(1)

A 119/97/EK rendelettel (2) a Tanács 32,5 %-tól 39,4 %-ig terjedő végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) és Malajziából származó egyes gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatalára. E vámtételek a 17- vagy 23-gyűrűstől eltérő típusú gyűrűs iratgyűjtő szerkezetekre vonatkoztak, a 17- és 23-gyűrűs iratgyűjtő szerkezetekre pedig a (325 EUR/1 000 darab) minimális importár és a közösségi határparitáson számított, vámkezelés előtti ár közötti különbözetnek megfelelő vám vonatkozott, amennyiben az utóbbi alacsonyabb volt a minimális importárnál.

(2)

Az alaprendelet 12. cikke szerinti, visszanyerésre vonatkozó vizsgálatot követően a Tanács a 2100/2000/EK rendelettel (3) módosította és növelte a fent említett vámokat egyes, a 17- vagy 23-gyűrűstől eltérő gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek esetében. A módosított vámok 51,2 %-tól 78,8 %-ig terjedtek.

(3)

Az alaprendelet 13. cikke alapján indított kijátszásellenes vizsgálatot követően a Tanács az 1208/2004/EK rendelettel (4) kiterjesztette a végleges dömpingellenes intézkedéseket a Vietnamban feladott – akár Vietnamból származóként, akár nem ilyenként bejelentett – egyes gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatalára.

(4)

Két uniós gyártó kérelme nyomán az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján 2002 januárjában hatályvesztési felülvizsgálatot (5) indítottak, és a Tanács a 2074/2004/EK rendelettel (6) kiterjesztette a végleges dömpingellenes intézkedéseket. Mivel a Malajziára alkalmazandó intézkedések felülvizsgálatát nem kérelmezték, azok 2002 januárjában hatályukat vesztették.

(5)

Az alaprendelet 13. cikke alapján indított kijátszásellenes vizsgálatot követően a Tanács a 33/2006/EK rendelettel (7) kiterjesztette a végleges dömpingellenes intézkedéseket a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságban feladott – akár a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságból származóként, akár nem ilyenként bejelentett – egyes gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatalára.

(6)

Kijátszásellenes vizsgálat nyomán a Tanács a 818/2008/EK rendelettel (8) kiterjesztette az intézkedések hatályát egyes, kismértékben módosított gyűrűs iratgyűjtő szerkezetekre.

(7)

Egy uniós gyártó kérelme nyomán az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján 2008 szeptemberében hatályvesztési felülvizsgálatot indítottak, és a Tanács a 157/2010/EU végrehajtási rendelettel (9) további öt évvel meghosszabbította a végleges dömpingellenes intézkedések hatályát (a továbbiakban: a hatályos intézkedések).

(8)

Ezenkívül az alaprendelet 5. cikke szerinti dömpingellenes vizsgálatot követően a 792/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (10) a Thaiföldről származó egyes gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatalára is végleges dömpingellenes vámot vetettek ki.

(9)

A Kínából származó, valamint a Vietnamban és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságban feladott – akár Vietnamból, illetve a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságból származóként, akár nem ilyenként bejelentett – gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (11) közzétételét követően a Bizottsághoz 2014. november 26-án ezen intézkedéseket illetően hatályvesztési felülvizsgálat megindítása iránti kérelem érkezett az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

(10)

A kérelmet a Ring Alliance Ringbuchtechnik GmbH uniós gyártó (a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be, amelynek termelése a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek teljes uniós termelésének több mint 25 %-át (12) képviseli. A kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(11)

A tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, és 2015. február 25-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (13) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(12)

A dömping és a kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének vizsgálata a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki.

(13)

A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének értékelése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2011. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(14)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvételük érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A vizsgálat megindításáról a Bizottság emellett külön tájékoztatta a kérelmezőt, más ismert uniós gyártókat, az ismert kínai exportáló gyártókat és a kínai hatóságokat, az ismert importőröket, az érintettként ismert beszállítókat, felhasználókat, kereskedőket, szövetségeket, és felkérte őket a részvételre.

(15)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a vizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint hogy kérelmezzék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(16)

A hatályvesztési felülvizsgálat megindításával összefüggésben egyetlen érdekelt fél sem kérte a bizottsági szolgálatok és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatását.

(17)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerinti, piacgazdasággal rendelkező harmadik országként Indiát, Thaiföldet vagy Kambodzsát tervezi figyelembe venni. A Bizottság ebből kifolyólag indiai, thaiföldi és kambodzsai gyártókat is tájékoztatott az eljárás megindításáról, illetve felkért a részvételre.

(18)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy az uniós importőrök és a kínai exportáló gyártók esetében elképzelhető, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt fog alkalmazni.

(19)

A Bizottság annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, felkérte a független importőröket, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat.

(20)

Két független importőr nyújtotta be a kért információkat, és egyezett bele abba, hogy felvegyék a mintába. A szűk körre való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre. A két importőr közül az egyik a későbbiekben megszakította az együttműködést.

(21)

A Bizottság annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, felkérte az összes ismert kínai exportáló gyártót (vagyis 17 vállalatot), hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. A Bizottság emellett felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió melletti képviseletét, hogy amennyiben vannak a vizsgálatban való részvétel iránt esetlegesen érdeklődő további exportáló gyártók, nevezze meg azokat és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(22)

Eredetileg egyetlen kínai exportáló gyártó jelentkezett, amely benyújtotta a mintavételi űrlapban kért információkat. Mintavételre így tehát nem volt szükség. A szóban forgó exportáló gyártó a későbbiekben elállt az együttműködéstől.

(23)

A Bizottság az uniós gyártóknak, valamint az eljárás megindításáról szóló értesítésben megszabott határidőkön belül jelentkező független importőröknek, kereskedőknek és felhasználóknak kérdőívet küldött.

(24)

Az uniós független importőrök egyike azt követően, hogy a kezdeti szakaszban kitöltötte a kérdőívet úgy döntött, hogy eláll az együttműködéstől.

(25)

A Bizottságnál jelentkező egyetlen kínai exportáló gyártó ugyan kitöltötte a részére eljuttatott kérdőívet, ezt követően azonban tájékoztatta a Bizottságot, hogy úgy határozott: a továbbiakban nem kíván együttműködni a vizsgálatban. A Bizottság mind a kínai exportáló gyártót, mind a kínai hatóságokat tájékoztatta arról, hogy az alaprendelet 18. cikkét kívánja alkalmazni, és szándéka szerint a vizsgálat ténymegállapításait a rendelkezésre álló tényekre fogja alapozni.

(26)

A Bizottság beszerzett és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, és értékelje, hogy az intézkedések bevezetése nem ellentétes-e az uniós érdekkel. Az alaprendelet 16. cikkének megfelelően a következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásokra:

(27)

Az érintett termék az egyes gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek, amelyek két olyan acéllapból vagy -huzalból állnak, amelyekre legalább négy, acélhuzalból készült félgyűrűt rögzítettek, és amelyeket egy acél fedőlap tart össze. Ezek a félgyűrűk széthúzásával vagy a gyűrűs iratgyűjtő szerkezethez rögzített, kisméretű acélkioldó mechanizmussal nyithatók. A gyűrűk alakja változó, a legelterjedtebbek kör vagy „D” betű alakúak (a továbbiakban: az érintett termék). A gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket jelenleg az ex 8305 10 00 KN-kód alá sorolják. Az ugyanezen KN-kód alá tartozó emelőkaros gyorsfűzők nem tartoznak az érintett termék termékkörébe.

(28)

A gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket papír, karton és műanyag bevonatú irodai dossziék, prezentációs és egyéb fűzött dossziék előállítására használják.

(29)

A gyűrűs iratgyűjtő szerkezetekből a felülvizsgálati időszak alatt számos különböző típust értékesítettek az Unióban. E típusok között a különbséget a talp szélessége, a szerkezet típusa, a gyűrűk száma, a kioldó rendszer, a névleges papírtároló kapacitás, a gyűrűk átmérője, a gyűrűk alakja, a hossz és a gyűrűk közötti távolság alapján határozták meg. Tekintettel arra, hogy minden típus azonos alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, valamint hogy bizonyos határokon belül ezek egymással felcserélhetők, megállapítást nyert, hogy a jelenlegi eljárás alkalmazásában valamennyi gyűrűs iratgyűjtő szerkezet egyetlen terméknek tekintendő.

(30)

A vizsgálat megállapította, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezért az említett termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében vett hasonló termékeknek minősülnek.

(31)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy valószínűsíthető-e, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése az érintett országból származó dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(32)

Amint az a (25) preambulumbekezdésben is szerepel, bár a mintavétel során jelentkezett kínai exportáló gyártónak eljuttatták a kérdőívet, ezen exportáló gyártó a későbbiekben bejelentette, hogy úgy határozott, a továbbiakban nem működik együtt a folyamatban lévő vizsgálattal. A jelenlegi vizsgálatban így tehát egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt, és ezért az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket kellett felhasználni.

(33)

Ennek kapcsán a kínai hatóságokat és az említett, a mintavétel során jelentkező kínai exportáló gyártót megfelelően értesítették arról, hogy a kérdőív megválaszolásának elmulasztását a Bizottság az együttműködés hiányának tekinti, és ezért a Bizottságnak módjában áll, hogy a Kínára vonatkozó ténymegállapításokhoz az alaprendelet 18. cikkét alkalmazza.

(34)

Ennek alapján a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos, alábbiakban leírt ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban a rendelkezésre álló tények szolgáltak, mindenekelőtt a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben foglalt információk, a vizsgálat során beszerzett információk (úgymint: a főbb kínai exportáló gyártók mintavételi űrlapjaiban szereplő információk a kínai exportpiacokról, a kambodzsai gyártó ellenőrzésekor kapott információk, valamint a kínai exportadatbázis adatai), valamint a TARIC szintű (10-számjegyű bontású) Eurostat Comext-adatbázis, mely az intézkedések hatálya alá tartozó TARIC-kódok alá sorolt gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek teljes behozatali volumenéről és teljes CIF-értékéről szolgál adatokkal. Megjegyzendő azonban, hogy bár a különböző terméktípusok igen széles skálát fednek le, és az árak terméktípusonként eltérhetnek, a Comext-adatbázis mindössze két típusát különbözteti meg a gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteknek (mégpedig a 17- vagy 23-gyűrűst és az egyéb típusút).

(35)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjának megfelelően a rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik ország ára vagy számtanilag képzett értéke alapján kell megállapítani, vagy ha ez nem lehetséges, akkor bármilyen más ésszerű alapon, ideértve a hasonló termékért az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat is, amelyet szükség esetén megfelelően módosítani kell úgy, hogy egy ésszerűen elfogadható haszonkulcsot is magában foglaljon. E célból a Bizottság először megvizsgálta, hogy lehetséges-e megfelelő piacgazdasággal rendelkező harmadik országot (a továbbiakban: analóg ország) kiválasztani.

(36)

A jelenleg hatályos intézkedések bevezetéséhez vezető, legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálatban ideiglenesen Thaiföldet választott ák analóg országnak, de mivel a vizsgálat kimutatta, hogy a thai gyártó és a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek egyik kínai gyártója közötti kapcsolat (14) valószínűleg torzítaná a rendes értékkel kapcsolatos ténymegállapításokat, a végleges szakaszban már nem lehetett a thai gyártó adatait figyelembe venni.

(37)

A jelenlegi felülvizsgálatban az eljárás megindításáról szóló értesítés három harmadik országot nevezett meg lehetséges analóg országként: Thaiföldet, Indiát és Kambodzsát. Kínával együtt e három ország 99 %-át adta a felülvizsgálati időszakban az uniós piacra irányuló behozatal teljes volumenének. További lehetséges analóg országra vonatkozó javaslatot egyetlen érdekelt fél sem tett. A lehetséges analóg országnak javasolt országok listája kapcsán az egyik importőr jelezte, hogy egyetért a lista tartalmával, és indiai, thai és kambodzsai gyártókra vonatkozó információkat nyújtott be.

(38)

A Bizottság ennek megfelelően a Thaiföldön, Indiában és Kambodzsában található valamennyi ismert gyártóval felvette a kapcsolatot együttműködésük megszerzése érdekében. E gyártók azonban arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy visszautasítják a vizsgálatban való részvételt. A lehetséges analóg országok megkeresett gyártói közül mindössze egyetlen kambodzsai gyártó egyezett bele abba, hogy együttműködik a vizsgálattal. A szóban forgó kambodzsai exportőrnek így a Bizottság kérdőívet küldött, hogy beszerezze az analóg országra vonatkozó információkat.

(39)

A benyújtott információk ellenőrzéséhez a Bizottság ezt követően ellenőrző látogatást tett az egyetlen együttműködő, kambodzsai vállalat telephelyein, de a vállalat képviselője az ellenőrző látogatás alkalmával olyan alapvető fontosságú információk bemutatását tagadta meg, mint például az ellenőrzött elszámolások és a könyvelési kivonatok. Ebből adódóan sem a költségeket, sem az értékesítési árakat nem lehetett ellenőrizni, és a vállalat által kitöltött kérdőívben megadott értékesítési összvolument sem volt mód ellenőrizni az adatok egybevetésével. Minthogy nem álltak rendelkezésre megbízható információk, az érintett termékre vonatkozó rendes értéket nem lehetett megbízható módon megállapítani a kambodzsai vállalat által szolgáltatott adatok alapján. A vállalatot ennek megfelelően tájékoztatták, hogy adatait a Bizottság döntése értelmében nem fogják felhasználni. A vállalat nem tett észrevételt.

(40)

A vizsgálat előrehaladásával a Bizottság arról értesült, hogy feltehetően további harmadik országokban – nevezetesen Egyiptomban, Dél-Koreában, Tajvanon, Indonéziában, Törökországban és Malajziában – is foglalkoznak termeléssel. A gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek lehetséges gyártóit illetően a kapcsolatot ugyan felvették az említett országok hatóságaival, de a magadott határidőn belül nem érkezett megerősítő válasz arról, hogy valóban léteznének gyártók.

(41)

A Bizottságnak tehát nem állt módjában, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint megfelelő analóg országot válasszon a Kína tekintetében alkalmazandó rendes érték megállapításához.

(42)

A Bizottság tekintettel a 2.1. szakaszban ismertetett helyzetre, továbbá az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban a Kínán belüli rendes érték megállapítása céljából a „más ésszerű alap” használatára támaszkodott, mégpedig a hasonló termékért az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakra.

(43)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban először megvizsgálták, hogy az uniós gazdasági ágazat együttműködő gyártói által független vevőknek, belföldön, a felülvizsgálati időszakban értékesített hasonló termékek összvolumene reprezentatív-e az Unióba irányuló kivitel összvolumenével összehasonlítva, vagyis hogy az ilyen belföldi értékesítések összvolumene eléri-e a kínai gyártók uniós exportértékesítése összvolumenének legalább 5 %-át.

(44)

A Bizottság azt is megvizsgálta, hogy a hasonló termék belföldi értékesítése az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint szokásos kereskedelmi forgalom keretén belüli értékesítésnek tekinthető-e. Ezt úgy állapították meg, hogy meghatározták a felülvizsgálati időszak folyamán a hazai piacon független vevők részére történt nyereséges belföldi értékesítés arányát.

(45)

Miután megállapítást nyert, hogy az összes belföldi értékesítés elérte a szükséges mennyiséget, és szokásos kereskedelmi forgalom keretén belül valósult meg, a rendes értéket a tényleges belföldi árak alapján állapították meg, és a felülvizsgálati időszak alatti összes belföldi értékesítés árainak súlyozott átlagaként számították ki.

(46)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában, illetve amiatt, hogy ebből adódóan nem álltak rendelkezésre pontos információk a kínai árakról, az exportár meghatározásának alapjául az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények szolgáltak, nevezetesen az ismert kínai exportáló gyártó által a hatályvesztési felülvizsgálat kezdeti szakaszában szolgáltatott mintavételi információk, az Eurostat Comext-adatbázisa és a kínai exportadabázis.

(47)

A rendes érték és az exportár összehasonlítása gyártelepi alapon történt. A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban elvégezték az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek figyelembevétele miatt szükséges kiigazításokat. A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő információk alapján a fuvarozási, biztosítási és a fuvarozáshoz kapcsolódó egyéb költségekből adódó különbségek tekintetében végeztek szükség esetén kiigazításokat.

(48)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésével összhangban a dömpingkülönbözetet a súlyozott átlaggal számított rendes érték és a súlyozott átlaggal számított exportár összehasonlítása alapján állapították meg. Az Eurostat Comext-adatbázisából származó, a rendelkezésre álló mintavételi űrlapokban szereplő adatokkal egybevetett átlagárnak a rendes értékkel történt összehasonlítása dömpinget mutatott.

(49)

Tekintettel a fentiekre, és mivel Kínára vonatkozóan semmilyen egyéb megbízható információ nem állt rendelkezésre, a súlyozott átlagok összehasonlítása alapján országos dömpingkülönbözetet számítottak, amelynek a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezett értéke 49 %.

(50)

A vizsgálat megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt dömpinget alkalmaztak. E következtetést i. egyfelől – a (46) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – az Eurostat Comext-adatbázisából származó, valamint a mintavételi űrlapok révén beszerzett adatok alapján meghatározott exportárakra, ii. másfelől – a (35)–(41) preambulumbekezdésben felsorakoztatott okokból kifolyólag – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának rendelkezéseivel összhangban, az uniós gazdasági ágazat árai alapján meghatározott rendes értékre alapozták.

(51)

A felülvizsgálati időszak alatti dömping ténymegállapításán túlmenően azt is megvizsgálták, hogy valószínűsíthető-e a dömping folytatódása. Minthogy a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, a vizsgálat az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre támaszkodott. Mivel nem állnak rendelkezésre nyilvános adatok, a Bizottság egyéb információforrásokra hagyatkozott, így például az Eurostat Comext-adatbázisára és az úgynevezett, „az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerinti” adatbázisokra, a főbb kínai exportáló gyártók által benyújtott, rendelkezésre álló és a kínai exportértékesítésről a világ összes országa – többek között az Unió – tekintetében adatokkal szolgáló mintavételi űrlapokra, továbbá a felülvizsgálat iránti kérelemre és a kínai exportadatbázisra.

(52)

A (48) és (49) preambulumbekezdésben ismertetett megfontolások fényében a Bizottság tovább vizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínű-e a dömping folytatódása. Ez az alábbi elemek elemzését foglalta magában: i. a kínai termelési kapacitás és szabad kapacitás; ii. a kínai exportőrök magatartása más piacokon; és iii. az uniós piac vonzereje.

(53)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő információkon alapuló becslések szerint Kínában mintegy 970 millió darabos termelési kapacitás áll rendelkezésre és a jelenlegi kínai termelés hozzávetőleg e volumen felét fedi le. Ennek alapján a Kínában rendelkezésre álló becsült kihasználatlan termelési kapacitás több mint négyszerese az uniós felhasználásnak. A vizsgálat során beszerzett információk azt mutatják, hogy a jelenlegi tetemes kapacitásfelesleg ellenére Kínában még mindig a kapacitások bővítésén dolgoznak, hiszen jelenleg is folyamatban van több új gyártó alapítása. A termelés így könnyűszerrel és rövid idő alatt növelhető annak érdekében, hogy a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek ismert márkáiból a már kiépített értékesítési láncokon keresztül nagyobb volumenekkel lássák el az uniós piacot.

(54)

A kérelmezők meglátása szerint a termelésnövelés mindenekelőtt attól függ, hogy rendelkezésre áll-e szakképzetlen munkaerő, hiszen ezen üzletágra leginkább korlátozott beruházások jellemzőek (15), és Kínában a nyersanyaghoz is aránylag könnyen hozzá lehet férni. A gyűrűs iratgyűjtő szerkezetekkel összefüggésben folytatott korábbi vizsgálatok ténymegállapításai szintén azt mutatták, hogy a munkaerő és a „kétkezi munka” számítanak a legfontosabb olyan tényezőknek, amelyek Kínában hatást gyakorolhatnak a termelési volumenre. Amennyiben a gyártóknak növelniük kell termelésüket, ezt a munkaerő megfelelő mértékű növelésével érnék el.

(55)

Ezen túlmenően nincs arra utaló bizonyíték, hogy a felhasználás szintje a kínai belföldi piacon vagy a harmadik országok piacain a közeljövőben számottevően emelkedne, és így le tudná kötni a kínai gyártók jelenleg rendelkezésre álló szabad kapacitását, vagy annak jelentős részét.

(56)

A vizsgálat a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportőrök nehézség nélkül bővíthetik a termelést, illetve exportálhatnak jelentős mennyiségeket az Unióba.

(57)

Miként azt az (59) preambulumbekezdés is megemlíti, a kínai exportőrök mindig is vonzó piacként tekintettek az uniós piacra, amellett hogy a világ többi részén is állandó piaci jelenléttel rendelkeztek. A hozzáférhető kínai exportstatisztikák arról tanúskodnak, hogy a kínai exportőrök tevékenysége szempontjából a legfontosabb exportpiacnak az Amerikai Egyesült Államok, Mexikó, Hongkong, Törökország és Dél-Afrika számít. Ezekben az országokban – az Amerikai Egyesült Államok kivételével (16) – a hasonló terméktípusokért az uniós piacra jellemző áraknál alacsonyabb árakat számítottak fel.

(58)

E körülmények ismeretében logikus azt feltételezni, hogy amennyiben a dömpingellenes intézkedések hatályukat vesztik, a kínai exportőrök bizonyos harmadik országokat hátrahagyva visszatérnének az uniós piacra, és arra törekednének, hogy a továbbiakban jelentős mennyiségeket exportáljanak az uniós piacra.

(59)

A volumen és az árak szempontjából az uniós piac mindig is igen vonzó piacnak számított. A jelenlegi vizsgálat megindításakor kapott információk szerint az uniós árak jóval magasabbak az egyéb harmadik országok többségében alkalmazott értékesítési áraknál.

(60)

A kínai exportőrök az első intézkedések bevezetése – vagyis 1997. január 20. – óta folyamatosan komoly érdeklődést mutatnak az uniós piaci jelenlét iránt. A korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a kínai exportőrök kijátszásra irányuló gyakorlatokkal (17) – többek között átrakodással, kismértékű módosításokkal és visszanyeréssel (18) – próbálták kikerülni az intézkedéseket.

(61)

Az uniós piac mérete egyértelműen arra enged következtetni, hogy a kínai gyártók a jövőben megkísérelnék visszaszerezni uniós piaci részesedésüket.

(62)

Ami az árakat illeti: a vizsgálat szerint a harmadik országok piacain alkalmazott kínai exportárak átlaga – miként az az (57) preambulumbekezdésben is szerepel – alacsonyabb, mint az Unióban alkalmazott kínai exportárak átlaga. Egyértelmű tehát, hogy az uniós piac pénzügyi szempontból vonzó opció lenne a kínai exportőrök számára, mivel az Unióban magasabb árakon tudnának értékesíteni anélkül, hogy ezzel veszélyeztetnék a világ többi részében történő értékesítésüket, de a dömpingelt árakon történő értékesítéssel még így is alá tudnának kínálni versenytársaiknak az Unióban. Levonható tehát a következtetés, hogy az egyik legnagyobb globális piacnak számító uniós piac továbbra is vonzó a kínai gyártók számára.

(63)

A becslések szerint rendelkezésre álló jelentős kínai szabad kapacitás fényében, továbbá figyelembe véve az uniós piacnak a méretéből, valamint az értékesítési áraiból adódó – és különösen a harmadik országokba irányuló kínai kivitel árszínvonala tekintetében mutatkozó – vonzerejét, valamint a korábbiakban tapasztalt, az intézkedések kijátszására és a visszanyerésre irányuló gyakorlatokat, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nagy valószínűség szerint a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek Kínából Unióba irányuló dömpingelt behozatalának jelentős növekedését vonná maga után.

(64)

A felülvizsgálati időszak alatt a következő gyártók állítottak elő gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket az Unióban:

(65)

A vizsgálatban mindkét gyártó együttműködött (a felsorolásban elsőként említett maga a kérelmező). Az intézkedések kiterjesztésére irányuló kérelmet a második gyártó is támogatja. Mivel a két gyártó összesített termelése adta a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek felülvizsgálati időszakbeli uniós össztermelést, ők tekinthetők az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatnak. Sem a szóban forgó gyártók, sem pedig leányvállalataik nem állnak kapcsolatban a kínai exportáló gyártókkal.

(66)

Az uniós felhasználás meghatározása a következők alapján történt:

1. táblázat

Felhasználás az uniós piacon

(67)

A vizsgálat megállapította, hogy a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek piaca a figyelembe vett időszakban 15 %-kal, a 2011-es 100–120 millió darabról a felülvizsgálati időszakban 90–110 millió darabra (19) csökkent.

(68)

Mivel a Kínával szemben jelenleg alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése alapján kiterjesztették az érintett termék Laoszban és Vietnamban feladott behozatalára, az érintett termék Kínából származó teljes behozatali volumenének megállapításához az említett országokból származó behozatalokat is indokolt lenne figyelembe venni. A nyilvántartások szerint azonban az érintett terméket a figyelembe vett időszak egésze alatt egyáltalán nem importáltak Laoszból és/vagy Vietnamból.

(69)

A Kínából származó gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatali volumene viszonylag stabilnak bizonyult: a figyelembe vett időszak alatt alacsony maradt, csak a felülvizsgálati időszakban mutatott némi növekedést. Ennek következtében a kínai behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszakban 1,8 %-ról 2,3 %-ra emelkedett.

(70)

Az érintett termék Kínából származó behozatalának átlagos importára a figyelembe vett időszakban folyamatos, 2011 és a felülvizsgálati időszak között összesen 17 %-os csökkenést mutatott.

(71)

Megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a kínai importárak nem mutattak áralákínálást. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a számítás figyelembe veszi az általánosan alkalmazandó behozatali vámra (2,7 %), valamint a behozatal után felmerülő költségekre (2 %) vonatkozó árkiigazításokat. E kiigazítások elvégzését követően megállapítást nyert, hogy a kínai behozatal átlagárai szinte megegyeznek az uniós gazdasági ágazat által az Unión belüli független vevőknek felszámított, gyártelepi árak átlagával – a megállapított negatív alákínálási különbözet 0,1 %-os volt. Meg kell továbbá azt is jegyezni, hogy a kínai exportáló gyártók kis mennyiségeket értékesítenek. Emellett egyes, a kérelmező által benyújtott bizonyítékok szerint a Kínából jelenleg importált terméktípusok „speciális”, vagyis 23-gyűrűs, illetve kioldó mechanizmussal ellátott szerkezetek. E termékeknek nagyobb a nyersanyagtartalma, előállításuk magasabb munkaerőköltségekkel jár, és emiatt drágábbak az uniós gazdasági ágazat standard termékeinél. Ezt az állítást azonban, mivel a kínai exportőrök nem működtek együtt, nem lehetett a kiviteli adataik alapján megerősíteni.

(72)

Noha alákínálásra nem került sor, megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az áron aluli értékesítés különbözete 3,4 %-os volt. E számítás az uniós gazdasági ágazat 5 %-os – vagyis a korábbi hatályvesztési felülvizsgálatban alkalmazottal megegyező mértékű – célprofitján alapult.

a)

A behozatal volumene és piaci részesedése

4. táblázat

Harmadik országokból származó behozatal

b)

Importárak

5. táblázat

A gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek harmadik országokból származó behozatalának átlagos importára

(73)

Az Unióba exportált gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek legfontosabb exportáló országa a figyelembe vett időszak egésze alatt India volt. Az Indiából származó behozatal a figyelembe vett időszakban végig jelentős, 32–42 % között mozgó uniós piaci részesedést tudhatott magáénak, amely csúcsát a felülvizsgálati időszakban érte el. A felülvizsgálati időszakban az Unió második legnagyobb exportpartnerének Kambodzsa számított, és bár az ország csak 2013-ban kezdte meg uniós exportját, piaci részesdését agresszív terjeszkedéssel növeli, amelynek köszönhetően részesedése a felülvizsgálati időszakban közel 8 %-ot tett ki. Mindkét ország esetében igaz, hogy exportáló gyártóik olyan gyárak, amelyeket a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek kínai gyártói alapítottak. Az említett országokbeli gyártást célzó beruházásaikra azt követően kerítettek sort, hogy hatályba léptek a kínai gyűrűs iratgyűjtő szerkezetekre alkalmazandó, majd több kijátszásellenes vizsgálat lefolytatását követően más országokból származó behozatalra is kiterjesztett intézkedések. Kambodzsa esetében a kínai tulajdonos a Thaiföldre vonatkozó intézkedések bevezetését követően helyezte át a gyártást. Ezzel egy időben – a figyelembe vett időszakon belül – Thaiföld, amely egykor az Unió második legnagyobb exportpartnere volt, szinte teljesen eltűnt a piacról.

(74)

A harmadik országokból származó behozatal árszínvonala kapcsán nyomatékosítani kell, hogy az Indiából és Kambodzsából érkező behozatal árai alacsonyabbak a kínai behozatal árainál (33 %, illetve 27 %).

(75)

A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének vizsgálata az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően magában foglalta valamennyi olyan gazdasági tényező értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(76)

A bizalmas üzleti információk védelmének érdekében a két uniós gyártóra vonatkozó adatokat indexálva kellett szerepeltetni.

(77)

Az uniós gazdasági ágazat termelése a figyelembe vett időszakban 18 %-kal esett vissza. E tendencia a felhasználás alakulását követte, bár megjegyzendő, hogy az uniós gazdasági ágazat termelési outputja a felhasználás csökkenésénél valamivel nagyobb visszaesést mutatott. A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználása 13 %-kal esett vissza, annak ellenére, hogy magát a kapacitást kismértékben – 7 %-kal – szűkítették. A kapacitáskihasználás a felülvizsgálati időszak alatt abszolút értékben rekord mélységet, 55–65 %-os szintet ért el.

(78)

A uniós gazdasági ágazat év végi készletszintjei 11 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszakban. Mindazonáltal – figyelembe véve a termelés ezzel párhuzamosan bekövetkezett csökkenését – a készletszinteket viszonylag olyan állandó szinten tartották, amely az uniós gyártók esetében szokványosnak volt tekinthető.

(79)

Az uniós gazdasági ágazat független vevőknek értékesített volumene a figyelembe vett időszakban 18 %-kal esett vissza. Jóllehet e visszaesés hátterében elsősorban a felhasználás ezzel egy időben bekövetkezett csökkenése állt, hangsúlyozni kell, hogy az értékesítési volumen a felhasználás csökkenésénél nagyobb visszaesést mutatott. Ennek következtében az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 4 %-kal csökkent.

(80)

Az uniós gazdasági ágazatnak az uniós piacon, független vevőknek felszámított felülvizsgálati időszakbeli értékesítési árai szinte megegyeztek a figyelembe vett időszak kezdetén alkalmazott árakkal.

(81)

A teljes munkaidős egyenértékben kifejezett foglalkoztatás az uniós gazdasági ágazat szerkezetátalakításának köszönhetően 9 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. Ezzel egyidejűleg az átlagos munkaerőköltséget is csökkentették, mégpedig 17 %-kal. Minthogy azonban a termelés a (77) preambulumbekezdésben ismertettek szerint ugyanezen időszakban drámaian visszaesett, a munkatermelékenység 11 %-os csökkentést mutatott a figyelembe vett időszakban.

(82)

A 2012-es év kivételével az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt nyereséges tudott maradni, igaz ugyan, hogy jövedelmezősége jóval elmaradt az 5 %-os célprofittól. A trend ráadásul továbbra is csökkenő.

(83)

A jövedelmezőség csökkenése mindenekelőtt az értékesítési ár csökkenésére vezethető vissza. Az igen alacsony kapacitáskihasználás ellenére a termelési átlagköltség a felülvizsgálati időszakban nem emelkedett a 2011. évi szint fölé, amelynek hátterében elsősorban az áll, hogy az uniós gyártók szerkezetátalakítást célzó intézkedései nyomán csökkentek a munkaerőköltségek.

(84)

A vizsgálat megállapította, hogy a figyelembe vett időszakban (a veszteséges 2012-es év kivételével) az uniós gazdasági ágazat képes volt magas megtérülés mellett viszonylag magas szinten tartani a beruházásokat. Az uniós gazdasági ágazat emellett a figyelembe vett időszak alatt végig pozitív tartományban tudta tartani pénzforgalmát, bár az a felülvizsgálati időszakban 43 %-kal visszaesett a 2011-es szinthez képest. A tőkebevonás terén az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak tekintetében nem számolt be nehézségekről.

(85)

Miként az a (49) preambulumbekezdésben következtetésként megfogalmazásra került, a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb tények alapján a vizsgálat jelentős, 49 %-os dömpinget állapított meg a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan.

(86)

Tekintettel a Kínából származó dömpingelt behozatalra, valamint a korábbiakban folyamatosan alkalmazott, kijátszást és visszanyerést célzó gyakorlatokra, levonható a következtetés, miszerint az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt nem épült fel teljesen a korábbi dömping hatásaiból, még akkor sem, ha néhány kármutató – úgymint az értékesítési és termelési volumen – esetében az érintett országból származó behozatal alacsony szintje miatt a csökkenésért bizonyos mértékben nem e behozatal, hanem a felhasználás visszaesése volt felelős.

(87)

Az uniós gazdasági ágazat csak elhanyagolható volumeneket exportált a figyelembe vett időszakban, ezért megállapítható, hogy a kivitel nem gyakorolt hatást az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(88)

A vizsgálat megállapította, hogy az intézkedések 2010-zel kezdődő folyamatos alkalmazásának jóvoltából az uniós gazdasági ágazat lényegében a figyelembe vett időszak egésze alatt fenn tudta tartani pozitív jövedelmezőségét. Noha az elért jövedelmezőség jóval alacsonyabb volt a célprofitnál (5 %), az uniós gazdasági ágazat így végrehajthatott néhány beruházást, és megőrizte viszonylag magas piaci részesedését.

(89)

A többi kármutató arról tanúskodik, hogy az uniós gazdasági ágazat – a globális verseny és a csökkenő felhasználás mellett – nehéz gazdasági helyzetben van. Az uniós gazdasági ágazat e kihívásokra foglalkoztatási szerkezetének átalakításával, valamint termékkorszerűsítést célzó beruházásokkal reagált.

(90)

Ezért az a következtetés vonható le, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt nem érte jelentős kár.

(91)

Az uniós gazdasági ágazat tevékenységeit átszervezte, és profitált a dömpingellenes intézkedésekből. Jóllehet az említett intézkedések első bevezetésére már 1997-ben sor került, hatásukat csak akkor tudták teljes mértékben kifejteni, amikor a visszanyerésre és az intézkedések kijátszására irányuló gyakorlatok hatásait is sikerült ellensúlyozni.

(92)

E kontextusban elemezzük az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésével összhangban annak valószínűségét, hogy a kár megismétlődik-e az intézkedések hatályvesztése esetén.

(93)

Mivel egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálatban, a Kínára vonatkozó ténymegállapításokat az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb tényekre, mindenekelőtt a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemre kellett alapozni.

(94)

Miként az már az (50) és (63) preambulumbekezdésben következtetésként szerepelt, a kínai exportőrök továbbra is folytatták a dömpinget, és a dömping folytatása a továbbiakban is valószínűsíthető.

(95)

Ezen túlmenően – az (59) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – a kínai exportőrök mindvégig érdeklődést tanúsítottak az uniós piac iránt, amit a múltbeli visszanyerési és az intézkedések kijátszására irányuló gyakorlatok is alátámasztottak.

(96)

Az (53) és (61) preambulumbekezdés következtetése szerint a kínai exportáló gyártók az érintett termék esetében igen tetemes szabad termelési kapacitással rendelkeznek, az uniós piacra pedig mérete és viszonylag magas árai miatt rendkívül vonzó piacként tekintenek.

(97)

Ezenfelül a behozatali statisztikák és az uniós gyártók termelési volumene szintén hanyatló piacról tanúskodnak. A zsugorodó piac tipikus tünete, hogy a megmaradt volumenért sokszereplős verseny folyik. Igen nagy a valószínűsége annak, hogy a Kínában jelenleg rendelkezésre álló szabad kapacitás miatt az intézkedések hatályvesztése az alacsony árú dömpingelt behozatal hirtelen megugrásával fog járni.

(98)

Az említett tényezők együttesen azt jelzik, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén Kína rövid időn belül képes jelentős mennyiségű érintett terméket exportálni dömpingelt áron az uniós piacra anélkül, hogy átirányítaná a más piacokat érintő értékesítéseit. Amennyiben ez a helyzet állna elő, az uniós gazdasági ágazat értékesítései és értékesítési árai nyomban tovább csökkennének, ami kihatna a már így is alacsony szintű kapacitáskihasználásra és jövedelmezőségre. Az említett kármutatók romlása gyorsan visszavetné az uniós gazdasági ágazat élénkülését, és nagy valószínűséggel jelentős kárt idézne elő.

(99)

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy az intézkedések fenntartása nem ellentétes-e az Unió egészének érdekeivel. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek – nevezetesen az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeinek – értékelésén alapult.

(100)

Ahogy az a (90) preambulumbekezdésben kifejtésre került, az intézkedések jóvoltából az uniós gazdasági ágazat képes volt megszilárdítani pozícióját és szerkezetátalakításba kezdeni. A (98) preambulumbekezdésben ugyanakkor az is megállapítást nyert, hogy amennyiben a Kínával szembeni dömpingellenes intézkedések hatályukat vesztik, az uniós gazdasági ágazat helyzete valószínűleg jelentősen romlana. Következtetésként tehát levonható, hogy a Kínával szembeni intézkedések fenntartása előnyös lenne az uniós gazdasági ágazat számára.

(101)

A felülvizsgálat megindításáról az összes ismert importőrt és felhasználót tájékoztatták, de a Bizottsággal egyetlen független felhasználó sem működött együtt, a független importőrök részéről pedig az együttműködés korlátozott volt: a Kínából importáló vállalatok közül mindössze egyetlen működött együtt.

(102)

Az együttműködő importőr elvben nem ellenezte az intézkedések fenntartását. A felülvizsgálati időszakban valójában elhanyagolható kínai behozatallal rendelkezett, a behozatalára vonatkozó adatok szerint pedig a hatályos intézkedések hatására már leváltotta korábbi beszállítóit. Az intézkedések fenntartása így tehát nem befolyásolná helyzetét.

(103)

A (100)–(102) preambulumbekezdésben elemzett tényezőkre tekintettel, és mivel a Kínából jelenleg érkező behozatal hozzávetőleg az uniós felhasználás 2 %-át teszi ki, nincs ok azt feltételezni, hogy az intézkedések fenntartása ellentétes lenne az uniós érdekkel. A fentiekre tekintettel megállapítást nyert, hogy nem szólt uniós érdekből fakadó kényszerítő ok a Kínával szembeni dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen.

(104)

Valamennyi együttműködő érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról az lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján helyénvalónak ítélték meg a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek Kínából származó behozatalára jelenleg alkalmazandó dömpingellenes vámok fenntartását. Az érdekelt feleknek lehetőségében állt továbbá, hogy e nyilvánosságra hozatalt követően benyújtsák észrevételeiket. Észrevétel nem érkezett.

(105)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően a Kínából származó gyűrűs iratgyűjtő szerkezetekre vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(106)

Ennek következtében a Kínából származó érintett termékre vonatkozó intézkedésnek a Vietnamban (22) és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságban (23) feladott – akár Vietnamból, illetve a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságból származóként, akár nem ilyenként bejelentett – behozatalra történt kiterjesztését szintén fenn kell tartani.

(107)

Az alaprendelet 15. cikke (1) bekezdésével létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt,