (20) és (21) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a végleges nyilvánosságra hozatal után az egyik érdekelt fél azt állította, hogy az uniós fogyasztási számadatok tévesen nem tartalmazzák Spanyolország és Portugália fogyasztását. Ezt az állítást a Bizottság elutasította, mert a Spanyolországban és Portugáliában használt betonacél rudak nem tartoznak a vizsgált termékek körébe.

(39)

Az uniós felhasználásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (57) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(40)

Az érintett behozatal volumenére, piaci részesedésére és áraira vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (58)–(61) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(41)

Az ideiglenes rendelet (62) preambulumbekezdésében foglaltakkal összhangban az áralákínálást a CIF paritáson számolt Kínából származó behozatali árak és az uniós gazdasági ágazat egyező terméktípusainak gyári paritásra kiigazított áraival összehasonlítva állapították meg.

(42)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatal után az uniós gazdasági ágazat azt állította, hogy az adott esetben az árak különböző értékesítési feltételek – nevezetesen CIF kontra gyártelepi árak – mellett történő összehasonlítása a kínai exportőrök által alkalmazott áralákínálás jelenlegi árának az alulbecslését eredményezi. Ez különösen igaz akkor, amikor a Kínából származó behozatal árait hasonlítják össze Európa kontinensen fekvő részéből az Egyesült Királyságba vagy Írországba értékesített termékek áraival, melyek kizárólag az a két piac, ahol kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudakat használnak. Az uniós gazdasági ágazat szerint az Európa kontinensen fekvő részéről gyártelepi szinten értékesítő gyártók uniós árainak a kiigazítása nem tükrözi a jelenleg folyó versenyt a Kínából származó behozatallal, amelyet az Egyesült Királyság és Írország kikötőibe szállítanak a vevők telephelyei közelébe. Az uniós gazdasági ágazat azzal érvelt, hogy az áralákínálás és a kár megszüntetéséhez szükséges mértéket („alulértékesítés”) az összehasonlítás legmegfelelőbb pontján kellene megállapítani, nevezetesen a Kínából származó behozatal árait az uniós árakkal inkább az Egyesült Királyság és Írország behozatali kikötőibe való érkezéskori szinten kellene összehasonlítani, mintsem a kínai CIF árakat az uniós gazdasági ágazat áraival ugyanazon a rendeltetési helyen. Az uniós gazdasági ágazat hangsúlyozza, hogy a Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik az áralákínálás és az alulértékesítés megállapítását célzó legmegfelelőbb módszer meghatározásában.

(43)

E megállapításra válaszul a Bizottság megjegyzi, hogy a vizsgálat kimutatta, a különböző tagállamokban az építőipar eltérő szabványokat és besorolásokat használ. Míg a kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak szabványa kizárólag az Egyesült Királyságban és Írországban felel meg a felhasználásra engedélyezett szabványnak, a gyártás mind az Egyesült Királyságban, mind pedig több más tagállamban, elsősorban Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában történik. A Bizottság megerősíti, hogy az áralákínálás megállapításának alapjául egyező terméktípusok tisztességes árainak az összehasonlítását kellene venni. A vizsgálat kimutatta, hogy az egyező terméktípusokat kizárólag Európa kontinensen fekvő részén működő uniós gyártók gyártják, akik tengeren szállítják a termékeiket az Egyesült Királyság és Írország kikötőibe. A vizsgálat ugyanakkor azt is kimutatta, hogy az Egyesült Királyságban gyártott kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak más besorolásúak, mint a Kínából származó behozatal és ezért nem hasonlíthatóak össze a Kínából származó behozatallal.

(44)

Egyértelmű, hogy ebben az esetben a Kínából származó behozatal csak akkor jelent versenyt az uniós gazdasági ágazat termékei számára, amikor azokat az Egyesült Királyságba vagy Írországba szállítják. A fogyasztók az azonos rendeltetési helyre megadott árak alapján döntenek a vásárlásról. A Bizottság ezért úgy véli, hogy az áralákínálás és az alulértékesítés tisztességes meghatározásához a számításoknak az Egyesült Királyságba vagy Írországba irányuló behozatal szintjén való összehasonlítást kellene tükrözniük. Ezért az uniós gazdasági ágazat állítását a Bizottság elfogadta.

(45)

Azonban az uniós gazdasági ágazat állításával ellentétben a Bizottság megítélése szerint nem a CIF szint a legmegfelelőbb összehasonlítási pont, hanem az, amikor az árukat kirakodták a hajókból és a kikötőben partot értek. Ez azt jelenti, hogy az ilyen összehasonlításnál a kínai árak tartalmazzák a behozatal utáni költségeket, amelyeket általában az importőr visel, ahogyan a CIF költségek esetében történik. A vizsgálat nem mutatott ki semmilyen különbséget a kikötői kezelési költségekben a Kínából és az Unióból történő tengeri szállítás között. Egy tisztességes összehasonlításnak viszont tükröznie kellene azt a tényt is, hogy a Kínából történő tengeri szállításnak vámkezelésen kell átesnie a behozatali kikötőben, míg az Unióból érkező szállítmányoknak nem.

(46)

A fentiek alapján a Bizottság az áralákínálás meghatározását az árösszehasonlításhoz arra a pontra javította, ahol mind a Kínából, mind pedig az Unióból érkező áruk partra kerülnek az Egyesült Királyságban vagy Írországban. Ennek az a hatása, hogy az uniós gazdasági ágazat összehasonlítható áraiba belekerült a szállítási költség (25–35 EUR/tonna) valamint a kezelési költség (5–10 EUR/tonna) ami hozzávetőleg a CIF ár 8 %-ának felel meg. Ugyanerre a kiigazításra került sor az alulértékesítési számítások esetében is, a (127) preambulumbekezdésben leírtak szerint.

(47)

Ezért az ideiglenes rendelet (62) és (63) preambulumbekezdése helyébe az alábbi preambulumbekezdések lépnek:

(48)

Annak megállapítása céljából, hogy a vizsgálati időszakban fennállt-e áralákínálás, és ha igen, akkor milyen mértékben, a mintába felvett uniós gyártók által az Unió piacán független vevőknek történő értékesítés során alkalmazott, terméktípusonkénti értékesítési árnak – az érkezési kikötőig felmerült tényleges szállítási költségeket, a kikötőben felmerült kezelési költségeket tartalmazó költség, a jutalékok és jóváírások levonásával – partra rakott szintre igazított súlyozott átlagát összehasonlították a mintába felvett kínai gyártók által az Unió piacán az első független vevőnek értékesített dömpingelt behozatal terméktípusonkénti, megfelelő súlyozott átlagárával, amelyet a CIF-paritás alapján állapítottak meg és a kezelési költségeknek valamint a vámkezelési költségeknek megfelelő behozatal utáni költségekkel kiigazítottak és levonták a jutalékokat és a jóváírásokat. Az ideiglenes rendelet (103) preambulumbekezdésében foglaltaknak megfelelően áralákínálást állapítottak meg a független vevőknek történt eladásokhoz viszonyítva és kizárólag az egyező terméktípusoknál. Az uniós iparon belül egymással kapcsolatban álló felek közötti értékesítések kizárólag olyan terméktípusokból álltak, amelyek nem képezték kínai behozatal tárgyát.

(49)

Az összehasonlítás – a mintába felvett uniós gyártók vizsgálati időszak alatt lebonyolított forgalmának százalékában kifejezve – 8,3 %–11,8 % között mozgó áralákínálási különbözetet eredményezett. A kínai behozatal volumenének és piaci részesedésének 2013-tól kezdődő jelentős emelkedését az magyarázza, hogy a dömpingelt behozatal árai a figyelembe vett időszak alatt alacsonyabbak voltak az uniós árakhoz képest.

(50)

A végleges nyilvánosságra hozatal után több érdekelt fél sem értett egyet a partra rakott szállítmány költségein alapuló árösszehasonlítással. Két érdekelt fél ellenezte, anélkül, hogy megindokolták volna, miért nem volt ez megfelelő a vizsgált ügyben. A kérelmet ezért figyelmen kívül kellett hagyni.

(51)

Egy másik érdekelt fél azzal érvelt, hogy az összehasonlításnak az egész uniós gazdasági ágazatra kellene vonatkoznia és ezért helytelen volt, hogy egyetlen tagállam vagy országok árait vették figyelembe. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az uniós árak képzésének alapelve ennek eredményeképpen megváltozik.

(52)

A Bizottság ismételten kijelenti, hogy a partra rakott szállítmány költségeinek alapján történő árösszehasonlítás kivételes eset marad. Azon helyzetekben, amikor az uniós felhasználás több tagállamban is megvalósulhat, amint az általában a helyzet, az uniós gyártelepi fuvarparitásos árak és a CIF paritásos behozatali árak közötti összehasonlítás indokolt. Jelen esetben az eltérő összehasonlítás kivételesen megengedett az előzőekben kifejtett sajátos piaci feltételek miatt.

(53)

Ugyanaz az érdekelt fél kérte azon szállítási költségekre, kezelési költségekre és jövedelmezőségre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalát is, amelyek befolyásolták a meghatározást az ideiglenes intézkedésekhez képest.

(54)

A Bizottság megjegyzi, hogy a végleges nyilvánosságra hozatal részletes információkat tartalmazott a számításokhoz felhasznált tényekre és megállapításokra vonatkozóan. Az általános nyilvánosságra hozatali dokumentum (41) preambulumbekezdésében a Bizottság nyilvánosságra hozta a szállítási költségek és a kezelési költségek mértékét. E költségeket tartományokban adták meg, hogy ily módon védjék az együttműködő uniós gyártók üzleti adatainak bizalmas jellegét. E sávok révén az érdekelt felek ellenőrizni tudták a meghatározáshoz felhasznált tényeket. A Bizottság megjegyzi, hogy egyetlen érdekelt fél sem kérdőjelezte meg e költségek szintjét. Az általános nyilvánosságra hozatali dokumentum (46)–(49) preambulumbekezdése részletes információkat tartalmazott a jövedelmezőség kiszámítására vonatkozóan, melyek lehetővé tették az összehasonlítást az ideiglenes rendelet (81)–(83) preambulumbekezdésében az ideiglenes szakaszban nyilvánosságra hozott adatokkal. A Bizottság ezért megállapította, hogy az érdekelt felek tudomására hozták azokat a lényeges tényeket és megállapításokat, amelyek alapján a végleges intézkedések kivetését tervezi.

(55)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően több érdekelt fél azzal érvelt, hogy a kizárólag nem egyező terméktípusokat („C besorolás”) gyártó uniós gyártót nem érheti kár a Kínából származó behozatal miatt („B besorolás”) mert a két terméktípus nincsen versenyben egymással. Az érdekelt felek azzal érveltek, hogy a Bizottságnak a konzisztencia érdekében kizárólag a B besorolásra kellett volna korlátoznia a termékkört és az uniós gazdasági ágazat meghatározását. Egyidejűleg az érintett felek azt állították, hogy nem tisztességes az áralákínálás és az alulértékesítés kizárólag az egyező terméktípusok alapján történő kiszámítása, ha a termékek körébe beletartozik mind a B, mind pedig a C besorolás. Azt állították, hogy a B és a C besorolás gyártási költsége között van némi eltérés. Az érdekelt felek azzal érveltek, hogy ebben az esetben a Bizottságnak inkább figyelmen kívül kellett volna hagynia a terméktípusok közötti különbséget, így belefoglalva az összes terméktípust az áralákínálás és az alulértékesítés kiszámításába.

(56)

A Bizottság tisztázza, hogy a szabványos módszert használták a termékkör és a terméktípusok tekintetében. A vizsgálat tárgyát képező termék több terméktípusból áll, melyek közül vannak amelyeket Kínából hoznak be, másokat pedig nem. A Bizottság megállapította, hogy a különböző terméktípusok egymással versenyben voltak, mivel a C besorolás minden olyan alkalmazásnál használható, amelynél a B besorolás a követelmény. Beadványában az érdekelt fél is hangsúlyozza ezt. A Bizottság megerősíti, hogy a termékkör és az uniós gazdasági ágazat meghatározása is tartalmazza mind a B mind pedig a C besorolást. A kármutatók megállapítása az egész uniós gazdasági ágazat alapján történt a rendes gyakorlattal összhangban. Az ideiglenes rendelet (69) preambulumbekezdésében foglaltaknak megfelelően a megfigyelt tendenciák akkor sem térnének el, ha a többi kármutató megállapítása is kizárólag az egyező terméktípusok alapján történt volna.

(57)

Az áralákínálás és az alulértékesítés különbözetének a kiszámítása esetében a Bizottság az árakat a termékellenőrzési szám alapján hasonlította össze, vagyis ténylegesen hasonló termékeket a rendes gyakorlat szerint. A Bizottság hangsúlyozza azt is, hogy a Kínából behozott terméktípusok és az EU gazdasági ágazatában a szabadpiacon értékesített terméktípusok között az egyező terméktípusok reprezentativitása magas volt. A termékellenőrzési számok többek között a B vagy a C besorolást is tükrözik. A besorolás felvétele a termékellenőrzési szám egyik elemének indokolt, mivel a két besorolás eltérő fizikai jellemzőkkel rendelkezik: a C besorolás alakíthatósága nagyobb mint a B besorolásé, ami miatt az előbbit kell használni bizonyos alkalmazásoknál, ahol a B besorolás nem használható. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a C besorolást magasabb áron értékesítik, mint a B besorolást, és átlagosan a gyártási költségei is magasabbak. A Bizottság ezért vette figyelembe ezt a termékjellemzőt az áralákínálás és az alulértékesítés kiszámításánál. Ennek eredményeképpen a B és a C besorolás árösszehasonlítása nem lehetséges mivel nem volt egyezés a kínai exportáló gyártók által értékesített terméktípusok és az uniós gazdasági ágazat által értékesített C besorolás között. A termékellenőrzési számok megváltoztatása sem volt indokolt, mivel magas volt a behozott terméktípusok reprezentativitása. Ugyanakkor az a tény, hogy az uniós gazdasági ágazat által értékesített terméktípus nem egyezik teljesen az érintett országból az EU-ba behozott terméktípusokkal nem zárja ki az ilyen terméktípusok közötti versenyt és a termékkörbe való tartozást. Az érdekelt felek állítását ezért el kell utasítani.

(58)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az érdekelt felek azt állították, hogy a nem egyező terméktípusok árai esetében a Kínából származó behozatalnál nem történt áralákínálás és ezért az uniós gazdasági ágazat egy jelentős részét nem befolyásolta a Kínából származó behozatal.

(59)

A Bizottság megjegyzi, hogy a nem egyező terméktípusok (C besorolás) árai magasabbak voltak, mint az egyező terméktípusoké (B besorolás) és ezért a Kínából származó behozatal nagyobb mértékben jelentett áralákínálást a C besorolás áraival szemben, mint amennyire alákínált a B besorolás árainak. A Kínából származó behozatalról bebizonyosodott, hogy a C besorolás értékesítéseivel szemben is versenyt jelentett, amint azt az (56) preambulumbekezdés is kifejti. Az érdekelt fél állításával ellentétben az összes terméktípus uniós áraival szemben alákínált a Kínából származó behozatal. Mindazonáltal az (57) preambulumbekezdésben leírtakkal összhangban az áralákínálás és az alulértékesítés meghatározása az egyező termékellenőrzési számok alapján történt az objektív és tisztességes meghatározás érdekében. Ez a kínai gyártók számára előnyös, mivel a Kínából történő behozatalt nem a drágább típusú uniós termékekkel hasonlították össze. Mindenesetre a nem egyező terméktípusok a szabadpiacnak csupán egy kis részét képviselték, mivel a C besorolás értékesítéseinek nagy része a kötött piachoz tartozott. Ezért az állítást el kell utasítani.

(60)

Az előzetes észrevételekre és a makrogazdasági mutatókra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (64)–(80) preambulumbekezdésében tett megállapításokat a Bizottság megerősíti.

(61)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatal után amint az a (8) preambulumbekezdésben is szerepel, az uniós gazdasági ágazat kifejezetten a figyelembe vett időszakra vonatkozó felülvizsgált költségadatokat szolgáltatott. A felülvizsgált adatok, amelyeket a helyszínen ellenőriztek a pénzforgalomra és a beruházásokra is vonatkoznak. Következésképpen a költségekre, a jövedelmezőségre, a pénzforgalomra, a beruházásokra és a beruházások megtérülésére vonatkozó mutatókat újra megállapították, hogy tükrözzék az ellenőrzött adatokat. Noha a változások némileg befolyásolják egyes mutatók pontos szintjét, összességében véve nem változtatják meg az ideiglenes rendeletben szereplő kárra vonatkozó megállapításokat. Az alábbi (66)–(68) preambulumbekezdés helyettesíti az ideiglenes rendelet (81)–(83) preambulumbekezdését.

(62)

A végleges nyilvánosságra hozatal után több érdekelt fél eljárásjogi szempontból megkérdőjelezte az ellenőrzött adatok benyújtását és azoknak a Bizottság által elvégzett ellenőrzését. Az érdekelt felek további kiegészítő tájékoztatást kértek a felülvizsgált adatokról és azt állították, hogy a felülvizsgálatok megkérdőjelezték a kár fennállására vonatkozó végső megállapítást.

(63)

A Bizottság megjegyzi, hogy az új beadványok kérdéseket vagy az ideiglenes állapotban észlelt hiányosságokat tartalmaztak és ezért céljuk a következtetések pontosságának javítása volt. A Bizottság kizárólag azokat a felülvizsgálatokat fogadta el, amelyek ellenőrizhetőek, ami az uniós gazdasági ágazat kezdeti állításaihoz képest behatárolta a felülvizsgált beterjesztések hatását.

(64)

A kárra vonatkozó megállapítások változásainak következményeivel kapcsolatban a Bizottság megjegyzi, hogy az érdekelt felek állításaival ellentétben a módosítások hatása csekély volt. A Bizottság megjegyzi, hogy az értékesített áruk fémhulladék árai és költségei szerinti kiigazítás mértéke 1–2 % nagyságrendű volt. A változtatások ugyanakkor nem befolyásolják a kár fennállására vonatkozó végső megállapításokat.

(65)

A független felek közötti értékesítésekből származó pénzforgalmat illetően a Bizottság a felülvizsgált adatokat vette figyelembe, amelyek nem álltak rendelkezésre az ideiglenes szakaszban. A javítás nem befolyásolta az egymással kapcsolatban álló felek közötti értékesítésekből származó pénzforgalmat, és nem változtatta meg azt a megállapítást, hogy a pénzforgalom helyzete romlott a Kínából származó behozatal kezdetét követően. A beruházások megtérülésére és a foglalkoztatási költségekre vonatkozóan a Bizottság javította az ideiglenes rendelet (83) és (91) preambulumbekezdésében szereplő táblázatokban a képletek gépelési hibáit. E korrekciók megerősítették a beruházások megtérülésének csökkenésére és a munkaerőköltségre gyakorolt hatásra vonatkozó megállapításokat.

(66)

A mintába felvett uniós gyártók független uniós vevőknek történő értékesítéskor érvényesített átlagos értékesítési árai 16 %-kal csökkentek 2012-től a vizsgálati időszakig. Az árcsökkenés a nyersanyagok világpiaci költségeinek általános csökkenő tendenciáját tükrözi, mind az Unióban használt zúzott törmelék, mind a Kínában és az analóg országban használt vasérc esetében, ahogy ezt a lenti táblázat is szemlélteti:

(67)

Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai a zúzott törmelék nyersanyagárainál gyorsabb iramban csökkentek 2012-től a vizsgálati időszakig, mind abszolút, mind relatív értékben. Amint az a lenti táblázatból is látható, mindez 2013-tól kezdődően veszteséggel járt.

(68)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gyártók pénzforgalma, beruházásai, a beruházások megtérülése és a gyártók tőkebevonási képessége a következőképpen alakult:

(69)

Az egymással kapcsolatban álló felek közötti értékesítések jövedelmezőségére vonatkozó módosítás hiányában az ideiglenes rendelet (84)–(85) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(70)

Az ellenőrzött adatok eredményeképpen az ideiglenes rendelet (86)–(87) preambulumbekezdése helyébe az alábbi (71)–(72) preambulumbekezdés lép:

(71)

Független felek közötti értékesítéseik hasonló tendenciát követtek, mint az egymással kapcsolatban álló felek közötti értékesítések. A független felek közötti értékesítések 2012-ben nyereségesek voltak, 2013-ban majdnem megszűntek, majd 2014-től kezdődően újra veszteségesek lettek.

(72)

A pénzforgalom, amely az ágazat önfinanszírozó képességére utal, eleinte bőven pozitív volt a független felek közötti értékesítések esetében, de 2013-tól kezdve csökkent a gyengülő nyereséggel összhangban. Az egymással kapcsolatban álló felek közötti értékesítéssel elért pénzforgalom 2011-ben negatív, de a figyelembe vett időszak fennmaradó részében pozitív volt. Ugyanakkor – mivel az egymással kapcsolatban álló felek közötti értékesítési árak nem szükségszerűen tükrözik a piaci árakat – az egymással kapcsolatban álló felek közötti értékesítésből származó pénzforgalomról nem lehet azt mondani, hogy tükrözné az uniós gazdasági ágazat pénzforgalomi helyzetét.

(73)

A (68) preambulumbekezdésben felsorolt mutatókra vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (88)–(89) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(74)

A készletekre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (90) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(75)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatal után figyelt fel a Bizottság az ideiglenes rendelet (91) preambulumbekezdésében szereplő táblázatban egy hibára. A gépelési hiba az ideiglenes rendelet (91) preambulumbekezdésében szereplő táblázatban az egy alkalmazottra eső átlagos költség képletét érintette. A „teljes termelési költség 13 %-át” kifejezés helyébe a „teljes termelési költség 4 %-át” kifejezés lép. Az ideiglenes rendelet (91) preambulumbekezdésének táblázata helyébe a következő táblázat lép:

(76)

Az ideiglenes rendelet (91) preambulumbekezdésének fényében az egyik érdekelt fél kifejtette, hogy az Unió iparában a munkaerőköltségek jelentősen növekedte 2012 és a vizsgálati időszak között.

(77)

A Bizottság megjegyzi, hogy az alábbi javított táblázat a munkaerőköltségek 5 %-os mértékű, mérsékelt növekedését mutatja 2012 és a vizsgálati időszak között. Az érdekelt fél megjegyzése indokolt volt és a javított táblázatban rendeződött. A javítás nem változtatja meg egészében véve a kárra vonatkozó következtetést.

(78)

Az ideiglenes rendelet (93) preambulumbekezdésében a „4 százalékpont” kifejezés helyébe az „5 százalékpont felett” kifejezés lép.

(79)

A kárra vonatkozó következtetéssel kapcsolatos további észrevételek hiányában megerősítést nyert az ideiglenes rendelet (92)–(94) preambulumbekezdésében foglalt következtetést, mely szerint az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte.

(80)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az egyik érdekelt fél azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat saját maga helyezte át a súlypontját az érintett termékről más termékekre. Az érintett termék értékesítésében tapasztalt visszaesés szerinte az uniós gazdasági ágazat döntéseinek az eredménye és nem a kínai behozatalnak tudható be. Az érintett fél azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat ezért nem szenvedett kárt, mivel más termékek kompenzálták az érintett termék gyártásának csökkenését, és nem volt nettó negatív hatása az uniós gazdasági ágazat helyzetére. Ezen állítást két másik érdekelt fél is megismételte a végleges nyilvánosságra hozatal után.

(81)

A Bizottság megjegyzi, hogy ugyanaz a géppark használható mind a kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak, mind pedig más termékek gyártásához, amint azt az ideiglenes rendelet (72) preambulumbekezdése is kifejti. Ugyanakkor ez a tény nem vezet arra a következtetésre, hogy az egyéb termékek gyártásának a növekedése az oka annak, hogy csökkent a kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak gyártása. Ilyen okozati összefüggés kizárólag akkor állna fenn, ha a géppark közel teljes kapacitással üzemelne. A teljes kapacitásnál alacsonyabb szinten, ahogyan jele esetben is, az egyéb termékek gyártása anélkül nőhet, hogy ez a kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak gyártásának a csökkenését okozná. Az egyéb termékek termelésének növekedése nem befolyásolja a D besorolásba tartozó kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak esetében a kár vizsgálatát. A Bizottság nem talált olyan bizonyítékot, amely arra utal, hogy az uniós gyártók aktív döntést hoztak volna a kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak gyártásának csökkentéséről, hogy más termékekre összpontosítsanak. Ezért az állítást el kell utasítani.

(82)

A dömpingelt behozatal bevezetésére és hatására vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (95)–(99) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíteti.

(83)

Az egyik érdekelt fél állítása szerint a jelentős kár oka nem a Kínából származó behozatal, hanem az Unió gazdasági ágazatának gyengesége. Az érdekelt fél azt állította, hogy a harmadik piacokra irányuló kivitel hiánya és a Törökországból az Unióba irányuló behozatal, a magas árak ellenére az uniós gazdasági ágazat gyengeségének a jele. Az érdekelt fél azt állította, hogy a Kínából származó behozatal elleni intézkedések bevezetése ennek eredményeképpen nem segítené az EU gazdasági ágazatát, mivel a Kínából származó behozatalt a más országokból származó behozatal helyettesítené. Ezen állítást két másik érdekelt fél is megismételte a végleges nyilvánosságra hozatal után.

(84)

A Bizottság megjegyzi, hogy az uniós gazdasági ágazat nyereséges volt 2012-ben, a Kínából érkező behozatal megkezdése előtt. A kiviteli mennyiségek már akkor is alacsonyak voltak, de a gazdasági ágazatot ez nem akadályozta meg abban, hogy nyereséges legyen. Az uniós gazdasági ágazat helyzetének romlását ezért nem okozhatta a harmadik országokba irányuló kivitel hiánya. A Bizottság megjegyzi, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzetének romlása akkor kezdődött, amikor a Kínából származó dömpingelt behozatal megjelent.

(85)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy amint az ideiglenes rendelet (105) preambulumbekezdése is kifejti, a Törökországból származó behozatal csupán 2 %-os piaci részesedést jelentett a vizsgálati időszakban és a Törökországból származó behozatal hatása nem volt olyan jellegű, hogy megtörje a Kínából származó behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár közötti okozati összefüggést.

(86)

A Bizottság nem talált bizonyítékot az uniós gazdasági ágazat állítólagos gyengeségének az alátámasztására. Éppen ellenkezőleg, az uniós gazdasági ágazat gyártási költségei alacsonyabbnak bizonyultak az analóg országban felmerülő gyártási költségeknél. Ezért az állítást el kell utasítani.

(87)

Az Unió iparának exportteljesítményére vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (100) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(88)

Az egyik érdekelt fél megjegyezte, hogy a független felek értékesítéseinek az általános csökkenését az egyik uniós gyártó kapcsolatban álló felek részére történő megnövekedett értékesítései magyarázzák, amelyek a független felek kárára történtek. Az érdekelt fél azt állította, hogy a független felek közötti értékesítések csökkenését ezért nem okozhatta a Kínából származó behozatal, hanem inkább az, hogy az egyik uniós gyártó eltolta az értékesítéseket a kapcsolatban álló fogyasztók felé.

(89)

Először, a Bizottság megjegyzi, hogy az uniós gazdasági ágazat független feleknek történő értékesítéseiben a csökkenés akkor következett be, amikor az Unió fogyasztása nőtt, amint azt az ideiglenes rendelet (74)–(76) preambulumbekezdése is tartalmazza. Az egymással kapcsolatban álló felek közötti értékesítések nem magyarázzák meg azt, hogy az uniós gyártók miért ne növelhetnék az értékesítéseiket a fogyasztás növekedésének megfelelően. Másodszor, az uniós gazdasági ágazat egymással kapcsolatban álló feleknek történő értékesítéseivel kapcsolatos állításnak ellentmond az ideiglenes rendelet (74) preambulumbekezdésében szereplő táblázat, amely azt mutatja, hogy az egymással kapcsolatban álló felek közötti értékesítések nem nőttek, hanem ugyanazon a szinten maradtak a figyelembe vett időszak alatt. Az egymással kapcsolatban álló felek közötti értékesítéseknek a független felek közötti értékesítések rovására történő állítólagos növekedésére vonatkozó érv megalapozatlan, és ezért nem szüntethette meg az okozati összefüggést a Kínából származó behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár között.

(90)

Az egymással kapcsolatban álló felek közötti értékesítésekre vonatkozó további észrevételek hiányában megerősítést nyernek az ideiglenes rendelet (101)–(103) preambulumbekezdésében tett megállapítások.

(91)

A harmadik országokból származó behozatalra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (104)–(106) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(92)

A gazdasági válságra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (107)–(108) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(93)

Az egyik érdekelt fél megismételte azt az érvet, amellyel egyébként az ideiglenes rendelet (109) és (110) preambulumbekezdése foglalkozik, hogy a kár alapvető oka az EU gazdasági ágazatának Kínához viszonyítva költségesebb gyártási módszereiben és alapanyagaiban keresendő (fémhulladék és elektromos kemencék). Azt állítja, hogy az ideiglenes rendelet (109) és (110) preambulumbekezdésében foglalt érvelés nem veszi figyelembe a nyersvas és a fémhulladék eltérő fogyasztási mértékét.

(94)

A Bizottság megismétli az ideiglenes rendelet (110) preambulumbekezdésében leírtakat, nevezetesen, hogy a két gyártási módszer eltérő és más nyersanyag- és energiakombinációkat alkalmaznak. Az érdekelt fél nem terjesztett be adatokat a gyártási módszer állítólagos hatásának az alátámasztására. A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság megállapítja, hogy a nyersanyagok súlya körülbelül 60 %-ot tesz ki az uniós gazdasági ágazat gyártási költségeiből, míg az energiaköltség 8–10 % körül van. Az alternatív gyártási módszernek köszönhető bármilyen nyersanyagár megtakarítást legalább részben ellensúlyozná a magasabb energiafogyasztás. Ezért a Bizottság megállapítja, hogy a két különböző nyersanyag árai közvetlenül nem hasonlíthatók össze. Mindenesetre a Bizottság megjegyzi, hogy a dömpingkülönbözetet a dél-afrikai rendes érték alapján állapították meg és nem a kínai nyersanyag- és energiaárakat vették alapul. Az érdekelt fél által előterjesztett érvek nem mutatják ki, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár oka a gyártási módszerben keresendő. A Bizottság ezért megállapítja, hogy noha a nyersvas árának csökkenése Kínában pozitív hatással lehetett a kínai exportáló gyártókra, a gyártási módszer önmagában nem lehet az oka az uniós gazdasági ágazatot ért kárnak és nem törheti meg a kár és a Kínából származó dömpingelt behozatal közötti okozati összefüggést. Ezért ezt az állítást el kell utasítani.

(95)

A fő nyersanyag költségére vonatkozó további észrevételek hiányában megerősítést nyernek az ideiglenes rendelet (109)–(110) preambulumbekezdésében tett megállapítások.

(96)

Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy az árak csökkenése és az uniós ágazatot ért kár oka nem a Kínából származó behozatal, hanem az uniós gyártók közötti kiélezett verseny. Véleménye szerint ezt mutatja a vizsgálati időszak után, a Kínából származó behozatal megszűnése ellenére bekövetkezett folyamatos árcsökkenés.

(97)

A Bizottság megjegyzi, hogy a Kínából származó dömpingelt behozatal alapja a vizsgálati időszakban az EU-s árak alá kínálás volt, ami okozati összefüggést hozott létre a kér és a Kínából származó dömpingelt behozatal között. Tekintettel a vizsgálati időszak utáni fejleményekre, a Bizottság megjegyzi, hogy a kínai eredet a nyilvántartásokban jelentősen növekedett, ami vélhetően idővel leszorítja az árakat akkor is, ha nincsen közvetlen behozatal. Ezért ezt az érvet el kell utasítani.

(98)

Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy a GBP és az USD váltási árfolyamának az ingadozása a Kínából származó behozatal oka. A GBP USD-vel szembeni erősödése az Egyesült Királyság gyártóit állítólag versenyképtelenné tette, és keresletet generált a Kínából származó behozatal iránt, amelyet USD-ben számolnak el.

(99)

A Bizottság megjegyzi, hogy az áralákínálás és az alulértékesítés meghatározása a Franciaországban, Portugáliában és Spanyolországban működő uniós gyártók érétkesítései alapján történt, míg a dömping meghatározása a dél-afrikai rendes értéken alapult. Ezeket a következtetéseket nem befolyásolja az USD/GBP árfolyam ingadozása. Továbbá 2012-től a vizsgálati időszakig az USD erősödött a GBP-vel szemben. Az érvet emiatt el kell utasítani.

(100)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően több érdekelt fél azt állította, hogy a Kínából származó behozatal nem okozhatott kárt annak az uniós gyártónak, akinek a terméktípusai nem egyeztek a Kínából behozott terméktípusokkal. Ezt állítólag az alacsonyabb nyereség igazolja az uniós gyártók átlagnyereségének az összehasonlításakor. Az érdekelt felek azt állították, hogy biztosan vannak más tényezők, amelyek e gyártó kárát okozták, és amelyeket a Bizottság nem vett figyelembe, de nem neveztek meg lehetséges alternatív okot. Az érdekelt felek azt állították, hogy uniós gyártót nem kellett volna bevonni a kárelemzésbe.

(101)

Először, a Bizottság az ideiglenes rendelet (69) preambulumbekezdésére hivatkozik, amely tisztázza, hogy a megfigyelt tendenciák akkor sem térnének el, ha a kár megállapítása kizárólag az egyező terméktípusok alapján történt volna. Másodszor, az (55)–(57) preambulumbekezdéssel összhangban a Kínából behozott terméktípusok a nem egyező termékekkel helyettesíthetők és ezért annak az uniós gyártónak is kárt okozhatnak, akinek a terméktípusai nem egyeznek meg a Kínából behozott terméktípusokkal. Harmadszor, a különböző gyártók nyeresége az egyes gyártók speciális árszerkezetei miatt eltérhet. Végezetül, az érdekelt fél nem javasolt semmilyen alternatív károkat, amely megszüntetheti az okozati összefüggést. A fenti okok miatt az állítást el kell utasítani.

(102)

Mindent összefoglalva a Bizottság megítélése szerint az érdekelt felek által az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően előterjesztett érvek egyike sem alkalmas arra, hogy megváltoztassa az ideiglenes következtetéseket, amelyek okozati összefüggést állapítottak meg a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár között a vizsgálati időszakban. Az ideiglenes rendelet (111)–(114) preambulumbekezdésében levont következtetések megerősítést nyernek.

(103)

A fenti elemzés alapján – amely elkülönítette az összes ismert tényező uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásait a dömpingelt behozatal káros hatásaitól –, azt a következtetést lehet levonni, hogy a Kínából érkező behozatal az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

(104)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatal után több érdekelt fél is azt állította, hogy az Unió érdekével ellentétes volna az intézkedések bevezetése.

(105)

Az általános szempontokra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (115)–(117) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(106)

Az uniós gazdasági ágazat érdekeivel kapcsolatos további észrevételek hiányában megerősítést nyernek az ideiglenes rendelet (118)–(124) preambulumbekezdésében tett megállapítások.

(107)

Több érdekelt fél kifejezésre juttatta aggodalmát a független felhasználók számára rendelkezésre álló beszállítókkal kapcsolatban. Rámutattak arra, hogy a behozatalra szükség van a kereslet kielégítéséhez, mivel a hazai kapacitás messze elmarad a fogyasztástól. Ezen érdekelt felek szerint a független felhasználók nehézségekbe fognak ütközni az érintett termék beszerzése során abban az esetben, ha a Kínából származó behozatal az intézkedések hatására elveszti a versenyképességét. Azt állították, hogy ezek az alternatív beszállítói források nem állnak rendelkezésre, mert az Egyesült Királyságban működő uniós gyártó a vele kapcsolatban álló felhasználókat részesíti előnyben, ami korlátozza az ellátás elérhetőségét a független felhasználók számára és esetleg a piacról való kilépésre kényszeríti őket. Ez a maga részéről piaci torzulásokhoz vezet az értékesítési piacon, veszélybe sodorva a független felhasználóknál jelenleg létező állások egy jelentős részét. Rámutattak arra, hogy az értékesítési piacon több munkahely van jelenleg, mint az érintett termékhez kapcsolódó uniós gazdasági ágazatban.

(108)

A Bizottság megjegyzi, hogy a dömpingellenes intézkedések célja nem a dömpinget alkalmazó exportőrök kizárása a piacról, hanem a kért okozó dömping piactorzító hatásának a megszüntetése valamint a tényleges piaci verseny helyreállítása. A felhasználók továbbra is vásárolhatnak Kínából kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudakat az árdiszkriminácó megszüntetését követően. Továbbá az ideiglenes rendelet (132) preambulumbekezdésében foglaltaknak megfelelően az Unióban jelentős szabad kapacitás van, különösen az Egyesült Királyságon kívüli gyártóknál, akik nem állnak kapcsolatban felhasználókkal. A Bizottság megítélése szerint nem terjesztettek be érveket annak kimutatására, hogy a független felhasználók nehézségekkel fognak szembesülni az uniós gyártóktól történő beszerzés során. Következésképpen a független felhasználók továbbra is versenyezhetnek a piacon. Az érvet emiatt figyelmen kívül kell hagyni.

(109)

A végleges nyilvánosságra hozatal után két érdekelt fél azt állította, hogy az intézkedések nem szolgálják az Unió érdekét, mert a felhasználók veszteségesekké válnának, ha bevezetnék a Kínából származó behozatal elleni intézkedéseket. Mindazonáltal az érdekelt felek nem szolgáltak érvekkel a tekintetben, hogy a felhasználók miért ne fordulnának az előzőekben kifejtett alternatív beszállítói források felé. Ezért a kérelmet a Bizottság figyelmen kívül hagyta.

(110)

A felhasználók érdekeivel kapcsolatos további észrevételek hiányában megerősítést nyernek az ideiglenes rendelet (125)–(136) preambulumbekezdésében tett megállapítások.

(111)

Néhány érdekelt fél azzal érvelt, hogy az intézkedések bevezetése negatív hatással lenne az importőrökre. Az importőrök nem tudnának áremelést érvényesíteni a fogyasztóknál, ami veszteséget okozna nekik. Mivel kicsi a haszonkulcsuk, a csőd kockázatával kellene szembenézniük.

(112)

A Bizottság ugyanakkor rámutat arra, hogy az Egyesült Királyság hazai termelése nem elegendő a teljes fogyasztás kielégítésére, így folyamatos az igény a behozatalra. A vámok kivetését követően az importőrök más beszállítói forrásokból továbbra is folytatni tudják majd a behozatali tevékenységüket, valamint Kínából is, olyan árakon, amelyek nem okoznak kárt. Ezért nem valószínű, hogy az importőröknek jelentősebb negatív hatásokkal kellene szembesülniük az intézkedések eredményeképpen.

(113)

Az importőrök érdekeivel kapcsolatos további észrevételek hiányában megerősítést nyernek az ideiglenes rendelet (137)–(139) preambulumbekezdésében tett megállapítások.

(114)

Összefoglalva, az érdekelt felek által felvetett érvek egyike sem támasztja alá azt, hogy olyan kényszerítő okok állnának fenn, amelyek az érintett termék Kínából érkező behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése ellen szólnak. A független felhasználókra gyakorolt bárminemű hatást mérsékli az alternatív beszállítói források rendelkezésre állása. Ezenfelül, a dömpingellenes intézkedések uniós piacra gyakorolt általános hatásának mérlegelése alapján úgy tűnik, hogy különösen az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt pozitív hatások meghaladják a többi érdekcsoportra gyakorolt lehetséges negatív hatásokat. Az ideiglenes rendelet (140)–(142) preambulumbekezdésében levont következtetések megerősítést nyernek.

(115)

A (3) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a Bizottság a Kínai Népköztársaságból származó kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak behozatalát 2015. december 19-től nyilvántartásba vételi kötelezettséghez kötötte,a panaszos kérelmére.

(116)

A nyilvántartásba vétel arra a behozatalra vonatkozik, amelyre 2015. december 19. és 2016. január 29. vagyis az ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetése között került sor.

(117)

A (10) preambulumbekezdésben leírtaknak megfelelően az összes mintába felvett uniós gyártó és három független importőr is együttműködött. A behozatal a vizsgálati időszakban Kínából származó összes behozatal 70 %-át tette ki, a vizsgálati időszak utáni időszakban, nevezetes a 2015. áprilistól 2016. januárig tartó időszakban pedig a Kínából származó összes behozatal 79 %-át tette ki.

(118)

Több érdekelt fél megjegyzéseket nyújtott be, amelyekben ellenezték a vámok visszamenőleges hatályú beszedését. Az uniós gazdasági ágazat ezzel szemben éppen a visszamenőleges hatályú alkalmazást kérte.

(119)

Az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének b) pontja alapján visszamenőleges hatállyal is kivethetők vámok, ha „a vizsgálati időszak alatt károkat okozó behozatal szintjén túlmenően a behozatal jelentős mértékű további növekedése tapasztalható, ami – figyelembe véve az időzítést, a behozatal mennyiségét és az egyéb körülményeket – várhatóan komolyan rontaná az alkalmazandó végleges dömpingellenes vám javító hatását”.

(120)

A Bizottság megjegyzi, hogy a nyilvántartásba vételt követően a Kínából származó behozatal leállt egyetlen, hozzávetőleg 10 000 tonna súlyú szállítmány kivételével, amely a nyilvántartásba vétel után lépett be az Unióba. A nemzeti vámhatóságok által az alaprendelet 6. cikkének (4) bekezdése alapján indított kérelem nyomán elvégzett ellenőrzés nem mutatott ki semmilyen más bejelentést, amely a vonatkozó TARIC-kód alá tartozik, vagyis a Bizottság rendelkezésére álló behozatali statisztikák megbízhatónak tűnnek. A Bizottság ezért megjegyzi, hogy a nyilvántartásba vétel elegendő volt arra, hogy majdnem teljesen leállítsa a behozatalt és így elkerülje az uniós gazdasági ágazat további kárait. A Bizottság megállapítja, hogy a szállítás így várhatóan nem rontja nagy mértékben a vámok javító hatását.

(121)

Ennek alapján a Bizottság úgy tekinti, hogy az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdése szerinti törvényi feltételek egyike nem teljesül és ezért a regisztrált behozatalokra visszamenőleges hatállyal nem kellene kivetni a vámokat.

(122)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatal után az uniós gazdasági ágazat vitatta az előirányzott nyereséget, amelyet az ideiglenes rendelet (147) preambulumbekezdésében meghatározottak szerint a kár megszüntetéséhez szükséges mértéknek megállapításához használtak, és azzal érvelt, hogy a szint (+ 1,65 %) nem elegendő és nem reprezentatív ennél az iparágtípusnál dömpingelt behozatal hiányában. Az uniós gazdasági ágazat azzal érvelt, hogy a Bizottságnak magasabb nyereségrátát kellene választania és több alternatív módszert javasolt a vonatkozó nyereségráta meghatározására. Amint a (8) preambulumbekezdésben is szerepel, az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakot megelőző időszakban termelt nyereségre vonatkozó adatokat is közölt és azt javasolta, hogy a 2008-as évet vegyék figyelembe referenciaévként mint egy lehetséges alternatívát. Végezetül, a (61) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően az uniós gazdasági ágazat figyelembe vett időszakra vonatkozó felülvizsgált költségadatainak az ellenőrzése szintén a jövedelmezőségük módosítását eredményezte.

(123)

A Bizottság megjegyzi, hogy a nyereségre vonatkozó, kifejezetten az érintett termékhez kapcsolódó adatok helytállóbb kiindulási pontot jelentenek, mint más acéltermékek vagy a teljes acélipari ágazat nyereségre vonatkozó, az uniós gazdasági ágazat által javasolt néhány módszer alapjául szolgáló adatok. Ezért e módszereket a Bizottság elutasította.

(124)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a figyelembe vett időszakra vonatkozó nyereségadatok, amennyiben rendes versenykörülmények mellett eltelt évről van szó, megfelelőbb kiindulási pontot jelentenek, mint a figyelembe vett időszak előtti, az uniós gazdasági ágazat által javasolt néhány módszer alapjául szolgáló nyereségadatok. Az ideiglenes rendelet (147) és (148) preambulumbekezdésében említett okok miatt a Bizottság úgy találta, hogy a 2012-es év tükrözte azokat a nyereségeket, amelyeket az uniós gazdasági ágazat rendes versenyfeltételek mellett el tud érni, amennyiben nincsen dömpingelt behozatal. Ezért a figyelembe vett időszak előtti évből származó adatokon alapuló módszereket a Bizottság elutasította.

(125)

A Bizottság megjegyzi, hogy az ideiglenes rendelet (147) preambulumbekezdésében ideiglenesen meghatározott nyereségszint összhangban állt az uniós gazdasági ágazat által benyújtott és az ideiglenes szakaszban a Bizottság által ellenőrzött 2012. évi bevételekkel és költségekkel.

(126)

A (61) preambulumbekezdésben foglaltakkal összhangban az ideiglenes nyilvánosságra hozatal után benyújtott és ellenőrzött felülvizsgált adatok a jövedelmezőségre, a pénzforgalomra, a beruházásokra és a beruházások megtérülésére vonatkozó néhány mutató szintjén módosításokat eredményeztek. Következetesen a felülvizsgált adatokat alkalmazták a teljes figyelembe vett időszakra. Amint a (66)–(68) preambulumbekezdés táblázataiból kitűnik, a költségek és a nyereségek valamelyest változtak az összes évben ennek eredményeképpen. A független vevőknek 2012-ben történt értékesítések +4,8 %-ra módosultak míg az ideiglenes szakaszban a jövedelmezőség 1,65 % volt. A jövedelmezőségben történt változtatás annak tudható be, hogy a felülvizsgált költségek alacsonyabbak így magasabb nyereséget eredményeztek.

(127)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a 2012-ben termelt nyereség azt a nyereséget tükrözte, amelyet az uniós gazdasági ágazat rendes versenyfeltételek mellett, dömpingelt behozatal nélkül képes termelni. Ezt a 2012-ben elért felülvizsgált nyereségszintet alkalmazták előirányzott nyereségként a kárkülönbözetek megállapításánál a végleges szakaszban. Ennek eredményeképpen az ideiglenes rendelt (147) preambulumbekezdésében az „1,65 %” helyett „4,8 %”-ot kell feltüntetni.

(128)

A végleges nyilvánosságra hozatal után az uniós gazdasági ágazat megjegyezte, hogy a más termékek és más időszakok haszonkulcsait nem kellene kizárni a rendes nyereség megállapításának a lehetséges módjai közül. Az uniós gazdasági ágazat hangsúlyozza a Bizottság szerepét a tényszerű értékelésben az egyes helyzetekben legmegfelelőbb haszonkulcs megállapítása céljából. Jelen esetben az uniós gazdasági ágazat azzal érvelt, hogy 2012 nem rendes versenykörülmények között eltelt év volt, mert magasak voltak a fémhulladék-árak, gyenge volt a kereslet és az Egyesült Királyságban működő a piacon kiegészítő ellátást biztosító egyik gyártót felszámolták. Ezért az egyéb termékek és/vagy más időszakok haszonkulcsait kellene használni.

(129)

A Bizottság megjegyzi, hogy külön elemezte a figyelembe vett időszak során fennálló piaci helyzetet a fémhulladékok árára, a keresletre és a felszámolt gyártóra vonatkozó érvek fényében, amelyeket az uniós gazdasági ágazat az ideiglenes szakaszban beterjesztett. Az ideiglenes rendelet (148) bekezdésében foglaltaknak megfelelően e körülmények miatt döntött úgy a Bizottság, hogy a 2011-es évet nem tekinti rendes piaci körülmények között eltelt évnek. Ezzel szemben a Bizottság szerint e tényezők nem indokolják a 2012-es év kizárását. A fémhulladék árakkal kapcsolatban, 2011 elején tetőztek az árak és a fémhulladékok ára 2012-ben tovább csökkent, amint az az ideiglenes rendelet (81) preambulumbekezdéséből is kitűnik. Az állítólagos gyenge kereslettel kapcsolatban, 2011-től 2012-ig a fogyasztás 9 %-kal nőtt, amint az ideiglenes rendelet (57) preambulumbekezdésében is szerepel. Az egyik gyártó felszámolásával kapcsolatban, különösen 2011-ben leállások befolyásolták a piacot, míg a felszámolásra 2012 elején került sor.

(130)

Ezen okok miatt a Bizottság elutasítja a panaszos érveit és megerősíti azt a következtetést, hogy a 2012. év rendes piaci feltételek mellett eltelt időszak volt. Mivel a vizsgálati időszakban van rendes versenykörülmények mellett eltelt év, nem szükséges a rendes nyereség meghatározásához más időszakokat vagy termékeket alapul venni.

(131)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatal után az egyik érdekelt fél megkérdezte, hogy vajon az uniós gazdasági ágazat előirányzott árait megfelelően számították-e ki és különösen, hogy a Bizottság a jelenlegi nyereséget és az előirányzott nyereséget külön számította-e ki minden egyes termékkód esetében, vagy legalábbis a Bizottság azonos haszonkulcsokat alkalmazott-e az összes termékkódra.

(132)

A kérdésre válaszolva a Bizottság megerősíti, hogy a szabványos módszert alkalmazták: az előirányzott egységárat a haszonkulcs hozzáadásával számították ki minden egyes termékkódhoz tartozó egyedi gyártási költség alapján. Ezzel ellentétben az így elért nyereség az egyes termékkódok esetében eltérő volt és ellensúlyozta a különböző értékesítési átlagárak és az egyes termékkódokhoz tartozó átlagköltségek közötti eltéréseket. Az érdekelt fél tehát választ kapott a kérdésére.

(133)

Végezetül, amint a (40)–(49) preambulumbekezdésben is szerepel, az Egyesült Királyságban vagy Írországban partra rakott áruk szintjét kiigazították a Kínából származó behozatal és az uniós gyártók közötti árösszehasonlítással. Ennek eredményeképpen a kár megszüntetéséhez szükséges mérték is módosult, hogy tükrözze az Egyesült Királyságban vagy Írországban kikötőben partra rakott termékek szintjén az árak összehasonlítását. Ez volt a hatása a kárkülönbözet növekedésének.

(134)

Az egyik érdekelt fél rámutatott arra, hogy a kárkülönbözetek és a kínai exportáló gyártók dömpingkülönbözetének a szintje úgy tűnik, hogy egymásnak ellentmond, mivel a magasabb dömpingkülönbözettel rendelkező gyártóknak alacsonyabb a kárkülönbözetük.

(135)

A Bizottság megjegyzi, hogy a rendes érték alapja az analóg ország és így azonos valamennyi kínai exportáló gyártó esetében. Ugyanakkor az leképzelhető, hogy a magasabb dömpingkülönbözet az alacsonyabb CIF exportárak következménye, amely magasabb alulértékesítési különbözetet is eredményez. Mindazonáltal az egyik kínai exportáló gyártó (Xicheng Group) az Unióba irányuló kiviteleit kínai székhelyű független kereskedővállalatokon keresztül bonyolította. A dömpingkülönbözet kiszámításához használt exportárakat a független importőr társaságoknak számlázott árak alapján állapították meg, míg a kárkülönbözet kiszámításához használt CIF árakat az első független uniós vevők által fizetett árak alapján állapították meg. A CIF árak a kiviteli áraknál legalább 20 %-kal magasabbak voltak. Az értékesítési csatornákon ez az eltérés növelte a különbséget a dömpingkülönbözet és a kárkülönbözet között ennél az exportáló gyártónál.

(136)

Figyelembe véve a (121) preambulumbekezdésben említett előirányzott nyereség megváltozását, a kár megszüntetéséhez szükséges mértékre vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (144)–(151) preambulumbekezdésében kifejtett többi megállapítás megerősítést nyert.

(137)

A dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetéseket figyelembe véve, és az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban az érintett termék behozatalára végleges dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni – az alacsonyabb vám szabályának megfelelően – a kárkülönbözet szintjén. A Bizottság megjegyzi, hogy az érdekelt felek dömpingkülönbözetre vonatkozó állításai, még ha elfogadhatóak is, nem változtatnák meg az intézkedések szintjét.

(138)

A fentiek alapján az említett vámok az alábbi tételek szerint kerülnek megállapításra:

(139)

Az ebben a rendeletben meghatározott, egyes vállalatokra alkalmazandó egyedi dömpingellenes vámtételeket a jelenlegi vizsgálat ténymegállapításai alapján állapították meg. Így ezek az értékek a vizsgálat során e vállalatokkal kapcsolatban feltárt helyzetet tükrözik. Emiatt e vámtételek (ellentétben a „minden más vállalatra” alkalmazandó országos szintű vámmal) kizárólag a Kínából származó és a vállalatok – vagyis az említett konkrét jogalanyok – által gyártott érintett termékek behozatalára alkalmazandók. Semmilyen más, a rendelet rendelkező részében névvel és címmel kifejezetten meg nem említett vállalat – köztük a konkrétan említett vállalatokkal kapcsolatban álló szervezetek – által gyártott importált érintett termék nem részesülhet e vámtételek előnyeiből; azokra a „minden más vállalatra” érvényes vámot kell kivetni.

(140)

Az e vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló bármely kérelmet (például a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, illetve új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz (8) kell intézni haladéktalanul, mellékelve minden releváns információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, belföldi és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függenek össze. Adott esetben a rendeletet ennek megfelelően módosítják az egyedi vámtételekben részesülő vállalatok listájának aktualizálásával.

(141)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések megkerülésére vonatkozó kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazásának biztosításához különleges intézkedésekre van szükség. A vállalatoknak, amelyekre egyedi dömpingellenes vámok vonatkoznak, a tagállamok vámhatóságai felé érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Amennyiben a behozatalt nem kíséri ilyen számla, akkor a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vám alkalmazandó.

(142)

A dömpingellenes vám megfelelő érvényesítésének biztosítása érdekében a maradékvámszintet az együtt nem működő exportáló gyártók mellett azokra a gyártókra is alkalmazni kell, akik a vizsgálati időszak alatt egyáltalán nem exportáltak az Unióba.

(143)

Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözetekre, és figyelembe véve az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár mértékét, az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vámok formájában biztosított összegeket véglegesen be kell szedni.

(144)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1225/2009/EK rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,