16.7.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 192/23

(1)

Az alaprendelet 5. cikke szerinti dömpingellenes vizsgálatot követően a 435/2004/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és az Indonéziából származó nátrium-ciklamát behozatalára vonatkozóan.

(2)

Azóta 2010 júniusában először az intézkedéseket további öt évvel meghosszabbította (3), majd 2012 májusában a vám mértékét részleges időközi felülvizsgálatot követően az egyik kínai exportáló gyártó tekintetében módosította (4). Ennek eredményeképpen az Indonéziára alkalmazandó vámtétel 0,24 EUR/kg–0,27 EUR/kg, míg a Kínára alkalmazandó vámtétel 0,23 EUR/kg–0,26 EUR/kg lett (a továbbiakban: a hatályos intézkedések).

(3)

A hatályos intézkedések valamennyi, Kínából és Indonéziából származó nátrium-ciklamát behozatalára vonatkoztak, a Fang Da Food Additive (Shen Zhen) Limited és a Fang Da Food Additive (Yang Quan) Limited kínai exportáló gyártók által előállított nátrium-ciklamát behozatalának kivételével. E vállalkozások tekintetében eredetileg nulla vámtételt határoztak meg, mivel nem állapítottak meg dömpinget (a 435/2004/EK rendelet).

(4)

A WTO Fellebbezési Testülete „Mexikó – marhahúsra és rizsre kivetett végleges dömpingellenes intézkedések” esetről készített jelentésével (a továbbiakban: a WTO Fellebbezési Testületének jelentése) (5) összhangban a Fang Da Food Additive (Shen Zhen) Limited és a Fang Da Food Additive (Yang Quan) Limited kínai exportáló gyártót a 435/2004/EU rendeletben elrendelt intézkedések későbbi felülvizsgálatai során nem vizsgálták, és e gyártók nem tartoznak a hatályos intézkedések hatálya alá.

(5)

A Fang Da Food Additive (Shen Zhen) Limited és a Fang Da Food Additive (Yang Quan) Limited tekintetében 2011. február 17-én külön vizsgálat indult (6). A panasz visszavonását követően az eljárást – intézkedés elrendelése nélkül – a 2012. április 5-i bizottsági határozattal (7) megszüntették.

(6)

2015 júniusában megkezdődött az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint a hatályos intézkedések második hatályvesztési felülvizsgálata (8).

(7)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) 2015. augusztus 12-én az alaprendelet 5. cikke alapján a Kínai Népköztársaságból (Kína) származó nátrium-ciklamát Unióba történő behozatala tekintetében két, egyazon csoporthoz tartozó vállalkozásra, a Fang Da Food Additive (Shen Zhen) Limited és a Fang Da Food Additive (Yang Quan) Limited vállalkozásra (a két vállalkozás együttesen továbbiakban: az érintett exportáló gyártók) korlátozódó dömpingellenes vizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (9).

(8)

A Bizottság a Productos Aditivos S.A. (továbbiakban: a panaszos vagy az uniós gyártó) által 2015. június 30-án benyújtott panasz alapján indította el a vizsgálatot, amely nátrium-ciklamát egyedüli uniós gyártója, azaz a teljes uniós termelés 100 %-át képviseli. A panasz olyan bizonyítékot tartalmazott a dömpingre, illetve az abból eredő jelentős kárra vonatkozóan, amely elegendő volt a vizsgálat megindításához.

(9)

A nyilvánosságra hozatalt követően a Fang Da azt állította, hogy a panaszban foglalt, kárra vonatkozó bizonyíték hiányos, és a Fang Da elleni egymás utáni vizsgálatok megindítása visszaélésszerű. Kijelentette továbbá, hogy ez azt mutatja, hogy a jelen ügynek az alaprendelet 5. cikke szerinti megindítása nem helyénvaló. Emellett pontosításokat kért a hozzáférhető iratokban feltüntetett egyes mutatók tendenciáit illetően.

(10)

A (8) preambulumbekezdésben már említettek szerint a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a panasz elegendő bizonyítékot tartalmazott a vizsgálati eljárás megindításához, és az eljárás megindításáról szóló határozatnak ez az egyetlen kritériuma, nem pedig a korábbi vizsgálatok megléte vagy eredménye. Valójában panasz kárra vonatkozó egyedi elemzése azt mutatja, hogy elegendő bizonyíték utal a Fang Da vállalkozástól származó, az uniós ipar árainak jelentősen alákínáló árakon történő behozatal jelentős uniós piaci térnyerésére. Ezen túlmenően nem minden tényezőnek kell romlást mutatnia ahhoz, hogy megállapítható legyen a jelentős kár. Továbbá az uniós gazdasági ágazat helyzetére esetlegesen hatást gyakorló egyéb tényezők megléte nem feltétlenül jelenti azt, hogy a dömpingelt behozatal e gazdasági ágazatra gyakorolt hatása ne lenne jelentős. Ennek megfelelően a vizsgálat megindítása jogilag indokolt. A szabadon hozzáférhető iratokban szereplő három mutató esetleges következetlenségére vonatkozó észrevételeket illetően ez a következetlenség azzal magyarázható, hogy a számításba vett mennyiségek nagyságrendje jelentősen eltér egymástól, és a bizalmas adatokat az adott évtől függően felfelé vagy lefelé kerekítették.

(11)

Az ítélkezési gyakorlat (10) szerint továbbá jogilag abban az esetben is lehetőség van az alaprendelet 5. cikke szerinti vizsgálat megindítására, ha az csak egyetlen vállalkozást érint.

(12)

A Bizottság ebben a vizsgálatban nem rendelt el ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket annak érdekében, hogy az eljárás végleges megállapításainak időpontja a (6) preambulumbekezdésben említett hatályvesztési felülvizsgálathoz igazodjon.

(13)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön értesítette a panaszost, a két érintett exportáló gyártót és a kínai hatóságokat, az ismert importőröket, valamint azon beszállítókat, felhasználókat és kereskedőket, akiket tudomása szerint érintett a vizsgálat megindítása. A Bizottság egyúttal e feleket is felkérte a részvételre.

(14)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a vizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(15)

A Bizottság indonéziai gyártókat is tájékoztatott az eljárás megindításáról, és felkérte őket a részvételre. A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerinti, piacgazdasággal rendelkező harmadik országként (a továbbiakban: analóg ország) Indonéziát tervezi figyelembe venni. Az iratokban nem szerepelt arra utaló jel, hogy más harmadik országokban is gyártanának nátrium-ciklamátot.

(16)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikke alapján mintavételt végezhet az érdekelt importőrök körében.

(17)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a független importőröket, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(18)

Három független importőr nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele abba, hogy felvegyék a mintába. Az importőrök kis számára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

(19)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése b) pontjának alkalmazása céljából a két érintett kínai exportáló gyártónak elküldte a piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapot.

(20)

A Bizottság kérdőívet küldött az egyedüli uniós gyártónak, a két kínai exportáló gyártónak és három független importőrnek.

(21)

A kérdőívre az egyedüli uniós gyártó, a két érintett kínai exportáló gyártó egyike (és vele együtt két, vele kapcsolatban álló hongkongi kiviteli értékesítési iroda) és két független importőr válaszolt. A másik érintett kínai exportáló gyártó már a vizsgálati időszakot megelőzően beszüntette az érintett termék gyártását és értékesítését, így nem volt érintett a vizsgálati időszakra vonatkozó kérdőívben.

(22)

A Bizottság beszerezte és ellenőrizte mindazon információkat, melyeket a dömping, az abból eredő kár és az uniós érdek meghatározása szempontjából szükségesnek tartott. Az alaprendelet 16. cikkének megfelelően a következő vállalatok telephelyén végzett ellenőrző látogatásokat:

(23)

A dömping és a kár kivizsgálása a 2014. április 1. és 2015. március 31. közötti időszakra (a továbbiakban: a vizsgálati időszak) terjedt ki. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2011. január 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszakot (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak) ölelte fel.

(24)

Az érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó, a két exportáló gyártó által előállított, jelenleg az ex 2929 90 00 KN-kód (2929900010 TARIC-kód) alá tartozó nátrium-ciklamát (a továbbiakban: az érintett termék).

(25)

A nátrium-ciklamát élelmiszer-adalékanyagként használt termék, amelyet az élelmiszeripar, illetve az alacsony kalóriatartalmú és diétás asztali édesítőszerek gyártói széles körben használnak édesítőszerként. Kisebb mennyiségben a gyógyszeripar is használja.

(26)

A nátrium-ciklamát vegytiszta anyag. Ugyanakkor, ahogy minden tiszta vegyi anyag, a termék mg/kg arányában meghatározva kisebb mennyiségben szennyeződéseket tartalmazhat. A nátrium-ciklamát minőségét a szennyeződéseknek az uniós jogszabályokban meghatározott tartalma határozza meg. A nátrium-ciklamát két különböző formát ölthet: lehet hidratált (HC), 15 % nedvességtartalommal; és vízmentes (AC), legfeljebb 1 % nedvességtartalommal. A nátrium-ciklamát e két formája ugyanazokkal az alapvető jellemzőkkel rendelkezik, és felhasználásuk is azonos; kizárólag az édesség mértékében térnek el egymástól; a HC típusú – víztartalma miatt – kevésbé édes. Az áruk ugyanezért különböző. Az AC típusú termék drágább, mint a HC típusú. Következésképpen a két forma ezen eljárás alkalmazásában egyetlen terméknek tekintendő.

(27)

A vizsgálat kimutatta, hogy az alábbi termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(28)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezért az említett termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében vett hasonló termékeknek minősülnek.

(29)

Az érintett exportáló gyártók egyike, a Fang Da Food Additive (Shen Zhen) Limited, 2012-ben beszüntette az érintett termék gyártását. Ezért csak a Fang Da Food Additive (Yang Quan) Limited nyújtotta be a piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapot és válaszolta meg a kérdőívet.

(30)

A Bizottság tisztviselői látogatást tettek a Fang Da Food Additive (Shen Zhen) Limited vállalkozásnál annak ellenőrzése céljából, hogy a vállalkozás beszüntette-e az érintett termék gyártását és értékesítését, és megállapították, hogy valóban így van. A dömping vizsgálatát ezért a Fang Da Food Additive (Yang Quan) által benyújtott adatokra alapozták.

(31)

Tekintettel azonban a két vállalat közötti kapcsolatra, amelyek mindegyike a Fang Da csoporthoz tartozik és ugyanazon anyavállalat tulajdonában áll, a megállapítások a Fang Da csoportot alkotó mindkét vállalkozásra egyaránt vonatkoznak.

(32)

A Bizottság értékelte az exportáló gyártó piacgazdasági elbánás iránti kérelmét, és a vállalkozás telephelyén ellenőrző látogatást is tett.

(33)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében a Kínából származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatok során a rendes értéket az említett cikk (1)–(6) bekezdése szerint kell megállapítani azon exportáló gyártók tekintetében, amelyekről megállapítást nyer, hogy teljesítik az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumokat.

(34)

A vizsgálat megállapította, hogy a piacgazdasági elbánást kérelmező exportáló gyártó nem bizonyította, hogy megfelel az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított valamennyi kritériumnak.

(35)

Konkrétabban megállapította, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított második kritérium nem teljesül, mivel a számviteli tranzakciók nem eredményszemlélet alapján kerülnek elszámolásra. Ezenkívül a vállalkozás pénzügyi helyzetére vonatkozóan nem állt rendelkezésre valós bemutatás. A Bizottság az ingatlanok, gépek és berendezések elszámolási módja terén is gondokat tapasztalt. Megállapította továbbá, hogy bizonyos kiadásokra vonatkozóan nem voltak elismert rendelkezések. Végül megállapította, hogy a megfelelő (anyavállalati) szinten nem került sor a pénzügyi kimutatások konszolidációjára.

(36)

A Bizottság elküldte a piacgazdasági elbánással kapcsolatos megállapításait az exportáló gyártónak, az érintett ország hatóságainak és az uniós gazdasági ágazat képviselőinek. Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a megállapításokkal kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(37)

A nyilvánosságra hozatalt követően az érintett exportáló gyártó észrevételeket nyújtott be, amelyekben vitatta a fenti megállapítások összességét. A Bizottság annak rendje és módja szerint elemezte beérkezett észrevételeket, azonban azok nem változtattak a Bizottság előzetes megállapításain, és erről az exportáló gyártó 2016. április 11-én megfelelő tájékoztatást kapott. A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az exportáló gyártó fenntartotta kifogásait, anélkül, hogy további bizonyítékokat vagy érveket nyújtott volna be.

(38)

Következésképpen az érintett exportáló gyártó nem tudta bizonyítani, hogy megfelel az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított valamennyi kritériumnak, és a piacgazdasági elbánás iránti kérelmét ezért elutasították.

(39)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében a rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű, megfelelő harmadik ország árai vagy pedig az ilyen harmadik ország által más országok (beleértve az Uniót is) esetében alkalmazott ár alapján kell megállapítani, illetve, ha ez nem lehetséges, bármilyen más elfogadható alapon megállapítható, ideértve a hasonló termékért az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat is, szükség esetén megfelelően kiigazítva úgy, hogy az magában foglaljon egy ésszerű haszonkulcsot is.

(40)

A Bizottság megfelelő gondossággal kiválasztott egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országot a rendes érték meghatározásához szükséges árak vagy számtanilag képzett érték megállapításához.

(41)

A Bizottság a (15) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az eljárás megindításáról szóló értesítésben tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy megfelelő analóg országként Indonéziát tervezi figyelembe venni, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket erre vonatkozóan. Észrevétel nem érkezett. A Bizottság indonéz gyártókat kért fel együttműködésre. Levelet és vonatkozó kérdőívet küldött három ismert indonéz exportáló gyártónak.

(42)

Eredetileg egy indonéz exportáló gyártó jelentkezett és jelezte együttműködési szándékát. A Bizottság arra kérte a vállalkozást, hogy töltse ki az analóg országban működő nátrium-ciklamát gyártókra vonatkozó kérdőívet. Erre azonban nem érkezett válasz.

(43)

A Bizottság rendelkezésére álló információk szerint a vizsgált terméket csak az Unióban, Kínában és Indonéziában állítják elő. Az iratokban nem szerepelt arra utaló jel, hogy esetlegesen más harmadik országban is gyártanának nátrium-ciklamátot.

(44)

A (40)–(43) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az analóg országbeli gyártók nem voltak készek az együttműködésre.

(45)

Következésképp az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint a rendes értéket más ésszerű alapon kellett megállapítani. E célból a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a rendes értéket ésszerű az uniós gyártótól származó ellenőrzött az ár- és költségadatokra alapozni.

(46)

A hasonló terméket az uniós gazdasági ágazat reprezentatív mennyiségben értékesítette. Az uniós gazdasági ágazat belföldi értékesítései azonban veszteségesek voltak. Ezért a rendes értéket az uniós gazdasági ágazat ésszerű értékesítési, általános és adminisztratív költségekkel (SGA-költségek) és nyereséggel megnövelt gyártási költségeire alapozták. Az SGA-költségeket az uniós gyártó ellenőrzött adatai alapján állapították meg. A hozzáadott haszonkulcs megegyezett az uniós gazdasági ágazat kárt nem okozó árainak kiszámításához használt előirányzott nyereséggel (lásd a (174)–(177) preambulumbekezdést).

(47)

Az érintett exportáló gyártó az Unióba irányuló valamennyi kivitelét a hongkongi kereskedelmi vállalkozásai révén bonyolította, és összes uniós értékesítését független uniós vevők felé eszközölte. Az exportárat ezért – az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban – az importált terméknek az érintett exportáló gyártó független vevői részére történt első unióbeli viszonteladásakor alkalmazott árak alapján állapították meg. Az árakat megfelelő módon kiigazították a behozatal és viszonteladás között felmerülő összes költség – ideértve az SGA-költségeket is –, valamint a nyereség tekintetében, amelyeket két független importőr ellenőrzött adatai alapján állapítottak meg.

(48)

A Bizottság a rendes értéket és az együttműködő exportáló gyártó exportárát „üzemből” (EXW) alapon hasonlította össze.

(49)

Ahol a tisztességes összehasonlítás érdekében indokolt volt, az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban a Bizottság a rendes értéket és/vagy az exportárat az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében kiigazította.

(50)

Megfelelő kiigazításokat végzett a szállítási, a biztosítási, a kezelési, a rakodási és a kiegészítő költségek, valamint a bankköltségek tekintetében, amennyiben azt ésszerűnek, pontosnak és ellenőrzött bizonyítékkal alátámasztottnak találta.

(51)

a Bizottság valamennyi felet tájékoztatta azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján végleges dömpingellenes vámot szándékozott kivetni a Kínai Népköztársaságból származó, a Fang Da Food Additive (Shen Zhen) Limited és a Fang Da Food Additive (Yang Quan) Limited által előállított nátrium-ciklamát behozatalára vonatkozóan. A felek számára határidőt biztosított ahhoz, hogy a végleges nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban közölhessék észrevételeiket. Az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket a Bizottság mérlegelte, és indokolt esetben figyelembe vette.

(52)

A nyilvánosságra hozatalt követően a Fang Da azzal érvelt, hogy a rendes értéknek az uniós gyártó adatai alapján történő meghatározása diszkriminatív, míg a többek között a Kínai Népköztársaságból származó nátrium-ciklamát behozatalára vonatkozó korábbi vizsgálatok egyikében a rendes értéket az Indonéziából származó adatok alapján határozták meg, mivel az az analóg ország (11). Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja mindkét módszerről rendelkezik hierarchikus sorrendben, az egyes vizsgálatok tényszerű körülményeitől függően. Valóban az analóg ország módszere az első. A (40)–(43) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint azonban az analóg ország gyártói a Bizottság széles körű erőfeszítései ellenére nem működtek együtt a vizsgálat során, míg az előző vizsgálat során Indonézia együttműködő volt. Ezért a (45) preambulumbekezdésben említettek szerint a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően ésszerű alapon, az uniós adatok alapján kellett meghatározni. Ezt az érvet ezért a Bizottság a jelenlegi vizsgálat tényszerű körülményei alapján elutasítja.

(53)

Ezen túlmenően a Fang Da azt is állította, hogy az uniós gyártó adatain alapuló rendes érték magasabb dömpingkülönbözetet eredményez (88,7 %), míg az egyik korábbi vizsgálatban (12) az Indonézián mint analóg országon alapuló rendes érték alacsonyabb dömpingkülönbözetet eredményezett (14,2 % szemben a Fang Da esetében alkalmazott 88,7 %-kal). A rendes érték jelen ügyben történő meghatározása a panaszos állítása szerint ésszerűtlen, mivel a két esetben a kiviteli árak nem különböznek jelentősen.

(54)

Egyrészt a Fang Da nem nyújtott be exportár-összehasonlítást állításának alátámasztására. A két ügy mindenképpen két vizsgálati időszakra vonatkozott, ezért az exportárak közötti összehasonlítás megtévesztő. Másrészt a fenti (52) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az analóg országbeli együttműködés hiánya miatt a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban más elfogadható alapon, különösen az uniós gyártó által szolgáltatott adatok alapján kellett meghatározni. Ezt az érvet ezért a Bizottság a jelenlegi vizsgálat tényszerű körülményei alapján elutasítja.

(55)

Ezenkívül az exportáló gyártó azt állította, hogy megkülönböztető jellegű volt rájuk nézve a vám (1,17 EUR/kg) a kárkülönbözet alapján, míg a kínai behozatal fennmaradó részére kivetett vám (13) (0,23–0,26 EUR/kg) a dömpingkülönbözeten alapul. Ismételten kijelentette, hogy az ilyen eltérő vámtételeket nem indokolhatja az átlagos importárak közötti bármely jelentős különbség, és hogy ez az ugyanezen termék vonatkozásában egy másik eljárásban érintett kínai exportáló gyártók számára volt előnyös, akik nem működtek együtt.

(56)

Először is emlékeztetni kell arra, hogy az, hogy a vám a dömpingkülönbözeten vagy a kárkülönbözeten alapul, az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdése szerinti alacsonyabb vám szabálya alapján dől el (lásd lentebb a (182) preambulumbekezdést). Ezért nem függ a rendes érték megállapításának módszerétől. Másodszor, amint az már a (52) és (54) preambulumbekezdésben kifejtésre került, nem jelent hátrányos megkülönböztetést az, hogy egy vizsgálat során valamely analóg országot, egy másikban pedig uniós adatokat vesznek alapul. Harmadszor, az érintett exportáló gyártóra és a többi nem együttműködő kínai exportáló gyártóra vonatkozó vámokban mutatkozó eltérés különböző időszakokra vonatkozó különféle eljárások eredménye, összhangban az alaprendeletben foglaltakkal. Ezt az érvelést ezért a Bizottság elutasította.

(57)

A fentiek alapján a végleges nyilvánosságrahozatalt követően tett észrevételek nem változtatták meg a dömpingre vonatkozó megállapításokat.

(58)

A Bizottság összehasonlította az exportárak terméktípusonkénti súlyozott átlagértékét a terméktípusonként súlyozott rendes átlagértékkel, összhangban az alaprendelet a 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével.

(59)

Ez alapján a súlyozott átlagú dömpingkülönbözetek a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következőképpen alakultak:

(60)

Mivel az uniós gazdasági ágazat ily módon mindössze egy gyártóból áll, és ez az eljárás csak a kínai exportáló gyártók egy csoportját érinti, a kármutatókat és behozatalra vonatkozó adatokat indexálni kellett annak érdekében, hogy ne sérüljenek érzékeny üzleti adatok.

(61)

A vizsgálati időszakban csak egyetlen gyártó állított elő hasonló terméket az Unióban, ami az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a teljes uniós gazdasági ágazatnak felel meg.

(62)

Nátrium-ciklamátot csak az Unióban gyártanak. A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat az uniós piacon elért értékesítési volumene alapján állapította meg, hozzáadva a Kínai Népköztársaságból és Indonéziából behozott nátrium-ciklamát importot. Mivel az e két országból származó nátrium-ciklamát importra intézkedések vonatkoztak a figyelembe vett időszak során, a Bizottság az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése (14) (a továbbiakban: a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis) szerint összegyűjtött statisztikai adatokat használta az e két országból származó import mennyisége és átlagára megállapításához a figyelembe vett időszak során, mert kellően részletes információkat tartalmaztak a 10-jegyű TARIC kódok és kiegészítő TARIC kódok szintjén.

(63)

A nyilvánosságra hozatalt követően az érintett exportáló gyártó új kínai kiviteli adatokat nyújtott be, amelyek szerinte bizonyítják, hogy a Fang Da kivételével a kínai exportáló gyártóktól a figyelembe vett időszak során érkező import mennyisége magasabb volt, mint ahogy az a 14. cikk (6) bekezdés szerinti adatbázisban szerepelt. Az exportáló gyártó azonban nem fedte fel ezen új adatok pontos forrását, és az új számok bemutatásán túl nem támasztotta alá a 14. cikk (6) bekezdés szerinti adatbázisban szereplő, a tényleges importra vonatkozó, a jelen vizsgálatban felhasznált adatok figyelmen kívül hagyását. Ezért a Bizottság nem változtatta meg a jelenlegi vizsgálatban felhasznált adatok forrását.

(64)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás

(65)

Az uniós nátrium-ciklamát felhasználás először 7 %-kal csökkent 2011 és 2013 között, majd a rákövetkező időszakban nőtt. A vizsgálati időszak alatt a felhasználás nagyjából elérte a 2011-as szintet.

(66)

Annak érdekében, hogy biztosítva legyen az adatok konzisztenciája a teljes figyelembe vett időszakban, a Bizottság az ugyanazon információforrásokat – 14. cikk (6) bekezdés szerinti adatbázist – használta a Fang Da a behozatali mennyiségei és ártrendjei megállapításához, mint fentebb. Ezeket az adatokat összevetették a Fang Da által a kérdőívre adott válaszában szolgáltatott adatokkal, és az eredmény az volt, hogy összhangban vannak.

(67)

A Fang Da az Unióba irányuló behozatala a következőképpen alakult:

2. táblázat

A behozatal mennyisége és piaci részesedése

(68)

A Fang Da-tól származó dömpingelt behozatal 61 %-kal nőtt a vizsgált időszak során. Először 16 %-kal csökkent 2011 és 2012 között, de aztán majdnem duplájára 2012 és a vizsgálati időszak között. A piaci részesedése ugyanezt a tendenciát követte, összességében jelentős mértékben, 60 %-kal emelkedett.

(69)

2014-ben és a vizsgálati időszakban a Fang Da vált a legnagyobb beszállítóvá az uniós piacon, piaci részesedése kissé magasabb, mint az összes többi behozatal, és jóval meghaladja az uniós gazdasági ágazat piaci részesedését.

(70)

A nyilvánosságra hozatalt követően az érintett exportáló gyártó azzal érvelt, hogy az új kínai exportadatok alapján a saját Unióba irányuló exportjának növekedését több mint ellensúlyozta más kínai exportőrök értékesítéseinek csökkenése, ami ellentétes lenne a 14. cikk (6) bekezdés szerinti adatbázisban szereplő adatokon alapuló vizsgálat megállapításaival. A fenti (63) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az érintett exportáló gyártó nem bizonyította, hogy a Fang Da-n kívüli kínai exportáló gyártókra vonatkozó, általa benyújtott új adatok megbízhatóbbak, mint az ebben a vizsgálatban alkalmazottak, így ezeket az állításokat el kellett utasítani.

(71)

A Fang Da-tól származó, Unióba irányuló behozatal átlagárai a következőképpen alakultak:

3. táblázat

Importár (EUR/kg)

(72)

A Fang Da érintett termékének átlagos importára 1 %-al csökkent a figyelembe vett időszakban. Azonban először 10 %-kal emelkedett 2011 és 2012 között, majd 14 indexponttal csökkent 2012 és 2014 között, és végül 3 indexponttal nőtt 2014 és a vizsgálati időszak között.

(73)

2011-ben és 2012-ben a Fang Da importárai átlagosan magasabbak voltak, mint az egyéb behozatali árak (ugyanazon információforrásokat alapul véve és a dömpingellenes vámokat is beleértve), ám 2013-ban a különbség kiegyenlítődött, majd 2014 és a vizsgálati időszak között a Fang Da importárai váltak alacsonyabbá.

(74)

A Bizottság a vizsgálati időszak alatti áralákínálást az FDYQ és az uniós gyártó adatai alapján állapította meg, összehasonlítva:

(75)

Az árakat típusonként hasonlították össze az ügyleteket vizsgálva, szükség esetén megfelelően kiigazítva. Az összehasonlítás eredményét az uniós gyártó vizsgálati időszak alatt lebonyolított forgalmának százalékában fejezték ki. Ennek alapján az összesített áralákínálási különbözet súlyozott átlaga 19,1 %.

(76)

A nátrium-ciklamát gyártása két fő lépésből álló eljárással történik. Az első lépés során, amely reaktorok használatával történik, az alapanyagokat a nyers (nem tiszta) nátrium-ciklamáttá alakítják át. A második lépésben a nyers nátrium-ciklamátot tisztítani kell, mielőtt azt az irányadó szabályozásra tekintettel az élelmiszer-, ital- és gyógyszergyártó ágazatok következő szakaszában lehetne alkalmazni.

(77)

A 2011 júliusában bekövetkezett műszaki probléma (robbanása gyárban) miatt, az uniós gazdasági ágazat nem volt képes ellátni a termelés első lépését – a reakciós folyamatot – 2011. augusztus és 2012. május között, és ideiglenesen importált nátrium-ciklamátra kellett támaszkodnia, amelyet tovább tisztított, hogy képes legyen folytatni kereskedelmi tevékenységét.

(78)

Mivel az uniós gyártónak nem volt más választása ideiglenes importra támaszkodáson kívül, és mivel a figyelembe vett időszak során az időtartam és a behozatal mennyisége korlátozott volt, ez az esemény illetve következményei nem érvénytelenítik a fenti, az „uniós gazdasági ágazat” meghatározására vonatkozó következtetéseket. Azonban jelentős hatást gyakorolt az uniós ágazat gazdasági helyzetére a 2011–2012 közötti időszakban, azaz a figyelembe vett időszak elején, különösen a kapacitásra, a termelési és értékesítési volumenre, valamint a nyereségességi mutatókra. Emellett némi – bár kevesebb – hatással járt a behozatal alakulására. Ezen elemeket figyelembe vesszük a kármutatók alakulásának elemzése során.

(79)

A dömpingelt behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata ennek megfelelően az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére. A kár meghatározásához a Bizottság értékelte a gazdasági mutatókat az alaprendelet 4. cikk (1) bekezdés értelmében az uniós ágazatot alkotó egyetlen uniós gyártóra vonatkozó adatok alapján.

(80)

A Bizottság által értékelt egyetlen Uniós gyártó gazdasági mutatói a következők: gyártás, gyártási kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési mennyiség, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, munkaerőköltségek, a dömpingkülönbözet mértéke és a korábbi dömpingből való kilábalás, átlagos egységár, egységköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(81)

A figyelembe vett időszak során az uniós össztermelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult

4. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(82)

A figyelembe vett időszakban az átlagos termelés 57 %-kal nőtt. A fenti (77) és az alábbi (83) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint azonban az uniós gazdasági ágazat termelése 2011 és 2012 között szokatlanul alacsony volt. 2013 és a vizsgálati időszak között jelentősen visszaesett, a termelési szint 32 indexponttal csökkent.

(83)

A termelési kapacitás is jelentősen (71 %-kal) növekedett a figyelembe vett időszak során, de ezt a tendenciát ismét magyarázza a rendkívül alacsony 2011-es és 2012-es szint, amelyek a gyártó létesítményekben bekövetkezett a váratlan műszaki esemény miatt alakultak így. A kapacitást azon hónapok alapján számították ki, amely során az uniós gazdasági ágazat képes volt maga nátrium-ciklamátot termelni, így 2011-ben a csak 7 hónapot, 2012-ban 8 hónapot, a többi időszakban pedig csak 12 hónapot figyelembe véve. 2013 óta a termelési kapacitás szintje a vizsgálati időszakig stabil maradt.

(84)

A kapacitáskihasználás 8 %-kal csökkent 2011 és a vizsgálati időszak között, de ez egy 2013 óta tartó jelentősen csökkenő tendenciát követett, összhangban a termelési volumen csökkenésével.

(85)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult:

5. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(86)

Az értékesítési volumen az uniós piacon és a vonatkozó piaci részesedés is ugyanazon trend szerint alakult a figyelembe vett időszak során. Összességében 4 %-kal növekedtek.

(87)

Mivel mindkét adat csak az uniós gazdasági ágazat saját maga által gyártott nátrium-ciklamát értékesítéseit mutatja, a 2011-es és 2012-es szintek szokatlanul alacsonyak voltak a fenti (77) és (83) preambulumbekezdésben említett okok miatt. 2013 óta, amikor a saját nátrium-ciklamát termelés már véglegesen helyreállt, az uniós gazdasági ágazat értékesítései 42 indexponttal estek vissza a megrendelések elvesztése miatt.

(88)

A piaci részesedés is jelentősen csökkent 2013 és a vizsgálati időszak között. Ez ellentétben áll mind az uniós felhasználás 8 indexpontos emelkedésével, mind a Fang Da importjának tovább növekedésével, amelynek következtében piaci részesedésük e három évben tovább nőtt.

(89)

Az uniós gazdasági ágazat helyzete javult 2011 és 2013 között, amikor növelni tudta termelését, termelési kapacitását, az eladásait és piaci részesedését. Ezt a növekedést két tényező okozta: (i) egyes kínai népköztársaságbeli exportáló gyártó esetében a dömpingellenes vámok növekedése, amelyek 2012 májusában megduplázódtak, és (ii) az a tény, hogy az uniós gazdasági ágazat újra abba a helyzetbe került, hogy 2013-ban mind a 12 hónapban megtermelje saját nátrium-ciklamátját, a 2011-es 7 hónaphoz és a 2012-es 8 hónaphoz képest.

(90)

Ha nem került volna sor a robbanásra 2011 júliusában, 2011-ben és 2012-ben jóval magasabbak lettek volna a számadatok a termelés, a kapacitáskihasználtság, az értékesítés és a piaci részesedés tekintetében, mivel az uniós gazdasági ágazat el tudta volna látni ügyfeleit 2011 augusztusa és 2012 májusa között saját nátrium-ciklamáttal az importált, továbbfeldolgozott (tisztított) nátrium-ciklamát helyett. Ennek következtében a termelés, az értékesítés és a piaci részesedés növekedése 2011 és 2013 között sokkal kisebb lett volna, a termelési kapacitás pedig a 2013. évi szinten maradt volna az egész figyelembe vett időszak során. 2013 és a vizsgálati időszak között a fent említett mennyiségre vonatkozó tendenciák a termelési kapacitás kivételével teljesen megfordultak. Valójában annak ellenére, hogy az uniós felhasználás 2013 óta növekvő tendenciát mutatott, az uniós gazdasági ágazat a gazdasági hanyatlás állapotába került. Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége továbbra is erősen negatív maradt a teljes figyelembe vett időszakban, ami gátolta a növekedési kilátásait.

(91)

A figyelembe vett időszak alatt a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

6. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(92)

Annak ellenére, hogy 2011. augusztus és 2012. május között nem volt képes saját maga a nátrium-ciklamát előállítására, az uniós gazdasági ágazat úgy döntött, hogy fenntartja az állandó foglalkoztatást ebben az időszakban, mivel bármilyen jellegű csökkentés túlságosan költséges és felesleges lett volna. Bár 2012-ben egy munkavállalót elbocsátottak, a foglalkoztatás szintje nem változott 2011 és 2012 között, mivel az uniós gazdasági ágazat egy új munkavállalót alkalmazott ugyanabban az évben. A foglalkoztatottak száma enyhén nőtt 2013-ben, majd stabil maradt a vizsgálati időszakban.

(93)

Az üzemben bekövetkezett robbanás miatt, az uniós gazdasági ágazat termelékenységét hasonló módon vált érintetté, ahogy azt fent említett más gazdasági mutatók jelzik. 2011-ben és 2012-ben ahogy a gyártás, a termelékenység is rendkívül alacsony volt, majd 2013-ban hirtelen mintegy 80 indexponttal emelkedett. Azóta azonban a megrendelések csökkenése miatt 2014-ben visszaesett 30 indexponttal, majd ezen a szinten maradt a vizsgálati időszakig.

(94)

A dömpingkülönbözet jelentős mértékben meghaladta a minimális szintet. Figyelembe véve a Fang Da-tól származó behozatal volumenét és árait, a dömpingkülönbözetek tényleges nagyságának uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása jelentős volt.

(95)

2004 óta dömpingellenes intézkedések vannak érvényben más kínai és indonéziai exportáló gyártókkal szemben. Ebben az összefüggésben meg kell említeni, hogy a dömpingellenes vámot, amelyet az eredeti vizsgálat során vetettek ki a Fang Da-tól eltérő két kínai exportáló gyártóra, nem találták kielégítőnek ahhoz, hogy ellensúlyozza a dömpinget, amely kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak. Ennek következtében az e két kínai exportáló gyártóra kivetett dömpingellenes vám 2012 májusa óta több mint kétszeresére nőtt, a fenti (2) preambulumbekezdésben foglaltak szerint. A jelenlegi elemzés egyértelművé teszi, hogy a dömping még folyamatban van.

(96)

Az egyedüli uniós gyártó uniós piacon, független vevők részére történt értékesítéseinek átlagos egységárai a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

7. táblázat

Értékesítési árak az Unióban

(97)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési egységára a figyelembe vett időszak alatt 6 %-kal nőtt. Először 2011 és 2012 között 5 indexponttal nőtt, majd a vizsgálati időszakig változatlan maradt.

(98)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos egységenkénti előállítási költsége 2011 és 2012 között 7 indexponttal nőtt, majd 2012-hez képest 2013-ben 10 indexponttal csökkent. 2013 óta a vizsgálati időszakban változatlan maradt. E változásokat főként a nyersanyagárak ingadozása okozta.

(99)

A fentiekkel kapcsolatban meg kell említeni, hogy az uniós gazdasági ágazat a tisztítási költségeket nem tudta pontosan elkülöníteni a teljes termelési költségektől. Ennek eredményeképpen a 2011. és 2012. mutatói – eltérve a 2013, 2014 és a vizsgálati időszak mutatóitól – az uniós gazdasági ágazat által importált nátrium-ciklamát tisztítási költségeit is tükrözik.

(100)

A fentiekre tekintettel a 2011–2012 közötti és az azt követő időszakok tendenciákat óvatosan kell értelmezni, mivel azok alakulása – noha csak kis mértékben – annak a ténynek tudható be, hogy a 2011–2012 közötti időszakra vonatkozó mutatók különböző adatkészleteken alapulnak.

(101)

Mindenesetre meg kell állapítani, hogy a figyelembe vett időszak során az átlagos eladási egységár mindig alacsonyabb volt az uniós gazdasági ágazat átlagos gyártási költségeinél, amelyeket a fenti táblázat tartalmaz.

(102)

Az egyedüli uniós gyártó átlagos munkaerőköltsége a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

8. táblázat

Munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltség

(103)

Az átlagos munkaerőköltség 5 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt. A költségek azonban 2012-ban először 27 %-kal nőttek – főként az elbocsátott alkalmazottnak fizetett ellentételezésnek köszönhetően – majd folyamatosan csökkentek egészen a vizsgálati időszakig, amikor 5 %-kal a 2011. évi szint alá csökkentek.

(104)

Az egyedüli uniós gyártó készletszintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

9. táblázat

Készletek

(105)

A figyelembe vett időszakban a termelés százalékában kifejezett zárókészletek jelentősen ingadoztak. 2011 és 2012 között először növekedtek, majd a következő évben csökkentek, és végül a vizsgálati időszakig jelentősen emelkedtek. A figyelembe vett időszak során az árak összességében 351 indexponttal nőttek. Ez a növekedés részben arra vezethető vissza, hogy az uniós gyártó nem tudta értékesíteni termékeit az alacsony árú behozatallal folytatott verseny miatt, részben pedig arra, hogy 2011-ben a készletszintek szokatlanul alacsonyak voltak a fenti (77) preambulumbekezdésben kifejtett váratlan műszaki eseményt követően.

(106)

Az egyedüli uniós gyártó jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(107)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét a Bizottság a nátrium-ciklamát független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereségében kifejezve állapította meg, a vonatkozó értékesítési forgalom százalékában. A fenti (99) preambulumbekezdésben említettek szerint a termelési költségeket, amelyeket a 2011–2012 közötti időszakra vonatkozó nyereség/veszteség megállapítására alkalmaztak, csak átfogóan lehetne megállapítani, azaz az importált nátrium-ciklamáttal kapcsolatos költségeket is beleértve. Ennek alapján a jövedelmezőségi adatok elemzése azt mutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat jelentős veszteségeket termelt az egész figyelembe vett időszak alatt. Ezek különösen magasak voltak 2011 és 2012 között, de 2013 óta javult a helyzet.

(108)

A nettó pénzforgalom az uniós gazdasági ágazat önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom – a teljes nátrium-ciklamát értékesítésére (15) vonatkozóan megállapított – trendje a 2011. évi pozitívről a 2012 és a vizsgálati időszak között erősen negatívvá vált.

(109)

Jelentős beruházásokra csak 2011–2013 közötti időszakban került sor, és azok kizárólag a 2011-ben bekövetkezett robbanásban érintett termelési eszközök kicseréléséhez kapcsolódtak. A beruházásokat teljes mértékben a biztosítás fedezte.

(110)

A beruházások megtérülése a befektetett eszközök könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyeresége. Jelentősen negatív volt a teljes figyelembe vett időszak során.

(111)

Az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett veszteségek szintje miatt a tőkebevonási képesség súlyosan érintett volt.

(112)

Jóllehet az uniós gazdasági ágazat helyzetére vonatkozó egyes gazdasági mutatók – mint például a termelés, a termelési kapacitás, értékesítések, piaci részesedés és termelékenység – javultak 2011–2012 és 2013 között, e tendenciák csak részben magyarázhatók a kínai exportáló gyártók bizonyos körére 2012 májusában kivetett magasabb dömpingellenes vámok nyomán jelentkező tényleges piaci fejleményekkel.

(113)

Ugyanis, amint azt a fenti (89) preambulumbekezdés is említi, az előrelépéseket jelentős mértékben megmagyarázzák az alábbiak: i. a gyárban 2011 júliusában bekövetkezett robbanás, ii. az a tény, hogy az uniós gazdasági ágazat 2011 augusztusa és 2012 májusa között a robbanás miatt nem volt képes saját nátrium-ciklamátot előállítani, valamint iii. hogy a gyártási folyamat 2013-ban, miután a tönkrement gyártósorokat kicserélték ismét teljes, 12 hónapos időszakot fedett le. Egyértelmű, hogy a szóban forgó mutatók jóval alacsonyabb növekedést mutatnának a 2013-ig tartó időszak esetében, ha a robbanásra nem kerül sor.

(114)

Az említett tendenciák kedvező alakulása egyértelműen megváltozott 2013 óta, hiszen az uniós gazdasági ágazat termelése, értékesítése, termelékenysége, továbbá piaci részesedése jelentősen romlott.

(115)

Ezenkívül, az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete a figyelembe vett időszak teljes időtartama alatt folyamatosan bizonytalan volt. Különösen a jövedelmezőség, pénzforgalom és a beruházások megtérülése mutatott összességében az uniós gazdasági ágazat esetében kiugróan rossz értékeket.

(116)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében.

(117)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően tett észrevételeiben az érintett exportáló gyártó vitatta a (115) preambulumbekezdésben szereplő következtetést, hogy a nyereségesség, a pénzforgalom és a beruházások megtérülése kár bekövetkeztére utal, mivel azok pozitív módon alakultak 2013 és a vizsgálati időszak között.

(118)

A Bizottság megjegyzi, hogy bár a figyelembe vett időszakban a veszteségek, a negatív pénzforgalom és a beruházások megtérülésének szintje valóban némileg javult, még mindig igen negatív volt 2013-ban, 2014-ben és a vizsgálati időszakban. Ezenkívül az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése szerint a kármutatók önmagában egyike sem döntő fontosságú, hanem azokat együtt elemzik. Ezért ezt az állítást el kell utasítani.

(119)

Ezenkívül a Fang Da azzal érvelt, hogy a figyelembe vett időszak nem volt reprezentatív, mivel két jelentős tényező befolyásolta, nevezetesen a 2011-re és 2012-re vonatkozó adatok torzultak és a 2013-től a vizsgálati időszakig tartó fennmaradó időszak túl rövidnek bizonyult.

(120)

Az első tényezőt illetően, a Fang Da azzal érvelt, hogy 2011-re és 2012-re vonatkozó összes adat azonban statisztikailag haszontalan és a kár elemzése során nem lehet figyelembe venni az alábbi okok miatt:

(121)

A fenti i. pontban, a Fang Da nem bizonyította be, hogy a korábbi vizsgálat miért és hogyan torzította az uniós gazdasági ágazat adatait az adott időszakban. Következésképpen ezt az érvet a Bizottságnak figyelmen kívül kellett hagynia a fenti állítások értékelése során.

(122)

A fenti ii. pont tekintetében a Bizottság világosan elismerte, hogy a robbanás befolyásolta az uniós gazdasági ágazat gazdasági mutatóit 2011 és 2012 között (lásd a fenti (78) preambulumbekezdést), ezen elemeket a kármutatók alakulásának elemzése során kellően figyelembe vették. Arra is emlékeztetni kell, hogy a Bizottság a fenti (114) preambulumbekezdésben megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete egyértelműen tovább romlott 2013 óta, vagyis a 2011–2012 közötti időszakot követően. Következésképpen az állítást el kellett utasítani.

(123)

Ami a második tényezőt illeti, a Fang Da azt állította, hogy a figyelembe vett időszak fennmaradó részében, a 2013–2014 és a vizsgálati időszak között nem elegendő ahhoz, hogy a kárra vonatkozóan bármilyen messzemenő következtetést lehessen levonni. Az érintett exportáló gyártó nem támasztotta alá állítását. A vizsgálati időszakra vonatkozóan a kár megállapítására a kármutatóknak a figyelembe vett időszak alatti tendenciáinak elemzése alapján kerül sor. Ezért ezt az állítást is el kell utasítani.

(124)

A fentieken túlmenően a Fang Da azt is állította, hogy a 2013. év nem volt alkalmazható a viszonyítási évként a kárfelmérés szempontjából, mivel 2013. évi adatok kivételesen magasak voltak. Ez állítólag arra vezethető vissza, hogy az uniós gazdasági ágazat ügyfelei, amelyek nem tudtak nátrium-ciklamátot vásárolni a robbanás után, és amint a teljes termelési visszaállították, ismét az uniós gazdasági ágazathoz fordultak, hogy saját készleteiket növeljék.

(125)

Először is, ez az állítás egy egyszerű, alá nem támasztott állításra támaszkodik, mivel a Fang Da semmilyen bizonyítékot nem nyújtott be arra vonatkozólag, hogy a robbanás következtében az uniós gazdasági ágazat jelentős számú ügyfelet veszített, akik úgy határoztak, hogy 2013-ben nagyobb megrendelésekkel térnek vissza. Másodszor, a rendelkezésre álló bizonyítékok nem támasztják alá ezt az állítást. Épp ellenkezőleg, ez azt mutatja, hogy a 2011–2012 közötti időszakban, amikor az uniós gazdasági ágazat nem volt képes maga nátrium-ciklamátot termelni, az uniós gazdasági ágazat megtartotta ügyfeleit és folyamatosan szállított számukra importált nátrium-ciklamátot, amely további feldolgozásra került (lásd a fenti (77) preambulumbekezdést). Ennek megfelelően ezt az érvet el kellett utasítani.

(126)

Az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a Fang Da vállalkozástól származó dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott-e az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikke (7) bekezdésének megfelelően azt is megvizsgálta, hogy más ismert tényezők ezzel egy időben okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy a Fang Da vállalkozástól származó dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen okozott károkat ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsák.

(127)

A vizsgálat szerint erős a korreláció a Fang Da vállalkozás importárai, piaci részesedése és az uniós ágazat helyzete között. Az összefüggést az alábbi táblázat szemlélteti:

11. táblázat

Importárak és piaci részesedés

(128)

A 2011 és 2012 közötti időszakban a Fang Da importárai az Unió viszonylatában 10 %-kal nőttek, ugyanebben az időszakban piaci részesedése 18 %-kal csökkent. 2013-tól kezdődően a vizsgálati időszakig azonban a Fang Da meg tudta kétszerezni piaci részesedését, miközben az árakat jelentős mértékben csökkentette.

(129)

2012 és 2013 között a Fang Da először 5 %-kal csökkentette árait, és igazodott a többi kínai importárhoz. Így ez utóbbiakra is hatással volt, mivel 2012 májusától kezdve jelentős mértékben megemelkedtek a dömpingellenes vámok egy fő kínai exportáló gyártó vonatkozásában. Ezt a változást jelzi a fenti táblázatban a dömpingellenes vámokkal számított kínai importárak alakulása. 2012 és 2013 között az árak ilyen összehangolása azt eredményezte, hogy jelentős mértékben – 37 indexponttal – nőtt a Fang Da piaci részesedése, elsősorban az egyéb kínai behozatal kárára, hiszen ott 31 indexponttal esett a piaci részesedés.

(130)

2013 és 2014 között a Fang Da további 9 indexponttal csökkentette árait, így azok már az egyéb kínai behozatal árszínvonalát sem érték el. Ezáltal még nagyobb mértékben, 42 indexponttal növelni tudta piaci részesedését. Ennek már közvetlenül az uniós gazdasági ágazat látta kárát, mivel ugyanebben az időszakban 53 indexpontos csökkenést szenvedett el a piaci részesedését tekintve.

(131)

Amint arra a (75) preambulumbekezdésben rámutattunk, a Fang Da esetében megállapított alákínálási különbözet mértéke jelentős volt. Tekintettel arra a tényre, hogy egyre nőtt a Fang Da vállalkozástól származó dömpingelt behozatal volumene, mindez olyan árakon, amelyek jelentősen alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak, az uniós gazdasági ágazat nem volt abban a helyzetben, hogy előnyét látta volna a másik kínai exportáló gyártóra 2012-ben kivetett, megemelt összegű dömpingellenes vámoknak, és nem tudta visszaszerezni piaci részesedését.

(132)

A fentiek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a Fang Da vállalkozástól származó dömpingelt behozatal az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése szerinti értelemben számottevő mértékben hozzájárult az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárhoz.

(133)

A Fang Da vállalkozáson kívüli exportáló gyártóktól származó behozatal volumene a következőképpen alakult:

12. táblázat

A behozatal volumene (index)

(134)

Az Indonéziából származó behozatal volumene 2011-ben és 2012-ben alacsony, 2013-ban nagyon alacsony, 2014-ben és a vizsgálati időszakban pedig elhanyagolható mértékű volt. Tehát még ha sokat ingadozott is a figyelembe vett időszakban, az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása 2011 és 2012 között rendkívül korlátozottnak, 2013-tól kezdődően a vizsgálati időszakig pedig jelentéktelennek tekinthető.

(135)

A figyelembe vett időszak során a Fang Da vállalkozástól eltérő kínai gyártóktól származó behozatal volumene 23 %-kal esett vissza. A behozatal először – 2011 és 2012 között – 14 %-kal nőtt, azóta viszont jelentős mértékben csökkent, különösen 2012 és 2013 között, amikor is igen drasztikusan, 41 indexponttal esett.

(136)

Az általános csökkenés ellenére az egyéb kínai behozatal ugyanazon a jelentős, a Fang Da szintjével csaknem egyező szinten maradt. A dömpingellenes vámokkal számolt átlagáraik – még ha némileg magasabbak voltak is, mint a Fang Da árai – még így is jóval alatta maradtak az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak. Mindezek alapján megállapítható, hogy a figyelembe vett időszakban a Fang Da vállalkozáson kívüli kínai gyártóktól származó, alacsony árú behozatal hozzájárult ahhoz, hogy az uniós gazdasági ágazatot kár érte.

(137)

Amint azt a fenti 5.1. pontban kifejtettük, az uniós gazdasági ágazat helyzetének 2013 óta bekövetkezett, további romlása elsősorban a Fang Da vállalkozástól származó dömpingelt és alacsony árú behozatal egyre növekvő volumenének tudható be. Következésképpen a Fang Da vállalkozáson kívüli egyéb gyártóktól származó behozatal – még ha hozzá is járult a károkhoz – nem fejtett ki olyan hatást, hogy megszűnt volna a Fang Da vállalkozástól származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár között fennálló okozati összefüggés.

(138)

Amint azt a (77) és (83) preambulumbekezdésben kifejtettük, az uniós gazdasági ágazat egyik gyárában 2011 júliusában robbanás történt, melynek következtében nem álltak rendelkezésre a vegyi reakcióhoz szükséges anyagok, és így az ágazat 2011 augusztusa és 2012 májusa között nem volt képes saját nátrium-ciklamátot előállítani és értékesíteni.

(139)

Az uniós gazdasági ágazat gazdasági mutatóira 2011 augusztusa és 2012 májusa között kedvezőtlen hatást gyakorolt, hogy nem tudta saját maga előállítani a számára szükséges nátrium-ciklamátot. Ha nem történt volna baleset, a termelés, a kapacitáskihasználás, az értékesítés, a piaci részesedés és a termelékenység mértéke ebben az időszakban kedvezőbben alakult volna, mivel az uniós gazdasági ágazat el tudta volna látni saját vevőit az általa előállított nátrium-ciklamáttal, nem szorult volna ebből behozatalra, és nem kellett volna az importált mennyiséget 2011 augusztusa és 2012 májusa között finomítania és újraértékesítenie.

(140)

Jóllehet az uniós gazdasági ágazat fent említett gazdasági mutatóira hatást gyakorolt az a tény, hogy 2011 augusztusa és 2012 májusa között az ágazat nem volt képes a saját szükségleteinek megfelelő mennyiségű nátrium-ciklamát előállítására, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a gyárban bekövetkezett robbanás nem járult hozzá jelentős mértékben az uniós gazdasági ágazat által 2013-tól kezdődően a vizsgálati időszakig elszenvedett károkhoz.

(141)

Ami azt illeti, az uniós gazdasági ágazat már 2012 májusától teljes kapacitással képes volt a saját szükségleteit kielégítő mennyiségű nátrium-ciklamát előállítására, és azóta a robbanás nem gyakorolt hatást az uniós ágazat gazdasági tevékenységére. 2013 és a vizsgálati időszak között a Fang Da vállalkozástól származó dömpingelt behozatal volt ténylegesen az, ami az uniós ágazat gazdasági helyzetére káros hatással kezdett lenni. Fontos megjegyezni, hogy a kedvezőtlen hatás hónapokkal a megsemmisült gyártósorok helyreállítása után vette kezdetét, amikor már teljesen helyreállt az uniós gazdasági ágazatban a nátrium-ciklamát-előállítás. Számításához 12-havi ciklus szolgált alapul (2013-ban, 2014-ben és a vizsgálati időszakban).

(142)

Mindezek figyelembevételével a Bizottságnak az a véleménye, hogy a műszaki baleset, amely 2011 augusztusa és 2012 májusa között kihatott az uniós gazdasági ágazat üzleti tevékenységére, nem szüntette meg a Fang Da vállalkozástól származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett, a 2013 és a vizsgálati időszak közötti behozatalból eredő kár között fennálló okozati összefüggést.

(143)

Az uniós gyártók exportvolumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

13. táblázat

Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye

(144)

Az exportértékesítések a figyelembe vett időszakban jelentős hányadát tették ki az unió gazdasági ágazata összes exportértékesítésének: volumenük kb. 30 % és kb. 50 % között mozgott. A 2011–2012-ben tapasztalt alacsony értékesítési volument annak fényében kell értelmezni, hogy az uniós gazdasági ágazat 2011 augusztusa és 2012 májusa között nem volt képes a saját szükségleteinek megfelelő mennyiségű nátrium-ciklamát előállítására és értékesítésére. A következő időszakban, miután ismét beindult a nátrium-ciklamát-gyártás, az exportértékesítés először 14 indexponttal nőtt (2013 és 2014), majd a vizsgálati időszakban 32 indexponttal csökkent.

(145)

Az átlagos exportár növekedett a figyelembe vett időszakban, a vizsgálati időszakban pedig 8 %-kal magasabb volt a 2011-es exportáraknál. Az exportárak még ha szisztematikusan az uniós ágazat átlagos termelési egységköltsége alatt maradtak is, meghaladták az uniós ágazatnak az uniós piacokon érvényes átlagos értékesítési árait, és így jóval alacsonyabb szintű veszteséget generáltak az uniós piacon való értékesítéshez képest.

(146)

Függetlenül attól, hogy az exportértékesítésekből némi veszteség származott, a Bizottság úgy értékelte, hogy az exporttevékenység nem járult hozzá jelentős mértékben az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett károkhoz. Ez a következő okokra vezethető vissza: Először is az exportértékesítések volumene sokkal kisebb mértékben csökkent mind abszolút, mind relatív értelemben, mint az uniós piaci értékesítéseké 2013 és a vizsgálati időszak között. Ez utóbbi értékesítésekre az említett időszakban különösen nagy hatást gyakorolt a Fang Da vállalkozástól származó alacsony árú és dömpingelt behozatal nagy volumene. Másodsorban az exportértékesítések – magasabb árukból és azáltal alacsonyabb veszteségi különbözetükből adódóan – lehetővé tették az uniós gazdasági ágazat számára a hasonló termékek értékesítéséből keletkező általános veszteségek csökkentését.

(147)

Következésképpen a Bizottság nézete szerint az exportértékesítések alakulása nem szüntette meg a Fang Da vállalkozástól származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár között fennálló okozati összefüggést.

(148)

A kár nem tudható be a fogyasztási szokásokban beállt változásoknak, mivel a kereslet kismértékben nőtt 2011 és a vizsgálati időszak között. 2013 és a vizsgálati időszak között, amikor különösen markánsan jelentkezett a Fang Da vállalkozástól származó dömpingelt behozatal káros hatása, a fogyasztás 8 %-kal még nőtt is. Ez a tény is a fenti következtetést támasztja alá.

(149)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazatot a vizsgálati időszak alatt egyértelműen jelentős kár érte. Az uniós gazdasági ágazat a teljes kérdéses időszakban veszteséget termelt. Ezen túlmenően 2013 óta, miután helyreállt a termelés a műszaki baleset által érintett gyártósorokon, a mennyiségi kármutatók, így a termelés, az értékesítés és a piaci részesedés a hanyatlás egyértelmű jelét mutatják.

(150)

Ugyanebben az időszakban a Fang Da jelentősen növelte az alacsony árú, dömpingelt behozatalt. Először ezzel kiszorította az egyéb kínai importot, majd átvette az uniós gazdasági ágazat piaci részesedését. Okozati összefüggés van tehát a Fang Da vállalkozástól származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár között.

(151)

A Bizottság megkülönböztette és szétválasztotta az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló összes ismert tényező hatásait a dömpingelt behozatal káros hatásaitól. Egyes egyéb tényezőknek, mint például az uniós gazdasági ágazat exportteljesítményének, illetve a gyárak egyikében bekövetkezett műszaki balesetnek szerepük volt a kárban. Ezek a hatások azonban, még ha összeadódnak is, elenyészőnek tekinthetők a dömpingelt behozatal hatásához képest. Volumenét és árszínvonalát tekintve az egyéb kínai exportáló gyártóktól származó behozatal viszont a tények szerint jelentősen hozzájárult az említett kárhoz.

(152)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt a Fang da vállalkozástól származó dömpingelt behozatal okozta, és az egyéb tényezők nem szüntették meg a Fang Da vállalkozástól származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár között fennálló okozati összefüggést. A kár elsősorban a termelési és az értékesítési volumen, valamint a piaci részesedés – különösen 2013 óta tapasztalható – kieséseiből fakad, de pénzügyi veszteségek, illetve az összes többi pénzügyi mutató (pl. a pénzforgalom és a beruházások megtérülése) terén tanúsított gyenge teljesítmény éppúgy szerepet játszik benne.

(153)

A nyilvánosságra hozatalt követően a Fang Da vállalkozás azt a megjegyzést fűzte a Bizottság okozati összefüggéseket feltáró elemzéséhez, hogy az elégtelen, hiányos, és puszta feltételezésekre, nem pedig tényekre épül. A Fang Da vállalkozás ebben a vonatkozásban kifejezetten azzal érvelt, hogy a rajta kívüli kínai gyártók alacsony árú behozatalai, valamint az uniós ágazatnak a gyárrobbanás következtében önmagára mért csapása több mint elég alapot adott ahhoz, hogy megszűnjön az okozati összefüggés a Fang Da vállalkozástól származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár között.

(154)

Ezt az érvelést azonban nem támasztotta alá olyan bizonyíték, mely szerint a Bizottság ne különböztette volna meg és választotta volna szét kellőképpen az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló összes ismert tényező hatásait a dömpingelt behozatal káros hatásaitól. Épp ellenkezőleg: a Bizottság kellő körültekintéssel megvizsgálta a Fang Da vállalkozáson kívüli egyéb exportáló gyártóktól származó behozatal hatásait, ahogyan arra az 5.2.1. pontban kitértünk. Ezen túlmenően a nyilvánosságra hozatalt követően benyújtott, új kínai kiviteli adatok helyett a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban szereplő adatok használatával már foglalkozott a (63) és a (70) preambulumbekezdés. A 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis adatai nem támasztják alá a Fang Da azon állítását, hogy az Unióba irányuló saját exportjának növekedését több mint ellensúlyozta más kínai exportőrök értékesítéseinek csökkenése. Ennek megfelelően a Fang Da vállalkozáson kívüli egyéb exportáló gyártóktól származó behozatal hatásaira vonatkozó fenti állítás nem állja meg a helyét.

(155)

A Bizottság annak rendje és módja szerint elemezte az uniós gazdasági ágazat egyik gyárában bekövetkezett robbanás hatásait is (az 5.2.2. pontban), és arra a megállapításra jutott, hogy bár az esemény 2011-ben és 2012-ben kihatott az uniós gazdasági ágazatra, nem szüntette meg a Fang Da vállalkozástól származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár között fennálló okozati összefüggést. Ennek megfelelően ezt az érvet szintén el kell utasítani.

(156)

A Fang Da állításai között az is szerepelt, hogy a nátrium-ciklamát uniós piacán bekövetkezett negatív fejleményeknek a valódi és egyetlen oka az egyéb édesítőszerek, így például az aceszulfám-kálium és az aszpartám piacra gyakorolt hatása volt, és jelentős mértékben hozzájárult az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett károkhoz. Ezt a tényezőt pedig az elemzésben figyelembe kellett volna vennie a Bizottságnak. Ezeket az állításokat kizárólag azzal támasztotta alá a Fang Da, hogy az aceszulfám-kálium és az aszpartám behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás során megfogalmazott bizottsági következtetésekre (16) hivatkozott.

(157)

Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a nátrium-ciklamátot előállító uniós gyártó sem aceszulfám-káliumot, sem aszpartámot nem állít elő, így a szóban forgó uniós gyártó nem képviselte az egyéb édesítőszerekkel kapcsolatos két dömpingellenes eljárásban meghatározott uniós gazdasági ágazatot. Ebből következően az aceszulfám-kálium és az aszpartám dömpingelt behozatalának az aceszulfám-kálium és az aszpartám uniós gyártóinak helyzetére gyakorolt hatásával kapcsolatos megállapításoknak nincs semmi jelentőségük az ebben az eljárásban érintett uniós gazdasági ágazat helyzete szempontjából. Ha hihetnénk annak a megalapozatlan állításnak, mely szerint a nátrium-ciklamáttal szemben az aceszulfám-kálium a piaci versenyben preferált termék, és rendkívül jelentős szerepe van abban, hogy az uniós gazdasági ágazatot kár érte, akkor normál körülmények között ennek abban kellene megnyilvánulnia, hogy zsugorodik a nátrium-ciklamát uniós felhasználása. Ahogy a (65) és (66) preambulumbekezdésben kifejtettük, a figyelembe vett időszakban a nátrium-ciklamát uniós felhasználása többé-kevésbé ugyanazt a szintet érte el, mint 2011-ben. Nem ez lenne a helyzet, ha – ahogyan azt a Fang Da állítja – az aceszulfám-kálium a nátrium-ciklamát helyébe lépett volna a piacon preferált termékként. A (148) preambulumbekezdésben ismertetett bizottsági megállapításokat érdemben megcáfoló, megalapozott bizonyítékok hiányában tehát a Fang Da állítását el kell utasítani.

(158)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy annak ellenére, hogy megállapításra került a kárt okozó dömping, jelen esetben az intézkedések elfogadása biztosan nem sértené-e az uniós érdeket. Az uniós érdek meghatározása az összes, különböző érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(159)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat a Fang Da-tól származó dömpingelt behozatal következtében jelentős kárt szenvedett. Az uniós gazdasági ágazat nem tudta teljes mértékben kihasználni az Indonéziával és az egyéb kínai exportőrökkel szemben bevezetett dömpingellenes vámokból, beleértve a dömpingellenes vámok 2012. évi növeléséből eredő előnyöket. A Fang Da agresszív árképzési magatartása és ebből eredően piaci részesedésének 2013-tól kezdődő növekedése az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének és piaci részesedésének jelentős visszaesésével járt annak ellenére, hogy dömpingellenes intézkedések voltak érvényben a Kínai Népköztársaságból és Indonéziából származó behozatal tekintetében.

(160)

A Fang Da-tól származó dömpingelt behozatallal szembeni intézkedések bevezetése várhatóan lehetővé teszi az uniós gazdasági ágazat számára, hogy tisztességes piaci feltételek mellett tudjon versenyezni a behozatallal. Az intézkedések révén az ágazat mentesülne a jelenleg fennálló súlyos árnyomás alól, amely a Fang Da által az uniós piacra szállított jelentős behozatali mennyiségek következménye. Az uniós gazdasági ágazat csak az említett körülmények között lenne képes emelni árait, növelni termelését és értékesítési volumenét.

(161)

Intézkedések hiányában a Fang Da-tól származó jelentős mennyiségű dömpingelt behozatalból eredő árnyomás várhatóan folytatódna, ami az uniós gazdasági ágazat már amúgy is ingatag helyzetének további romlásához vezetne. Ez pedig végeredményben ahhoz vezetne, hogy az uniós gazdasági ágazat teljesen felhagy a nátrium-ciklamát gyártásával, aminek következtében egyfelől álláshelyek szűnnének meg, másfelől pedig alternatív beszerzési források tűnnének el az Unióban.

(162)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a Fang Da-tól származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes vámok bevezetése az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(163)

A Bizottság két független importőrtől kapott kitöltött kérdőívet, mely importőrök a Fang Da-tól származó teljes behozatalnak csak kis hányadát képviselik a vizsgálati időszak tekintetében. Ezen importőrök egyike ugyanakkor felhasználó is, amely a behozott nátrium-ciklamát bizonyos mennyiségét saját édesítőszer-keverék gyártására használja fel, amelyet élelmiszer- és italgyártó vállalatoknak továbbértékesít.

(164)

Ami a Fang Da-tól importált nátrium-ciklamát továbbértékesítését illeti, a Bizottság megállapította, hogy a két független importőr által alkalmazott haszonkulcsok alacsonyak. Ezért várható, hogy az intézkedések bevezetése következtében ez a tevékenység már nem lesz nyereséges, és az importőrök valószínűleg más szállítót választanak, vagy akár felhagynak kapcsolódó tevékenységeikkel. A Bizottság ugyanakkor megállapította azt is, hogy a nátrium-ciklamát mindkét vállalat esetében a teljes forgalomnak csak rendkívül kis hányadát tette ki. Következésképpen az intézkedések bevezetése összességében nem gyakorol jelentős hatást az említett vállalatok tevékenységére. Az együttműködő vállalatok egyike a keverékgyártási tevékenysége során szintén jelentős haszonkulcsot ért el, ami enyhíthette a dömpingellenes vámok hatását.

(165)

A fent említett importőr kivételével, aki a nátrium-ciklamát felhasználója is, a Bizottság felhasználóktól nem kapott kitöltött kérdőívet.

(166)

Az érintett termék / hasonló termék legfőbb uniós végfelhasználója az élelmiszer- ital- és gyógyszergyártó ágazat. A nátrium-ciklamát Fang Da-n kívüli egyéb gyártók általi behozatalára vonatkozó korábbi vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy a nátrium-ciklamát rendkívül alacsony hányadát képviselte a termelési költségeiknek. Ezért a dömpingellenes vámok kivetésének hatása nem minősült jelentősnek. Nincsenek arra utaló jelek, hogy a Fang Da-tól importált nátrium-ciklamát egy jelentős mennyiségének végfelhasználása eltérne a más exportáló gyártóktól importált nátrium-ciklamátétól. Mivel a vizsgálatban az élelmiszer-, ital- és gyógyszergyártó ágazat nem képviseltette magát, ésszerű az a következtetés, hogy a Fang Da-tól származó behozatalra megállapított intézkedések rájuk gyakorolt hatása nem lenne jelentős.

(167)

A fenti megjegyzés alapján, miszerint intézkedések hiányában az uniós gazdasági ágazat kénytelen lenne felhagyni a nátrium-ciklamát előállításával, továbbá tekintettel arra, hogy globális szinten mindössze néhány gyártó foglalkozik a nátrium-ciklamát előállításával, még az is lehetséges, hogy az intézkedésekből előnyük származik a felhasználóknak, hiszen azok jóvoltából megmaradna a nátrium-ciklamát Unión belüli előállítása, és lehetőségük lenne arra, hogy a nátrium-ciklamátot különböző, egymással versenyben álló gyártóktól szerezzék be.

(168)

A nyilvánosságra hozatalt követően a Fang Da azzal érvelt, hogy a javasolt végleges dömpingellenes intézkedések bevezetése az egyetlen uniós gyártót erőfölényes helyzetbe hozná, aminek az előnyeit ez a gyártó teljes mértékben kihasználhatná.

(169)

Ezzel összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy az uniós érdek vizsgálata során nem érkezett versennyel kapcsolatos észrevétel a releváns érdekelt felektől az alaprendelet 21. cikkének megfelelően. Mindenekelőtt egyetlen uniós felhasználótól sem érkezett észrevétel ezzel összefüggésben.

(170)

Továbbá, a Fang Da-n kívüli kínai exportőröktől származó behozatallal szembeni hatályos dömpingellenes intézkedések ellenére a tőlük származó behozatal továbbra is jelentős mennyiségű volt, és piaci részesedésük változatlanul lényegesen meghaladta az uniós gazdasági ágazat piaci részesedését. Ennek megfelelően nem valószínű, hogy az uniós gazdasági ágazat képes lenne erőfölényes helyzetbe kerülni vagy kihasználni egy ilyen helyzet előnyeit az uniós piacon. Ezért a Fang Da fent ismertetett állításait elutasították.

(171)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt a Fang Da-tól származó érintett termék behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése ne szolgálná az Unió érdekét.

(172)

A Bizottság dömpinggel, kárral, okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetései alapján végleges intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(173)

Az intézkedések szintjének megállapításához a Bizottság először az uniós gazdasági ágazatot ért kár megszüntetéséhez szükséges vám összegét állapította meg.

(174)

A kár abban az esetben szűnne meg, ha az uniós gazdasági ágazat fedezni tudná termelési költségeit, és a hasonló termék uniós piacon történő értékesítése révén olyan adózás előtti nyereségre tudna szert tenni, amelyet egy ilyen típusú iparág az ágazatban szokásos versenyfeltételek mellett, vagyis dömpingelt behozatal nélkül ésszerűen elérhet.

(175)

A figyelembe vett időszakban nem volt egyetlen olyan év sem, amikor ilyen feltételek álltak fenn. Ugyanez mondható el a figyelembe vett időszakot megelőző időszakról is, mivel az uniós gazdasági ágazatot közel egy évtizeden keresztül kétszámjegyű veszteség érte.

(176)

Az uniós gyártó 10 %-os célprofitra tett javaslatot. A (175) preambulumbekezdésben említett megállapításokra tekintettel, továbbá mivel az uniós gyártó nem tudta igazolni, hogy ez a mérték szokásos piaci versenyfeltételek mellett a nátrium-ciklamát tekintetében elérhető, amely esetében érett piacról van szó, ez a mérték nem volt elfogadható célprofitként.

(177)

A Bizottság ezért olyan célprofitot vett figyelembe, amelyet az ágazat ilyen típusú iparágát érintő más vizsgálatokban alkalmazott. Egy másik édesítőszerre, az aszpartámra vonatkozó közelmúltbeli dömpingellenes vizsgálat során a Bizottság az ideiglenes szakaszban megállapította (17), hogy az 5–10 % közötti (titoktartási okokból tartományként megadott) célprofit megfelel a szokásos piaci viszonyok és tényleges verseny mellett az uniós gazdasági ágazat által elérhető mértéknek. A Bizottság ezért megállapítja, hogy e célprofit alkalmazása a jelen vizsgálatban is ésszerű.

(178)

Mindezek alapján a Bizottság a célul kitűzött haszonkulcs és az uniós gyártó vizsgálati időszak alatti termelési költségének összeadásával meghatározta a hasonló termék uniós gazdasági ágazatnak kárt nem okozó árát.

(179)

A Bizottság ezt követően az érintett exportáló gyártóknak az áralákínálás kiszámításához megállapított, a behozatali költségek és a vámok tekintetében megfelelően kiigazított, súlyozott átlagos importára, valamint az uniós gyártó által az uniós piacon a vizsgálati időszakban értékesített hasonló termék kárt nem okozó, súlyozott átlagára összehasonlításának alapján meghatározta a kár csökkentéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges szintet. Az ebből az összehasonlításból származó különbözetet a súlyozott átlagos CIF-importérték százalékában fejezték ki. Ennek megfelelően 61,6 %-os kárkülönbözet került megállapításra az exportáló gyártók tekintetében.

(180)

A nyilvánosságra hozatalt követően az exportáló gyártó azt állította, hogy a kár megszüntetéséhez szükséges mérték kiszámítása során használt célprofitot nem hozták nyilvánosságra. A Bizottság azonban a nyilvánosságra hozatal során egyértelmű magyarázatot adott arra, hogy a (177) preambulumbekezdés szerinti célprofit az adatok bizalmas kezelése miatt csak tartományként volt megadható és hivatkozott arra a jogalkotási aktusra, amely ezt részletesen ismerteti. A célprofitot érdemi tartományként adták meg a nyilvánosságra hozatal során, mivel a pontos célprofit feltüntetése az aszpartám egyetlen uniós gyártója szempontjából bizalmas információk feltárását jelentette volna. Ezért a Fang Da állítását elutasították.

(181)

A nyilvánosságra hozatalt követően a Fang Da azt állította, hogy mivel az uniós gazdasági ágazatot közel egy évtizeden keresztül kétszámjegyű veszteség érte, a célprofit vagy az uniós gyártó által várhatóan elérhető maximális profit az állítólag dömpingelt behozatal hiányában –10 %. Meg kell jegyezni, hogy a –10 % nem profit, hanem veszteség, tehát nem lenne logikus és ellentétben állna a gazdasági szemléletmóddal a veszteségadatot használni célprofitként, mivel ez nem szüntetné meg a kárt. Továbbá az a tény, hogy az uniós gazdasági ágazatot a Fang Da-n kívüli egyéb importőröktől származó, hosszabb időszakon át tartó dömpingelt import miatt veszteség érte, indokolja egy ebben az ágazatban a közelmúltban meghatározott haszonkulcs alkalmazását, a (177) preambulumbekezdésben ismertetetteknek megfelelően. A Bizottság a (174)–(177) preambulumbekezdésben már magyarázatot adott arra, hogy a jelenlegi vizsgálatban miért használt olyan célprofitot, amely alacsonyabb az uniós gyártó által javasoltnál és a nátrium-ciklamát egyéb exportáló gyártóit érintő dömpingellenes eljárás során használt célprofitnál is. A fentiek alapján megállapítható, hogy nincs arra bizonyíték, hogy a Bizottság által választott célprofit nem ésszerű, ezért a Fang Da állítását elutasították.

(182)

A Fang Da által előállított és exportált nátrium-ciklamát behozatalára dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésében foglalt alacsonyabb vám szabályának megfelelően. A Bizottság elvégezte a kárkülönbözetek és a dömpingkülönbözetek összehasonlítását. A vámok összegét a dömping- és a kárkülönbözetek közül az alacsonyabb szintjén kell rögzíteni.

(183)

Ami az intézkedés formáját illeti, a Bizottság úgy vélte, hogy indokolt, ha a dömpingellenes vám ugyanolyan formában kerül kivetésre, mint a kínai népköztársaságbeli és indonéziai exportáló gyártóktól származó behozatalra vonatkozó (EU) 2016/1160 (18) bizottsági végrehajtási rendelet által kivetett vámok. Az intézkedések hatékonyságának biztosítása és az ármanipuláció visszaszorítása érdekében a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a vámot kilogrammonként meghatározott összeg formájában vesse ki.

(184)

A fentiek alapján a kárkülönbözeten alapuló dömpingellenes vámtételek vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(185)

Az ebben a rendeletben meghatározott, egyes vállalatokra alkalmazandó egyedi dömpingellenes vámtételt e vizsgálat eredményei alapján állapították meg. Ezért a jelenlegi vizsgálat során e vállalat tekintetében megállapított helyzetet tükrözte. E vámtétel kizárólag az érintett országból származó és a megjelölt jogalany által előállított érintett termék behozatalára vonatkozik. Az e rendelet rendelkező részében külön nem említett vállalatok – köztük a konkrétan említett vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott érintett termék behozatalára továbbra is a bizottsági végrehajtási rendelet (EU) 2016/1160 1. cikkében felsorolt vámtételek alkalmazandók.

(186)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1225/2009/EK rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,