29.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 170/19

(1)

Az alaprendelet 5. cikke szerinti dömpingellenes vizsgálat (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat) nyomán a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) származó egyes molibdénhuzalok behozatalára a 511/2010/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (2) (a továbbiakban: az eredeti intézkedések).

(2)

Az eredeti intézkedések 64,3 %-os értékvámtétel formáját öltötték.

(3)

Az eredeti intézkedéseket két kijátszásellenes vizsgálat nyomán 2012-ben és 2013-ban kiterjesztették: első alkalommal a Malajziában feladott molibdénhuzal-behozatalra (3), második alkalommal pedig a Kínából származó, legalább 97 tömegszázalék molibdént tartalmazó és 1,35 mm-t meghaladó, de legfeljebb 4,0 mm-es maximális keresztmetszetű molibdénhuzal behozatalára (4). Az intézkedéseket egy harmadik kijátszásellenes vizsgálatot követően 2015. október 30-án kiterjesztették a legalább 97 tömegszázalék molibdént tartalmazó, 4,0 mm-t meghaladó, de legfeljebb 11,0 mm legnagyobb átmérővel rendelkező molibdénhuzalokra (5).

(4)

A hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (6) közzétételét követően az említett intézkedésekkel kapcsolatban hatályvesztési felülvizsgálat megindítása iránti kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

(5)

A kérelmet a legjelentősebb uniós molibdénhuzal-gyártó, a teljes uniós gyártás 90 %-át képviselő Plansee SE (a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be.

(6)

A kérelem azon az indokoláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping megismétlődéséhez, valamint az uniós gazdasági ágazatot érő kár megismétlődéséhez vezetne.

(7)

A Bizottság 2015. június 12-én az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított annak megállapítására, hogy az intézkedések hatályvesztése nyomán valószínűsíthető-e a dömping és a károkozás folytatódása vagy megismétlődése. A Bizottság értesítést (7) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(8)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság ezenfelül külön értesítette a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a kérelmezőt, a többi ismert uniós gyártót, az exportáló gyártókat, az ismert és érintett uniós importőröket és felhasználókat, valamint a kínai hatóságokat, és felkérte őket a részvételre.

(9)

Minden érdekelt fél lehetőséget kapott arra, hogy a felülvizsgálat megindításával kapcsolatban észrevételeket nyújtson be, illetve kérje a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatását.

(10)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikke alapján mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(11)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az összes független importőrt, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat.

(12)

Egyetlen importőr sem jelentkezett, hogy benyújtsa az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(13)

Tekintettel a Kínában működő exportáló gyártók nyilvánvalóan nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság mintavételt irányozott elő.

(14)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. A Bizottság ezenkívül felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió melletti képviseletét, hogy amennyiben még vannak olyan további exportáló gyártók, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, nevezze meg azokat és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(15)

A kínai vállalatok közül mindössze egy nyújtott be kitöltött mintavételi űrlapot, mégpedig 2015. június 29-én. A szóban forgó vállalat által szolgáltatott információk mindazonáltal azt mutatták, hogy a (23) preambulumbekezdésben meghatározott érintett terméket nem, csak más, 4,0 mm-t meghaladó átmérővel rendelkező molibdénhuzal-típusokat exportáltak az Unióba. A vállalatot ezt követően 2015. augusztus 25-én felkérték, hogy a hatályvesztési felülvizsgálattal összefüggésben tegye meg észrevételeit, illetve szolgáltasson információt. A vállalat azonban az említett felkérésre egyáltalán nem reagált. A kérdéses vállalat ráadásul a vizsgálat adott szakaszában érintett félként az (EU) 2015/1952 rendelet elfogadásához vezető kijátszásellenes vizsgálatban is érdekelt volt. Mindezen szempontok alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az említett vállalat nem vehető fel a mintába.

(16)

Mivel további kínai exportáló gyártók nem jelentkeztek, a mintavétel szükségtelennek bizonyult.

(17)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és az abból eredő kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket.

(18)

A Bizottság kérdőíveket küldött a két ismert uniós gyártónak. Az egyik, az uniós gazdasági ágazat összértékesítésének mintegy 90 %-át képviselő uniós gyártó (Plansee SE) benyújtotta a kérdőívre adott válaszait. A másik uniós gyártó 2015. május 11-én kijelentette, hogy semleges kíván maradni a vizsgálatban, és nem nyújtotta be a 2015. június 12-én kapott kérdőívre a válaszait.

(19)

A kínai exportáló gyártóknak abból adódóan, hogy egyetlen vállalat sem jelentkezett a Bizottságnál (lásd a (13)–(16) preambulumbekezdést), nem küldtek kérdőíveket.

(20)

A Bizottság kérdőíveket küldött az eljárás megindítását követően jelentkezett kilenc felhasználónak, és a felülvizsgálat tárgyát képező termék felhasználóitól öt kitöltött kérdőívet kapott.

(21)

Az alaprendelet 16. cikke alapján egy ellenőrző látogatásra került sor: az uniós gyártó Plansee SE ausztriai telephelyén.

(22)

A dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2014. április 1. és 2015. március 31. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének értékelése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2012. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(23)

Az érintett termék a legalább 99,95 tömegszázalék molibdént tartalmazó, 1,35 mm-t meghaladó, de legfeljebb 4,0 mm legnagyobb átmérővel rendelkező, Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 8102 96 00 KN-kód alá tartozó molibdénhuzal.

(24)

A vizsgálat kimutatta, hogy az alábbi termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(25)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek minősülnek.

(26)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy jelenleg történik-e dömpingelt behozatal, és valószínűsíthető-e, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezet.

(27)

A jelenlegi vizsgálatban – ahogy az a (16) preambulumbekezdésben is szerepel – egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt, és ezért az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket kellett felhasználni.

(28)

Ezzel összefüggésben a kínai hatóságokat a Bizottság megfelelően tájékoztatta arról, hogy mivel egyetlen kínai exportáló gyártó sem működik együtt, a Bizottságnak módjában áll, hogy a Kínára vonatkozó ténymegállapításokhoz az alaprendelet 18. cikkét alkalmazza. Ezzel kapcsolatban észrevétel nem érkezett.

(29)

Ennek alapján az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével összefüggésben tett alábbi ténymegállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények szolgáltak. Ehhez a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelmet, az Eurostat statisztikáit, a tagállamok által az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése alapján gyűjtött adatokat (a továbbiakban: a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis), valamint az ugyanezen érintett termék kapcsán folytatott korábbi eljárások (lásd a (3) preambulumbekezdést) keretében gyűjtött adatokat használták fel. A kínai kiviteli statisztikai adatbázist is elemezték, de az elemzés rámutatott, hogy az adatbázisnak az érintett termék esetében alkalmazott besorolási rendszere nem elég pontos ahhoz, hogy használható információkat lehessen kinyerni. Ezt az információforrást tehát nem lehetett felhasználni.

(30)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően a rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban érvényes ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell meghatározni. Ennek megfelelően ki kellett választani egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országot (a továbbiakban: analóg ország).

(31)

Az eredeti vizsgálatban az Amerikai Egyesült Államokat választották analóg országnak. A jelenlegi vizsgálati eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság Indiát javasolta analóg országnak, mivel az amerikai egyesült államokbeli gyártó az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka óta felhagyott a molibdénhuzal gyártásával. A Bizottság felkérte a feleket, hogy ismertessék az analóg ország kiválasztásával kapcsolatos észrevételeiket, azonban e felkérésre egyik fél sem tett észrevételt.

(32)

A Bizottság más lehetséges analóg országok molibdénhuzal-gyártóiról is tájékozódott, és felvette a kapcsolatot Indiával, Japánnal, Mexikóval, Ukrajnával és az Amerikai Egyesült Államokkal, hogy felkérje a molibdénhuzalok ezen országokban működő ismert gyártóit a szükséges információk benyújtására.

(33)

A szóban forgó országok megkeresett vállalatai közül egyik sem egyezett bele, hogy együttműködjön a vizsgálattal. Ehhez járul még az is, hogy semmi nem utalt arra, hogy lenne olyan további ország, ahol foglalkoznának molibdénhuzal-gyártással. Ebből adódóan a Bizottság számára egyetlen lehetséges opció maradt, mégpedig, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban az uniós piac alapján határozza meg a rendes értéket.

(34)

A Kínában működő exportáló gyártókra alkalmazandó rendes érték meghatározásának alapjául a hasonló termék uniós piaci termelésére és értékesítésére vonatkozó, a két uniós gyártótól kapott információk szolgáltak.

(35)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság először azt vizsgálta meg, hogy a hasonló termék uniós piaci értékesítésének összmennyisége az uniós gazdasági ágazat esetében reprezentatív volt-e a felülvizsgálati időszak alatt. A szóban forgó értékesítést akkor tekintették reprezentatívnak, ha a független vevők részére történt értékesítés összmennyisége elérte az érintett termék Kínából az Unióba irányuló exportértékesítési összmennyiségének 5 vagy ennél nagyobb százalékát a felülvizsgálati időszak alatt. Ennek alapján az uniós gazdasági ágazat uniós piaci hasonlótermék-értékesítése reprezentatív volt.

(36)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat súlyozott átlagos értékesítési ára nyereséges volt a felülvizsgálati időszak alatt, és így az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint az értékesítés szokásos kereskedelmi forgalom keretében megvalósult értékesítésnek tekinthető.

(37)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítései nyereségesek voltak a felülvizsgálati időszak alatt és reprezentatív mennyiséget képviseltek. A rendes érték alapjául így tehát a hasonló terméknek az uniós gazdasági ágazat által a független vevőknek, az Unióban felszámított értékesítési ára szolgált.

(38)

Mivel a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, az exportárat az alaprendelet 18. cikkével összhangban – ahogy az a (27) preambulumbekezdésben is szerepel – a rendelkezésre álló tények alapján állapították meg, vagyis a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis alapján, amelynek adatait a kérelem és az Eurostat statisztikáival egybevetve ellenőrizték.

(39)

A Bizottság a rendes értéket és az exportárat gyártelepi alapon hasonlította össze. Mivel a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, a Kínából exportált terméktípusokat nem lehetett meghatározni. A terméktípusonkénti összehasonlítást ennek következtében nem volt mód elvégezni. Ahol a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében indokolt volt, az exportárat és a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazították az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. Az eredeti vizsgálat során beszerzett információk alapján a (belföldi és tengeri) fuvarozás költségei, a biztosítási költségek, valamint a vámkezelési díjak tekintetében került sor kiigazításra.

(40)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a rendes érték súlyozott átlagát összehasonlította a fentiek szerint megállapított exportár súlyozott átlagával.

(41)

Ennek alapján a dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított költség, biztosítás, fuvardíj szerinti ár (a továbbiakban: CIF) százalékában kifejezve 49,6 %.

(42)

A felülvizsgálati időszak alatti dömping ténymegállapításán túlmenően a Bizottság azt is elemezte, hogy az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a dömping folytatódása. Az elemzés a következő elemekre terjedt ki: a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás, a kínai exportőrök más harmadik országokban tanúsított magatartása, valamint az uniós piac vonzereje.

(43)

Nyilvánosan elérhető információk, valamint a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás meghatározásának alapjául a kérelmező által a legjobb piaci ismereteire hagyatkozva magadott kérelembeli becslések szolgáltak. A becsléseket az eredeti vizsgálat keretében gyűjtött, valamint a 2015 októberében lezárt, a (3) preambulumbekezdésben említett kijátszásellenes vizsgálat adataival egybevetve lehetett ellenőrizni, ami azt mutatta, hogy a becslések megbízhatóak.

(44)

Ennek alapján a felülvizsgálati időszak alatti termelési kapacitás mintegy 3 400 tonnát, a tényleges termelés pedig hozzávetőleg 750 tonnát tett ki, aminek alapján a szabad kapacitás körülbelül 2 650 tonnát ért el. A becslések szerinti szabad kapacitás többszörösen meghaladta a felülvizsgálati időszak alatti uniós felhasználást. Az uniós piacnak a – (48) és (50) preambulumbekezdésben ismertetett – vonzerejéből adódóan valószínűsíthető, hogy e szabad kapacitás nagy részét az uniós kivitelre irányuló termelés szolgálatába fogják állítani.

(45)

A vélhetően tetemes kínai szabad kapacitás arra enged következtetni, hogy a kínai gyártók jelentős potenciállal rendelkeznek kivitelük növelése tekintetében. A molibdénhuzal felhasználása nagymértékben a személygépkocsi- és tehergépjármű-gyártáshoz felhasznált kézi sebességváltók gyártásától függ. Ugyan igaz, hogy a kínai gépjárműipar jövőbeli bővülése magában hordozza annak lehetőségét, hogy a kínai belföldi piacon megnő a molibdénhuzal felhasználása, de a szabad kapacitás jóval meghaladja az uniós felhasználást. Ebből adódóan még ha be is igazolódik a feltevés, miszerint Kínában nőni fog a belföldi felhasználás, valószínűsíthető, hogy továbbra is jelentős, és a kivitel szempontjából komoly potenciált képviselő szabad kapacitások lesznek elérhetők. Ezenkívül a személygépkocsi-gyártás több fontos piaca is – így az Egyesült Államok, Japán, Korea és Dél-Amerika – meglehetősen szerény üzleti potenciállal rendelkezik a keresletnövekedés szempontjából, mivel e piacokon elsősorban a molibdénhuzal felhasználása nélkül készült automata sebességváltók a keresettek.

(46)

Következésképp tekintettel arra, hogy Kínában tetemes szabad kapacitás áll rendelkezésre, míg a többi harmadik ország piacára a termék iránti mérsékelt kereslet jellemző, illetve hogy a kínai belföldi felhasználás valószínűleg nem fogja lekötni e szabad kapacitást, az unióbeli intézkedések hatályvesztésével a kínai exportőröknek komoly érdeke fog ahhoz fűződni, hogy kivitelüket átirányítsák az uniós piacra.

(47)

Nem állnak rendelkezésre adatok a harmadik országok piacaira irányuló kínai kivitel átlagárairól. A kérelmező benyújtott két, összesen 20 tonnáról – vagyis hozzávetőleg az uniós felhasználás 6 %-ának megfelelő mennyiségről – szóló kínai exportárajánlatot, amely harmadik országbeli piacokra irányuló értékesítésekre vonatkoztak. Ezek az árajánlatok a jelenlegi uniós árszínvonalnál alacsonyabb árszínvonalakat mutattak. Ezen túlmenően a (15) preambulumbekezdésben említett kínai vállalat mintavételi űrlapjában arról tett jelentést, hogy elhanyagolható mennyiségben 4,0 mm-t meghaladó maximális keresztmetszetű molibdénhuzalt exportált Dél-Koreába, mégpedig a jelenlegi uniós árszínvonalnál alacsonyabb áron.

(48)

A vizsgálat kimutatta, hogy figyelembe véve a (3) preambulumbekezdésben említett korábbi, bizonyítottan kijátszásra irányuló gyakorlatokat, a kínai exportáló gyártók a figyelembe vett időszak alatt sikeresen növelték – a 2. táblázatban részletezettek szerint 7 %-kal, illetve 9 %-kal – a már eleve magas uniós piaci részesedésüket és uniós piacra irányuló behozatali volumenüket. A kínai piaci részesedés a figyelembe vett időszak egésze alatt 15–35 % között mozgott.

(49)

A korábbi kijátszásra irányuló gyakorlatok, a piaci részesedésnek a figyelembe vett időszak alatti növekedése és szintjei határozottan arra utalnak, hogy az uniós piacra a kínai exportőrök továbbra is vonzó piacként tekintenek.

(50)

A kérelmező által benyújtott információk szerint az uniós piacra irányuló kínai kivitel árai magasabbak az egyéb harmadik piacokra irányuló kínai kivitel árainál. Ezek szerint tehát, mivel az Unióba irányuló kivitel nagyobb nyereséggel járna, az EU az árszínvonalak tekintetében vonzó piac. Emellett a többi jelentős személygépkocsi-gyártó piac gépjárműiparára jellemző – a (45) preambulumbekezdésben ismertetett – műszaki különbségekből adódóan a molibdénhuzal-kivitel azon piacokra összpontosul, ahol a gépjárműipar kézi sebességváltókat alkalmaz, amely piacok között az Unió egyike a legnagyobbaknak. Az uniós piac csakugyan még mindig a molibdénhuzal legnagyobb piacának számít, köszönhetően annak, hogy fejlett személygépkocsi és tehergépjármű ipara mind a mai napig használ kézi sebességváltókat.

(51)

Mindent összevetve a becslések szerint tetemes kínai szabad kapacitás, a kínai exportáló gyártók ebből adódó azon képessége, hogy növeljék a termelési volument és az Unióba irányuló közvetlen értékesítést, továbbá az uniós piac vonzereje azt mutatja, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése valószínűleg az Unióba irányuló kivitel jelentős növekedésével járna. Figyelembe véve a felülvizsgálati időszak tekintetében megállapított dömpingkülönbözetet, az is valószínűsíthető, hogy a jövőbeli kivitel árai fokozottan dömpingelt árak lesznek. Ennek alapján a Bizottság úgy véli, hogy igen nagy a valószínűsége annak, hogy a dömping folytatódna a jelenlegi dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén.

(52)

Az uniós gazdasági ágazat nem esett át jelentős strukturális átalakulásokon az eredeti vizsgálat óta. A felülvizsgálati időszak alatt két ismert gyártó foglalkozott az Unióban a hasonló termék előállításával. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(53)

A Bizottság az uniós felhasználást i. a két uniós gyártó uniós piaci értékesítési volumeneinek és ii. a behozatal teljes volumenének összesítésével határozta meg. A Kínából származó behozatal volumenét a Bizottság a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisból nyert behozatali volumenek és a legutóbbi kijátszásellenes vizsgálat során a kijátszási gyakorlatban érintettként azonosított molibdénhuzal-volumen összesítésével határozta meg, tekintve, hogy az (EU) 2015/1952 rendelet aggregálta a (3) preambulumbekezdésben említett két korábbi kijátszásellenes vizsgálat adatait, és így a rendelet a lehető legátfogóbb adatállományon alapult. A figyelembe vett időszak alatt más harmadik országból nem érkezett behozatal.

(54)

Mivel az uniós gazdasági ágazatot mindössze két gyártó alkotja, a számadatokat titoktartási céllal indexálva vagy értéktartományokban kellett megadni.

(55)

Ezek alapján az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Indexált uniós felhasználás

(56)

Az uniós felhasználás a figyelembe vett időszak egésze alatt viszonylag stabil maradt, mindössze 2 %-os növekedést mutatott. Konkrétabban: az uniós felhasználás 2013-ig 4 %-kal nőtt, majd ezt követően némileg – 2 %-kal – visszaesett 2013 és a felülvizsgálati időszak között.

(57)

A molibdénhuzal uniós felhasználásának viszonylagos stabilitása elsősorban a gépjárműipar figyelembe vett időszakbeli teljesítményével magyarázható, amely ugyanezen időszak alatt szintén stabil maradt.

(58)

A Kínából származó behozatali volument – az (53) preambulumbekezdésben leírtaknak megfelelően – a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisból nyert behozatali volumen és a legutóbbi kijátszásellenes vizsgálat során a kijátszási gyakorlatban érintettként azonosított molibdénhuzal-behozatal volumeneinek összesítésével számították ki. Mivel ez utóbbi adatokat bizalmasan kellett kezelni (8), a számadatokat indexálva kellett szerepeltetni a 2. táblázatban.

(59)

Ennek alapján a figyelembe vett időszak alatt a behozatal volumene 9 %-kal növekedett. Azóta, hogy a behozatal volumene 2013-ban jelentősen (25 %-kal) visszaesett, folyamatosan stabil növekedést mutat (2013-hoz képest 46 %-os növekedés a felülvizsgálati időszakban).

(60)

Az érintett termék Unióba irányuló behozatali volumene az uniós felhasználásnál nagyobb mértékben nőtt. Ez a kínai behozatal piaci részesedésének 7 %-os bővüléséhez vezetett a figyelembe vett időszak során. A piaci részesdés a behozatali volumen esetében tapasztaltakhoz hasonló tendenciákat mutatott. Konkrétabban: a piaci részesedés – a behozatal volumenének 2013. évi visszaesésével, valamint 2014. évi és a felülvizsgálati időszak alatti növekedésével összhangban – 2013-ban 28 %-kal csökkent, majd 2013-hoz képest 46 %-kal nőtt a felülvizsgálati időszakban.

(61)

A behozatali volumen és a piaci részesedés 2013-ban tapasztalt csökkenésének hátterében annak a kijátszásellenes vizsgálatnak a megindítása állt, amely a molibdénhuzalok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámoknak a kismértékben módosított termék kínai behozatalára történő kiterjesztéséhez vezetett (lásd a (3) preambulumbekezdést – 3. lábjegyzetet).

(62)

A figyelembe vett időszak kezdetén a kínai behozatal piaci részesedése magas, 15–35 % közötti szinteken mozgott. A (48) preambulumbekezdésben említettek szerint a kínai exportáló gyártóknak a hatályos vámok ellenére sikerült jelentős piaci részesedésüket – elsősorban a kijátszásra irányuló gyakorlatokkal – a figyelembe vett időszakban 7 %-kal növelni.

(63)

Abból adódóan, hogy a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, a (38) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis alapján határozták meg az importárakat, amelyeket a kérelemben szereplő információkkal és az Eurostat-statisztikákkal történő egybevetéssel ellenőriztek. Az alábbi táblázat a Kínából származó behozatal átlagárait ismerteti:

3. táblázat

Indexált importárak  (*)

(64)

2012 és a felülvizsgálati időszak között a Kínából származó érintett termék átlagos importára folyamatosan, összességében 13 %-kal csökkent.

(65)

A felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság a Plansee SE által az uniós piacon felszámított értékesítési árak gyártelepi szintre igazított átlagát összehasonlította az érintett országból származó, az uniós piacon az első független vevő számára értékesített behozatal átlagárával, amelyet a (38) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis adatai alapján és a dömpingellenes vám beszámításával a költség, biztosítás, fuvardíj (CIF) szintjén állapítottak meg.

(66)

Mivel a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, a Kínából az Unióba exportált terméktípusokat – miként az a (39) preambulumbekezdésben is szerepel – nem lehetett meghatározni. Ebből adódóan nem lehetett terméktípusonkénti összehasonlítást végezni. Az ár-összehasonlítást átlagárak alapján, szükség esetén megfelelő kiigazítást alkalmazva, továbbá az engedmények és kedvezmények levonását követően hajtották végre. Az összehasonlítás eredményét az uniós gazdasági ágazat felülvizsgálati időszak alatti hipotetikus forgalmának százalékában fejezték ki.

(67)

Az összehasonlítás azt mutatta, hogy a felülvizsgálati időszak alatt nem került sor áralákínálásra. Mindamellett a hatályban lévő 64,3 %-os dömpingellenes vám levonásával az alákínálási különbözet 25,9 %-os lenne.

(68)

Az (53) preambulumbekezdésben említettek szerint a harmadik országok közül kizárólag Kínából érkezett behozatal a figyelembe vett időszak alatt.

(69)

A dömpingelt behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(70)

A kár meghatározásához külön adatállományok álltak a Bizottság rendelkezésére a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók esetében. A makrogazdasági mutatókat illetően a Bizottság egyrészt hagyatkozhatott a Plansee SE kérdőívre adott válaszára, másrészt pedig – a másik ismert uniós gyártó tekintetében – a Plansee SE kérelmében szereplő, az említett gyártóra vonatkozóan benyújtott adatokra. A mikrogazdasági mutatók esetében azonban a kérelem nem tartalmazott adatokat a második gyártó helyzetéről, így a Bizottságnak, mivel a szóban forgó gyártó nem nyújtott be kitöltött kérdőívet, a Plansee SE kitöltött kérdőívében szereplő adatokra kellett támaszkodnia. Tekintve, hogy az uniós összértékesítésnek mintegy 90 %-át a Plansee SE értékesítései adták, a Bizottság úgy vélte, hogy e vállalat mikrogazdasági mutatókhoz tartozó, ellenőrzött adatai megfelelően tükrözik az uniós gazdasági ágazat egészének helyzetét.

(71)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(72)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységnyi költség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(73)

Mindkét adatállományról megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére nézve reprezentatívak.

(74)

A figyelembe vett időszak során az uniós össztermelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult:

4. táblázat

Az uniós gyártók termelése, termelési kapacitása és kapacitáskihasználása

(75)

A figyelembe vett időszak alatt a termelési volumen kis mértékben, 2 %-kal csökkent. Konkrétabban: először 13 %-kal nőtt 2013-ig, majd a felülvizsgálati időszak alatt folyamatosan, 2013-hoz képest több mint 13 %-kal visszaesett.

(76)

A termelési kapacitás a figyelembe vett időszakban fokozatosan, összességében 2 %-kal csökkent.

(77)

A 2013. évi termelésivolumen-növekedés, illetve mérsékelt termelésikapacitás-csökkenés következtében a kapacitáskihasználás 2013-ban 14 %-kal nőtt a 2012. évihez képest. A 2013-as évet követően a kapacitáskihasználás a 2012. évi szintekre csökkent. A kapacitáskihasználás ennélfogva a figyelembe vett időszakban összességében stabil maradt.

(78)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult:

5. táblázat

Az uniós gyártók értékesítési volumene és piaci részesedése

(79)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piaci összértékesítése stabil maradt a figyelembe vett időszak alatt. 2013-ig az uniós gazdasági ágazat értékesítése 13 %-kal emelkedett, majd 12 %-os folyamatos csökkenéssel a felülvizsgálati időszakban a 2012. évi szintekre süllyedt. Az uniós gazdasági ágazat értékesítésének 2013-ban tapasztalt növekedése hátterében elsősorban annak a kijátszásellenes vizsgálatnak a megindítása állt, amely a molibdénhuzalok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámoknak a kismértékben módosított termék Kínából származó behozatalára történő kiterjesztéséhez vezetett (lásd a (3) preambulumbekezdést – 3. lábjegyzetet). Ennek következtében 2013-ban az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 9 %-kal nőtt. Ezt követően a felülvizsgálati időszakban folyamatos csökkenést mutatott és a 2013-as szinthez képest 10 %-kal visszaesett. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése összességében 2 %-kal csökkent.

(80)

Jóllehet az uniós felhasználás 2 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene stabil maradt, aminek következtében a piaci részesedés 2 %-kal csökkent.

(81)

A figyelembe vett időszakban a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

6. táblázat

Az uniós gyártók foglalkoztatási adatai és termelékenysége

(82)

Az uniós gazdasági ágazat által foglalkoztatottak száma 12 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban, míg termelékenysége ugyanezen időszak alatt 11 %-kal nőtt.

(83)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az uniós piacra továbbra is dömpingelt áron érkezett a Kínából származó molibdénhuzal-behozatal. A Kína tekintetében megállapított dömpingkülönbözet a felülvizsgálati időszak alatt jóval meghaladta a csekély mértékű (de minimis) szintet (lásd a (41) preambulumbekezdést). Ez egybeesett a Kínából származó behozatal volumenének növekedésével, valamint az importárak mérséklődésével, aminek következtében a kínai behozatal piaci részesedése a 2012-es évhez képest kismértékben emelkedett. Bár az uniós gazdasági ágazat képes volt kihasználni a hatályos dömpingellenes intézkedések jóvoltából jelentkező előnyöket, és ezáltal nagyjából meg tudta őrizni piaci részesedését, mégis csökkenő pályára állt.

(84)

Az uniós gazdasági ágazat (Plansee SE) Unión belüli független vevőknek felszámított értékesítési árainak átlaga a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

7. táblázat

Átlagos értékesítési árak az Unióban és egységnyi költség

(85)

Az uniós gazdasági ágazat Unión belül független vevőknek felszámított értékesítési egységárának átlaga a figyelembe vett időszakban 6 %-kal csökkent. Az árcsökkenés hátterében egyrészt a nyersanyagköltségek mérséklődése, másrészt az uniós gyártónak a költségek visszaszorítását célzó erőfeszítései álltak.

(86)

Az uniós gazdasági ágazat termelési átlagköltsége még ennél is nagyobb mértékű, 16 %-os visszaesést mutatott a figyelembe vett időszakban. A termelési költségek csökkenése mindenekelőtt a nyersanyagköltségek mérséklődésének, valamint a költségeknek a már említett visszaszorítását célzó, például a nyersanyagár ingadozásait ellensúlyozó fedezeti erőfeszítéseknek volt köszönhető.

(87)

Az átlagos munkaerőköltség a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

8. táblázat

Munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltség

(88)

A munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltség viszonylag stabil maradt a figyelembe vett időszakban, csupán elhanyagolható, 3 %-os mértékben nőtt. Konkrétabban: az átlagos munkaerőköltség 6 %-kal nőtt 2013-ban, majd 2013-hoz képest 2 %-kal csökkent a felülvizsgálati időszakban.

(89)

A készletszintek a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Készletek

(90)

A figyelembe vett időszak alatt a készletek mindössze igen kis hányadát képviselték az össztermelésnek. Emiatt az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének értékelése szempontjából az nem tekinthető jelentéssel bíró tényezőnek.

(91)

A jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(92)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét a Bizottság a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereségében kifejezve állapította meg, a vonatkozó értékesítési forgalom százalékában. Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége jelentős mértékben növekedett a figyelembe vett időszakban. A legmagasabb 2013-ban volt, majd ezt követően a felülvizsgálati időszakban visszaesett. A (85)–(86) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az uniós gazdasági ágazat e jövedelmezőség-növekedésében elsősorban a nyersanyagköltség csökkenése, valamint a költségek visszaszorítása érdekében meghozott hatékony üzleti döntések játszottak szerepet.

(93)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártó önfinanszírozó képességére utal. A nettó pénzforgalom közel háromszorosára nőtt a figyelembe vett időszak alatt. A pénzforgalom tekintélyes bővülése elsősorban a – (92) preambulumbekezdésben részletezett – jelentős jövedelmezőség-növekedéssel magyarázható.

(94)

A beruházások számottevően nőttek 2013-ban, majd a következő években nullára csökkentek. Ami azt illeti, az uniós gyártó 2013-ban valóban komoly beruházást hajtott végre a géppark és a berendezések cseréjére, és ezt a következő években már nem követte más beruházás.

(95)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. A hasonló termék gyártásából és értékesítéséből származóan a beruházások megtérülése nőtt a figyelembe vett időszakban. Konkrétabban: 2013-ban nőtt, majd 2013-hoz képest a felülvizsgálati időszak alatt kismértékben, 16 %-kal csökkent.

(96)

A jövedelmezőségi és pénzforgalmi mutató, valamint a beruházások megtérülésének mutatója javult a figyelembe vett időszakban. E változások elsősorban a nyersanyagköltség csökkenésének és a költségek visszaszorítását célzó hatékony üzleti döntéseknek tudhatók be.

(97)

A fontosabb kármutatók némelyike – például a termelés, a termelési kapacitás, a kapacitáskihasználás és az értékesítési volumen – ezzel szemben a figyelembe vett időszak alatt stabil maradt vagy hanyatló tendenciát mutatott. Konkrétan: a termelési volumen, termelési kapacitás és a piaci részesedés 2 %-os mérsékelt csökkenést mutatott. A kapacitáskihasználás a figyelembe vett időszakban kis mértékben, 1 %-kal növekedett. Az Unión belül, független vevőknek értékesített volumen stabil maradt. A foglalkoztatás 12 %-kal visszaesett.

(98)

A fentiek alapján levont következtetés szerint az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében.

(99)

A (41) és (83) preambulumbekezdésben felvázoltak szerint a Kínából származó behozatal dömpingelt árszínvonalon érkezett a felülvizsgálati időszak alatt, és az (51) preambulumbekezdés következtetéseinek megfelelően az intézkedések hatályvesztése esetén komoly a valószínűsége annak, hogy a dömping folytatódni fog.

(100)

Megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálati időszak alatt nem került sor áralákínálásra, jóllehet az érvényben lévő dömpingellenes vám levonásával – ahogy az a (67) preambulumbekezdésben is szerepel – az alákínálási különbözet közel 26 %-ot tenne ki. Ennek alapján arra lehet számítani, hogy amennyiben a dömpingellenes vámokat hatályon kívül helyezik, a kínai behozatal árai valószínűleg jelentős mértékben az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alá fognak kínálni. Tekintettel az uniós piac (48) és (50) preambulumbekezdésben részletezett vonzerejére, a dömpingelt behozatal növekedése valószínűsíthető. Ha e megnövekedett behozatalt oly módon árazzák, hogy a behozatal jóval az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alá kínáljon, akkor az várhatóan lefelé ható árnyomást gyakorolna az uniós piacra. A minőség szempontjából a molibdénhuzal meglehetően homogén termék. Ebből kifolyólag az árszínvonal meghatározó tényezőnek számít annak eldöntésekor, hogy a termék uniós gyártóktól vagy a kínai exportáló gyártóktól kerüljön-e beszerzésre. Ráadásul a kínai behozatalnak a 2013-ban indított második kijátszásellenes vizsgálatra visszavezethető hirtelen visszaesése azt mutatja, hogy a vevők – miként arra a (79) preambulumbekezdés rávilágított – képesek nehézség nélkül váltani a legversenyképesebb árat kínáló beszállítóra (vagyis a kínai exportáló gyártókról az uniós gyártókra). Az uniós gazdasági ágazat ebben az esetben valószínűleg döntési helyzetbe kényszerülne: vagy csökkenti értékesítési árait jövedelmezősége rovására, vagy tartja az értékesítési árak színvonalát, ami alighanem azzal jár, hogy veszít értékesítéséből és piaci részesedéséből a kínai exportőrökkel szemben. Mindez végső soron veszteségekhez vezetne, illetve ahhoz, hogy az uniós piacot a kínai behozatal uralná.

(101)

A (44) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a becslések szerint a felülvizsgálati időszakban a kínai szabad kapacitás 2 650 tonnát tett ki, amely az ugyanezen időszak alatti uniós felhasználás többszörösének felelt meg. Ebből adódóan várhatóan még úgy is tetemes szabad kapacitás fog rendelkezésre állni az Unióba irányuló kivitelre, ha az említett szabad kapacitás egy részét az esetleg megnőtt belföldi felhasználás kielégítésére használják fel.

(102)

Az említett körülmények között, továbbá tekintettel az uniós piacnak a (48) és (50) preambulumbekezdésben részletezett vonzerejére, komoly a valószínűsége annak, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportáló gyártók jelentősen meg fogják növelni az érintett termék uniós piacra irányuló behozatalát.

(103)

E forgatókönyv szerint az uniós gazdasági ágazat valószínűleg jelentős értékesítési volument és piaci részesedést fog veszíteni. Emellett ez a kapacitáskihasználási ráta és a nyereségszint csökkenését is eredményezheti, amely végső fokon veszteségekhez vezetne. Következésképpen valószínű, hogy az uniós piacot a Kínából származó behozatal uralná.

(104)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy igen nagy a valószínűsége annak, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén megismétlődik a károkozás.

(105)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínával szembeni meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(106)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

(107)

Ennek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy – a dömping folytatódásának és a kárral való fenyegetés megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére – léteztek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engedtek volna következtetni, hogy az Uniónak nem áll érdekében fenntartani a meglévő intézkedéseket.

(108)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár a felülvizsgálati időszak alatt.

(109)

Az uniós gazdasági ágazat szerkezetileg életképes iparágnak bizonyult. Komoly erőfeszítéseket tettek a gyártási folyamat racionalizálására, valamint a versenyképesség fokozására, aminek következtében javult (11 %-kal) a termelékenység, csökkent (2 %-kal) a termelési kapacitás és visszaesett (16 %-kal) a termelési költség.

(110)

Az intézkedések hatályvesztése esetén várhatóan jelentős mennyiségű dömpingelt behozatal áramlana be Kínából, ami súlyosbítaná az uniós gazdasági ágazat helyzetét. Valószínűleg a piaci részesedés további csökkenését, az értékesítési áraknak a kínai behozatal árnyomásából eredő csökkenését idézné elő, miközben a kapacitáskihasználás visszaesése az átlagköltségek növekedését eredményezné. Ennek nyomán igen nagy valószínűséggel jelentősen romlana az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete.

(111)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hatályos dömpingellenes intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(112)

A jelenlegi vizsgálatban – miként az a (12) preambulumbekezdésben is szerepel – egyetlen importőr sem működött együtt, illetve jelentkezett. Ennek ellenére, az eredeti vizsgálat alkalmával az egyik importőrtől beszerzett bizonyítékok azt mutatták, hogy az összhatás a vállalat teljes tevékenysége tekintetében mérsékelt lenne. Ebből adódóan semmi nem utalt arra, hogy az intézkedések fenntartása olyan kedvezőtlen hatást gyakorolna az importőrökre, amelyet ne ellensúlyozna az intézkedés pozitív hozadéka.

(113)

A megindítást követően jelentkezett kilenc felhasználó közül öt töltötte ki a kérdőívet. Az öt vállalat egyikéről megállapítást nyert, hogy részt vett a legutóbbi, 2015-ben lezárt kijátszásellenes vizsgálat keretében azonosított, és a (3) preambulumbekezdésben említett, kijátszásra irányuló gyakorlatokban. A vállalat kérdőívre adott válaszából egyértelműen kitűnt, hogy az érintett terméket nem használta, viszont importált olyan, a jelenlegi felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott termékkörbe nem tartozó, kismértékben módosított molibdénhuzalt Kínából, amely kapcsán csak a jelenlegi vizsgálat megindítását követően nyert megállapítást a hatályos dömpingellenes intézkedések kijátszása. Ebből kifolyólag válaszát nem vették figyelembe a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat céljából.

(114)

Az így maradt négy együttműködő felhasználó közül egyik sem importált Kínából érintett terméket, hanem az uniós gazdasági ágazattól vásárolt hasonló terméket. E vállalatok közül kettő bevonással foglalkozik. A harmadik vállalat egy személygépkocsi-gyártó, amely a saját előállítású személygépkocsikhoz gyártott sebességváltókat. A negyedik vállalat egy gépjárműalkatrész-gyártó. Az utóbbi vállalat által benyújtott adatok azonban hiányosak voltak, és azokat nem lehetett felhasználni. A vizsgálat feltárta, hogy valamennyi felhasználó nyereséges volt a felülvizsgálati időszak alatt. A négy felhasználó egyike sem sorakoztatott fel az intézkedések fenntartása ellen szóló érveket.

(115)

Az intézkedések fenntartása ennek alapján, továbbá az eredeti vizsgálat keretében levont következtetésekkel összhangban a várakozások szerint nem fog jelentős negatív hatást gyakorolni a felhasználókra, és így nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek alapján arra lehetne következtetni, hogy a meglévő intézkedések kiterjesztése ne szolgálná az uniós érdeket.

(116)

A nyilvánosságra hozatalt követően az egyik érdekelt fél azt állította, hogy mivel a molibdénhuzalhoz használt nyersanyag ára számottevően csökkent a figyelembe vett időszakban, e csökkenést figyelembe kell venni a hatályos dömpingellenes vám kiszámításakor. Ugyanezen fél szerint ráadásul az érvényben lévő dömpingellenes vámnak a nyersanyagár számottevő csökkenése melletti fenntartása torzító tényezőként jelentkezett azon uniós felhasználók esetében, amelyek üzleti modellje a kínai molibdénhuzalra épít.

(117)

Először is hangsúlyozni kell, hogy a molibdénhuzal nyersanyagárát megfelelően figyelembe vették. A számottevő nyersanyagár-csökkenést számításba vették mint az egyik olyan tényezőt, amely meghatározó szerepet játszott az uniós gazdasági ágazat termelési költségének csökkenésében (lásd a (86) preambulumbekezdést) és jövedelmezőségének növekedésében (lásd a (92) preambulumbekezdést). Másodszor: meg kell jegyezni, hogy hatályát tekintve a jelenlegi vizsgálat nem a dömpingellenes vám módosítását hivatott megvizsgálni, hanem azt, hogy az érvényben lévő dömpingellenes vámot hatályon kívül kell-e helyezni, vagy a 11. cikk (2) bekezdése és 11. cikk (5) bekezdésével összhangban fenn kell-e tartani. Harmadszor: az érvényben lévő dömpingellenes vám a kínai exportáló gyártók és az uniós gazdasági ágazat közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítását szolgálja. Jóllehet a nyersanyagár-változás (az áremelkedés és az árcsökkenés egyaránt) érinti a költségeket, és ebből adódóan a molibdénhuzal-gyártók árpolitikáját is, de mint olyan, nincs hatással a dömpingellenes vám szintjére. Emiatt – miként arra a (114) preambulumbekezdés rávilágított – a nyersanyagár-csökkenés nem gyakorol torzító hatást a felhasználókra, hiszen azok eldönthetik, hogy a kínai exportáló gyártóktól vagy az uniós gazdasági ágazattól vásárolnak-e. Végezetül: megállapítást nyert – megint csak a (114) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint –, hogy a felülvizsgálati időszak alatt valamennyi felhasználó nyereséges volt. Az állítást ezért elutasították.

(118)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem szólnak uniós érdekből fakadó kényszerítő okok a Kínából származó behozatalra alkalmazandó jelenlegi dömpingellenes intézkedések kiterjesztése ellen.

(119)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság fenn kívánta tartani a hatályos dömpingellenes intézkedéseket. A felek lehetőséget kaptak továbbá arra, hogy e tájékoztatást követően adott határidőn belül benyújtsák észrevételeiket. A beadványokat és észrevételeket megfelelő módon figyelembe vették.

(120)

A fent említett szempontokból következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően a Kínából származó egyes molibdénhuzalok behozatalára az 511/2010/EK rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(121)

Ennek következtében a Kínából származó érintett termékre alkalmazandó intézkedések első, a Malajziában feladott molibdénhuzal-behozatalra vonatkozó (9), valamint második, a Kínából származó, legalább 97 tömegszázalék molibdént tartalmazó és 1,35 mm-t meghaladó, de legfeljebb 4,0 mm-es maximális keresztmetszetű molibdénhuzal behozatalára vonatkozó (10), továbbá harmadik, a legalább 97 tömegszázalék molibdént tartalmazó, 4,0 mm-t meghaladó, de legfeljebb 11,0 mm legnagyobb átmérővel rendelkező molibdénhuzalra vonatkozó kiterjesztését is fenn kell tartani.

(122)

Ez a rendelet összhangban van az 1225/2009/EK rendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság véleményével,